A gazdasági válságok közös jellemzője, hogy a márkatulajdonosok azonnal csökkentik a marketingköltségeiket. Egyetemi oktatóként, márkatanácsadóként mit mondasz erre?

Én értem, hogy marketingesként nekünk ez fáj a legjobban. De azért ne csináljunk úgy, mintha egy gazdasági válságban csak a marketingköltségeket csökkentenék. Az persze fennáll, hogy az ez egyik első költségelem, amihez hozzányúlnak, de ez vélhetően azért is van, mert könnyebb és gyorsabb egy médiafoglalást lemondani, egy ügynökségi szerződést felmondani vagy éppen csökkenteni, mint más területeken intézkedni.

Ettől persze még igaz marad, hogy azok a márkák, amelyek hosszú távon a legnagyobb mértékben megerősödnek, beleértve az értékesítési eredményeket is, olyan márkák, amelyek a válságban nem vágják meg a marketingbüdzséjüket, netán még többet is költenek. Ezt igazolja minden korábbi válság tapasztalata, az ezzel kapcsolatos kutatások.

Nagyobb perspektívából nézve, a marketing tudja motorizálni a gazdaságot. Nem véletlen, hogy a Magyar Marketing Szövetség is azzal a hashtaggel lépett elő kapcsolódó tartalmakkal, hogy: #mostnincsmegallas

Azért az elmúlt hónapokban sem maradtunk teljesen kampányok nélkül. Láttál jó példákat, olyan cégeket, amelyek a járvány idején jól kommunikáltak? Lesznek olyanok, akik bekerülnek a következő könyvedbe?

A kommunikációnál is sokkal fontosabbnak tartom, hogy egyes cégek milyen gyorsan alakították át az üzleti modelljeiket, vezették be, erősítették meg például az online értékesítést. Ez részben persze kényszer volt részükről, de most pár hét alatt meglépték azt, amit akár éveken át halogattak.

A kommunikációt tekintve (de valójában ez sem csak kommunikáció, sőt elsősorban nem az) a társadalmi felelősségvállalást emelném ki. Ez befelé is fontos: az első számú prioritás, hogy gondoskodunk a munkatársakról, azok biztonságáról. Meghallgatjuk őket, odafigyelünk rájuk, és amennyire lehet, rugalmasak vagyunk. Kifelé pedig fontos, hogy biztosítsuk a vevőket és a partnereket, hogy továbbra is minden rendben a céggel. Az első kérdésre visszautalva ezért is lényeges ilyenkor a kommunikáció, a kampányok. Ha ez elmarad, könnyen azt hihetik, hogy lehúztuk a rolót. Az is fontos, hogy gondoskodjunk a vevők biztonságáról, különösen az offline üzletekben, találkozások során. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez most nem a harsány, nyomulós marketing, az önpromóció ideje. Legyünk empatikusak, és adjunk akkor, amikor és amennyit csak lehet – ez lesz az igazi CSR.

Az iskoláknak, egyetemeknek szinte egyik napról a másikra kellett átállniuk a távoktatásra, a digitális megoldásokra. A Metropolitan Egyetemnek hogy sikerült az átállás? Kinek volt nehezebb, a diákoknak vagy a tanároknak? Mi lesz a vizsgaidőszakban?

Büszkén mondhatom, hogy míg az összes felsőoktatási intézmény szünetet rendelt el, és 10 nap alatt állt át az online oktatásra, addig mi azt mondtuk, hogy felkészültek vagyunk és mindössze egyetlenegy napot adtunk magunknak. Nagyon hamar kellett megtanulnunk bizonyos digitális megoldások használatát, így aztán villámgyorsan különböző tutorialokat készítettünk magyar nyelven. Tekintve, hogy ezek nézettsége több tízezer, így nekem úgy tűnik, a többi egyetem tanárai is a Metropolitan Egyetem anyagait használják. A legnagyobb tanulság azonban az volt, hogy nem is a technológia a lényeg, hanem az oktatásmódszertan. Ez mind az oktatóktól, mind a diákoktól több energiát kívánt, de megérte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az én karomon, az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karon a net promoter score kutatásunk ugyanazt a magasnak tekinthető értéket mutatta a tavaszi, karantén alatti félévben, mint az őszi, campusos félévben. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, no meg persze építő kritikát is. Biztos, hogy jó néhány elemét meg fogjuk tartani az online oktatásnak akkor is, amikor újra kinyit majd az egyetem. Ez, vagyis az offline oktatáshoz való visszatérés terveink szerint szeptemberben történik meg. Nem akarunk túl hamar nyitni, a mostani vizsgaidőszakot, sőt magukat a záróvizsgákat is online formában bonyolítjuk le, kollégáink és diákjaink egészségének védelme érdekében.

A zenészek, színészek, fotósok, szabadúszó újságírók és sokan mások munka nélkül maradtak március óta. Mi a helyzet a tanácsadói piacon, csökkent vagy nőtt az ügyfelek száma, aktivitása?

Visszatérve az első kérdéshez: sok cég ilyenkor egyfajta szünetet tart, a tanácsadói szerződéseket felfüggesztik pár hónapra. Néhány cég viszont épp most kapcsol, így a legismertebb tanácsadóknak továbbra is csörög a telefonjuk. Az online ügynökségek biztosan nem panaszkodnak: most a klasszikus tanácsadók is őket keresik, hogy miként lehet erősíteni online megjelenésüket, vagy éppen személyes konzultációikat, tréningjeiket, workshopjaikat miként lehet a digitális térbe áthelyezni.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Hát azt biztos nem mondhatom, hogy kevesebb lett a feladatom. Sőt, az elmúlt bő két hónap igen intenzív volt, még ha többnyire otthonról is intéztem mindent. Tanulság, hogy mindent meg lehet oldani így, az oktatást, a meetingeket, a céges partnerekkel való együttműködéseket, vagy akár a Magyar Marketing Szövetség tisztújító közgyűlését is. Persze azért a legtöbb dolgot kellemesebb lett volna a kollégákkal, tanítványokkal, ismerősökkel, na és a családtagokkal találkozva offline megtenni. De igyekszem csak a szépre emlékezni ebből az időszakból is.

A járvány komolyra fordulása előtt, március elején kaptuk a hírt, hogy a több mint 1.500 üzletet és ügyfélkiszolgálási pontot tesztelő és 6.500 ügyfél véleményét felmérő ClientFirst Consulting kihirdette az idei „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” díjak győzteseit. A kereskedelemmel foglalkozó cégek közül a dm érte el a legjobb eredményt: mind a nagyvállalati elektronikus, mind a személyes kategóriában dobogós lett. A karantén időszakában lehetett tartani a színvonalat?

Természetesen igyekeztünk a dm-től megszokott módon és színvonalon, a határidők tartásával továbbra is minden megkeresésre kielégítő választ adni és megoldást találni. Nem meglepő módon ebben az időszakban megnövekedett az egyes termékekkel kapcsolatos, elsősorban rendelkezésre állást és fizikai elérhetőséget firtató kérdések száma, illetve emellett sok, a vírussal kapcsolatos, elsősorban óvintézkedésekre vonatkozó kérdést kaptunk. A kérdések és megkeresések száma szignifikánsan emelkedett, de szerencsére munkaerő-átcsoportosítással, más területekről történő besegítéssel ezeket is sikerült mind időben megválaszolnunk.

Miközben számos iparágat bezárások sújtottak, a kiskereskedelem működött tovább, a dm-üzleteknek sem kellett bezárniuk 3 órakor. A higiéniai termékek iránt egyenesen nőtt a kereslet. Készítettetek már gyorsmérleget arról, mit hozott és mit vitt a koronavírus?

A kérdést szerintem érdemes két részre bontanunk. A vírus indulása előtt, amikor már Európa több országában jelen volt a COVID-19, nálunk a pánikvásárlás indult el, elsősorban a higiénia, tisztítószer, fertőtlenítőszer, papír, pelenka, bébiétel és a tartós élelmiszer fogyott jobban, ezekben a kategóriákban sajnos készlethiány is előfordult, de folyamatosan azon dolgoztunk, hogy új partnereket, alternatív megoldásokat találjunk. A március hónapunk kiemelkedően magas forgalmat hozott, ezért joggal tartottunk attól, hogy áprilisban már visszaesés lesz, de itt is jóval magasabb forgalmakat realizáltunk. Májustól, a helyzet normalizálását követően már újra növekedéssel tervezünk. Amire viszont kezdetektől fogva nagyon nagy figyelmet fordítottunk, az a marketing üzenetek megfogalmazása. Kerültünk minden olyan vásárlásra buzdító üzenetet, ami konkrét termékre vagy kedvezményre vonatkozott és próbáltuk az edukatív vonalat erősíteni.

A dm eddig is erős volt e-kereskedelemben.  Mennyit nőttetek a járvány alatt, és szerinted tartós marad-e ez a trend?

Mind az offline, mind az online területen többszörös, két számjegyű növekedés volt megfigyelhető, a célunk az, hogy ezt online vonalon továbbra is meg tudjuk tartani. Bízunk benne, hogy akik ebben az időszakban kipróbálták a webshopot, elégedettek voltak a szolgáltatással és később is élnek majd a lehetőséggel.

A fenntarthatóság már saját fejezetet kapott a cég stratégiájában. Változnak-e valamiben a fő célok és a rendelkezésre álló eszközök?

A fenntarthatósági stratégiánkon nem változtatunk, sőt, megerősített bennünket abban ez az időszak, hogy az irány jó és tovább kell ezen menni. Elég, ha csak a Tartós Ár stratégiánkat említem, hiszen a dm üzletekben nem kell az akciós termékeket keresni és nem kell rohanni a jó ár miatt, hiszen ezekkel az árakkal garantáljuk, hogy egy egy termék árát minimum 4 hónapig azonos szinten tartjuk. Továbbra is minden kategóriában elérhető egy-egy alternatíva, zöld megoldás, környezettudatos termék.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Természetesen a mindennapjaim nekem is megváltoztak. A hazai és nemzetközi megbeszélések is az online térben zajlanak, legyen az Zoom, Skype, Teams vagy éppen egy Messenger Call, de egyetemi oktatást vagy konferencia előadást is tartottam már az elmúlt hetekben ilyen formában. Egy-egy tévés nyilatkozat kapcsán nyilván meg tudjuk oldani a személyes jelenlétet, de minimalizáltuk mi is ezeket az eseteket. A csoportvezetőimmel minden nap van egy napindító értekezlet, van, akivel így többet beszélek, mintha az irodában lennénk, mert ott a sok egyéb megbeszélés miatt szinte nem is látjuk egymást. Fontos megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát is, nap végén ki kell szakadni az itthoni irodából, számomra elengedhetetlen a mindennapos sport és a gyerekekkel töltött minőségi idő is.

A képek eredetileg a Márkamonitor 2019/4. számában közölt, Csoknyainé Horváth Gertruddal és Kanyó Rolanddal készült interjú mellett jelentek meg. Fotós: Réti Dóra.

A koronavírus miatt rengetegen ülnek otthon, és megnövekedett szabad idejüket médiafogyasztással töltik. Milyen hatással van a karantén a televíziós piacra?

A nézettségi mutatók szárnyalnak, a 2020 és 2019 áprilisának adatait összehasonlító elemzésből kiderül, hogy a teljes lakosság a tavalyi 268 perc helyett idén áprilisban már 311 percet töltött átlagosan tévézéssel, ami 16 százalékos emelkedést jelent.*

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetből adódóan a hirdetők különböző módon reagáltak, voltak, akik büdzsévágással, léteznek olyan piaci szereplők, akik pusztán halasztják a kommunikációt és vannak, akik növelni tudták a jelenlétüket.

A reklámok mennyiségének mérséklődését a koncert és rendezvényszervezési szegmensnél tapasztaljuk, míg a húsvéti ünnepi időszaknak köszönhetően számos hirdető továbbra is aktívnak bizonyult.

Tavaly mintegy 63 milliárd forintnyi reklámbevétel került a televíziók kasszájába, és az év végén még sokan hittek a piac további bővülésében. A március azonban fordulatot hozott valamennyi iparágban, a recesszió elkerülhetetlen, már csak a mértéke kérdéses. Mire számítasz, hogyan alakulhatnak a következő hónapok a tévés piacon?

Jelen tapasztalatunk szerint változnak a szezonok közötti súlyok, hiszen kijelenthető, hogy nagyon erős évkezdést tudhatunk magunk mögött, továbbá az év második felében minden eddiginél nagyobb mértékű kereslettel kalkulálunk. A televíziózás elképesztő magasságokban van, népszerű és sikeres brandekkel rendelkezik a TV2 Csoport és számtalan egyedi és prémium hirdetési felületet kínálunk partnereink számára. A professzionális sales csapatommal folyamatosan jelenkezünk proaktív integrált javaslatokkal hirdetőinknél, így várakozásaim erre az évre is pozitívak.

A klasszikus spot még mindig egyeduralkodó, de folyamatosan emelkedik a non-spot megoldások aránya a teljes költésen belül. Mit gondolsz, bevállalósabbak lesznek a márkatulajdonosok, vagy inkább visszatérnek a jól bevált, kockázatkerülő megoldásokhoz?

Valóban egyre nagyobb a kereslet a non standard megoldásainkra. Nem gondolom, hogy ezek bármelyike kockázatos lenne a partnereink számára, sőt! Az ügyfelek sokszor keresik azt, hogy miként tudnak kitűnni a versenytársak közül a termékükhöz illő kreatív lehetőségekkel, így nem kérdés, hogy a non standard megoldásokkal mindez megvalósítható.

Évek óta erős trend a televíziós piacon a saját tartalmak gyártása.  A TV2 idén tavasszal nagy reményeket fűzött olyan műsorokhoz, mint a Nicsak, ki vagyok? vagy az Exatlon. Bejöttek a számításaitok? Mit hozhat az Egyszer volt Budán Bödör Gáspár? 

A tavaszi műsorstruktúra mind a TV2 főcsatorna, mind a portfólió többi csatornája esetében kiválóan teljesít. A Nicsak, ki vagyok? – A rejtélyek színpada showműsor vasárnap esténként lenyűgözte a tévénézőket a fantasztikus produkciókkal és a csodás maszkokkal. A várva várt  április 26-i finálét a 18-59 éves nézők 22,0 százaléka választotta, ami így egy nagyon magas, 506  ezer fő fölötti nézettséget ért el ebben a korcsoportban. A nagy sikerű Mintaapák kialakította fix rajongói táborát, és a legutóbbi, április 3-i főműsoridős epizódja is magas,  14,6 százalékos nézői részesedést ért el a 18-59 évesek körében a TV2-n. Ha a sorozatok népszerűségét nézzük, fontos kiemelni a tavasz nagy üstökösét, a Bödörék – Egyszer volt Budán Bödör Gáspár premier epizódját, amely 27,9%-os közönségarányával kimagasló eredményt ért el, így elmondhatjuk, hogy sikeresen felvette a versenyt a konkurens tartalmakkal. Újabb izgalmas epizódokkal hamarosan jelentkezünk! De előbb még az idei első félév leghosszabb és méltán sikeres versenyét drukkoljuk végig estéről estére, hogy kiderüljön, ki nyeri idén az Exatlon Hungary-t! A 2019-es első évad eredményét követően nem volt kérdés a folytatás, azonban az idei széria még ezt is felülmúlja, és immáron ötödik hónapja küzdenek a Dominikai Köztársaságban a Bajnokok és a Kihívók. Hogy ki lesz a győztes, kiderül június elsején, amikor a magyar sportot fogjuk megünnepelni a Exatlon Hungary hőseivel. Ezen tényezők összessége eredményezi a TV2 önálló és TV2 Csoport szintű piaci vezető pozícióját a 18-49 éves korcsoportban 2020. január 1-től május 14-ig bezárólag.**

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Az elmúlt időszakban sok mindent megtanultunk, hiszen egy teljesen új fajta megközelítést igényelt e speciális helyzet kezelése. Más kommunikációt és megoldási javaslatokat követelt meg az ügyfelekkel való napi munka során és HR szempontból vezetőként is a csapatommal. Bár a home office fizikai határokat emelt, de az egyeztetések és megbeszélések gyakorisága továbbra is intenzív maradt, az átállás gördülékenyen ment. Azáltal, hogy sikerült kellően professzionálisan, higgadtan reagálni és proaktívan fellépni a különböző helyzetekben, úgy látom, hogy meghozta gyümölcsét. A kollégáim is érezték a támogatást tőlem és a vállalattól, és ez jelentősen befolyásolta a munka minőségét és hatékonyságát. Sikeresen teljesítettük a kihívást!

*(Forrás: Nielsen Közönségmérés / TV2 Kutatás; A4+ Live+As Live adatok)

** (Forrás: Nielsen  Közönségmérés / TV2 Kutatás; A18-59, A18-49 Live + As Live adatok; Egész napra vonatkozóan).

Több évtizedet töltöttél a magyar médiavilágban. Hogyan gondolsz vissza arra az időszakra? Lennél még médiás itthon vagy külföldön?

Nagy hálával és szeretettel gondolok arra a több mint 25 évre, amit a magyar médiavilágában töltöttem. Nagyon sokat köszönhetek neki, mind szakmailag, mind emberileg. Sokat tanultam, mivel nagyon alulról kezdtem a szakmát, de az évek alatt szerencsére sikeresnek mondhatom magam benne. Nagyon sok barátot és ismerőst köszönhetek neki és a munkámnak köszönhetően bejártam a világot is, mivel a nagy nemzetközi produkciók abban az időben indultak. Nagyon szívesen lennék újra a média világában, mivel ez a szakmám és a hivatásom is egyben, vagy otthon, vagy itt Spanyolországban, de számomra kiemelkedően fontos a szakmaiság. Egy cipész ért a cipőkészítéshez. Én ahhoz nem értek. Soha nem is készítenék cipőt, csak akkor, ha megtanultam. Sajnos azt látom, hogy most otthon sokan nem értenek a médiához, mégis csinálják. Amikor azt a döntést hoztam, hogy elhagyom a szakmát, ez is befolyásolta a döntésemet. Azt éreztem, hogy nagyon felhígult és nem kíváncsiak a szakmára. De ha valahol újra lenne szakmai feladat, szívesen részt vennék benne. Itt ahhoz, hogy esélyem legyen, sajnos még nem elég az önéletrajzom. Sokkal jobban kellene beszélnem spanyolul. De rajta vagyunk folyamatosan…

Az EU-csatlakozásunk idején az egyik szlogen az volt, hogy most már nyithatsz cukrászdát Bécsben. Te sokkal messzebbre kerültél, családostól Spanyolországba költöztél. Hogy kerültél oda, és mit is csinálsz pontosan?

Hú, ez hosszú lesz… Megpróbálom röviden megválaszolni. Egy volt középiskolai osztálytársam több mint tíz éve él ebben a városban, ahol most lakunk. A nagy közösségi portálon folyamatosan tett fel szebbnél szebb képeket a helyről. Majd feltett egy hirdetést, hogy egy edzőterem eladó itt. Mivel én Krav Maga edző is vagyok, ezért felkeltette az érdeklődésemet. Gondoltam, milyen szuper lenne egy tengerparti városban edzőtermet üzemeltetni. Telt-múlt az idő, addig rágódtunk rajta otthon a feleségemmel, hogy egyik hosszú hétvégén kiutaztam ide, megnéztem magát a várost, a környezetet, az edzőtermet. Minden nagyon tetszett, ezért úgy döntöttünk, hogy ha lesz rá mód, akkor megpróbáljuk külföldön az életet. Ekkor én még magas beosztásokban dolgoztam éppen négy médiában. Nehéz döntés volt, de a lányom is akkor született, és azt gondoltam, hogy neki  nagy előnyt tudunk azzal adni, hogy rögtön többnyelvű lesz. Most 6 évesen beszél magyarul, spanyolul, valenciánóul, angolul. Kell ennél több? Ja és gyerekkora van, egy tengerparti városban. Amikor meglett a lehetőség, kiköltöztünk. Nem nyújtom tovább, itt se minden fenékig tejföl. Voltak csalódások, volt, hogy átvertek bennünket, de voltak, vannak sikerek is. Volt éttermünk, aztán eladtuk, voltam pincér, futár, túravezető, gépkocsivezető. Lassan már csak akasztott ember nem. Most két dolgot csinálok. Az egyik sajnos most a járvány miatt leállt, de a másik  most kezd beindulni. A turizmus teljesen megállt és vele együtt a www.javeatouristinfo.com , a másik, a www.bogadido.com pedig pont segítséget tud nyújtani a járvány miatt hátrányba került vállalkozóknak.

Spanyolországról horrorisztikus híreket kaptunk az elmúlt két-három hónapban. Ti hogyan töltöttétek a karantén időszakát?  A spanyolok mennyire nyitottak, befogadják a külföldieket?

Az első hetek voltak a legrosszabbak. Teljesen szokatlan dolog volt. Pár napig szívesen otthon van az ember, de eleinte nehezen viseltük. Voltak hullámvölgyek és hullámhegyek. De megértettük, és a kislányom is megértette, fontosnak tartottuk, hogy betartjuk a szabályokat. Aztán beleszoktunk. Kialakítottunk egy napirendet, amit próbálunk betartani. Itt még csak hétfőn léptünk át a „0”-ás szakaszból az „1”-es szakaszba, már egyre több dolgot lehet csinálni, de mi próbáljuk megszorítani magunkat továbbra is. Vannak spanyol barátaink, akik megpróbálnak mindenben segíteni, ha kérdezünk valamit. Azt lehet mondani, hogy minket befogadtak így lassan 5 év után. Fontos, hogy beszéld a nyelvüket és rögtön jobban nyitnak feléd. Csak angollal itt nem sokra mész.

Enyhült már a járványhelyzet, látszanak a turizmus újjáéledésének a jelei? Mire számítanak a spanyolok? Segíti a kormány a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, a lenullázott turisztikai ipart? Hogyan látod a saját jövőtöket?

A járványhelyzet enyhült, de minimálisan. Már elmehetünk kirándulni is, de csak a szintén „1”-es zónába tartozó területekre. A tengerben még nem lehet fürdeni. Éttermek, kisboltok nyitva vannak, de csak 50%-os kapacitással. Vendég nagyon kevés, volt, aki inkább ki se nyitott. A belföldi turizmus fog először elindulni, ha elindul valamikor. Azt hallottam, hogy ha nem lesz második vagy harmadik hullám, akkor jobb esetben októberben nyitják meg a határokat a külföldi turisták előtt. Szóval idén szerintem a legrosszabbra kell felkészülni. Vannak intézkedési tervek a vállalkozások megsegítésére, de ezek még csak tervek. Semmi hatékony intézkedés nem volt eddig. Szerintem nem is lesz. Többen panaszkodnak, hogy az intézkedések miatt nem nyithatnak ki, de a járulékokat, a bérleti díjakat fizetni kell. Nagyon sokan nem tudják. Mi az online-ban látjuk a jövőnket, a turizmus megmarad hobbinak, ha újra indul. Vagy ha érkezik valami extra feladat, akkor annak se állunk ellent.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Nagyon sok tervünk volt az idei évre. A www.javeatouristinfo.com oldal szolgáltatásait nemzetközi szintre szerettük volna emelni. Erősíteni a jelenlétünket a piacon. Már évek óta nagyon szerettem volna a Krav Magát oktatni. Végre március elején meg is találtam hozzá az ideális termet. Be is ruháztam az eszközökbe. Volt két edzés, majd be kellett zárni. Ki fog olyan edzésre járni, ahol elkerülhetetlen a kontakt? Senki. Legalábbis itt biztosan nehezen indul majd újra. A www.bogadido.com oldalt már egy éve terveztük, teszteljük, most jutott indulási szakaszba. Szerencsére van vele munka, nem unatkozunk.

A fontossági sorrend, mióta kint élünk, folyamatosan átalakult bennem, most ez a folyamat még gyorsított is rajta. Látni nem látok másként, de sok jó dolgot is megtapasztaltam, amiket nem biztos, hogy észrevettem volna előtte. Olyan emberekkel beszélgettem, akikkel már több éve nem. Lásd itt veletek is, ami nagyon megtisztelő. Sok olyan ember aggódott értünk, sok olyan ember próbált segíteni nekünk, akikről nem is gondoltam volna. Az emberi kapcsolatok sokkal erősebben, sokkal mélyebben megjelentek az életemben. Régebben otthon a pozícióim miatt sokan nem kedveltek, vagy sokan úgy tettek, mintha kedvelnének. Persze voltak barátaim, de az nagyon szűk kör volt. Be is zártam magamat szerintem. Viszont most sokkal nyitottabb vagyok. Sok-sok segítséggel és emberséggel találkoztunk, ami nagy örömmel és hittel tölt el bennünket. Azt gondolom, hogy az ilyen problémákat nem lehet egyedül megoldani, ezzel szemben csak közösen van esélyünk fellépni és megoldást találni, és merni kell segítséget kérni, ha kell. Bízunk a jövőben, csak előre nézünk, de táplálkozunk a múltunkból is.

A gazdasági válságok első vesztese rendszerint a reklámpiac, a márkatulajdonosok elsőként a marketingköltéseiket vágják vissza. Milyen állapotban van most a rádiós piac?

Április hónapban drámai helyzetbe került, mert nem hogy új reklámok nem jöttek, de még meglévő kampányokat is visszamondtak. Mióta a kormány elrendelte a karantén enyhítését és a gazdaság beindítását, azóta megmozdult a piac, és többen is elindultak a hirdetésekkel. Valószínű, hogy aki az elsők között lép, az előnyt szerezhet a versenytársakkal szemben.

Hogyan reagál a helyzetre az általad irányított Jazzy és a Klasszik rádió? Tűzoltás folyik, vagy alakul már a terv, amiből a kilábalás, a jövőépítés megvalósítható? Lehet rádiókat otthonról működtetni?

Az első időszakban mi is válságmenedzselést folytattunk. Újra terveztük a büdzsét, bevezettük a home office-t, és újragondoltuk a feladatainkat is. Szerencsére munkatársaink megértették, hogy egy változó helyzetben mindannyiunknak változni és változtatni kell, így ez nem okozott gondot. Az első hónap tűzoltása után már egy új stratégia mentén alakítjuk a rádiókat, reagálva a megváltozott körülményekre. Jelenleg pedig már egy új kampányon dolgozunk, mert előre nézünk, és  hiszünk abban, hogy a megváltozott világban is szükség van olyan prémium felületekre, mint a Jazzy és a Klasszik rádiók.

A média szenved, a rendezvények viszont teljesen megszűntek, a hétvégi bulik helyett ott a tévé meg a pizsama. Ismeretségi körödben rengeteg a zenész, énekes, DJ, és persze az őket segítő háttéremberek. Mik a személyes tapasztalataid, hogyan élik meg ezeket a heteket, sőt lassan hónapokat?

Sajnos rosszul. Mióta nagyjából 15-20 éve összeomlott a hanglemezpiac, a művészeknek a színpad lett a fő bevételi forrása. Amikor pedig egyszerre minden anyagi forrás megszűnik, akkor olyan helyzetbe kerülsz, amit korábban elképzelni sem tudtál. A most zajló média üzengetés arról, hogy kinek illik felvenni állami segítséget vagy kinek nem, nem vet jó fényt a szakmára.

Szerinted mikor éledhet fel a buli- és fesztiválpiac? Milyen lesz az „új normalitás”? Lehet a szórakozóhelyeken másfél méter távolságot tartani?

Meg kell különböztetni Budapestet és vidéket. Valószínűleg előbb vidéken indul be az élet, a fővárosban pedig majd csak később. Hogy mi és mennyire fog megváltozni, arra nehéz bármit is jósolni, mert a korosztályok is másképp állnak a problémákhoz, és persze az egyének sem egyformán reagálnak. Nem tudom, hogy létezik-e olyan beltéri rendezvény, ahol lehet tartani a másfél méteres távolságot.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Nehéz erre válaszolnom, mert ez egy folyamat és még most folyamatosan változunk reagálva a helyzetre. A megszorító intézkedések visszavették a szabadságunkat. Talán ez a legfontosabb. Ezt a legnehezebb megemészteni. Ezért aztán ez felértékelődött bennem. Hiányoznak a barátok és főleg az élmények. Ezért már most keresem azokat a lehetőségeket, amelyekben megint feltöltődhetek.

Az Inspira Research deklarált célja volt, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú kutatócég legyen. Az első négy évben ennek megfelelő növekedést értetek el. Ez most nyilván megtorpant. Azzal valószínűleg nem tévedek nagyot, hogy március-áprilisban befejeződtek a korábban megrendelt kutatások. Mi a helyzet a piacon, jönnek az új megrendelések?

A „legnagyobb tisztán magyar tulajdonú” jelzőhöz mindig hozzá szoktam tenni, hogy azok közül a cégek közül, amelyek piaci versenyben nyerik a projektjeiket. Teljes megtorpanásról nem beszélnék, de összességében lassult a piac. Bizonyos kutatásokat fel kellett függesztenünk, mert a személyes adatfelvétel egyelőre nem lehetséges. Más kutatásokat sikeresen konvertáltunk online vagy telefonos adatfelvételre. Az idei évet minden eddiginél jobban kezdtük, bár a korábbi években sem volt okunk panaszra. Ez a lendület most valamelyest alábbhagyott, de szerencsére továbbra is sok ajánlatot írunk. Mi magunk is igyekszünk új projektekkel megkeresni az ügyfeleket, amelyek segíthetik őket a válság közbeni eligazodásban, illetve felkészülésüket a krízis utáni időkre.  Elindítottunk például egy több hullámból álló kutatássorozatot az Altagrand kommunikációs ügynökséggel közösen re:2020 márkanév alatt, amely a következő fél évben folyamatosan monitorozza majd a fogyasztók viselkedésváltozását, a fogyasztói preferenciák alakulását sok szolgáltatás és termék kategóriában.

Az, hogy az egész évre vetítve hogyan alakul az árbevételünk, a következő néhány hónapban dől majd el. Ebben jelentős a bizonytalanság, de messze nem a kutatás az egyetlen szektor, ahol nagyon nehéz tervezni. Szerintem a gazdasági szereplők többsége az eddigi működésének legbizonytalanabb hónapjait éli át, tervezési, előrejelzési szempontból egész biztosan.

Az MRSZ éppen most publikálta a 2020-as reklámtortára vonatkozó becslését, ez 30% feletti  visszaesést jelez 2019-hez képest. Ekkora visszaesésre még nem volt példa, a 2008-2009-es válságban a bevételcsökkenés 20%-os volt. Ez nem jó jel a kutatási szakma számára sem.

Ha azt a kérdést kellene megválaszolnom, hogy teljesül-e az Inspira Group idei évre tervezett, rendkívül ambiciózus árbevételnövekedési terve, akkor a válaszom az, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem teljesül. Ha az a kérdés, hogy milyen lesz a relatív pozíciónk a kutatási piacon az év végén, vagy a válság után, akkor sokkal optimistább vagyok.

Az Inspira Group egyik fő erőssége a senior munkatársak magas aránya. Hogyan tudjátok átmenteni a nagy tapasztalatú csapatot egy későbbi, remélhetőleg javuló időszakra?

Úgy gondolom, hogy a munkatársaink lojálisak a céghez, bíznak a menedzsmentben és abban, hogy egymással szolidárisan viselkedve túljutunk a legnehezebb hónapokon. A home office-ra történő átállás egyik napról a másikra, zökkenőmentesen történt, és azóta is hatékonyan dolgozunk. Ez nem kis részben a senior kollégáknak köszönhető, akik kérés és kézivezérlés nélkül végzik a dolgukat, még ilyen nehéz és bizonytalan körülmények között is, sőt sok, a munkatársaktól érkező kreatív ötlettel, gondolattal találkoztam az elmúlt hetekben, amelyek előre viszik a céget.

A kezdetektől több lábon álltok, több iparágban is erős a pozíciótok. Vannak olyan területek, ahol intenzívebb lett a kutatási tevékenység, vagy még az ügyfelek is inkább magukkal, a járvány miatti tűzoltással, azonnali intézkedésekkel vannak elfoglalva? 

Ha a jelenlegi portfoliónkat nézem, ami az ügyfélszektorokat tekintve is nagyon színes, akkor egyelőre nehéz szektorspecifikus következtetéseket levonni, ehhez valószínűleg még nem telt el elég idő a válság kezdete óta. Néhány példát mondanék erre. Van olyan ügyfelünk a pénzügyi területen, aki egyértelműen jelezte, hogy melyek azok a kutatások, amelyekkel ebben az évben biztosan nem számolhatunk. Míg ugyanebben a szektorban más ügyfelektől új ajánlatkérések érkeznek, és nagyon pozitívan reagáltak az általunk generált kutatási ötletekre is. A másik példa, hogy az egészségügyi szektor, a gyógyszeripar egyelőre kifejezetten jól teljesít a kutatási fronton, és mi is nagyon jól teljesítünk. De érdekes példa a média szektor is, amely a drasztikusan csökkenő reklámbevételek miatt, rendkívül kitett a válság hatásainak, ugyanakkor hetente érkeznek kutatási megkeresések a médiavállalatoktól. Szóval egyelőre sok esetben még nem világos, hogy a büdzsék átmeneti befagyasztásáról, vagy az egész évet érintő, jelentős büdzsévágásról beszélünk-e. Bizonyára lesz ilyen is, olyan is. Ez is része az előbb már említett bizonytalanságnak. Nehéz év az idei, ez egészen biztos, de messze nem mindegy, hogy mennyire lesz nehéz, és milyen gyorsan, milyen ütemben leszünk túl a válság legmélyebb hónapjain. Erre a kérdésre most senkinek sincs megbízható válasza.

Egy korábbi interjúban úgy fogalmaztál, a kutatásnak hagyományos problémája, hogyan tudja magát validálni a C-level számára (CMO, CEO, CFO stb.). Kell találni újabb érveket, vagy a kutatás az elmúlt években már megfelelően beépült a vállalati döntéshozatalba? 

Az új érvek mindig jól jönnek, de az utóbbi években a kutatási szakma jobban teljesít ebben a dimenzióban. Biztosan mondtam már valamikor, valahol, hogy a 10 évvel ezelőtti válság egyik hatása volt, hogy nagyon sok, úgynevezett „nice to have” kutatás kikopott a rendszerből. Ami maradt, azoknak a jelentős része viszont fontos, értékes a C-szintű döntéshozók számára is. Ugyanakkor a szakmában működő cégek közül sokan sokat fejlődtek abban, hogy a kutatások megtalálják az utat és a megfelelő tartalmat a vállalati felsővezetők felé. Nem jutottunk még el az ebben rejlő potenciál maximális kihasználásáig, de sokat léptünk előre.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Kösz, jól vagyok, ugyanakkor némi iróniával mondom, hogy meglett korom ellenére, még mindig szeretem az embereket, ha nem így lenne, akkor nem lelném örömömet ebben a munkában. Jól alkalmazkodtam a home office-hoz, a gyerekeink már felnőttek, kirepültek itthonról, nem kellett gyökeresen átalakítanom a korábbi munkarendemet és munkatempómat. Másrészt viszont az irodai környezet egyik nagy értéke, hogy valódi közösségben dolgozunk, a spontaneitás, amit én nagyra becsülök és szeretek, sokkal jobban működik a hagyományos, irodai keretek között. Ott gyorsabban kapunk és adunk válaszokat, generálunk gondolatokat, amelyeket azonnal értékelhetünk, és még hosszan folytathatnánk a sort. Az online munkavégzés több tervezést igényel és kevesebb spontán interakciót biztosít. Hiányzik a kollégáim jelenléte.

A képek eredetileg a Márkamonitor 2018/3. számában közölt Géczi Tamás-interjú mellett jelentek meg. Fotós: Réti Dóra.

A Hyundai óriási cég szerteágazó tevékenységgel. Mekkora súllyal szerepel benne az európai autópiac, ezen belül is a magyarországi eladások?

A Hyundai Dél-Korea legnagyobb autógyártója, és 1947-es alapításakor még építőipari cégként indult, majd számos más területen kezdett el rohamosan fejlődni. Jelen volt a hajógyártásban, elektronikában, konténerszállításban, és még sok szerteágazó területen. 2001-ben az óriásvállalatot szétdarabolták, és a Hyundai Motor Company különvált. A különválás után is több vállalat megtartotta a Hyundai márkanevet, de ma már ezek a területek teljesen különállóan működnek.

Ami az autóiparban betöltött szerepét illeti, a Hyundai a KIA Motors Company megvásárlása után a Hyundai KIA Automotive Group néven fejlődött tovább töretlenül, és 2005-ben már a világ 6. legnagyobb autógyártójává nőtte ki magát. Világszínvonalú járművei és mobilitási szolgáltatásai a világ több mint 200 országában érhetők el jelenleg. A nemzetközi tevékenységei keretében több mint 110 000 alkalmazottat foglalkoztató Hyundai világszerte több mint 4,5 millió gépkocsi értékesített. A Hyundai Motor Europe HQ hivatalosan 2000-ben jött létre, a vállalat cégközpontja a németországi Offenbach városában található. A Hyundai Motor jelenleg 41 európai országban működő háromezer értékesítési ponton forgalmazza járműveit. A márka 2019-ben összesen 563 018 darab gépkocsit helyezett forgalomba Európában. Ezen belül  a hazai piacon  a piaci részesedés tekintetében az európai átlagnak megfelelő szeletet hasít ki  a márka a piaci tortából, ez számokra vetítve 2019-ben 4964 db Hyundai modellt jelentett hazánk útjain.

Az autóiparra különösen igaz, hogy az innováció viszi előre. Milyen fejlesztéseken dolgozik a Hyundai, milyen pillérekre építkezik a következő években?

A Hyundai a fenntarthatóbb jövő megoldásainak megvalósítását elősegítő modellekkel tökéletesíti folyamatosan termékkínálatát. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a fenntartható jövő és a modern piaci igények kielégítése érdekében folyamatosan fejlessze modellpalettáját, így 2020 végére a Hyundai európai palettájának több mint 75 százaléka elérhető lesz villamosított kivitelben. Az alternatív hajtáslánccal szerelt modellek közül kiemelten sikeres a hazai piacon is a KONA EV modell, amely teljesen elektromos, és akár 484 km megtételére is képes lehet egyetlen feltöltéssel.  Az IONIQ modell pedig azért számít különlegesnek a kínálatban, mert három alternatív hajtású kivitelben kapható, hybrid, plug-in hybrid és teljesen elektromos motorral szerelt változatokban. Így a kínálatban mindenki megtalálja a számára ideális megoldást. De a Hyundai  a hidrogén hajtás fejlesztésében is élen jár. Ilyen modell például a NEXO, a világ első, kifejezetten hidrogén üzemre tervezett szabadidőjárműve.

A szakemberek már korábban is csökkenésre számítottak a magyar autópiacon, az idei prognózis 180 ezer újautó eladása volt. Mivel számoltok most? A koronavírus-járvány milyen mértékben írta át az idei terveiteket? Mikor jönnek az új modellek?

A COVID-19 okozta helyzet nem várt megtorpanást hozott az autópiacon is, ahogy szinte minden más területen is. A terveket és a célszámokat most minden piaci szereplőnek újra kell értékelnie, és ez jelen helyzetben, pont annak bizonytalan mivolta miatt nagyon nehezen tervezhető, és elképzelhető, hogy az idei év több újratervezést is tartogat még. Ez a helyzet nagyon hirtelen alakult ki, és szinte azonnal éreztette hatását, és jelen pillanatban még nem jósolható meg pontosan, hogy a vásárlók mikor térnek vissza. Az új modell bevezetések a gyárak leállása és a piaci igények csökkenése miatt minden márka életére kihatnak, és változtatásokat igényelhetnek.

Az eredeti tervekhez szándékozik tartani magát a Hyundai, így az új modellek meg fognak hamarosan érkezni, a fontosabb kérdés, hogy a vásárlók visszatérése mikorra datálható. Idén újult meg teljesen  a Hyundai városi miniautója, az i10, hamarosan érkezik a hazánkban is népszerű i30 frissített változata, és ősszel debütál  az i20-as modell is. A méltán népszerű SUV modellek is kapnak frissítést, és új motorváltozatokat, alternatív hajtásokat még az év végén. A gazdasági válságra, illetve a csökkenő eladási darabszámokra készültek az iparági szereplők. Nyilván az euro árfolyam ilyen mértékű változására, és a veszélyhelyzet okozta bizonytalanságra nem lehetett felkészülni. Az árak emelkedése nyilvánvalóan darabszám csökkenéssel jár, és ez sajnos a már így is nagyon elöregedett, korszerűtlen hazai autóparkot fogja tovább rontani.

Minden tankönyv azt írja, válság idején többet kell kommunikálni, mégis legtöbb cég az első válságjelekre megvágja a marketing-költségvetését. Nálatok most mi a helyzet?

Az adott helyzetben az értékesítési fókuszú kampányokat minden felelősen gondolkodó márkának le kellett mondania. Image jellegű, főként CSR tevékenységet folytatott mindenki ebben az időszakban, és ez így is van rendjén. Volt, akinek sajnos pont egybe esett a modellbevezetési kampánya a vírushelyzet kezdetével, és image jelleggel lefutott a kampánya, de ha vevők nincsenek a szalonokban, akkor kidobott pénz, és lássuk be nem is elegáns megoldás vásárolni küldeni az embereket, amikor otthon kell maradni. És ma Magyarországon az autóvásárlás még személyes jelenléthez kötött, bár kezd erőteljesen eltolódni az online csatornák felé. De  a vásárlói döntés meghozatala előtt a vevők még mindig a szalonokba mennek be, hiszen meg kell tapogatni, ki kell próbálni a választott modellt.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Engem, aki örökmozgó társasági lény vagyok, nagyon sokkolt a helyzet. Magánemberként nehezen éltem meg a mindennapokat, de volt pozitív hozadéka is. Ennyi időt a családommal már nagyon régen tudtam eltölteni, és arra is rájön az ember, hogy sok felesleges időt töltött el addig olyan dolgokkal, amit ma már otthon ülve is el lehet intézni.

Szakmailag pedig egy olyan találékonyságot, kreativitást és alkalmazkodást igényelt ez az időszak, ami szerintem rengeteg remek ötletet, kampányt, projektet hívott életre, és én ezeket a helyzeteket szeretem. Mert itt mindenkinek egyik pillanatról  a másikra kellett gyökeresen megváltoztatni  a marketing és kommunikációs terveit, tevékenységét. Ami még nagyon pozitív ebben a helyzetben, és ennek külön örülök, hogy olyan egymástól távoli területek is össze tudtak fogni, és igyekeztek együtt segíteni, és támogatni azokat, akiknek nem volt lehetőségük ebben a helyzetben otthon maradni. Ennek okán hoztuk tető alá az egyik kedvenc szerelem projektemet, a Nyiss ablakot a zenének kampányt a MÁV Szimfonikus zenekarral, akikkel közösen zenélő autókat indítottunk útra, és a munka nélkül maradt zenészek járják az országot, hogy egy kis zenével szerezzenek egy kis örömet az otthon maradottaknak és az egészségügyben dolgozó hőseinknek.

De megszerveztük a végzős diákoknak az idén elmaradt szerenádot is ezekkel az autókkal, és így elvihettük az üzenetüket a szeretett tanáraiknak, akik meghatódva hallgatták a gyerekek által felénekelt dalokat. Ezek mellett igyekeztünk ifjú tehetségeknek segíteni, és ehhez hazai márkanagyköveteink segítségét kértük, hogy a Légy N magad kampányban mentorálják  az általuk választott fiatalokat. Amit jelen helyzetben egy márka tehet, az szerintem az, ha hiteles kommunikációval jelen tud maradni, és fontos, hogy az ügyfelei érezzék, számíthatnak rá, és ha szükség van karbantartásra, akkor minden lehetőséget megad nekik, és segíti őket, hogy ezt biztonságosan, és lehetőleg személyes jelenlét nélkül meg tudják tenni. A márkaképviseletnek pedig szintén nagyon fontos, hogy a partnereinek, kereskedőinek megadja a maximális támogatást, és olyan szervizakciókat, online kommunikációs platformokat biztosítson, hogy át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot.

A képek eredetileg a Márkamonitor 2018/4. számában közölt Ördög Ibolya-interjú mellett jelentek meg. Fotós: Réti Dóra.

A közismert anekdotában Józsi bácsi a Monarchiában még inas volt, Csehszlovákiában szakmunkás, a Szovjetunióban pedig gyárigazgató. Mikor a riporter megjegyzi, maga aztán sokat utazott, csak ennyit válaszol: ki se mozdultam Munkácsról…. Te az elmúlt tizenhárom évben a Lapcom Kft-nél, a Lapcom Zrt-nél, majd a Mediaworksnél töltöttél be vezető pozíciókat, miközben ki se mozdultál a megyei lapok szegmenséből. Hogyan értékeled magadban a most lezárt időszakot?

Jó felvezetés! Annyiban azonban kiegészítésre szorul, hogy bár az elmúlt 13 év biztos pontja valóban a megyei lapok voltak, de ez az időszak jóval többet adott ennél: 2008 és 2020 között a print és online média nagyon sok szegmensével találkoztam, foglalkoztam. Sokan talán már nem emlékeznek, de 2012-ig a Lapcom volt a Daily Mail csoport közép-kelet-európai régiós központja: ekkor például a saját országaikban piacvezető, de KKV-ként működő online listing site-okkal is dolgozhattam. Szintén ekkor volt országos közéleti lapunk (Pravda, Szlovákia), majd 2013-tól (az első felvásárlásunk után) a Bors is a portfoliónk része lett. Szintén végigkísérte az időszak nagy részét a magyar online listing piacon való aktív jelenlét, elsősorban az ingatlanbazár.hu révén.

Talán a fentiekből is látszik, hogy egy dinamikus, izgalmas időszak volt ez a 13 év. Mi jellemezte ezt az időszakot? „Csak a változás állandó” – minden megváltozott 2007-2008 óta. A sokat emlegetett médiahasználati szokások, a magyarországi média landscape, mitől lesz egy médiavállalkozás sikeres vagy mitől nem… Minderről regényeket lehetne írni. Az én értékelésemben viszont két dolgot emelnék ki: egyfelől mindazt, amit szakmailag, üzletileg és emberileg tanultam, másfelől az üzleti eredményeinket. Az egyfelől: fantasztikus szakemberekkel dolgozhattam együtt, meg tudnék nevezni egy olyan 10-12 fős csapatot, amellyel együtt bármilyen (nem csak média) üzletet fel tudnánk építeni. A másfelől: hiszem és az adatok is ezt mutatják, hogy a 2010-es években a Lapcom volt Magyarország egyik legjobban teljesítő médiavállalkozása: hosszú távon fenntartható, kiemelkedően profitábilis üzleti modell, sok lojális user, olvasó… Ennek egyik utolsó elismerése volt a 2019-ben kapott Business Superbrands díj.

A média egésze komoly átalakuláson megy keresztül. A reklámköltések 2008-2009-es zuhanása után 2013 táján kezdtük mondogatni, hogy ez már nem a válság, hanem a valóság. Értékesítéssel foglalkozó szakemberként hogy látod, a mostani helyzetből mikorra lehet kilábalás, valamiféle „új normalitás”?

Talán kicsit messzebből indítanék. Az alaptézisem, hogy „ha nincs fogyasztás, akkor semmi sincs”. Ez az élet, a gazdaság minden területére igaz – és talán nem kell magyarázni, hogy a reklámköltésekre hatványozottan. Ezzel összefüggésben nem csak arról kell beszélni, hogy mi lesz az új normalitás, hanem arról is, hogy mikor és milyen fázisokon keresztül érünk oda.

Két dolog is hátráltathatja a kilábalást: egyfelől a lockdownok csak nagyon lassú feloldása, másfelől a később esetleg bekövetkező húzd meg – ereszd meg stratégia. Sajnos azt érzékelem, hogy a világ csak a lassú visszaépülés útját kezdte el és még talán egyetlen ország sem jelölt meg konkrét dátumot a korlátozások teljes feloldására. Bár alapvetően optimista hozzáállású vagyok, a fentiek miatt most mégis inkább azon előrejelzéseknek hiszek, amelyek országfüggően 7-10%-ra teszik a fejlett világ idei visszaesését. És utána sem feltétlenül egy V alakú visszapattanás a legvalószínűbb scenario. Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el az Economist „The 90% Economy” című összeállítását. Csak az első mondatát idézném: „Sok dologban a 90% OK, de a gazdaságban katasztrofális”. Azaz, ha az új normalitás a 90% economy lesz (pl. mert utazni vagy nagyobb rendezvényeket tartani még egy év múlva sem lehet), az beláthatatlan következményekkel fog járni. A reklámtorta például jóval kisebb lesz hosszú távon is…

Én nagyon bízom benne, hogy a svédeknek és/vagy azon országoknak lesz igazuk, amelyek a relatíve gyors normalizálódást választják.

Az előző munkaadódnál, a Procter&Gamble-nél ugyancsak 13 évet töltöttél különböző pozíciókban. Van már konkrét terved a most következő 13 évre?

Szeretek üzletet csinálni és hiszek benne, hogy újabb, szép kihívások állnak előttem. Unatkozni nem fogok: most áprilisban kezdtem el a CEU Executive MBA programját, 2022-ben fogok (újra) diplomázni… Igen, nagyon hiszek a life long learningben és nagyon hiszek abban, hogy egy inspiráló, energizáló környezet újabb lökést tud adni a szakmai életemnek. Ezen túl is vannak elképzeléseim, terveim; a közeljövő ezek konkretizálásáról is fog szólni.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

A járványról szóló híreket január közepe óta szorosan követtem, ezzel együtt engem is váratlanul ért az európai berobbanás gyorsasága március elején, közepén. Március 16-tól home office és 200%-on pörgő élet jött: egyszerre kellett egy 18 megyés, több száz fős szervezetet átállítani válság üzemmódra és az öttagú családunk otthoni életét, munkáját, tanulását közösen megszervezni. Mind volt munkatársaimra, mind páromra, fiaimra nagyon büszke vagyok, hogy mindez milyen gyorsan és jól sikerült.

Mindazonáltal vallom, hogy lehet, de nem jó félelemben élni. Nem vagyok immunis, de az ésszerűség határain belül továbbra is próbálok a lehető legteljesebb életet élni és a fentebb mondottak mellett is bízom benne, hogy belátható időn belül lesz újra 100% economy.

A SPAR különösen aktív volt a karantén időszakában, aminek még koránt sincs vége. Az Etesd a dokit! civil kezdeményezéstől az UNICEF-ig rengeteg akciót, szervezetet támogattatok pénzzel és egyéb javakkal. Volt előzetesen kialakított válságtervetek egy ehhez hasonló nehéz időszakra, vagy spontán, az események hatására alakult így?

Azt gondolom, senki sem számított arra, hogy néhány hét alatt világjárvány alakul ki, mely életünk minden pillanatára rányomja majd a bélyegét. A SPAR többféle eseménytípus vonatkozásában rendelkezik válságtervvel, melyeket a koronavírus világjárvány hazai kitörése előtt „leporoltunk”, és igyekeztünk és igyekszünk ma is a folyamatosan változó mindennapokhoz igazítani. Jó volt azt látni, hogy a belső kríziscsoportban dolgozó kollégáim a lehető leghamarabb releváns megoldási javaslatokkal álltak elő a naponta felmerülő újabb és újabb problémák vonatkozásában.

Számos iparág került igen nehéz helyzetbe, vannak olyanok is, amelyeket padlóra küldött a koronavírus-járvány. A kiskereskedelem viszont – bár bizonyos korlátozásokkal – működött tovább, sőt, a vásárlók bizonyos termékekből készleteket halmoztak fel. Üzletileg hogyan alakultak az elmúlt hetek a SPAR számára?

Rendkívül nehéz hetek állnak mögöttünk. A járvány kapcsán a teljes kereskedelmi szektor megtanulhatta, hogy mi is az a „pánikvásárlás”. Vannak az évben nehéz időszakok, mint a karácsony, vagy a húsvét, de amikor nincsen lehetőség felkészülni egy nagyobb vásárlási rohamra, óhatatlanul kialakulnak termékhiányok, melyek önmagukban is képesek tovább fokozni a pánikot. Általánosságban elmondható, hogy volt néhány forgalmi szempontból kiugró napja a szektornak, de ezeket a napokat már régen magunk mögött hagytuk, miközben milliárdos értékben áldoztunk a vásárlók és a munkatársaink biztonságát elősegítő védelmi intézkedésekre. Bár a napi fogyasztási cikk kereskedelmi egységek üzemelhettek és üzemelhetnek most is, mivel ez a terület volt az egyik, amely a frontvonalban volt, sokkal jobban fel is kellett készíteni a teljes rendszert (áruházak, logisztikai központok, élelmiszer-termelés) minden tekintetben arra, hogy ki tudjuk szolgálni az ingadozó vásárlói igényeket.

Az elmúlt hetekben nagyot nőtt az online vásárlás és a kártyahasználat. Szerinted mennyire marad tartós ez a trend, hosszú távra is átalakulnak a vásárlási szokásaink?

Bár az online értékesítés számai tényleg nőttek és a rendszer kapacitáskihasználtsága kiugróan magas, a webshopok nem fogják továbbra sem átvenni a vezető szerepet az élelmiszerkereskedelemben. Biztos vagyok abban, hogy magasabb fordulatszámon fog a rendszer üzemelni majd, mint a járvány előtt, de a bevásárlás fő helyszínei továbbra is a hagyományos boltok maradnak.

A SPAR az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóságra. Mi lesz most, illetve a közeljövőben a „SPAR a fenntartható jövőért” program sorsa, változnak-e a célok, illetve az elérésükhöz rendelt erőforrások?

A „SPAR a fenntartható jövőért” programot természetesen folytatjuk, de az biztos, hogy a járvány felül fog majd írni pár globális kezdeményezést, például a műanyagfelhasználás tekintetében. Mi eddig is vallottuk, hogy a műanyag nem ellenség, ha okosan használjuk. Kiváló csomagolóanyag, mely az élelmiszer-biztonság tekintetében nélkülözhetetlen. Most pedig duplán bebizonyosodott, hogy az egyszer vagy többször használatos műanyagoknak van relevanciája, ha a vírus elleni védekezésre gondolok, hiszen mennyi minden készül ebből az anyagból, mely most jó szolgálatot tesz: kesztyűk, maszkok egyes komponensei, lábzsákok, egész testet beborító védőruhák, a vásárlókat és munkatársaink biztonságát fokozó leheletvédő plexik és még sorolhatnám. Hiszünk benne, hogy ahogy sok területen, itt is az ésszerű felhasználás a kulcs.

Te magad hogyan élted át az elmúlt heteket? Mi az, amit másként látsz, másként csinálsz, mint korábban?

Minden megváltozott a világjárvány hazai megjelenése óta. Az én életemben február végén jelent meg a koronavírus témája. Voltak rendkívül nehéz napok és hétvégék, amikor 16 órákat dolgoztunk, napi több mint 100 telefonhívást bonyolítottam és majd’ 300 e-mailt kaptam. Gyorsan történtek az események, melyekre azonnal reagálni kellett. De ez a dolgunk, és büszkeséget érzek, mert ismét sikerült bebizonyítania a 13.000 főt számláló SPAR családnak, hogy ha tagjai összefognak, minden helyzetet képesek megoldani. Nyitottsággal, pániktól mentesen, gyorsan és hatékonyan.