Mik is azok az IP jogok? Tisztázunk pár alapfogalmat: védjegy, szabadalom, szerzői jog és a többi. Megbeszélünk néhány konkrét jogesetet: mi volt az alapvető kérdés, hogyan lehetett volna elkerülni a problémát? Kitérünk arra is, hogyan alakítsuk ki a brandstratégiát a jogi szempontok figyelembevételével, mire kell figyelnünk, ha nem akarunk elcsúszni egy banánhéjon.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A DualDur validált, Európa legnagyobb Lyme diagnosztikai klinikai kutatása által igazolt, CE-jelzéssel ellátott Lyme-kór teszt. Lehetővé teszi, hogy direkt vizsgálati módszerekkel igazolják a kórokozó jelenlétét, láthatóvá tegyék azt a mikroszkóp alatt akár még az immunválasz kialakulása előtt. A klinikai kutatásban a módszerükkel történt előkészítés után, automatikus sötétlátóteres mikroszkópia vizsgálattal (AIM) jelentősen magasabb diagnosztikai eredményeket értek el, mint a jelenleg használatos standard módszerek. Az új eszköz kulcsfontosságú volt abban, hogy a mesterséges intelligenciát élőképen lehessen alkalmazni, így a mikroszkópos vizsgálat kevesebb, mint 2 perc alatt elvégezhető és pontos statisztikákat ad eredményül.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a DualDur módszer szabadalma után az automatikus mikroszkópia vizsgálatunkban használt egyedi eszköz szabadalmát is bejegyezték” – mondja Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics ügyvezető igazgatója. „Ez igazolja azt az elhivatott munkát és erőfeszítést, amit az elmúlt évek során tettünk a teszt fejlesztése érdekében, hogy még pontosabb eredményeket nyújtsunk, és segítsünk az embereknek az időben történő diagnózisban és kezelésben. Egyben szeretnénk hálánkat kifejezni mindazoknak, akik a fejlesztésben, tesztelésben és szabadalmi védelemben segítségünkre voltak. Új időszámítás kezdődik a cég, és reményeink szerint a Lyme-kórban szenvedők számára. Az első publikációnkat a szabadalmi határozat kézhezvételével leadtuk.”

A Lyme borreliosis, azaz a Lyme-kór világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedő fertőzés, és egyben a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális megbetegedés. A friss statisztikák szerint már minden ötödik ember találkozott a Lyme-kór kórokozójával, Európában legalább 650-850 ezer, hazánkban akár húszezer új fertőzés is történhet évente. Egyre gyakoribb diagnózis, ez pedig annak köszönhető, hogy növekszik a betegség ismertsége, de a kullancsok is egyre nagyobb területet hódítanak meg az éghajlat enyhülésének köszönhetően – írják.

A DualDur teszt speciálisan a Lyme-kórt okozó baktériumot közvetlenül a betegek véréből mutatja ki: a kórokozó jelenlétét igazolja, láthatóvá teszi mikroszkóp alatt akár még az immunválasz kialakulása előtt. Ennek a kulcsa a most szabadalmazott előkészítési módszer és sejttechnológiai folyadék. A szerológiai és az immunreakcióra épülő más vizsgálatokhoz képest ez a teszt megbízhatóbb eredményt ad a fertőzés tényleges helyzetéről akkor is, amikor az immunválasz nem kimutatható. Kiemelkedő újdonságként a teszt arról is informálja az orvosokat, hogy fennáll-e olyan társfertőzés, mint a Bartonella vagy a Babézia, amelyek jelentősen befolyásolhatják a terápiát, illetve visszajelzést tud adni a beteg kezeléséről, hogy az eredményes volt-e vagy sem. A teszt hatékonyságát Európa legnagyobb Lyme diagnosztikai kutatása igazolta, amely 2019 és 2020 között összesen 400 önkéntes bevonásával, 6 országban, 8 közép-európai vizsgálóhelyen zajlott. A szabadalmi bejelentést 2019 márciusában tették Magyarországon, a nemzetközi PCT eljárás lefolytatása után pedig már az USA és EU szabadalom is közzétételre került – írják.

„Fontos megerősítés számunkra, hogy a DualDur módszert és sejttechnológiai folyadékról szóló szabadalmat véglegesen bejegyezték” – mondja Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics ügyvezető igazgatója. „Ez mutatja nekünk, hogy az évek során a teszt fejlesztésébe fektetett rengeteg munkánk meghozza gyümölcsét és a Lyme-kór mögött álló fertőzés kimutatására egy valóban hatékony tesztet tudunk kínálni.”

A DualDur teszt kifejlesztője, a Lyme Diagnostics Kft. első Magyarországon kívüli laboratóriumát Lengyelországban nyitotta meg nemrégiben, amellyel Európában további 37 millió ember számára vált közvetlenül elérhetővé az itthon már évek óta rendelkezésre álló speciális diagnosztikai technológia. A magyar laboratóriumban nemcsak a magyarországi vérmintákat vizsgálják, rendszeresen érkeznek ide minták az EU egész területéről, eddig több mint húsz országból – teszik hozzá.

2022 volt a kilencedik egymást követő év, amikor a Toyotának több szabadalmat ítélt oda az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala, mint bármely más autógyártónak a Szellemi Tulajdonosok Szövetségének (IPO) éves listája szerint. Ráadásul a Toyota feljebb lépett a rangsorban az egyetlen vállalatnak odaítélt szabadalmak számának terén, így idén megszerezte az összesített negyedik helyet.

„Kitartóan dolgozunk az emissziómentes és balesetmentes jövő elérésén, amelynek érdekében a Toyota folyamatosan növeli befektetéseit és erőfeszítéseit az innováció területén. Mérnökeink, kutatóink és tudósaink olyan technológiák sorával válaszolnak a jövő kihívásaira, amelyek a vállalatunkat mind a jelenben, mind a jövőben az élre helyezik ezek megválaszolásában” – mondja Sandra Phillips-Rogers, a Toyota észak-amerikai vállalati erőforrásokért felelős vezető alelnöke és jogi igazgatója.

„A Toyota alapértéke az innováció és az ezt ösztönző vállalati kultúra, ami évről évre visszaköszön IPO listáján elért teljesítményünkben is. Ez nem csupán a Toyota számára előnyös, hanem az iparág és a társadalom egésze számára, mivel szellemi tulajdonunk egy része mások számára elérhető licencelésre és új alkalmazások felfedezésére”  – mutat rá Frederick Mau, a szellemi tulajdonjog jogtanácsosa és a Toyota észak-amerikai szabadalmi engedélyezési részlegének igazgatója, utalva arra is, hogy korábban a vállalat ingyenesen osztott meg versenytársaival 5700 a hidrogén üzemanyagcellás elektromos és 24000 a hibrid elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat.

A 2022-ben odaítélt szabadalmak többek között a következők

• Az energiaátvitel optimalizálása az elektromos járművek töltése során – Olyan rendszerek, amelyek optimalizálják az egyes elektromos járműveknek több forrásból és egy útvonalon átvitt energia mennyiségét, blokklánc technikával követve az energiaforrások hatékony felhasználása érdekében.
• Járművezérlés a vezető képességei alapján – A Toyota Collaborative Safety Research Center (CSRC) által kifejlesztett rendszerek és módszerek a jármű biztonságos manőverezésére és irányítására irányulnak a vezető állapotának folyamatos monitorozásával annak kapcsán, hogy a személy mennyire képes biztonságosan kezelni a külső környezeti anomáliákat.
• Vízrendszer üzemanyagcellás járművekhez– A hidrogén üzemanyagcella melléktermékeként keletkező vizet hasznosítja, hogy további értéket biztosítson a jármű kezelőjének. Ez magában foglalja az olyan funkciókat, mint a hűtő kapacitásának igény szerinti növelése párásítás révén, valamint vízellátás a jármű egyéb fedélzeti rendszerei számára.
• Ülésmasszázs technológia – Shape Memory Alloy (SMA) működtető szerkezet, amely új típusú ülésmasszázst tesz lehetővé a shiatsu-stílusú élmény érdekében. (A Toyota IP Solutions vállalaton keresztül licencelhető)
• Rezgéscsillapító kerékpárokhoz – Új rezgéscsillapító nyeregcső kerékpárokhoz, amely csökkenti a járdáról a nyeregülésen keresztül érzett ütéseket. (A Toyota IP Solutions vállalaton keresztül licencelhető)

Az összes szabadalom 95%-át soha nem hasznosítják új termékekben, szolgáltatásokban, illetve a gazdasági növekedés elősegítése céljából. Nem meglepő, hogy a szabadalmi oltalmak döntő többsége idő előtt megszűnik, mivel a fenntartási díjak megfizetése nem gazdaságos. Gyakran előfordul, hogy egy start-up sikeresen szerez befektetőket, be tud jelenteni néhány szabadalmat, de miután kifogynak a pénzből, a szabadalmat kell inkább licenszbe adniuk saját termék fejlesztése helyett.

Másik oldalról, számos tudományos munka foglalkozik a kutatási-fejlesztési erőforrások pazarlásának problémájával a párhuzamos fejlesztések miatt, amelynek egy része megspórolható lenne a már elérhető tudományos és fejlesztési eredmények jobb hasznosításával.

Kapcsolat az innovátor és a befektető közt

Erre a piaci problémára ad megoldást a Danubia IPMall fejlesztése, melynek küldetése a szabadalmak, szabadalmazott technológiák és a piaci igény találkozásának előmozdítása. A piactér célja, hogy kulcsfontosságú kapcsolatokat hozzon létre a nem hasznosított, de vélhetően hasznosítható szabadalmak és egyéb szellemitulajdon-jogok tulajdonosai és a releváns piaci szereplők között.

A befektetői oldalról is hatékony a megoldás: bárki meghirdetheti, hogy milyen témában keres technológiát – pl. jelenleg épp egy gyógyszergyártó keres bármilyen licenszbe vehető megoldást. Tehát ha van egy tudós, aki fejleszt egy gyógyszert, de nincs pénze a további kutatásra, az megtalálhatja itt a befektetőjét.

„A szolgáltatás jelenleg ingyenes és jó ideig az is marad – mind a szabadalom birtokosai, mind a technológiákat kereső cégek vagy befektetők részére – mondta el dr. Molnár István, a Danubia IP ügyvezetője. – A Danubia az igénylő és a felajánló közti kapcsolat létrejöttét követően az ügylet letárgyalásában és megkötésében támogatja a feleket a legjobb piaci gyakorlatok biztosításával. Bízunk továbbá benne, hogy elégedett ügyfeleink további K+F illetve szellemitulajdon-kezelési, -hasznosítási kérdésekben is ezt követően megtisztelnek bizalmukkal. Mivel szabadalmi iroda, ügyvédi iroda és szellemitulajdon-hasznosítással foglalkozó cég is része a cégcsoportnak, ezért az összes szükséges szaktudás házon belül rendelkezésre áll.”

Már 50 szabadalom érhető el jelenleg a piactéren, akár magánszemélyek, akár olyan multicégek részéről, mint például a MOL. Többek közt a biotechnológia, egészségügy, gyógyszeripar, orvosi eszközök, energetika, építőipar és nehézipar, információ- és kommunikáció-technológia, mezőgazdaság és élelmiszeripar és az olajipar területén is megtalálhatóak értékesítésre váró szabadalmak az IPMall piacterén.

A Danubia Magyarország legnagyobb és legrégebbi szellemitulajdon-védelmi cégcsoportja – 70 éves szakértelemmel rendelkezik a szellemi tulajdon oltalmának területén.

A Danubia Kft. teljes körű iparjogvédelmi szolgáltatást és képviseletet lát el többek közt a szabadalmak, védjegyek, használati és formatervezési minták, valamint a jogérvényesítés területén.

A Danubia IP tanácsadást és speciális szakértelmet igénylő feladatokat lát el a szellemitulajdon-elemek üzleti hasznosításában.

A Danubia LEGAL ügyvédei jogi segítséget nyújtanak védjegyjogi, szabadalmi jogi, szerzői jogi, elektronikus kommunikációs jogi és egyéb peres ügyek tekintetében.

MM: Minek köszönhető, hogy a szellemi tulajdonnal foglalkozó magyarországi vállalkozások közül a Danubia nőtt a legnagyobbra?

Dr. Pethő Árpád (PÁ): A Danubia Szabadalmi és Védjegyirodát 1949-ben alapították állami vállalatként, elsősorban azzal a céllal, hogy az akkori állami vezetés fenntarthassa az innovatív, versenyképes termékeket előállító magyar cégek külföldi piacra jutási lehetőségeit. Az azóta eltelt hetven év természetesen rengeteg változást hozott, az eredetileg csak szabadalmi és védjegyügyekre szakosodott vállalat mára kiegészült egy, a szellemi tulajdon menedzselésével foglalkozó leányvállalattal és a céggel szorosan együttműködő ügyvédi irodákkal.

A cégcsoport zászlóshajója máig a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., ebben folytatódik a hetvenéves hagyomány. Az anyavállalat alapvetően ma is jogszerzéssel és jogérvényesítéssel foglalkozik, ám az idők folyamán, ügyfeleink speciális igényeinek kielégítése során sokat fejlődött a mi gondolkodásunk is. Ma már nagyon fontosnak tartjuk, hogy a piaci sikerhez nem elegendő egy kidolgozott találmányi gondolat, egy megalkotott prototípus, ami egy szabadalom megszerzéséhez adott esetben elég lehet. Természetesen az innovációs folyamat mindig az innovatív ötletnél kezdődik, de az önmagában nem elég. A piaci sikerhez kell pénz, piacismeret, üzleti stratégia is, ezért kezdtük el a magyar kis- és középvállalkozásokat komplex módon támogatni: gondoljuk végig együtt, milyen potenciál van az ötletedben, hogyan lehet ebből termék, miként juthatsz vele a piacra.

A közös gondolkodás, a komplex szolgáltatás igénye hozta létre a Danubia IP Kft.-t, amelynek munkatársai segítik ügyfeleinket abban, hogy az első perctől piacképes termékben gondolkodva fogalmazzák meg ötleteiket, amikre ily módon hatékonyan lehet a piaci helyzetet valóban erősítő szellemi tulajdonjogokat alapítani. Olyan komplex szolgáltatási csomagot kínálunk, amely az ötlettől a piaci bevezetésig végigkíséri az ügyfelet, egészen addig, hogy pályázati pénzekhez, befektetésekhez jusson. Ha a technológia kellően innovatív, szerzünk rá iparjogvédelmi oltalmat, szabadalmat is.

A védjegy, a legelterjedtebben alkalmazott szellemi tulajdonforma viszont nemcsak innovatív, hanem bármilyen termék megjelölésére szolgálhat. Láthatjuk, hogy egy-egy védjegy sokszor sokkal értékesebbé válhat, mint maga a technológia, amit eredetileg fémjelez. Az Apple védjegy például ma már sokkal többet ér, mint az első számítógépek mögött álló technológia, amely a védjegyet ismertté tette.

MM: Milyen szerepet játszanak a folyamatban a szabadalmi ügyvivők?

PÁ: A szabadalmi ügyvivők önállóan képviselhetik ügyfeleiket, bármilyen szellemitulajdon-védelmi ügyben eljárhatnak jogi fórumokon, hatóságok, bíróságok előtt. Ám megtanultuk, hogy a jogi tudásuk, tapasztalatuk nem mindig elég, ezért hogy bonyolultabb ügyekben ne legyünk magunkra utalva, már a kezdetektől együttműködünk különböző ügyvédi irodákkal. Idővel beláttuk, az a legjobb, és ügyfeleink számára is a legelfogadhatóbb, ha a Danubia márkanév megjelenik a jogi szolgáltatásainkban is, ezért hosszú távú együttműködési szerződéseket kötöttünk néhány, velünk már addig is szorosan együttműködő ügyvédi irodával.

MM: A Danubia Legal tehát nem önálló cég, hanem egy ernyőmárka, amely alá behúztátok a jogi tevékenységet?

PÁ: Igen, a Danubia Legal egy védjegy, amit ilyen célból jegyeztettünk be. Az ügyvédi törvény alapján ilyen céget nem hozhattunk volna létre, hiszen a tulajdonos ügyvéd nevének meg kell jelennie az iroda nevében. A Danubia Legal márkanév több velünk dolgozó ügyvédi iroda munkáját fémjelzi.

MM: A Danubia IP viszont külön cégként működik.

Dr. Molnár István (MI): A szellemitulajdon-menedzsment fókuszában hosszú évtizedekig az innovatív megoldások védelme, a jogfenntartás és a jogvitás ügyek peres ügyintézése állt. Az elmúlt egy-két évtized piaci változásai azonban eltolódást eredményeztek a szellemitulajdon-menedzsmentben is a szellemi tulajdon beazonosítása, értékelése és a technológiatranszfer irányába. Ez megalapozta, hogy az innovációmenedzsment területén a korábbi projektmenedzsment helyett új piaci szolgáltatásokat nyújtsunk. A Danubia IP fókuszába így a három előbb említett fő funkció került.

Az új piaci lehetőség felismerésének hátterében egy makrogazdasági jelenség áll. Harminc évvel a rendszerváltás után kialakult a plurális nemzetgazdaság. Megjelent és megerősödött a kisvállalati oldal, ám a kkv-k nagy része máig nem rendelkezik kellő közgazdasági ismerettel, sokan nem tudják, hogy az innovációból hogyan lesz sikeres piaci termék. Egy szabadalom önmagában kevés. Nagyvállalati oldalon pedig az volt a probléma, hogy az innovációmenedzsment korábbi módszerei a globális gazdaságban egyszerűen nem működtek, meg kellett változtatni az innovációval kapcsolatos gondolkodásmódot.

A vállalatoknak mindenekelőtt szervezeti oldalon kell változtatniuk: meg kell teremteni az innovatív szervezet kereteit, definiálni kell a cég szellemitulajdon-politikáját. Ehhez pontosan kell látni, hogy az adott jogszabályi keretek között, az adott vállalatra jellemző piaci közegben milyen intézkedések végrehajtására van szükség. Más a termékfejlesztés egy gyógyszergyárnál, mint mondjuk egy olajipari társaságnál. Minden cégnél más az értéklánc az innovációmenedzsment szempontjából. Nem lehet sablonokban gondolkodni, vállalatspecifikus módon kell meghatározni a szabályokat, ennek hiányában nagyon sok veszteség érheti a céget. Ez a kisebb vállalkozásokra is igaz, egyre több kkv ismeri fel a szellemitulajdon-szabályzat fontosságát. A számviteli politika minden cégnél kötelező, a szellemitulajdon-politika ugyanakkor nem, ám ahol innovációs támogatás van, ott minden vállalkozásnak érdemes – a saját érdekében – megvalósítani ezt a szervezetfejlesztést.

MM: Tisztában vannak a cégek azzal, hogy milyen értékek vannak a kezükben?

MI: Nem feltétlenül. A kiindulópont az, hogy a szellemi tulajdon létezik, vannak szabadalmak, védjegyek. A következő, gyakran már külső tanácsadást igénylő feladat ezeknek a szellemi javaknak a beépítése a vállalat értékteremtő folyamatába. A másik fontos hívószavunk a szellemi vagyon értékelése, azaz pénzbeli érték hozzárendelése. A cég értéke a szellemi tulajdon nélkül egyebek mellett az ingatlan, a gépek, a késztermék, a nyersanyag és a pénzeszközök értékéből áll. Ehhez jön a technológiai információ, a márka, a védjegy, a kapcsolatrendszer, amelyek pénzbeli értéke nincs közvetlenül kifejezve, ezek pénzügyi értékelését el kell végezni.

Ami pedig harmadik fókuszunkat, a technológiatranszfert illeti: korábban sok innovatív generáció lehetett sikeres úgy, hogy házon belül létrehozta az újítást, termékgyártás útján profittá alakította, és a piacon folyamatosan megvédte a konkurencia ellen. Ez ma már nem mindig működik, sok vállalat felismerte, hogy bármennyi erőforrást is mozgósít, képtelen a világ élvonalába jutni vagy ott maradni a termékével. Nem mindig az a legsikeresebb, aki a legforradalmibb újdonsággal áll elő, hanem az, aki illeszkedni képes a világ már meglévő, működő rendszereihez.

Gyakori probléma, hogy az áttörés jellegű tudáshoz a meglévő cég kicsi. Ha például megalkotnak egy gyógyszermolekulát, az molekula marad, nem lesz belőle gyógyszertárban kapható tabletta, ha nincs meg a belső vállalati erőforrás, tudás és piacismeret. Ha pedig nincs meg, akkor vagy meg kell venni, vagy el kell adni azt a tudást, amivel a fejlesztő cég rendelkezik, de nem tudja egyedül hasznosítani. Ezt hívjuk technológiatranszfernek, amit a Danubia nagy gyakorlattal képes kezelni. Klasszikus példa erre a kutatási szerződés, amikor a kutatóhelyi tevékenységből kikerülő eredmény hasznosul egy cégnél, ilyenek a licencszerződések, például a szabadalmak, a know-how és a szoftverek hasznosítási megállapodásai.

Mostanra vált világossá, hogy a szellemi tulajdon területén nem csak a felhasználás dinamikája változott meg. A globalizáció egyik legfontosabb újdonsága, hogy míg korábban a sui generis (önálló oltalmi formákkal védett) szellemi tulajdon dominált, mostanra megnőtt a szerepe a know-how-nak is. Sokszor a szabadalmaztatásnál, oltalomnál jobb, ha titokban tartjuk az eljárásunkat, ezzel jobb hatékonyságot érünk el. Az ipar 4.0 nevű jelenségnél gyakran tapasztaljuk, hogy a késztermék védve van, de az igazi varázslat nem is ebben, hanem a gyártástechnológiai megoldásokban rejlik, amelyeket levédeni sem kell, mert a gyárkapun belül maradnak.

PÁ: Mi alapvetően abban különbözünk egy hagyományos szabadalmi irodától, hogy amikor egy ügyfél megkeres minket egy prototípussal, először mindig azt nézzük, hogyan tudnánk a leghatékonyabban segíteni. Tényleg az-e a jó, ha maga kezdi továbbfejleszteni, vagy jobban jár, ha nagy anyagi befektetés nélkül eladja. Ha pedig a fejlesztés mellett dönt, és piacra jut, hogyan tudja a termékét hatékonyan megvédeni. A helyes jogszerzési stratégiát nagyban befolyásolják az ügyfél piacra lépési elképzelései.

MM: Mennyire forgatja fel a 4. ipari forradalom a szabadalmi-jogvédelmi szakmát? Egyre gyakrabban látjuk, hogy bizonyos nagy erőforrás-igényű fejlesztéseknél a világcégek megosztják egymással a tudásukat. Hol keletkezik ilyenkor a szellemi tulajdon, és ki kirendelkezik vele?

MI: Korábban valóban a zárt innovációs modell volt a jellemző, mindent egy cégen belül próbáltak kifejleszteni. Ám az innováció költségei nagymértékben megnövekedtek, ma már a nyílt innovációs paradigma uralkodik. Még ha a vállalat egyedül is képes lenne a terméket kifejleszteni, inkább igénybe vesz külső forrásokat is, és maga is elérhetővé teszi a saját eredményeit. Ez nem vadonatúj jelenség, a félvezetőipar már rég így működik.

Manapság látványos az autóiparban, hogy a gyárak a tudásmegosztásban gondolkodnak. A cégek szempontjából az a kardinális kérdés, hogy az egymással versengő új technológiák közül melyik lesz az uralkodó, például az autóiparban a hibrid, az elektromos vagy a hidrogénhajtás. A versenytársak, amíg az érdekeiket szolgálja, megosztják az eredményeiket, de látjuk, hogy az egyes tudáselemek védve vannak. A versenytársak egy meghatározott időre felhasználási engedélyt kaphatnak, ami aztán akár vissza is vonható. A félvezetőiparban olyan gyors a termékek forgási sebessége, hogy ott a hagyományos értelemben vett oltalomnak nincs értelme. De a létrehozott tudás mindig azé, aki létrehozta, és ez szabadságot ad számára a szellemi alkotás feletti rendelkezésben, más szóval a menedzselés módjának meghatározásában. Az, hogy egy innováció a védelmen vagy a tudásmegosztásán alapul, nem zárja ki egymást, csupán meg kell értenünk az egyes gazdálkodási és üzleti modelleket.

MM: Mi az, amiért a Danubia felelősséget vállal?

MI: Nem tartjuk magunkat tévedhetetlennek, a cégcsoport jelentős értékű felelősségbiztosítás mellett működik. A stratégiai döntéseket nem mi hozzuk, az mindig a cégvezető feladata. Az viszont, hogy kellően gondos voltam-e a piaci kockázatok feltárásában, egy jogi konstrukció megítélésében, már az én felelősségem.

Dr. Szakács Eszter (SZE): Ehhez kapcsolódóan nem szabad elfelejteni, hogy a szellemi tulajdon vagyontárgy is, ami átruházható, licenciába adható. A Danubia Legalban a jogászok munkája például ott kezdődik, amikor egy átruházási szerződés vagy licenciába adás kapcsán elkezdünk azon gondolkodni, hogy az érintettek hol fognak vitába kerülni egymással, és ezeket a helyzeteket előre megpróbáljuk egy jó szerződéssel kiküszöbölni. Klasszikus jogászi tevékenység.

Amikor az üzleti modellek létrejönnek, olyan szerződéses hátteret kell biztosítanunk nekik, ami előre látja, hogy tipikusan milyen problémák, milyen felelősségi, szerződésszegési, bitorlási, nem fizetési helyzetek alakulhatnak ki. Ezeket már a folyamat legelején látni kell, hogy megteremtsük azokat az alapokat, amelyeknek köszönhetően a legkevesebb vitás helyzet jöhet létre később. Aki azonban nem gyakorlott a szellemi tulajdonjog területén, nem ismeri a sajátosságait, ezeket magától nem fogja kitalálni. A Danubia Legal olyan ügyvédek és ügyvédi irodák közössége, akik/amelyek mind a szellemi tulajdonjognak egy vagy több aspektusára specializálódtak, nagyon erős polgári jogi háttérrel.

A védjegyekkel kapcsolatban a védjegy megszerzése is a munkánkba tartozik. Még egy egyszerű védjeggyel összefüggésben is rengeteg kérdés merül fel: hol szeretném használni, melyik piacon, milyen versenyhelyzetben, fel kell mérnünk, hogy egy védjegy jogilag mennyire erős vagy támadható. Egy földrajzilag szélesebb oltalom megszerzése például sokkal nagyobb támadási felületet is jelent, nem biztos, hogy mindig ez a legjobb döntés.

Szabadalmi területen a jogszerzésben nem működünk közre. Szabadalmi és védjegy területen ugyanakkor szintén a Danubia Legal erőssége a jogvitás, például bitorlási helyzetek kezelése.

Harmadik tevékenységünk, ahogy említtettem, a szerződéses background elkészítése. A jogászok is magukba szívják az üzleti tudást, hogy az ügyfeleknek az üzleti céljaikhoz képest a legnagyobb komfortot biztosítsa a szerződéses háttér. A védjeggyel, szabadalommal, know-how-val kapcsolatos jogi feladatok pedig nem állnak meg ott, hogy megvan a termék, amely viseli a védjegyet, vagy megvalósítja a szabadalmat, mert versenyközegben fogok működni vele, a versenytársak bitorolhatják, de a védjegy érvényességét is megtámadhatják, illetve felléphetnek a versenyhivatalnál, a fogyasztóvédelemnél. A terméknek ebben a közegben kell működőképesnek lennie, és a mi feladatunk, hogy ezeket a veszélyeket felmérve segítsünk például védjegystratégiát, külső megjelenést kialakítani, illetve a jogvitákban az ügyfeleink érdekeit megvédjük.

PÁ: Rengeteg apróságra kell figyelni, ha brandet építünk, például azonnal meg kell szerezni a hozzá kapcsolódó fontos domaineket is. Azért is hasznos a mi komplex látásmódunk, mert csapatként működünk együtt. Amikor egy szabadalmi ügyvivőnket megkeresi valaki, gyakran azt tapasztaljuk, hogy minél fiatalabb az ügyfél, annál kevesebb fogalma van a piacról. Amikor elindul a közös gondolkodás, olyan részletekre is figyelmeztetjük, mint mondjuk a márkanév kitalálásának gyakorlati szempontjai: mennyire frappáns a megjelölés, hogyan lehet közérthető úgy, hogy utaljon ugyan a tevékenységre, de mégse legyen leíró jellegű. Sokszor olyan tanácsokat is adunk ügyfeleinknek, amiket nem is kérnek, mert a kezdeti fázisban nem gondolnak rá, hogy mi mindenre lesz később szükségük, ha piaci sikert akarnak elérni.

SZE: Egy cégnek például nagyon tud fájni, ha egy márkanevet le kell cserélnie, mert ütközik egy korábbi joggal. Alaposan végig kell gondolni minden befektetést, hogy a negatívumok ne később derüljenek ki. A márkának lesz neve, domainje, honlapja, almárkái, szlogenje. Ezekkel kapcsolatban minden apró gyakorlati lépést előre át kell gondolni.

MI: A vállalati stratégáknak megvan az ezzel kapcsolatos módszertanuk. Amikor egy brainstormingon neveket gyűjtenek, nemcsak az a szempont, hogy a megjelölés kellőképpen távol legyen a már levédett nevektől, hanem az is, hogy kellőképpen közel maradjon hozzájuk, hogy a fogyasztónak ne kelljen erőfeszítést tennie, hogy megértse, milyen termékre, szolgáltatásra utal a védjegy.

MM: Komoly rálátásotok van a hazai és a világpiacra egyaránt. A magyar jogtulajdonosok, márkatulajdonosok mennyire figyelnek oda a szellemi tulajdonukra?

PÁ: A márka önmagában nulla értékű, amíg nincs mögötte egy technológia, egy szolgáltatás, amely ismertté teszi. Önmagától semmi nem lesz ismert. Ha a technológia erős, az viszi a márkát. Fordítva is igaz, ha egy márkába már sokat fektettünk, az lehetővé tehet újabb technológiai fejlesztéseket kisebb befektetéssel is, a márka által védett piaci szegmensen belül.

Teljesen személy- és vállalatfüggő, hogy ki mennyire foglalkozik a márkája értékével. Egy rendezvényen hallottuk beszélni Balogh Leventét a Szentkirályi márka építéséről, az ő hozzáállása rendkívül példaértékű. Sajnos azonban egyáltalán nem ez a jellemző a hazai piacon. Gyakran én magam is győzködöm a szabadalmat bejegyeztetni kívánó ügyfeleket, hogy kezdettől fogva invesztáljanak többet a márkaépítésbe.

SZE: Minél több innováció hasznosulását, piaci bevezetését látjuk, annál érzékenyebbek vagyunk magunk is a márkaépítés kérdéseire. Kisebb cégeknél érzem gyakrabban, hogy a védjegy megszerzése még motiválja őket, a márka tovább építése, bitorlóktól való megvédése azonban már kevésbé foglalkoztatja a menedzsmentet. De bármilyen oltalom megszerzéséről van szó, a történet nem ér véget azzal, hogy az adott jogot sikeresen bejegyezték.

MI: Érdemes kitekinteni arra, hogy milyen az iparjogvédelmi tudatosságunk nemzeti szinten. Ez egy konkrét számokkal is reprezentált tényező, ami kiemelkedően fontos egy ország versenyképessége szempontjából. A nemzetközi szervezetek számontartják, hogy egy ország hány szabadalommal, hány védjeggyel rendelkezik, és ezzel a fejlett országok versenyében milyen helyet foglal el. Egy ország innovációs képessége az oltalmi formák számosságával is alátámasztható. Magyarországnak e tekintetben van mit behoznia, miközben az elmúlt évek a szabadalmak száma szempontjából inkább csökkentő tendenciát mutattak. Ez nagyrészt a rendszerváltástól mostanra befejeződő gazdasági szerkezetváltásnak volt köszönhető, amit csak napjainkra kompenzált olyan szintre a szabadalmak száma, amely az ország gazdasági teljesítményének megfelelő.

Az innovációs projektek számának növeléséhez okos állami beavatkozásra van szükség, ezt a legfejlettebb országokban sem bízzák kizárólag a piacra. Egy ökoszociális paradigmaváltáshoz pedig végkép szükség lesz arra, hogy lássuk, a döntéshozók hogyan állnak a környezettudatos, de műszakilag, jogilag és még szociálisan is kockázatos termékek piacra engedéséhez, gondoljunk például a génmódosított, klímatűrő növényekre, a fúziós energiatermelő technológiára vagy az önvezető autókra.

Komplex, értő beavatkozásra van szükség az állami döntéshozók részéről ahhoz, hogy Magyarország még inkább versenyképes államnak mutatkozzon a fejlett országok között, és ezt ne csak az értéklánc összeszerelésnek nevezett végpontján tudja demonstrálni, hanem az érdemi innovációk területén is. Ezt a döntéshozók is felismerték, most várjuk azokat a tényleges beavatkozási eszközöket, amelyek révén az előrelépés meg is fog történni. Ez elsősorban nem szellemitulajdon-védelmi, hanem ipar- és innovációpolitikai kérdés, amihez aztán a szellemitulajdon-védelmi szakma gyorsan idomulni fog.

MM: Magyarországnak milyen esélyei vannak a globális versenyben? A legnagyobb világcégek külön-külön is többet költhetnek kutatásra-fejlesztésre, mint hazánk mindösszesen.

MI: Jók az esélyeink, de meg kell találni azokat a szerepeket, amelyekben jó teljesíthetünk, azokat a hálózatokat, amelyekbe jó eséllyel bekapcsolódhatunk. Ma a világ a globális összefogásról szól, mind az innováció, mind a technológiák területén. Ez nagyon nehezen elválasztható az ökológiai változásoktól, nem engedhetjük meg, hogy az új termékek az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyva kerüljenek piacra. A hazánkhoz hasonló kontribútoroknak erős innovációval, jelentős K + F háttérrel kell rendelkezniük, erős nemzetközi hálózati becsatornázással. A jövő a kibontakozás felé mutat. Lejárt az az idő, amikor az innovációtelepítés és az ipartelepítés kizárólag úgy volt elképzelhető, hogy ezek földrajzilag közel álltak egymáshoz. A távoli, de nagyon hatékony hálózatok szerepe nő, és ebben Magyarországnak kiválóak az esélyei.

PÁ: Alapkérdés, hogy honnan indulunk, és milyen pályán akarunk haladni. Csak magyar fejből kipattanó gondolatokkal nem fogjuk lenyomni a világot, de amiben jók vagyunk, azzal jól kell bekapcsolódnunk a nemzetközi innovációs láncba, és ismernünk kell az értékeinket, amelyeket nyújtani tudunk. Egy zseniális gondolat valaki másnak elmondva semmit nem ér, rendesen kifejlesztve, erős szabadalmi oltalommal viszont már olyan árucikk lehet, amelyet drágán el lehet adni. Színmagyar innovációs csodák nincsenek, és várhatóan már nem is lesznek. A technológiai fejlesztés a nagy forrásigény miatt szinte kötelezően nemzetközivé, multinacionálissá válik. Aki a nagy együttműködési rendszerekbe be tud kapcsolódni, annak jók az esélyei. A magyar szürkeállomány jó és versenyképes, az összeszerelés szintjénél mindenképpen jóval magasabb színvonalon is bekapcsolódhatunk a nemzetközi gazdaságba. Ma már nehéz megmondani, hogy mit értünk magyar innováció alatt. Ha mondjuk valaki szoftvereket fejleszt egy itt megtelepült multinak, az magyar vagy multinacionális innováció?

MI: Az elmúlt évtizedben sokat változott az az elképzelés is, hogy az innovációs ökoszisztéma hogyan nézzen ki Magyarországon. Tíz-húsz éve a rendszer minden szeletében benne kívántunk lenni, minden egyes strukturális elemet létre akartunk tehát hozni, függetlenül az életképességétől. Az állam sok pénzt beletett abba, hogy nemzeti szinten minden meglegyen, és ez nem mindig volt sikeres. Ma már az innovációs ökoszisztéma is globális, egy ország akkor is sikeres lehet, ha csak egyes területein játszik fontos, de ott nagyon fontos szerepet. A közfinanszírozású kutatásban óriási tudás halmozódott fel, aminek a hasznosulása nem azonnali, és ebben mind döntéshozói, mind fogyasztói oldalról érzékelhető némi türelmetlenség. Sebészi pontosságú innovációs politikára van szükség ahhoz, hogy a most alakuló innovációs ökoszisztémát valóban virágzóvá tegyük.

Cikkünk eredetileg a Márkamonitor 2019/3. számában jelent meg

A műsorból egyebek között kiderül, mit kell tennünk ahhoz, hogy egy zseniális ötletet üzletileg is sikerre vigyünk. Hogyan jelentsünk be egy európai uniós védjegyoltalmat? Mit tegyek, ha lemásolják, elbitorolják? Miben különbözik a szabadalmak bejelentése, védelme? Évente 180 ezer európai uniós szabadalmat jegyeznek be, ebből átlagosan 100 (nem százezer, hanem száz) jut Magyarországra? Mit ér ez a hasonló országok tevékenységével összehasonlítva? Mit lehetne tenni, hogy innovációban előre lépjünk?

Előkerül a műsorban néhány jó sztori is. Hogyan sikerült védjegyként bejegyeztetni a Túró Rudi piros pöttyeit? A férfiak szerint a természetben nyolc vagy kilenc szín fordul elő, a nők szerint legalább háromszáz, de bármelyik nemnek van igaza, a színek száma mindenképpen véges – akkor hogyan lett a Telekomé a magenta árnyalat? Arról pedig lebeszéljük a hallgatókat, hogy egy új logót piros alapon spenceriánus betűkkel próbáljon megalkotni.

Ha érdeklik a fentiek, hangoljon szerdán este hétkor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsorokat januártól podcast formájában megtalálja a Márkamonitor weboldalán is.

A Toyota két, globális klímacélok teljesítése tekintetében túlzás nélkül történelminek tekinthető intézkedést jelentett be, amelyek a vállalat szabadalmainak és műszaki ismereteinek felhasználásával támogatják az elektromos járművek elterjedését. Az intézkedések célja, hogy a globálisan már most közel 20%-ban, Európában pedig közel 50%-ban környezetbarát hibrid elektromos autókat értékesítő és a világ legszélesebb, valamennyi személyautó-szegmensre kiterjedő hibrid portfóliójának köszönhetően az elmúlt években látványos értékesítési sikereket elkönyvelő vállalat a növekvő károsanyag-kibocsátás elleni harcban támogassa a fenntartható mobilitást és elérhetővé tegye a jelenleg már rendelkezésre álló technológiák használatát, hiszen e cél eléréséhez rendkívül sok idő, pénz és forrás szükséges.

A Toyota elsőként azt jelentette be, hogy közel 24 ezer, elektromos járművekkel kapcsolatos szabadalmára (beleértve néhány függőben lévőt is) jogdíjmentes használatot engedélyez. Emellett a Toyota díjazás ellenében támogatást nyújt olyan más, elektromos járműveket fejlesztő és forgalmazó járműgyártóknak, amelyek Toyota gyártmányú motorokat, akkumulátorokat, PCU-kat, motorvezérléseket és más elektromos járműtechnológiákat használnak hajtásláncuk részeként. A vállalat célja, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás révén gyorsítsa az elektromos járművek elterjedését, és ezáltal segítse a kormányokat, az autógyártókat és az országokat klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében.

A Toyota egyébiránt önmaga számára is meglehetősen szigorú és ambiciózus környezetvédelmi célokat fogalmazott meg: 2025-re a vállalat egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2030-ra már minimum évi 1 millió zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) autó értékesítését tervezi, 2050-re pedig globális eladásainak 100%-át teszi ki majd a zéró emissziójú járművek.

„Rendkívül sokan keresnek meg minket elektromos járműfejlesztéssel kapcsolatban. Olyan cégekről van szó, amelyek felismerték a hibrid és elektromos technológia népszerűsítésének szükségességét. Ezért úgy gondoljuk, eljött az együttműködés ideje” – avat be a történelmi bejelentés kapcsán Shigeki Terashi, a Toyota igazgatótanácsának tagja, és a vállalat alelnöke. „Ha az elkövetkező tíz évben jelentős mértékben növekszik az elektromos járművek száma, akkor ezek a járművek válnak általánossá, és reményeink szerint fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.”

A jogdíjmentes szabadalmak olyan fejlett technológiákra vonatkoznak, amelyek elektromos, leginkább hibrid (HEV) járművekben találhatók. Olyan megoldásokra, amelyek egyrészt segítettek a Toyotának növelni az autók teljesítményét, másrészt csökkenteni a hajtásláncok méretét és költségét. Részletesebben olyan szabadalmakról van szó, amelyek részegységekről és rendszerekről szólnak, mint például villanymotorok, teljesítményvezérlő egységek (PCU-k), és rendszervezérlők. Ezek olyan alapvető műszaki megoldások, amelyek számos elektromos jármű – hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV), üzemanyagcellás autó (FCEV) – fejlesztésénél felhasználhatók. Mindent összevetve a Toyota körülbelül 23 740 szabadalmat kínál fel, vagyis 20 év hibrid elektromos járműtechnológiájának díjnyertes találmányait. Az engedélyezés azonnali hatállyal érvénybe lép, és 2030 végéig tart. Az ezzel kapcsolatos szerződések kiállításához a Toyotával kell felvenni a kapcsolatot, hogy részleteiben is kidolgozhassák a licencek általános szerződési feltételeit.

A Toyota 2015 januárja óta kínálja fel üzemanyagcellás (FCEV) járműveivel kapcsolatos szabadalmait, szám szerint 5680-at. Ehhez most hozzájön körülbelül 2590 villanymotorokkal kapcsolatos szabadalom, valamint 2020 PCU-val, 7550 rendszervezérléssel, 1320 váltóművel, 2200 töltőkkel és 2380 üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalom (ez az üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalmak számát 8060-ra növeli). A Toyota által kínált költségtérítéses műszaki támogatás az elektromos járműrendszerek áttekintését, vezérlési útmutatókat és részletes beállítási magyarázatok tartalmaz a rendszereket alkalmazó járművekkel kapcsolatban. A Toyota által felkínált útmutatás segít jó eredményeket elérni más autógyárak számára az általuk fejlesztett járművek üzemanyag-takarékossága, teljesítménye és zajszintje szempontjából. Ez a szolgáltatás szerződéses alapon fog működni, az érdeklődők számára természetesen további részletek is rendelkezésre állnak.

A jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás által a Toyota lehetőséget lát arra, hogy világszinten ösztönözze az elektromos járművek fejlesztését és piaci bevezetését. Ez a vállalat vezetésének régóta fontos célkitűzése, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy a környezettudatos járművek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, és csak ezeknek a járműveknek az elterjedése csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A Toyota 2015-ben saját célokat határozott meg járművei károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A vállalat életre hívta a Toyota Environmental Challenge 2050-et (Toyota környezetvédelmi kihívás 2050), ami egy sor hosszú távú célkitűzést tartalmaz a fenntarthatóságra, valamint a járművek és üzemek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. 2017-ben pedig olyan kereskedelmi terv készült, amely 2030-ig az elektromos járművek széles körű elterjedését tűzi ki célul.

A sci-fi filmek világából ismert, városaink fölött röpködő járművek egy lépéssel közelebb kerültek a valósághoz – és ez a világ legnagyobb autógyártója által útjára indított projektnek köszönhető. A környezetbarát hibrid elektromos autóiról és az azokban bemutatkozó high-tech technológiákról és sztenderdizált aktív biztonsági rendszerekről ismert Toyota még 2017 májusában hozzájárult, hogy mérnökeinek egy csoportja megkezdje a repülő autó technológiájának kifejlesztését. Az autógyártó ezzel 30 Toyota-mérnököt támogat a projektben, akik egy ideje, szabadidejükben egyébként is foglalkoztak már az ötlettel. A magát Cartivatornak nevező tervezőcsapat eredetileg közösségi finanszírozással kezdett hozzá a munkához. A Toyota azonban a jelek szerint felkarolta a projektet, és 2018-ban felvetette egy repülő autó megépítésének lehetőségét, és azóta el is indított egy projektet egy saját földi/légi jármű megtervezésére.

A Toyota által ezzel kapcsolatosan frissen bejegyzett szabadalom tárgya egy „kettős üzemmódú autó”. A szabadalom egyebek mellett a repülő autó „kerekeiről” és „a földi üzemmódról a repülő üzemmódra való átváltás módszeréről” szól. A Toyota alapötlete egy olyan repülő autót vázol fel, amelyből konzolok nyúlnak ki, és ezeken rotorok (légcsavarok) találhatók. Amikor az autó repülni készül, a légcsavarok burkolata kihajlik oldalra, és a rotorok pörögni kezdenek. A rotorok ugyanúgy forognak, mint egy klasszikus helikopter vagy drón légcsavarjai, elegendő emelő erőt biztosítva a repüléshez. A szabadalmi leírás szerint az autógyár minden rotort egy-egy elektromotorral hajtana meg, amelyek az autó központi hajtásától kapnák az energiát. A szabadalom szerint ez a központi hajtás ugyanúgy lehetne akkumulátor, gázturbina, hidrogéncella vagy egyéb.

A Toyota egyébiránt korábban a „SkyDrive” nevet adta a projektnek, miután 2017 júliusában a mérnökök már egy életnagyságú modellt is bemutattak a vállalat vezetőinek. A jármű tesztjeiről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy a Toyota és a csapat célja, hogy a 2020-as Tokiói Olimpia fáklyáját már a SkyDrive nevű járművel gyújtsák meg… ami azt feltételezi hogy már javában tartanak a távirányítású vagy pilótás próbarepülések. A SkyDrive alapötlete egyébiránt 2012-ben született, amikor Tsubasa Nakamura Toyota-mérnök és barátai megnyertek egy versenyt egy repülő jármű korai tervével: a fejlesztők csapata Cartivator néven nevezett be a megméretésre. A 30 fős Toyota-mérnök-csapat 2014-ben kezdett dolgozni a SkyDrive-on, és a projekt azóta lendületesen halad előre: először közösségi finanszírozással szereltek pénzt a projekthez, és több tanulmánymodell tesztje is megtörtént, ezt követően viszont már a Toyota is beállt mögéjük, így elkészül majd az életnagyságú prototípus, amit egy valódi pilóta tesztelhet. A Nikkei Asia Review szerint a Toyota azért döntött a projekt támogatása mellett, mert Takeshi Uchiyamada elnök úgy vélte: „a dolgok sosem fognak előre haladni, ha csak kivárunk, és akkor adunk pénzt, amikor egy technológia már elkészült”.

A SkyDrive 2,9 méter hosszú, 1,3 méter széles és 1,1 méter magas lesz, így a gyártó szerint ez lehet a világ legkisebb repülő autója. A jármű tervezett repülési sebessége 100 km/óra, közúti végsebessége pedig 150 km/óra.A SkyDrive hasonló technológiákkal működik, mint a drónok; jó példa erre a négyrotoros elrendezés. A jármű az egyes rotorok forgási sebességének változtatásával irányítható. Tízméteres magasságba tud majd emelkedni, és mivel képes lesz függőlegesen fel- és leszállni, nem lesz szüksége úttestre vagy kifutópályára.

A regisztrált kínai márkanevek száma június végén 7,61 millió volt, és a márkanév bejegyzési kérelmeket tekintve is a kelet-ázsiai ország vezet: június végéig több mint 14 millió igényt regisztráltak. A „világ gyáraként” emlegetett Kína évek óta arra törekszik, hogy mind több saját fejlesztésű és gyártású termékkel legyen jelen a piacon.

Csang Mao, az állami ipari és kereskedelmi főhivatal igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy a kínai márkáknak csupán egy elenyésző hányada jutott eddig a nemzetközi piacra. Mint mondta, a cégek továbbra is elsősorban költségeikkel versenyeznek, az exportvállalatoknak csak alig 20 százaléka rendelkezik saját márkával, és a kínai exportnak mindössze 11 százaléka a saját márkanévvel eladott áru.

Csang megjegyezte, több erőfeszítésre van szükség a márkanevek, a szellemi tulajdonjog védelme területén, amelyhez megfelelő jogi hátteret nyújt az idén májusban hatályba lépett márkanév törvény. A jövőben nagyobb figyelemmel lesznek a „rosszindulatú” márkanév bejegyzéssel kísérletezőkre, akik különösen a nagy, már bevezetett márkákra jelentenek veszélyt. A hamisítókat súlyosabb büntetéssel igyekeznek majd elrettenteni.

(Forrás: MTI)