„Tíz év alatt az internetes kereskedelem meghatározó szegmenssé nőtte ki magát Magyarországon. Hazánk egyik vezető, folyamatosan új innovációkat kereső kereskedelmi vállalataként a SPAR Magyarország öt évvel ezelőtt indította el online boltját. Büszkék vagyunk rá, hogy a SPAR online shop forgalmát évről-évre növelni tudtuk, és tavaly is sikeres évet zártunk. Online áruházunk vásárlóinak száma pedig ma már meghaladja a 200 ezret. Belső felméréseink alapján vevőink kedvelik a SPAR online shopot, vevőszolgálatunkat és a kiszállítást pedig gyorsnak és felkészültnek értékelik. A jövőre nézve a vevőink számának további növelése mellett fontos célunk a szolgáltatás kiterjesztése újabb térségekre” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A 120 munkavállalót foglalkoztató SPAR online shop az ország több mint 200 településen szállítja házhoz a megrendelt termékeket. A kiszállítás 35 ezer forint felett ingyenes, egyéb esetben településtől függően 499 és 1299 forint közötti összegért viszik házhoz a futárok a megrendelt csomagokat. Emellett 33 város összesen 36 INTERSPAR hipermarketében és 4 SPAR szupermarketében működik a drive-in szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy a megrendelt termékeket ezekben az üzletekben, egy külön erre a célra kialakított területen személyesen vehetik át a vásárlók.

Mint Maczelka Márk elmondta: a több mint 200 ezer felhasználó közül legtöbben Budapestről és az agglomerációból regisztráltak. Gyakorlatilag minden korosztály számára népszerű a minőségi, friss áruválasztékot kínáló online áruház. Elsősorban olyanok választják az online vásárlást otthonuk kényelméből, akik a nagyobb bevásárlásaikat nem szeretnék, vagy nem tudják maguk intézni, ezért élnek a házhozszállítás, vagy a drive-in átvétel lehetőségével.

A SPAR online shop kínálatában jelenleg mintegy 13 ezer termék található, a választék követi az INTERSPAR hipermarketek – az online shop teherautóival kiszállítható – széles áruválasztékát. A legnépszerűbb termékek közé az üdítők és a tejtermékek tartoznak. Ezeken kívül már műszaki cikkeket, játékokat, valamint kerti és szabadidős eszközöket is rendelhetnek a vásárlók. Az élelmiszerekkel ellentétben a non-food termékek esetében nincs lehetőség áruházi átvételre, viszont a szerződött partnerek közreműködésével az ország bármely pontjára kérhető kiszállítás.

Összhangban a vállalat környezettudatosságra törekvő működésével az online shop esetében is fontos cél a fenntarthatóság. A vállalat éves szinten mintegy 3 tonna papírt takarít meg azzal, hogy az online vásárlások esetében digitális szállítóleveleket használ. Ezen felül a futárok visszaveszik a korábbi kiszállításokkor használt papírcsomagolást, amelyeket aztán szelektíven hasznosít a vállalat.

A Rondo Hullámkartongyártó Kft. a magyarok ajándékcsomagolási szokásait vizsgálta a közelgő ünnepek alkalmából. A tavalyi eredményekkel összehasonlítva idén kevesebben lesznek, akik letéphetik majd a mintás papírt az ajándékukról a fa alatt – hiába számít ez fenntarthatósági szempontból is a legjobb megoldásnak. A válaszadók többsége (42%) ugyan még mindig csomagolópapírba csomagolja a meglepetéseket karácsonykor, ez azonban visszaesés a tavalyi 59 százalékhoz képest. A válaszadók 21 százaléka használ idén papírzacskót vagy papírdobozt, míg tavaly még a válaszadók 36 százaléka döntött így.

A válaszokból kiolvasható, hogy a környezetbarát csomagolóanyagok használata nem döntő fontosságú a válaszadók számára: a megkérdezettek fele mondta azt, hogy inkább nem ez alapján dönt, amikor ajándékot vásárol. Ez az arány sokat változott a tavalyi eredményekhez képest, hiszen akkor még csak 38 százalékuk nyilatkozott így.

Tavaly a megkérdezettek több mint harmada (37%) még nagyrészt szem előtt tartotta a környezetbarát csomagolás fontosságát, idén már csak a válaszadók negyede (27%) válaszolt így. Csökkent azoknak az aránya is (14%-ról 9%-ra), akik fő szempontként tekintettek ajándékvásárláskor a környezetbarát csomagolásra.

Jól érezhető a magyarok árérzékenysége is a fenntarthatósággal kapcsolatban

Többletköltséget mindössze a megkérdezettek 7 százaléka vállalna egyértelműen a környezetbarát csomagolás érdekében, 37 százalékuk pedig egyáltalán nem hajlandó többet fizetni környezetbarát csomagolásért. A képet tovább árnyalja az az adat, hogy a megkérdezettek 13% százaléka egyáltalán nem vásárol idén karácsonyi ajándékot.

A környezetbarát online vásárláshoz kapcsolódóan is sokat változott a lakosság attitűdje. A válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy nem döntő fontosságú számára online vásárláskor a környezetbarát csomagolás, míg tavaly mindössze 47 százalékuk válaszolt így. Idén már csak az online vásárlók mindössze 28 százalékának fontos valamilyen mértékben a környezetbarát csomagolás, tavaly még a válaszadók 38 százalékára volt ez jellemző.

Noha az árérzékenység jellemzően befolyásolja a fenntarthatósági törekvéseket, csökkent azonban az ünneplők lelkesedése azokon a területeken is, amik egyébként nem kerülnek pénzbe: a fenntartható karácsony kivitelezéséhez a magyarok 56 százaléka gyűjti szelektíven a szemetet, szemben a tavalyi 69 százalékkal, és a tavalyi 23 százalék helyett idén már csak 20 százalékuk vesz környezetbarát csomagolóanyagot az ajándékokhoz. Míg tavaly csak a válaszadók 9 százaléka nem tett karácsonykor a fenntarthatóságért, idén már 15 százalékra nőtt azok aránya, akik így nyilatkoztak. Pedig apró lépésekkel, kis döntésekkel is hozzájárulhatunk a zöldebb karácsonyhoz:

„A kutatási eredményeink rávilágítanak arra, hogy a magyar fogyasztók árérzékenyek és nehezebb gazdasági helyzetben a fenntarthatóság kevésbé játszik szerepet a döntéseikben” – tette hozzá Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Ilyen körülmények között is fontos azonban a papírhulladék szelektív gyűjtése, hiszen a körforgásos gazdaság működési elveinek megfelelően 100 százalékban lebomló hullámkarton készülhet belőle.”

Photo by Kira auf der Heide on Unsplash

„A SPAR számára fontos alapelv a környezettudatosság. Ennek szellemiségében a napi működésünk szinte valamennyi területén igyekszünk új megoldásokkal élni. Ilyen fontos terület a papírcsökkentés is: az üzlethálózati folyamatok kapcsán is törekszünk a digitális megoldásokra, 2019 óta folyamatosan dolgozunk azon, hogy ezen a területen is minimalizáljuk a papírfelhasználást” – ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A vállalat legújabb kezdeményezése az adminisztráció terén az online megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Megszűntek például a takarítási naplók és a hűtőkontroll lapok papíralapú feljegyzései, helyette digitális adatok állnak rendelkezésre.

A SPAR fenntarthatósági programja keretében nemrégiben már zöldre váltott a SPAR Online shop is: a korábban szintén papír alapú szállítólevelet digitálisra cserélte a vállalat. Ez éves szinten több mint 3 tonnányi megspórolt anyagmennyiséget jelent.

Mi indította a cégeket arra, hogy a fenntarthatóság kérdésével stratégiai szinten foglalkozzanak? A GVH – bár nem cég, hanem hatóság – a versenyjog kapcsán két területen találkozik fenntarthatósági kérdésekkel: az egyik az antitröszt/kartell ügyekben felmerülő kimentési okok (amikor az érintett vállalatok a fenntarthatóság érdekében működnek együtt), a másik a fogyasztóvédelem (egyre gyakoribbak a greenwashing ügyek.) A dm nagyvállalatként úgy gondolja, köteles példát mutatni a társadalomnak, és alternatívát, választási lehetőséget nyújtani a vásárlóknak, akiknek a véleményét beépítik a kínálatukba. A SPAR évekkel ezelőtt kezdett fenntarthatósági auditba, azzal a céllal, hogy működését ésszerű irányba terelje. Az első jelentés kijelölte az utat, hogy merre kell elindulni: a cég az ENSZ SDG keretrendszere alapján határozta meg fenntarthatósági stratégiájának az öt pillérét. A Körber Hungária egy német gépgyártó magyarországi leányvállalata, nincs saját márkája, így a márkaépítés náluk a vállalati márka építését jelenti a meglévő és a jövendő munkavállalók számára. A fenntarthatóság kiemelten fontos területe az energiatakarékos működés, ráadásul a nemzetközi gépgyártásban alapvető kritérium a fenntarthatóság, akinek nincs meg az ISO minősítése, nem is adhat ajánlatot a tendereken. A Szentkirályi fő motivációja, hogy az ásványvizeit és üdítőit elsősorban PET-palackban forgalmazza, így állandó támadások kereszttüzében áll. Ők a kommunikációjukban azt hangsúlyozzák, hogy a hulladék nem szemét, a körforgásos gazdaság egyik fő szószólójává váltak.

Fazekas Ildikó felidézte a Márkamonitor 2019-ben rendezett Fenntartható márkák konferenciáját, ami akkor itthon úttörőnek számított. Az azóta eltelt három év tapasztalatai alapján hogyan értékelik a márkák erőfeszítéseit a fogyasztók?

Rigó Csaba Balázs úgy tartja, a magyar fogyasztó legalább annyira respektálja a „zöld” ügyeket, mint bármelyik másik uniós ország polgárai. Kanyó Roland szerint ez a fajta érdeklődés könnyen számszerűsíthető is, hiszen a dm-nek másfél miliós törzsvásárlói bázisa van, akiknek a fogyasztási szokásait elemezni tudják, és célcsoport-specifikus ajánlatokat tudnak kidolgozni. A dm polcain nincs olyan kategória, amelyikben ne lenne környezetbarát alternatíva, és ezeket a termékeket már tömegesen keresik a fogyasztók. Maczelka Márk a saját, rendszeresen megismételt reprezentatív kutatásaikat idézte fel, amelyekből kitűnik, hogy a fogyasztók elsősorban a környezeti aspektusokat azonosítják a fenntarthatósággal, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a műanyagcsökkentésnek és az élelmiszerpazarlásnak. A vásárlói tudatosság „berobbanása” 2019 első felére tehető, de az is tény, hogy a végső döntést még mindig az ár határozza meg. Szabó Balázs szintén úgy gondolja, hogy a vásárlói határozottság mértéke akkor csökken, amikor kényelmetlenséget vagy magasabb árat kell vállalni a fenntarthatóság érdekében.

Az elvárás tehát megvan, de mikor lesz ebből nagyobb fizetési hajlandóság is? Vajon a márkaértéknek része-e már a cégnek a környezethez való viszonya, és mit tehetnénk azért, hogy a fogyasztók „utolérjék” a márkatulajdonosokat elkötelezettségben, áldozatvállalásban?

Rigó Csaba Balázs azt emelte ki: egy kampány legyen tiszta, világos és közérthető. A fogyasztónak meg kell értenie, miért bio, miért zöld, mitől környezetbarát egy termék. A GVH ennek érdekében komoly edukációs tevékenységet fejt ki. Kanyó Roland szerint a fenntarthatóság, a környezettudatosság már ma is a márkaérték része, a dm számol ezzel mind a beszerzési, mind a marketingkommunikációs stratégiájában. Az idei nyári nagy kampányuk az inspiráció jegyében folyik majd. Maczelka Márk úgy fogalmazott, a vásárló kezét fogni kell, mert nem ő van értünk, hanem mi vagyunk a vásárlóért. Ezért kiemelten fontos az edukáció, minden egyes új megoldás bevezetésekor világosan elmondják a vásárlóknak, mi a változás oka és célja. A másik kérdés a fenntarthatóság témájához köthető új termékek ára. Amíg valami új és kis volumenben állítják elő, addig az nyilván magasabb áron szerezhető be, de amint végbemegy az átállás és uralkodó lesz az új standard, az elhozza az ár csökkenését is. Látszik, hogy a fenntarthatóság nem csak egy trend marad, hanem megatrenddé fog válni. Zalay Buda azt idézte fel, amikor a cég CEO-ja bejelentette, hogy a Körber 2025-re karbonsemlegessé válik. Elsőre senki nem tudta, mit jelent ez és hogyan valósul meg, de a cégen belül egyfajta felhajtóerőt hozott létre. Szabó Balázs 2023. július 1-jét nevezte meg egy kardinális változás pillanataként: akkor indul az egy utas betétdíjas rendszer, azaz az üveg, az aludoboz és a PET-palack betétdíjas lesz, így ezek a csomagolások remélhetőleg már nem az utcán vagy a patakparton végzik. A Szentkirályi tulajdonosa évekkel ezelőtt kimondta, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontos, de önmagában nem elég.

Nem az a lényeg, hogy mit ígérsz, hanem az, hogy mit teszel – summázta Fazekas Ildikó. A beszélgetés résztvevői ezt meggyőzően demonstrálták.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

A környezettudatosság 1960-as megalapítása óta kiemelten fontos szempont a Fjällräven működésének minden területén. A tartósság és funkcionalitás mellett ez az alapelv határozta meg a svéd márka termékfejlesztési törekvéseinek fő irányait az elmúlt 60 év során. Innovatív anyaghasználatával és fenntartható megoldásaival a 2021-es őszi-téli kollekció folytatja a több évtizedes hagyományt, így mind a túrázók, mind a városlakók sokoldalú és fenntartható termékekkel bővíthetik ruhatárukat.

Legendás kollekció új köntösben

A 1974 Expedition kollekció sikerei után a termékcsalád legújabb és legkönnyebb tagja, az Expedition X-Lätt kabát most még sokoldalúbb és funkcionálisabb megoldást kínál a hideg és mozgással teli téli napokra. Remek választás, ha egy héjkabátnál többre van szükség, ugyanakkor pehelykönnyű bélésének köszönhetően kényelmes és jól csomagolható ruhadarabként sokoldalúan használható. Enyhébb időben önmagában is megállja a helyét, a hűvösebb napokon jól szellőző kialakításának köszönhetően pedig aláöltözetként is alkalmazható, ezáltal egész évben a túrázók ruhatárának hasznos darabja lehet. A márka fenntarthatósági törekvései az Expedition X-Lätt esetén az anyaghasználatban mutatkoztak meg, hiszen a kabát 100 százalékban újrahasznosított poliamid szövetből, bélése pedig 80 százalékban újrahasznosított poliészterből készült.

Bővül a Kånken család

A legújabb Kånkenek formavilágát a legelső kollekció dizájnja inspirálta, azonban az anyaghasználatot tekintve a svéd márka olyan jövőbemutató újdonsággal rukkolt elő, amely fenntartható alternatívaként hosszú távon felválthatja a fosszilis forrásból származó szövetek alkalmazását. Az őszi-téli szezon újdonságai, a Tree-Kånken hátizsákok fő szövete és bélése ugyanis a Fjällräven legújabb fejlesztésű Pine Weave nevű anyagából készült, amely fából kinyert rostszálakból áll össze. A forradalmi újdonság nem csak fenntartható, de a megszokott teherbírást és tartósságot is biztosítani tudja az ikonikus hátizsák rajongói számára. Emellett a szövet kizárólag minősített erdőkből származó faanyagból készül, ezáltal garantált a felhasznált anyag visszakövethetősége is.

Gyapjú fenntartható forrásból

A gyapjú számos előnnyel rendelkezik, nem véletlenül tartják a természet egyik legfunkcionálisabb alapanyagának. A Fjällräven ezt felismerve hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minél sokoldalúbban építse be ruhadarabjaiba ezt a természetes anyagot. Ám ami ennél is fontosabb, hogy a márka fenntarthatósági céljaival összhangban különösen ügyel a gyapjú származási helyére és kizárólag újrahasznosított, helyreállított, illetve visszakövethető forrásból származó anyagokkal dolgozik. A Fjällräven ennek köszönhetően képes ökológiai lábnyomának folyamatos csökkentésére. Az idei szezonban a többi között a puha, visszakövethető gyapjúból készült Övik kötött kardigán, a helyreállított gyapjúbéléssel rendelkező Keb Wool Padded kabát, illetve a színpompás újrahasznosított anyagból kialakított Re-Wool Kånken hátizsákok gondoskodnak arról, hogy a természet szerelmesei és a városi kalandorok is megismerjék a gyapjúban rejlő lehetőségeket.

Gondolom, miután 2020 tavaszán kitört a Covid-pandémia, sokan megéltük, hogy jó ideig üzleti téren a fű se nőtt… Nem titok, hogy a kulturális-kreatív szektor, amelyben dolgozom, e téren halmozottan hendikepesnek tűnt. (Kinek van szüksége életveszélyes válsághelyzetben művészetre?) Az ugyan sajtóhír volt akkoriban, hogy Németország, Anglia és az Egyesült Államok kapásból egymás után bejelentették a horribilis kultúramentő csomagjaikat (mert OTT bizony tisztában vannak azzal, hogy csak erős kultúrára épülhet erős gazdaság), ám itthon a mai napig nem volt ehhez hasonló bejelentés. Ennek ellenére senki sem szólalt fel ezzel kapcsolatban a szektor befolyásos szereplői közül. Hosszú volt a kivárás, hogy történjen valami, de utána a szorongó bizonytalanság csendjét felváltotta egy másfajta csend: az elégedettség csendje, mint amikor a baba este megkapja a langyos tejesüveget, és… dől a lé… És persze jöhet az esti mese. Most én mesélek neked ‒ erről a sztoriról.

Szerző: Gajzágó György │ art ambassador, A2B–B2A stratéga │ Interart Alapítvány

E-mail: gyorgy.gajzago@artcenter.hu

Csodák pedig nincsenek

Sok művésszel beszéltem mostanában, de egyik sem panaszkodott. Tavaly ősztől kezdődően meglepetésszerűen megindult az általános érdeklődés, és kinyíltak a piaci pénzcsapok. Többen is mondták, hogy Covid ide vagy oda, ha valaki garantálná neki, hogy ez az év is olyan lesz, mint az előző, most aláírná. De mi is történt valójában? Mint minden változásnak, ennek is több szövevényesen összefüggő oka volt/van, és valószínűleg én se látom mindet. De nézzük sorban.

1. A hiány

A komfortzónák felborulásával valamennyien érezhető hiányt szenvedtünk a megszokott napi rutinok, a kialakult kis protokolljaink, a munka utáni töltekezés és örömök terén, átalakultak a fogyasztási szokásaink. A home office kultúra kényszerű berobbanása megnyirbálta az életünk változatosságát, és az unalom és megszokás ellen elemi védekezési mechanizmusok indultak el pszichénkben: kerestük a digitális izgalmakat filmcsatornák, színes művészeti oldalak látogatásával, és érzékelhető módon elfojtott, ám fékezhetetlen kalandvágyak törtek felszínre az online aukciók eseményein. Ezeknél a tranzakcióknál a műtárgy megszerzésének eufóriáján túl a fő nyereség a helyzet miatt lekorlátozott vásárlási öröm, valamint a kényszerű visszafogottság után kiélt szerzési és birtoklási vágy okozta elégedettség érzése volt.

2. A többlet

Nemcsak a cégek költöttek kevesebbet úgy általában (elmaradt rendezvények, utazási és reprezentációs költségek, rezsi stb.), hanem a magánéletben is szolidabb gazdálkodásra kényszerültünk. Rájöttünk, hogy elég egy héten egyszer kenyeret venni (és a vége jó pirítósnak), kevesebbet autóztunk, és nem jártunk moziba (ahol anno a büfé drágább volt, mint a mozijegy). Pénzek halmozódtak fel – persze kinél több, kinél kevesebb –, és ezeket az összegeket (váratlan pénz) mindenki szerette volna hasznosítani. Egyesek az otthonukba fektettek, mások értékpapírba, de a legizgalmasabb és legélménytelibb, legnagyobb hozammal kecsegtető befektetésnek a kortárs műtárgy bizonyult. (A klasszikus is megindult, de korántsem ennyire, mert kevesebb mai üzenetet hordoz, és extrém sok a hamisítvány.)

3. Az energiamegmaradás törvénye

A bezártság okán az emberek kreatív energiái a munkából a magánéletbe áramlottak: nem véletlen, hogy a barkácsáruházak parkolójába nem lehetett beférni. Az embereknek volt idejük otthon évek óta halogatott beruházásokat, felújításokat sorra venni („ugye most megcsinálod, apukám?”), és akinek nem adatott meg a kézügyesség, a kreativitását „kivetítve”, műtárgyak beszerzése formájában élte ki. Ez a konverzió egyébként a régebbi, klasszikus műgyűjtés idejében is kedvelt töltekezési forma volt, a híres mecénások is így teljesítették ki alkotószándékukat – művészeket segítve ennek gyakorlásában.

4. A minták hatása

A pandémia dübörgött, de a hírekben rendszeresen helyet kaptak olyan banki aktivitások, amelyek műtárgyvásárlásról vagy éppen -eladásokról szóltak. A legendás gyűjteménnyel rendelkező Deutsche Bank nem kis számban dobott piacra népszerű művészektől származó alkotásokat. Erről megoszlottak a vélemények: egyesek úgy gondolták, hogy „na tessék, mégsem olyan jó üzlet egy vállalati gyűjtemény”, de az avatottak leginkább azt olvasták ki a hírekből, hogy ez a befektetési forma likvid! Ha jól csinálja az ember, a műgyűjtemény nemcsak aranytartalék, hanem szükség esetén (persze ha minőségi műtárgyakról van szó) az aranynál jóval nagyobb hozamot biztosíthat a tulajdonosának. Ehhez hozzájárult az MNB egyik cégének kortársakvizíciója is: közel másfél milliárd forintért szereztek be hazai művészektől alkotásokat pár hónapon belül. Bármi is állt e mögött, egy biztos: a kultúra (és így a műgyűjtés is) mintaadó-mintakövető, és sokan csak azt látták, hogy ha az ország vezető bankja ezt csinálja, az számukra is hasznos lehet – és elindultak a galériák felé.

5. A szabadságvágy

A művészet ‒ szabad! A lockdown sok embert megviselt, kialakult a „home office szindróma”, és a bezártság globális megoldáskeresést indukált. Kézenfekvő volt a szabadság szimbólumainak megtalálása, melyeket nap mint nap élvezhetünk, és még ha pótcselekvés is, segít számunkra átvészelni a válságos időszakot. Mivel bezártak a múzeumok, a művészeti vásárok, nem lehetett utazni, és elmaradtak a társasági események, sokan a művészetben kerestek menedéket – ki az alkotásban, ki pedig műtárgyak vásárlásában találta meg ezt a hasznos illúziót. A válogatásban, keresgélésben és végül a választási döntésben a személyes szabadságot vélték megélni, és mivel ezt boldogan elújságolták az ismerőseiknek, ez újabb és újabb vásárlókat eredményezett a műpiac számára. Sok esetben olyanok is belevágtak egy-egy kvalitásos festmény vásárlásába (vagy éppen koncepció alapján gyűjteményépítésbe), akiknek korábban az üzleti hajszára fókuszálva eszük ágában sem volt a galériák felé nézni.

6. A környezettudatosság

Ahogy beszorultunk szűkebb környezetünkbe, és szerényebben kényszerültünk élni, elkezdtük jobban megbecsülni azt, amink van. A belassulás kevesebb vásárlást, kevesebb szemetet eredményezett, és a megszokott életnívóhoz tartozó gyarapodás igényét is sokan igyekeztek úgy megélni, hogy – átgondoltan – kevesebb olyan dolgot vettek, ami tönkremehet, szervizigényes vagy eldobható. Ilyen értelemben (ha belegondolunk) a művészet a „legzöldebb” és legbiztonságosabb „termék”. Egyedi, értékálló (persze ha valamennyire értőn vásárolunk), környezettudatos és a világot jobbá tevő dolgokról van szó. Ezek a döntési tényezők természetesen legtöbbször nem tudatosulnak, az is pszichológiai tény viszont, hogy a Maslow-piramis fizikai szintjére visszazuhanva előjönnek azok az ősi túlélési attitűdök (például a józan ész, az egymásrautaltság és a fenntarthatóság), amiket a rohanás és a hedonizmus korában már-már hajlamosak lettünk elfelejteni, vagy prioritásban hátrébb lettek sorolva.

„Egy előre bejelentett boom anatómiája”

Ezzel a címmel 2019 januárjában (!) megjelent a Világgazdaságban (keress rá!) egy cikkünk arról, hogy a vagyonosok fogyasztási szokásaiban globális mintázatok mutathatók ki. (Beszúrás: a kortárs műalkotás és egyáltalán a művészet mindenütt luxuscikk a világban, ezért az előbb említett mintaadó-mintakövető mechanizmus szerint ez egy felülről építkező piac! Bárhol és mindenhol.) Ezek a mintázatok három jól elkülöníthető fázisra bonthatók.

1. Az első fogyasztási fázis intim, zárt módon történik, és meglehetősen „hardverorientált”, azaz az elsődleges fizikai valóság megteremtésére fókuszál. Luxusautó, ház medencével, nyaraló, jakuzzi, kertépítés, jacht stb.
2. A második fázis még mindig elég zárt, de egy kis kulturális felhangot kap: belsőépítészet, dizájn, borok, gasztronómia, utazás.
3. A harmadik fázisban viszont színre lép az illető, és (ha adott esetben egy kis sznob allűrrel is) meg akarja mutatni, hogy kultúrember, része a mai kornak, a jövővel foglalkozik, nem a múlttal, és konkrétan a vásárlásokban a művészet következik! Ezzel nemcsak azt mutatja látványosan, hogy ő megteheti, hanem hogy valóban meg is teszi, és nem csupán csinálja, hanem jól csinálja! Ehhez persze meg kell szereznie a kellő ismereteket, amiket vagy autodidakta módon olvasással (vagy az említett mintakövetés útján) sajátít el, vagy kurzusokra jár (például CCA – ez itt a reklám helye…), vagy tanácsadót fogad, akinek az útmutatásai alapján idővel ő is elsajátíthatja a szükséges és elégséges tudást olyan mértékben, hogy a befektetési és presztízstényezőn túl napi inspirációs és örömforrást is jelentsen neki e tevékenység.

Ez rendben van, de mi történt most, a Covid kapcsán? Például kiesett az utazás! Kiestek továbbá a társasági események, és globális szinten tömegek „estek át” hirtelen a harmadik fázisba. Magyarországon 40 ezer személynek van 100 milliónál nagyobb cashvagyona bankban (ez publikus privát banki adat), és el lehet képzelni, mit jelent az, hogy az eddig nyilvántartott 100–150 műgyűjtőhöz képest mondjuk 10 ezren kezdtek bele a művészetvásárlásba. Csak itthon… Szeretném ismételten hangsúlyozni: ez a mintázat és a Covid is globális jelenség, és ez azt jelenti, hogy világszinten több millió (!) vagyonos ember pénze kezdett a közelmúltban egyre növekvő mértékben a művészeti szektorba áramlani.

Az előzőhöz kiegészítésképpen: ez egy rivalizáló réteg. Nemcsak az üzleti versenyszférában, hanem a magánéletben is rivalizálnak, sokszor a férj a feleséggel is (akár csak játékból, akár komolyan), de a társaságban mindenképpen. Mindig kell valami új, valami büszkeség, valami kihívás és mesélnivaló, ami az élet élvezetének sava-borsa. És persze a mintakövetés így is katalizálja az említett műpiaci folyamatot…

„A nemzetközi helyzet fokozódik”

Ez így jól hangzik, de mégis mi lehet a gond, amire figyelni kell?

Egyrészt a művészeti terület globálisan annyira rendezetlen a gazdasági szektorhoz képest, amennyire itthon, csak ahol előbbre tart a gazdaság, ott a művészeti szcéna is jobban „iparágasodott”, és nagyobb társadalmi megértést élvezve jobban strukturálódott is. E helyeken kialakultak azok a kapcsolódó piaci mechanizmusok és az ezekhez illeszkedő állami szerepvállalás (oktatási, jogi és pénzügyi környezet, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézményrendszer) amely révén a műtárgyak vásárlása vonzó lehet annak számára, akinek fontos az, hogy a luxus élvezetén túl szempont az is, hogy a művészet terén is értékálló javakba fektesse a pénzét. De mitől lesz a műtárgy értékálló?

A befektetésekkel szembeni elvárásoknak (hogy legyenek biztonságosak, likvidek, és legyen megfelelő hozamuk) a kortárs műtárgyak eddig legfeljebb az „ön ebből kettőt választhat” elven tudtak megfelelni. A megnövekedett pici igények most nemcsak a művészeti közeget állítják feladatok és kihívások elé (például az elvárt brandingismeretek elsajátítása, sales skillek alkalmazása, az üzleti dokumentációs igényeknek való megfelelés, profi kommunikációs szakemberek és menedzserek bevonása, valamint lobbiképes szakmai struktúra kialakítása), hanem az egyes országok gazdasági és kulturális döntéshozóit is lépéskényszerbe hozzák.

A befektetés kontroll nélkül nagy rizikófaktorral jár, és ez a kockázat bizony a kezdeti lelkesedést megcsappanthatja: jelenleg ég a vásárlási láz a műpiacon, de a műalkotások értékállósága és hozama egyesegyedül a céltudatos és profi menedzseléstől függ. Egy, a korábbi lufikhoz (például dotkom) hasonló jelenség várható, ha az art world nem kap észbe, és nem találja ki magát. Merthogy ezt helyette (helyettünk) nem találja ki senki.

A digitalizáció az art worldben is teret nyer

A vásárok, múzeumok és galériák bezárása itt is elhozta a digitális megoldások korát. Ma már profi, élvezhető virtuális tárlatvezetéseken vehetünk részt, ami persze nem olyan, mintha a kiállítótér atmoszférájában, kedvelt társasági közegében lenne, de kezdjük megszokni, sőt a hátrányok elfogadásával együtt élvezzük a vitathatatlan előnyeit is.

A reziliencia korában felgyorsult a régen esedékes paradigmaváltás: a digitális vásári felületek és online aukciók mellett kialakult egy új műfaj. Felmerült, hogy ha a műtárgyat úgyis monitoron nézzük meg, hovatovább online felületen adjuk-vesszük, akkor akár az is elképzelhető, hogy a műtárgy fizikai valóságára (persze ha egyértelműen azonosítható) nincs is szükség. És immár beköszöntött a kriptoművészet, az NFT-k kora.

Amiért az NFT és a blockchainalapú műkereskedelem revitalizálja a piacot

Az NFT a nem helyettesíthető token (non-fungible token) rövidítése, a blockchainalapú rendszerek egy viszonylag új keletű fogalma. A kriptovaluták (bitcoin, ethereum stb.) helyettesíthető tokenek, mert bármikor helyettesíthetők egymással (átválthatók), ezzel szemben a műtárgyak és általában a művészeti alkotások (például a zeneművek) egyediek, mással nem helyettesíthetők. Adásvételük ugyanakkor ugyanolyan blokklánc technológiával történik, mint a kriptovalutáké.

Az NFT tehát olyan egyedi digitális eszköz, amelyet nem lehet másolni vagy replikálni – ennek következtében meg tudja őrizni ritkaságát, ezáltal is növelve az értékét. NFT lehet bármi, ami digitális és így digitális formában feltölthető, például digitális festmények, fotók, filmek, számítógépesjáték-elemek, zeneművek. (Keress rá, rendkívül izgalmas és mély téma!)

A cikkben vázolt folyamat jelenleg is tart, és a közeg gyorsuló ütemben alakul át. Az itt említett jelenlegi végkifejlet a véleményem szerint (kombinálva a tradicionális műtárgyak kereskedelmével) teljes paradigmaváltást hozhat a művészvilágban, ráadásul igen rövid idő alatt. Ez ugyan nem kis mértékben a globális fenntarthatósági okokból fontos kényszerű belassulás jótékony hozadéka, de benne rejlik a tudatos és elemi érdekből történő szintlépés lehetősége is, mert az ez idáig akadozó pénzáramlás útjából eltűnhetnek az eddig fennálló akadályok és bizalmatlanságot okozó anomáliák, és beköszönthet az art worldbe a megbízhatóság, a transzparencia és a kontrollálható folyamatok digitális kora: üzlet és művészet találkozik egy közös platformon. Art & Business forever!

Gajzágó György írása eredetileg a Márkamonitor 2021/1. számában jelent meg.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörében, kövessen minket a Facebookon.  

„Számunka a környezettudatosság nem csupán divat és egy akció, hanem kötelesség és felelősség is”– mondja Tomán Szabina, a Toman Lifestyle vállalat alapítója. – Mi nem csupán ilyenkor, hanem egész évben igyekszünk zöldebbé tenni a mindennapjainkat. Elkészítettük például környezetbarát és újrahasznosítható natúr pamutvászonból készült bevásárlótáskáinkat, hogy ezáltal is ki tudjunk váltani egy csomó egyszer használatos, eldobható műanyagrtasakot, hogy ily módon is vigyázzunk magunkra és a Földre, a fenntarthatóságra is.”

A műanyagmentes július alkalmából pedig a Toman Diet budai szalonjának dolgozói és partnerei város- és környezettisztító megmozdulásra indulnak és erre invitálnak minden résztvevőt is, aki szívesen csatlakozna, hogy a városban lévő összes eldobott műanyag és egyéb hulladékot összeszedjenek és a szelektív gyűjtőhelyre vigyék. Ez a tevékenység, amely minden bizonnyal az egyik legnemesebb célú testmozgás, nem más, mint a plogging, amely Svédországból indult el hódító útjára, és pár éve már Magyarországon is egyre ismertebb. A „plogga” egy svéd szó, amely a „vedd fel” és a „fuss” kombinációjából alakult, és egészen pontosan arra a tevékenységre utal, amelynek során futunk, és közben összeszedjük a szemetet. Triplán jó hatású folyamat ez, hiszen jót teszünk magunkkal, a környezetünkkel és a világgal is. Svédországban már lelkes kis közösségek is megalakultak, akik együtt futnak, majd a végén természetesen fotóval dokumentálják az eseményt, amelyen jól látható az összegyűjtött szemét is.

A plogging lényege, hogy így összegyűjtésre kerülhetnek olyan apróbb, sarkokban megbújó szemetek is, amelyeket az utcai takarítás elnagyol. Alapszabály, hogy használjunk a szemétszedéshez kesztyűt és legyen nálunk megfelelő méretű – azaz nem túl nagy és nem túl kicsi – szemeteszsák, amelybe beletehetjük az utcán vagy zöldterületen „véletlenül” elhagyott papír, műanyag vagy fémszemetet. Mivel a szemeteszsákkal a ploggingoló tovább fut, vagy tovább kocog, ezért nehéz szemetet, sittet, vasat nem tud felszedni futás közben, ilyenek megtalálása esetén értesíteni érdemes a kerületi szemétszállítókat.

„Július 17-én, szombaton délután 14 óra 30-kor indul a csapat a Toman Diet budai szalonja elől. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának majd hozzánk, 1,5, 3 és 5 km-es szakaszokat is lehet teljesíteni, és nem csupán futva, hanem sétálva, kocogva is – mondja Tomán Szabina. – Profi segítőink is lesznek, az iRUNmoreteam csapata vezeti az önkéntes ploggingolóinkat.”

Természetesen országszerte bárhol és bárkinek lehet csatlakozni a fontos és nemes ügyhöz, saját szervezésű eseménnyel, hiszen nem utolsósorban egy kellemes mozgásos programmal hozzájárulhatunk a saját jó közérzetünkhöz is.

A Matchbox környezettudatos törekvéseivel összhangban egy limitált szériás, 99%-ban újrahasznosított anyagokból készült Tesla Roadster kisautót is piacra dob. A játék 62,1% újrahasznosított cinkből, 1% rozsdamentes acélból és 36,9% újrahasznosított műanyagból készül. A 2022-től kereskedelemi forgalomban is kapható kisautó karbonsemleges tanúsítványt is kapott a márka a kolorádói és montanai védett füves területeket támogató karbonkredit vásárlása révén.

A zöld technológiák és a környezettudatosság népszerűsítése mellett a Matchbox nemrég elindította Egy jobb jövő felé vezetünk elnevezésű programját, hogy a gyerekeket egy fenntarthatóbb jövő felé terelje a játékon keresztül. A program célja a felelősségteljes csomagolási újítások bevezetése és az öntési folyamat fejlesztése a kisautók részletgazdagságának és magas minőségének megőrzése mellett. A márka környezetbarát megközelítésének megfelelően folyamatosan bővíti az elektromos járművek számát a portfólión belül, illetve a játékszetteket elektromos jármű töltőkkel egészíti ki.

„Májustól megújult termékportfolióval jelentkezik a Matchbox, a valódi autókról mintázott új modellek pedig folyamatosan érkeznek majd az év további részében. A növekvő környezeti problémák kezelése érdekében elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a márka 100%-ban újrahasznosított, megújuló vagy bioalapú műanyagokat használjon fel. Célunk, hogy a környezetbarát technológiák és gondolkodásmód megismertetése, valamint játékaink környezetbarát módszerekkel történő tervezése és gyártása révén a gyerekeket egy fenntarthatóbb jövő felé tereljük” – mondta Török Kata, a Mattel magyarországi brand managere.

A Matchbox számos lépést tesz elkötelezettségének teljesítése érdekében, egyebek mellett elindítja a műanyagmentes csomagolásra való fokozatos átállást is. A Magyarországon 2022-től kapható, népszerű, számos liszenszelt és eredeti, 1:64 méretarányú kisautót tartalmazó Matchbox Power Grabs^® választék lesz az első műanyagmentes csomagolású sorozat, amely FSC tanúsítványú papírból és farostból készül. Ezt követően a további termékcsaládok is műanyagmentes csomagolással érkeznek.

A műanyagmentes csomagolásokkal és az újrahasznosított, megújuló, bioalapú műanyagokkal kapcsolatos vállalásain túl a Mattel a következő újrahasznosítást támogató és hulladékcsökkentő intézkedéseket vezeti be:

• Újrahasznosítható alkatrészeket terveznek, valamint a játékszettekben egyetlen, könnyen eltávolítható modulba foglalják az elektronikát, hogy megkönnyítsék a helyi e-hulladék újrafeldolgozási folyamatát.
• Megjelennek a How 2 Recycle címkék, amelyek eligazítják a fogyasztókat a csomagolóanyagok megfelelő kezeléséről.
• Csökkentik az energiafelhasználást, a széndioxid-kibocsátást és a hulladékot a műveleteik során.

A 2020-as évben a vállalat bejelentette az erőforrás-pozitív jövőről szóló több évtizedes vízióját, amelynek célja, hogy többet adjanak vissza a bolygónak, mint amennyi erőforrást felhasználnak. A hosszútávú stratégia számos elemét valósította meg, és hozta el a gyakorlatba a Starbucks.

Egy fenntarthatóbb jövőért

Az elmúlt évben több, növényi alapú menü-opció is elérhetővé vált a vendégek számára, mint a gyorsan nagy népszerűséget szerző Vegán Pumpkin Spice Latte, vagy az ünnepek kedvenc ízei, mint a Vegán Toffee Nut Latte és a Vegán Gingerbread Latte.

A kávézólánc számára a kezdetektől kiemelten fontos a környezettudatosság és az ökológiai lábnyom csökkentése, éppen ezért a többször használatos poharakra 2019 eleje óta kiemelt hangsúlyt fektet. A reusable cup környezetbarát kávéélményt kínál a vendégek számára, amely használatát különböző akciókkal, kedvezményekkel igyekszik bátorítani a Starbucks. A járványhelyzet alatt a vállalat érintésmentes kiszolgálást vezetett be az üzleteiben, amely során a vendég egy bögrébe helyezi a reusable cup-ot vagy a termoszt, a barista pedig kizárólag a bögre fülét érinti és így készíti el az italt. Augusztus végétől, szintén a műanyag elleni harc nevében, a Starbucks újfajta, szívószálmentes fedővel várja a kávézni vágyókat Magyarországon.

A kávézólánccal debütált a környezettudatosság jegyében létrejött Sobras! applikáció, amelynek köszönhetően 2020 december 1-től az alkalmazáson keresztül már bárki lefoglalhat csomagot a kávézólánc bizonyos üzleteiből, hozzájárulva az élelmiszerpazarlás elleni harchoz. A Sobras! alkalmazás lehető teszi, hogy a vendégek kedvezményes áron foglaljanak le olyan ételeket és italokat, amelyeket aznap már nem adnak el, a termékeket pedig a kiválasztott üzletben vehetik át.

Gyors alkalmazkodás a kialakult helyzethez

Ahogy számos egyéb vállalatot, így a Starbucks kávézóláncot is egy új helyzet gyors adaptációjába kényszerítette a tavasszal kitört világjárvány. A kávézólánc üzleteiből 2019 nyara óta nyílik lehetőség a házhozszállításra, azonban a tavasszal kialakult járványhelyzetre reagálva a Starbucks 2020 márciusában további üzleteiben is elérhetővé tette a házhozszállítást, így jelenleg már 29 magyarországi kávéházból érhető el az érintésmentes kiszállítás. Az év elején egy, az év végére már két kiszállító partnerrel működött együtt a Starbucks, hogy vendégeik házhoz is rendelhessék kedvenc termékeiket.

A Starbucks kiemelt figyelemmel kíséri a koronavírussal kapcsolatos helyzetet, amely többlet terhet ró a magyar egészségügyre. A kávézólánc    ezért még 2020 márciusában döntött úgy, hogy saját eszközeivel támogatja az érintetteket. Az elmúlt évben két alkalommal, tavasszal, és a járvány második hullámában, télen is támogatta érintésmentes kávéadománnyal a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozókat.

Sokszínű jövő  

A vállalat az elkövetkező évben is folytatja az erőforrás-pozitív jövő építését, valamint saját eszközeivel támogatja a vírus ellen, frontvonalban küzdő mindennapi hősöket, illetve idén is meghirdeti a több éve nagy sikerrel zajló versíró pályázatot, amely lehetőséget ad a fiatal költőgeneráció bemutatkozására.

Idén is fontos szerepet kap a környezettudatosság, és az ökológiai lábnyom csökkentése. A Starbucks további erőfeszítéseket tesz mind a műanyag elleni harcban, mind az élelmiszerpazarlás ellen, működésében a fenntarthatóságot tartva szem előtt.

2021-ben a vállalat életében kiemelt figyelem jut a nyitottság, az elfogadás, és a sokszínűség ünneplésére. Az elmúlt, kihívásokkal teli év után idén talán még fontosabbá vált, az egymás iránti empátia, mint valaha. A Starbucks célja számos kreatív és egyedi kezdeményezéssel felhívni a figyelmet egymás elfogadására és támogatására.

„Az elmúlt évben kihívás elé állított minket is a kialakult helyzet, azonban nem vesztettük szem elől egy pillanatra sem azt, ami igazán fontos: mindig igyekeztük támogatni vendégeinket és partnereinket, hogy a bizonytalan helyzet ellenére is biztonságban érezzék magukat. Büszkék vagyunk arra, hogy a kitűzött céljainkat teljesítettük, és valódi, fontos lépéseket tettünk egy fenntarthatóbb jövő felé – mondta Kerek Fanni, a Starbucks magyarországi brand managere – Az elkövetkező évben sem lesz ez másképp. Stabilan, magabiztosan, és optimistán léptünk be az új évbe, egy kiemelten fontos ügyet zászlónkra tűzve. A sokszínűség mindig jelen volt a kávézólánc üzleteiben, azonban idén még nagyobb hangsúlyt kap. Szeretnénk felhívni a figyelmet egymás elfogadásának fontosságára, hogy teljesen mindegy ki, milyen háttérrel érkezik, csupán annyit mondunk: Jó, hogy itt vagy!”

A környezetvédelem önmagában nem elég erős hívószó a magyaroknak (az IKEA három országban végzett kutatásából az is kiderül, hogy a cseheknél és a szlovákoknál is hasonló a helyzet), mivel az is fontos számukra, hogy a környezettudatos termékek használatával pénzt is megtakarítsanak. A többség, csaknem 60% számára az a leginkább elfogadható megoldás, ha a két szempont összekapcsolódik a vásárlásnál, ugyanakkor a megkérdezettek valamivel több mint harmada (36%) kifejezetten az anyagiakat helyezi előtérbe, és 100-ból mindössze 3-an felelték azt, hogy náluk a környezetvédelmi megfontolás szerepel az első helyen. A helyzet annyiban változott az IKEA 2014-ben elvégzett, hasonló kutatásának eredményéhez képest, hogy 6 évvel ezelőtt a megkérdezettek ötödének (22%) volt az a legfontosabb, hogy pénzt is nyerjen a vásárlással.

Elmélet és gyakorlat

Bár a megtakarítás elméletben a magyaroknak is elsődlegesen vagy kiemelten fontos szempont, a gyakorlatban a megkérdezettek mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy vásárláskor kifejezetten érdekli, mennyi pénzt tud megspórolni a kiválasztott termékkel. Ha pedig információkra van szükségük, 10-ből csak 4-en próbálnak előzetesen, önállóan tájékozódni a lehetőségekről, a megkérdezettek fele vásárláskor, a boltban kérdez rá az adott árucikk jellemzőire.

„Az elmélet és a gyakorlat közötti eltérés abban is megfigyelhető, hogy a magyar vásárlók fele hasznosnak tartja a fogyasztás csökkentését szolgáló és környezettudatos termékeket, ugyanakkor a vizsgált országok közül nálunk a legmagasabb azoknak az aránya, akik a hagyományosakhoz képest drágábbnak érzik ezeket az árucikkeket. Az IKEA célja az, hogy elérhető és megfizethető megoldásokat nyújtson az emberek többsége számára, és ezzel támogassa azokat a hétköznapi hősöket, akik a fenntartható megoldásokat tartják szem előtt a mindennapokban is.” – mondta Tóth Tímea, az IKEA Lakberendezési Kft. Fenntarthatósági felelőse.

A 2014-es kutatásban a magyarok háromnegyede tartotta hasznosnak az energiafogyasztást csökkentő, illetve környezetbarát termékeket, az árukat pedig a megkérdezettek 26, illetve 8%-a érzékelte magasabbnak, mint a hagyományos termékekét.

Minket zavar legjobban a műanyag

A vizsgált három országban a válaszadók többsége az energia, a vízfelhasználás, valamint a fogyasztás és ezzel összefüggésben a megtermelt hulladékmennyiség csökkentését nevezte meg olyan elsődleges feladatként, amelynek sikeres teljesítésével a háztartások hozzájárulhatnak a környezet megóvásához. A magyarok itt kivételnek számítanak: csak nálunk szerepel dobogós helyen a műanyag palackok és szatyrok újrahasznosítása (a 2014-es felmérésben még csak nem is nevesítették ezt a problémát). Fontosabb feladatnak tartják a környezet megóvása szempontjából, mint a vízfogyasztás csökkentését. Amikor viszont a közüzemi számlákról van szó, változik a fontossági sorrend. A felmérés szerint pontosan vagy megközelítőleg helyesen a magyarok 95-96%-a tudta megmondani, hogy mennyit fizet az energia, valamint a vízfogyasztásért, míg a szemétszállításnál már ennél alacsonyabb, 87%-os volt a jó választ adók aránya.

A felmérés online lekérdezéssel készült Magyarországon 2020. augusztus és szeptember között a Kantar Hoffmann piackutató cég által. Az 500 fős válaszadói minta az aktív korú, 25-55 év közötti magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.