Hiszen a márkánk soha nincs készen. Formálják a piac, a technológia, a fogyasztói ízlés változásai. Formáljuk mi magunk is új ötletekkel, innovációkkal. Változik a marketingkommunikáció eszköztára, amellyel a márkánk építését támogatjuk. Hype-ok, divatok születnek, és idővel kiderül, melyek bizonyulnak tartósnak. A storytelling örök, de az emberek időről időre más történeteket akarnak hallani. Vagy ugyanazokat a történeteket, de másképp.

A favágó néha megáll a munkában, és megélezi a fűrészét. A márkaépítőnek is jót tesz, ha egy napra kivonja magát a taposómalomból, és találkozik azokkal, akik hasonló problémákkal küzdenek, netán hasonló problémákra találtak megoldást. Idén is a legkiválóbb szakembereket kértük fel, hogy osszák meg tudásukat, tapasztalataikat, de akár kétségeiket, dilemmáikat is a Márkaépítés konferencia keretében. Használja ki a lehetőséget, töltsön velük egy inspirációkban gazdag napot!

Mindannyian azt akarjuk, hogy a márkánk sikeres, tartós, hosszú életű legyen. Ki tudna erről hitelesebben beszélni, mint Hortobágy Cirill pannonhalmi főapát, aki egy immár több mint ezeréves brand építéséről fog beszélni. De minden témának megkerestük a legjobb szakértőit a lélektantól a gazdaságon és a marketingtudományon át a piacvezető cégek best practice-eiig. A délutáni program további kiváló esettanulmányokat tartogat, a már publikált programon felül további három prezentációval, amelyeknek a részleteit a héten közöljük.

Biztosítsa be a helyét már ma az idei év első nagy marketinges konferenciáján!

A kiindulópont adott, úgy kell termelnünk és fogyasztanunk, hogy a következő nemzedékek is kielégíthessék a szükségleteiket. Az alapok világosak, ám a vállalatok hangja és a fogyasztók hangja között még bőven akad disszonancia. Amit sok vállalat büszkén hirdet: „környezetbarát megoldásokat alkalmazunk, évente közzétesszük a felelősségi jelentésünket, kevesebb műanyagot használunk” stb., azt a fogyasztók gyakran igen kritikusan szemlélik: „csak rárepültök a környezettudatossági trendre, rengeteg szemetet termeltek, amit csináltok, annak réges-régen így kellene lennie” stb.

A vállalat által sikeresen végrehajtott feladat és annak hatékony kommunikálása nem feltétlenül eredményez társadalmi elfogadást és a vállalathoz kötődő fogyasztókat, amennyiben ez a feladat egy elszigetelt jelenségnek tűnik a fogyasztó szemében és úgy érzik, hogy a vállalat egész tevékenysége mindezzel nincs összhangban.

A fenntarthatósági stratégia nem valamiféle zöldkommunikáció, hanem valódi, a vállalat egészét átfogó működési elv. Ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának több rétegből kell állnia, benne a hitelességi, hatékonysági, innovációs és transzformációs stratégiával.

A fogyasztó már számon tartja és értékeli, ha a vállalat társadalmilag hasznos célokat támogat, de a kevesebb néha több: a túl sok és részletes konkrétumok (pl. vízgazdálkodással összefüggő részletek) még nem érik el az ingerküszöbét.

A vállalati reputációt elsődlegesen befolyásoló elemek közvetlenül hatnak a fogyasztó jelenlegi élethelyzetére: „finomak a termékei, nem túl drágák, segítenek az egészséges életmód kialakításában, javítják az életminőségemet”.  Ebből az aspektusból, a fogyasztó élethelyzete szempontjából kell újragondolnunk a vállalatnak a fenntarthatósághoz való viszonyát és annak kommunikációját.  A fenntartható fejlődést, ha komplexen kezeljük és a teljes vállalati működést áthatja, akkor mindezek hatékony kommunikációja a nekünk tetsző irányba módosíthatja a vállalat értékelését a fogyasztó számára kiemelten fontos területeken is. Meg kell osztanunk az alapvető információkat a fogyasztóval, tudatosítanunk kell benne, hogy az állandó innovációnak köszönhetően a termékünk biztonságos, egészséges, miközben az azt előállító vállalat törődik a környezettel és társadalmilag hasznos célokat támogat.

A fenntarthatóság imázsának megteremtése és fenntartása hosszú távú befektetés. Nem elég a fenntartható fejlődést biztosítani, hanem olyannak is kell látszani, aki a fenntartható fejlődést biztosítja és egyben folyamatosan partnerként kell kezelni a fogyasztót, hogy neki mindez most, a jelenben, miért jó.  Egy adott vállalaton belül az egyes márkák külön kommunikációs stratégiát és befektetést igényel(het)nek.

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!

Kurucz Péter (kereskedői kapcsolatok igazgató, Nielsen) röviden így válaszolta meg a bevezető kérdést: új csatornák, új versenytársak és új fogyasztói igények keletkeztek minden szegmensben.

Az előadó napjaink főbb kiskereskedelmi trendjeinek áttekintésénél különös figyelmet fordított a minket leginkább érdeklő hazai piacra, ahol érdekes paradoxont figyelhetünk meg: a magyar fogyasztók egyre optimistábbak munkahelyi kilátásaikat, saját pénzügyi helyzetüket és költési szándékukat tekintve, az előző két negyedévben mégis csökkent a fogyasztói bizalmi index (ami egyébként az elmúlt évtizedben folyamatosan az európai index alatt volt, 2011-ben még 41, 2018 végén 9 százalékponttal elmaradva az uniós átlagértéktől).

A kiskereskedelmi forgalom növekedéséhez mind az élelmiszer (7%), mind a vegyi áru (8,1%) kategória hozzájárult, ám az értékbeli növekedés elsősorban az árak növekedéséből következett. A növekedés fő motorjai a diszkontok és a drogériák.

Aki nem akar lemaradni, annak az értékesítési csatornákra, a versenytársakra és a fogyasztókra egyaránt figyelnie kell. Az online vásárlás egyre erősödik: két éve még a megkérdezettek 26, ma 29%-a mondta, hogy biztosan fog online vásárolni (másfelől nézve persze a fogyasztók 71%-a még mindig idegenkedik ettől). A saját márkás termékek megítélése javul, 2018-ban már a vásárlók 45%-a állította azt, hogy azok minősége ugyanolyan jó, mint a gyártói termékeké. A fogyasztók számára fontos a kényelem, a vásárlási élmény, és elvárják a vállalatoktól az innovációt és a fenntarthatóságot.

Mindössze a fogyasztók 11 %-a mondja, hogy nem próbál ki új termékeket. A kipróbálás legfőbb ösztönzője a többi 89% számára a barátok ajánlása, ezt követi, hogy boltban vagy online látta az új terméket, a TV-reklám már csak a negyedik. Az innovációra nyitott tipikus fogyasztó 18-39 év közötti nő, aki kis létszámú családban, jellemzően Budapesten él. A mai piac már nem kizárólag a nagy múltú márkák terepe.

A fogyasztók igénylik a fenntarthatóságot és elvárják a vállalatoktól, hogy legyen fenntarthatósági stratégiájuk: 81 %-uk mondja, hogy a fenntarthatóság „kiemelkedően” vagy „nagyon” fontos a számára, 73%-uk „egyértelműen” vagy „valószínűleg” változtatna fogyasztási szokásain, ha azzal csökkentheti a káros környezeti hatást, 49%-uk pedig akár az átlagárnál magasabb árat is kifizetne olyan termékért, ami megfelel a magas minőségi / biztonsági elvárásoknak (organikus, környezetvédelmi szempontból fenntartható, szociális felelősségvállalás kapcsolható hozzá).

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!

A délelőtti plenáris program előadói  a fenntarthatóság fogalmát járják körül több szempontból, délután pedig három szekcióban gyakorlati példák egész sorát ismerjük meg a mintegy 50 előadó közreműködésével.

Nézze meg a most már közel végleges programot, és biztosítsa be a helyét mielőbb!