A TikTok aktív felhasználói bázisa napról-napról nő, így ma már hasonlóan fontos pillére egy vállalkozás social media stratégiájának, akár csak a Meta tulajdonában lévő Facebook vagy Instagram. Természetesen a magyarországi Lidl sem maradhat ki, így már a TikTokon is elérhető az áruházlánc @lidlhu felhasználónéven.

„Nagyon örülünk, hogy a Lidl Magyarország közösségi média felületei töretlen népszerűségnek örvendenek, amit az idáig elért eredmények egyértelműen bizonyítanak. A felhasználók aktivitása Facebook, Instagram, illetve YouTube-csatornáinkon is kiemelkedő, legyen szó megtekintésekről, kommentekről, lájkokról vagy megosztásokról. A fiatalabb generációra is figyelve indítottuk el a TikTok oldalunkat és bízunk abban, hogy vásárlóink az új felület követésében is rengeteg örömüket lelik majd, ahová számos újdonsággal, érdekességgel és meglepetéssel is készülünk” – közölte Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.

Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.”

Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.

„Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor.

Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.

„Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.

A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek.

A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor kisvállalatimarketing-szakértő.

Módszertan

Online, önkitöltős, kérdőíves, kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek, hírlevél-feliratkozóinak, valamint független vállalkozói adatbázisban szereplő vállalkozók körében. Elemek száma: 844 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2023 októberében történt. A kutatás 2009 óta évente kerül elvégzésre.

A Marketing Commandóról

A Marketing Commando Magyarország egyik első kisvállalatokra specializálódott marketing-tanácsadó cége. Küldetése, hogy Magyarország a legnagyobb gazdasági erő, a kisvállalatok sikerén keresztül válhasson versenyképesebbé. A vállalkozás alapítója és vezető tanácsadója Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Kisvállalati Marketing Biblia szerzője, rendszeres szakmai publikációkkal és előadásokkal járul hozzá a kisvállalati marketing demokratizálásához. A Marketing Commando Magyarországon elsőként indított akkreditált felsőfokú kisvállalati marketingképzést a Budapesti Metropolitan Egyetemmel közösen. Honlap: www.marketingcommando.hu

A social media kommunikáció megújítására, valamint a felületek kezelésére és tartalomgyártásra kiírt meghívásos tenderen a nyertest többkörös, hosszú kiválasztási folyamat végén választották ki.

Az együttműködés keretében a Hello Agency kezeli a Saint-Gobain Hungary Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok, YouTube és Pinterest oldalait, amelyekre egy, a megbízóval közösen kialakított, átfogó social media stratégia mentén készítik a tartalmakat.

A közös munka célja, hogy az építőipari vállalat az új stratégia mentén további közösségi csatornák bevonásával és a legújabb trendek mentén tovább növelje márkaismertségét a hazai piacon, és így jobban megismertesse megoldásait a magyar piac szereplőivel, és hatékonyabban kommunikáljon a jelenlegi és jövőbeli ügyfeleikkel.

Magyarország felkerült a GWI térképre

A világ egyik legnagyobb fogyasztói szokásokat feltérképező kutatócége a GWI, amely 52 ország 2,7 milliárd fogyasztóját profilozza 2009 óta. Az idei tanulmány érdekessége, hogy most először magyar fogyasztókra vonatkozó adatok is bekerültek ebbe az elemzésbe. A hazai kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült. “A kutatáshoz való csatlakozás lehetővé teszi Magyarország összehasonlítását 51 másik ország eredményeivel, olyan fontos területek mentén, mint internetezési- és médiafogyasztási szokások, fenntarthatóság, kereskedelem, technológia vagy épp gazdasági és anyagi helyzet megítélése. A felmérés hiánypótló, segítségével tudjuk a digitális marketing és média iparágat fejleszteni, erősíteni és az ügyfeleinket megfelelő tudással felvértezni.” – foglalta össze a kutatás igazi értékét Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

Pénzügyi kilátások: a magyar a legpesszimistább nemzet

A kutatás egyik legérdekesebb témája – ami talán mindennél jobban foglalkoztatja jelenleg a közvéleményt – a megélhetési költségek és az inflációra adott fogyasztói reakciók. A felmérés szerint világviszonylatban a legrosszabb a mutatónk a jövőre vonatkozó kilátások terén: a magyarok 44 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a következő 6 hónapban a saját pénzügyi helyzete, illetve 72 százaléka szerint az ország gazdasági helyzete. Ez összhangban van azzal, hogy Magyarország Európában az első helyen áll az inflációs ráta tekintetében. Ezt ellensúlyozza, hogy a hazai 16-26 éves Z generáció még így is kiemelkedően optimista a saját pénzügyeit illetően, 34 százalékuk vélekedik pozitívan, amit részben életkori sajátosság is indokolhat. A magyarok pénzügyi tudatossága EU-s szinten mérve is az egyik legalacsonyabb. Kevesebbet használjuk mobilunkat pénzügyeink és költéseink követésére, tudatos tervezésére, nálunk ez a szám 33%, ebben a szomszédaink erősebbek (csehek: 50%, lengyelek: 39%).

A környezettudatosság továbbra is luxus, nem alapfeltevés

Nagyjából megegyezik az európai trendekkel a magyar adat, miszerint az inflációs környezet először a fenntarthatóságra törekvő, környezettudatos fogyasztói elvárásokat emészti fel, de még így is a magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezetbarátok legyenek (EU átlag: 43%). Közülük is elsősorban a nők, a Baby boomerek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők vélekednek így. “Magyarországon a fenntarthatóság a kereskedelem egyik legfelkapottabb témája volt egészen a COVID megjelenéséig, ám a járvány hatására kicsit háttérbe szorult, helyét az egészség vette át 1-2 évre. Most a téma újra kezd előtérbe kerülni, de az árérzékeny fogyasztót nehéz önmagában a fenntarthatóság hívószavával terelni. A Z-generáció itt is érzékenyebb erre a kérdéskörre, de a jövedelmi gátak még sokszor visszafogják.” – tette hozzá Madar Norbert, a GKID & TrendSight vezető tanácsadója és partnere. Kimutathatóan érződik az ártudatosság erősödése az európai átlaghoz képest, Magyarországon a termék-összehasonlító oldalak nagyobb szerepet játszanak (26% vs. EU: 20%), különösen az idősebb generációk körében.

Egyértelműen Facebook-ország vagyunk

Egyfajta kettősség sejlik fel abban, hogy a kutatás szerint magas a magyarok technológia iránti érdeklődése (összevetve más érdeklődési körökkel, mint például történelem, politika vagy színház) mégis régiós összehasonlításban továbbra is jelentős itthon a hagyományos média fogyasztása, szemben a modernebbnek tartott online vagy streaming csatornákéval. Például a TV kiemelkedően erős (72%), még a fiatalok körében is (59%). A magyarok az európai átlaghoz képest szívesebben használják a barátokkal és családdal való kapcsolattartásra a közösségi média csatornákat (93% vs. EU: 65%). Itthon a platformok közül a Facebook áll az élen, 74 százalék használja naponta, ami jóval magasabb, mint az európai átlag (45%). Ugyanígy a Facebook csoportok használata is sokkal intenzívebb nálunk (55% vs EU: 35%). “A Facebook erős pozíciójában az is benne van, hogy a pandémiás években ez lett sokak kapcsolattartási módja, az 50+ korcsoport is aktívabb lett ekkor. Az látszik, hogy a használat fő célja a kapcsolattartás, amelyre más közösségi média oldalak kevésbé alkalmasak.” – magyarázta el Neulinger Ágnes fogyasztóimagatartás-szakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatója. A másik két leggyakrabban használt csatorna itthon napi használatot tekintve az Instagram (33%) és a TikTok (24%), ami az előbbinél a régiós átlag alatt van (43%), utóbbinál pedig hasonló értéket mutat (25%).

A fiatalok miatt feljövőben a SHEIN és az Amazon

A kutatásból kiderült, hogy az eMAG – az ország legnagyobb forgalmú e-kereskedőjeként – egyeduralkodó a hazai piacon, a magyarok 55 százaléka használta az elmúlt 1 hónapban. A Jófogás a 2. legnépszerűbb e-kereskedelmi oldal Magyarországon – az internetezők 38 százaléka használta – különösen az X generáció tagjai. A fiatalabb generációk körében viszont kiugróan közkedvelt – a sokak által kereskedelmi gyakorlatai miatt bírált – SHEIN, valamint az Amazon. A SHEIN kifejezetten nagyot menetel, a magyarok 12 százaléka látogatta vagy használta, míg a Z generációs fiatalok körében ez a szám már 27 százalék.  Érdekesség, hogy a magyarok jobban kedvelik az Amazont, mint a csehek (11% vs. 8%), főként a fiatalok és a magas jövedelmű fogyasztók. Ugyanezt az arányt mutatja az eBay is, majdnem kétszer olyan népszerű itthon, mint a cseheknél (14% vs. 7%), különösen a férfiak és az egyetemi végzettségűek körében. Beáll a sorba a Wish is: a magyarok jobban kedvelik, mint régiós szomszédaink (14% vs. 7%).

Itthon a ruházati cikk a legkedveltebb online vásárlási kategória, a magyarok 17 százaléka vásárolt ruhát online az elmúlt hónapban. A fiatalabb generációk szívesebben teszik mindezt, de összességében Magyarország még mindig elmarad a szomszédos országoktól és általában Európától. A technológiát, mint online vásárlási kategóriát szintén kedvelik a magyar fogyasztók, 5 százalékuk vásárolt okostévét online, ami több mint kétszerese a lengyel adatnak (2%). A magyarok az európai átlagnál gyakrabban vásároltak vitaminokat/étrendkiegészítőket (11% vs. 8%) online csatornákon.

A Publicis Groupe Hungary-ről

Az 1926-ban alapított Publicis Groupe, a világ harmadik legnagyobb média- és kreatívipari cégcsoportja, több mint 100 országban, mintegy 100 000 munkavállalót foglalkoztatva élen jár a globális kommunikációs és reklámszakma teljesítmény alapú digitalizációjában. Hazai ága, a Publicis Groupe Hungary hat ismert ügynökségi márkát (Leo Burnett, Publicis, Saatchi & Saatchi, Starcom, Performics, Zenith) és több mint 300 szakembert fog össze budapesti irodájában, az Irányi Palotában lévő Publicis House-ban. A cégcsoport olyan ismert nemzetközi márkák kommunikációját látja el Magyarországról, mint a Procter&Gamble vagy a Heidelberg. Bővebb információ: https://www.publicisgroupe.hu/

A GWI-ről

A GWI-t Tom Smith alapította 2009-ben az Egyesült Királyságban. A cég világszerte kiadók, médiaügynökségek és marketingszakemberek számára nyújt betekintést célközönségük vásárlói szokásaiba. A GWI 52 ország fogyasztóit profilozza 2,7 milliárd csatlakoztatott fogyasztóból álló panellel, amely előfizetéses platformon keresztül érhető el. A hazai kutatás 16-64 év közötti internetfelhasználók körében, 6.3 millió fő megkérdezésével készült online kérdőív formájában 2023. első negyedévében. A kérdéseket a GWI egységes módszertan mentén vizsgálta minden országban az internetező lakosságra reprezentatív mintán.

A műsor elején kkv-s aktivitásairól, tanácsadói tevékenységéről és a marketingtervezésről beszélgetünk. Oktatói munkája kapcsán beszélünk arról, kiből lesz online marketinges, milyen állapotban van a szakirányú képzés, mit tudnak a fiatalok, tanulnak-e az idősebbek? Vannak-e kkv-s belső képzések, meddig tart a szakértő munkája, működnek a tervek speciális szakértelem nélkül?

Beszélgetünk a digitális világról, a mindennapi életről. Mennyire fogékonyak a magyarok az újításokra, mire használjuk a kütyüket, a social médiát?

Végül, de nem utolsó sorban kitérünk a közelgő Márkaépítés konferenciára, ahol Konrád is előad. Az esti műsorban kapunk egy kis bevezetőt a témájához, amiről március 22-én fog beszélni.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Melyik Online Marketing tudásra van leginkább szükség a hallgatók szerint[2]:

1. PPC fókuszú Online Marketingre (61%[3])– Ez a képzéstípus a legfontosabb PPC (FB+IG+TT) hirdetési megoldások kiemelésével, széleskörű, élő előadásokkal bővített, konzultatív képzést biztosít a Digitális Marketing képességek fejlesztésére. Ez a legnépszerűbb képzéstípus.

2. Google Ads (8%) – A Facebook hirdetésekben járatos, már a Meta hálózatain PPC tapasztalattal rendelkező kollegák kedvelt át- és továbbképzése, hiszen aki a Meta rendszereit ismeri, nem ért minden esetben a Google megoldásaihoz, ami jelentősen más a Metához képest.

3. Meta hirdetések (8%) – A Social Media önmagában egy erősen tartalommarketing terület. De ezen a területen nem triviális, viszont nagyon értékes kiegészítő ismeret a Meta + Tiktok hirdetéseinek kezelése, hiszen a Meta és a Tiktok is rendkívül gyorsan fejleszti a megoldásait – kiemelten fontos ezeket követni.

4. Social Media (7,5%) – az egyik leginkább tréningigényes terület jelenleg. A Meta előszeretettel és gyorsan módosít a dashboardon, kimondottan bonyolult üzleti fiók beállításokkal rendelkezik és nagyon magas kockázatot hordoz a kitiltási gyakorlata. Valamint ne feledjük el a Tiktok robbanásszerű elterjedését és az ebből fakadó képzésigényét sem.

5. Google Analytics (4,1%) – Egy rendkívül fontos alap tudás, ami viszonylag ritkán változik, de néha igen jelentősen. Most a Google Universal Analytics kódról való átállás jelent nagy képzési kihívást Google Analytics 4-re, aminek ismerete júniustól kritikusan fontossá válik minden digitális szakember számára.

6. PPC képzés (1,6%) – A Facebook – Instagram (Meta hálózat), a Google hirdetései és a Tiktok hirdetéseit tartalmazza, valamint egy ehhez szükséges alap analitikai képzést. A Facebook és az Instagram hirdetéskezelője közepesen sűrűn változik, de pl.: a Facebook Jobs kivezetése, a Third Party cookie problémakör, vagy a Tiktok gyors térnyerése, valamint a Google Shopping + Performax Max beállítások jó példák arra, hogy milyen súlyú változások érkezhetnek.

Ezért az online marketing az a terület, ahol néhány hónap alatt valóban le lehet maradni

A digitális platformok bármelyike 4-6 hónap alatt jelentősen tud változni.

Vajon mennyit érhet egy jó online marketing képzés, ha figyelembe veszed, a kockázatát, hogy valamelyik terület összefüggéseit nem ismerik a munkatársak és emiatt ügyfelet veszítesz?

Vagy annak, hogy allokálod a pénzt a marketingre, de nem tudod elérni hatékonyság következő szintjét, hiszen nem is ismerik az adott megoldást?

Sikertényezők, ha képezni szeretné a munkatársait:

Három tényező sokat segít a vállaltok kockázatának csökkentésében:

• Szerencsés helyzet, ha a kollega motivált és szeretne fejlődni.
• A másik fontos faktor, ha a munkavállaló valóban tud időt szakítani a képzésre
• Valamint, ha a Felnőttképzési Törvény alapján tanúsítvány is kap a munkatárs

A képzések elmaradása egy ponton túl kockázati tényezővé válik.

Az üzleti kockázat csökkenthető, de milyen költséggel?

Ha a kommunikációs csapatod több főből áll, akkor ez azt jelenti, hogy több embernek – többféle tárgyban kell képzést biztosítani, hiszen nem szerencsés a PPC managernek videóvágási tréningen ülnie csak azért, mert éppen olyan képzés elérhető.

De azt is figyelembe kell venned, hogy meglehetősen nehéz helyzetet teremt házon belül, ha valaki a csapatból kap képzést – de a többi kollega nem.

De sajnos nem áll rendelkezésre végtelen nagyságú költségvetés házon belül, emiatt semmiképpen nem szabad a még 2022-es, el nem költött képzési költségeket veszni hagyni.

Miben gondolkodj – a Webbyskill hallgatóinak preferenciái szerint:

1. Lehetőleg online képzésben – Mert a munkavállaló nem ér rá és nem akar utazni.
2. Széleskörű – Több kommunikációs részterületen is rálát, amiket kontextusában mutat be. Az összefüggésekből tud a legtöbbet profitálni egy profi.
3. Konzultatív – Legyen lehetőség akkor kérdezni, amikor egy probléma felmerül. Ha kell, akkor munka közben, munkaidő alatt is.
4. Rugalmas – Bármikor elkezdhető – szüneteltethető – folytatható és akár bővíthető is, mert a kollegád prioritásai változnak a tanfolyam időtartama.
5. Kitermelhető – Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora büdzsédet köti le – ezért is érdemes még az idei training költségeket olyan képzésbe fektetni, amit költséghatékonyan, de bármikor lehívhatsz jövőre.

Valamint a végére nem szabad elfelejteni, hogy a digitális kommunikáció első és második látásra is egyre összetettebb. Holnap még bonyolultabbá válik. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy magyarázzák el nekik.

[1] A webbyskill.hu 2019-től 2022 év végégig mért összes értékesítési adatai alapján.

[2] Csak az online marketing hard skillek vizsgálatával

Mik voltak azok az invenciók, amelyeket magyaráznunk kell? Először volt a WiW, azután az iWiW (a Milgram-elv). Senki sem tudta, hogy mi az, de azt tudtuk, hogy az „összes ismerősünk fent van”, és hogy muszáj szereznünk egy meghívót. Valakitől, akinek volt, merthogy az sem adatott meg mindenkinek.

Aztán jött a Wikipedia. Azt mondták, nem lehetséges, hogy legyen egy online lexikon, amiben minden benne van. Mert minek segítene bárki is megírni egy lexikont? És mi történt a YouTube megjelenésekor? Akkor magyaráztuk el, hogy bárkinek lehet saját csatornája. Ingyen. Aztán színre lépett a Facebook is, amiről mindenki azt hitte, hogy egy randiportál, és hogy két év múlva már nyoma sem lesz.

És akkor ránk rúgja az ajtót a TikTok. A platformot, amely már nyolc éve megvan, Musical.ly néven ismertük korábban, és amikor a Musical.ly-ről beszéltünk, mindenki a bakfisok táncolós appját látta benne. És most, miután túl vagyunk néhány „majdnem” bannoláson az USA-ból, konkrétabban a múlt év végén azt vették észre a Vermisnél, hogy a kollégák eltűntek a Facebookról. Vagyis ott voltak, mert ez a munkájuk, de a szabadidejükből naponta 45 percet a TikTok előtt ültek. És ez már nem játék, ez nem elhanyagolható.

De tegyük fel, hogy az ügynökség munkatársai az átlagnál kicsit több ideig foglalatoskodtak a TikTokkal, hasunkra ütve tippeljük azt, fele ennyi időt szán a lakosság a platformra. Ez akkor is sok. De miért?

Az eMarketer szerint 2019-ben az USA-ban naponta körülbelül 76 percet töltöttek az emberek a közösségi térben, és azt prognosztizálta, ez az idő már nem fog nőni, sőt kicsit majd csökkenni is fog. Jött azonban a Covid, és ez az érték felment körülbelül 84 perc/napra. Aztán ahogy csengett le a járvány, ismét megközelítette a 76 percet. A közösségi térben „tölthető” idő tehát nem nő.

Akkor hogyan jön össze a TikTok napi 25–45 perc használata? Valószínűleg úgy, hogy a TikTok nem növeli a közösségi térben töltött napi időt, hanem elveszi a többi csatornától a figyelmet.

Magyarországon a social media Facebook-fejnehéz, utána jön az Instagram és az összes többi platform, például a LinkedIn. Ha az arányok megmaradnak, akkor a Facebookra fordított idő fog a legnagyobbat esni, és feltehetőleg valamennyit veszít majd az Insta is. A LinkedIn napi használata Magyarországon annyira alacsony percekben mérve, és annyira más célja van a platformnak, hogy esetében számottevő csökkenés nem valószínűsíthető, de még az is lehet, hogy be fog következni ilyen.

Ideje tehát szembenéznünk azzal, hogy a social media stratégiánkat újra kell gondolni, és olyat kell kialakítanunk, amelynek része a TikTok is. A TikTok viszont merőben más csatorna, mint a Facebook vagy az Insta, még sokaknak tanulniuk kell.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

A biztonságtechnikai szoftvermegoldásokkal foglalkozó cég a kockázatokról közölte, gyakran felmerülő téma a közösségi médián történő túlzott kitárulkozás, hiszen a munkával kapcsolatos információk részletekbe menő megosztásával akaratlanul is veszélybe sodorhatják magukat és a munkáltatókat az emberek. Például, ha fényképeket osztanak meg a munkahelyükről, az lehetővé teheti a potenciális támadók számára, hogy jól megismerjék a terepet.

Kockázattal jár az irodai fotók megosztása is, beleértve a home office képeit: ezek a fotók kiemelt népszerűségnek örvendenek a közösségi médiában, mivel az emberek szeretik megosztani, hogyan és milyen környezetben dolgoznak. Azonban ezek a fotók túlságosan is árulkodók lehetnek. Érdemes szemügyre venni például, hogy mi látszódik az asztalból, hiszen egyetlen fotó bizalmas információk tárházát jelentheti: az asztalon például olyan dokumentumok is feltűnhetnek, amelyek a munkáltató szellemi tulajdonát képezik, esetleg vállalati titkot lepleznek le; egy cetlin szerepelhet a munkáltató belépési azonosítója, a számítógép képernyőjén egy ügyfél bizalmas adatai. Ez adatvédelmi jogszabályokat is sérthet, ami súlyos szankciókkal jár a munkáltatóra nézve.

Az ESET szerint a legkézenfekvőbb megoldás eleve nem is posztolni a munkaasztalról képet, ha azonban mégis, akkor a felhasználó a fotó készítése előtt távolítsa el a biztonsági kockázatot jelentő információkat az asztalról.

A közlemény szerint kockázatot jelent az is, ha a munkavállalók magáncélra használják a céges eszközöket, s bár a vállalatok engedélyezhetik ezt, ez nem jelenti azt, hogy a felhasználók bármit megtehetnek.

A szintén IT-biztonsággal foglalkozó Sicontact Kft. a kibertámadások elkerülése érdekében azt tanácsolja, hogy a felhasználók rendszeresen frissítsék az eszközeiket, illetve térképezzék fel a népszerű közösségi médiaplatformokon, például a Facebookon vagy az Instagramon előforduló leggyakoribb átveréseket, mivel ha áldozatul esnek egy adathalász kísérletnek vagy rákattintanak egy ártalmas linkre, az egész vállalati rendszert kiteszik a zsarolóvírusok, kémprogramok vagy más típusú kártevők támadásainak.

Az ESET szerint folyamatosan ellenőrizni kell az adatvédelmi beállításokat is, a kiberbiztonsági szakértők szerint ezeket a lépéseket célszerű az egész online jelenlét során rendre alkalmazni, nem csak a munkahelyi posztokkal kapcsolatban.

Forrás: MTI

A közösségi médiában, az e-mail fiókokban vagy az online fizetési felületeken hátrahagyott személyes adatok, a „digitális túlvilág” szférája folyamatosan bővül. Annak ellenére, hogy egy felmérés szerint az emberek mindössze 7 százaléka szeretné, hogy közösségi média fiókja fennmaradjon halála után is, az ilyen profilok száma az évszázad végére elérheti a 4,9 milliárdot és valamikor 2110 körül meghaladhatja az élő felhasználók profiljainak számát.

Ma még nem létezik egyetlen, az elhunyt felhasználók digitális adatainak kezelésére vonatkozó széles körben elfogadott eljárás, a gyakorlat szolgáltatótól és országtól függően eltérő lehet.

A közösségi média platformokon többféle, rendszerint a szerződési feltételekben is rögzített forgatókönyv létezik arra vonatkozóan, hogy mi történjen a személyes profillal a felhasználó halálát követően. Van, ahol a profil és a postaláda aktív marad, amíg valaki nem értesíti a szolgáltatót a szomorú eseményről, így elméletileg szinte korlátlan ideig fennmaradhat. Amennyiben egy családtag vagy közeli barát jelzi és igazolja a szolgáltatónak a felhasználó elhunytát, a szolgáltató lehetővé teheti a fiók törlését, de mivel ezt sokan nem teszik meg, egyre több, ilyen módon hátrahagyott felhasználói profil él tovább él. Más szolgáltatók ugyanakkor bizonyos időtartamú inaktivitást követően a fiókokat automatikusan eltávolítják.

A webhelyek közül számos azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó beállítsa saját halála esetére vonatkozó preferenciáit. A profil tulajdonosa így még életében dönthet arról, hogy távozásakor a fiók egyfajta emlékprofillá archiválódjon, melynek kezelését egy megbízható személyre bízhatja. Ezt családtagok és barátok is kérelmezhetik, a fiók így korlátozott funkciók mellett ugyan, de továbbra is működhet. Más szolgáltatók pedig már online végrendelet megírásához is biztosítanak felületet, amelyben részletesen rögzíthetjük a digitálisan tárolt adatok megőrzésére vonatkozó szándékunkat.

A magunk mögött hagyott digitális adatok, például a nem megszüntetett, alvó fiókok automatizált funkciói (pl. a születésnapi emlékeztetők) végtelen bonyodalmakat és nagy fájdalmat okozhat szeretteinknek, különösen akkor, ha nem férnek hozzá jelszavainkhoz. Akadnak szolgáltatók, melyek a szerződési feltételekben kikötik, hogy a fiók és tartalma nem ruházható át, így a felhasználó igazolt halála után a fiók az összes adattal együtt törlődik. Miután azonban a szolgáltatónak be kell tartania a helyi törvényeket, a helyzet országtól függően eltérhet. Így a családtagok az elhunyt felhasználó – számukra személyes emléket képviselő – adataihoz akár a cég szabályai ellenére is hozzájuthatnak bírósági végzés birtokában.

A digitális örökül hagyás, vagyis a digitálisan rögzített személyes adatok átadásának legegyszerűbb útja a jelszavak megosztása azokkal, akikben megbízunk. Ennek legjobb módja a jelszókezelő használata, vagy egy biztonságos dokumentum, akár fizikailag lezárt elem, merevlemez, jelszóval védett felhőmeghajtó létrehozása, amely tartalmazza a lényeges adatokat.

Nem csak a technológiai cégek, hanem egyelőre többnyire a törvények sem tartalmaznak tehát kiforrott, egységes megoldásokat a problémára. Az olyan szabályok, mint például az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) csak az élőkre vonatkoznak, a világ legtöbb országában pedig az elhunytak adatai nem védettek. A digitális tulajdon további sorsa, illetve az örökül hagyás ügye így sokszor bonyolultabb, mint az olyan fizikai vagyontárgyak esetében, mint például egy fénykép vagy egy CD. Mindemellett a felhasználók nagy többsége nincs tisztában a digitális eszközökre letöltött tartalmakra vonatkozó törvényekkel sem, például azzal, hogy ezekre többnyire csak licencet kapunk, amelynek érvénye halálunkkor megszűnik.

A lejárt fiókok gyakran olyan adattolvajok célpontjává válnak, akik kihasználják az elhunyt tulajdonosok által alkalmazott biztonsági gyakorlatok elavultságát. A spambotok feltörhetik az elhunytak közösségi fiókjait, ellophatják személyes adataikat, fényképeiket, és személyazonosságukat bonyolult csalásokhoz is felhasználva. Mindez nagyobb valószínűséggel történik meg, ha a fiókok nincsenek archiválva.

A virtuális valóságtól (VR) a mesterséges intelligenciáig (AI) a technológia fejlődése már számos olyan kezdeményezést hívott életre az elmúlt években, amelyek a virtuális halhatatlanság különböző árnyalatait kínálják. Így már létezik olyan alkalmazás is, amellyel egy személy digitális lábnyomából az ember valósághű virtuális változatát (interaktív avatárát) lehet előállítani, az adatvédelmi törvények rései pedig lehetővé teszik azt is, hogy engedélyek nélkül is digitálisan feltámaszthassanak valakit. Az egyik megoldás szakértők szerint az lehetne, ha az ipar összefogna, és a múzeumok által elfogadott etikai normákhoz hasonló önszabályozást alkalmazna, az elhunytak adatait „digitális emberi maradványokként” kezelve. Az ember digitális újraalkotása számtalan jogi és etikai kérdést vet fel, amelyekre ma még nincs egységes válasz.

A második MVM Future Talks ingyenes, interaktív, online talk show november 18-án 18 órától nézhető online a www.mvmfuturetalks.hu oldalon, a nézők élőben kérdéseiket is feltehetik a szakértőknek. A műsor első része magyarul, a második pedig angol nyelven, magyar nyelvű szinkrontolmácsolással zajlik majd.

A talk show-ról további információk a www.mvmfuturetalks.hu címen érhetők el, a műsor Facebook-eseménye pedig itt található.

Olyan vezető marketing személyiségek mint Katarzyna Paliwoda, a Facebook CEE Emerging Markets igazgatója, Danny Wright az Adweek Magazin Chief Branding Officerje, és Maris Naglis, a Httpool customer successért felelős helyettes vezetője, – sok más előadó mellett – fognak exkluzív betekintés adni és új ismereteket megosztani a GoGlobal event folyamán.

Az egynapos előadássorozat alkalmával a résztvevők többek között megtanulhatják, hogy lehet:

• a brandjük világpiaci növekedését gyorsítani megalapozott performance advertising stratégiával,
• felállitani egy olyan rendszert, amivel az alapvető performance indikátorokat lehet nyomon követni és a customer lifetimet value-t meghatározni,
• a branding erejét növekedésre használni.

A részvétel ingyenes csak regisztrációhoz kötött: https://goglobal.events/

“A GoGlobal az első olyan rendezvény az Aleph Holding tudás és ismeret terjesztő sorozatából, amit azoknak a vállalatoknak ajánlunk, akik a lehető legjobban szeretnének a digitalizáció és a közösségi oldalak lehetőségeiből profitálni. Ez a rendezvény lehetővé teszi, hogy performance reklámozók megismerjék a legújabb trendeket és megtudják, hogy lehet 4 milliárd aktiv felhasználót a digitális platformokon elérni.” mondta Maris Naglis, helyettes Costumer Success vezetője.

“A Httpool a Snapchat, TikTok, Facebook, Twitter, LinkedIn, Spotify, AdColony és sok más partnerrel együtt világszerte támogatja a cégeket és az ügynökségeket növekedésük felgyorsításában. A GoGlobal rendezvény keretében az említett világcégek specialistái adnak lehetőséget arra, hogy a nagyközönség betekintsen munkájukba, az elért sikereikbe és bemutassák ők milyen kihívásokkal kerülnek szembe.” mondta Florian Magistris, a Httpool középeurópai csoportjának igazgatója.