A GVH nem furkósbot, az Unilever pedig eddig is elég sokat tett a fenntarthatóság érdekében, progresszívan és előremutatóan menedzselte azzal kapcsolatos projektjeit, túllépve a CSR elavult értelmezésén, meghaladva a greenwashingot és a korábbi, félresikerült fenntarthatósági stratégiákat. Jó úton járunk – summázta Széll-Lengyel Krisztina.

A Covid alatt fejlesztéseket is meg tudtak valósítani, ennek illusztrálására nem is klasszikus corporate prezentációt hozott, hanem egy friss, nagyon konkrét eset bemutatását vállalta.

A prezentáció önreflexióval kezdődött: miből is fakad az a nagy FMCG cégek negatív környezeti hatása? Rengeteg területen van tennivalójuk: gyártás, csomagolóanyagok, vízhasználat, nagy irodaházak és gyárak működtetése, marketing- és reklámanyagok előállítása… Az Unilever sokat tesz a változásokért ezeken a területeken, és amit tesz, azt kommunikálja is. Multicégként nagy, globális célokat tűz maga elé, de ezekhez egy olyan kis piac is hozzá tudja tenni a maga részét, mint Magyarország.

Az Unilever nyírbátori háztartás-vegyipari gyára több mint 50 éve működik, itt készül a Coccolino, a Florasept, a Domestos és sok más ismert márka. Az ott felhasznált csomagolóanyagok 70%-a már ma is újrahasznosított műanyagból készül, és a gyár 100%-ban helyi, megújuló hálózati villamos energiával működik. A gyárat most egy 17 milliárd forintos beruházással bővítik, a legkorszerűbb működési és fenntarthatósági elvek figyelembe vételével, a kapacitásbővítést zöld és innovatív szempontokkal megtámogatva.

Hogy néz ki egy körforgásos gyárépítés? Először egy régi, használaton kívüli épületet kellett felrobbantani. Az ebből keletkezett törmeléket, ipari hulladékot felhasználták, a betont ledarálva beépítették az új épületbe. Az Unilevernek van egy ‘Zero Waste to Landfill’ vállalása: sem ipari, sem gyártási, sem kommunális hulladékot nem szállítanak külsős lerakóba, hanem helyben kezelik, semlegesítik, hasznosítják, ez valósult meg az építkezés során is. Ráadásul az építési törmelék felhasználása nem növelte, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentette a költségeket, a ledarált beton révén 150 millió forinttal olcsóbb lett a kivitelezés. Ami elsőre építési hulladéknak látszik, az valójában másodlagos nyersanyag, ami ott van helyben, még szállítani sem kell, elég a megfelelő technológiát megtalálni hozzá.

Ne akkor reagáljunk a kihívásokra, amikor elénk kerülnek, hanem előzzük ezt meg egy lépéssel. Legyünk proaktívak, keressük meg a fejlesztési lehetőségeket. Nem kérdés, hogy tudunk-e másképp élni. Az elmúlt másfél év arról győzött meg, milyen nagy szerencse, hogy ez a mindset benne van a cég alapműködésében, minden egyes döntést úgy hozunk meg, hogy abban a fenntarthatóság elsődleges szerepet kap. A rövid ellátási láncoknak, a lokális beszerzéseknek, a progresszív, fenntartható szemléletnek köszönhetően a Covid alatt sem volt problémás a működésünk, ahogy a hasonlóan proaktív cégeknek a jövőben sem okozhat gondot a következő válság sem – fejezte be előadását Széll-Lengyel Krisztina.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?