Az évek óta piacvezető csatorna játékos, tanító meséivel megreformálta az interaktív televíziózást, hiszen jól megfogalmazott üzeneteivel és gondosan összeválogatott tartalmaival közös gondolkodásra és beszélgetésre sarkallja a család összes tagját, a legkisebbeket pedig alkotásra, táncra, éneklésre buzdítja. A játékos tanulás szellemében 2023 decemberében bevezetésre kerültek az ún. egyedi jelvények, melyek felhívják a szülők és gyerekek figyelmét a mesék fejlesztő jellegére, legfőbb üzenetére, mint például a csapatmunkára, a problémamegoldásra, vagy a kreativitás fejlesztésére.

A csatorna büszke arra, hogy a nézőit is bevonja a tartalomkészítésbe saját fejlesztésű, egyedi tartalmaival. A „Legjobb új koncepció és innováció” kategóriában PROMAX Europe nyertes „Világunk a gyerekek nyelvén” című projektjében a gyerekek maguk mondják el gondolataikat, megélésüket olyan, a korosztályukat érintő élethelyzetekről, melyek kitűnő beszédtémát jelenthetnek a nézőknek, és így akár az egész családnak. A „Hétköznapi kihívások” című sorozat olyan egyszerű, de a kisgyermekek számára kihívást jelentő tevekénységekre hívja fel a figyelmet, mint például a fogmosás, az egészséges ételek fogyasztása, a sport/mozgás fontossága, vagy hogy miért jó buli a szülőknek segíteni a házimunkában. (Valljuk be, nincs szülő, aki ne lenne hálás ezért!)

Ezeken felül a JimJam az ún. „Tudtad-e?” programokkal interaktív módon segíti a kicsiket – a tartalom végén feltett kérdésekre együtt keresik meg a válaszokat kedvenc rajzfilm karakterükkel. A rövid formátumú tartalmak a mesék között, illetve a JimJam Hungary Youtube csatornáján láthatóak, ahol külön lejátszási listák segítik a tájékozódást.

A csatorna közösségi média platformjai jóval több információt tartalmaznak annál, minthogy egy adott mese mikor kerül adásba. A csatorna hivatalos Facebook oldala kitűnő irányjelző a szülőknek, hiszen részletesen olvashatnak arról is, hogy egy-egy tartalomnak mi a fő üzenete, mire tanít, adott esetben hogyan indítja be a legkisebbek fantáziáját. A platformon az évek során valódi szülői közösség formálódott, ahol a szülők egymást is segítik a napi kihívásokban.

A csatorna otthont ad több sikersorozatnak is. Ilyenek a Találd ki, mennyire szeretlek, Bing, Thomas a gőzmozdony, Tesz-Vesz Város, Bogyó és Babóca, Kicsi Gesztenye Klub, Boribon, melyek közül több magyar gyártású tartalom. 2025-ben pedig új részekkel érkeznek az olyan régi kedvencek, mint Chuggington, Pöttömmag Tilda, Bogyó és Babóca, valamint az Erdei Tesók.

Az RTL főcsatorna által elért kiemelkedően magas, 19,8%-os közönségarány (L-SHR%) nagyon ritka a magyar televíziós piacon: az elmúlt hét évben négy alkalommal fordult csak elő ennél magasabb havi közönségarány, azt is csak az RTL tudta hozni.

Az októberi 18-49-es toplistát is dominálták az RTL-es műsorok. A hónap 12 legnézettebb adása között csak Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban és az X-Faktor epizódjai szerepelnek. A top20 legnézettebb műsor között 16 RTL-es adás szerepel. Az X-Faktor október 5-i és 19-i részei az éves TOP10-be is bekerültek.

Kiemelkedő eredményt értek el az RTL-es szórakoztató műsorok és hírműsorok

A nagy sikerű X-Faktor 34,4%-os közönségarányt hozott októberben, amivel magabiztosan vezet a TV2 előtt, ami ebben az idősávban átlagosan 15,0%-ot hozott (18-49). Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban 26,1%-os eredménnyel zárta második évadát, ami nemcsak közönségarányban de nézőszámban is magasabb a tavalyi első sorozatnál. A time slotját is nyerte a 19,8%-os átlagú TV2 előtt.

A Sztárbox 22,4%-os eredménnyel zárta szezonját, a november 3-i döntő adását is beleszámítva. A teljes szezon átlagát figyelembevéve nyerte az idősávját. Átlagosan esténként több mint félmillió ember nézte a sztárok összecsapását a teljes lakosság körében. Legjobban a 18-39 éves női (29,1%) és a 18-49 ABC vásárlóerejű (27,3%) célcsoportokon teljesített.

A még mindig tartó Nyerő Páros legújabb évadának eddigi közönségaránya 20,7% jelenleg. A Házasodna a gazda 15,1%-os eredménnyel zárta ezt a szezonját (18-49).

A Híradó 19,9%-os eredményével októberben is a legnézettebb hírműsor volt. A Fókusz 15,7%-os közönségarányt ért el (18-49).

Győzelmet arattak az RTL második generációs csatornái

Az RTL kábelcsatornái október hónapban legutoljára a 2018-as évben tudták legyőzni a TV2 Kábelt, főműsoridőben. Egész napot tekintve pedig az RTL-es második generációs csatornák portfóliója hatalmas növekedést mutatott tavaly októberhez képest, 15,1%-os eredménnyel (2023 október: 13,0 LSHR%). Ez főleg az RTL GOLD és a Sorozat+ impozáns növekedésének volt köszönhető: az RTL GOLD 0,5 százalékpontot nőtt, míg a Sorozat+ 0,8-at tavaly októberhez képest. Továbbá 2020 óta nem volt ilyen magas közönségarányú őszi hónapja az RTL kábelportfóliónak, sem egész napot, sem főműsoridőt tekintve.

A tavaly decemberben indított 4 új csatorna összesített eredménye új rekordot hozott októberben a nagyon kemény versenyhelyzet ellenére is. 0,7%-os közönségarány eredményükkel a Sorozatklub, a Moziklub, a Kölyökklub és az RTL OTTHON tovább folytatják az év eleje óta tartó emelkedő közönségarány trendet.

Online is taroltak az RTL-es műsorok

A mostani október lett 2024 eddigi legmagasabb videóindítás-számú hónapja az RTL+-on. A Nyerő Páros, Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban és az X-Faktor tartalmai voltak a legnépszerűbbek a platformon.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, 18-49, 4+, illetve 18-39 női és 18-49 ABC vásárlóerő célcsoportok, Lineáris shr% (a Nielsen „Other” csatornacsoportja nélkül kalkulált közönségarány), live+kumulált TSV + Vendég adatokkal, főműsoridő (1900-2259), teljes nap (0200-2559) 2024. október, A nézőszám és SHR% adatok az időeltolásos televíziónézés (TSV) adatait tartalmazzák, a hónap utolsó három napján még nem végleges eredményekkel, 2024. november 5-én lekért adatok alapján. Gemius Prism,4+ rtl+, web+app, total videoview, RTL.hu, videoview

A JimJam elsősorban az óvodáskorúakat és családjaikat megszólító televíziós csatorna.

A játékos tanulás szellemében a JimJam bevezette az úgynevezett egyedi jelvényeket, melyek felhívják a szülők és gyerekek figyelmét a mesék fejlesztő jellegére, legfőbb üzenetére. A meséket kísérő jelvények ikonjai hat készségfejlesztési területre utalnak: a csapatmunkára, a problémamegoldásra, a kíváncsiságra, a természetre és az állatokra, a családra és a barátokra, illetve a kreativitás fejlesztésére, olyan méltán népszerű mesék segítségével, mint például a Bing, a Találd ki, mennyire szeretlek!, vagy a nemrégiben bemutatása került, Marék Veronika nevével fémjelzett Boribon.

Ezekre épülve előző év végén indította el a JimJam kiemelt projektjét „Világunk a gyerekek nyelvén” címen, melynek során „megfordította” képernyőjét: hatvan részes sorozatában kis nézőit kérdezte a világról. A projekt nem csak Magyarországot érinti, világszerte kíváncsiak voltak a gyerekek véleményére. A kampányban ráadásul aktívan közreműködik az Igazgyöngy Alapítvány is.

A csatorna célja továbbra is az, hogy a gyerekek számára életkoruknak megfelelő mesékkel és sajátfejlesztésű oktatóvideóival on-air és online felületeken egyaránt biztonságos közeget teremtsen, hozzájárulva ezzel egészséges fejlődésükhöz – írják.

December 15. és január 3. között rendezték a londoni Alexandra Palace-ban a PDC-dartsvilágbajnokságot. Talán már mindenki tudja, hogy ebben az időszakban ez az egyedülálló hangulatú sorozat határozza meg a sportszerető közönség mindennapjait hazánkban is. Ez így volt ebben az ünnepi időszakban is, hiszen a Nielsen Közönségmérés adatai alapján a Sport TV élő dartsközvetítéseibe 1,3 millióan néztek bele ebben a három hétben.

A finálé nézettsége minden várakozást felülmúlt, a Nielsen Közönségmérés adatai szerint a január 3-án, szerdán rendezett döntő lett Magyarország történetének legnézettebb dartsközvetítése. 231 ezren követték végig a Sport1 élő közvetítését. A Sport1 ebben az idősávban a kereskedelmi szempontból kiemelten fontos 18-49 éves férfiak körében 14,3%-os közönségaránnyal a nagy kereskedelmi csatornákat is megelőzve a legnézettebb csatorna volt, akárcsak 11,7 százalékkal a teljes 18-49 év közötti lakosság körében.

Az eredményben közrejátszott a fináléba bombameglepetésre bejutó, az első vb-jén szereplő, mindössze 16 éves Luke Littler körüli felhajtás is. A csodagyerek több olyan bravúrt is véghez vitt, amire csak nagyon ritkán vagy sohasem volt még példa. Sorra győzte le a világranglistán nála magasabban jegyzett ellenfeleit, végül ő lett minden idők legfiatalabb finalistája. A döntőben azonban már nem bírt azzal a Luke Humphriesszal, aki olyan szenzációs volt 2023 második felében, hogy a torna előtt annak ellenére is a legnagyobb esélyesnek tartottak a fogadóirodák és a Sport TV szakértői is, hogy ’’csak’’ a harmadik volt a világranglistán. Humphries most már világelső, Littler pedig 133 helyet előre lépve a 31. a világranglistán.

Nem kell sokat várni arra, hogy visszatérjenek a darts nagyágyúi, hiszen a Sport TV-n január 18-án már képernyőre kerül a Bahrain Darts Masters, és 2024-ben olyan további PDC-tornákat láthatunk majd a Sport1-en és a Sport2-n, mint a 17 versenyből álló Premier League, a hét állomásos World Series of Darts, és annak döntője, a World Series of Darts Finals, továbbá a Masters, a UK Open, a World Cup of Darts, a World Matchplay, a World Grand Prix, az Európa-bajnokság, a Grand Slam of Darts, a Players Championship Finals, valamint az egészet megkoronázandó, december közepétől a PDC-világbajnokság.

A Sport1 volt 2023-ban a legnézettebb minden korosztályban

A decemberi adatokkal együtt immár a rendelkezésünkre áll minden információ a 2023-as év nézettségeivel kapcsolatban, ami rendkívül hízelgő a Sport1-re nézve: A Nielsen Közönségmérés adatai alapján ugyanis az elmúlt évben is a Sport1 volt a legnézettebb kereskedelmi sportcsatorna minden kiemelt korosztályban és célcsoportban (a teljes lakosság, a 18-49, illetve 15-59 éves teljes lakosság és a 18-49 éves férfiak körében is). Az év legnézettebb közvetítése nem meglepő módon a női kézilabda Bajnokok Ligája 2023-as döntője volt, amin az FTC-Rail Cargo Hungaria és a Vipers Kristiansand csapott össze a budapesti MVM Dome-ban.

A Nyerő Páros idei évada minden nap nyerte az idősávját, és az idei évben a hétköznap naponta jelentkező műsorok közül ez a program teljesített a legjobban az átlagos 18-49-es nézettségeket tekintve. Az idei széria 23,8%-kal zárt, 2,6%-kal magasabb közönségarányt szerzett a tavalyi szezonnál, ami 18-49-es nézőszámban 20%-os növekedést jelent az előző évadhoz képest. A legmagasabb közönségarányt 18-49 ABC vásárlóerő célcsoporton hozta, 29 százalékkal.

A Sztárbox első adása 25,6%-os közönségaránnyal az RTL idei eddigi legnézettebb műsora lett, magabiztosan verve a TV2 aznap este 16,9%-ot hozó Sztárban sztár leszek műsorát is (18-49). A Sztárbox legjobban a fiatalokon ment, 18-29-en 35,2%-ot hozott.

Az októberi TOP 10-es listán hat RTL-es program szerepel, a Sztárbox mellett öt Nyerő Páros adás került fel a toplistára.

Októberben az RTL Híradó visszavette a vezetést a Tényektől: az RTL Híradó 21,4 százalékos eredményt ért el, szemben a Tények 20 százalékos közönségarányával, 18-49-en. Ez az eredmény az RTL-nél 4+-on átlagosan naponta 584 ezer nézőt jelent.

A Nyerő Páros rövid videói is sikeresek voltak, 1,73 m VV-t hoztak, a legnézettebb videó több mint 100 ezer VV-t generált. A Nyerő Páros longform tekintetében is kiemelkedően szerepelt, 1,8m VV-t ért el. Jellemzően a 16-39-es női korcsoportokon volt kedvelt. A legnézettebb longform tartalom is a Nyerő Páros 7. évada volt, ezt követték a Survivor és a The Voice októberi adásai.

Októberben 18 százalékkal az idei év eddigi legmagasabb közönségarányát hozta az RTL főcsatorna. Csoportszinten szintén az év eddigi legjobb eredményét érte el a médiavállalat 29,7 százalékkal ebben a hónapban.

Forrás: Nielsen Közönségmérés, 18-49, 4+, illetve 18-39 női és 18-49 ABC vásárlóerő célcsoportok, Lineáris shr% (a Nielsen „Other” csatornacsoportja nélkül kalkulált közönségarány), live+kumulált TSV + Vendég adatokkal, főműsoridő (1900-2259), teljes nap (0200-2559) 2023. október, A nézőszám és SHR% adatok az időeltolásos televíziónézés (TSV) adatait tartalmazzák, a hónap utolsó hét napján még nem végleges eredményekkel, 2023. november 2-án lekért adatok alapján. Gemius Prism,4+ rtl+, web+app, total videoview,  RTL.hu, videoview

A JimJam elsősorban az óvodáskorúakat és családjaikat megszólító televíziós csatorna. 2006-os indulása óta már több mint száz országban van jelen Európától a Közel-Keleten keresztül egészen Afrikáig.

Az oktató és szórakoztató filmek mellett zenés videóklipeket is sugároz a csatorna, továbbá a játékos tanulás szellemében bevezetésre kerültek az ún. egyedi jelvények, melyek felhívják a szülők és gyerekek figyelmét a mesék fejlesztő jellegére, legfőbb üzenetére. A meséket kísérő jelvények ikonjai a következő készségfejlesztést segítik/készségfejlesztésre utalnak:

• csapatmunka (Bob, a mester; Ricky Zoom)
• problémamegoldás (Tűzoltó Sam; Thomas, a gőzmozdony)
• kíváncsiság (Eszes Jess, Daisy és Ollie)
• természet és az állatok (Pettson és Findus; Leo az ifjú vadőr)
• család és a barátok (Bogyó és Babóca; Találd ki, mennyire szeretlek!)
• kreativitás fejlesztése (Tanuljunk Timmy-vel, Bori)

A jelvények könnyebb megértéséért egy videót is készített a csatorna:

A csatorna célja továbbra is az, hogy a gyerekek számára az életkoruknak megfelelő mesékkel és sajátfejlesztésű oktatóvideóival on-air és online felületeken egyaránt biztonságos, harmonikus vizuális közeget teremtsen, hozzájárulva ezzel egészséges fejlődésükhöz – írják.

Műegyetemet végeztél. Alapvetően műszaki ember vagy?

A középiskolából matematika-informatika irányból jöttem, de a természettudományok is érdekeltek, így logikus választás volt a Műszaki Egyetem. Azt azonban kevesen tudják rólam, hogy nem a klasszikus gyakorlatias műszaki, inkább a tudományos műszaki témák iránt vonzódtam, olyan témák érdekeltek, mint a kozmikus felsőgeodézia meg a bolygók gravitációs erőterének a vizsgálata. A tudományos énem mind a mai napig megvan, ami a Nielsenben egyáltalán nem haszontalan.

A versenypiacon dolgozol, de láthatóan az akadémiai világtól sem távolodtál el, a Műegyetemen PhD-fokozatot is szereztél.

Nem távolodtam el, csak eltévedtem, mert a doktorim gazdálkodás- és szervezéstudomány témában született. Közben egy évet voltam külföldön is, a Harvard Law School Berkman Centerében kutattam, igyekeztem multidiszciplinárisan fejleszteni a tudásomat, hogy járatos legyek a tudományos, a műszaki, a gazdálkodási és a jogi ismeretek terén is. Érdekes útkeresés volt ez számomra, hiszen nem tudtam, hogy egészen pontosan hol akarok majd kikötni.

A Berkman Centerről érdemes megjegyezni, hogy valójában nem jogi, hanem internetes társadalomkutató központ. Olyan emberekkel dolgozhattam ott, mint például a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales, aki a szobatársam volt, de ott tevékenykedett az RSS feltalálója, a blogszféra több úttörője és sok más innovátor is. A 2000-es évek elején, amikor ebbe a közegbe bekerültem, itthon az internetes világnak még csak az előszelét éreztük.

Az első igazi munkahelyed, rögtön a diplomázásod után az Accenture volt. Hogy lettél tanácsadó?

Volt egy állásbörze a Műegyetemen, én meg kíváncsiságból beültem egy próbainterjúra az akkor még Andersen Consulting nevű céghez. Ez olyannyira sikerült, hogy pár hét múlva ajánlottak is egy állást. Kíváncsiságból mentem oda, és majdhogynem véletlen volt, hogy éppen a távközlés és média területére kerültem. Stratégiai üzletfejlesztéssel és az üzleti folyamatokkal foglalkoztunk, főleg médiapiaci és távközlési vállalatokat segítettünk.

Akkor volt már itthon internet, de gyerekcipőben járt.

Elég magas szintű volt viszont a nagyvállalatok informatikai fejlettsége, gyakran vezettek be új rendszereket, a változó fogyasztási szokásokhoz is hozzá kellett illeszteni a vállalati stratégiákat, ezekben a kérdésekben adtunk tanácsot.

Sejtetted már a fényes jövőt?

Nemcsak mi, tanácsadók, de az iparági vezetők is látták, hogy a digitalizációban milyen óriási lehetőségek rejlenek.

Talán ez is magyarázza, hogy önálló tanácsadó céget alapítottál Stepchange néven.

Igen, néhány kollégával úgy láttuk, van keresnivalónk ezen a területen. Persze egy kisebb magánvállalkozásban ez másképp működik, mint egy nemzetközi óriáscégnél, de nagyon sok érdekes projekten dolgoztunk a távközlési iparágban.

Tulajdonképpen innen vezetett az utam az Antenna Hungáriához. Először tanácsadóként dolgoztam nekik, majd a stratégiai üzletfejlesztési osztály vezetőjeként bekerültem a cég szervezetébe. Nagyon jól összefonódtak a szálak, mindazok a tapasztalatok, amiket addig szereztem. Elkezdtünk foglalkozni az online médiaterjesztéssel. Az Antenna Hungária mint nagy műsorszóró vállalat jó kapcsolatban volt a piaccal, de csak a klasszikus műsorszórási szolgáltatásokkal, miközben már lehetett látni, hogy a nézők egyre inkább az internetes tartalomfogyasztás és a streaming felé fordulnak.

Kidolgoztam egy tervet, hogy az AH hogyan vehetne részt ebben a folyamatban. Miután ez a megbízatásom lejárt, az akkori vezérigazgató felkért arra, hogy ha már papíron megterveztem egy multimédiás tevékenységet, akkor valósítsam is meg a gyakorlatban. A multimédia után később hozzám került a teljes üzleti és műsorszórási tevékenység, a lakossági médiaszolgáltatásokkal együtt.

Hogy került a képbe a Vodafone?

A UPC-akvizíció kapcsán kerültem oda. A Vodafone hardcore mobilcég volt korábban, kisebb videós tartalomfejlesztésekkel, de a UPC-vel egy komoly múlttal rendelkező, nagy kábeltévés cég került be a portfóliójába. Az integráció során a termékmenedzsmenten dolgoztam, és olyan dolgokkal foglalkoztam, mint például a tartalomszerződések átalakítása, amelyekről természetesen nem beszélhetek részletesen. De részese voltam az új set-top boxok bevezetésének is; összességében a Vodafone-nál remek emberekkel dolgozhattam együtt. Minden tevékenységem arra irányult, hogy a cég a korábban csak mobilszolgáltatást nyújtó vállalatból valóban konvergens szolgáltatóvá válhasson.

És most megérkeztünk a mába: 2021 szeptembere óta a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője vagy.

Itt valóban összeérnek a dolgok. Valószínűleg azért gondoltak rám, mert tudományos hátterem révén van affinitásom a klasszikus adatelemzéshez, annak matematikai aspektusához. Megvannak a médiapiaci kapcsolataim, mind szolgáltatói, mind terjesztői vonalon. Az Antenna Hungáriában streamingterületen vagy a Vodafone-ban a digitális termékeknél olyan dolgokat tudtam letenni az asztalra, amelyek miatt komfortosan mozgok az új digitális világban is.

Négy hónapig Vörös Csillával együtt, utána már önállóan vezetted a céget. Hogyan sikerült beleszoknod az új munkába? Sokat dolgoztál telekommunikációs, terjesztési, tartalomfejlesztési területeken, de a közönségmérés nem ugyanaz.

Csilla nagyon büszke lehet arra, amit harminc év alatt felépített, és ahogy ezt a vállalatot fejlesztette, működtette. Az ember nehéz örökséget vesz át ilyenkor, hiszen ugyanolyan színvonalon akarja folytatni a munkát, sőt újdonságokat akar hozzátenni. Azokat a dolgokat tanultam meg Csillától, amiket csak szerződésekből, dokumentumokból nem lehet megérteni, hiszen ő a Nielsennek és a magyar közönségmérésnek az élő emlékezete. Nagyon sok tanácsot adott a vállalat belső működésével kapcsolatban is. Abban is segített, hogy hogyan lehet ebben a világban alkalmazni azokat a koncepciókat, amiket én hoztam magammal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Csilla tanácsaira még ez év november végéig támaszkodhatok, hiszen addig tanácsadóként továbbra is mellettem áll a belső projektekben.

Korábbi munkahelyeiden is találkoztál a Nielsen Közönségmérés számaival, tisztában voltál a piaccal. Belülről viszont minden cég kicsit más, mint amit a kívülállók gondolnak róla. Értek-e meglepetések?

Ért meglepetés, mert a piacon az a hír járta, hogy Csilla asztalán van egy gomb, amit megtekergetve át lehet állítani a nézettséget, de én nem találtam meg azt a gombot… De komolyra fordítva a szót, nagy meglepetések nem értek. A kollégákban és a módszertanokban elképesztő pontosság és hagyománytisztelet van, ami az egyik alapja annak, hogy a nézettségmérés folyamatosan fejlődő módon, de alapvonalaiban, logikájában változatlanul fenn tudott maradni. Ebből a szempontból a vállalat soha nem kötött semmilyen kompromisszumot.

Magam is voltam az ellenoldalon, előző munkahelyeimen időnként vitáztam is a Nielsennel. Ezt a tapasztalatot most jól hasznosíthatom ebben a székben, hiszen ha évekkel ezelőtt kritizáltam a vállalatot, akkor azt a véleményemet most is vállalnom kell. Érdekes végiggondolni, hogy az általam korábban megfogalmazott kritikát most hogyan tudom kezelni.

A televíziós közönségmérés, mint minden műszeres mérés, a kívülálló számára egyszerűnek tűnik. Ketyeg a kihelyezett eszköz, bejönnek az adatok a szerverre, ahonnan gombnyomásra le lehet kérni az eredményeket. A mérés mögött azonban ott van a teljes televíziós piac, a sokszor tízmilliárdos reklámbevételek és az ebből fakadó üzleti érdekek. Mekkora présben érzed magad?

Egyfelől nagy a prés, hiszen a nézettségi eredmények alapján mindig van, aki szeret minket, és van, aki utál. Vagy ha minket nem is, az eredményeket biztosan. De az a fajta függetlenség és szakmaiság, ami a Nielsenben megvan, megadja az ügyvezetőnek a nyugalmat, hogy jól aludjon, mert az eredmények mögött egy változatlan és robusztus módszertan áll. Nyilván minden módszertannak megvannak az erősségei és gyengeségei, de a miénk mögött nagyon nagy tapasztalat áll, sok országban így működik, mi pedig igen komolyan vesszük, hogy a tévés világot megismerjük, hogy a panelt jól válasszuk ki, hogy a paneltagjainkat megfelelően felkészítsük az eszközök helyes használatára, hogy az adatfeldolgozásunk a lehető legpontosabb legyen, hogy az eredményeket minden egyes nap megfelelően adjuk ki, hogy az ügyfeleink dolgozni tudjanak. Ezért alakult ki az a bizalom, ami miatt a reklámpiac mind a mai napig devizaként használja a Nielsen tévés mérését.

Nyugodtan alszom tehát, de a prés ott van. Az adott eredményeket néha számonkérik: hogy lehet az, hogy…

Nyomás van azt illetően, hogy bizonyos célcsoportokat miért nem mérünk, vagy miért nem mérünk másképp. Prés van azon a téren, hogyan mozdulunk bele a digitális technológiákba.

Ezek a piaci szereplők ugyanakkor azt is mondják, hogy ne csináljatok hirtelen változást, mindenről tudni akarunk fél évre előre. Van egy érdekes kettőség ebben a helyzetben, egyfelől nyomás a változásra, másfelől nyomás az állandóságra. De ez nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten is így van.

Három nagy ügyfélcsoport várja az adataitokat, a médiacégek, a márkatulajdonosok (hirdetők) és az ügynökségek. Milyen impulzusok érnek titeket a részükről?

Én még szélsőségesebben látom, csak két részre osztanám az ügyfeleket. Vannak egyfelől a hirdetők, másfelől meg azok, akik a hirdetők pénzét próbálják hatékonyan felhasználni. Sok szempontból a tévéknek, ügynökségeknek, sales house-oknak ugyanaz az érdekük. Bizonyos értelemben természetesen a hirdetőknek is, de ők kicsit más szempontból nézik a piacot.

Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legpontosabban mérjünk, és persze a lehető legolcsóbban. Ebben is megjelenik egyfajta érdekközösség, mert mindenki a legjobb mérést akarja, de úgy, hogy közben lenyomja az árát is.

A Nielsen a kezdetektől paneles mérést folytat, több mint harminc országban. Minden piacon azonos módszertannal mértek?

Nagyon kicsi különbségek vannak. Például hogy időben milyen felbontású a mérés, van, ahol félperces, van, ahol perces. De alapvetően ez egy nagyon homogén rendszer, még eszközszinten is. Tavaly panelbővítést hajtottunk végre, és most mi is a legújabb mérőeszközökre, a más országokban már használt nanomérőkre cseréltük a korábbi mérőket. A háttérrendszerek is azonosak, nagyon erős homogenitás jellemző. Így a hibakeresés is egyszerűbb, a módszertani egységesség pedig erőt ad a Nielsennek, hogy nemzetközi szinten is egységesen és magabiztosan lépjen fel.

A panel összetétele, kiválasztása országonként változhat. Mondjuk egy közel-keleti országban más kultúrája van annak, hogy ki léphet be egy háztartásba, mint Európában. A mérésnek nem is a technológia a legfontosabb része, hanem a panel. Arról sokan elfeledkeznek, hogy a panel folyamatos fejlesztésében, fenntartásában ugyanakkora energiák vannak, mint a technológia szinten tartásában. A kollégák szakmai tudása mellett a panel a legnagyobb értékünk.

Fontos érdekesség az is, hogy van olyan tévéadás, amelyet három-öt forrásból is tudunk venni. Ha mondjuk valamelyik kábeltévé-szolgáltatónál műszaki probléma merül fel, leáll a szolgáltatás, van alternatív adatforrásunk. Az nem fordulhat elő, hogy nem tudjuk mérni és feldolgozni az adatokat. Az elmúlt közel harminc évben egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne adtunk volna adatokat. A rendszer óriási redundanciával van felépítve az adatszolgáltatás biztonsága érdekében.

Mennyit változik a panel egyik évről a másikra? Az emberek életkora nő, változhat a végzettségük, a lakóhelyük, a fiatalok elköltöznek, a dolgozók idővel elmennek nyugdíjba. Hogyan oldjátok meg, hogy a panel folyamatosan leképezze a teljes piacot?

Minden évben csinálunk egy alapozó kutatást, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan változik a tévénéző közönség összetétele, ezt próbálja leképezni a panel. Maga ez az úgynevezett univerzum is változik, és emellett nőtt a panel mérete is, kezdetekben 600 háztartásban voltak kint eszközök, ma közel 1500-ban vannak, és a panel összetétele is folyamatosan módosul. Van, aki magától megy el, van, akit bizonyos szempontok alapján lecserélünk. Az sem jó, ha valaki túl hosszú ideig paneltag.

Említetted, hogy Csilla varázsgombja nem létezik. A paneltagokhoz ki fér hozzá?

A paneltagok listájához még nekem sincs hozzáférésem. Sőt, még azt sem árulhatom el, ki fér hozzá. A paneltagok ismerete azokra van korlátozva, akiknek munkakörük miatt erre feltétlenül szükségük van. Ebben a rendszerben ez szükségszerűen titkos információ, még a lehetőségét is el kell kerülni annak, hogy esetleg valaki befolyásolni próbálja a paneltagokat.

Televíziós mérésről beszélünk, miközben egyre nagyobb az igény a cross-mediás mérésre.

Igen, az adott műsor vagy reklám már sokféle platformon megjelenhet, és a hirdető tudni akarja, hogyan épül a közös reach, milyenek az átfedések. Ez az igény meghatározza a fejlesztési irányainkat. Amikor cross-media mérésről vagy a nézők bármiféle közös eléréséről beszélünk, annak az egyik alapja mindig a tévés mérés.

A digitális mérések területén már több kelet-európai országban működik a Streaming Meter nevű szolgáltatásunk, amely ugyanazon a panelháztartáson belül streamingfogyasztást is képes mérni, de nem programszinten. A konkrét műsort nem tudjuk megnevezni, de azt igen, hogy Netflixet vagy HBO-t néz-e valaki X percen keresztül. Itt már nemcsak a tévékészülékekről van szó, hanem a különböző eszközökről a panelen belül. Ezt a szolgáltatást Magyarországra is szeretnénk behozni.

A másik fontos dolog, amit kiemelnék, a DAR (Digital Ad Rating) nevű szolgáltatásunk. Ha tudom a normál reklám elérését a tévében, és azt is tudom, hogy a tévében és a digitálisban milyen demográfiák voltak, akkor ezt megfelelő fúzióval össze is rakhatom. Ha például az egyikben egymillió volt a célcsoporton belüli elérés, a másikban ötszázezer, az összerakva, mondjuk, csak egymillió-kétszázer lesz.

Ha az adott műsort megnézi X fő a tévében, Y a streamingben, abból két fontos irány következik. A lineáris televízióadást nézők között már ma is rengeteg olyan van, aki nem váltott a lekérhető tartalmakra, a lineáris tartalmat azonban nem tévékészüléken fogyasztja, hanem mobilon, tableten, gyakran háztartáson kívül. TV GO, Vodafone TV, mindiGO TV – ezeket már használják a fogyasztók, de senki nem méri hivatalosan. Valamilyen piaci összefogással viszont meg kell mérni őket, hiszen a nézők egy része nem a lineáris műsorok nézői közül tűnt el, csak a tévékészülékek elől. A különböző forrásokból összegyűjthető adatok integrálására a Nielsen a legalkalmasabb.

Lengyelországban már van arra példa, hogy egy másik cég – a Gemius – megméri a háztartáson kívüli tévézést, átadja az adatokat a Nielsennek, amely a háztartáson kívüli és belüli adatokat összerakja. Ebből az adatfúzióból kerülnek ki az egységes nézettségi adatok. Arra természetesen vigyázni kell, hogy senkit ne számoljunk kétszer, de annak is megvan a módszertana, hogy az ilyen hibákat elkerüljük.

Van négy-öt irány, amerre el lehet indulni. Némelyik beruházást igényel, de olyan megoldás is van, hogy egyszerűen leülnek az érintett cégek, és megtárgyalják, ki milyen kondíciókkal adná át az általa mért adatokat annak, aki ezeket aggregálni tudja a piac számára.

Az év végén lejár Magyarországon a DKT–Gemius-szerződés, és még nem tudjuk, mi lesz utána.

Én sem. Ezt a Gemiustól kell megkérdezni.

De azt tudod, van-e már Nielsen–Gemius-tárgyalás az előbb említett adatfúzió megvalósításáról.

Beszélünk a Gemiussal a háztartáson kívüli és belüli tévénézés adatainak integrálásáról, de annak semmi köze az online piac méréséhez, amit a DKT számára végeznek. Semmiképpen ne keverjük össze a két témát, már csak azért sem, mert a DKT-tenderen mi is elindultunk.

Látjuk, milyen tempóban fejlődik a digitális világ, ezt a Covid fel is gyorsította. Cégvezetőként viszont nyilván terveket készítesz, tervezned kell. Mennyi időre lehet ma tervezni?

Számos iparági vezetővel együtt azzal a problémával küzdök, hogy a tervezés alapparamétereit is nehéz meghatározni, az inflációt, a forintárfolyamot, a munkanélküliségi rátát, pedig ezek mind visszahatnak a reklámpiacra. A piacon nagyon sok szerződés egy évre köttetik, miközben a negyedéveket sem lehet pontosan előre látni. Egy éven túl tervezni meg gyakorlatilag lehetetlen.

A fogyasztói trendeket illetően már jobban kirajzolódnak a változások. Persze az aktuális változások itt is okozhatnak turbulenciákat, ha többen küzdenek anyagi gondokkal, akkor esetleg lemondják a streaming-előfizetéseket, de az alaptrend töretlen. Meg kell tehát találnunk az iparági összefogás útját. Az nem megy, hogy a piac messiásként várja a mérővállalatoktól a megoldást. Aktív párbeszédre van szükség a reklámipari szereplők között, hogy meghatározzuk, melyek a modern üzleti modellek, a működésükhöz milyen paraméterek kellenek, azok hogyan mérhetők meg a lehető legköltséghatékonyabban és legpontosabban. Mi ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy ami más piacokon bevált, azt megpróbáljuk importálni. A nemzeti médiapiacok meglepően elkülönültem működnek, miközben fölöttük létrejött egy globális piac, szintén mérési alapon. Ha a Netflix felépíti a maga reklámpiacát, e mögött is lesz mérési rendszer. Az üzleti modellek és a mérési rendszerek csak együtt fejlődhetnek.

A következő hónapokban milyen újdonságokat hoztok a piacnak?

Az első újdonság annak köszönhető, hogy bizonyos dolgokban hatalmas beruházások nélkül is előre tudunk lépni. A hagyományos mérésben van egy „other” kategória, a tévén történő nem televíziós tartalomfogyasztás. A panelünk nem ennek a mérésére van kitalálva, de azt meg tudjuk csinálni, hogy ugyanazon a válaszadóbázison erre is részletesen rákérdezünk, és elemezzük az eredményeket. Itt még többforrású adatfúzió sem merül föl, hiszen egy panelből jönnek az adatok.

Ehhez kapcsolódik a már említett Streaming Meter is, amelyet szeretnénk Magyarországon is bevezetni, amennyiben erre az igényt a piaci szereplők is megerősítik. Folytatni szeretnénk továbbá azokat a beszélgetéseket is, amelyek megalapozzák, hogy a hazai mérésben is megjelenhessenek a háztartáson kívüli lineáristévé-fogyasztás eredményei.

A másik nagy témakör pedig a digitális reklámmérés, a már említett DAR, a Digital Ad Rating. Ez az alapja annak, hogy a teljes – tévés és digitális – reklámelérés, a Total Ad Rating számait előállítsuk. A DAR körül itthon még sok kérdés merül fel, ami azért meglepő, mert nagy nemzetközi piacokon már sikerrel használják a tévék, az ügynökségek és a hirdetők. A magyar piacon ez egy elszalasztott esély azokkal a nemzetközi szereplőkkel szemben, akik másutt már használják. Pedig éppen ezzel lehetne megmutatni, hogy a magyar médiatermékek miben jobbak, mint más, nemzetközi platformok. Minden említett témában keresni fogjuk a partnereinket.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/3. számában jelent meg. 

2021-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 54 percet töltött a tévékészülékek előtt, vagyis közel ugyanannyi időt, mint egy évvel korábban. A 18 év alattiak viszont naponta átlagosan 14 perccel kevesebbet tévéztek 2021-ben, mint 2020-ban, így e korcsoport tagjai egy átlagos napon 2 óra 49 percet szántak a tévéadások megtekintésére. A 18+ évesek viszont csak kis mértékben változtattak a tévénézési szokásaikon az előző évhez képest: a 18-49 évesek körében 3 perccel, míg az 50+ évesek körében csupán 2 perccel csökkent a napi tévénézési idő 2021-re.

A napi átlagos 4 óra 54 perces tévénézési időből 5 percet jelentett az időeltolásos tévézés a teljes lakosság körében.

Csatornatípusok szerint 2021-ben az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 38,7% volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozatcsatornák” további 9,1%-kal járultak hozzá.
A filmcsatornák 10,8%-ban, a hírcsatornák pedig 7,5%-ban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő- (6,6%), az életmód- (3,8%), a sport- (4,4%), gyerek- (5%) és a zenecsatornák (1,3%), valamint a DVD/videó/videójátékot, illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória (12,9%).

Nőtt a tévénéző közönségen belül az otthoni internet-használók aránya: 2021-ben már az érintettek 74%-a használt otthoni internetet, míg 2020-ban ez az arány 71% volt.

Tavaly a 4 éves és annál idősebb magyar lakosság tagjai közül naponta átlagosan 6,3 millió embert ért el legalább egy percre a televíziós adás, és közülük 5,7 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 35,6 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő közel 12%-a volt. Egy átlagos néző naponta 142 db reklámfilmmel találkozott tévénézés közben, amely 15 db-bal több, mint egy évvel korábban.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben – 2020 kivételével – folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2021-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 43 181 reklámfilmet sugároztak, így a megjelent tévéreklámok együttes száma egész évben majdnem elérte a 15,8 milliót, ami a korábbi évek tükrében rekord mennyiség. Ez 2020-hoz képest 18%-os növekedést jelent, hiszen ekkor több mint 2,4 millióval kevesebb, azaz 13,3 millió reklám volt látható a Nielsen által reklámszinten mért tévécsatornákon. A reklámszpotok átlagos hossza 23 másodperc volt, és egy reklámblokk átlagosan 11 db szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 505 hirdető reklámozott mintegy 1 009 db márkát 7 502 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 6 480 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2021 során került képernyőre.
Az új hirdetések 41%-a hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2 101-szer sugároztak.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 822 ezer db), ezt követte a „Kereskedelem” (3 542 ezer db) és az „Élelmiszer” (2 191 ezer db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 61%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszer-kereskedelem” (931 ezer db) volt, ezt követte a „Hipermarket” (739 ezer db), és az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (694 ezer db). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 40%-át fedte le.

A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, amely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.

A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyő-használatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsor-fogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsor-fogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsor-fogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Fotó: CardMapr/unsplash.com