Kun Miklós, az EssenceMediacom stratégiai igazgatója húsz éve épít márkastratégiákat, az előadásában a vállalat első AI művészeti versenyének eredményeit, valamint azok tanulságait mutatta be.

Ha láttatni szeretnénk valakivel valamit, akkor az adott dolgot már a mesterséges intelligencia segítségével is képesek lehetünk létrehozni, bár az eredmény nem feltétlenül egyezik majd az eredeti elképzelésünkkel, legfeljebb nagyon fog rá hasonlítani. De hogy jön mindehhez a promptolás (azaz egy rövid utasítás vagy kérdés, amelyet az ember az AI-rendszernek ad, vagy hozzá intéz, hogy választ vagy kimenetet kapjon)? Úgy, hogy a promptolás körül kialakult láz már a szakember munkahelyén is odáig fajult, hogy meghirdettek egy versenyt az alábbi három kategóriában: Haragtól a boldogságig, AI, ajjaj… és A megszelídített AI. Ezek voltak tehát a „briefek”, azaz azok a jelentések, amelyeket az alkotásoknak ki kellett fejezniük.

A munkafolyamat nem, csak az eszköz változott: első lépésként a kollégák megkapták a briefet, majd a kitalált kreatívkoncepciót „megmutatták” az AI-nak, amely megtervezte, megvalósította, a művelet végén pedig még a mérést is végrehajtották, azaz értékelték a különböző pályamunkákat. Az eredmény nem lett meglepő, hiszen ugyanaz az igény más-más koncepciót és eltérő mérési eredményeket generált.

A történet tanulsága az, hogy egy kreatívkoncepciónak végtelen számú megvalósítása lehet. Ahogy az emberektől, úgy az AI-tól sem várhatjuk el, hogy olyan koncepciót alkosson, amely működik, beférkőzik az emberek gondolataiba, és ott is marad. A reklámokra érkező reakciók szórása óriási, és nincs összefüggés közöttük. Ha százezerszer jelenik is meg előttünk a reklám, akkor sincs több kattintás, nem feltétlenül kíséri a várt válaszreakció, például a termék vagy szolgáltatás megvásárlása. Az is tény ugyanakkor, hogy az alacsony minőségű reklám gyorsabban is ég ki, a gyenge brief pedig kérdéses minőséget eredményez.

A promptolás előtt tehát lennie kell egy jó elképzelésnek. A promptolás használata nem helyettesíti a változatos és egészséges insightkutatásokat és a kiegyensúlyozott hozzáállást. A kulcsszó a tapadás, a memóriastruktúrák használata – mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a promptolás csak annyira művészet, amennyire egy génsebész isten lehet… A művek mindig szembesülnek a természet változatosságának és az emberi észlelés korlátjainak tanításaival. Ahogy a génsebész beavatkozásai a biológiai sokféleség mélyebb megértését követelik meg, úgy a promptoló alkotásai is arra emlékeztetnek bennünket, hogy az igazi művészet és innováció a folyamatos tanulásban, a határaink feszegetésében rejlik, és a tiszteletben, amit a világunk iránt érzünk, legyen az élő vagy mesterséges.