Az alapítók: László Ervin világhírű, a Nobel-békedíjra többször jelölt tudós, író, a Budapest Klub alapítója és Demcsák Mária, a Piac és Profit alapítója.

Idén száz pályázati felkérést adtak ki az alapítók a díjra jelöltek között. Ötvennégyen éltek is a felkéréssel. Csak pályázati felkérés birtokában lehet pályázni az üzleti etikus jelző viselésére. A színvonalat mutatja, hogy 17 pályázat a 42 tagú zsűritől egy-egy pont eltéréssel egyforma magas pontszámokat kapott.  A zsűri tagjai az előző években díjazott cégek vezetői.

Mintegy 130 élő, működő üzleti etikus céghez 2023-ban újabb tíz csatlakozott.

Kisvállalat kategória

Cudy Future Kft., Futár.hu Logisztikai Kft., Info Sierra Kft.

Középvállalat kategória

BEPATECH Kft., Prolan Zrt., Techniq 2000 Kft.

Nagyvállalat kategória

ALTEO Nyrt., Büttner Kft., MagNet Bank Magyar Közösségi Bank Zrt., Civita Group Nyrt.

Az idei Üzleti Etikai Díjátadó Gála ünnepségére eljöttek az előző évi díjazott cégek vezetői, tulajdonosai, ezzel a hűségüket és elkötelezettségüket is kifejezve a tisztességes és felelős üzleti magatartásmód iránt. Az öröm, a büszkeség és a ráébredés most is, mint minden évben megjelent a díjat kapó cégek vezetőinek köszönő beszédeiben. Díjjal a kezükben a mikrofon előtt szívből jövő szavakkal köszönték meg az elismerést. Bevallották, soha nem gondoltak arra, hogy a világ legtermészetesebb viselkedéséért, a tisztességes, becsületes, másokra tekintettel levő, felelős üzleti jelenlétért díjat lehet kapni. Velük együtt immár 130 működő cég viselheti büszkén az üzleti etikus vállalat jelzőt és vele együtt használhatja az üzleti etikai díj logóját, emblémáját – írják.

2022-ben a Kisvállalat kategória nyertesei:

• Derik Hungária Kft.
• Faberland Kft.
• Losonczi Innovation Kft.
• RG-Stúdió Kft.
• J&J Center Kft.

2022-ben a Középvállalat kategória nyertesei:

• ÉMK Kft.
• Fétis Kft.
• Metalloglobus Kft.

2022-ben a Multinacionális vállalat kategória nyertesei:

• BorsodChem Zrt.
• Eaton Enterprises Hungary Kft.

Demcsák Mária, aki László Ervinnel együtt 2000-ban alapította az Üzleti Etikai Díjat elmondta: „Idén több mint 80 jelölést kaptak a szervezők, ezekből több, mint 70 cég kapott pályázatra felkérést és 35 értékelhető pályázat érkezett az üzleti szektorból. Az eddig díjazott cégek vezetőiből álló zsűrinek nehéz dolga volt. A rendkívül erős, hiteles pályázatokból nem volt könnyű csak 10 céget kiválasztani nyertesként.  37 vállalatvezető szavazott arról, mely cégeknek adjanak bizalmat, amelyek megőrzik a díj, az üzleti etikus jelző használatával járó felelősséget. A díjazottaknak az elismerés nem kerül semmibe. Elvárás feléjük a példamutató, tisztességes üzleti jelenlét és a fenntartható fejlődésért tettek, cselekedetek fokozott beépítése és annak edukálása.” A díj és az etikus cég jelzőjének viselése örökre szól, azt csak az alapítók vonhatják vissza.

Demcsák Mária elmondta azt is, hogy a pályázatra az országos gazdasági szakmai szervezetek, kamarák elnökségi döntéssel jelölnek tagjaik sorából és maguk a cégek önjelölést nyújthatnak be. A jelöltek közül azonban csak azok nyújthatnak be pályázatot, amely cégeket arra kifejezetten felkérnek az alapítók.

Vannak előremutató kezdeményezések, például az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, vagy a COP 26 nemzetközi éghajlat-változási konferencia által megfogalmazott célkitűzések. Azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek elérése nem egy javaslat, egy választható lehetőség, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsuk a bolygón jelenleg élő közel nyolcmilliárd ember túlélését.

Az idáig kitűzött fenntarthatósági célokat nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, mert hiányzik a politikai akarat a globális szintű eredmények eléréséhez. Aggodalomra ad okot, hogy ha a célokat teljes mértékben el is érnénk, akkor sem enyhülne teljes körűen a globális válság. A fenntarthatatlanság kihívásainak kezelésére radikálisabb lépésekre van szükség, többek között az emberiség nagy részének tudatos bevonására és aktív együttműködésére.

Az átfogó programok indokoltságának tudatosításához el kell érni a kritikus tömeg szívét és eszét.  A jelenleg uralkodó mentalitás nem alkalmas arra, hogy aktívan támogassa a globális fenntarthatóság elérésére irányuló törekvéseket, ezért új paradigmára van szükség mind gondolkodásban, mind cselekvésben.

„A ma uralkodó szemléletmód az embereket zárttá teszi a tágabb emberi érdeklődésre számot tartó projektektől. Ezt egy időszerűbb és tudományosan megalapozottabb paradigmával kell helyettesíteni. A változás előidézésének legjobb módja a példamutatás: tudatos és felelősségteljes emberek által, olyan emberek által, akik maguk lehetnek azon haladás jelképei, amelyet látni akarnak a világban” – mondja László Ervin.

Gondolkodjunk az egészben!

A professzor szerint a sok széttöredezett és töredezést okozó paradigmáról át kell térnünk egy holisztikus, teljességet elősegítő gondolkodásmódra. Egészben kell gondolkodni, egymással összefüggő és integrált rendszerekben, figyelembe véve a földi élet összekapcsolódásait és kölcsönös függőségeit. “Elkülönítettük életünket az élő természettől. Fenntarthatatlan módon beavatkoztunk az élővilág egyensúlyába, ezzel veszélyeztettük saját egészségünket és jólétünket. Újra kell kapcsolódnunk a természethez, annak a bioszféra evolúcióját meghatározó fő folyamataihoz.”

Mi a megoldás?

A tények világosak, és szembe kell néznünk velük. Károsítottuk az élet integritását a bolygón, ezzel hatalmas veszélyt előidézve saját túlélésünkre. Most tennünk kell, és szerencsére tehetünk is ellene valamit. Meg kell reformálnunk a társadalomban még mindig uralkodó paradigmát. Szélesebb, tudományosan megalapozottabb paradigmára van szükségünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a földi élettel összhangban gondolkodjunk és cselekedjünk.  Ez egy sürgős feladat, amely közvetlen hatással bír az életünkre és a jövőnkre.

*Ez az írás László Ervinnek a Fenntarthatósági Csúcson – 2021. november 18-án – elhangzott beszéde alapján készült. A professzor magyarul is megjelent két utóbbi könyve „A kozmosz intelligenciája” és „A halhatatlan tudat” is arra mutat rá, hogy csak úgy tudjuk megmenteni magunkat, környezetünket és társadalmunkat, ha új gondolkodást fejlesztünk ki, amelyhez az egész emberiség szükséges.

„Valami változik” – kezdte előadását, ami máris némi reményre jogosít. Valóban egy járvány kellett ahhoz, hogy megváltozzunk? De ha már így van, használjuk ki ezt a fordulópontot, hiszen nem lehet egyszerűen csak visszatérni a korábbi életmódhoz és gondolkodáshoz.

A világban volt egyfajta egyensúly, ami a mesterséges fenntarthatóságra alapult: akinek nagyobb a hatalma, több a pénze, az érvényesíti az akaratát. Ez a nyertesek világa volt. Nem a rendszer egészét optimalizáltuk, csak egy részét, azokét, akik pénzzel és hatalommal bírnak.

Világunk azonban egy komplex rendszer, amelyben az egyes részek között állandó kölcsönhatás van. Kialakult egy globális rendszer, amit sokan még mindig lokálisan próbálnak kezelni.

A biológia megtanított minket arra, hogy az marad életben, aki képes másokkal együttműködni. Az élő rendszer koherens, csak akkor marad fenn, ha minden része kapcsolatban van minden más résszel. Így a mostani szub-optimalizált rendszer nem fenntartható. Amelyik rész nincs kapcsolatban a többivel, az megbetegszik, idővel rákos lesz.

A globális társadalom nem marad életben, ha csak egyes részeit kezeljük. A Trump-féle „America first” típusú hozzáállás, amely szerint az a fontos, hogy „nekem mi a jó”, nem kaphat elsőbbséget egy kormány, egy ország, egy cég életében. A bioszféra, az élet a bolygón úgy tartható fenn, ha minden része egyenlő súlyt kap. Ha viszont nem komplex rendszerként kezeljük, annak megfizetjük az árát, mert végül összeomlik a rendszer. Minél tovább várunk a változtatással, annál nagyobb lesz az ár.

Aki együttműködik, az túlél.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?