Szétszakad-e a társadalom, mekkorák ma a jövedelmi egyenlőtlenségek? A közhiedelemmel ellentétben ezen a területen nincs nagy baj, az uniós átlag alatt vagyunk, inkább a vagyoni egyenlőtlenség fog nőni. Sokkal nagyobbak a településszerkezetből adódó problémák, a városban és a vidéken élők lehetőségei között hatalmas különbség áll fenn.

Működik a „közepes jövedelem csapdája”. Magyarország a kilencvenes évek elején benchmark volt, ezt a pozíciónkat azonban nagyon gyorsan elvesztettük, és egyhamar nem is fogjuk visszaszerezni. A globalizáció azonban működik, vagy gazdaggá tesz, vagy lenyom, közepes helyzetben nem maradnak az országok.

Igen jelentősek a munkaerőpiaci zavarok. Megoldatlan a romakérdés, öt éven belül nem is számíthatunk javulásra. Hatalmas szemlélet- és hatékonyságbeli különbség van a multinacionális és a hazai vállalati kultúra között. Mentális kereteinket pedig szétfeszíti az állandó múltkeresés. Hasonlóan problémás az oktatás, az egészségügy, a demokrácia értelmezése.

Mi az, amit a fenti problémák kapcsán az Egyensúly Intézet javasol, pártpolitikai megfontolások nélkül, szakmai és etikai szempontok alapján? Hangsúlyozva azt is, hogy nincs „útfüggőség”, ki lehet lépni a több évszázados hagyomány nyomvonalából, ahogy ezt Skandináviától Szingapúrig számtalan helyen bebizonyították.

Az Európai Unióban nálunk az 5. legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, öt évvel kevesebbet élünk, mint egy átlagos európai polgár, és nyugdíjasként három évvel kevesebbet töltünk egészségesen. Mintegy 12–13 ezer honfitársunk hal meg évente a légszennyezettség miatt. Ezért részben a fűtés (szemétégetés, szilárd tüzelőanyagok), részben az autózás-közlekedés a felelős.

Az egy főre jutó fogyasztásban hátulról a 3. helyen vagyunk az EU-ban, az egy főre jutó GDP alapján pedig hátulról a 7. pozícióban. Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság 30 százalékkal maradt el a lehetőségeitől. Változtatni kell a gazdaságösztönzés gyakorlatán, a kormány ne egyes cégeket, hanem szektorokat támogasson. A régió top 500 cégéből 67 magyarországi, de közülük csak három-négy tisztán magyar tulajdonú. Azt kell támogatni, erősíteni, ahol van valódi versenyképesség és innováció.

Az oktatásra rátérve: a közoktatás fejlesztése sokkal fontosabb, mint a felsőoktatásé. A problémák évtizedek óta fennállnak, ma már minden második pedagógus 50 év feletti. Ki fog tanítani és hogyan? Jöjjenek a robotok és a mesterséges intelligencia? Az egészségügy és az oktatás akut problémáit egyaránt úgy lehet enyhíteni, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentjük. Ha valaki beleszületik egy szociálisan elmaradott közegbe, onnan ma nem lehet kitörni. Ezen évtizedek munkájával lehet segíteni, de végre el kell kezdeni.

Csak néhány javaslat a demokratikus intézményrendszer javítására: szavazati jog 16 évtől, wikidemokrácia, nyissuk meg az állami intézményeket a külföldi szakemberek, vezetők előtt. A demokráciadeficit ugyanis szétfeszíti a gazdaság kereteit is.

Az Egyensúly Intézet folyamatosan dolgozza ki az újabb szakpolitikai anyagokat, amelyekhez bárki hozzáférhet, bárki dolgozhat a megvalósításukért. A legfontosabb cél változatlan: jövőképet kell adni Magyarországnak.