Ezen szempont alapján a válaszadók 60 százalékánál nem volt változás, kötelezően bejártak (végig) dolgozni, a „maradék” 40 százalék esetében viszont valami megváltozott: vagy részben, vagy egészben otthonról dolgoztak saját vagy munkáltatójuk döntése alapján. A két csoport között kerestek tehát eltéréseket, de figyelembe vették a megkérdezettek lakhelyét és iskolai végzettségét is, mert ez a két tényező döntően meghatározza, hogy kötelező-e bejárni valakinek a munkahelyére, vagy van valamennyi döntési szabadsága.

Összesen 350-nél is több esetet vizsgáltak meg. A márkaismerettesztek több mint 20 százaléka esetében azt látták, hogy nagyobb arányban ismertek márkákat azok, akiknek megváltozott az élethelyzetük, nem kötelező tehát bejárniuk dolgozni. Hasonló a helyzet, hogy ha a márkák használatát, illetve figyelembevételét vizsgáljuk. Ez alapján úgy tűnik, érdemes ezt a szempontot bevonni a „klasszikus” demográfiai változók közé, amelyek egyébként egyre kevésbé magyaráznak például márkákkal kapcsolatos kérdéseket. Mindezek mellett ez egy olyan szempont lehet, amely segítheti a célcsoportok célzását a digitális médiában.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

Beszélgetésünk központi kérdése a (gazdasági) növekedés, és az, hogy a marketing és a média hogyan járul hozzá a növekedéshez. Áttekintjük, hogy a pandémia mennyiben változtatta meg a életvitelünket. Előzetesen elmondható, hogy a társadalom adaptálódott a változásokhoz, háború, kataklizma nélkül. Azonban azt is látjuk, hogy a világban egymást követik a katasztrófák, nem tűnt el éhínség. Sokan akarnak növekedni, de ahol sok a nyertes, ott sokan fognak veszíteni is. Képesek vagyunk-e környezettel együttműködve növekedni, vagy győz az önzés?

Másképp kell élni. De kié a felelősség? Értjük már, kollektíve, hogy mi a probléma? Halljuk, hogy „karbonlábnyom”, de értjük is, mit jelent?

A világmegváltáshoz négy dolog kell: szervezettség, elérés, pénz, idő. Kik rendelkeznek ezekkel? A politikusok, az egyházak, a zöldek, a tömeg és a márkák. Az első négy csoport rendelkezik a felsorolt négy dolog közül hárommal, a márkák viszont mind a néggyel. Mi következik ebből?

Beszélünk a MediaCom friss kutatásáról is, amelyből megtudjuk, milyen új attitűdök kapcsolódnak a pandémiához.

És végül, de nem utolsó sorban feltesszük a kérdést: tudunk-e másképp élni?

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!