„Fesztiválunk névadója, a valaha élt egyik legelismertebb hazai előadóművész és komponista nem csupán világraszóló tehetségével emelkedett ki kortársai közül: sokoldalúsága, az újra, az újításra való folyamatos törekvése is példaértékű. Nem kérdés, hogy a Liszt Ünnep szervezésekor ennek szellemében igyekszünk mi is minden évben új és megújuló művészi energiaforrást kínálni a feltöltődésre vágyó közönségnek” – mondja Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. „Az újdonságokon belül is elsősorban a különlegességeket, máshol nem elérhető produkciókat és együttműködési lehetőségeket keressük, hogy a fesztivál programjaira érkezők kivételes koncertélményekkel, irodalmi vagy képzőművészeti pillanatokkal gazdagodhassanak” – teszi hozzá Szomolányi Janina, a Müpa fesztiváljainak operatív igazgatója.

Az eseménysorozat nagyszabású nyitányán az Árpád-házi Szent Erzsébet történetéből született oratórium, a Szent Erzsébet legendája elevenedik meg nagyszerű hazai és nemzetközi szólisták, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint a Nemzeti Énekkar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara előadásában. A címszerepet a kiváló svájci drámai szoprán, Gabriela Scherer énekli, az este karmestere pedig nem más, mint a zenekar főzeneigazgatója, Vashegyi György.

A Liszt Ünnepet jellemző műfaji sokszínűség jegyében az eseménysorozaton természetesen a könnyedebb műfajok is helyet kapnak. A különféle zsánerekkel merészen kísérletező, Bach életművét és a technót ugyanolyan lelkesedéssel tanulmányozó luxemburgi születésű zongorista-zeneszerző, Francesco Tristano koncertjén a klasszikus zene felől érkezők éppúgy megtalálhatják a számításaikat, mint a modernebb műfajok rajongói. Az elektronikus tánczene úttörőjeként legendássá vált Jeff Mills Tony Allennel és Jean-Phi Daryval közös víziójából született Tomorrow Comes The Harvest projektjét Allen 2020-ban bekövetkezett halála után a tablavirtuóz Prabhu Edouarddal viszik tovább: a különleges hangok és ritmusok kereszteződésére, valamint improvizációra épülő produkció nyújtotta élményt pedig most a budapesti közönség is átélheti. A saját, alien popra keresztelt műfaját megteremtő, idén negyvenéves legendás zenekar, az Einstürzende Neubauten európai turnéja keretében vadonatúj albumának dalait hozza el a fesztiválra.

Barabás Lőrinc és a Jazzical Trio közös koncertjén is a műfajok találkozásáé a főszerep: az esten több, Liszt Ferenc zenéjére reflektáló kompozíció is elhangzik, megőrizve az eredeti művek fő témáit, ismerős dallamait és karakterjegyeit. A nyugati klasszikus zenéből táplálkozó, ám az avantgárd és a jazz hatásait is mutató Markus Stockhausen Group idén tavasszal megjelent, Celebration című lemezét a kritika és a közönség elragadtatással fogadta; az együttes Franz von Chossy jazz-zongoristával kiegészülve ad koncertet.

Harmadik alkalommal tér vissza a Liszt Ünnep és az Akvárium közös könnyűzenei minifesztiválja, az Isolation Budapest, amely idén is a színtér legkurrensebb előadóit és formációit hívta meg az angol dalszerzőszcénából jól ismert Jake Buggtól az afrobeatben utazó Seun Kutin és zenekarán át az egykor David Bowie-t is a rajongói közt tudó Clap Your Hands Say Yeah-ig vagy épp az énekes Elias B. Ronnenfelt és a dobos Gabriel Ferrandini igazi kuriózumnak számító közös produkciójáig.

Ismét a Liszt Ünnep keretében valósul meg a kortárs irodalom hazai és nemzetközi alakjait felvonultató Margó Irodalmi Fesztivál, amelyen a kötetbemutatók, beszélgetések és író-olvasó találkozók mellett Nóvé Soma / iamyank / Vangel Tibor, az Anima Sound System, Vecsei H. Miklós és a QJÚB, valamint Kollár-Klemencz László koncertjét élvezhetik a látogatók, míg a tavalyi Margó-díjas Visky Andrással Müpa-beli estjén találkozhat majd az irodalomkedvelő közönség. Ugyancsak a „fesztivál a fesztiválban” hagyományt erősíti a Múzeumkert egész napos családi kavalkádja, a PONT Fesztivál, amelyen idén a török kultúrával ismerkedhetnek meg az oda látogató kicsik és nagyok.

Bővebb információ és részletes program a www.lisztunnep.hu oldalon.

Havonta több alkalommal a VígTourok keretében a résztvevők betekinthetnek a Vígszínház kulisszái mögé. A vezetett túrán nemcsak az épületet ismerhetik meg az érdeklődők, hanem izgalmas történeteket hallhatnak a színház működéséről, a színházi szakmákról, és azt is megtudhatják, miként jut el egy előadás az olvasópróbától a premierig.

Havonta egy hétvégi alkalommal a Vígszínház színházpedagógusai – Lévai Barbara és Zewde Eszter – a Vígjátszóba várnak minden játszani és kalandozni vágyó 6-10 éves gyermeket.

A 15 év feletti érdeklődőket a Nyílt Műhely játékos improvizációs műhelyfoglalkozásai várják. Színházi előképzettség nem szükséges, csupán jókedv és nyitottság. Míg az iskoláscsoportok külön egyeztetett időpontokban kulisszajárásokon vagy drámapedagógiai foglalkozásokon vehetnek részt, utóbbin akár saját iskolájukban is.

Az Előadás+ ráhangoló vagy feldolgozó foglalkozásain a szakemberek a diákokkal a látott darab kapcsán felmerülő, saját életükhöz és csoportjukhoz kapcsolódó témákat dolgoznak fel interaktív, játékos formában. A foglalkozások – korosztálytól függően – az alábbi előadásokhoz kérhetők iskolás csoportoknak: A padlás, A Pál utcai fiúk, Pinokkió, 80 nap alatt a föld körül, Lóvátett lovagok, Barátom, Harvey, Kinek az ég alatt már senkije sincsen, A diktátor, A nagy Gatsby, Az öreg hölgy látogatása, Az üvegcipő, Krum, Magyar Elektra, Mondjad, Atikám!, Toldi, Szeget szeggel, A kastély, K utazásai, A Nyugat császára, Sirály.

A zárt csoportban működő Víg Egylet heti rendszerességű alkalmain a középiskolás résztvevők egy, a színház repertoárján futó előadás témáját összművészeti eszközökkel járják körbe. A közös munka fókuszában a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kollaboráció és a kommunikáció fejlesztése áll. A csoportba legközelebb 2024 szeptemberében lehet jelentkezni, melyről a Víg+ Instagram oldalán lehet tájékozódni.

A Vígkorúak sorozata a nyugdíjas korosztálynak szól. A háromórás eseményen a közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatóinkról is mesélnek. A résztvevők megismerhetik a színház működését, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket.

Fotó: Vígszínház

(Gajzágó György írása eredetileg a Márkamonitor 2022/1. számában jelent meg)

Egy kis visszatekintés: honnan ered a céges gyűjtemények kultúrája?

A vállalati gyűjtemények (corporate art collections) története nem túl régi. Mindössze az ötvenes évekre nyúlik vissza, amikor is David Rockefeller utasítására a Chase Manhattan Bank műalkotások beszerzését kezdte meg. A Rockefellerek, csakúgy, mint az acélmágnás Andrew Carnegie, híres filantrópok voltak, és az általuk alapított oktatási intézmények és a kultúrát erősítő múzeumok nem kis mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államos később a világ vezető nagyhatalma lett. A kultúra tehát jó befektetés.

David Rockefeller igazi király volt a maga korában. Magas társadalmi státusza perspektívájából sok mindent átlátott, és hatalmas vagyona révén cselekvési felelősséget érzett, tetteit pedig a neveltetéséből és műveltségéből eredő intelligenciája vezérelte. A corporate art iniciatíva logikája egyébként arra az örök és egyszerű mondásra vezethető vissza: adni kell, hogy kaphassunk. Ez minden értékszemléletet közvetítő banknak vagy olyan vezető cégnek, amely szakmája kultúráját tekintve zászlóshajóként pozicionálja magát, alapvető vezérelve kellene hogy legyen.

A kultúránk a mindenünk – és nem mindegy, ki lesz a mintaadó

Mivel minden kultúra mintaadó és egyben mintakövető (ez sosem volt másképpen), a „fent levők” felelőssége a kultúra fenntartása és fejlesztése terén kardinális. (Ez ugyanis fenntarthatósági kérdés: a fenntartható fejlődés fogalma sem jelent feltétlenül növekedést, hanem például minőségi változást.)

A kultúra (mint egyfajta „alapprogram” – szoktam említeni) meghatározó valamennyi gazdaságban, mivel az aktuális kulturális szint determinálja a jelen levő kreatív gondolkodás minőségét és mennyiségét, ezáltal minden innováció forrásának tekintendő (ami a mai gazdaságok alapja). A kultúra erodálódása a történelem során mindig maga után vonta a gazdaság és a társadalmak hanyatlását is, ezért a mai tudatossági szintünkkel folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy szinten tartsuk és fejlesszük a kultúrát.

Minden ország kultúráját a benne levő szereplők (emberek, cégek, politikai döntéshozók) alakítják, így valamennyi innovatív és innovációfüggő tényezőnek elemi érdeke, hogy folyamatosan hozzájáruljon ezen erőforrásunk újratermeléséhez, és e célból megfelelő mértékben és formában áldozzon rá.

A corporate art valóban zseniális formája a profit társadalmi-kulturális visszaforgatásának, ennek ellenére kevesen művelik, illetve ha mégis, sajnos kevesen csinálják jól.

Királynak lenni felséges érzés, de felelősséggel jár

A céges gyűjteményezés ugyanis összetett dolog. Társadalmi presztízzsel és más előnyökkel is járhat számodra, de csak ha jól csinálod. Ha kisebb vagy nagyobb céged van, akkor biztatlak, hogy érdemes ezzel foglalkoznod, mert a játékszabályok viszonylag egyszerűek, és ha a betartásukat nem írja felül például az egód, tulajdonképpen elrontani se tudod, és a céges kollekciód valóban a sikered és pozíciód szimbóluma, megtestesítője lesz. Sőt, több is ennél.

Egy megfelelő gyűjtemény vagy már maga az építése is olyan jó színben tünteti fel a vállalkozásod, ami nemcsak ügyfeleket hozhat neked, de segítheti a társadalmi bizalom és a cég iránti lojalitás kialakulását és tartós megőrzését.

Hogyan indítsunk céges gyűjteményt?

A szándék mindenekelőtt! Ha a cégnél a megfelelő döntéshozó(k) eldönti(k), hogy céges kollekciót kezd(enek) építeni, az már önmagában kommunikálható jó hír.

Ha nincs művészeti végzettséged (és ha van is, felelősségi okokból) érdemes független, külső művészeti szakembert felkérni a koncepció kidolgozására, vagy akár többet is pályáztatni e célból. Delegáld a feladatot!

Egy gyűjtemény alapját képezheti kurátori szelekció és javaslat alapján történő akvizíció, tematikus pályázat meghirdetése és a nyertes művek megszerzése vagy akár szponzorált kiállítási anyagból való válogatás.

Csak akkor induljunk el, ha megfelelő koncepciónk, modellünk és víziónk van a leendő kollekcióval kapcsolatban! Egy gyűjtemény építése akkor lesz cégen belül és kívül megélhető márkaélmény, ha egyfajta komoly játékként tekintünk rá, amelynek szabályai vannak. Ettől élvezhető, továbbá attól, hogy megfelelő partnerekkel játsszuk. Egy ad hoc összevásárolt csomó kép még nem gyűjtemény, mint ahogy a kártyaasztalnál egy frissen leosztott lapsor se royal flush. (Nem lehetetlen, de nem valószínű, hogy az.)

Érdemes egyfajta közös nevezőre hozni a cég munkatársait a kortárs művészettel kapcsolatban (például képzéssel, előadásokkal), hogy mindenki megértse és magáénak érezze a márka ez irányú törekvéseit.

Mit tegyünk, ha elődeinktől céges gyűjteményt öröklünk?

Talán az a legjobb, ha úgy kezeljük, mint a családi ezüstöt. Tisztelettel és megbecsüléssel, emlékezve az ősökre, akik megtették azt, hogy elindultak azon az úton, ami a jelenünkhöz vezetett. Ha nem teljesen „felejtős” a kollekció (mert például már a kezdeteknél szakemberre bízták az építését), azaz ha a nevek jók, de az anyag összképe és minősége mai szemmel – mondjuk – nem teljesen koherens, semmi gond, ez alapját képezheti egy minőségi továbblépésnek. Kutassuk fel az egyes darabokhoz kötődő emlékeket és történeteket, amelyek számunkra sokkal értékesebbé tehetik az egyes alkotásokat, mint amennyit a szabadpiacon képviselnének. Tekintsünk úgy rájuk, mint céges kultúránk, tradícióink relikviáira. Előfordul ugyan, hogy a cég életében a gyűjtemény időről időre kikerül a fókuszból, és ilyenkor senki se foglalkozik vele, de ez nem lényeges: elég, ha a felépített mítosza él, és folyamatosan kapcsolódva jótékonyan erősíti a brandet. Ha kell, akkor reprezentáljunk a csúcsdarabokkal, és gondoskodjunk az anyag szakszerű tárolásáról és megőrzéséről addig, amíg ismét eljön az ő ideje. Mert ez az alkalom mindig eljön.

Hogyan válhatunk meg egy céges művészeti kollekciótól?

Ha egy mód van rá, akkor sehogyan se váljunk meg tőle. Ez nem amolyan „add vissza a babaruhám” történet, de az a mondás is idevág, hogy „nem lehet senki büntetlenül Mikulás”. Egy céges gyűjtemény olyan, mint egy gyerek. Felelősséggel jár. Túlmutat rajtunk. Neveljük és fejlesztjük, belőlünk keletkezik, minket tükröz, szeretjük, óvjuk, áldozatot hozunk érte, és büszkék vagyunk rá.

A nagy kollekciók példaképeinek legtöbbje (UBS, Deutsche Bank, JPMorgan Chase, Bank of America, Microsoft, Daimler) még válságok idején is ragaszkodott a gyűjteményéhez, és csak óvatosan, megfontoltan „tisztítja annak összetételét”, mert kevés rosszabb hatású hír kelhet szárnyra egy brandről, mint az, ha a neve és kollekciója egy árverezőházzal kerül összefüggésbe.

Egy gyűjtemény véget érhet kényszerűen a cég megszűnésével, vagy a legjobb eset, ha felajánlással múzeumi tulajdonba kerül. Ha viszont még nem tart ott, hogy egy múzeum tárt karokkal fogadja, akkor inkább tartsuk meg, vagy úsztassuk át egy pozitívan értelmezhető folytatásba (például adjuk át kezelésbe vagy letétbe egy arra érdemes és alkalmas partnernek vagy társcégnek).

Ne feledjük, hogy akár indításról, akár egy gyűjtemény megszüntetéséről van szó, digitális világunkban transzparens és maradandó a regnáló döntéshozók kiléte, sőt – azzal ellentétben, amikor korábban bizonyos vezetők a márka mögé bújva a kollektív felelősség elvén tudtak irányítani – ma már szinte elvárás, hogy konkrét arca legyen minden céges döntésnek és irányvonalnak.

Öt elkövethető hiba (a sokból) corporate art téren, némi korrekciós javaslattal

1. A művészet patronálását kevered a jótékonysággal

Szokni kell – ez nem CSR, inkább a co-branding szabályai szerint érdemes gondolkodni. Top brand topművészeti projekt, topművész vagy topintézmény mellé álljon, a KKV-k pedig feltörekvő művészekkel alakítsanak ki együttműködéseket. Ilyenkor leginkább a patronálás, a partnerség, a hozzájárul, a mellé áll kifejezésekkel éljünk az adomány vagy a támogatás szavak helyett, mert tulajdonképpen nem a cég emeli fel a művészeket vagy a művészetet, hanem a művészet a brandet. A jó fogalmazás hozzáértést és felelősséget sugall.

2. Kiteregeted a gyengeségeidet

Bármilyen is a jelenlegi gyűjteményed, légy büszke rá! Nem szégyelld a gyengeségeit, de ne is panaszkodj miattuk, hanem emeld ki, hogy rajta vagy egy filantrópúton, éppen haladsz rajta! A szándék nemesít, nem pedig az alkotások sora, amely változhat is, mert időnként átnézheted és alkalmanként frissítheted az állományt. Fejlesztheted a kollekciót ilyenkor egy-egy darab beszerzésével vétel, felajánlás vagy éppen csere révén. Az őszinteség és a határozottság szimpátiát és bizalmat kelt, a rendszeresség pedig elkötelezettséget és kitartást.

3. Nincs gyűjteményi koncepciód

Hívjatok meg a cégbe egy művészeti szakembert, aki a brand üzeneteihez illeszkedő aktuális globális kortárs művészeti diskurzustémát talál majd. Ez azért fontos, mert az art world egy külön világ, amelyben nem egyszerű naprakésznek lenni, és nem egyszerű elérni a belső csatornáit sem ahhoz, hogy a programunk az elképzeléseink szerinti legjobban alakuljon. A globális kortárs művészeti témák egyébként triviálisak: fenntarthatóság, gender balance, LMBTQ, vagyoni polarizálódás, szex, szerelem, erőszak, motorizáció stb. Ezáltal egyszerre építhetsz filantróp módon gyűjteményt, erősítheted a művészeti üzeneteket, és tehetsz szert a globális média által figyelemre érdemes képi tartalmakra, ezek pedig hozzád kapcsolva mind-mind a brandedet erősítik majd.

4. Nem törődsz a gyűjteménnyel

Korábban említettem, hogy a céges fókuszok és vezetők változásával a kollekció időszakosan „parkolópályára kerülhet”. Ez előfordul. Ha viszont kellően megérted a céges gyűjtemény fontosságát, akkor gondoskodsz róla, benne tartod a céges topikokban, és időről időre legalább említés szintjén hírt adsz a létezéséről. Legyen mindig egy felelős a cégnél, aki képben van a kollekció helyét, állagát, biztonságát illetően, információt tud szolgáltatni, vagy mozgatni tudja az állományt! Köss rá biztosítást!

5. Nyomós ok nélkül megszabadulsz a gyűjteménytől

Ha egy „pillanatnyilag jó ötletnek tűnt” történetben találod magad, de időben észbe kapsz, akár a legutolsó pillanatig is korrigálhatsz, de ha a hiénák széthordták a koncot, akkor már nehéz. A hirtelen jött és esetleg félrecsúszott döntéseknek további kellemetlen utóhatásai lehetnek (művészek árfolyamvesztése, sértődések vagy összefonódási gyanúk). Ezek rossz fényt vethetnek a cégre vagy akár egyes vezetőkre is minden jó szándék ellenére, és mint tudjuk: a rossz hír jobban megragad és tízszer gyorsabban terjed, mint a jó. Ne kapkodj, egy, a gyűjteménnyel kapcsolatos mélyponton inkább várj ki, és konzultálj behatóan külső szakemberekkel! Egy király nem kótyavetyéli el a koronáját. A kollekció nem szalad el, de egy botrány gyorsan jön és hosszan hat.

A sikeres céges gyűjtemények üzenetei és nyereségei

• A kollekció kulturálisan pozicionál és beágyaz.
• Törődésről, áldozatvállalásról, empátiáról üzen.
• Validálja a cégek etikus tevékenységét.
• Társadalmi fókuszba hozza a márkát.
• Folyamatos hírértéket és tartalmat szolgáltathat.
• Erősíti a céges identitást és a munkavállalói lojalitást.
• Networkinglehetőség, ügyfélélmény-opció.
• Erőt és szándékot sugall: „nemcsak megteheti, de meg is teszi”.
• Szakértelemről tanúskodik: „nemcsak megteszi, de jól is csinálja”.
• Innovatív szemléletet közvetít: „a kortárssal előretekintünk, nem hátra”.
• Erősíti a cég jelenlétét és progresszív megítélését.
• Inspirál, feltölt, emocionális erőforrásként működik.

A vállalati gyűjteményezés perspektívái

A vállalati gyűjtemény sok cégnél a facility management fennhatósága alá tartoztak, mert leginkább az épületek belső tereiben, dekorációs és reprezentációs céllal helyezték ki annak darabjait. Napjainkban szaporodnak az üvegfalak, teret nyert a home office, és valljuk be, a kollekciók láthatóságát és biztonságát se szolgálja a legjobban az irodákban és tárgyalókban lógó státusz.

Erősödik az a korábbi trend, hogy a cég a művészeti elköteleződését saját művészeti térrel, céges galériával reprezentálja, ami lehetőséget ad olyan eseményekre, amelyekre rendre meghívhatja azokat a partnereit, akikkel a kultúra közös nevezőjén mélyebb kapcsolatot szeretne kialakítani, vagy akikkel a már létrejött kapcsolatokat ápolni szeretné. Saját múzeum alapítása ritka, de a kollekció elhelyezésére speciálisan létrehozott galériatér nem ritka gyakorlat.

A gyűjtemény darabjainak széles körű bemutatására adhat alkalmat egy digitális katalógus vagy a kollekció (vagy csak az új szerzemények) virtuális galériatérben történő kiállítása. Ez a vonal a pandémia alatt nyert nagyobb teret, és bár a közösségi élmény itt érthetően elmarad, a brand kulturális szerepvállalásának közvetítésére kifejezetten praktikusnak bizonyult.

A gyűjtemény remek kapcsolatépítő médium, utaztatásával távolabbi országokba is eljuttathatjuk a márkánk ígéreteit, például azt, hogy törődünk a helyi kultúrával (adott esetben pozitívan hatunk rá), törődünk a helyi emberekkel és társadalommal. Áldozunk rá.

Itt, a végén pedig a legújabb gyűjteményezési trendről, az NFT-k (non-fungible tokenek) gyűjtéséről teszek említést, amely a művészeti világot jelenleg lázban tartó és sok szempontból megreformáló innovációval való foglalatosságot jelenti. A blokklánc technológiához kapcsolódó NFT-k esetében nemcsak arra van lehetőség, hogy a cég bizonyos digitális alkotásokat megvásároljon, hanem arra is, hogy a saját kollekciójáról NFT-ket bocsásson ki. Ezáltal egyszerre láttathatja magát a gyűjteményt, megfelelő feltételek mellett pedig ezeket el is adhatja, és így nem csupán demokratizálhatja a kollekciót, azaz széles körű hozzáférést adhat a műtárgyak digitális változataihoz, de egyszersmind forrásokhoz is juthat, amelyeket a céges gyűjtemény fejlesztésére fordíthat.

A világ tehát változik, de a művészet és az üzlet szükségszerű kapcsolata örök, ehhez pedig bevált és praktikus megoldás a céges gyűjteményezés – kicsiben és nagyban egyaránt. Mutasd meg magad és a céged a kortárs művészet által! Mert cégek és vezetők jönnek-mennek, de egy átgondolt kollekcióval együtt említve a hozzá kötődő neveket, cégeket és személyeket sok remek és nemes tett tartós értéket közvetítve igen hosszan megmarad.

Az üzlet nem erősport. Nem Excel-tábla. Elsősorban kultúra.

Szerző: Gajzágó György │ art consultant, A2B–B2A stratéga │ Interart Alapítvány

E-mail: gyorgy.gajzago@artcenter.hu

Október 24-én lesz a Beszélő fejek című darab bemutatója a Centrál Színházban Borbás Gabival, Liptai Claudiával, Sztarenki Dórával és Scherer Péterrel. Mit tegyünk, ha a szomszédasszony egy nap megöli a férjét? Hogyan jelentsük fel felebarátainkat? Drukkoljunk-e, ha nyugdíjas édesanyánk váratlanul bepasizik? Hogyan hazudjunk magunknak, a karrier érdekében eladjuk magunkat? Alan Bennett meséi hétköznapi emberekről szólnak, akik extrém helyzetekben találják magukat. A négy monológ – A levelek hölgye, Éj a spanyol kertekben, Bogár a cukortartóban, A kiugrás – hol humoros, hol megrázó, de mindig mélyen emberi.

Alan Bennett, a nagysikerű brit regény- és drámaíró, a BBC számára 1988-ban írt 13 részes monológ sorozatának címe egy televíziós szakkifejezést vette kölcsön. A szerző művéből néhány éve színpadi változatot készített, mely azóta több díjat nyert, sőt, iskolai tananyaggá vált. Az alapján a szövegeket tetszés szerinti összeállításban, a legnevesebb művészek adják elő szerte a világon.  Bennett szeretetteljes iróniája, egyszerre kifinomult és fordulatos történetmesélési technikája visszaadta az egyszerűnek tűnő emberi sorsok elbeszélésének tiszteletét.

„Ha elég közel hajolunk, kiderül, hogy a távolról szürke emberek élete egyedi és megismételhetetlenül érdekes, csakúgy, mint mindannyiunké. Bennett ítélkezés nélkül, csak egy nagyítóval néz rá egy-egy ember életére. Így segít meglátnunk, hogy a legszürkébbnek tűnő élet is vetekszik egy görög dráma hősének sorsával. Megrendítően kiszolgáltatott, mégis reményteli és gazdag életutak bontakoznak ki, melyek néha megríkatják, néha megkacagtatják az embert, de mind azt mutatja, mekkora csoda az ember! A darab arra hívja fel a figyelmet, hogy minden ember sorsa egyedi és egyenlő értékű. Fontos, hogy legyen szívünk és fülünk ennek befogadására!” – mondja az előadás rendezője, Puskás Tamás.

Az előadás premierje október 24-én lesz a Centrál Színházban.

A Bookline 2006-os berobbanása óta várja weboldalán a könyvbarátokat, olvasni szeretőket. Trenddiktáló személyiségével, olvasóbarát megoldásaival az egyik legkedveltebb magyar márkává vált, piacvezetővé nőtte ki magát a könyvpiacon.

Az olvasói visszajelzések és a rendszeres márkakutatások alapján többször egyértelműen kiderült, hogy a felhasználók nemcsak szerették az eddigi felületet, de legszívesebben még hosszú évekig nem is változtattak volna rajta – hiszen ilyennek ismerték és szerették meg az elmúlt években. A cég 2019-ben mégis elérkezettnek látta az időt, hogy a folyamatos finomhangolások és apró változtatások után látványosan megújítsa a felületet, és több olyan újragondolt funkciót építsen be az oldalra, ami megkönnyíti a vásárlást és tovább növeli az ügyfélélményt. A sor nem teljes, de lássunk néhány funkciót, ami felhasználóbarát megoldásokat nyújt az olvasni szeretőknek. A megújult kívánságlista funkció abban segít, hogy a kiszemelt könyveket ne kelljen újból és újból előkeresnünk, ide bepakolva mindig elérhető és látható lesz számunkra a kedvenc. Egyszerre több listát is létrehozhatunk, így akár külön alkalmakra is összeállíthatunk egy-egy menüt a kiszemelt olvasnivalókból: készíthetünk listát karácsonyra, szeretteink születésnapjára és egyéb örömteli pillanatokra.

A könyveket különböző szempontok alapján listázhatjuk, kívánságainkat másokkal is megoszthatjuk és akár közösen is módosíthatjuk. Sőt, a rendszer szól nekünk, ha egy kívánságlistára került könyv éppen akcióba kerül és olcsóbban elérhető. A kiszemelt könyv termékoldalán pedig megjelennek a könyvhöz kapcsolódó egyéb tartalmak: így például a választott könyv e-könyv és hangoskönyv változata, a műhöz kapcsolódó CD-k, DVD-k és társaik, ha pedig sorozatról van szó, akkor a sorozat többi eleme. Szerencsére a könyvkiadók elképesztő választékot biztosítanak, a Bookline oldalán is több mint 70 000 könyvcím érhető el. És bár a címszám lenyűgöző, ez pont nem könnyíti meg a választást. A választás megkönnyítésére, a vásárlókkal történő folyamatos párbeszéd elősegítésének érdekében a Bookline lehetőséget ad, hogy értékelést adjunk le az olvasott műről. Az olvasók megírhatják és csillagokkal jelezhetik véleményüket az adott könyvről, ezzel megkönnyítve a többiek számára a választást. A vélemények mostantól – ha a felhasználó hozzájárul – megjelennek egy személyre szabható profiloldalon.

Rendelésünket a megújult Bookline oldalon lépésről lépésre követhetjük, és percre kész visszajelzést kapunk a csomagunk állapotáról; továbbá korábbi rendeléseinket is átlátható formában követhetjük vissza. A Bookline tavaly rendkívül sikeres évet zárt, a 2016-ban fejlesztett Bookline Busszal 3 díjat is kiérdemelt az Év kereskedője versenyben. Nemcsak Az év kereskedője, de A legjobb multichannel fejlesztés kategória, sőt A legjobb ügyfélélmény kategóriában is az első helyet szerezte meg. A Már egy perc olvasás is élmény elnevezésű, Örkény-egyperceseket bemutató kampány az Aranypenge megmérettetésen ezüst pengét nyert innovatív platformválasztás kategóriában, bronz pengét a filmes megoldások kategóriában és shortlistes lett integrált kategóriában, sőt besöpörte a Prizma kreatív PR-díj Ezüst díját is.

A KPMG kutatásában a Bookline a Legjobb ügyfélélmény kategóriában ezüst helyezett lett, a tavaly nyitott Bookline Móricz könyvesbolt pedig máris megszerezte Az év kutyabarát helye minősítést.

A Libri-Bookline Zrt.

A Libri-Bookline Zrt. a közép-európai régió egyik legjelentősebb kulturális vállalata, amely a két legerősebb magyarországi könyves márka, a Libri és a Bookline összefonódásával jött létre. A Libri az ország prémium bolthálózataként és könyvkereskedőjeként a szakértői szemléletet és megbízhatóságot közvetíti, missziója az olvasás és a kultúra népszerűsítése. A Bookline fiatalos, trendalkotó, olvasás- és könyvszerető imidzsével és az ország legerősebb online könyváruházával szolgálja ki az olvasókat. A két márka remekül kiegészíti egymást, lefedve a különböző korcsoportokat és fogyasztói igényeket; a kultúra első számú hiteles közvetítőjeként nem csak könyvkereskedelemmel, de kulturális és CSR programokkal is támogatva a hazai könyves-irodalmi életet. A cégcsoport kiterjedt kiadói érdekeltségekkel rendelkezik, többségi tulajdonosa a Libri Kiadói Csoportnak (Libri Kiadó, Park Könyvkiadó, Helikon Kiadó, Jelenkor Kiadó, Kolibri Kiadó, Diafilmgyártó), 2015-ben pedig részesedést vásárolt a Jaffa és a Scolar kiadókban. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente mintegy 2,1 millió vásárlót szolgál ki 58 tagú, országos méretű könyvesbolthálózatában és webáruházában. 8 alkalommal nyerte el a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által alapított Az Év Könyvkereskedője-díjat.

Két hét alatt 988 regisztráció érkezett a Katona József Színház Chairity kampánya idején. A kulturális kezdeményezés célja az volt, hogy mindamellett, hogy különböző generációk közötti interakciót indítson és közelítsen egymáshoz, az az azonnali döntéseket hozó, állandóan mozgásban élő 30 év alatti fiatalok is helyet nyerhessenek maguknak a nézőtéren.

A kampány eredményei pedig bebizonyították, hogy a kultúra és színház iránti igény töretlen. A színház közönségének jelentős része tapasztalt „Katonásokból” áll, akik tudják, hogy a darabok milyen értékkel bírnak, és azt is, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül kevesebben jutnak el az előadásokra. A projekthez csatlakozott Ónodi Eszter, Borbély Alexandra, Rujder Vivien, Tasnádi Bence, Szentesi Éva, Odett, Schoblocher Barbi, Kemény Zsófi, Vitáris Iván, az Ivan and the Parazol énekese, illetve a Mary Popkids tagjai: Herrer Sári és Bártfalvi Sándor, Ott Anna, Stahl Barbi, és Nagy Kata is. Az előadók nemcsak átadták a helyüket, hanem felszólaltak a kultúra védelmének érdekében is. A Katona József Színház műsorában található tizennyolc különböző előadásról érkeztek felajánlott jegyek, amiket kisorsoltak.

Az ötletes és példamutató kezdeményezésről a Márkamonitor is beszámolt. Karácsony előtt még tartott a kampány.

A Katona József Színháznak nem ez volt az első, fiatalokat célzó kezdeményezése. Tavaly a Katona360 – Tiéd a színpad! kampánya során a Színházak Éjszakáján a színpadon elhelyezett 360°-os látószögű kamera segítségével élő közvetítésen keresztül bárki bekapcsolódhatott az előadásba, és mintegy 33 országból követték az eseményeket.

dr. Juhász-Laczik Albin OSB irányítja a nagymúltú intézményt

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát úr a szerzetesközösség illetékes rendi fórumainak, valamint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium nevelőtestületének megkérdezését követően 2018. május 28-án öt évre dr. Juhász-Laczik Albin atyát nevezte ki a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium és Szakkollégium igazgatójává.

Albin atya a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, Titusz atya osztályában, majd Svájcban és az Egyesült Államokban tanult teológiát. Ezt követően történelem és angol szakos diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójaként és jogi doktorátust a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg ugyanitt a Kánonjogi Posztgraduális képzés doktorandusza. Kutatási témája a modern szerzetesjog partikuláris fejlődése. 2007 óta tanít a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, osztályfőnök és kollégiumi nevelőtanár. 2011 óta ugyanitt helyettes igazgató. Jelenleg harmadik végzős osztályának osztályfőnöke és prefektusa. A Pannonhalmi Szemle szerkesztője és a PannonhalMA magazin főszerkesztője. Regens choriként a szerzetesközösség gregorián kórusának vezetője, valamint gregorián zeneelméletet és gyakorlatot tanít a pannonhalmi teológiai képzésben.

Hardi Titusz atya, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium eddigi igazgatója a továbbiakban is jelen marad a gimnázium életében. Emellett 2018. július 1-jétől a Pannonhalmi Főapátság fenntartásában működő Szent Benedek Általános Iskola, Középiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium főigazgatója, valamint a Pannonhalmi Főapátságban újonnan létrehozott Oktatási Igazgatóság igazgatója lesz.

Köszönjük a Pannonhalmi Bencés Gimnázium munkatársainak, diákjaink szüleinek, öregdiákjainknak, jelenlegi diákjainknak és minden barátunknak támogatásukat. Isten áldását kívánjuk Albin atya és Titusz atya munkájára.

A Pannonhalmi Bencés Gimnázium hazánk egyik kiemelkedő oktatási műhelye, amelyben közel 340 diák él és tanul. Küldetésnyilatkozata értelmében célja az, hogy az itt tanuló diákok Pannonhalma ezeréves falai között megtalálják a számukra megfelelő kihívást a magas szintű oktatás, a személyes hit és elköteleződés, a közösség, a művészetek és a sport területein egyaránt. Ennek megfelelően a gimnázium és a diákotthon olyan egységet képez, amelyben szerzetesek, világi munkatársak és diákok együtt munkálkodnak azon, hogy a jövő nemzedék otthonra találjon a teremtett világban.

Az idei évben elsősorban a programozó és a katonai táborokat keresik a szülők és gyerekek! Az árak a tavalyi évhez képest valamelyest emelkedtek, a legdrágább táborok több mint negyedmillió forintba, a legolcsóbbak kevesebb mint tízezer forintba kerülnek. Íme, a Táborfigyelő gyerektábor-összehasonlító portál adatai a 2018-as táborszezonról!

2018 a táborbumm éve, ennyi tábor közül még soha nem választhattak szülők és csemetéik. A Táborfigyelő gyerektábor-összehasonlító portálon jelenleg több mint 1100 táborturnus érhető el, így a rendkívül bő választék már-már megnehezíti a táborválasztást a szülőknek.

„Elkészítettük egy segédletet a szülőknek, ami igazán jó iránytű a táborkeresésben. Ez a mankó a Táboros szakmai minimumprogram, ami tartalmazza, hogy milyen jellemzők szerint válasszunk jól biztonságos és élménydús vakációs lehetőséget gyermekünknek. ” – állítja Tóth Béla, a Taborfigyelo.hu vezetője.

A Táboros szakmai minimumprogram érinti a táborfelügyelők, a táborok tematikája, a szabadidős programok, a korosztályi bontás, a szállások minősége, az étkezés témakörét, de kitér az okoseszközök használatára is, így minden tábort kereső szülőnek nem csak ajánlott, de kötelező olvasmány is egyben!

A programozó és a katonai tábor a nyerő

A legtöbben informatikai és programozó táborokat keresnek, míg a katonai és military táborok népszerűsége is rekordokat dönt, és holtversenyben az idegen nyelvi táborokkal a második legnépszerűbb témaként jelennek meg! Ezen tábortípusokat követik a sport- és kalandtáborok, valamint a képességfejlesztő táborok.

Táborok területi eloszlása

A mai gyermekeknek nagyon pörgős, élménygazdag és programdús táborokra van szüksége, aminek a strandolás csak egy szelete lehet. Emiatt megszűnt az a fókusz és koncentráció, ami a táborok földrajzi elhelyezkedését elsősorban a Balaton, vagy a Velencei-tó köré összpontosította. Az idei esztendőre országosan bárhol lehet kiváló vakációs lehetőségeket találni, viszont Veszprém, Bács-Kiskun és Pest megyék valamelyest kiemelkednek a sorból, ezen helyszíneken táboroznak a legtöbben.

Tábortípusok és legnépszerűbb időszakok

Az idei esztendőben a táborozó gyermekek száma rekordot fog dönteni, több mint 200 ezer csemete fogja a vakáció legalább egy hetét gyermektáborban tölteni. A növekedés mind a két tábortípust érinti, de valamelyest nagyobb mértékben a napközis táborokat. Ennek következtében megfordult az elmúlt évek trendje, és idén először többen nyaralnak napközis táborban, mint ott alvósban.

A gyerekek elsősorban a július hónap heteit töltik táborban, de sokan már a szünidő kezdetén is táboroznak. Az augusztus hónap sokaknál a családi nyaralások időszaka, így ekkor a táborozó gyerekek száma valamelyest csökken.

Táborárak alakulása

A táborárakban minimális növekedés várható az idei nyárra, egy ott alvós tábor átlagára 46 000 forint körül lesz, míg egy napközis tábor esetében 30 000 forintos költséggel számolhatnak a szülők. A szórás mindkét tábortípus esetében hatalmas a díjakat tekintve. A Táborfigyelőn elérhető táborok közül a legolcsóbb ott alvós tábor 8 220 forintba kerül, míg a legdrágábbért 259 000 forintot kell fizetnie a szülőknek. A napközis táborok esetében ugyanez az intervallum 15 000 – 84 900 forint között mozog.

A Libri irodalmi díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A zsűri egy regényt, a közönség, egy elsőkötetes, de annál népszerűbb szerző paródiakötetét díjazta.

A Libri irodalmi díj nyertese 2018-ban Tompa Andrea Omerta című regénye. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Addig se iszik című paródiakötete kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

„A zsűri véleménye és a szervező Libri célkitűzése szerint a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kultúrát és felhívja a nagyközönség figyelmét annak kiváló alkotóira és műveire, a velünk élő, virágzó kortárs magyar irodalomra.” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing igazgatója.

A díjakra a szakmai zsűri és közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői 1-1 millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amit bármelyik könyvük promóciójára felhasználhatnak.

A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet több mint 100 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2017-ben megjelent alkotások közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások:

BÖDŐCS TIBOR: Addig se iszik

FÖLDÉNYI F. LÁSZLÓ: A melankólia dicsérete

KEMÉNY ISTVÁN: Lúdbőr

NÁDAS PÉTER: Világló részletek I-II.

PARTI NAGY LAJOS: Létbüfé

PEER KRISZTIÁN: 42

SPIRÓ GYÖRGY: Kőbéka

TOLNAI OTTÓ: Nem könnyű

TOMPA ANDREA: Omerta

VIDA GÁBOR: Egy dadogás története

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. A döntős könyvek között találhatunk egy memoárt, Nádas Péter könyvét, három regényt, Tompa Andrea, Spiró György és Vida Gábor alkotásait, három verseskötetet Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián és Tolnai Ottó tollából, két esszékötetet, Földényi F. László és Kemény István művét, valamint egy paródiakötetet az elsőkönyves Bödőcs Tibortól.

Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja szerint: „Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla.”

Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor első könyve, 2017 legkeresettebb hazai könyve volt. Szeptemberi megjelenése óta a sikerlisták élén található. A több mint 15 000 beérkezett közönségszavazat alapján az a könyv érdemelte ki az elismerést, aminek szerzője az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a szépirodalmat a lehető legszélesebb közönséggel ismertesse és szerettesse meg. És úgy tűnik, ezért a közönség nagyon hálás volt. Tavaly megjelent könyve az olvasásnépszerűsítés mintapéldája, hiszen azon a nyelven keresztül hozza közelebb mindannyiunkhoz a magyar- és a világirodalom nagyjait, amit mindannyian nagyon jól értünk: ez pedig a nevetés. Bödőcs kötete a nagy elődök hangjával beszél aktualitásokról. Hidat ver a régi és az új közé, egyszerre emel és dönt le szobrokat.

A díjról, a 143 könyvről, a kiválasztottakról és nyertesekről minden információt megtalál itt:

A Mastercard a cannes-i filmfesztivál hivatalos partnereként végzett kutatást, melyből kiderül: a magyarok a két főszereplő találkozását szeretik a legjobban a filmek első jelenetében: a megkérdezettek 31 százaléka választotta ezt a lehetőséget. A helyzetkomikum szintén nagyon népszerű a magyarok körében, 30 százalék ezt értékeli a legtöbbre, ha egy film első képsorairól van szó. Érdekesség, hogy a nemek között van némi eltérés, míg a nők jobban értékelik, ha a főszereplők találkozásáról szól az első jelenet, a férfiak inkább egy csattanós poénra vágynak.

Az európai országokban végzett kutatás alapján a legjobb nyitójelenetek igazi filmklasszikusok is egyben, a dobogó legfelső fokára a Titanic (1997) került, megelőzve Az oroszlánkirályt (1994), a Ponyaregényt (1994), a Csillagok Háborúja IV. részét (1977), és A cápát (1975).

Hazánkban a Titanic elsősége és Az oroszlánkirály másik helye megegyezik az összeurópai eredménnyel, de a magyarok körében a Csillagok háborújának eleje népszerűbb volt, mint a Ponyvaregény első percei. Talán nem meglepő, hogy mindezek mellett a női válaszadóknál a Titanic került ki győztesen.

Ha egy ütős filmkezdésről van szó, a koronát Steven Spielberg érdemli, akit összesen 14 országban láttak a legjobbnak ebben a műfajban. Őt a vérszomjas Quentin Tarantino követi, de hátborzongató jeleneteiről híres Alfred Hitchcock is a legjobbak között van az európaiak szerint.

A kutatás szerint a Netflix generációja nem pazarolja az idejét olyan filmre, ami nem ragadja meg azonnal érzelmileg és ez hazánkban sincs másként. Legyen szó egy új vagy akár egy régi alkotásról, a fiatalok 80 százaléka kikapcsolja a filmet, ha annak az eleje nem tetszik neki. Korosztálytól függetlenül a meggyőzésre sem hagyunk sok időt a rendezőnek, a magyarok negyede már 10 perc után eldönti, hogy egy film tetszik neki vagy sem. Az alkotás 20. percénél pedig a megkérdezettek túlnyomó többsége (80%) dönt a film sorsáról. A nemek szerinti bontást nézve a nők a szigorúbbak, valamivel magasabb arányban kapcsolnak ki egy nekik nem tetsző filmet és 82 százalékuk már 20 perc után képes dönteni erről.

A magyarok többsége (52%) szerint a film befejezésének kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy az összkép is jó legyen, de a nyitójelenetnek is nagyon fontos szerepe van. A válaszadók 59 százaléka ugyanis már az első percek után eldönti, hogy szereti-e a filmet vagy sem. A megkérdezettek szerint a nyitójelenet határozza meg a teljes alkotás hangulatát (66% nyilatkozott így), de kíváncsiság felkeltésében (47%) és a kulcsszereplők bemutatásában (26, 84%) is nagyon fontos szerepe van.

A 15 országban lefuttatott kutatás alapján egy frappáns párbeszéd (26%), egy váratlan fordulat (40%) és egy románc (19%) kiemelkedően fontos a kasszasikerhez. A franciák reménytelenül romantikusak, 30% százalékuk rajong a nagy találkozásokért a filmek elején, míg a lengyelek a vagány hősöket kedvelik (25%). A csehekhez (31%) és az oroszokhoz (29%) hasonlóan a magyarok a rekeszizmukat szeretik a legjobban megmozgatni, a megkérdezettek közel fele (45%) úgy gondolja, hogy a helyzetkomikum nem hiányozhat egy jó filmből.

A kutatásban arról is megkérdezték a résztvevőket, hogy a nyitójelenetre szánt pénzösszeg mekkora részét kell a különböző hozzávalókra költeni ahhoz, hogy az eredmény igazán ütős legyen. Minden negyedik európai a zene szerepét hangsúlyozta, ami talán nem is meglepő annak fényében, hogy Elton John Circle of Life című klasszikusa (Az Oroszlánkirály) és a Szombat esti láz nyitánya is népszerű a filmkedvelők körében. A kezdésre költött pénz szempontjából a nézők szerint a második legfontosabb a képi világ: 13 százalék gondolja úgy, hogy a szemkápráztató látvány tehet igazán emlékezetessé egy nyitójelenetet. Jól bizonyítja ezt Francis Ford Coppola alkotása, az Apokalipszis most, amely 9 országban is nagyon népszerű volt a válaszadók között.

A Lights, Camera, Action kutatás a filmművészet rajongókra gyakorolt erejét is vizsgálta, hiszen legyen szó kortárs alkotásokról vagy örök klasszikusokról, a filmek Európa-szerte hatással vannak ránk. A megkérdezettek közel fele egyetért abban, hogy egy jó film képes arra inspirálni az embereket, hogy valami újba fogjanak, vagy pozitív változásra törekedjenek. Magyarországon ez az arány kicsit magasabb, 46 százalék gondolja így.

„Napjainkban a filmek nem csak az effektekről szólnak, hanem arról, hogy különböző eszközök segítségével egy érzelmi választ váltsanak ki a nézőből. A Mastercardnál fontosnak tartjuk, hogy közelebb kerüljünk az emberek olyan szenvedélyéhez is, mint például a filmművészet iránti rajongás. A Start Something Priceless kampányunkon keresztül világszerte arra szeretnénk buzdítani az embereket, hogy kövessenek egy számukra fontos szenvedélyt és érjék el kitűzött céljaikat. A mostani kutatás is rámutatott, hogy egy film képes tüzet gyújtani a szívekben és pozitív változásra ösztönözni. Mi is éppen ezt szeretnénk elérni. A Cannes-i Filmfesztivál pedig a filmművészet és a mozik iránti szenvedély ünnepeként is pontosan erről szól. – mondta Jeannette Liendo, a Mastercard Europe marketingvezetője