Mit és miért vásároltunk? A békeidőkhöz képest 10 %-os növekedés azt jelzi, hogy készleteket halmoztunk fel. Mostantól jobban figyelnek a vásárlók arra, hogy minden legyen otthon, amire szükség van. A tervezettség szintje nagyon magas, a vásárlók 70% ír bevásárlólistát.

A Covid előtti években prosperált a világgazdaság. A vírus megijesztett minket, de nem jött el az apokalipszis, összességében 6-7 %-os növekedés történt az FMCG piacon, amelynek nagyobb része a food, kisebb része a drug területén következett be. A Covid alatti kiugró növekedés után mérséklődött a forgalom, amit akkor megvettünk, azt a következő negyedévben fel is használtuk.

Az idei első negyedév volumenben csökkenő, értékben enyhén növekvő tendenciát mutatott. A második félévi növekedés majdnem 9 % volt, aminek a fele a volumenből, a másik fele az árból jött.

Hol vásárolunk? Folytatódik a diszkontok folyamatos előretörése, a részarányuk már 35% fölötti a kiskereskedelmi forgalomban. A drogériák súlya is nőtt.

Miből vásárolunk többet, miből kevesebb?  A pandémia idején a korábbinál jobban fogytak a snackek, a kekszek, az alkoholos italok, a tejtermékek, a szárazáru, a feldolgozott hús, a háztartási tisztítószerek. Egy évvel később azt látjuk, a snack, a biscuit megmaradt velünk, csökkent az alkoholvásárlás (a fogyasztás nem feltétlenül, de már nem csak otthon iszunk), és amióta kimozdulunk, nőtt az igény a hajápoló, arcápoló termékekre.

A legmarkánsabb növekedést az online kereskedelem hozta, de arról az előadó nem beszélt részletesen, tekintettel a később következő kerekasztal-beszélgetésre, csak annyit jegyzett meg, hogy a drasztikus növekedés a járványmentes időszakokban sem esett vissza, az e-commerce a korábbi fél százalékról 1 %-ra nőtt, most már elérte az 1,2 %-ot a teljes kiskereskedelmi forgalomban, és most már a food termékek kategóriájában is jelentős.

Hogyan változott a fogyasztói viselkedés, a napi rutin? Jó néhány megatrend már évek óta látható, nagy az érdeklődés az egészségesebb élelmiszerek, a gluténmentes, a laktózmentes, a bio, a növényi eredetű termékek iránt, az éves növekedés üteme 10 % fölötti. A környezetbarát termékeket preferáló attitűd szavakban eddig is megvolt, de most már tényleg odafigyelnek erre is a fogyasztók.

Mit tegyenek a márkák, hogy fenntartható növekedési pályán maradjanak? A NielsenIQ szegmentációja három jellegzetes csoportot különböztet meg a járvánnyal kapcsolatos attitűd alapján: egy markáns csoport szeretne mielőbb visszatérni a korábbi kényelmes, „normál” életviteléhez; a megfontolt/óvatos fogyasztók rugalmasak, de idomulnak szabályokhoz; és végül vannak az aggódók, akik számára a biztonság, a megelőzés ma is a legfontosabb.

Az előadó végül megfogalmazott néhány tanácsot a márkáknak erre a nehéz időszakra. Beszéljünk arról, hogy törődünk a biztonsággal, ez a vevőinkre és a dolgozóinkra egyaránt vonatkozik. Törekedjünk maximális rugalmasságra, ami most nagy előnyt jelenthet a versenytársakhoz képest. Figyeljünk a dolgozók jóllétére. Kínáljunk egészséges ételeket, minél kevesebb és környezetbarátabb csomagolással. Legyünk jótékonyak, transzparens, követhető módon.

Másfél évig jórészt otthon éltük az életünket, sokat főztünk és takarítottunk. Most már szofisztikáltabban élünk, kimozdultunk, a mennyiségi stockolás helyett minőségibb dolgokra költünk. A turbulens változások nem értek véget, ez lesz az új norma. A rugalmasság marad a legnagyobb versenyelőny hosszú távon is.

Vágyi Erik ügyvezetővel megbeszéljük, milyen vásárlási trendek alaklultak ki a Covid árnyékában, hogy éreztük magunkat és hogyan viselkedtünk az elmúlt mintegy másfél évben, miként igazodtunk a járványhoz, mit és miért vásároltunk, miből halmoztunk fel készleteket.

A Covid előtt prosperált a világggazdaság, 6-7 %-os volt a növekedés. A járvány először visszaesést okozott, ám igen hamar növekedésbe váltott. Különösen nagyot nőtt az online kereskedelem. Sokat változott a fogyasztói viselkedés is, egészségesebb ételek, italok kerültek a kosárba, nőtt a „mentes” forgalom, erősödött a környezet iránti elkötelezettség. – ezekről a fejleményekről tudunk meg nagyon sok konkrétumot Vágyi Eriktől.

A trendek áttekintése után vendégünk néhány tanácsot is megfogalmaz azzal kapcsolatban, mit tegyenek a márkák, hogy fenntartható növekedési pályán maradjanak. Biztonság, rugalmasság, alkalmazkodás a turbulens változásokhoz, ezek a főbb címszavak – a részletekért kapcsoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!