Dr. Balogh Áron a Magyar Televízió System Architectje, a NextVision Technical Directora, mozgóképes és multimédiás diplomáit az Eszterházy Károly Egyetemen, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szerezte. Doktori fokozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában védte meg, film- és videóművészeti tudományterületen.

Szakmai munkáját az újmédiumok és a digitális alkotói folyamatok technológiai konvergenciája határozza meg. Kutatási és oktatási tevékenysége kiterjed a legkorszerűbb 3D technológiákra, a mesterséges intelligencia mozgóképes alkalmazásaira és a média design interdiszciplináris fejlesztési módszereire.

„Az alkotói technológiák radikális konvergenciája nem jövőidejű hipotézis, hanem a jelen és közös tapasztalati tény. Egy megkerülhetetlen, kényszerítő erejű, ugyanakkor rendkívül izgalmas és kreatív időszakba léptünk, amelyre proaktív és következetes választ szeretnék adni” – fogalmazta meg szakmai hitvallását Dr. Balogh Áron.

A METU új szakvezetője célul tűzte ki, hogy a hallgatókat multidiszciplináris, piacképes tudással vértezze fel, amely képessé teszi őket a mesterséges intelligencia, az automatizálás és az innováció nyújtotta technológiai kihívások magabiztos kezelésére. Képzési koncepciójában a klasszikus eljárások és a kortárs digitális gyakorlatok integrációja kiemelt szerepet kap, teret adva a felelősségteljes és kreatív technológiai kísérletezésnek.

Az összesen 16 tudományterület átfogó konferenciasorozaton több mint 5500 diák vett részt, közel 2500 előadás online közvetítéssel is elérhetővé vált, így minden eddiginél szélesebb közönség követhette az ország legtehetségesebb hallgatóinak előadásait. A METU művész hallgatói összesen 41 pályamunkával képviselték egyetemünket a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban, melynek idén az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adott otthont. Az egyetem színes képzési portfóliójából idén a divat és textiltervezés, tervezőgrafika, fotográfia, film, művészetelmélet, építészet és design területen készültek pályaművek, melyeket az alkotók a szakterületükhöz tartozó tagozatokban adhattak elő a konferencián. Az esemény záróünnepségén Egerben a METU hallgatói 17 díjat vehettek át, köztük 5 első, 6 második és 5 harmadik helyezést, valamint 1 különdíjat.

Első helyezett hallgatók:

• Wang Jia Yu – HARMÓNIA) – témavezető: Kovács Adél (Craft 3 -Öltözéktervezés)
• Boronyák Nóra – MEMORIES. STRIPPED. – Taktiklis asszociációs társasjáték, témavezető: Brittnek Andrea (Tervezőgrafika 1)
• Varga Emma – NATURA MORTA – témavezető: Pettendi Szabó Péter (Fotográfia 1)
• Kósa Lili – TERMÉSZET A BELSŐ TEREKBEN, témavezető: Deli Ágnes (Design 2 – material)
• Habony Ágota – VASARELY MÚZEUM KONCEPCIÓ, témavezetők: Szlama Norbert, Brittnek Andrea (Tervezőgrafika 2)

Második helyezettek:

• Murányi Lili – ALULJÁRÓ, témavezető: Groó Diána (Mozgókép)
• Kiss Laura Virág – IDŐ – 2564, témavezető: Ducki Krzysztof, Tóth Tamás (Tervezőgrafika 3)
• Tigse Éva Karolyna – INHERITED SENSES, témavezető: Remete Kriszta (Craft 2 – Öltözéktervezés)
• Bánáti Clarissa – PADLIZSÁN, MINT VISSZHANG, témavezető: Kovács Adél (Craft 3 – Öltözéktervezés) 
• Szmutka Roland – PERFORMING THE POSTHUMAN A TECHNOLÓGIA ÉS GROTESZK ESZTÉTIKA TALÁLKOZÁSA A TEST ÚJRAÉRTELMEZÉSÉBEN, témavezető: Horváth Eszter (Művészetelmélet 1.)
• Turi-Kováts Katalin – SZOMSZÉDOK, témavezető: Kovács Zoltán (Mozgókép)

Harmadik helyezettek:

• Lagzi Kata – ALKOTÁRS KÁRTYAJÁTÉK, témavezető: Brittnek Andrea (Tervezőgrafika 1)
• Nagy Nikolett – A MŰGYŰJTÉS SZOCIOLÓGIÁJA ÉS A BIRTOKLÁS ESZTÉTIKÁJA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN, témavezető: K Horváth Zsolt (Művészetelmélet 1.)
• Huszti Nikolett – Árnyékterek, témavezető: Horváth Eszter (Építőművészet- elmélet)          
• Bethlendi Borbála Ilona – LÁSS ENGEM, témavezető: Taskovics Dóra (Fotográfia 2)
• Rácz Nikoletta – SZÍV PROJEKT, témavezető: Konsánszky Dóra, Aranyosi Zsuzsanna (Craft 2 – öltözéktervezés)

Különdíjban részesült:

• Nguyen Trong Nghia – JAPÁN „MA” koncepció és negatív tér a termékplakáttervekben, témavezető: Csordás Zoltán (Tervezőgrafika 2)

A konferenciát immár második alkalommal szervezte meg közösen a METU és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a tavalyi sikerre építve. „Az idei esemény sokkal tartalmasabb, de hasonlóan strukturált programmal valósult meg, figyelembe véve a 2025-ös év új trendjeit” – mondták a konferencia alapítói és ötletgazdái, Póka Viktor és Dr. Gyenge Balázs.

Dr. Friedmann Viktor, a METU Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja köszöntőjében hangsúlyozta: „A Metropolitan Egyetem számára fontos, hogy olyan szakmai közösségeknek biztosíthat tudományos platformot, mint a logisztikai szakma legkiválóbb képviselői.”

Dr. Antoni Alfonz, a METU logisztikai szakirányának vezetője hozzátette: „A last-mile logisztika napjaink egyik legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő területe a logisztikán belül.”

Dr. Gyenge Balázs, az Üzleti Tudományok Intézetének vezetője szerint: „A mai nap célja, hogy párbeszédet indítsunk a logisztika kulcsszereplői – szolgáltatók, döntéshozók, kutatók és innovátorok – között.”

A rendezvény méltó módon ünnepelte második évfordulóját: az érdeklődők testközelből ismerhették meg az ellátási lánc egyik legkritikusabb szakaszának, az úgynevezett „utolsó mérföldnek” a kihívásait és megoldási lehetőségeit. A konferencián neves vállalatok és intézmények képviseltették magukat – többek között a 123-Transporter, Telekom Mobility, Trenkwalder, Wolt Drive, BKK Curbside Management, TOURMIX Hungary, Faedra Group, a BME City Logisztikai Kutatócsoport, a Széchenyi István Egyetem, valamint a METU Üzleti Tudományok Intézete. A program lehetőséget adott arra is, hogy a résztvevők közvetlenül hallhassák a logisztika élvonalába tartozó szakértők és gyakorlati szakemberek jövőbe mutató gondolatait, különös tekintettel a CEP (Courier, Express, Parcel) szegmens aktuális trendjeire, technológiai újításaira és kihívásaira. A rövid, ám tartalmas panelbeszélgetés tovább erősítette a rendezvény szakmai súlyát. A visszajelzések alapján egyértelmű: a Logisztika Napja egyre inkább nemcsak a tudásátadás, hanem a kapcsolatépítés és a szakmai párbeszéd kiemelt fóruma is.

A konferencia kiemelten foglalkozott a városi last-mile logisztikával, amely a szervezett kiszállítás és elosztás területe – beleértve azokat a kényelmi szolgáltatásokat, amelyek közvetlenül befolyásolják mindennapi életünket. A last-mile az a szakasz, amikor a termék a közeli elosztóközpontból eljut a végső fogyasztóhoz – ez a lépés nemcsak logisztikai, hanem ügyfélélmény szempontból is kritikus.

A program során szó esett többek között:

• a rugalmas szállítóeszköz-bérlésről,
• a csomagautomaták és hálózati logisztika dilemmáiról,
• a digitális transzformáció lehetőségeiről,
• a munkaerő-közvetítés aktuális kihívásairól,
• a közösségi, zöld csomagszállításról,
• valamint az ESG-képességek és AGILE szervezeti működés szerepéről is.

Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke kiemelte: „A konferencia keretében a szabályozási környezet képviselői és a digitalizációs megoldások szakértői is lehetőséget kaptak a kiszállítási tevékenység gyakorlati szereplőivel való eszmecserére.”

A konferencia fontos tanulsága, hogy az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődése folyamatos alkalmazkodást követel a logisztikai szolgáltatóktól. A környezeti terhek csökkentése, az ügyféligények kielégítése és a nemzetközi verseny kihívásai komoly innovációkat követelnek – ezt mutatta be meggyőzően az idei Last-Mile Logisztikai Konferencia.

A rendezvény lehetőséget nyújtott az egyetem oktatóinak és hallgatóinak is arra, hogy bővítsék tudásukat, valamint új kérdésekkel és szempontokkal gazdagítsák a szakmai diskurzust. A szervezők bíznak benne, hogy ezt az egyedülálló kezdeményezést jövőre is folytathatják, immár hagyományteremtő jelleggel – akár nemzetközi résztvevők bevonásával is.

Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely a filozófiatudományok és politikatudományok doktora, a művészettudomány területén habilitált egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Széleskörű tudományos és felsővezetői tapasztalattal rendelkezik, kutatási területei közé tartozik többek között a művészetelmélet, eszmetörténet, kultúrpolitika. Oktatói pályafutása során számos hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményben tanított, jelenleg is professzorként oktat több egyetemen. A METU-nak 2022 óta munkatársa, kezdetben kutatóprofesszorként, majd egyetemi tanárként. Korábban több meghatározó intézményben töltött be vezetői pozíciót, többek között a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára volt egy évtizedig, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöki főtanácsadójaként dolgozott. Emellett a Valóság című tudományos folyóirat főszerkesztője, valamint a Nemzeti Filmintézet dokumentumfilmes bírálóbizottságának elnöke.​

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy hazánk legnagyobb magánegyetemének akadémiai vezetését irányíthatom. Határozott célom, hogy a nemzetközi- és a hazai piacon is egyedülálló gyakorlatorientált szemléletet továbbfejlesztve a Budapesti Metropolitan Egyetem Közép-Európában is meghatározó felsőoktatási intézménnyé váljon” – nyilatkozta kinevezése kapcsán Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely.​

A Művészeti és Kreatívipari Kar dékáni feladatait mától Megyeri Gábor PhD formatervezőművész, oktató és designelméleti kutató látja el, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) szerzett mesterdiplomát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen védte meg doktori fokozatát marketing és designkommunikáció területén. Közel két évtizede aktív szereplője a hazai kreatíviparnak és a művészeti felsőoktatásnak. 2018 óta tanít felsőoktatásban, a METU-n szakvezetőként és általános, oktatásért és minőségbiztosításért felelős dékánhelyettesként is tevékenykedett, kulcsszerepet játszva egyebek mellett a formatervező képzések megújításában. Számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, többek között Bázelben, Genfben és Milánóban mutatták be munkáit. Kutatási területei közé tartozik az analóg értékek interpretációja a digitális világban, az innovatív és kísérleti termékfejlesztés, a jövőkutatás, valamint a művészet és tudomány kombinálása.​

A Budapesti Metropolitan Egyetem vezetősége ezúton is köszönetét fejezi ki a leköszönő rektornak, Prof. Dr. Kocziszky Györgynek, aki 2023. október 1-jétől töltötte be a rektori pozíciót, valamint Dr. Csizmadi Péternek, aki 2020. május 21-től látta el a Művészeti és Kreatívipari Kar dékáni feladatait.

Prof. Dr. Kocziszky György vezetése alatt az egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen a tudományos kapcsolatok terén, amely hozzájárult a METU hazai és nemzetközi elismertségének növekedéséhez.

​Dr. Csizmadi Péter irányításával a METU Művészeti és Kreatívipari Kara fontos mérföldköveket ért el: az integrált projektalapú művészeti képzés megerősítésével és a nemzetközi kapcsolatok bővítésével hozzájárult a kar hírnevének és tekintélyének gyarapodásához. Dr. Csizmadi Péter továbbra is az egyetem meghatározó oktatója marad, az Építészet és Design Tanszék vezetőjeként folytatja pályafutását.

A távozó vezető 14 év után mondott búcsút az egyetemnek, amelynek 2009-től marketingigazgatója, az elmúlt öt évben pedig elnök-vezérigazgatója volt.

„Amikor 2009. nyarán csatlakoztam a METU-hoz, alig 3000 hallgatóval és 5 szakkal működött, ma pedig 7000 feletti létszámmal indítjuk az új tanévet és 40 feletti a szakok száma. Sikeresen kiléptünk a nemzetközi oktatási piacra, ma már több mint 1000 nemzetközi hallgatónk van több mint 100 országból. Új karokat alakítottunk ki, a Művészeti és Kreatívipari Kar mára az ország legnagyobb művészei képzőhelyévé nőtte ki magát. Mindez a hallgatói elégedettség és a munkatársi elkötelezettség növekedése mellett. Az alkotóegyetem koncepció kidolgozása, illetve a myBRAND nemzetközi szinten is jelentős lépések a METU életében.” – írja levelében a távozó vezető.

Dr. Tóth Ágnes a privát szférában dolgozik tovább. Utódját, Wenczel Richardot  a jövő héten mutatják be.

Dr. Tóth Ágnes több alkalommal szólalt meg a Márkamonitor print és online kiadásában, a rádióműsounkban, többször is előadott a konferenciáinkon, legutóbb a Mesterséges intelligencia az üzletben című rendezvényünkön. Karrierútja következő állomásához sok sikert kívánunk!

„A kurzushoz csatlakozók elsajátíthatják az emberi viselkedés összetevőit és azok alakítását, hogy üzleti és magánéletükben a lehető leghatékonyabban érvényesítsék érdekeiket” – mondta Dr. Németh Gergely egyetemi docens, társ a METU Viselkedéstervező képzésének alapítója.

Magyarországon eddig nem indult ehhez hasonló egyetemi képzés, pedig magát a tudományt (Viselkedéstervezés – Behavioral Design) világszerte olyan cégek alkalmazzák, mint a Google, a Microsoft, a Ford, a Netflix vagy épp a Facebook.

„Szeretünk olyan projekteken dolgozni, amelyek értéket teremtenek, ezért külön öröm számunka a METU megbízása. Az új képzéssel olyat tanít az egyetem, amelyre évtizedek óta szükség van szerintem mind egyéni, mind pedig vállalati szinten: a képzés az emberi kapcsolatok lényegét mutatja meg, nem arra fókuszál, hogy mit, hanem arra, hogy hogyan csináld, amit teszel” – mondta Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow alapítója.

Az új képzés mellett a METU az ügynökséget bízta meg OD Szervezetfejlesztési Szaktanácsadó kurzusának kommunikációs kampányának lebonyolításával is.

A 2021-ben alapított Follow The Yellow Communications (FTY) első alkalommal dolgozik együtt az egyetemmel.

„Az egyetemi oktatásnak egyértelműen a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek fejlesztése felé kell elmozdulnia. Fontos szerepet kap például az analitikai gondolkodás, a problémamegoldás, az interperszonális kommunikáció és az informatikai készség. Ehhez a felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért az intézményeknek a gyakorlati tanulási tapasztalatokra és az iparági együttműködésekre kell helyezniük a hangsúlyt, mert a hallgatók ezektől lesznek versenyképesek, amikor munkába állnak – hangsúlyozta Dr. Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzlet Kommunikáció és Turizmus karának dékánja. – Intézményünkben az általunk fejlesztett myBRAND módszer alkalmazzuk, ami egyedülálló, innovatív tanulási, tanítási módszertan olyan haladó eszközrendszerrel, amivel a hallgató felépítheti a tudáson alapuló személyes brandjét és a saját szakmai portfólióját, amivel már magabiztosan léphet majd ki a munkaerőpiacra.”

„Az egyéni készségfejlesztés mellett a másik fő vonulata oktatásunknak a kollaboráció ösztönzése. Fontosnak tartjuk a szakokon, specializációkon, sőt karokon átívelő együttműködéseket, amelyekkel a hallgatók más képzések hallgatóival hozhatnak létre közös projekteket, mert a való életben is ennek az erősségét látjuk. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban oktatóinkat minden eszközzel – továbbképzésekkel, workshopokkal – arra ösztönözzük, hogy ne a hallgatói plágium eszközeként tekintsenek rá, hanem egy olyan eszközrendszerre, ami most alakul, de már az is látszik, hogy alapvetően fogja megváltoztatni a munkavégzést, amire nekünk a hallgatóinkat fel kell készítenünk. Ezért minden ellentmondásossága ellenére az a feladatunk, hogy megismerjük és kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket” – tette hozzá Dr. Naárné Dr. Tóth Zsuzsanna, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatási rektorhelyettese. 

Csidei Balázs, a Budapesti Metropolitan Egyetem humánerőforrás igazgatója pályaválasztási, karriertanácsokkal várta a fiatalokat. A kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, hogy „Mindkét karunkra, az üzletire és a művészetire is komoly szaktekintélyeket igyekszünk oktatói gárdánkba hívni, akár állandó, akár vendégelőadónak. A szakmai kiválóság mellett a másik kritérium, hogy a hallgatók egyéni fejlődését a középpontba állító, őket partnerként kezelő, projektek vagy alkotások létrehozására fókuszáló oktatási módszertanunkkal azonosulni tudjanak. Oktatóink folyamatos képzését és nemzetközi mobilitását éppolyan fontosnak tartjuk, mint a hallgatóinkét.”

A magyarországi program eredetije tizenöt éve Ausztriában indult el, ahol nagyon fontos a regionalitás. Történelmileg úgy alakult, hogy egyes régiókban szinte mindent helyben kellett megtermelni, így az adott régióban nagy számban jöttek létre helyi ízek, helyi termékek.

Magyarországon nincs ilyen értelemben vett regionalitás, így Ausztriából az értékrendszeren túl jószerivel csak az almás logót lehetett átvenni, a többi kiegészítő elemet itthon találták ki. A kiindulópont az volt, hogy nálunk is vannak magas minőségű terméket előállító kistermelők, akik értéket teremtenek, amelyek fontosak lehetnek egy nagyvállalat számára is.

A szállítóik kistermelők, akik olyan minőségben – sokszor kézi munkával – állítanak elő termékeket, amilyet a nagyvállalatok nem tudnak. Az a percepció, hogy így persze drágák is. A programot még a Covid alatt kezdték építeni, és kifejezetten előnyükre vált, hogy az ellátási láncok hossza és az abból fakadó költségnövekedés miatt most már ezek a kézműves termékek nem drágábbak, vagy alig drágábbak, mint a nagyvállalatok kínálata.

Ezekkel az emberekkel nem lehet úgy tárgyalni, és hasonló feltételrendszert állítani, mint egy nagy beszállítóval. A kistermelők speciális törődést igényelnek, ezért a SPAR egy speciális osztályt állított fel, amely csak velük foglalkozik. Ők személyesen találkoznak, keresik meg és fel minden egyes alkalommal a leendő szállítókat. Mert azt vallják, hogy látni kell, át kell élni, amit csinálnak. Az idő előrehadtával azonban a program reputációja annyira nő, hogy a kistermelők már egymásnak is ajánlják a programot.

Amikor egy nagyvállalatnak van egy beállt rendszere, abba nem egyszerű beleilleszteni valami egészen mást. A régiókat egymástól jól elkülönülten határozták meg. Építettek az ország hat különböző pontján hat raktárat, és most épp Budapesten egy hetediket. A raktárak körül 50 kilométer sugarú köröket húztak, ezeket tekintik egy-egy régiónak, ezen belül keresik meg a beszállítókat, és a régión belül, a legjobb boltokban terítik a termékeket. Vagyis a SPAR boltjaiban ugyanazt a terméket találja meg a vevő, mint például a sarki tejesnél, ugyanabban a minőségben. A megvalósításhoz, a raktárakhoz saját emberekre, saját, igen komoly logisztikára és informatikai rendszerre van szükség.

Létrehozták a SPAR Beszállítói Akadémiát, amelynek az első oktatási évében csak arról volt szó, hogy a kistermelők hogyan tudják teljesíteni a vállalat igényeit. A következő fázis az volt, hogy segítették a kistermelőket talpon maradni, fejlődni. Működtetnek egy tudástárat rendszeresen frissített tartalmakkal, és I Love Hazai néven indítottak egy podcast-sorozatot kifejezetten kisvállalkozóknak. Van egy tudásközpont nagyon színvonalas, sokszor egyetemi tananyagokkal, amihez a meglévő vagy a reménybeli beszállítók férnek hozzá. Egy mentorcsapat is a partnerek rendelkezésére áll. Rendszeresek a webináriumok, és van egy évente megrendezett kétnapos marketing bootcamp is. Ez utóbbi tavalyi rendezvényre sokan spontán hoztak termékeket, amiből kóstoltatás lett, idén ezt már tudatosan megszervezték és az egyik legjobb network lehetőség alakult ki.

A Régiók Kincseit eddig szinte sehol nem hirdették, most, hogy meglesz budapesti raktár is, már terveznek egy kampányt is hozzá. A SPAR büszke arra, hogy a METU-val együtt dolgoznak: a diákok óra keretében dolgoznak a kisvállalkozók problémáinak a megoldásán.

A prezentáció végén az előadó megmutatta a termékek kihelyezéseit is. Ezek az áruk nem egyszerűen felkerülnek a polcokra, hanem elkülönülő, messziről is jól látszó dedikált kihelyezést kapnak. A Régiók Kincsei alma logója a minőségi kistermelői terméket fogja jelenteni minden fogyasztó számára.

A SPAR Magyarország Beszállítói Akadémiája eddig is támogatta és segítette a magyar élelmiszeripari termelőket és vállalkozókat. Ez azonban idén egy újabb csatornával bővült: a vállalat Hungaricool és Régiók Kincsei programjaiban résztvevő beszállítói már a Budapesti Metropolitan Egyetem diákjaitól is kérhettek marketing tanácsadást: a jelentkezők bemutathatták azokat a marketing kihívásokat és problémákat, melyekkel cégük épp szembenéz.

„A programjainkban résztvevő beszállító partnereink többségében azonos helyzetben vannak: olyan nagyszabású üzleti döntés előtt állnak, ami kihathat a cég és a márka jövőjére, tehát a szakmai tanács mindenképpen jól jön nekik” – mondta Tollas Attila, a SPAR Magyarország regionális beszerzési csoportvezetője, aki az egyetemi előadásokon marketing szakos, nappalis és levelezős diákokkal dolgozott együtt 16 különböző cég kihívásain. A programnak köszönhetően a SPAR Magyarország nemcsak a magyar kkv-knak tud segíteni a fejlődésben és a szintlépésben, hanem az egyetemisták gyakorlati tudását is gyarapítja. A vállalkozók kifejezetten örültek a lehetőségnek, hogy a döntések előkészítésébe új, friss szemléletmóddal rendelkező fiatalokat is bevonhattak. A közös munkát a diákok is élvezték, hiszen fontosnak tartják, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati, kézzel fogható példákat is lássanak.

„A METU gyakorlatorientált képzései során a szakmai kihívásokra készítjük fel a hallgatóinkat, ezért a képzési idő során gyakran dolgoznak különböző fiktív vagy valós, vállalatok által biztosított projektfeladatokon” – meséli Dr. Lukács Rita, a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing Intézetének vezetője. Hozzátette: „Az ő segítségükkel a félév során azt gyakorolhatták a kurzus résztvevői, hogy milyen egy valós marketingprobléma megoldásán dolgozni. Ebben az esetben ráadásul a felelősségük is jóval nagyobb volt, mint egy fiktív esettanulmány vonatkozásában, hiszen 16 valós kkv marketingstratégiáját dolgozták ki a tantárgy keretei között a METU-s hallgatók.”

A SPAR Magyarország mind a nappali, mind a levelező tagozatos diákok körében hirdetett egy-egy győztes csapatot. A nappalis diákok közül a Virágbéke Méz Manufaktúra Kft.-nek készített anyag lett a legjobb, míg a levelezősök közül a Funky Forestnek készített prezentáció kapta a legtöbb pontszámot.

„Kiemelkedő lehetőségnek gondolom a SPAR és a METU együttműködését, illetve azt, hogy diákoktól kérhettünk szakmai tanácsot, ezért nem is volt kérdés, hogy jelentkezem” – mondta a Régiók Kincsei programhoz tartozó Virágbéke vezető méhésze, Gál Attila. Hozzátette: „Nagyon örülünk, hogy a mi márkánkkal foglalkozó csapat nyert. Kifejezetten hasznos információkat gyűjtöttek össze, amiből jól látszik, hogy a különböző korosztályoknak milyen preferenciái vannak a mézfogyasztás terén.”

„A Hungaricool termékverseny egyik nyerteseként nagy öröm volt számunkra ez az újszerű együttműködés, szívesen adtunk át szakmai információkat a diákoknak és hálásan fogadtuk értékes meglátásaikat, javaslataikat” – tette hozzá a Funky Forest marketingvezetője, Sarkadi Katalin.

A SPAR Magyarország a győztes csapatok mellett a nappalis és a levelezős diákok között is kiosztott egy-egy vigaszdíjat, így összesen 20 METU-s diák kap a SPAR-tól díjat. A győztes csapatok pedig amellett, hogy büszkék lehetnek a teljesítményükre, meghívást kaptak a SPAR I Love Hazai podcast műsorába is.

Saját hallgatói körében szervezett nagyszabású influenszermarketing versenyt a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU). Az eseményen közel 70 hallgató próbálhatta ki magát tartalomgyártóként 2-4 fős csapatokba rendeződve. A résztvevőknek egy valós vállalat iránymutatásai alapján kellett tipikus közösségimédia-tartalmakat, például TikTok videókat, Instagram posztokat és Instastorykat készíteniük. A közreműködő márkák – többek között a Burn, a Maggi, a Garden Gourmet, a Chocapic, Nissin – képviselői, a METU oktatói, illetve a Territory Influence influenszermarketing-ügynökség képviselője együtt értékelték a beadott munkákat. Mindegyik márka a számára legjobb tartalmakat készítő csapatokat díjazásban részesítette.

Az egész napos program részeként a hallgatók és a téma iránt érdeklődők egy workshopon is részt vehettek, a Territory Influence (TI) influencer marketing ügynökség szakmai támogatásával. Az ügynökség jóvoltából Stumpf Patrik (@stumpfpatrik) és Dr. Husz Orsolya (@fromorsiwithlove) tartalomkészítők adtak elő arról, ők hogyan építették fel személyes márkájukat és mit tanácsolnak a kezdő tartalomgyártóknak. A beszélgetésen szó esett arról is, mennyi munka van egy-egy tartalom mögött, milyen elvárásoknak kell megfelelni a követők és a márkák kereszttüzében, illetve Tóth Annamáriától (TI, Client Service Team Lead UK) megtudhattuk, hogyan zajlik a valóságban egy márkaegyüttműködés. A beszélgetés moderátora a Territory Influence Key Account Managere, Wéber Anna volt.

„Az influenszermarketing versennyel a célunk egyrészt az volt, hogy közelebb hozzuk a márkákat az egyetemhez és az oktatáshoz, másrészt fontos eleme volt a METU  marketingszakmai közösség építésének ” – mondta Dr. Dér Csaba Dezső, a Kereskedelem és marketing alap-, illetve Marketing mesterszak, valamint az eseményt szervező Marketing Műhely vezetője  – „A METU saját MyBRAND oktatási módszertanában is hangsúlyos szerepet kap, hogy megtanítsuk, hogyan tudják a hallgatók tudatosan építeni az énmárkájukat, ennek pedig az egyik leghatékonyabb eszköze a közösségi média. A versenyzők élesben tapasztalhatták meg, milyen, amikor egy valós márka iránymutatásai és elvárásai szerint kell tartalmat készíteniük úgy, hogy az közben hiteles is maradjon.”

A gyakorlati tapasztalatok mellett a hallgatók új szakmai kapcsolatokat építhettek, és személyesen is bemutatkozhattak a márkák képviselőinek a versenyen. A METU azon dolgozik, hogy hasonló eseményeken keresztül a jelenlegi és volt hallgatókkal, az oktatókkal és a szakmai partnerekkel közösen egy aktív marketingszakmai közösséget alakítson ki, ahol aktív párbeszéd folyhat a legaktuálisabb témákról.