Marketer of The Year – hazai és nemzetközi elismerés is egyben: A Magyar Marketing Szövetség által működtetett széleskörű orientációs platformokat egészíti ki a most életre hívott, kiemelt marketing hatással bíró szakemberek tevékenységének elismerését célzó díj. Az elismerés különlegessége, hogy a hazai megbecsülésen túl, egyben egy rangos nemzetközi díj belépőjeként is szolgál, hiszen a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a European Marketing Confederation (EMC) által szervezett, 2025-ös “European Maketer of The Year Award”-on. Az európai marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation idén egyébként első alkalommal hirdette ki a European Marketer of the Year cím díjazottját. Az európai nemzeti marketingszövetségek jelöltjeiből előszűrés, majd egyéni interjúk egész során keresztül végül Gráinne Wafert, a Diageo globális igazgatóját választotta Európa legnagyobb marketinghatással bíró szakemberének a független zsűri, amelynek többek között tagja volt Papp-Váry Árpád, az MMSZ edukációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke is. A Magyar Marketing Szövetség idén a Magyar Telekom márka- és lakossági kommunikációs igazgatóját, Szabó Bélát jelölte az elismerésre, aki egyben az idei hazai díjazott kiválasztásáért felelős zsűri tagja is.

Mérlegen az egyéni szakmai teljesítmény és hatás: A díjazottat kiválasztó grémium további tagjai Blaskó Nikolett (elnök MAKSZ), Papp-Váry Árpád (alelnök, MMSZ), Simon Krisztián (főszerkesztő,  Marketing és Média Szaklap), valamint Sütő Ágnes (alelnök, MMSZ),  akik a díj szabályzata értelmében az idei TOP50 marketingvezető rangsor longlistje alapján jelölhettek szakembereket a hazai díjra. A szakmai zsűri ajánlása alapján a díj jelöltjei a következők: Balogh Barbara (Velux), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.), Beke Zsuzsa (Richter), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), valamint Pantl Péter (MOL Group). A hirdetői oldal szakemberei számára meghirdetett „Marketer of the Year” díj alapvető küldetése, hogy az országon kívül, nemzetközi szinten is elismerje és bemutassa a kiemelkedő marketingteljesítményt nyújtó hazai szakemberek tevékenységét. A zsűrizési folyamat idén egy lépcsőben zajlik, a jelöltek teljesítményét és marketinghatását interjúk során értékelik a zsűri tagjai, amely eredményeként alakul ki a végső sorrend. A díjat szeptember 19-én, a Marketing Summit Díjátadó Estjén adják át.

„Őszintén bízunk abban, hogy az új szakmai díj bevezetésével nemzetközi szinten is hírét tudjuk vinni a hazai marketingszakmának, és mindezzel még magasabb fokra tudjuk emelni a marketingszakma elismertségét, reputációját. Mutassuk meg európai szinten is, hogy milyen sokan hiszünk Magyarországon a marketing erejében!” – emelte ki Hinora Ferenc, a díjat meghirdető Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A világhírű szakember halálát a családja közölte az alries.com weboldalon. Al Ries 12 könyvet írt, amelyekből 4 millió példány kelt el világszerte. Élete végéig dolgozott. Mint a közlemény megjegyzi, még a halála előtti napon is dolgozott Laura lányával, ki egyben társzerzője is volt.

A Ries tanácsadó céget a továbbiakban Laura Ries vezeti.

A Márkamonitor magazinban és online a kiváló hazai branding szakember, Papp-Váry Árpád tollából született összefoglaló írás a Pozicionálás megjelenésének 40. évfordulója alkalmából. A Pozicionálás – Harc a vevők fejében elfoglalt helyért című alapmű, Al Ries és Jack Trout közös munkája 1981-ben jelent meg.

Maga a pozicionálás kifejezés egy 1972-es cikknek köszönhetően ment át a köztudatba. Ezek szerint előbb volt a termékkorszak, aztán az image-korszak, míg végül eljött a pozicionálás kora. Ennek a fő kérdése: mi az a pozíció, amit szeretnénk elfoglalni a fejekben, mit akarunk elérni, van-e elég pénzünk hozzá? A szerzők álláspontja szerint a reklám kreativitásának a pozicionálást kell támogatnia, minden egyéb másodlagos. Ogilvy hasonlóan fogalmazott, a jó reklámhoz a legfontosabb a jó a pozicionálás. A kérdés fontosságát (és bonyolultságát) jelzi, hogy a Google a positioning kifejezésre 400 millió találatot ad.

Ugyanakkor, amikor megjelent a Pozicionálás folytatása, az Újrapozicionálás, abban a szerzők kifejtették, hogy bár sokan használják a szót, de a legtöbben nem értik, hogy mi a lényege, nincs fogalmuk a percepció szerepéről, a koponyákban történő győzelmekről és vereségekről.

Az egyik fontos gondolat, amit a szerzők át akartak adni, hogy a pozicionálás a kommunikáció egy felfogása, azaz nem a termékkel végeznek valamilyen műveletet, hanem a vevőjelölt koponyájával.

Mi az, ami nem különböztet meg? A széles termékpaletta legtöbbször nem előny, csak összezavarja a vevőket. Az ár nem differenciál, pláne, ha azzal akarunk versenyezni, hogy minél olcsóbbak vagyunk, mert mindig lesz nálunk olcsóbb. A fogyasztóorientáltság, a „vevő a király” ma már alapelvárás, a minőség ugyanígy – írták már a nyolcvanas években.

És mi az, ami megkülönböztet? Ha elsők tudunk lenni a fejekben, ha új kategóriát vagyunk képesek teremteni. Ha egy tulajdonságot tudunk birtokolni. Ha vezetők tudunk lenni: eladásban, technológiában vagy teljesítményben. Ha valóban van egyedi terméktulajdonságunk. Vagy legalább a formája, dizájnja egyedi. Ha kimagasló a kapcsolódó szolgáltatásunk. Differenciálhat a termék/szolgáltatás/cég öröksége is, vagy éppen a származási hely. Megkülönböztet, ha szakértők vagyunk. Fontos előny lehet a társadalmi preferencia. Megkülönböztethetnek a mágikus összetevők is, különösen az FMCG-termékek és az elektronikai cikkek esetén. Pozicionálhat az innováció, de a hagyomány, „a kézművesség” is. Végül nemcsak az pozicionálhat, ha elsők vagyunk, de az is, ha utolsók, hiszen akkor új kategóriát teremthetünk.

Ahogy ezt Papp-Váry Árpád A márkanév ereje című könyvében megfogalmazta: „Sokan úgy értelmezik, hogy miben más, mint versenytársai, de az igazi célja a pozicionálásnak éppen az, hogy
miként tud olyan helyzetet teremteni, ahol voltaképp nincs versenytársa, hogyan tud az „egyetlen” lenni.”

Hova pozicionáljuk magunkat? A „mit akarnak a vevők – miben vagyunk jók – miben jók a versenytársak” három körének ne a közös metszetében foglaljunk helyet, hanem ott, ahol a vevők igénye és a mi kiválóságunk találkozik, viszont azzal, hogy miben a legjobbak a versenytársak, nincs közös halmaza.

A korábbi 3V  (Vállalat, Vevők, Versenytársak) mellé vegyünk számításba még kettőt, a Válság és a Változás fogalmát. Aktuális példa, ahogy napjainkban márkák tömege hagyja el az orosz piacot: így jelenik meg a marketinges humorban a Nyetflix, a Stopify, a Neineken, az Amazoff, a Lefthansa vagy az Unileaver.

Semmi nem veszett el, minden átalakul – mondták a Neverending storyban. Napjaink nagy átalakulásának kiemelkedő híre a kínai márkák csendes megerősödése, amiről egyelőre kevesebbet beszélünk az indokoltnál.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

A lány, akit Dórinak hívnak, a Budapesti Metropolitan Egyetemen végzett alapszakos tanulmányai közepette többször gondolkozott azon, hol is fogja folytatni az ismeretszerzést egy mesterszakon, de sehogy nem találta a megfelelőt.

Aztán egy átlagos hétköznapon, amikor a Facebookot görgette, meglátta Dr. Papp-Váry Árpád posztját arról, hogy marketing mesterszakot fog indítani az egyetem, ahol éppen tanul. Abban a pillanatban el is döntötte, hogy jelentkeznie kell erre a képzésre, ha végez az alapképzéssel.

Tudta, hogy jó döntést hozott, hiszen az alapszakot is a Metropolitanon végezte, amit nagyon élvezett, több mentort is talált, akikre felnézett és akikről tudta, hogy a mesterszakon is tanítják majd. Olyan tudást átadva, ami biztosan naprakész és nem veszik el a kerekerdőben. Ez egy biztos pontot és feltétel nélküli bizalmat adott neki. Hiába három a magyar igazság, nem jelölt be más egyetemet a felvi.hu-n, csak a METU marketing mesterképzését.

Mikor szeptemberben elkezdődött az egyetem, úgy érezte, mintha mindenki láthatatlan köpenyt viselne, mert minden online zajlott. Csak ült a laptop előtt és nézte a sok kis fekete ikont. Vajon, hogyan fogja majd őket megismerni internetes keretek között?

Lehet, hogy máig keresné a választ a kérdésre, ha ezt a szorongást az első gyakorlatot tartó oktató rögtön fel nem oldotta volna., mert rögtön ismerkedős és kiscsoportos feladatokkal indult a félév, ahol volt az évfolyamnak lehetősége megismerkedni egymással. Ez segített, hogy érezze, itt nem csak egy kipipálandó név az aznapi órán résztvevők listáján, hanem lehetősége van megismerkedni az egyetemi tanárokkal és hallgatótársaival, és még a varázssípot sem kell megfújnia ahhoz, hogy meghallják. Ki tudott alakítani olyan értékes kapcsolatokat, amiknek bármikor nagy szerepe lehet még az életében. Így nyugtázta magában: a Metropolitanra csupa nyitott ember jár, akik az egyetem alatt és után is sokat segítik egymást.

Ez a sok nyitott ember a legkülönfélébb munkahelyekről és szakokról érkezett, hogy egy olyan helyen „próbáljanak szerencsét”, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlatias oktatásra. Ez azt jelenti, hogy az elméletben elmondottak alátámasztják a gyakorlati órán történő tanulást. Ilyenkor a legtöbbször észrevétlenül „kúszik” a hallgatók fejébe a tudás.

Dóri szerette a gyakorlati órákat, mert könnyen meg lehetett ismerni a többieket, a gondolkodásmódjukat és olyan projektek születhettek, amik tükrözték az adott csapatot. Sosem volt megszabva pontosan, milyennek kell lennie egy-egy feladatnak, így olyan szakmailag erős munkák születtek, amelyek őt és a csapatát is motiválták abban, hogy még jobban teljesítsenek, adjanak bele 120%-ot. Képesek voltak egy fárasztó munkanap után, akár este 10-kor is nekiállni ötletelni: Milyen legyen a Startup marketingkommunikációs terve?

Mert bizony, aki nem hiszi, járjon utána, de sokszor nem csak életszerű, hanem élesben futó projektekre is készülnek a Metropolitanen javaslatok. A lány számára ez a mai napig olyan, mintha a saját céges életét gyakorolná kicsiben, úgy fejlesztheti azokat a képességeit, amikben bizonytalan, hogy tétje van. „Azzal, hogy nagyobb a felelősség, nagyobb az előrehaladás.”

Ráadásul az órákon is a szakmájukban dolgozó elismert oktatókkal dolgozhatott együtt. Mindig nehéz döntés volt számára, hogy melyik szabadon választható tárgy legyen az, amint nem vesz fel, sajnos hétmérföldes csizma híján nem tudott az összesen jelen lenni. Pedig annyi érdekes dolgot lehetett tanulni: marketing női célpiacra, sportmarketing, projektmenedzsment, országmárkázás.

És merre jár most, akiről ez a történet szólt?

Egyenesen halad, ugyanis be fogja fejezni az Msc-t is a METU-n. Egy ideig nem is tervez továbbtanulni, de abban már most biztos, hogy ha kikerül Papp-Váry dékán úr posztja az internetre arról, hogy doktori képzés indul a Metropolitan-en, akkor az első jelentkezők között lesz.

Azért, mert a Metropolitanen töltött öt év alatt észrevette, hogy sosem az a cél, hogy vért izzadva szerezd meg a diplomád és közben elfelejtsd, miért is kezdtél bele az aktuális képzésbe, hanem az, hogy az egyetem által nyújtott lehetőségeket kihasználva saját magadhoz mérten minél többet fejlődj szakmailag, emberileg és képességeidben is.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy főhőse azt állította: „olyan helyen kötöttem ki, ahol lennem kellett”. Most azzal szeretné befejezni, hogy ezt az egyetemet egy olyan „kikötőnek” érzi, ahova bármikor újra lehorgonyozhat, ha segítségre lenne szüksége, mivel olyan mentorai vannak, akikért egész életeben hálás lesz.

Szerzők:

Papp-Váry Árpád Ferenc | tudományos főmunkatárs | Soproni Egyetem Lámfalussy Kutatóközpont | kutató | Neumann János Egyetem (Kecskemét) Városmarketing és Geostratégia Tudásközpont | dékán | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: apappvary@metropolitan.hu

Farkas Máté | partner, head of content | JeansDay Marketing

E-mail: fm@jeansday.hu

Kevesen gondolnak a futball kapcsán a környezetszennyezésre, pedig a kapcsolat nyilvánvaló. A magasabb osztályban játszó klubok általában nagy, több ezer vagy több tízezer fős stadionokat üzemeltetnek. Az épületeket fűteni, hűteni, világítani kell, ami sok energiát emészthet fel. Ahogy a focipálya karbantartása is: ahhoz, hogy gyorsabban nőjön a fű, nemcsak hogy rengeteg vízre van szükség az öntözéshez, de a fű speciális éjszakai megvilágítása is elengedhetetlen, és persze a fűtésről is gondoskodni kell, hogy ne fagyjon meg a szépen gondozott gyep. Szintén sok energiát fogyaszthatnak a nagy kivetítők, az eredményjelzők, reklámtáblák.

A szurkolók esznek-isznak a meccsek alatt, aminek kapcsán rengeteg műanyagszemét termelődik. A mosdókban is töméntelen vizet használnak el. E mellé jön még a játékosok és a szakmai stáb utaztatása, nem is beszélve a szurkolók közlekedéséről, ami terhet jelent a városnak, idegenbeli szurkolás esetén pedig még nyilvánvalóbbak a környezeti hatások, például a szén-dioxid-kibocsátás. Egy-egy meccsnap tehát hatalmas terhelést képes okozni.

De miként lehet ezt a környezeti terhelést csökkenteni? A Sports Positive Summit 2021 januárjában publikált riportja szerint nyolc olyan terület van, ahol a kluboknak lehetőségük van környezetkímélőbben működni, közvetlen ráhatást gyakorolni. Ezek a következők:

• megújuló energiaforrások használata,
• energiahatékonyság,
• vízfelhasználás hatékonysága,
• környezetbarát közlekedési módok,
• hulladékkezelés,
• egyszer használatos műanyagok helyettesítése,
• növényi alapú vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított élelmiszerek elérhetősége,
• kommunikáció, zöldcélok iránt elkötelezettség.

Bár a Sports Positive Summit az angol első osztály, a Premier League csapatait elemezte a fentiek alapján, a FIFA szerint a legzöldebb klub az angol negyedosztályban játszik. A Forest Green Rovers az ENSZ-től is kitüntető címet kapott: a világon elsőként érdemelte ki a karbonsemleges futballklub címet. Sőt, ma már a Premier League-csapatok képviselői is időről időre vizitálnak a Forest Green Roversnél, hogy megismerjék annak jó gyakorlatait, és más országok futballklubjai vagy akár más sportágak képviselői is rendre érdeklődnek.

Csőd helyett zöld

A futball őshazája kétségtelenül Anglia. Modern formájában itt jött létre először a sportág, ami mindmáig óriási népszerűségnek örvend. Az első osztály, azaz a Premier League a világ legtöbb bevételt termelő bajnoksága, ahol a csapatok több tízezres telt házzal játszanak hétről hétre, ha a járványügyi korlátozások ezt nem lehetetlenítik el éppen. De még a negyed- vagy ötödosztályban sem ritka a többezres nézőszám, ami meghaladja a magyar első osztályú bajnokik nézettségét. A gazdasági stabilitás ugyanakkor így sem feltétlenül áll fenn. Angliában is egyre több klub kénytelen szembenézni a csődeljárásokkal, és a megszűnés szélére kerülnek akár száz évnél idősebb, óriási tradíciókkal rendelkező egyesületek is.

Ezzel kellett szembenéznie a Nyugat-Angliában 1889-ben alapított Forest Green Roversnek is. Hogy milyen patinás klubról van szó, azt mutatja, hogy itthon a Ferencvárosi Torna Club csak tíz évre rá, 1899-ben jött létre. Igaz, a patina nem jelent feltétlenül eredményességet is az angol csapat esetében: a Forest Green Rovers mindig alacsony osztályban játszott, és hiába van Gloucestershire megyében a Real Madrid és a Barcelona El Clásicójának mintájára El Glosico, a Cheltenham Town elleni ütközetek aligha érdekelnek túl sok embert a helyieken kívül.

A Forest Green Rovers évek óta a túlélésért küzdött, az éves költségvetést a liga, az önkormányzat és helyi vállalkozók adományaiból toldozták-foldozták össze, napról napra élve. 2010-ben egy ilyen „kalapozó” akció közben találták meg Dale Vince-t, a térség egyik legsikeresebb cégének, a megújuló energiával foglalkozó Ecotricitynek alapító-tulajdonosát. A klub azt kérte, hogy egy kisebb összeggel támogassa a csapatot, cserébe bármilyen megjelenési felületet megkaphat a mérkőzéseken. Ugyan tényleg bármit kérhetett volna, Dave Vince még ebben a felajánlásban sem látott üzleti értéket. Lokálpatriótaként azonban fontos volt neki a Forest Green Rovers, így „mindent vagy semmit” ajánlott: megveszi az egész klubot, de akkor az minden téren úgy lesz átalakítva, ahogy ő szeretné.

Szemléletében a környezettudatosság és az üzleti célok egyszerre kaptak szerepet: elhatározta, hogy megteremti a világ első karbonsemleges futballklubját, ami nyilván a megújuló energiával foglalkozó cége, a szellemes nevű Ecotricity hírverését is elősegíti.

A szurkolók nem szeretik a változást, így nem vették jó néven, amikor egyik első lépéseként lecserélte a mezt, hogy abban a neonzöld, vagy más néven lime-zöld szín is megjelenjen. Az is kisebb botrányt váltott ki, hogy a címer színeit a Szent György keresztet – amely egyúttal Anglia zászlaja is – elhagyva fekete-zöld-fehérre változtatta. Sokan úgy érezték, hogy ezzel vállalkozása, az Ecotricity színeit erőlteti rá a klubra, ő azonban jelezte, hogy egyrészt a csapat nevében is szerepel a zöld szó, másrészt hogy az egyesület tényleg kizöldül, azaz a változás valós alapokon nyugszik, és nem pusztán a klubarculat újratervezéséről van szó.

Nem csak nevében él

A Forest Green Rovers stadionjába olyan organikus gyepszőnyeget telepítettek, amely nemcsak elvezeti, hanem összegyűjti és hasznosítja is az esővizet, biztosítva a locsoláshoz szükséges vízmennyiséget. A The New Lawn nevű stadiont teljesen megújuló energiából tartják fenn, az elektromos áram jelentős részét a stadion tetején elhelyezett napelemekkel termelik meg. A fűnyíró nemcsak hogy elektromos, de emberre sincs szükség a működtetéséhez, a GPS-koordináták alapján tájékozódva, automatikusan járja be a pályát, és nyírja le a füvet. Azt a füvet, amit nem kezelnek semmilyen gyomirtó vagy permetező vegyszerrel, levágás után pedig újrahasznosítják: egy helyi farmer termőfölddé komposztálja. A szurkolók önkéntesként való bevonását is komolyan veszik. Volt rá példa, hogy a jelentkező drukkerek tetőtől talpig környezetbarát festékkel festették át az épületeket, spórolva ezáltal a klub költségvetésén és nem terhelve a környezetet.

A játékosok meze 50 százalékban bambuszhulladékból, 50 százalékban újrahasznosított műanyagból készül. Apróság, de fontos részlet, hogy a mezeket foszformentes mosóporral mossák, a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten.

A csapat száz százalékban elektromos járművekkel utazik, ezzel is csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A szurkolókat is igyekeznek hasonlóra rávenni: az elektromos autóval érkezők a stadionnál elhelyezett töltőállomásokon tölthetik fel gépjárművüket, illetve népszerűsítik az autómegosztást is. A Forest Green Rovers a The New Lawn stadionba érkező és az idegenbeli mérkőzésekre látogató szurkolók szén-dioxid-kibocsátását úgy kompenzálja, hogy minden jegybe beszámít egy kompenzációs összeget.

Szintlépés sztárépítésszel

Bár a jelenlegi stadion is igen környezetbarát, már elkészültek a tervei az új stadionnak, melyet a legmodernebb fenntartható technológiákkal fognak felszerelni. Ráadásul ebben a zöldön kívül a klub nevében szintén szereplő erdő is meg fog jelenni: ez lesz ugyanis az első olyan sportlétesítmény, amely csak és kizárólag fából készül. A parkoló pedig valóban egy „parkban” lesz majd: 500 fát ültetnek és egy 1500 méter hosszú sövényt alakítanak ki a stadion mellett a vendégek fogadására. Erre is utal a létesítmény neve: Eco Park.

Az Eco Park tervezője pedig nem más, mint a 2016-ban elhunyt Zaha Hadid sztárépítész, akinek tervasztalán olyan épületek születtek, mint a hongkongi innovációs torony, a kantoni operaház vagy a 2012-es londoni olimpiára elkészült vízisport-központ. Ennek ellenére az Eco Park környezetbarát koncepcióját 2019 közepén a helyi hatóság elsőre elutasította, de akkora felháborodást váltott ki döntésük, hogy a rendeletet később megváltoztatták, így még ugyanazon év végétől elkezdődhettek az építési munkálatok.

A fenti erőfeszítéseket már az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismerte: 2018-ban a Forest Green Rovers lett a világ első karbonsemleges futballklubja. Ahogy Dale Vince tulajdonos ennek kapcsán fogalmazott: „kicsi klub vagyunk nagy ambíciókkal, és fantasztikus dolog, hogy közösen dolgozhatunk azon az ENSZ-szel, hogy a világban mindenhová elvigyük a fenntarthatóság üzenetét”. Miguel Naranjo, a UNFCCC (United Nations Framework Convention on Climate Change) programmenedzsere pedig kiemelte: „A legszebb a Forest Green Rovers történetében az, hogy egy kicsi szervezetről van szó, korlátozott büdzsével, mégis rengeteget tesz azért, hogy csökkentse környezeti lábnyomát. Ha pedig a Forest Green Rovers meg tudja mindezt tenni, akkor mindenki más is képes rá.”

Kizárólag vegán

A zöldklubmodellnek jelentős eleme a környezetkímélő vegán táplálkozás alkalmazása, népszerűsítése is. Az egysület kommunikációja szerint az volt vegánná válásuk egyik fő oka, hogy a tömeges állattenyésztésnek kifejezetten negatív hatása van állatjóléti és környezetvédelmi szempontból.

Úttörő, innovatív törekvéseiket jelentős nemzetközi intézmények is elismerték. 2017-ben elsőként kapták meg a vegán minősítést bizonyító védjegyet a Vegan Societytől. Vörös húsokat ugyanis 2011 óta nem fogyasztanak a klubnál, 2015 óta pedig már csak vegán ételek vannak a menüben. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy meccsnapokon a Forest Green Rovers büféiben kizárólag növényi alapanyagokból készült ételeket lehet vásárolni, hanem azt is, hogy a sportegyesület dolgozói, sőt a játékosok is vegán ételt kapnak nap mint nap. Senki, de senki nem hozhat be vagy ehet húst a klub területén.

Persze az elején ez sem tetszett sokaknak. Ahogy azonban Vince Dale fogalmazott: „A világ első vegán futballklubjává válni a legnehezebb dolog volt, amit csináltunk. És még ez se volt olyan nehéz.” Az edukáló üzeneteket sem gondolták túl: „Azt mondtuk a szurkolóknak: focimeccs hetente, kéthetente van, és mindössze pár óra az egész program. Akkor már miért ne ennének valami mást, miért ne próbálnának ki valami újat, valami egészségeset és finomat, ahhoz képest, amit a hét összes többi napján fogyasztanak?” A végén az is kiderült, hogy a szurkolóknak tulajdonképpen ízlenek a vegán ételek: míg a nézők száma a négyszeresére nőtt, addig az ételeladásoké az ötszörösére.

Mi több, a játékosokkal is jót tehetett a vegán étrend és az ennek köszönhető könnyebb emésztés, mert a korábban ötödosztályú Forest Green Rovers 2017-ben története során először feljutott a negyedosztályba. Ennek pedig a szurkolók is nagyon örültek, hiszen valljuk be, számukra a tabellán elfoglalt hely fontosabb, mint a fenntarthatóság. Az éghajlatváltozást és az ökológiai lábnyom csökkentését a fontossági sorrendben megelőzi a szomszéd város ellen elért hétvégi eredmény.

A kezdeti kritikák ellenére a szurkolók saját bőrükön is érezhetik az egyes intézkedések pozitív hatását. Az autómegosztással például nemcsak hamarabb, de olcsóbban is eljuthatnak a mérkőzésekre, és az ismeretségi, baráti körük is bővül általa. A vegán ételek révén megismernek egy, a klasszikus brit konyhától és gyorséttermi kínálattól különböző, attól egészségesebb étrendet. A megújuló energiák előnyeinek tanulmányozása után és azt követően, hogy látták a napelemeket a stadionban, jó néhány szurkoló napelemeket telepített otthonában. A szurkolók edukáltabb, tudatosabb fogyasztók lettek, ami érvényesül egyéb vásárlói döntéseikben, fogyasztói magatartásukban, illetve abban, hogy igyekeznek fenntarthatóbb módon élni, például nőtt az elektromos autó vásárlása is a körükben.

Hírük a világban

A változásért tett erőfeszítéseknek az angliai és a nemzetközi színtéren is meglett az eredménye. A Rovers hiába játszik csak a negyedosztályban (sőt nem is olyan régen még az ötödosztályban volt, mint már említettük), zöldfilozófiájuk és tevékenységük híre mindenhová eljutott. Olyannyira, hogy médiaelemzéseik szerint 2017 óta hárommilliárd embert értek el sajtómegjelenéseikkel! Sőt, a Forest Green Roversnek ma már húsz különböző országban van saját rajongói klubja. Amikor pedig az új mez megjelent, az első 24 órában 16 országból érkezett megrendelés, olyan helyekről is, mint például Dél-Korea, Malajzia, Hongkong és Ausztrália.

Az is nagy eredmény, hogy első osztályú futballcsapatok és más sportágak élklubjai is rendszeresen járnak olyan jó gyakorlatokat ellesni a Forest Green Rovershez, mint a vegán hamburger, az elektromosautó-töltős parkolók vagy a napelemek felszerelése – utóbbit az Arsenal a látogatás után meg is valósította. Vizitált már a Forest Green Roversnél az UEFA, a Bundesliga, a World Rugby, a Roland Garros, az EFL, a Sky Sport, sőt a Wembley-stadion delegációja is.

Fenntartható szponzoráció

Dale Vince és a csapat ügye mellé számos szponzor is odaállt az elmúlt években, hiszen bármilyen olyan szervezet/cég számára releváns értékajánlatot tudnak kínálni, amely szeretné hangsúlyozni klímavédő, zöld mivoltát. Az első és legfontosabb szponzori együttműködés természetesen a tulajdonos vállalatával, a zöldenergiát beszállító, modern szélerőműveket működtető Ecotricityvel alakult ki – hiszen az általa képviselt zöldértékekre épül a Forest Green Rovers paradigmaváltása. Ez a kapcsolat mára a szponzor számára is sokkal gyümölcsözőbb lett, az extra médiafigyelem és az így kialakított kapcsolatrendszer marketingértékben is sokat tett hozzá az Ecotricityhez. Az első szponzorok között csatlakozott a Forest Green Rovers ügyéhez a Grundon is: ők hasznosítják újra a klub által termelt szemét száz százalékát. A világ első vegán futballklubja vízió elérésében pedig a Quorn nevű, vegetáriánus és vegán ételeket forgalmazó cég segítette a sportegyesületet.

Ezek a partnerkapcsolatok a tulajdonosváltás elejétől kezdve tartanak, vagyis a Forest Green Roversszel való együttműködés azóta mindegyik vállalat számára bevált és gyümölcsöző üzlet lett. Ami pedig a futballberkekben oly gyakran használt koponyaszimbólumot illeti, a Forest Green Rovers mezein is feltüntették a maguk változatát, köszönhetően annak az együttműködésnek, amit a Sea Shepherd nemzetközi nonprofit természetvédelmi szervezettel alakítottak ki.

Befektető futballsztár

2020-ban aztán szintet léptek ezek az együttműködések. A klub új befektetője ugyanis nem más lett, mint Héctor Bellerín, az Arsenal (most kölcsönben a Real Betisnél játszó) profi labdarúgója, aki egy komoly összeg letétele után a második legnagyobb részvénytulajdonossá vált a Forest Green Roversben. Bellerín évek óta elkötelezett a zöldértékek mellett, ő maga is vegán, emellett azt is vállalta, hogy a szezon minden egyes csapatgyőzelme után 3000 fa elültetését finanszírozza egy egyesületen keresztül. A 25 éves játékos azóta a közösségi oldalát is bevonta a Forest Green Rovers és az általuk képviselt ügy érdekében, milliókhoz eljuttatva ezáltal a fenntarthatóság és klímasemlegesség üzenetét. Bellerín egyben ahhoz is hozzájárult, hogy a klub még stabilabb pénzügyi alapokon nyugodjon.

És hogy mi jöhet ezután? Az egyesület most arra törekszik, hogy az általa képviselt értékeket világszinten kiterjessze. Ahogy az egyik marketingvastörvény szól, elsőnek lenni valamiben az egyik legfontosabb az üzleti sikerhez. Mivel a Forest Green Rovers lett az első karbonsemleges futballklub a világon, mindenki hozzáköti ezt a jelzőt, így más egyesületek már nem foglalhatják el a vezető szerepet. Követők viszont biztos lesznek, ha pedig a fenntarthatóság általuk is nagyobb teret nyer, az az egész bolygónak jót tesz.

Ahogy Dale Vince fogalmazott: „Remek dolog elsőnek lenni, de azt hiszem, csak idő kérdése, hogy a nagyfiúk, mint a Real Madrid, a Manchester United vagy a San Francisco 49ers, elkezdjék követni a példánkat.” De más klubok is nekiláthatnak a fenntarthatósággal foglalkozni. Ennek kapcsán nekik is fontos tanács, hogy „nem azon kell aggódni, amire nincs ráhatásunk, hanem arra kell fókuszálnunk, amit egy klub meg tud tenni a környezet védelme érdekében” – mondta az üzletember.

Dr. Papp-Váry Árpád és Farkas Máté írása eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg. 

Alkotóvá válás lépései a METU-n, avagy ahol megszereztem az igazi alkotóerőt…

Manapság nagy gondban lehetnek a diákok és szülők egyaránt itthon is és külföldön is, ha a továbbtanulásról van szó, hiszen egyre nehezebb olyan egyetemet találni, amelyik kiválóan felkészít minket a munka világára és gyakorlati, használható tudással lát el. Ezenkívül, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik a “tűzvonal” mellől érkeznek és a legaktuálisabb, legfrissebb tudást adják át a hallgatóknak.

Anno 2017-ben, amikor egyetemet kerestem, én is nagy gondban voltam, hiszen hazánkban egyre nehezebb ilyen egyetemet találni, amely minden fent leírt szempontnak megfelel. Már előtte pár évvel játszottam a gondolattal, hogy szeretnék a METU-ra járni és figyelemmel kísértem az akkor még kommunikációs főiskola fejlődését. Első lépésként elmentem egy nyílt napra, amely után második lépésként megszületett bennem a végső döntés, hogy nekem a Budapesti Metropolitan Egyetemen a helyem diákként.

Hihetetlen három Bsc-s évet tudhattam magam mögött 2020-ban, amikor megszereztem az első alapdiplomát Kommunikáció és Médiatudomány szakon, ezen belül marketing és pr specializáción. Ekkor az egyetemnek köszönhetően már lassan két éve a marketing szakmában dolgoztam és rengeteg tapasztalatot szereztem az egyetemi kurzusok során, illetve a munka világában is, valamint nem utolsó sorban megannyi barátot, szakmai kapcsolatot. Hiszen a tanáraink egytől-egyig társak a fejlődésünkben és nem titkolt szándékuk a mai napig, hogy imádjuk a szakmánkat, esetünkben a marketinget. Abban az évben, kezemben a diplomával, éreztem, hogy valami nagyon különleges út veszi kezdetét.

A diploma megszerzése után maximum fél vagy egy évet szerettem volna magamnak adni, hogy más, marketinghez kapcsolódó képzéseken vehessek részt, valamint a gyakornoki időszak után teljes munkaidőben el tudjak helyezkedni marketingesként, mielőtt újra belevágnék az egyetembe és elkezdeném a mesterszakot. Nem titkolt szándékom volt már államvizsga előtt is, hogy mindenképpen szeretnék mesterszakon továbbtanulni, azonban csakis a METU jöhetett szóba egyetemként. Hiszen olyan elképesztő tudással és szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók és nagy nevek tanítanak ott, mint például Papp-Váry Árpád, Lukács Rita, Monostori Katalin és Katona Norbert.

Állami helyek a METU-n? Naná!

Azonban még egy érv szólt az egyetem mellett, a kedvenc tanáraim, a rengeteg tudás és tapasztalat megszerzése mellett: mesterszakon állami helyen is lehet folytatni a tanulmányokat!

Tehát nem volt kérdés, hogy újra Magyarország alkotóegyetemét fogom választani. A pontszámok kihirdetése és a felvételi örömöm után, szuper emlékkel és élménnyel tértem vissza – akkor még elég erősen online térben – az egyetemre. Igen, volt bennem akkor egy kis félsz, hogy milyen lesz online térben egyetemre járni, azonban ezeket a felmerülő nehézségeket szuperül áthidalta a METU és teljes erővel vetettük bele magunkat az alkotás örömébe a marketing mesterszakon, a szuper kurzusoknak hála, a családias szakmai környezetről és METU-s diákokról nem is beszélve. Jó volt hazatérni.

Hallgató helyett alkotó, gyakorlati tudás, kiváló szakemberek a képzés során

Már az első félév során is, amely teljesen online volt, rengeteg szakmai tudást kaphattam és ekkor éreztem, hogy az elkövetkezendő pár év alatt még jobban ki fog nyílni előttem a marketing világa, hiszen rengeteg órán vehetünk részt, belekóstoltunk a termékmenedzsmentbe, a reklámkutatásba és a kampánytervezés izgalmas lépéseibe, a közösségi média újdonságaiba, valamint a számomra kedves sportmarketingbe.

Mit adott nekem a METU marketing mesterképzése?

Már több éve dolgozom a marketing szakmában és nagy előnynek tartottam mindig is, hogy munka mellett is lehet ugyanúgy az egyetemi képzést végezni – Bsc és Msc levelező mellett is – és a legújabb tudást ismerhetem meg és sajátíthatom el minden egyes egyetemi nap során, amiket azonnal beépíthetek a munkámba.

Egy dolgot biztosan állíthatok, hogy azt a pillanatot sosem fogom megbánni, amikor a METU-ra jelentkeztem Bsc-re és Msc-re, mert hihetetlen mennyi élményt, kapcsolatot, önismeretet és jó barátot adott számomra ez a hely, és ahol igazán megtaláltam a céljaimat és az utamat.

Mióta ide járok, hihetetlen akárcsak belegondolni is, és sorra venni, amit átéltem és kaptam a METU-tól, hiszen rengeteget adott a fejlődésemhez, mind emberileg, mind szakmailag. Egyetem előtt 10 éven át élsportolóként egyéni sportot űztem, azonban az első egyetemi időszak alatt meg kellett tanulnom csapatban dolgozni a projektek során. Szuper volt átélni minden egyes gyakorlat során, hogy a kapott projekteken való munkálkodás alatt mennyire áthat minket az alkotóerő és a kreativitás. Az egyetemi tanáraink sose akarnak minket keretek közé szorítani, azt szeretnék, hogy engedjük szabadjára kreativitásunkat minden egyes órán. Ez az a dolog, ami igazán megkülönbözteti a METU-s oktatókat, az a céljuk, hogy az egyetemi évek alatt kézzelfogható tudást kapjunk, élmény legyen a tanulás és szeretettel tekintsünk a szakmánkra, a marketingre.

A Budapesti Metropolitan Egyetem mindig is ismert volt marketingkommunikációs képzéseiről, hiszen jogelődjén, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán húsz éve indult az oktatás – és éppen a kommunikáció, valamint az üzleti kommunikáció szakokkal. Azóta az intézmény folyamatosan bővítette képzési kínálatát üzleti, kommunikációs, turizmus, majd művészeti területeken, és ma már a felsőoktatási szakképzéstől az alapképzésen át a szakirányú továbbképzésig és a mesterképzésig nyújt széles kínálatot.

A mesterszakok közül az egyik legnépszerűbb a marketing, mely indulása óta minden évben több mint ötven hallgatót vonz. A szakvezető, Dr. Papp-Váry Árpád, aki egyben a METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja, azt mondja ennek kapcsán: „Természetesen elvégeztük a házi feladatot, és megkérdeztük a hozzánk járó diákokat, hogy miért a METU-ra esett a választásuk. Elsőként a gyakorlatias tárgyakat és oktatókat emelték ki. Ez nem véletlen, hiszen itt olyan kurzusok érhetők el, melyek más marketing mesterképzéseken többnyire nem.”

A dékán már sorolja is ezeket: a METU marketing mesterszakának négy féléves képzésén többek között reklámkutatást és kampánytervezést, interkulturális menedzsmentet, keresőmarketinget, stratégiai közösségimédia-marketinget vagy marketingtechnológiákat is hallgathatnak a tanulók. „Nem beszélve a fakultatív kínálatunkról, ahol olyan tárgyak választhatók, mint a reklámszövegírás és kreatív stratégia, a sportmarketing, az országmárkázás, vagy épp business to woman, a marketing női célpiacra. Ráadásul ezeket a tárgyakat olyanok tartják, akik évtizedeken át dolgoztak a szakmában vagy éppen dolgoznak most is” – tette hozzá Dr. Papp-Váry Árpád, aki egyben a Magyar Marketing Szövetség alelnöke is, így a szövetség segítségével is be tudja mutatni a jó gyakorlatokat, esettanulmányokat az órákon.

Míg nappali tagozaton a képzés elsősorban angol nyelven népszerű, ahol a diákok nemzetközi környezetben, a külföldi hallgatókkal együtt vesznek részt az órákon, illetve dolgoznak közösen a projektfeladatokon, addig a magyar hallgatók főként a levelező képzést keresik. „Ennek előnye, hogy az órák szombaton vannak, így munka mellett is elvégezhető – és azok az óraadó oktatók is jobban bevonhatók, akik hétközben marketingesként dolgoznak, akár ügyfél-, akár ügynökségi oldalon. Ők olyan témákat, feladatokat is behoznak az oktatásba, amelyek az adott héten kihívást okoztak számukra, és közösen keresik a megoldást a diákokkal” – emeli ki a dékán.

Végül, de nem utolsósorban a METU mesterképzésének vonzerejéhez hozzájárul, hogy mind nappali, mind levelező tagozaton államilag támogatott formában is elérhető, sőt, a döntő többség így is folytatja tanulmányait. „A hallgatóink jelentős része kereskedelem és marketing alapszakon végzett, de sokan érkeznek egyéb – például gazdálkodási és menedzsment vagy turizmus-vendéglátás – üzleti alapszakról. Ezen kívül a kommunikáció- és médiatudomány alapszakos diploma is jellemző, hiszen a METU marketing mesterképzésén a fő irány az integrált marketingkommunikáció. Mindez természetesen digitális fókusszal, amit már az első, alapozó tárgy neve is jelez: Marketingelmélet és marketingmenedzsment a digitális korban.” A dékán hozzáteszi, hogy a fentieken túl más – például szociológia, pszichológia vagy éppen élelmiszermérnök – szakokról is voltak már jelentkezőik.

És hogy miért pont a METU-ra jelentkeznek? Papp-Váry Árpád ismét a hallgatók körében végzett kutatást idézi: a tudásvágy, az új szakterület megismerése, a magasabb jövedelem és a karrierlétrán való feljebb lépés jelentik a fő motivációt. „Mi ehhez minden segítséget megadunk az órákon túl is. A hallgatók részt vehetnek különböző szakmai rendezvényeken, ahol kapcsolati hálójukat építhetik. Vagy éppen megteremtjük a lehetőségét annak, hogy marketinggel foglalkozó szaklapokban, weboldakon publikáljanak, ami hozzájárul személyes márkájuk fejlesztéséhez.” Mint a dékán mondja, talán ennek is köszönhető, hogy a legtöbb marketing mesterszakra jelentkező első helyen jelöli meg a METU-t, sőt, sokan csak ide jelentkeznek.

Miként Papp-Váry Árpád emlékeztet, idén is a szokásos módon, a felvi.hu oldalán lehet jelentkezni – aki államilag finanszírozott képzésben, tandíjmentesen tanulna, annak feltétlenül érdemes odafigyelnie a határidőre, ami február 15., kedd.

„A saját, egyedi stratégiánkat képviseljük, és ezt értékelik a vásárlók”

A dm Magyarország 133 milliárd forintos forgalommal (bolti és online) zárta a gazdasági évet, ezzel 9,34 százalékos növekedést ért el az előző azonos időszakhoz képest. A hazai dm 259 üzletben 3155 munkatárssal szolgálja ki a vásárlókat. A dm-konszern 12 265 millió eurós forgalmat ért el (+6,5 százalék) összesen 3862 üzlettel, több mint 66 ezer munkavállalóval. A dm Magyarország eredményeiről és stratégiai céljairól Csoknyainé Horváth Gertrud ügyvezetővel beszélgettünk.

Sonia Dimogli: Jó ide visszatérni

Sonia Dimogli, aki szeptember óta vezeti a Coca-Cola hazai vállalatát, a Márkamonitornak adta első magyarországi interjúját. A szakember a Coca-Cola brand managereként kezdte otthoni pályafutását, majd számos vállalat vezető munkatársaként ért el sikereket Görögországban és külföldön. Most visszatért az „első szerelméhez”, szeptember óta a világcég magyarországi vállalatának az ügyvezetője. Az új vezetővel a világmárka globális és lokális céljairól, világpolgárként megszerezhető tapasztalatokról, a munkatársak és a márkák fejlesztéséről és még sok más dologról beszélgettünk.

„Szeretünk ügyfeleinkkel szabadon új, bátor dolgokat alkotni”

A Paprika Studios itthon eddig elsősorban Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb televíziós műsorgyártójaként volt ismert. A budapesti székhelyű vállalat azonban fő tevékenysége mellett új üzletágban is terjeszkedni kezdett. Kristóf Attila közel húsz évig tartó külföldi karrier után, 2017-ben csatlakozott a Paprika Studioshoz, hogy elindítsa a short form üzletágat.

„A televíziós reklám újra megmutatta az erejét”

Magára talált-e a televíziós reklámpiac 2021-ben? Bővülnek-e a bevételek a GDP-vel arányos mértékben? Mi történt a nonszpotpiacon a bezárások alatt? Mennyit fejlődött a streaming? Milyen mértékű áremelésre készül a TV2 Csoport? Évzáró beszélgetés Csikesz Erikával.

December 5-én indult a Bachelor – A Nagy Ő, és jövőre újra lesz Ázsia Expressz!

December 5-én elindult A Nagy Ő, és már lehet jelentkezni a Séfek Séfe 2022-es versenyébe. Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója lerántotta a leplet a Big Picture konferencián arról is, milyen műsorokat készít jövőre a TV2. Újra képernyőre kerül a páros vetélkedő, a Drágám, add az életed!, ismét forog a Szerencsekerék Kasza Tibivel, tavasszal megint lesz Sztárban Sztár (képünkön), megújulva tér vissza a képernyőre az Exatlon Hungary, jól ismert sztárok utazós kalandjait követi az Ázsia Expressz, és egy vadonatúj, saját gyártású sorozat is debütál Mucsi Zoltán főszereplésével, Pepe címmel.

Van, amit csak a televízió tud nyújtani a márkáknak

Túlkereslet a televíziós piacon: elfogyott az inventory. Mit tesznek a csatornák, hogy teljesülhessenek a kampányok? Hogyan fogadják a változásokat a márkatulajdonosok? Tovább erősödik-e a nonszpotterület? Meghaladja-e a piac a 2019-es bevételeket? Dudás Gergely értékeli a kereskedelmi televíziós piac helyzetét.

Zámbó Jimmyről készül sorozat, és visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen!

Kolosi Péter programigazgató a november 2-án megtartott Big Picture online konferencián jelentette be, hogy 2022-ben, amikor az RTL Klub a 25. születésnapját fogja ünnepelni, számos jól ismert közönségkedvenc mellett a legendás műsorvezető-párossal tér majd vissza a képernyőre a Celeb vagyok, ments ki innen!. Három új heti fikciós sorozatot láthatnak majd a nézők, melyek közül az egyik Zámbó Jimmy életét mutatja be, a Keresztanyu alkotóitól érkezik a Hotel Margaret napi széria, az RTL Most+-on pedig még idén látható lesz a Sisi életéről szóló történelmi sorozat (képünkön).

A márka kötelez

A digitális szolgáltatások már a nemzetközi mezőnnyel versenyeznek. Mennyit ér a helyi tartalom? Működik-e szinergia a lineáris televízió és a streaming között? Hol tart a piacunk nemzetközi összehasonlításban? Grósz Judittal, az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk.

Az FMCG-kiskereskedelem és a médiatípusok

Az Atmedia multimédiás kereskedőház és a GfK Hungária a GfK-háztartáspanel főbevásárlói csoportjainak médiahasználati szokásait vizsgálta, majd ezeket összevetette az FMCG vásárlási volumenekkel. Az elemzésből kiderült, hogy minden médiatípushoz tartozik egy arra fókuszáló főbevásárlói tömeg, és még a számosságában legkisebb csoport is szignifikáns, több 100 milliárdos FMCG-költést realizál éves szinten. A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója beszélt.

Megvalósítható-e a védjegy tényleges használata egy filmsorozattal?

Az olvasók között valószínűleg kevesen vannak, akik legalább részleteket ne láttak volna a Squid Game (magyarul Nyerd meg az életed) című dél-koreai akciófilm-sorozatból, vagy ne hallottak volna róla. Éder Róbert, a Danubia Legal munkatársa a sorozattal összefüggő védjegyjogi kérdésekről ír.

Városdiplomáciai index

Az Egyensúly Intézet a budapesti Városdiplomáciai Csoporttal együttműködve egy hiánypótló metodológiát: városdiplomáciai indexet dolgozott ki. (Bartha Dániel)

Mitől jó egy szlogen? 2. rész

Az előző lapszámban megjelent első részből kiderült, egy szlogen esetében kiemelten fontos, hogy megjegyezhető legyen, ebben pedig a szavak jelentése mellett lényeges azok hangzása is. A hatásos szlogen megalkotásához öt módszert mutattunk be Laura Ries, a Battlecry szerzője nyomán: ezek voltak a rím, az alliteráció, az ismétlés, a megfordítás és a kétértelműség. Még egy fontos szempont azért maradt a cikk második részére: hogy a fogyasztók ne csak megjegyezzék a szlogent, hanem azt azonosítsák is a márkával. De mi a legegyszerűbb megoldás erre? És melyik az a szlogentípus, amit, ha lehet, mindenképp kerüljünk el? Végül, de nem utolsósorban: melyik a világ legjobb szlogenje? (Papp-Váry Árpád)

Zöldpénz, zöldfoci

Bambuszhulladékból és újrahasznosított műanyagból készült mezek, száz százalékban megújuló energiával működtetett stadion, organikus gyepszőnyeg, elektromosautó-töltőállomások, valamint kizárólag vegán ételek a szurkolóknak és a játékosoknak. Az angol negyedosztályban szereplő Forest Green Rovers tíz év alatt vált egy majdnem csődbe ment brit félamatőr csapatból a világ első karbonsemleges futballklubjává. Példájuk mintát jelent a nagy labdarúgó-egyesületeknek és más sportágak képviselőinek is a környezeti fenntarthatóság terén. (Papp-Váry Árpád, Farkas Máté)

Megint dühbe jönnek – és divatba is

Megint itt a karácsony, és ilyenkor a kereskedelmi adók ismét műsorra tűznek egy-egy Bud Spencer–Terence Hill-klasszikust, ami elé újra leül majd sok százezer ember. (Papp-Váry Árpád)

Tudunk-e a másképp élni? 

A Márkaépítés 2021 konferencia összefoglalójának 2. része.

Vezércsel

Mi, emberek imádunk rajongani. Piedesztálra emeljük a kedvelt zenészt, színészt, hírességet, a rajongásnál pedig csak egy dolgot szeretünk még jobban: ha az idolok elbuknak, és mi boldogan csámcsoghatunk az újabb pletykákon, vagy látványosan sajnálhatjuk azt, akit egykor szerettünk. Gond akkor van, ha az az ember, akit istenné tettünk, cégvezető. (Lakatos Zsófia)

Karácsonyi csokikosár 

A közelgő ünnepek szellemében most feltárjuk, hogyan alakultak a karácsonyi csokoládék trendjei a tavalyi, diszruptív év őszén–telén. A BMI-index-érzékenyek, fogyókúrázók most hunyjanak szemet: ez a realitás. (Czikora Csilla)

Hullán Bea: Portrék

Hullán Bea festőművész kiállításán jártunk. Lapunkban a művész képeiből adunk ízelítőt. A kiállítást Háver-Varga Mariann újságíró, rádiós műsorvezető nyitotta meg.

A Márkamonitor 2022-ben is 4 alkalommal jelenik meg, március, május, október, december hónapokban. Ha szereti a friss nyomdatermék illatát, szeretné átélni a magazinolvasás élményét, rendelje meg itt. 

1. Önmagunk motiválása

A járványidőszakban sokan tapasztalhatták, hogy egyedül, a négy fal között bizony sokszor nehezebben megy a munka. Nincsenek inspiráló kávézások a kollégákkal, gondolatébresztő beszélgetések, közös ötletelések. A lendület megtartása érdekében érdemes egyéni jutalmazási rendszert kialakítanunk saját magunknak. Ha például reggel összeírtuk a délelőtti feladatainkat, és délre el is végeztük azokat, dicsérjük meg magunkat egy sétával.

2. Csapatmunka offline és online

„Mivel várhatóan hosszú távon is velünk marad a hibrid munkavégzési forma, érdemes kétféle csoportmunka-metódusra készülnünk a következő években: fel kell vérteznünk magunkat online és offline kommunikációs eszköztárral is”– mondta el Dr. Papp-Váry Árpád. – Meg kell tanulnunk például kamerán keresztül is meggyőzni ügyfeleinket, munkatársainkat, és online is gyorsan értelmezni a reakciókat.”

3. Időmenedzsment újragondolva

A járványidőszak természetesen hozta magával az aszinkron munkavégzés jelenségét, amikor a munkavállalók nem feltétlenül a megszokott munkaidőben dolgoznak. Mindez teljesen új hozzáállást igényel. „Mivel könnyen lehet, hogy kollegáink, ügyfeleink más napszakra időzítik a munkát, mint mi, előre kell gondolkodnunk. Nem várhatunk azonnali választ az e-mailekre és lehet, hogy újra kell terveznünk a munkafolyamatokat” – mondta el a dékán.

4. Készségeink folyamatos fejlesztése

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) módszerét adaptálva magunk is könnyen monitorozhatjuk készségeinket. Az ún. portfólió alapú képzési módszerben a hallgatók folyamatosan naplózzák soft skilljeiket, amelyeket különféle tréningeken – például önbizalom tuning, stresszkezelés, testbeszéd, tárgyalástechnika, személyes márkaépítés, befolyásolás – fejlesztenek. A tréningeken részt vett hallgatók közel 80 százaléka 9/10 vagy 10/10 értékelést adott az előadóknak, azaz nagyon hasznosnak ítélte meg az önismeretre fordított időt. Egy éveken át vezetett soft skill portfólióval magasabb szintű önismeretre tehetünk fel, megismerve erősségeinket és gyengeségeinket – erre pedig hosszú távon is sikeres karriert építhetünk.

Lukács Rita emlékeztetőül megmutatta az ENSZ SDG (Sustainable Development Goals, Fenntartható Fejlődési Célok) ábráját, amely 17 kiemelt területet céloz – ez eredetileg országok számára készült, de a szempontokat, a fejezeteket már átvették a vállalatok is.

Papp-Váry Árpád pedig a márkaoldal felől villantott fel azt a kettősséget, ami egy korábbi reklámkonferencia címe is volt: az „emoráció”, azaz az emóció és ráció összefonódását a kommunikációban. Mennyire kell az észre vagy szívre hatni?

Az Edelman Trust Barometer kutatás szerint a meggyőződés-alapú vásárlás már a koronavírus előtt is jellemző volt. A fogyasztók közel kétharmada értékalapon vásárol, azaz ennyien vannak azok, akik a márka által képviselt társadalmi ügyek alapján választanak, váltanak, elkerülnek vagy bojkottálnak egy márkát. „A vásárlási folyamat során fontos számomra, hogy a márkák segítsenek abban, hogy jobban lássam, fontos kérdésekben milyen értékeket és álláspontot képviselnek” – mondta a megkérdezettek több mint 60 százaléka. Ám ugyanennyien fogalmaztak meg kritikus álláspontot is: „Túl sok márka használ fontos társadalmi és politikai ügyeket elsősorban marketingfogásként, hogy több terméket tudjanak eladni.” Ez utóbbi megfogalmazás jelzi, hogy a fogyasztók rendkívül érzékenyek a greenwashing jelenségére.

Az előadók azonban rengeteg valóban jó gyakorlatot tudtak bemutatni. Ilyen például a Ben & Jerry’s, amely a Twitter oldalán a társadalmi üzenetekkel együtt helyezi el a klasszikus kereskedelmi üzeneteket, azaz a kettőt egyenlő fontosságúként kezeli.

Hogyan tud beépülni a fenntarthatóság üzenete a márka kommunikációjába? Erre két példát is hoztak, míg az Unilever reklámfilmje a hagyományos nyomvonalon mozgott (zöld szín, állatok, gyerekek), az új-zélandi Adidas – Allbirds kampány már szofisztikáltabb megfogalmazásban villantotta fel a zöld környezetet és „A lehetetlen nem létezik” szlogent.

Fontos eszköze a kommunikációnak a humor, erre példa az IKEA több megoldása, mint a plasztik bárány vagy a fából készülő paplan.

Nagyon erős az Indiában készült Ariel reklám, amelyben idős hölgyek elevenítik fel az emancipáció kezdeteit. Egyikük megemlíti, hogy a háttérben sürgölődő – feltehetőleg diplomás – menye már többet keres, mint a fia, miközben az ifjú férj méltatlankodik, hogy a felesége miért nem mosta ki a zöld ingét. Vajon a mosás csak a nők dolga? – teszi fel az Ariel a kérdést, amelynek valószínűleg Indián kívül is van relevanciája.

A Patagonia sportmárka egyenesen azt mondja a hirdetésében, „ne vedd meg a termékünket” – csak ha tényleg szükséged van rá.

Egyre több cég javasolja a termékek javítását a csere helyett, mint itthon a Mountex vagy a használt bútorokat visszavásárló IKEA.

Hogyan kommunikáljunk minderről? – tették fel végül a kérdést az előadók. A kommunikációnak több stációja van: az alvó állapot (amikor nem kommunikálnak a fenntarthatóságról), a hagyományos, amikor jelentéseket írnak, pár dolgot mondanak, de nem átütő erővel, van a magyarázó megközelítés, a ráció nevében összerakott ábrákkal, infografikákkal, és létezik a social médiában gyakran megjelenő, sokszor tartalom nélküli csillogás. Az előadók az ötödik, a narrátor megoldást tartják nyerőnek: mutassunk be tényeket, adatokat, de jól tálalva, közérthetően.

De ha netán még egyiket sem csinálja egy cég, tulajdonképpen bármelyik kommunikációs megoldás jó, csak végre kezdje el.