A 2024-es nyár a párizsi olimpia lendületének köszönhetően nemzetközi látogatók hullámát vonzotta. Ezt az ALL tagjai is bizonyították: az összes tag egynegyede, a 18-34 évesek pedig több mint egyharmada legalább egyszer elutazott egy sport- vagy zenei eseményre. A sportturizmus megerősítette központi szerepét az iparágban: az ibis 2025-re vonatkozó trendjelentése szerint értéke 2023-ban elérte az 564,7 milliárd dollárt. A tendencia csak növekedni fog – a sporteseményekhez kapcsolódó utazások várhatóan 12%-kal fognak növekedni.

A gig-tripping forradalmasítja a kulturális turizmust

Egy-egy koncert válhat a kulturális kaland motorjává vagy hosszabb nyaralás elindítójává, összekapcsolva a zene iránti szenvedélyt a turizmussal.

Sydneyben például Taylor Swift Eras turnéjának koncertjei az Accor Stadionban 335 000 rajongót vonzottak, ami rekord kihasználtságot eredményezett a város negyven Accor szállodájában. Az olyan művészek koncertjei, mint Beyonce, a Coldplay és az Oasis, közvetlen hatással vannak a foglalási számokra.

Az ALL már évek óta nevet szerzett magának a szórakoztatóiparban, kivételes ajánlatokkal a párizsi Accor Arénában (2015 óta), a Sydney-i Accor Stadionban (2021 óta) és a világ más nagy helyszínein (Rio, Hamburg, az O2 és a Wembley Londonban, a Qudos Sydneyben). Ezzel a stratégiával az ALL.com a hagyományos szállodai szolgáltatásoknál többet kínál tagjainak – az elővételes jegyek, a személyre szabott élmények és a VIP-hozzáférés révén az év legnagyobb koncertjeire bejutást is garantálja számukra – írják.

2025-ös trendek

Lassú utazás: újrakapcsolódás az utazáshoz

Az utazók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntartható utazási lehetőségeknek. Az idősebbeknél 14 százalékkal klímatudatosabb fiatalabb generációk egyre inkább a környezettudatos közlekedési módokat választják. A fenntarthatóságot kereső világban a lassú utazás (slow travel) újradefiniálja az utazók prioritásait, és a végső úti célról az élményre és annak hatásaira helyezi a hangsúlyt.

Másképp felfedezni: a dupe desztinációk felemelkedése

A felelősségteljesebb utazásra való törekvés során a slow travel egy másik feltörekvő trendnek is utat tör: az alternatív úti céloknak.

A növekvő turizmus egyre nagyobb nyomás alá helyezi az olyan kiemelt desztinációkat, mint Velence, Bali és Amszterdam. Ennek kihívásával szembesülve egyre több utazó fordul kevésbé népszerű úti célok felé, hogy elkerülje a tömeget és a közösségi média őrületét, és közben pénzt spóroljon. A dupe desztinációknak nevezett trendet a turizmus környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos növekvő tudatosság is vezérli.

Photo by ian dooley on Unsplash

A Szallas.hu őszi foglalásainak harmada hotelbe, negyede apartmanba, ötöde vendégházba, 14 százaléka panzióba szólt, 8 százaléknál pedig egyéb szállástípust választottak. Az őszi dátumú foglalások háromnegyede 1-2 éjszakás volt. „10-ből 8 őszi szállásfoglalásnál 100 ezer forintnál kevesebbet költöttek a vendégek szállásra a portál adatai alapján” – ismertette a részleteket Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője. A SZÉP kártya népszerűségét mutatja, hogy az őszi belföldi foglalásokhoz kapcsolódó online fizetések összértékének a negyedét ezzel rendezték a Szallas.hu oldalán.

Ősszel felértékelődik a természet közelsége és a faházak népszerűsége

Bár arányaiban a többihez képest foglalási volumenben nem emelkedik ki a faház kategória, szezonálisan ősszel a legnagyobb az érdeklődés irántuk. Akik ezt a szállástípust keresték, azok körében Noszvaj, Geresdlak, Kismaros, Lovasberény és Tokaj volt a legnépszerűbb a Szallas.hu adatai szerint.

A belföldi turizmust élénkítette az őszi szünet és a hosszú hétvége

Az őszi időszakban a belföldi turizmus élénkülését szolgálta az őszi szünet és az azt záró november elsejei hosszú hétvége is. Az őszi szünetben Budapest, Eger, Gyula volt a legnépszerűbb, a hosszú-hétvégézőknél pedig Eger megelőzte a fővárost. Az iskolaszünetben a vendégek 45 százaléka két éjszakára, 30 százaléka egy éjszakára, 19 százaléka 3 éjszakára foglalt szállást.

Téli utazások: karácsony és szilveszter a középpontban

A karácsony közeledtével egyre több tematikus városi rendezvény, vásárok és korcsolyapályák várják az utazókat. Nem utolsó sorban a szállásadók is ünnepi ajánlatokkal, programokkal teszik még emlékezetesebbé ezt az időszakot. „Az előző évekhez hasonlóan elsőként a szilveszter telítődik, de most a 6 napos karácsonyi extra hosszú hétvége is sokakat útra csábít” – mondta Kelemen Lili.  A Szallas.hu kínálatában szilveszterre alig ezer szabad szállásuk van a több mint 17 ezer partner ajánlatából. Ugyanakkor a karácsonyt követő hosszú hétvégére még közel 3000 szabad opció közül válogathatnak a vendégek.

A legnépszerűbb belföldi úti célok ősszel a Szallas.hu adatai alapján:

1. Budapest
2. Eger
3. Pécs
4. Szeged
5. Siófok
6. Gyula
7. Miskolc
8. Hévíz
9. Debrecen
10. Nyíregyháza

A foglalások megoszlása a legnagyobb hazai turisztikai régiók között ősszel a Szallas.hu adatai alapján:

• Észak-Alföld: 18,4%
• Balaton: 15,8%
• Budapest-Közép-Dunavidék: 15%
• Dél-Alföld: 12,5%
• Nyugat-Dunántúl: 11%
• Észak-Magyarország: 10,5%
• Dél-Dunántúl: 9%
• Közép-Dunántúl: 6%
• Tisza-tó: 1,8%

Photo by Balint Miko on Unsplash

A hét európai ország nyolcezer utazója körében végzett kutatásból kiderül, hogy a válaszadók több mint fele (53%) 2025-ben többet tervez utazásra költeni, mint 2024-ben, míg csupán tizedük (10%) számol alacsonyabb utazási költségkerettel. Ismét a lengyel utazók a legbizakodóbbak 2025-ös utazási költekezésüket illetően: mintegy kétharmaduk (65%) nagyobb költségvetéssel tervez, míg mindössze 8 százalékuk számít csökkenésre. Őket követik a német (62% vs. 8%) és a spanyol (55% vs. 12%) válaszadók. A holland és az egyesült királyságbeli utazók 52 százaléka szintén úgy gondolja, hogy többet költ majd jövőre, és 12%, illetve 10% számol a kiadások csökkenésével.

Összességében az európaiak 2025-re tervezett utazásainak száma is növekszik. Az utazók 88 százaléka azt állítja, hogy jövőre legalább egy tengerentúli szabadidős utazást tervez, emellett a nemzetközi és belföldi üzleti utazások száma is jelentősen megnő.

A fenntarthatósági szándékok döntésekké alakítása

Bár a felmérés az európai utazók folyamatos optimizmusát mutatja, arra is rávilágít, hogy az utazási ágazatnak fenntartható módon kell irányítania növekedését. A klímaváltozás és a fenntarthatóságot szem előtt tartó kínálat az utazók 73 százaléka számára fontos – az előző felmérés 71 százalékához képest –,a megkérdezettek negyede (25%) szerint pedig nagyon fontos (a korábbi 22 százalékhoz képest). Az olasz és német utazók veszik a legkomolyabban a zöld utazást, 81 százalékuk tartja fontosnak e tényezőket. Őket követi Spanyolország (78%), Lengyelország (77%), Franciaország (75%), Hollandia (67%) és az Egyesült Királyság (63%).

Ami a klímaaggodalmak miatti változtatásokat illeti, minden ötödik utazó (20%) el fogja kerülni a szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeket. Az utazók személyes viselkedésükön is változtatnak a negatív hatások csökkentése érdekében, többek között újrafelhasználható palackokat használnak (36%), rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy takarékoskodjanak a vízzel (35%), helyben termelt és/vagy szezonális termékeket választanak az éttermekben (32%), valamint független vállalkozásokat választanak a helyi desztinációkon (27%).

Túlturizmus

Az utazók túlnyomó többsége (90%) szerint a túlturizmus okozta problémák valamilyen módon befolyásolni fogják, hogy 2025-ben hova vagy hogyan fognak utazni. Közel egyharmaduk (31%) azt állítja, hogy a túlzsúfoltság elkerülése érdekében a főszezonban inkább nem utazik majd. Minden negyedik válaszadó (27%) el fogja kerülni a túlturizmus által érintett úti célokat, és több mint minden ötödik (22%) tudatosan választ majd kevésbé ismert helyeket utazásaihoz.

Az akadályok leküzdése

Mivel a pozitívabb utazási döntések meghozatalában ismét a költségek jelentik a legnagyobb akadályt, a válaszadók 46 százaléka nagyobb valószínűséggel változtatna döntésein, ha csökkenne a fenntartható lehetőségek felára. További ilyen tényező lenne, ha több fenntartható lehetőség állna rendelkezésre (36%), ha átláthatóbb lenne az ajánlatok hatása (34%), illetve ha a fenntarthatóbb lehetőségek választásáért kedvezmény járna (31%).

A válaszadók támogatták a környezetbarátabb utazásokat ösztönző lehetséges kormányzati intézkedéseket is, például a németországi kísérletet a vasúti viteldíjak csökkentésére a közlekedés kibocsátáscsökkentése érdekében (22%) vagy a rövid távú repülőjáratok betiltását, amennyiben fenntarthatóbb alternatívák állnak rendelkezésre (16%) – ilyen intézkedés például Franciaországban a belföldi rövid távú repülőjáratok betiltása.

„A kutatásunk egyértelműen megerősíti, hogy az utazás továbbra is kiemelt fontosságú az európaiak számára. Ez a folyamatos lendület jelentős lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent – mondta Patrick Mendes, az Accor premium, midscale és economy divíziójának Európáért és Észak-Afrikáért felelős vezérigazgatója. – Miközben az utazók egyre inkább pozitív szándékot mutatnak, az iparágnak keményebben és gyorsabban kell dolgoznia azon, hogy ezt a szándékot világos, megvalósítható alternatívák és átlátható tájékoztatás nyújtásával segítsen jó döntésekké alakítani, miközben gondosan a fenntartható növekedésre összpontosítva csökkenti működésének hatását.”

A szálláshely-szolgáltatásban jelentősen nőtt az index (plusz 8 pontra) , míg a vendéglátásban közepes mértékben (mínusz 3 pontra), az egyéb turisztikai szektorban pedig kis mértékben emelkedett (plusz 5 pontra).

A szálláshely-szolgáltatásban ezzel megközelítette a mindenkori legmagasabb értékét, míg a vendéglátásban a pozitív elmozdulás ellenére még mindig nem érte el a semleges szintet (0 pontot), amely felett legutóbb még 2022. júniusban állt az index értéke.

A turisztikai cégek 63 százaléka a működési költségek növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra, a költségnövekedés átlagosan 22 százalékot tett ki. A cégek 56 százaléka számolt be szolgáltatási árainak növekedéséről az elmúlt 3 hónapra, az áremelkedés átlagosan 11 százalékot tett ki. Vagyis a működési költségek és a szolgáltatási árak emelkedése közötti olló januárban kissé nyílt.

Közölték: a következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 53 százaléka növekedést, 15 százalékuk pedig visszaesést vár a vendégéjszakák számában, a többiek nem várnak változást. A vendéglátásban működők közel harmada vár vendégforgalom-növekedést az előző év azonos időszakához képest, míg 27 százalékuk visszaesést prognosztizál – írja az MTI.

Photo by Mantas Hesthaven on Unsplash

„Mi is látjuk, hogy elvileg nagyobb a mozgás a Belvárosban és környékén, de azért azt állapíthatjuk meg, hogy a téli hónapokban nem érkeztek jelentősebb számban külföldi befektetők ingatlanvásárlási szándékkal – mondja Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. – Annak, hogy igazából nem tapasztalható nagyobb ugrás a külföldi keresletben, annak egyik oka geopolitikai is lehet, hiszen a jelenlegi, nagyon is gyorsan változó környezetben sokan értékelhetik bizonytalannak a más országban történő befektetéseket.”

„Egyébként akárhogyan is alakul a budapesti turizmus, az AirBnB célra használható lakások iránt továbbra is folyamatosan van érdeklődés” – szögezi le Ben-Ezra Orran. –„Ami mindenképpen változásként könyvelhető el, hogy a rövidtávú lakáskiadás szabályai folyamatosan módosulnak egyes területeken, és így hiába van érdeklődés, ez gyakran keresztbe-húzza a számításokat és megtorpedózza az ügyletek megvalósulását. A Central Home tapasztalata szerint, a már majdnem, de végül mégsem létrejött tranzakciók fele azért hiúsult meg, mert az adott társasház nem hagyta jóvá az engedély kiadását.”

A szakértő elmondása szerint nagyon változó területenként is az ilyen lakások foglaltsága, így a befektetők is alaposan meggondolják, hogy mit érdemes megvásárolniuk, mivel tudnak hosszabb távra tervezni. Jelenleg az érdeklődők leginkább az ismert, igazán forgalmas utcák szomszédságában keresnek ingatlanokat, de leginkább csak egy hálószobás kislakásokat, vagy pedig több kislakásra szétbontható, nagyobb alapterületű lakásokat. A belvárosi területen továbbra is a vietnami, kínai és az izraeli vevőcsoportok jelenléte erős.

(A cikk szerzője Bódis Gábor, a Hungary NEXT alapító vezetője)

Ezt felismerve döntött úgy a térség fejlesztésével megbízott Pest Megyei Önkormányzat, hogy a négy hónapos turizmusmegalapozó dizájnfolyamatot az Interreg DANUrB+ program keretében ezzel a módszerrel valósítja meg, valódi projektmenedzsment-szemlélettel. Az értékfeltáró folyamatra épülő alkotás elképzelhetetlen a helyi érintettek (stakeholderek) bevonása nélkül. A hazai és külföldi jó gyakorlatok áttekintése inspirációt ad, lényeges ugyanakkor, hogy egy jól átgondolt műhelymunka-sorozat formájában kerüljenek elő a tervek, elképzelések, ötletek, a már folyamatban lévő pályázatok, elsősorban azért, hogy létrejöjjön egy későbbeikben is folyamatos párbeszéd. Olyan inkubációs gyakorlat ez, amely vizionál egy harmonizált és egyeztetett küldetést, turisztikai pozíciót, megalapozza a további egyeztetések keretét, és végül kialakítja a koordinációt az egyes attrakciók, száláshelyek, vendéglátóhelyek és eseményszervezők között úgy, hogy a kommunikációt, a térség egységes, modern, versenyképes láthatóságát szolgálja.

1. A jövőképes mikrotérség víziója

A fejlesztés célja az volt, hogy a már megfogalmazott projektjavaslatokat értékelje, rendszerezze, a lehetséges projektgazdák és további partnerek számára ismeretanyagot adjon át, különösen a kulturális turizmus, szabadidős turizmus, látogatómenedzsment, térségi marketing és turisztikai partnerségek, turisztikai projektfejlesztés és turisztikai hálózatfejlesztés területein. A műhelymunka-sorozat bevezetéseként Galambos Péter Európa-bajnok váci evezős figurájában vezették fel azt, amit egy turisztikai fogadóterületnek egyértelműen, mint minimum, tudnia kell: legyen karakteres (követhető), szólítsa meg az érdeklődőt (inspiráló), reprezentálja a helyiek értékeit (vonzó), és aktívitásra buzdítson (motiváló).

A Szigetzug turisztikai mikrotérség szolgáltatásainak jövőképessé tétele olyan lehetőség akár már most, amivel élni tud a hely. A megoldás nem kell hogy hatalmas pénzeszközöket igényeljen és befektetéseket jelentsen, sőt, az időráfordítás-igény sem túl nagy. A márkázásban rejlő konzisztencia, az egységes, állandó és összehangolt jelenlét a gyorsaság, a tudatosság és a cselekvőképesség hármasával garantálható, ami meghozza a sikert. A később részleteiben is tárgyalt TLA (tourism learning area) és nem top-down/bottom-up/mix szervezeti megközelítések (lásd az 1. táblázatot) előzetes bemutatása mellett egyértelműsítette a Hungary NEXT, hogy nem újtermék-fejlesztő workshopsorozaton vesznek részt az érdekeltek, hanem kooperációs és kommunikációs szempontból tárják fel a lehetőségeket.

Megfogalmazódott, hogy a versenyelőny ma azt jelenti, hogy a szereplők kooperálnak, egymást segítik, inkubálnak, végül pedig rugalmasságuk révén adaptálnak is. Nem megerőszakolni igyekeznek a jelenlegi kereteket, sokkal inkább helyzetet teremtenek a helyi közösségeknek és vállalkozóknak a láthatóbb és színvonalasabb vendégfogadás küldetésével. A műhelymunka visszatérő kérdése ez volt: Milyen gyakorlati úton induljon el a turisztikai térség? Arra kell-e törekednünk, hogy visszatérjünk ahhoz, ahogy a dolgok voltak, oda, ahol minden ismert sebezhetőség és hiányosság fennállt, vagy létezik valami jobb, amit elérhetünk, akár most, a pandémia után, a háború árnyékában? Ez utóbbira esett a választás, és lefektetettük, hogy új léptékeket kell meghatározni, ezek pedig a hely, a helyi, a térség, a térségi.

A turisztikai fogadóterületek alapvetően kétféleképpen növelhetik versenyképességüket. Vagy intenzív termékfejlesztésbe kezdenek, és az adott terület erőforrásait egyre inkább kihasználva a már megszokott és bevezetett piacokon szándékoznak jobban érvényesülni, és egy pont maradnak a térképen. Ezeket intradesztinációkként (single) írhatjuk le, és általában véve kevéssé mozdulnak el a fenntartható turizmus felé. A versenyképesség növelésének másik, fenntartható kifutással kecsegtető megoldása az, amikor interdesztinációkról (multi, multiple) beszélünk. A gyakorlatban ezek élményútvonalak (élménykínálat) megalkotását, a szolgáltatási értéklánc összefűzött és összehangolt kommunikációját jelentik, alkalmazkodva a mai turisztikai fogyasztási igényekhez és mintákhoz úgy, hogy nem az erőforrások maximális kiaknázása a cél.

2. Az értékek, érzések, termékek azonosítása

A résztvevők elsőként a térség egyedi, azonosító értékeit emelték ki: Kis-Duna, aktív kikapcsolódás, szigetek (Csepel, Szigetvég, Kis-dunai-szigetek); üdülőövezet, horgászparadicsom, nemzetiségek, egyediség, hagyományőrzés, feltöltődés. Az értékeken túl érzéseket is előhívtak a csoportok, majd ezeket is bemutatták egy-egy csoportvezető segítségével: nyugalom/chill, pezsgés/flow, otthon vagyok/otthonosság; ékszerdoboz/mini-Szentendre, forráshiány/fejlesztési elmaradás, vezető hiánya (térségi), elfogadás, jóllakottság. A csoportok ezt követően azokat a termékeket nevezték meg, amelyekkel jól átélhetők az érzések, és amelyek valóban interpretálják az értékkészlet-elemeket. Ilyenek a Bőség Kertje, a sétahajózás, a kajak, a kenu, a SUP, a víz, a Summerfest, az Aqualand, a piac, a szerb templom, a hajómalom, a kultúra, a vadaspark, a városi séták (a legtöbbször előforduló szavakat kiemeltük).

3. A kitörési pontok azonosítása

A workshopnak nem volt célja a hiányok felsorolása vagy a problémalisták további generálása. Egy úgynevezett hiányok-beavatkozás-kívánatos-nyereség mátrixban tovább dolgozva már egyértelműsödött a kiindulási helyzet és az, hogy miben látják a kitörési pontokat.

Hiányok: koordináció, információáramlás, tájékoztatás, részvétel- és szakemberhiány, elszigetelt programok, forráshiány, bazárjelleg.

Beavatkozás: a szemlélet nem változott, az együttműködési készség hiánya, szakember foglalkoztatásának kérdése, az infrastruktúra elmaradottsága.

Kívánatos: élő térség, kisebb szezonalitás, szakmai közösség, határozott és jó irányú döntések, folyamatos együttműködés.

Nyereség: brand, irányított, szervezett turizmus, fizetőképes kereslet, több vendég, több költés.

4. 4. A térségi márka megalapozása

Az érték-identitás-ígéret hármast mint a márka fundamentumát vették át a meghívottak. A következő megállapítások születtek.

Érték: ami a helyi közösségnek mindent (értékeset) jelent, az csak a megfelelő eszközökkel jelent bármit is (értéket) a később érkezőknek, a rövid időre betekintést kérő látogatóknak.

Identitás: ki kell törni a mainstreamből bátorsággal, kreativitással, sokszor feszegetni kell a határokat, hogy képesek legyünk a megkülönböztető értékkel azonosítani a helyet.

Ígéret: csak a maradandó élménnyel párosított szolgáltatásnak van esélye, hogy tartós emlék lehessen, a narratívában megtett ígéretet be is válthassa, át is élhesse a látogató.

Az értékek szűrése, válogatása azért fontos, hogy legyen egy vagy két olyan sehol máshol nem létező elem, amely képes azonosítani a térséget, az útvonalat identitásként. Az ígéret pedig eladja, elmeséli a helyet. Ha az identitást keressük, be is vonhatjuk a közönséget, a látogatókat. Az ígéret pedig legyen hétköznapi, de blikkfangos, olyan, amelyet a célközönség képes befogadni. A résztvevők tehát olyan csoportmunkákban vettek részt, amelyek a márkaépítéshez vezetik őket. Elindultak onnan, hogy felfedezzék az értékeiket, az azonosítást követően ötletekkel szűrjék és szintetizálják a lehetőségeiket, összekötve az összevezethető attrakciókat, majd absztrakt módon, egyszerűsítve elnevezve létrehozzák a fejben is elhelyezhető terméket, a portfóliót, amely a fizikai/terepi fejlesztés során valósult meg.

A márkaépítés gyökere az, hogy értsék a stakeholderek, a vevőik, látogatóik mit gondolnak róluk, mire asszociálnak, ha a térségre, a termékeikre, attrakcióikra gondolnak. Ehhez gyors és kézenfekvő módszert kínált a workshop. A márka mint jelentésközösség úgy képes előállni, hogy ha megadott szinteken egy már bevált módszert alkalmazunk. Szövegek helyett bármilyen más, absztrakt elem szóba jöhet: grafikai részlet, vonalak, színek, textúrák, mintázatok, anyagok stb., amelyeket a látogatóktól kapott jelenlegi jelentésekből tudnak elvonatkoztatni, absztrahálni a turizmusszervezők. Ez a lépés időigényes, és kreativitást feltételez: célszerű volt ugyanazokat bevonni, akikkel az első lépéseket már megtették. A márka reprezentatív része ily módon egy termékprototípushoz hasonlóan, illetve a vízió, a küldetés meghatározásával előállítható, levezethető. Összefoglalva, az alábbi megállapítások nyertek teret (a legtöbbször előforduló szavakat itt is kiemeltük).

Létező, konkrét, leíró és értékelő jelentése a térségnek (konkrétan mi az, mit jelent az, hogy Szigetzug): János vitéz legendája, víz, kultúra + vallás (templomtornyok); Kis-Duna mente, víz, ami összeköt, szigetek, értékek, pezsgés; gyógyvíz, wellness, lovas-, vízi sportok, nemzetiségek, felekezetek, Csónakos piac, hajómalom; nyugalom szigete, aktív kikapcsolódás, vizes élmények.

Létező, absztrakt, interpretáló jelentése a térségnek (elvonatkoztatva mi az, mit jelent az, hogy Szigetzug): templomtorony-sziluettek, előtérben a hajómalom; vízcseppsziluett, benne kis buborékok az értékek, kék, zöld, barna; zöld spirál, kék hullámok és szigetek; kék, sárga, zöld, barna; sziget, híd, vizek, utak.

Jövőbeni, absztrakt, interpretáló jelentése a térségnek (elvonatkoztatva mi lesz az, mit jelent majd a jövőben az, hogy Szigetzug): Duna–Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág sziluett: R + kardlap vonala az R-ben, kék (szerb templom), piros (vitézség); értékcseppek (üzenet a palackból); kimagasló teljesítmény, hősköltemény, erőt, inspirációt meríteni; csak lazulok.

Jövőbeni, konkrét, leíró és értékelő jelentése a térségnek (konkrétan, mi lesz az, mit jelent majd a jövőben az, hogy Szigetzug): Ráckeve változatos utazásra vár; értékcseppek, cseppnyi helyen az értékek; itt erőt kapsz; pihenés, kultúra, vizes élmények.

Mindezeket összegezve eljutottak a résztvevők arra pontra, ahol a tematikus kategóriákat jelölték ki a lehetséges jövőbeni látogatói útvonalakhoz: természet (nyugalom, aktív, vizes élmény, lazulás, gyógyvíz, wellness, cseppek, merítés, lovasturizmus); kultúra (kultúra, erő merítés, nemzetiségek, felekezetek); helyi termék (Csónakos piac, hajómalom); János vitéz (hősköltemény, felnövekedés, erőmerítés).

5. 5. A futó fejlesztési elképzelések szintetizálása

A már folyamatban lévő fejlesztési projekteket értékelte a műhelymunka, úgy, hogy az egyes projektgazdák röviden ismertették a fejlesztések státuszát és az elképzeléseket. Az egyes projekteket értékelő rendszer szempontjai a következők voltak: fejlettség, relevancia, illeszthetőség, vonzerő, üzemeltethetőség (gazdasági fenntarthatóság), kreativitás (újszerűség), jelentőség (nemzetközi, országos, helyi/térségi), fenntarthatóság (természet), közösségi kohézió (társadalmi fenntarthatóság). Valamennyi projekt közül Ráckeve, Szigetújfalu és Szigetbecse tudott olyan értékelhető elemet felmutatni, amelyeket összehasonlíthattak a részvevők. A kultúra és fesztivál önálló kategórákként körvonalazódtak, a kultúrán belül a János vitéz markánsan jelent meg. A természeti látványosságok pedig az öko és a víz kategóriában csoportosultak. A helyi termék mindegyik kategóriában értelmezhetőnek bizonyult, így a helyi termékeket a fő kategóriákon belül, alkategóriaként kezelték. A szintetizálást két irányból is teljesítették a záró műhelymunka során. A szervezeti keretek modellszerű ismertetése, illetve megfelelő kiválasztása volt a cél, amihez már helyben érkezett olyan felajánlás, hogy a párbeszéd rendszeres formában és helyen valósuljon meg. A másik irány pedig a látogatók szegmentálása, az útvonalak kategorizálása volt, ami lehetőséget ad arra, hogy a meglévő attrakciókat az információdizájn, az élményútvonal-dizájn, valamint a kapacitásdizájn eszközrendszerével később dolgozzák ki a résztvevők.

6. 6. Szervezeti modellezés

Azt minden érintett már a műhelymunka-sorozat első órájában igényelte, hogy legyen szervezeti összefogás a Szigetzugban. Ez nem azt jelenti, hogy a meglévő szervezetek, honlapok, akciók és törekvések, képviseleti megoldások nem jók, hanem azt, hogy a feladatrendszer úgy épül fel, hogy: 1) határozza meg magát a térség, legyen egyértelmű neve; 2) döntse el, hogy a turizmusra szüksége van; 3) alkossa meg saját márkáját, amihez számos útmutatást és megfogalmazott részbriefeket kapott és vezetett elő a csoportmunka során. A márka igazodási pont is egyben: 4) legyen szervezője, koordinátora. A szervezésre számos út és megoldás áll már rendelkezésre, röviden bemutatjuk itt is (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat Turisztikai szervezeti modellek összehasonlítása

7. 7. A látogatói útvonalak tervezésének megalapozása: látogatókategorizálás

A hagyományos demográfiai és földrajzi szegmentálási módszereken túllépve, a viselkedési adatok felhasználásával sikeresebb marketingkampányokat lehet végrehajtani. A viselkedési szegmentálás ugyanis teljesebb képet nyújt a marketingesek és a vállalkozások számára a közönségükről, így lehetővé teszi számukra, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat az ügyfelek egyedi igényeihez igazítsák. Ez a fajta szegmentáció azonosítja, kategorizálja a leginkább elkötelezett felhasználókat. A meglévő ügyfelek és a potenciális érdeklődők szűrése, akik a legnagyobb elkötelezettséget mutatják – például rendszeresen megnyitják az e-maileket, vagy a legtöbb időt töltik a termékoldalakon –, lehetővé teszi a marketingesek számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak arról, hogyan osszák be a legjobban az időt, a költségvetést és az erőforrásokat. Cserébe ez költséghatékonyabbá teszi a marketinget, mivel nem égeti el a költségvetést az, hogy túlnyomórészt hideg érdeklődőket próbál felmelegíteni. Azokra koncentrálhat, akik a legnagyobb valószínűséggel vásárolnak.

Mintaként a Transdanube Travel Stories projekt esetét említjük. A Duna az az édesanya, akihez elvándorló, szerencsét próbáló sikeres vagy csalódott gyermeke mindig visszatérhet egy ölelésre. Ezt adja vissza a Duna mint Likvid Tér, a Duna menti felfedező útvonalak egyikének tematikája. Ez a Duna középső szakasza mentén vezető út egy másik Európa felfedezésére hívja a látogatókat: megismerthetik a dunai Európát, amely nyilvánvalóan különbözik a Rajna menti Európától. A Linztől Újvidékig és Temesvárig tartó szakaszán a Duna „folyékony térként” tárul elénk, állandó átalakulásban. Sok évszázadon át a Nyugat és a Kelet között futott, ahol a legutóbbi és jelenlegi politikai átmenet utóhatásai még mindig érezhetők. A sebek, a fasizmus és a kommunizmus nyomai maradandó lenyomatot hagytak a társadalmakban és a városépítészetben a folyó mentén. Másrészt a meglepő technológiai innováció és a művészi kreativitás szöges ellentétet alkotnak a régió múltjával. A gazdag kulturális sokszínűség a dunai Európát egyedülállóvá teszi a világon mindazon kincsek és zűrzavarok tekintetében, amelyeket a Duna-anya összegyűjtött mellékfolyóinak vizéből. Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni: a Duna és a környező régiók állandó változásban vannak.

Abban az esetben, ha sikerrel szeretnénk az egyes szegmenseket megszólítani, érzékenyen és mélyebben kell megismernünk őket, a szereplőket, az embert. Új szegmentálással, a látogatók viselkedési normáit, mintáit alapul véve, ahogy a nagy cégek, mint például a Coca-Cola a címkéivel (Classic – piros, Zero – fekete, Life – zöld) vagy a FIAT az 500e la Prima beállítható vezetési stílusaival (urban – normál, range – extrém, sherpa – kímélő) megtanítanak minket erre: klasszikus-felfedező-trendi magatartásalapú látogatói szegmensekkel dolgozhatunk a turizmusban is (lásd a 2. táblázatot).

8. A látogatói útvonalak tervezésének megalapozása: termékkategorizálás

A 2. táblázat összegzi a kategóriánként megnevezett termék/látogató mixet. Ezekkel dolgozva fél-, egy-, két-, sőt háromnapos útvonalak is létrehozhatók, arra kell figyelni, hogy változatosak, több be- és kilépőponttal bírók, változó sebességgel fogyaszthatók legyenek.

2. táblázat A látogatói útvonalak dizájnjának megalapozása

9. 9. Márkaépítés-alapok

A workshopsorozat javaslata a márkaépítéshez a Szigetzug küldetését tekintve ez volt: elmesélni a színességet, egyediséget: cifra/tarka. További javaslat a márkaépítéshez a Szigetzug kulcsszavait tekintve: kicsi-nagy, nyugodt-pezsgő, vízcseppnyi. Az érzések közül a következők szintetizálhatók: bőség, harmónia, különleges csoda. Termékjavaslat (átfogó): találkozás, felfedezés, átélés, szieszta. Magérték: tündérhely, kék-bordó, érintetlen, vízi hely. A mellékelt ábra illusztrációja nem végleges vagy kiforrott javaslat, de egy víziója lehet a térségnek. Középen a kulcsgondolatokkal, balra a földrajzi helyzettel és szigetrajzolattal (jobbra tekintő arc), alatta a sziluettel, amelyik színvilágában és hangulatában meg tud jelenni. Az André Kertész és Iluska (János vitéz) karakteressége, üzenete indukálja azt, hogy legyen valami szerethető, egy tündérarca a kommunikációnak. Érdemes redukálni a színek számát és meglepő, kontrasztos választékot bemutatni, szokatlan vizualizáción keresztül. A karakter és a háttér is változhat (témaspecifikusan), az extrém pozíció semmiképp.

Szerző: Bódis Gábor | alapító vezető | Hungary NEXT

E-mail: gabor.bodis@hungarynext.com

A 2022-23-as Petőfi 200 programsorozat kapcsán Kiskőrös turisztikai fejlesztések sorát valósította meg; új kiállítást mutatott be a Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum, a János Vitéz Látogatóközpont helyszíne pedig egy játszóparkkal is kiegészült. A város történetével egy QR kódokkal ellátott, szórakoztató digitális túraútvonalon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók. A Petőfi szülőház szomszédságában lévő Műfordítói Szoborpark bejáratánál elhelyezett versautomatán pedig több nyelven hallgathatják meg a legismertebb Petőfi-verseket – írják.

Megújult a város turisztikai weboldala, amely a kiskőrösi kistérség kulturális, gasztronómiai és természeti élményeit egységes arculattal, átlátható és felhasználóbarát formában mutatja be. A honlap és arculat megújításáért a Mitte Communications felelt. A hétvégi kikapcsolódásra vágyó belföldi turisták szálláslehetőségeket és egy speciális csomagajánlatot is megismerhetnek a honlapon. A kiskőrösi kedvezményekkel olyan kulturális és szabadidős intézmények látogathatók, mint a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a Képzőművészeti és Néprajzi Látványtár, a Szlovák Tájház, a János Vitéz Látogatóközpont és a Rónaszéki Fürdő.

A város első turisztikai filmje egy fiatal család szemszögéből mutatja be azokat a kulturális, gasztronómiai és hagyományőrző programokat, amelyek különlegessé teszik Kiskőrös városát. A film a Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum új kiállításától kezdve a hagyományőrző Szlovák Tájházon át a gyógyvíz minősítéssel rendelkező fürdőn keresztül az országszerte ismert kiskőrösi borkultúráig kalauzol végig egy, a városban töltött hosszú hétvége sokszínű programjain. A látogatók nemcsak Kiskőrös, de a térség természeti értékeit is élvezhetik a környékbeli gyalogos és kerékpárutakon, valamint lovas farmokon.

Más külföldi országokból, elsősorban az Egyesült Államokból érkező turisták viszont ismét jelentős számban látogatták tavaly a nagy párizsi kiállításokat – derül ki a francia főváros önkormányzatának közleményéből.

A világ legnagyobb múzeumának számító Louvre-ot 7,8 millióan keresték fel tavaly, ami 170 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még 19 százalékkal elmaradt a 2019-es évtől, amikor is 9,6 millióan váltottak jegyet a párizsi múzeumba.

Az amerikaiak aránya 18 százalékra emelkedett a 2019-es 16 százalékról, de kínai turistákat gyakorlatilag nem regisztráltak tavaly a Louvre-ban a 2019-es 8 százalék után. Ezzel szemben az európai országokból érkezők száma megemelkedett, annak ellenére is, hogy a múzeum szerint az év első hónapjaiban az akkor még érvényben lévő korlátozó intézkedések miatt a külföldi látogatók aránya csekély volt.

Laurence des Cars, a Louvre elnöke üdvözölte, hogy a látogatók 60 százaléka tavaly járt először a múzeumban, s 45 százalékuk 25 évnél fiatalabb volt. A látogatás körülményeinek javítása érdekében a múzeum június óta napi 30 ezerre korlátozta a látogatók számát, péntek esténként azonban tovább tartanak nyitva a tárlatok, amelyekhez kapcsolódóan számos előadást is tartanak.

A versailles-i kastély látogatottsága szintén jelentősen nőtt tavaly, s a látogatók 77 százaléka külföldről érkezett. A 6,9 millió megváltott jegy még 16 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben, de már nem hasonlító a 2021-es évhez, amikor is 73 százalékos volt a visszaesés.

Az impresszionista gyűjteményéről ismert Orsay Múzeum 3,2 millió látogatót vonzott 2022-ben, ami 10 százalékkal kevesebb a 3,6 millió látogatóval rekordévnek számító 2019-hez képest. A tárlatokra érkezők 58 százaléka külföldi volt, és 14 százalékuk 18 évnél fiatalabb. Az Edvard Munch (1863-1944) norvég festőművész életművét bemutató nagyszabású tárlat pedig már három héttel a zárás előtt, 600 ezer megváltott jeggyel rekordot döntött.

A nagy kortárs összművészeti tárlatoknak helyet biztosító Pompidou Központ tavaly 3 millió látogatót fogadott, többségében Párizsból és környékéről, s 2021-hez képest megduplázta a látogatóinak számát. A múzeum szerint a látogatottság visszatért a pandémia előtti szinthez. A kortárs és modern művészeti központ állandó gyűjteményének tárlatát tavaly mintegy másfél millión keresték fel, többen, mint 2019-ben (1,4 millió).

Az Európán kívüli kontinensek őslakos civilizációit és művészeti örökségét bemutató Quai Branly-Jacques Chirac Múzeumban tavaly egymillióan jártak, ami szintén megközelíti a 2019-es évet, amikor is 1,1 millióan váltottak jegyet.

Az önkormányzati fenntartású 14 párizsi múzeum tavaly rekordévet zárhatott. A hosszú felújítási munkálatok után 2021-ben újranyitott Carnavalet több mint egymillió látogatót vonzott, a Petit Palais kiállítócsarnokhoz hasonlóan. A Modern Művészetek Múzeumában 560 ezren jártak 2022-ben, ami kétszer annyi, mint 2019-ben. A jelentős emelkedés a nagy tárlatoknak, az Oskar Kokoschka vagy Frida Kahlo művészetének szentelt kiállításoknak köszönhető – írja az MTI.

Fotó: Matthieu Oger/unsplash.com

Rippert Bálint 2016-ban csatlakozott a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, ahol számos projekten dolgozott. Részt vett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kidolgozásában, valamint közreműködött a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ fejlesztésében és bevezetésében. Korábban közigazgatási és e-learning-fejlesztési területen szerzett projektvezetői tapasztalatot. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportmenedzser szakán végezte.

Fő célkitűzése elősegíteni a magyarországi turisztikai szolgáltatók és attrakciók megjelenését és sikeres működését a piacon, illetve a PwC-nél meglévő tapasztalatot és iparági tudást hasznosítva eredményes együttműködéseket kialakítani a szektor szereplőivel. Emellett fontosnak tartja, hogy a PwC hazai turisztikai tanácsadó csapata régiós szereplővé váljon és nemzetközi projektek során is támogassa Magyarország, valamint más európai országok turisztikai fejlődését. Új pozíciójára ezzel a szemlélettel készül, mindemellett a turizmus különböző területein szerzett tapasztalatát és stratégiai szemléletmódját is szeretné kamatoztatni a PwC Magyarországnál.

A Fagus Hotel majdnem két évtizede fontos szereplője a régió turizmusának: nemcsak Sopronba és a környékre látogató külföldi és belföldi turisták, fesztivállátogatók kedvelt szálláshelye, hanem a helyiek népszerű wellnessközpontja is – írják.

Dr. Simon István, Sopron alpolgármestere az újranyitás alkalmából gratulált a gyors és minőségi megújuláshoz, és reményét fejezte ki, hogy az augusztusi nyitás után sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy Sopronba látogassanak.

Sáfrány Tamás, a Fagus Hotelt üzemeltető Adventor Hotels ügyvezető igazgatója a megújult komplexum kapcsán elmondta, hogy nemcsak felújították a hotelt, hanem új szolgáltatásokat is kínálnak az épületben. Ezek közül kiemelkedik a wellnessrészleg, mely élmény- úszó- és gyermekmedencével várja a szállóvendégeket és a soproniakat. A szaunarészlegben ötféle szaunaattrakció és egy hangulatos pihenőtér található. Belsőépítészetileg megújult a 436 négyzetméteres konferenciaterem is, amely új technikát kapott, valamint húsz fővel bővítették az étterem befogadóképességét.

A szálloda 144 szobája, valamint a közösségi terek is teljesen új belsőépítészeti kialakítást kaptak a felújítás során.