„Az OpenAI és az Amazon hisz abban, hogy az AI-nak gyakorlatiasnak és valóban hasznosnak kell lennie az emberek számára. A modelljeinknek az Amazon infrastruktúrájával és globális jelenlétével való ötvözése lehetővé teszi, hogy fejlett mesterséges intelligenciát juttassunk el vállalatokhoz és felhasználókhoz.” – mondta Sam Altman, az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója.

Az együttműködés alapján az OpenAI és az Amazon közösen fejleszti a Stateful Runtime Environmentet. Ez egy új generációs fejlesztői környezet, amely az OpenAI modelljeire épül és az Amazon Bedrockon keresztül érhető el. A megoldás lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásokat és ügynököket hozzanak létre éles környezetben, megőrizve a kontextust, a memóriát, valamint az eszközökhöz és adatforrásokhoz való hozzáférést. A Stateful Runtime Environment elindítása az elkövetkező hónapokban várható.

Az AWS lesz egyúttal az OpenAI Frontier platform kizárólagos külső felhőszolgáltatója, ami fejlett vállalati megoldásként lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy mesterséges intelligencia ügynökök csapatait hozzák létre, telepítsék és kezeljék valós üzleti rendszerekben, beépített irányítással, illetve vállalati szintű biztonsággal. Továbbá az OpenAI kötelezettséget vállal arra, hogy az AWS infrastruktúráján keresztül körülbelül 2 gigawatt Trainium számítási kapacitást vesz igénybe. Beleértve a Trainium3 és Trainium4 chipeket, amelyek szállítása 2027-re várható. A Trainium4 jelentősen magasabb FP4 számítási teljesítményt, bővített memória-sávszélességet és nagyobb HBM-kapacitást kínál.

„Sok fejlesztőnk és vállalatunk van, akik az OpenAI modelljeire épülő szolgáltatásokat szeretnének futtatni az AWS-en. Az OpenAI-jal való egyedülálló együttműködésünk a stateful runtime környezetek terén alapvetően változtatja meg azt, hogy mi minden lehetséges az AI alkalmazásokat és ügynököket fejlesztő ügyfelek számára” – mondta Andy Jassy, az Amazon elnöke és vezérigazgatója.

A fentieken túl az OpenAI és az Amazon közösen fogja fejleszteni az Amazon ügyfélszolgálati alkalmazásaihoz igazított AI-modelleket is.

„Sokan tartottak attól, hogy az AI-eszközök – például a Google új AI funkciója (Google AI Overviews) – miatt jelentősen csökken majd a weboldalak látogatottsága. Ehhez képest azt látjuk, hogy a Google már belerakja a forrásoldalak linkjeit az AI-válaszokba, így nem veszik el a forgalom sőt, sok esetben visszajut az eredeti oldalakra” – mutat rá Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing operatív vezetője. Kiemeli: az AI Traffic Index elemzés alapján az organikus forgalom 80%-ban stabil maradt, 15%-ban növekedett, és csak 5%-ban csökkent.

A híroldalak vezetnek a mezőnyben

Az AI-eszközök – például a ChatGPT vagy a Google AI funkciói – leginkább a híroldalakról „tanulnak”, és ezeket ajánlják a felhasználóknak. Nem véletlen, hiszen a híroldalak naprakész, hiteles információkat kínálnak. Ezért ők kapják a legtöbb látogatót az AI-ból érkező forgalomból. Utánuk jönnek az apróhirdetési oldalak, ahol rengeteg adat van ingatlanokról, műszaki cikkekről és sok másról. A harmadik helyen a piacterek állnak, amelyek szintén tele vannak termékinformációval.

Forgalmi megoszlás szegmensek szerint:

Látványos növekedési hullámok

Az év elején még alig látszott az AI hatása, de februárban megindult az első komolyabb forgalom-visszaterelés. Ez azt jelenti, hogy az AI-eszközök – például a ChatGPT – elkezdtek több látogatót küldeni vissza a forrásoldalakra, főleg a híroldalakra. Aztán májusban jött a nagy ugrás: sok weboldal kétszer vagy akár háromszor annyi látogatót kapott az AI-eszközökből, mint korábban. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy az AI nem csak „elveszi” az információt, hanem egyre aktívabban segít forgalmat terelni. „Ez a trend azért fontos, mert megmutatja: az AI-eszközök nem ellenségek, hanem új csatornák, amelyekből komoly látogatottság érkezhet. Aki időben felismeri ezt, és optimalizálja a tartalmait, az előnybe kerülhet” – hangsúlyozza a JabJab szakértője.

AI-eszközökből érkező forgalom növekedése:

Mi jön még?

Geiger Tamás elmondta: nem lepődne meg, ha az EU más digitális területek versenyszabályaihoz hasonlóan idővel azt is előírná, mennyire kell az AI eszközöknek forgalmat visszaterelni azokra a weboldalakra, ahonnan a generált válaszban leírt tudást megszerezték. Emellett a Google már teszteli az AI-válaszokban megjelenő hirdetéseket, ami 2026-ban nálunk is megjelenhet. Ez új kihívás lesz a reklámszövegíróknak, mert a hirdetéseknek az AI által adott válaszokat kell majd kiegészíteniük. „A digitális ügynökségek szerepe kulcsfontosságú marad: követni a trendeket, és időben felkészíteni az ügyfeleket az új ökoszisztémára. Az AI nem ellenség, hanem új lehetőség – de más megközelítést igényel a SEO-tól kezdve egészen a hirdetési kreatívokig” – összegez a JabJab szakértője.

A Torstar, a Postmedia, a The Globe and Mail, a The Canadian Press és a CBC/Radio-Canada közleményében azt nyilatkozta, hogy az OpenAI nagy mennyiségű tartalmat szed össze termékeinek fejlesztése érdekében anélkül, hogy engedélyt kapott volna, vagy kártalanította volna a tartalomtulajdonosokat.

„Az újságírás közérdek. Az OpenAI más cégek újságírását saját kereskedelmi haszonszerzésre használja fel. Ez illegális” – mondták.

Az Ontariói Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott 84 oldalas keresetlevélben az öt kanadai vállalat kártérítést követelt az OpenAI-tól, és egy olyan döntést a bíróságtól, amely megakadályozta, hogy anyagaikat beleegyezés nélkül használja fel.

További részletek a Telex cikkében.

Az AI már most is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket, ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az AI elérte azt a fejlettségi szintet, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy milyen AI-t is szeretnénk a jövőben? Olyat, amely a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amely eleve elszámoltatható és átlátható?

A kíváncsiság az intelligencia jele

Az informatikai szakemberek „aktív következtetésnek” (active inference-nek) hívják a gépi megismerésnek azt a szintjét, amely már modellezi a kognitív folyamatokat. Egy ilyen alapokon nyugvó AI rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla: más szóval kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás volna ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz ‒ például az OpenAI ChatGPT-jéhez vagy a Google Geminijéhez ‒ képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik őket. Vagyis a felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Ezzel szemben az „aktív következtetések” módszerével az ember jobban átláthatja magát a gondolkodási folyamatot. „Általa megismerhetnénk az AI bármely döntésének hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit” – mondja Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint mindez szöges ellentétben áll a jelenlegi AI-jal, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy – mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő AI elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Amikor a gép már együttérző

Németh Balázs szerint az AI hatalmas fejlődés előtt áll. A mesterséges intelligencia-fejlesztésre szakosodott VERSES cég tanulmánya szerint jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia (Systemic AI) korszakát éljük, vagyis az AI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. Az AI következő, „kifinomult” fázisában (Sophisticated AI) terveket készít majd és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét. A harmadik fázisban „együttérzővé” (Sympathetic AI) válik és felismeri mások, majd a saját lelkiállapotát is – vagyis öntudatra ébred. Az ezt követő, negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem az ég adta világon minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

Németh Balázs szerint mindez úgy hangzik, mint egy tudományos fantasztikus novella, amiről egy Isaac Asimov idézet jut az eszébe. „Semmilyen döntés nem történhet anélkül, hogy ne csak a mai, de a jövőbeli világot ne vennénk figyelembe. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiaknak, az üzletembereknek, és egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.”

Az OpenAI jó ideje megállíthatatlan a mesterségesintelligencia-piacon, és ez már nemcsak a chatbotok területére igaz, hanem a cég új termékére, az egyelőre tesztfázisban lévő Sorára is, amellyel látványos rövid videókat lehet majd létrehozni. Erről az innovatív megoldásról tartott előadást Bánki Attila, a Vermis Production alapító-tulajdonosa.

„Egyszer úgy adódott, hogy egy tenderanyaghoz kerestünk olyan videót, amelynek a hátterében egy jellegzetes európai tűzoltóállomás látható. Ráadásul ott, ahol egy férfi ül a háttérben, valamint egy égett tűzoltókabát lóg a fogason. Gondoltuk, hasznos lenne, ha a férfi gondterhelten belenézne a kamerába… Természetesen ilyen nem volt. Nos, ennek vége. Ismerkedjetek meg az OpenAI titokzatos Sora videógeneráló megoldásával – már amit tudni vagy sejteni lehet róla!” – kezdte az előadó.

Amit eddig tudni lehet a megoldásról az első (zárt körű) felhasználói tesztvideók után, az az, hogy három-négy soros szövegek alapján állít elő maximum egy perc hosszúságú videós tartalmakat, amelyek ugyan nem professzionális produkciók, de ettől még ez lehet a gyors videóalkotás következő szintje. Innovációs ereje abban áll, hogy a Sora nemcsak azzal az információval dolgozik, amit számára a felhasználó adott „parancsba”, de azt is tudja, hogy a „dolgok” miként találhatók meg a való világban, ezáltal sem a dolgok megalkotása, sem pedig a generált képkockák hihetővé tétele nem jelent majd gondot számára.

Ehhez érdemes tudni, hogyan működik a jelenlegi „video AI” gyakorlat. Egyrészt egy videó elkészítési ideje nem a videó hosszától függ, hanem a render time-tól. Másrészt a különböző csomagdíjakért cserébe, amelyek közül Bánki Attila kettőt emelt ki, 120 és 360 perces éves időkerettel, illetve a legfelsőbb kategóriában, amelynek díja másfél millió forint, 1000 perccel gazdálkodhatunk. A Sora, amelynek elsősorban illusztrációs funkciója lesz, ennél vélhetően jobb alternatívát fog jelenteni.

Az innovatív szoftver rövidfilmes hatása most még megbecsülhetetlen, de az látszik, hogy a Sora egyértelműen képes lesz reklámok előállítására, a hirdetésgenerálás tehát megoldottnak tűnik. Ennél azonban fontosabb, hogy a társadalomra gyakorolt hatása is bizonytalan, és azáltal, hogy a valóság az interneten relatívvá vált, amit a társadalomnak nem minden szegmense tud és érzékel, nagy kihívást jelent majd.

Ugyan sokan vélhetően már valamiféle összeesküvést vagy MI-s világvégét látnak az egybeesésekbe, a dolognak ennél egyszerűbb magyarázatai is léteznek. Így például az internet gerinchálózatát érintő valamilyen hiba léphetett fel, ami mindegyik működésében zavart okozott. Az sem zárható ki, hogy a konkurens chatbotok azért haltak le, mert a ChatGPT elérhetetlenné válása miatt utóbbi felhasználói is hozzájuk fordultak – és ez a szokatlanul nagy terhelés vezetett az egyébként független szolgáltatások ideiglenes elérhetetlenné válásához, illetve „megkergüléséhez” is.

Egyelőre az érintett cégek egyike sem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a problémát szolgáltatásaik működésében – így a nyilvánosság számára egyelőre csak a találgatás maradt az okokat illetően – írja a pcforum.hu.

Fotó: Joel Filipe, Unsplash

A Harvey az OpenAI és a ChatGPT technológiájára épül és az OpenAI Startup Fund támogatásával jött létre. A platform természetes nyelvfeldolgozás, gépi tanulás és adatelemzés segítségével automatizálja és támogatja a jogi munka különböző területeit. A Harvey nagy adatmennyiségekkel segíti a megértést és a javaslatok kidolgozását, ezáltal még több információval teszi lehetővé a megoldások gyorsabb felismerését a PwC szakértői számára. A kapott eredményeket a PwC szakértői minden esetben felülvizsgálják és ellenőrzik.

„A forradalmi Harvey mesterséges intelligencia alkalmazásával bátran nyúlunk a technológia kínálta lehetőségekhez. Munkánk során minden esetben arra törekszünk, hogy ügyfeleinknek a legmagasabb szintű szaktudást és a legújabb technológiát biztosítsuk, emellett fontos problémáik megoldását még jobb, gyorsabb és okosabb megoldásokkal támogassuk” – mondta Deák László, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágvezető cégtársa.

„Az emberi képességek és a mesterséges intelligencia kínálta innováció párosításában hiszünk. Ezzel új korszak nyílik meg a hatékonyság, a pontosság, az összekapcsolhatóság, valamint az ügyfeleinknek nyújtott legmagasabb színvonalú jogi szolgáltatások terén” – emelte ki dr. Várszegi Zoltán, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal irodavezetője.

A PwC ügyfelei számos előnyét élvezhetik a technológia alkalmazásának:

• A Harvey segítségével a PwC adó- és jogi tanácsadási szakértői számos területen, többek között a szerződések elemzése, a jogszabályi megfelelés, a követeléskezelés, az átvilágítás, valamint a szélesebb körű adó- és jogi tanácsadás terén tudnak ember által irányított és fejlett technológia alkalmazásával kidolgozott jogi megoldásokat nyújtani.
• A PwC és a Harvey együttműködése lehetővé teszi az ügyfelek szervezeten belüli jogi folyamatainak további ésszerűsítését.
• A PwC saját mesterséges intelligencia modelljeinek fejlesztését és tanítását is tervezi a Harvey segítségével, mellyel saját felhasználású, illetve az adó- és jogi tanácsadás ügyfelei számára biztosított, testre szabott termékek és szolgáltatások kidolgozását támogatja.

Előzetesen betanított, illetve mélytanulást használó mesterséges intelligencia, amely képes intelligensnek ható válaszokat adni a felhasználók kérdéseire és valósághű szövegeket gyártani az igényeik szerint. Egészen röviden így lehetne leírni az OpenAI hatalmas érdeklődést kiváló, szöveggeneráló mesterséges intelligenciáját, a ChatGPT-t.

Gál Kristóf, a Klikkmarketing alapítója arról beszélt, számos rémhír látott napvilágot az utóbbi hetekben azzal kapcsolatban, hogy a technológia szakmákat szüntethet meg, de állítása szerint ilyen drasztikus változásokra nem feltétlenül kell számítani.

„A mesterséges intelligencia eddig is létezett, jelenleg is képesek vagyunk kreativitást nem igénylő feladatokat automatizálni bizonyos munkakörökben, amire a leggyakrabban a könyvelést szokták példaként emlegetni. Ez viszont nem jelentette azt, hogy a könyvelőknek más munka után kellett nézniük, csak a hatékonyságukat sikerült a fejlesztésekkel optimalizálni” – magyarázta.

Rámutatott, a ChatGPT a korábban ismert technológiákhoz képest abban új, hogy képes termékleírásokat, blogposztokat, szövegeket generálni szinte azonnal. Ebből viszont nem következik az, hogy a humánerőforrás nélkülözhetővé válik miatta.

A vállalkozófejlesztő szakember szerint ugyan a ChatGPT lehetőséget teremt a cégek számára, hogy megsokszorozzák az írott tartalmaikat, azzal mellé is lőhetnek, mert hiába van valakinek rengeteg szöveg a honlapján, ha azoknak nincs semmilyen hozzáadott értéke. A legjobb, legkreatívabb munkavállalókra ezután is szükség lesz, hiszen a ChatGPT előre beprogramozott háttéranyagból dolgozik. A chatrobottal a profi vállalkozásoknak tehát az lehet az elsődleges célja, hogy ne olcsóbbá akarják tenni a folyamatokat vele, hanem jobbá.

Az ügyfélszolgálatokon is bevethetik a ChatGPT-t

Azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók életére hogyan hathat a ChatGPT, Gál Kristóf arról beszélt, a Google bejelentése szerint a robotok által megírt szövegeket büntetni fogja és hátrébb sorolja majd a keresőben. Sajtóhírek szerint a techóriás egy saját fejlesztésű chatbotot kezdett el tesztelni, ami az Apprentice Bard nevet kapta. Gál Kristóf azt is elmondta, ha mégis elénk kerülne egy ilyen szöveg az interneten, alapvetően nem lesz nehéz dolgunk, hogy felismerjük.

„Egy átlagos user számára egyértelmű, hogy mit ír ember és mit a mesterséges intelligencia. A ChatGPT szövegeiben vannak tények, de nincs benne lélek, nincs benne újszerű gondolat, csak a meglévő tartalmakból összeollózott valami. Ha el akarjuk dönteni, hogy mesterséges intelligencia áll-e egy cikk mögött, akkor hagyatkozzunk a megérzéseinkre: ilyen esetekben szinte biztos, hogy az nem fog csalni” – jelentette ki.

Felhívta rá a figyelmet, a nagyobb support igényű piacokon gyakrabban találkozhatunk majd a ChatGPT-vel a jövőben. Ennek az oka, hogy rendkívül gyakoriak a visszatérő kérdések, amire a chatrobot is készséggel és gyorsan tud válaszolni, így sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb dolgozni vele, mintha embert foglalkoztatnánk erre a célra.

Mint mondta, ez a legtöbb esetben az ügyfeleknek is hasznára válhat majd, hiszen nem kell majd hosszasan várni, mire valaki felveszi velünk a kapcsolatot, hanem gyakorlatilag azonnal pontos választ kaphatunk a kérdéseinkre.

Fotó: Klikkmarketing / Pixabay