Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakember előadásában katonai példák után a politikai kommunikáció irányából közelített az innováció témaköréhez, hiszen a propagandát működtető szakemberek mindig is élen jártak abban, hogy a kommunikációs újdonságokat elsőként használják.

Az élelmiszerek konzervekben tárolása Napóleon hadseregének innovációja volt, a puha fedelű könyv pedig az amerikai hadseregé, és a Bíró László találmányaként elhíresült golyóstollat is a katonaságnak köszönhetjük, amely szerette volna, hogy mozgó járműveken is lehessen íróeszközt használni. Néhány száz évet visszautazva a történelemben is azt láthatjuk azonban, hogy például már az Árpád-kori érméken jelen voltak politikai üzenetek. Ezt követően – történelmi viszonylatban – hamar elérkeztünk a könyvnyomtatáshoz, amely mint technológiai fejlesztés alapjaiban változtatta meg az információhoz való hozzáférést. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor Luther hosszú pamfletben támadta a pápaság intézményét. A papíralapú gúnyrajzok, ahogy a később megjelenő karikatúrák és képregények is, a mai napig megtalálhatók a különböző kiadványokban.

Egy újabb időbeli ugrással elérkezünk a film, elsőként a némafilm feltalálásához. A világ gyorsan felfedezte, hogy a film képes a legtöbb embert elérő propaganda eszközzé válni. A németek már az I. világháború alatt propagandafilmet forgattak, majd vetítettek azért, hogy Amerika ne szálljon be a háborúba. Később, a II. világháborúban Leni Riefenstahl forgatott nagy hatású politikai alkotásokat a náci Németországnak. Amerikában pedig még a rajzfilmfigurákat, így Donald kacsát is felhasználták a háborús célok elérése érdekében.

A rádió abból a szempontból volt más, mint a film, hogy az adások fogásához szükséges készülék már könnyen elérhetővé vált az emberek számára, így a rádió rövidesen beköltözött az otthonokba.

1952-ben az amerikai állampolgárok már kérdéseket intézhettek Eisenhower elnökhöz, aki azokat a televízióban válaszolta meg a széles közvéleménynek, ami gyakorlatilag a ma ismert kormányinfók elődjének is tekinthető. Maradva az Egyesült Államokban, 1996-ban már az internetet is bevetették a választások idején, így nem meglepő, hogy a politikai kommunikációban az innováció alapvetően az amerikai kontinensről érkezik.

Barack Obama stábja már rengeteg adatot és véleményvezért használt a választási kampányokban, amit Donald Trump a dezinformációk egyre szélesebb körben való terjesztésével fokozott. Joe Biden pedig – köszönhetően a koronavírus-világjárványnak – többnyire az ismert emberek, celebek közreműködése révén lett elnök.

A jelenkor meghatározó trendje a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, a chatbotok és az AI által generált, valóságban nem létező influencerek alkalmazása, amelyek gyakorlatilag végtelen lehetőséget teremtenek a politikai kommunikációban dolgozó szakemberek számára.

Beszélgetésünk kiindulópontja a Márkaépítés 2024 – Neverending Innovation konferencia, amelynek Kornél is előadója volt. Prezentációja abból indult ki, hogy a politikai kommunikáció mindig élen járt az újítások használatában. Először arról beszélgetünk, milyen innovációk történtek az ókorban és a középkorban.

Előkerül beszélgetésünkben Kornél 2021-ben megjelent könyve, a ma különösen aktuális „Karaktergyilkosság – Lejáratás a gúnynévtől az álhírig”. Mi történik a politikában, a mindennapi életben, a munkahelyeken, bárhol, ahol emberek rágalmazás, befeketítés alanyai lehetnek?

Idén választási év van, több mint 4 milliárd ember járul az urnákhoz. Tavaly berobbant az életünkbe a mesterséges intelligencia, milyen hatással lesz ez a politikai kommunikációra?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.