Gajzágó György egyebek között a Kortárs Műgyűjtő Akadémia alapítója, így először arról beszélgetünk, milyen jelentősebb változások történtek itthon a művészeti szcénában a legutóbbi találkozásunk óta, milyen állapotban van a hazai „art industry”, iparág-e már itthon a művészet.

Utána arról beszélgetünk, mi köze a brandingnek a művészethez. Hogy kapcsolódik a storytelling a márkamítosz építéséhez? Mi a szerepe a kultúrának és művészetnek a társadalmi ökoszisztémában? Kitérünk arra is, vajon válságban van-e a marketing? Hová tűnt a kreativitás az üzleti szektorból? Mi a brandek szerepe a kultúra fenntartásának és fejlesztésének terén? Mitől válik egy brand valódi kulturális szereplővé, ami sokkal több, mint egy jól felépített marketingtörténet? Hogyan használják a prémium márkák a művészetet arra, hogy exkluzivitást, hitelességet és időtálló státuszt építsenek?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A kortárs művészet nem csak kreatív és inspirációs forrás, de hidat képez az üzlet és a kultúra között: globális szinten, és már Magyarországon is fontos üzleti kommunikációs és társasági téma. Egyre több vállalat és magánszemély ismeri meg és ismeri el a kortárs képzőművészetet mint befektetési formát, a céges gyűjtemények divatba jöttek, illetve a kortárs és a branding kapcsolódása is fókuszba került. Ezért az üzleti körökben ma már egyre inkább elvárt, hogy a szereplők rendelkezzenek bizonyos alapismeretekkel és kompetenciákkal ezen a téren.

Ezt az igényt ismerte fel a Hungarian Art&Business (ArtHAB) és a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA), és a kor szavára reagálva február 20-án elindítják az első Art&Business üzleti szabadegyetemet az Andrássy úti intézményben. Az előadás + kerekasztal formában megvalósuló, kéthetente, kedd esténként látogatható kurzus gyakorlatorientált tematikája olyan területeken ad rendszerszemléletet, mint az üzleti és a művészeti világ globális helyzete, a kortárs művészet szerepe a marketing- és PR stratégiákban, helye a luxusiparban, kapcsolata a fenntarthatósággal, és a kortárs műtárgy mint befektetés.

„Üzleti körökben a kortárshoz nem érteni ma már szégyen. A kortárs művészettel kapcsolatban a legtöbb alkalommal az „ilyet én is tudok”, a „hát ez nem művészet” és a „bolond, aki megveszi” kijelentésekkel találkozom. Azonban fel kell tennünk magunknak ilyenkor a kérdést, hogy vajon miért kelnek el olyan kortárs alkotások több millió dollárért, amelyekre a klasszikus művészetlátáshoz szocializálódott szemünk a legkevésbé tudja azt mondani, hogy „szép”? Miért keresik mégis a nagy márkák a kortárs megoldásokat, miért és hogyan alkalmazzák a kortárs művészetet a márkakommunikációban? Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ az Art&Business szabadegyetemen, amelyet elsősorban üzletembereknek, pénzügyi, PR, marketing- és kommunikációs szakembereknek ajánlunk, akik kényelmesen és gyorsan szeretnék megszerezni ezt a trendi, és ma már alapvetőnek számító tudást – mondja Gajzágó György, a CCA alapítója, egyben a képzés vezetője. – Az a cél, hogy ezen az élményorientált kurzuson a résztvevők üzletileg jól konvertálható, strukturált és naprakész ismeretekre tegyenek szert. Ne felejtsük el: „A tájékozottság az új műveltség!” – Remélem, hogy minél több hallgatónk szerez ezzel versenyelőnyt azokkal szemben, akik inkább mintakövetők maradnak, mert lassabban reagálnak a kor igényeire.”

Az első alkalommal – február 20-án – a szervezők azt ígérik, hogy eloszlatják a kortárs művészettel kapcsolatos kétségeket és félreértéseket és képet adnak az art world globális rendszeréről, protokolljairól és meghatározó mozgató mechanizmusairól. A hallgatók megértik majd az összefüggéseket, és megismerhetik, hogy melyek a fő kortárs trendek a világban, és hogy lehet ezekhez üzletileg kapcsolódni. A kurzus napijeggyel és bérlettel is látogatható. Azok, akik minden modult meghallgatnak, a tanfolyam végén oklevelet kapnak.

Az Art&Business szabadegyetemre  a HAB >>Facebook-eseményén keresztül lehet jelentkezni.

Gajzágó György kurzusvezető 

30/944 66 33

gyorgy.gajzago@artcenter.hu

budapest@emeraldpr.hu

Megbeszéljük, mi változott az előző beszélgetésünk óta: milyen változásokat hozott a COVID a művészeti világba, milyen jelentősebb változások történtek itthon a művészeti szcénában? Van-e már „art industry”: iparág-e már itthon a művészet, változott-e valami 2020 óta?

Kicsit visszatekintünk a márciusi Márkaépítés 2023 konferenciára is. Mi van a Maslow-piramis alatt? Mi a szerepe a kultúrának és művészetnek a társadalmi ökoszisztémában?

Mi az üzlet és művészet (gazdaság és kultúra) jelenlegi helyzete és viszonya – globálisan és lokálisan? A válságok hogyan hatottak az üzleti és művészeti szektorok kapcsolatára? Miért élnek kevesen a brandingben a kulturális pozicionálás eszközével?

Megbeszéljük, kik a kulturális-gazdasági ökoszisztéma működtetésének szereplői: shareholder vagy stakeholder szemlélet kell ide? Ki fogja a kormánykereket és ki nyomja a gázt? Mi biztosítja a kultúra folyamatosságát?

És végül, de nem utolsó sorban: mi a brandek szerepe a kultúra fenntartásának és fejlesztésének terén?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A képzési előadói Bencsik Barnabás kurátor, művészettörténész, a Glassyard galéria alapítója és Gajzágó György art consultant, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) alapító igazgatója.

„A kortárs műgyűjtés élmény, presztízs, befektetés.” – véli a két szakember – „Mert a kortárs ma már több, mint trendi társasági téma.”

Az utóbb években a kortárs művészet iránti érdeklődés robbanásszerűen felerősödött, a műtárgypiac globálissá vált, az árak korábban soha nem látott magasságokba szöktek. Egyre többen fedezik fel a műgyűjtést, mint egy olyan befektetési lehetőséget, amely egyszerre jelent intellektuális izgalmat és érzelmi kötődést is. A kortárs esetében a rövid távon nagy értéknövekedést produkáló befektetési történetek se ritkák – írják.

A gyűjteményépítés ismert gyakorlata mellett egyre több vállalat fektet be jelentősebb forrásokat művészeti és kulturális tevékenységekbe azért, hogy ösztönözzék munkatársaikat, fejlesszék szervezeti kultúrájukat vagy az ügyfélélmény érdekében egyedivé formálják márkastratégiájukat úgy, hogy az akár társadalmi elismerést is eredményezzen számukra.

Tekinthetünk-e egy kortárs alkotásra úgy, mint a portófóliónk diverzifikációjának eszközére? Mi mozgatja egy művész árfolyamát, és hogyan lehetünk erre hatással? Mitől lesz egy művészeti befektetés értékálló? Miben hasonlít az art world a tőzsdére? Milyen üzleti előnyökkel jár, ha egy cég a művészettel köti össze az üzeneteit? Hogyan kell ezt jól csinálni, és milyen hibákat ne kövessünk el?

Mindezekről szó lesz a Bankárképző február 22-én induló Art&Business képzésén, ahol banki vezetők, privátbankárok mellett várják mindazokat, akik az üzleti világban szeretnének előre lépni és kreatív, innovatív megoldásokat keresnek. Az interaktív és szemléletformáló, megértés- és élményorientált oktatás a máshol kevéssé hozzáférhető háttéradatokon túl kiválóan illusztrált példákon keresztül adja át a nemzetközi érvényű tematika ismeretanyagát – teszik hozzá.

Fotó: Steve Johnson/unsplash.com

Miként befolyásolta a Covid globálisan a vagyonosok fogyasztási szokásait? Miért fontos ezt tudni? Milyen új brandinglehetőségek és látens eszközök kerültek előtérbe a vásárlók emocionális megszólítása terén? Mi az, ami ebben a jelenleg folyamatosan változó helyzetben hathatósan azonosít és megkülönböztet? Létezik-e a brand és a piac kapcsolódásában közös nevező, és mi köze lehet mindezekhez a kultúrának és ezen belül a kortárs művészetnek? Izgalmas és sodró vizekre hajóztunk ki egy határozott és gyors kanyar erejéig, sok képet és számos jó példát felvillantva.

Az előadó az említett kérdések kapcsán röviden felvázolta az üzlet és a művészet kapcsolódásának klasszikus formáit és eseteit (Rotschild, Carnegie), és modern, illetve jelenkori példákkal is illusztrálta azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel a brand sikerrel és tartósan beágyazódott a lokális kultúrákba. Ez a hatékony procedúra igen szofisztikált, nagyon kreatív és tudatos stratégiát kíván, egyébként korántsem olyan bonyolult vagy költséges, és jobban skálázható, mint azt sokan képzelik.

Ezt a csúcsmarketingeszközt sajnálatosan kevesen alkalmazzák globálisan, pedig ezáltal jelentős sanszot hagynak ki a célcsoportok emocionális megszólítását, illetve a másoktól való megkülönböztetést illetően. Az ok: kevesen értenek hozzá, és senki se szeret hibázni – ezért aztán nagy többségében maradnak az unalomig ismert, kissé átszínezett klisék.

A Covid előresorolta ezt a megoldást, és alkalmat adott arra, hogy a márkastratégiánkat ennek megfelelően újragondoljuk. (Persze ehhez nyitottság kell, és egy „csipet” bátorság vagy bevállalás is, hogy elhagyjuk a mások által unalomig kitaposott ösvényt – amely a gyorsan változó, felbolydult világunkban lehet, hogy már nem is vezet sehova.)

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

Mai beszélgetésünk témája a kortárs művészet a post-covid világban. Áttekintjük ennek a speciális területnek a működését, a rendszer gazdasági alapjait. Hogyan élték túl a galériák a bezártság időszakát? Miként befolyásolta a covid globálisan a vagyonosok fogyasztási szokásait? Miért fontos ezt tudni? Mi történt ebben az időszakban itthon, mivel foglalkozott a Kortárs Műgyűjtő Akadémia?

Kitérünk a branding gyakorlati kérdéseire is. Hogyan építi magát a művész? Avagy ki építi a művészt, ha ő nem építi saját magát? Milyen új, látens eszközök kerültek felszínre a pandémia kapcsán? Milyen új branding lehetőségek kerültek előtérbe a vásárlók emocionális megszólítása terén? Mi az, ami ebben a jelenleg folyamatosan változó helyzetben egy márkát azonosít és megkülönböztet? Létezik-e a brand és a piac kapcsolódásában közös nevező, mi köze lehet mindehhez a kultúrának, és ezen belül a kortárs művészetnek?

Végül, de nem utolsó sorban megnézzük, mit hozott a kortárs művészetben a digitalizáció. Hogy használhatjuk ki az NFT boomot a marketingben?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

„A céges gyűjtés nem egyszerű archiválás vagy kincsképzés – ezek leginkább a klasszikus műgyűjtés velejárói. Iránymutató beszerzéseket érdemes eszközölni, melyekkel ígéretes művészek ígéretes programjai mellett teszi le a gyűjteményező a voksát – ezzel validálva és felemelve, erősítve és propagálva az illető művész világ felé intézett üzenetét és programját” – állítja Gajzágó.

Milyen üzenetei lehetnek a világ felé egy céges gyűjteménynek a márkáról?

• Ez a cég progresszív, nem hátrafelé tekint, hanem határozottan előre néz.
• Nem csak megteheti, de meg is teszi, hogy áldoz a művészetre, a környezete kultúrájára.
• Nem csak a profit lebeg a szeme előtt, hanem kész visszaadni a társadalomnak is.
• Mindezt profin teszi meg, megfelelően kiválasztott művészeti szakemberek bevonásával.
• A szakmailag jól felépített gyűjtemény a befektetők érdekeit is jól szolgálja.
• A cég ura a helyzetnek: jelen van itt és most, és ez megbízhatóságot, biztonságot sugall.

A világban rengetegszer lehet találkozni az üzletemberek filantróp szerepvállalásaival. A személyes brandingben is szerepe lehet a műgyűjtésnek még akkor is, ha nem magán-, hanem céges gyűjteményről van szó. Egy cégvezető attitűdje fémjelezhet egy márkát, és ha ő fontosnak tartja a művészettel való foglalatosságot, ez a fogyasztókban a márka pozitív megítéléséhez is hozzájárulhat.

Bernard Arnault, a világ legnagyobb luxuscégének tulajdonosa alapítványt hozott létre, és Párizs mellett csodás kortárs múzeumot és kiállítóteret terveztetett Frank Gehry amerikai sztárépítésszel. A Foundation Louis Vuitton komplexuma évente több tízezer látogatót vonz, öregbítve a márka jó hírét.

„A kortárs művészet megjelenése az irodákban vagy közösségi terekben nem újkeletű, a jelentőségét azonban itthon még kevesen kezelik tudatosan” – mondja a szakértő – „Sokszor találkozom olyan friss, hírértékkel posztolt vagy cikkben mutogatott irodákkal, amelyekből a kortárs művészet egyszerűen kimaradt. Ez a véleményem szerint manapság több mint hiba, de ez a nem-értés sajnos általánosan elterjedt. Jobbára az oktatási rendszerünk hiányossága, de ez tudatosan korrigálható.”

Magyarországon is vannak ígéretes kezdeményezések az üzlet-művészet együttműködésben. A Bánáti +Hartvig Építész Iroda felkérésével elindult egy BH WELL Galériaprojekt, melynek célja az, hogy a tervezőiroda közösségi tereiben kortárs alkotásokat helyezzenek el. A statikus „kortárs képek lógnak a falakon” modellel szemben ez egy dinamikus modell, melynek lényege, hogy a képek egy kurátori munka eredményeként időnként cserélődnek. A munkatársak a programban kortársművészeti oktatást is kaphatnak, találkozhatnak a művészekkel, és így, a „hazai pályán” közelebb kerülnek az alkotásokhoz, a kortárs művészet megértéséhez. A modell ugyan nonprofit, de nem zárja ki a vásárlás lehetőségét sem, sőt akár alkalmat is adhat a dolgozók véleményét is kikérve céges gyűjtemény építésének elkezdésére is.

Fotó: paul rossi/unsplash.com

A kortárs művészet mára az egyik legdinamikusabb fejlődést mutató és legizgalmasabb befektetési formaként számon tartott iparággá vált világszerte. Köszönhetően a technológiai újításoknak, a virtuális térben új dimenziók jöttek létre, soha nem látott ütemben fejlődik a kreatív ipari digitalizáció, melyek révén a nagyközönség számára gyorsan megismerhetővé és elérhetővé válnak az egyes műalkotások. Az egyik legértékesebb felvevőpiac Ázsia, mely az európai kulturális termékek iránt rendkívüli érdeklődést mutat.

Az Interart Alapítvány kezdeményezésére, a Blockchaineum üzletfejlesztési és technológiai szakértelmére támaszkodva, új digitális infrastruktúra jön létre, mely a világon elsőként teremti meg a minőségi kortárs művészeti alkotások blokklánc technológián alapuló informatikai platformját. A blokklánc-megoldás révén, a művészek előzsűrizett 20-20 alkotásáról hamisíthatatlan digitális NFT verzió készül, melyek a kriptotőzsdére kerülve az érdeklődők számára megtekinthetővé, ugyanakkor a befektetni vágyók számára akár megvásárolhatóvá is válnak.

Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia (CCA) igazgatója és egyben a program koordinátora kiemelte: „Az elmúlt évek során a hazai digitalizációs környezet dinamikus fejlődést mutatott, aminek hatásai tovagyűrűztek a kreatív ipar felé is. A magyar kortárs művészek globális felfuttatásában óriási lehetőségek rejlenek mind művészi, mind üzleti értelemben, amelynek érdemi folyamata a mai, gyorsan változó világban tovább dinamizálható. A legkiválóbb és minősített művészek talmitól elhatárolt digitális piaci környezetének megteremtése magyar ötlet, melyet hazai informatikai fejlesztés fog létrehozni, amit később a teljes kortárs világ jegyzett nemzetközi szereplői számára is elérhetővé kívánunk tenni. A megoldás művészbarát, ami egyúttal versenyhelyzetbe hozza a legtehetségesebb alkotókat, galériákat, kurátorokat, gyűjtőket, de még a múzeumokat is.” 

A program számára az Interart Alapítvány szingapúri partnere biztosítja a virtuális környezetet, ami egyben az ArtPass.Cards projekt kiemelt ázsiai központjaként is funkcionál majd. Az ötletgazda célja, hogy a közel jövőben mielőbb létrejöjjön és elérhetővé váljon országonként 200 művész legjobb alkotásainak virtuális portfóliója. „Szeptemberben juttatjuk el – egyelőre kizárólag hazai szcénának – a felhívásunkat, mely lehetővé teszi az alkotók és alkotásaik megjelenését és megmérettetését a kriptotőzsdén. Célunk, hogy ennek  mozgásait figyelve évente frissítsük a magyar és nemzetközi rangsort, így az eleinte feltörekvő alkotók nagyon hamar akár nemzetközi ismertségre is szert tehetnek.” – hangsúlyozta Gajzágó György, majd hozzátette: „Globális benchmark nincs minősített és rangsorolt digitális kortárs művészeti platformra, azért is tartjuk unikálisnak az ArtPass.Cards projektet.”

Czeglédi Tamás, a Blockchaineum vezetője szerint a magyar kortárs művészek a blokklánc technológia alkalmazásával a virtuális térből könnyen átléphetnek a progresszív és sokkal több lehetőséget kínáló kriptovilágba, ahol biztonságos, művészbarát, ugyanakkor transzparens informatikai környezetben képviselhetik hazánk mai modern művészetét.

Fotó: Brian Wangenheim / Unsplash