Az újonnan alapított szakmai elismerés, a Big Picture Awards célja, hogy elismerje a hazai televíziós és streaming szektor legkiemelkedőbb szakembereit, alkotóit és produkcióit, legyen szó nemcsak a képernyőn szereplő sztárokról, hanem a háttérben dolgozó kreatív szakemberekről is. A díj létrehozásával a MEME és tagjai közös szakmai összefogással kívánják megerősíteni a televíziós iparág presztízsét, támogatni a minőségi tartalomgyártást, valamint inspirálni a következő alkotógenerációt.

A díj struktúrája és kategóriái

A díjra minden Magyarországon működő televíziós társaság, streaming platform, illetve gyártó cég nevezhet, amely magyar nyelvű televíziós tartalmat hoz létre a 2025. év során. A díjakról független, kétszintű zsűri dönt, amelyben a televíziós iparág különböző területeit képviselő szakemberek foglalnak helyet.

A zsűrizés első fordulójában előzsűri állítja össze a shortlistet, a második fordulóban pedig főzsűri választja ki kategóriánként a győzteseket.

A díj 17 kategóriában ismeri el a szakmai teljesítményeket, köztük:

• Legjobb rendező, műsorvezető és kreatív producer
• Legjobb show, televíziós sorozat, reality műsor vagy infotainment magazin
• Legjobb operatőr, vágó, stylist illetve program kommunikációs kampány
• Életműdíj

A díjátadó gála – a televíziós szakma csúcspontja

A Big Picture Awards Gála 2026 január 28.-án kerül megrendezésre a Várkert Bazárban. A látványos díjátadó gála a tervek szerint a televíziós és streaming szakma legfontosabb szereplőinek találkozóhelye is lesz egyúttal. A gálát a tervek szerint az RTL+ és a TV2 Play közösen közvetíti élőben, ezzel is jelezve a hazai médiaszektor összefogását és közös felelősségét a minőségi televíziós tartalom jövőjéért. A gála vendégei között a szakma meghatározó személyiségei, alkotók, producerek és médiaszereplők mellett jelen lesznek a legnépszerűbb televíziós műsorok képviselői is. A rendezvény célja, hogy a televíziós és streaming alkotók számára évente egy közös szakmai ünnepet teremtsen.

Szakmai együttműködés és támogatás

A MEME a díjat tagjai közös kezdeményezésével hozta létre, amelyhez valamennyi jelentős hazai médiaszolgáltató csatlakozott. A díj létrehozása és lebonyolítása nem csupán szakmai, hanem iparági összefogás is, amely példát kíván mutatni a tartalomgyártás minőségének és sokszínűségének támogatásában.

A MEME elnöke, Dr. Tóth Csaba elmondta: „A Big Picture Awards nem csupán a hazai televíziós szakma díjkiosztója, hanem egy közös elismerés mindazok számára, akik napról napra azért dolgoznak, hogy a nézők értékes, szórakoztató és inspiráló tartalmakat láthassanak. Ahogy a díj alcíme fogalmaz: a  nézők milliói ismerik a műsoraikat – most az alkotókat ünnepeljük- Legyen ez az egész magyar televíziós szakma kiemelkedő, közös ünnepe.”

További információ és nevezés:

A Big Picture Awards televíziós szakmai díjra a nevezéseket a bigpictureawards.memeinfo.hu honlapon várják a szervezők, és itt lehet tájékozódni a további részletekről is.

Röviden megbeszéljük, mi történt az Atmediánál az elmúlt négy évben. A multimédiás kereskedőház több szegmensben aktív, így beszélünk az online, a rádiós és – kiemelten – a televíziós piacról. Kitérünk olyan alapvetően fontos kérdésekre, mint az árképzés, a szezonális hatások, a nézettség, a piaci verseny. A saját tartalom gyártása reneszánszát éli a magyar tévés piacon, így óhatatlanul beszélnünk kell arról is, milyen hatással van ez az árak alakulására. Olcsó még a magyar piac?

Áttekintjük azt is, hogy működik egy televíziós kampány, attól kezdve, hogy az ügyfél megfogalmazza, mit szeretne elérni. Előkerülnek bizonyos televíziós alapfogalmak, mint a GRP meg a rating, igyekszünk ezek jelentését is megvilágítani a nem szakmabeliek számára.

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a 2023-as piaci kilátásokról is, hogyan alakulhat a gazdasági helyzet, a büdzsék, az infláció.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Először az Atmedia történetét tekintjük át röviden, megbeszéljük, hogyan nőtt nagyra a bő egy évtizede alapított multimédiás kereskedőház. Fő profiljuk mindmáig a televízió, így először azt a piacot nézzük meg közelebbről: hogyan alakult a piac, a televíziós árak az elmúlt években, hogy állunk a hasonló méretű és fejlettségű piacokhoz képest. Röviden kitérünk az Atmedia többi üzletágára is.

Az idei év bővelkedett kihívásokban, a Covid után jött az orosz-ukrán háború, a felgyorsult infláció, bizonyos területeken (pl. autó) az áruhiány. Milyen lesz az idei év üzleti szempontból, belekalkulálva a karácsonyi szezont is?

Végül természetesen kitérünk a jövő évi fejlesztésekre, a várható kihívásokra, a 2023. év perspektíváira.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

2021-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 54 percet töltött a tévékészülékek előtt, vagyis közel ugyanannyi időt, mint egy évvel korábban. A 18 év alattiak viszont naponta átlagosan 14 perccel kevesebbet tévéztek 2021-ben, mint 2020-ban, így e korcsoport tagjai egy átlagos napon 2 óra 49 percet szántak a tévéadások megtekintésére. A 18+ évesek viszont csak kis mértékben változtattak a tévénézési szokásaikon az előző évhez képest: a 18-49 évesek körében 3 perccel, míg az 50+ évesek körében csupán 2 perccel csökkent a napi tévénézési idő 2021-re.

A napi átlagos 4 óra 54 perces tévénézési időből 5 percet jelentett az időeltolásos tévézés a teljes lakosság körében.

Csatornatípusok szerint 2021-ben az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 38,7% volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozatcsatornák” további 9,1%-kal járultak hozzá.
A filmcsatornák 10,8%-ban, a hírcsatornák pedig 7,5%-ban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő- (6,6%), az életmód- (3,8%), a sport- (4,4%), gyerek- (5%) és a zenecsatornák (1,3%), valamint a DVD/videó/videójátékot, illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória (12,9%).

Nőtt a tévénéző közönségen belül az otthoni internet-használók aránya: 2021-ben már az érintettek 74%-a használt otthoni internetet, míg 2020-ban ez az arány 71% volt.

Tavaly a 4 éves és annál idősebb magyar lakosság tagjai közül naponta átlagosan 6,3 millió embert ért el legalább egy percre a televíziós adás, és közülük 5,7 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 35,6 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő közel 12%-a volt. Egy átlagos néző naponta 142 db reklámfilmmel találkozott tévénézés közben, amely 15 db-bal több, mint egy évvel korábban.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben – 2020 kivételével – folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2021-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 43 181 reklámfilmet sugároztak, így a megjelent tévéreklámok együttes száma egész évben majdnem elérte a 15,8 milliót, ami a korábbi évek tükrében rekord mennyiség. Ez 2020-hoz képest 18%-os növekedést jelent, hiszen ekkor több mint 2,4 millióval kevesebb, azaz 13,3 millió reklám volt látható a Nielsen által reklámszinten mért tévécsatornákon. A reklámszpotok átlagos hossza 23 másodperc volt, és egy reklámblokk átlagosan 11 db szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 505 hirdető reklámozott mintegy 1 009 db márkát 7 502 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 6 480 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2021 során került képernyőre.
Az új hirdetések 41%-a hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2 101-szer sugároztak.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 822 ezer db), ezt követte a „Kereskedelem” (3 542 ezer db) és az „Élelmiszer” (2 191 ezer db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 61%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszer-kereskedelem” (931 ezer db) volt, ezt követte a „Hipermarket” (739 ezer db), és az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (694 ezer db). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 40%-át fedte le.

A vírus első hónapjaiban a Nielsen Közönségmérés hetente tájékoztatta a hazai piac szereplőit az új trendek alakulásáról, és 2020 nyarán egy átfogóbb, részletesebb elemzést is készített az addig végbement folyamatokról, jellemző trendekről.

„Az elemzés célja ezúttal is az, hogy a tévénézési szokások változásairól tájékoztassunk: bemutatjuk  az elmúlt 12 hónap trendjeit, melyeket az egy évvel korábbi állapottal hasonlítottunk össze, ily módon személtetve az eltéréseket. A tévés piacon végbement folyamatokon a nyáron készült elemzésünkhöz hasonlóan egy interaktív grafikus riporton keresztül kívánjuk végigkalauzolni az olvasókat, és írásunkban a teljesség igénye nélkül csupán néhány főbb gondolatot emeltünk ki, melyhez további részletes információ a grafikus riportban érhető el” – írja friss anyaga bevezetőjében a Nielsen Közönségmérés.

Tévénézők száma és a tévénézési idő változásai

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán. A nyári – kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a 2. hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya. Ezek a folyamatok korcsoport szerint változtak.

A tévénézési idő tekintetében a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség ugyanakkor minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus 2. hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő – jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál.

Napi átlagos nézőszám, AMR%, 4+

Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő változása (ATV perc), 18-49 éves

A tévéközönség összetételének alakulása

Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: A 4-17 évesek aránya jellemzően 7 – 10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult.

A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.

A tévéközönség össtetételének alakulása korcsoport szerint

Tematikus csatorna csoportok

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az egyes tematikák szerinti csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje igen változatosan alakult az egyes korcsoportok tekintetében. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornák közönségarányában nem tapasztalható jelentős elmozdulás a vizsgált időszakban, ugyanakkor napi elérésük egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek el velük. Az időszak nyertesei elsősorban a sorozat- és életmód csatornák voltak, melyek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest. A hírcsatornák esetében időszakosnak mondható a növekedés, a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt tetten érhető, továbbá 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában. Ahogy arról már korábbi elemzéseinkben is írtunk, a koronavírus elmúlt egy éve inkább a sportcsatornákat sújtotta, különösen a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el, ugyanakkor 2020 őszétől – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.

Csatorna csoportok napi elérése, 4+

Műsortípusok sugárzása és fogyasztása

A Nielsen által műsorszinten mért csatornákon sugárzott műsortípusok aránya meglehetősen egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csupán néhány kisebb eltérés volt tapasztalható a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, mely jellemzően a műsoridő negyedét mondhatja magáénak, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza, majd az átmeneti visszaesést követően fokozatosan növekedett az arányuk, és 2020 végére visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.

A műsorfogyasztás tekintetében a 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top10 legtöbbet fogyasztott műfaj* a tévénézési idő mintegy 80 százalékát képviselte, míg a maradék 20 százalékon további 64db kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban mindvégig jellemző volt, ugyanakkor e 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek bizonyos fokú átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, míg a nyári, őszi hónapokban a sorozatok és mozifilmek kaptak nagyobb arányú figyelmet. A műsorfogyasztás korcsoportonként igen eltérő módon alakult.

Műsortípusok tévénézési időből való részesedése, 4+

*sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók (promók), mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás

Mindannyian szép reményekkel vágtunk neki a 2020-as évnek, ám a tavaszi járvány felülírta a terveket. Megvontátok már a koronavírus-járvány mérlegét, vagy még csak most jön a neheze?

2020 különleges év, extrém kihívásokkal, és minden piaci szereplőnek rendkívül gyorsan kellett reagálnia a változásokra a pandémia ideje alatt. Ahogy az első nyolc hónapban elért eredményeink mutatják, a TV2 Csoport sikerrel felelt meg a kihívásoknak. A nagy mérleget természetesen a teljes év után vonjuk meg, de mi továbbra is optimistán tekintünk az esztendő hátralévő részére.

Bár a reklámköltések csökkentek, a nézők érdeklődése ismét nőtt a televíziózás iránt. Hogyan számoltok, mennyire maradnak hűségesek a nézők a televíziókhoz, hosszabb távon is megmarad az erős nézettség?

A távoli jövőt illetően nehéz pontosan megmondani, mi fog történni. A járvány kezelése és az ehhez kapcsolódó intézkedések biztosan erős hatással lesznek a tévénézési szokásokra is.

A jelenlegi helyzetben azt látjuk, hogy a koronavírusos-esetszámok szempontjából mérsékelt nyári hónapokban is magasabb volt a tévénézésre fordított idő, mint az előző évek azonos időszakában. Augusztusban 4 százalékkal több volt az egy főre jutó nézett idő a 18–59 évesek körében, mint tavaly ugyanebben a periódusban, és bár tavasszal sokkal meredekebbnek bizonyult az emelkedés – áprilisban például 16 százalékot tett ki a mértéke* –, az jól látható, hogy elhúzódó folyamatról beszélhetünk. Feltételezhetően néhány százalékkal ősszel is többet tévézünk majd, mint normál esetben, ha pedig szignifikánsabb intézkedésekre lesz szükség, további növekedés is reális lehet.

Bár ez az év üzletileg nem a nagy sikerekről szól, számos területen születtek figyelemre méltó eredmények. Te mire emlékszel vissza a legszívesebben az év első nyolc hónapjának eseményeiből?

Nagyon örülünk, hogy a TV2 Csoport magabiztosan, nagy előnnyel nyerte a nézettségi versenyt az év első nyolc hónapját vizsgálva. A portfólió 23,5 százalékos átlagos közönségarányt ért el a január–augusztusi időszakban a 18–59 évesek körében a teljes napot tekintve, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg minden negyedik néző a mi csatornáinkat választotta. A havi átlagokat tekintve nyolcból hét alkalommal a TV2 Csoport végzett az élen a nézettségi versenyben, ez fontos visszajelzés nekünk, hiszen nem egyszeri eredményről, sikerről van szó.

A kimagasló eredményhez az erős kábelcsoport mellett a TV2 sikerműsorai is nagyban hozzájárultak. A teljesség igénye nélkül a Mintaapák, az Exatlon Hungary és a Nicsak, ki vagyok? hármasát emelhetjük ki. A Exatlon Hungary öt hónapon át tartó második sikeres szezonja nemcsak a 18–59 évesek, de 18–49 év közöttiek és a teljes lakosság körében is megnyerte az idősávját.

A két legnézettebb csatorna versenyét vizsgálva büszkén mondhatjuk, hogy a január–augusztusi időszakban a teljes napot nézve szintén a TV2 vezet mind a 18–59 évesek, mind a teljes lakosság, sőt még a 18–49 évesek körében is.

A csatornacsalád eredményein túl számos egyedi, kreatív és sikeres megoldást tudtunk megvalósítani a partnereinkkel.

Az egyik pontosan a COVID időszakához kapcsolódik, hiszen az új helyzet mindenkit komoly feladatok elé állított, a médiumokat és a hirdető partnereket egyaránt. A TV2 Csoport a rendkívüli helyzetre reagálva ekkor jelentkezett #maradjotthon című napi realityműsorával. Ehhez csatlakoztak olyan ügyfelek, akik ebben az időszakban is aktivizálták magukat olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely versenyelőnyt biztosíthatott számukra ebben a gazdaságilag speciális helyzetben. Így jött létre együttműködés a Hell-lel, a Sciteckel és a Hervisszel nonszpot-, speciális szpot- és digitális platformokon megjelenő integrált megoldásokkal.

Itt van az ősz, jön a tél, a televíziózás négy legfontosabb hónapja következik. Mik lesznek a legnagyobb dobásaitok ebben az időszakban?

Idén ősszel lehozzuk a csillagokat mind a nézőinknek, mind az ügyfeleinknek! Augusztus 30-án újra elindult a TV2 egyik legnépszerűbb műsora, a Sztárban sztár, továbbá második évadával jön a Nicsak, ki vagyok? – A rejtélyek színpada, és a BBC sikerformátuma, a Dancing with the Stars is képernyőre kerül idén, így igazán csillogó őszünk lesz, hiszen egészen egyedülálló, hogy három különböző nagyszabású event show megjelenjen egy szezonon belül.

Mindezek mellett újra a képernyőn köszönthetjük a közönségkedvenc Mintaapákat és a Bezár a bazár!-t Majka és Tilla műsorvezetésével. Visszatér a tavaly debütált Újratervezés is, amely nemcsak a nézettség, de a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is fontos számunkra. Folytatódnak Bödörék kalandjai a nagyvárosban, és a vadonatúj Farm VIP-ban megnézhetjük, hogy a hírességek hogyan boldogulnak a vidéki élet kihívásaival.

Összességében ügyfeleink számára a kommunikációs megoldások széles tárházát kínáljuk, hiszen portfóliónkon belül minden célcsoport- és egyedi megjelenési igényt meg tudunk valósítani.

Az ország legnagyobb házibuliját biztosító Sztárban sztár műsorhoz jóval több támogató kapcsolódik, mint korábban bármikor, például a Manner, az Avon, az eMAG, a szallas.hu vagy az Ammerland, amelyek exkluzív megjelenési formákat használnak kommunikációs céljaik megvalósítására, legyen szó virtuális reklámról, osztott képernyőről és egyéb prémium szpotfelületről vagy szponzorációs, digitális és social media megoldásról.

Eventműsoraink sikerétől motiváltan már tavaly bevezettünk egy olyan megjelenési lehetőséget, amely korábban elérhető volt a televíziós piac szereplőinek, ez pedig a prime time eventműsorok esetén a programkörnyezethez kötött szpotvásárlási lehetőség. A Sztárban sztár leszek! magas minőségű és rendkívül kiemelkedő nézettséget szállító műsor 2019. november 24-én futott döntőjében – különválasztva a klasszikus, GRP-alapon vásárolt kampányoktól – darabárasan tudták partnereink reprezentálni magukat. Olyannyira sikeresnek ítéltük ezt a prémium kezdeményezést, hogy idén lehozzuk a csillagokat partnereinknek, így már mindhárom nagyszabású event show esetén biztosítjuk ezt az unikális megjelenési formát. Minden tekintetben magas nézettség, minőségi műsorkörnyezet és kiemelt hirdetői kör jellemzi ezt az exkluzív kommunikációs eszközt, ami a jelenlegi fragmentálódó televíziós piacon még nagyobb jelentőséggel bír.

Májusban azt nyilatkoztad a Márkamonitornak, hogy „az év második felében minden eddiginél nagyobb mértékű kereslettel kalkulálunk”. Tartod még ezt a kijelentésedet? Milyen őszi szezonra számítasz?

Már most érezzük, hogy mind a szpot-, mind a nonszpotterületen igen dinamikus a kereslet, a számok tehát minket igazolnak! Bár a teljes éves csökkenést nem mindig kompenzálják az év utolsó négy hónapjának kampányai, számos esetben jelentkeznek felülköltések és új vagy meglévő, de sokkal aktívabban kommunikáló piaci szereplők is, így az év hátralévő részében összességében növekedéssel kalkulálunk az előző év azonos időszakához képest.

* Nielsen Közönségmérés/TV2 Kutatás, live + as live adatok, általános célcsoport: A18–59 live + as live.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor szaklap 2020/2-3. számában jelent meg.

Mai beszélgetőpartnerünk Guttengéber Csaba, az Atmedia ügyvezetője.

A médiaiparban már temették a rádiót, a nyomtatott sajtót, egy idő óta a televízió is bekerült ebbe a sorba. Eközben a televíziók reklámbevétele tavaly 4 százalékot nőtt, és elérte a 63 milliárd forintot.  Azt az árbevételt sokak szerint idén aligha lehet majd megközelíteni a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt. Szerinted hogyan alakulhat az idei év a tévés piacon?

Most még korainak vélem, hogy a piac egészéről véleményt mondjak. A saját idei számainkat (televízió, online, rádió) illetve a piaci információkat figyelembe véve, a televízió esetében számítok százalékosan a legkisebb csökkenésre. Úgy vélem, hogy a terveinktől várhatóan elmaradunk, de ez a csökkenés a tavalyi teljesítményünkhöz képest alacsonyabb mértékű lesz, mint a tévépiaci átlagos visszaesés. Ugyanakkor már vannak pozitív jelek is, a kezdeti piaci pánik csökkenése után jó néhány partnerünk már többletköltési igénnyel jelentkezett, így amennyiben őszig visszaáll az élet a megszokott kerékvágásba, akkor az év hátralévő részére optimistán tekintek.

A két nagy kereskedőház évek óta nagyjából fele-fele arányban osztozik a televíziós reklámbevételeken, néhány százalékpontnyi különbséggel. Januártól az R-time nagyot nőtt a Sony-portfolió és két gyerekcsatorna révén. Most, hogy a legnagyobb ügyfeletek, a TV2 tavaszi nézettsége igen erős, hogyan alakul a két rivális kereskedőház pozíciója? A járvány idején minden korábbinál többet tévéztek a magyarok, monetizálható ez a jelen körülmények között?

Kezdjük a bevételmegoszlással. Szerencsére a televíziós reklámbevételen nem fele-fele arányban osztozunk. Elemzéseink szerint e tekintetben évek óta piacvezetők vagyunk. A Sony csatornáknak sokat köszönhet az Atmedia, de a múlt év végén számunkra az volt az ésszerű döntés, hogy mind a Sonynak, mind a gyermekcsatornáknak sok sikert kívánva megköszönjük az addigi együttműködést. Vállalatunk ugyanakkor új, potenciális jövőbeli partnerek felé nyitott, illetve stratégai célunk a jelenlegi portfóliónk elégedettségének további növelése is. A járvány idején megnövekedett televíziófogyasztást részben tudtuk monetizálni, ugyanakkor nem titok, hogy mindkét portfólió csökkentette a kereskedelmi másodperckibocsátását. Külön öröm számomra, hogy a portfóliókban bekövetkezett változások ellenére a két piaci portfólió ratingtermelő képessége nagyjából 50-50 százalék.

Hatalmas portfolióval, rengeteg ügyféllel dolgoztok, az atmediás csapat is nagy létszámú.  Hogyan sikerült átvészelni a karantén időszakát a szervezet működése szempontjából? Esetleg vannak a home office-nak előnyei is, amelyeket érdemes a jövőben is megőrizni?

Tulajdonképpen rövid idő alatt és zökkenőmentesen álltunk át a home office működésre. A korábbi gyakorlatunkkal ellentétben, most minden reggel videós napindítót tartunk a felső- és a középvezetőkkel. Ennek a legnagyobb előnye, hogy a csapat minden tagja naprakész és teljes körű információval rendelkezik. Az ilyen meetingek korábban sokkal ritkábbak voltak, de most elgondolkodunk azon, hogy ezt a home office után is tovább vigyük. Épp a napokban dolgozzuk fel a tapasztalatokat és biztos vagyok benne, hogy számos elemet a későbbiekben is megtartunk. Mindenképpen el kell mondanom, hogy büszke vagyok mind a szűkebb, mind a bővebb értelemben vett vezetői csapatra és minden munkatársunkra, akik folyamatosan biztosították a zökkenőmentes üzletmenetet.

Az Atmedia televíziós kereskedőháznak indult, de építitek a rádiós és az online lábat is. Mekkora részarányt képvisel ma a két kisebb divízió az Atmédián belül? A karantén idején voltak markáns különbségek a televíziós, a rádiós és az online hirdetői aktivitás között a ti portfoliótok szempontjából?

A core business továbbra is a televízió, ugyanakkor idén már a hazai piacon egyedülálló multimédiás kereskedőházként pozícionáljuk az Atmediát. Folyamatosan építjük mind az online, mind a rádiós portfóliónkat. Éveken át edukáltuk a piacot számos mérföldkőnek számító kutatással arról, hogy a televízió mindent visz. Ez most is, csak úgy, mint korábban, visszaigazolódott. Kutatási koncepciónk azonban kiszélesedett és jelenleg már azt vizsgáljuk, hogy hogyan változik a hirdetők értékesítése, ha a televízió mellett online-t és/vagy rádiót is használunk.

Magánemberként hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Nyilván, mint mindenkinek, hirtelen nagyon másképpen teltek a munkás napok és a családi élet. Hetente kétszer, háromszor jártam be az irodába, és a megváltozott kapcsolattartás miatt gyakorlatilag „a fülemhez nőtt” a telefon. Sokat ültem a képernyő előtt is online megbeszéléseken. Emiatt, a korábbiakhoz képest nem tudtam sokkal több minőségi időt tölteni a családommal. Összességében az elmúlt időszak hatására nem látom másként a dolgokat, de számos szempontból mégis tanulságos volt. Eddig is tudtam, hogy az emberi tényezők egy cég életében mennyire fontosak, és ez most ismét megerősítést nyert.

Ami az RTL Magyarország 2019-es teljesítményét illeti: a vállalatcsoport jelentős nyereséget könyvelhetett el. 5,9 százalékos hirdetési árbevétel-növekedés mellett a teljes konszolidált árbevétel a 2018-as évhez képest 6,5 százalékkal 114 millió euróra nőtt. Összességében az RTL Magyarország profitja (EBITDA) a 2018-as 5 millió euróról a duplájára, 10 millió euróra nőtt 2019-ben. Az erről szóló, 2020 márciusában publikált beszámoló jelentés (angol nyelven) letölthető az RTL Group weboldaláról: https://www.rtlgroup.com/files/pdf3/rtlgroup_annualreport2019.pdf.