A környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nélkül, vagy attól eltérően üzemelő vállalatok akár 2 milliárd forint összegű bírsággal is sújthatók. A zaj- és levegővédelmi szabályok megsértése esetén is szigorúbb büntetések várnak a cégekre. A hulladékgazdálkodási előírások megszegése esetén a bírság akár 500 millió forintra is nőhet, és helyszíni bírság kiszabására is sok kerülhet.

A vízminőség védelme érdekében azon vállalkozások számára, amelyek szennyvizet juttatnak a csatornarendszerekbe, a bírság összege megkétszereződik. A hulladékgazdálkodási jogsértések esetén is magasabb szankciókra lehet számítani, és a hatóság nem csökkenti a büntetéseket, így a cégeknek a teljes összeget ki kell fizetniük.

A súlyos környezetvédelmi szabálysértésekkel érintett cégek adatai – 50 millió forint feletti bírság esetén – nyilvánosságra kerülnek a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában, valamint az Energiaügyi Minisztérium honlapján is nyilvánosságra kerülnek, és a jogsértés fennállása alatt a vállalkozás működését felfüggesztik.

„A felelősségteljes és jogkövető működés a vállalati vezetés folyamatos figyelemét igényli, a jól bevált, harmadik fél által is tanúsítható környezetirányítási rendszerek keretet adhatnak ennek. Az elmulasztott vagy hiányos környezetvédelmi intézkedések nemcsak anyagi szankciók – akár milliárd nagyságrendű bírságok – kockázatát jelentik, hanem súlyos közvetett, például reputációs károkat is eredményezhetnek. Egy hatékony környezetirányítási rendszer kialakításával vagy a környezeti jogszabályoknak történő megfelelőség átvilágításával megelőzhetőek a negatív következmények” – hangsúlyozza Jenei Attila, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.

Az új szankciók célja a környezetszennyezés visszaszorítása, a társadalom egészségének védelme és a természeti értékek megőrzése. A környezetet és társadalmat befolyásoló hatások felülvizsgálatával a vállalatok nemcsak a fenntartható működést biztosíthatják, de a szabályszegésekhez kapcsolódó súlyos pénzügyi és reputációs kockázatokat is elkerülhetik. A környezeti lábnyom csökkentésével, illetve a környezeti hatások – akár belső, akár külső eredetűek – azonosításával és minimalizálásával jelentős előrelépést érhetnek el.

Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése. Elemezniük kell az értékláncukban szereplő partnereik működésének kihatását is az emberi jogokra és a környezetre, beleértve a beszállítókat, a szállítókat, a terjesztési és értékesítési partnereket.

A szabályok az EU-ban működő, 250/1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és éves szinten 40/150 millió eurónál nagyobb forgalmú cégekre és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 150 millió eurót meghaladó forgalmú anyavállalataikra. Az EU-n kívüli vállalatok, amennyiben éves forgalmuk több mint 150 millió euró – és amiből legalább 40 millió az EU-n belülről származik – szintén a szabályozás alá tartoznának.

Az igazgatók kötelessége a gondosság

A cégeknek egy átmeneti tervet kell majd készíteniük, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra csökkentsék. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetén a terv céljainak megvalósítása hatással lesz az igazgatók változtatható díjazására (pl. bónuszok). Az új szabályozás szerint a vállalatoknak fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akikre hatással van tevékenységük (beleértve az emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákat is). Be kell vezetniük egy panasztételi rendszert és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a gondossági eljárásaik hatékonyságát. Az Európai Egységes Hozzáférési Ponton (ESAP) hozzáférhetővé kell tenni a cég köteles gondossági szabályzatát, a befektetők könnyebb hozzáférése érdekében.

Szankciók

A szabályokat be nem tartó vállalatok a globális forgalmuk 5%-ig terjedő pénzbírsággal lennének büntethetők a nemzeti felügyeleti szervek által. A szankciók közé tartozik az adott vállalat nyilvános megnevezése, termékeinek piacról történő bevonása is. Az EU-n kívüli, szabályszegő cégek nem vehetnek részt az uniós közbeszerzéseken. A szöveg szerint az új szabályok 3 vagy 4 év múlva lépnek életbe, a cégek nagysága és forgalma szerint. A kisebb cégek még egy évre kérhetnek halasztást. Hat éven belül a Bizottság az irányelvet előírássá alakítja át, amellyel egyenlő esélyű versenyt tesz lehetővé az egységes piacon. A Parlament tárgyalási álláspontját 366 szavazattal mellette, 225 szavazattal ellene, és 38 tartózkodás mellett fogadta el.

“Az EP támogatása fordulópontot jelent abban, hogy hogyan gondolunk, mit tartunk a vállalatok társadalomban betöltött szerepéről. A vállalati felelősségi jogszabálynak biztosítania kell, hogy a jövő olyan vállalatok kezébe kerül, akik az embereket és a környezetet egészségesen kezelik, és nem olyan cégek kezébe, akik a környezetkárosításra és kizsákmányolásra alapozzák bevételeiket. A legtöbb vállalat az emberekkel és a környezettel kapcsolatos felelősségét komolyan veszi. Őket a tisztességes üzlet törvényeivel segítjük. Ugyanakkor azt a pár nagyobb “cowboy” céget, akik kikerülik a szabályokat, leállítjuk” – mondta Lara Wolters (S&D, NL) jelentéstevő.

Háttér

Az Európai Parlament a vállalatok felelősségre vonhatóságának és a kötelezően bevezetendő gondossági szabályzat fontosságát hangsúlyozta. Az európai Bizottság a javaslatot 2022. február 22-én terjesztette el. Meglevő és folyamatban levő jogszabályokat egészít ki, mint például az erdőirtás elleni szabályozás vagy a munkaerő erőszakos kizsákmányolásával létrehozott termékekre vonatkozó szabályozás.

Következő lépések

Miután a Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállamokkal az irányelv végleges szövegéről.  A tagállamok álláspontjukat egy jelentéstervezetben fogadták el 2022 novemberében.

A jogszabály elfogadásával a Parlament az állampolgárok által kifejezett, és az Európa jövőjéről rendezett konferencia Záróokmányának jelzett részeiben megnevezett, alábbi elvárásaira reagál: fenntartható fogyasztás 5(13), a kereskedelem etikai dimenzióinak erősítése 19(2), 19(3), és a fenntartható fejlődés modellje 11(1), 11(8)

Az embereknek egyénileg is sok a feladatuk, de a globális problémákat nem egyéni stratégiákkal lehet megoldani. Az egyre súlyosabb környezeti problémák, a globális felmelegedés elsődlegesen a száz leginkább szennyező vállalat tevékenységére vezethetőek vissza, ezek a cégek okozzák azt közel 80 százalékban.

A kormányoktól is aktívabb szerepvállalást várunk, de azokat nehezebb befolyásolni, mint nagyvállalatokat. Ez utóbbiak már hosszú ideje tesznek különböző vállalásokat, folytatnak CSR-tevékenységet, de az már kevés. Az Ipsos a konferencia előtti napokban vizsgálta meg a következő állítás fogadtatását Magyarországon: „Hiszek benne, hogy a nagyvállalatok őszintén tenni akarnak a környezetünk, társadalmunk védelméért és a fenntarthatóságért.” A megkérdezettek egyötöde egyetértett az állítással, azaz a négyötödük nem. A vidéki, kevésbé iskolázott közönség az átlagnál jobban elhiszi, a budapesti, diplomás közönség körében már csak minden tizedik – azaz azok kételkednek a leginkább, akik elvileg csinálják.

Milyen vállalattípushoz milyen tevékenység illik? A fogyasztók az élelmiszeripartól, a kereskedelemtől, az autó- és olajipartól, a turizmustól elsősorban a környezet és a természeti erőforrások védelmét várják. A szépség- és gyógyszeripartól, dohány- és alkoholipartól elsősorban a társadalom egészségének védelmét tartják fontosnak, a médiától a demokratikus értékek védelmét, a telco cégektől a nyílt és őszinte kommunikációt, a pénzügyi szférától pedig az etikus üzleti magatartást és a korrupcióellenes működést. Az előbbiek az elsődleges elvárások, de ezek után gyakorlatilag minden vállalattípus estében felmerült a környezet- és klímavédelem iránt igény.

A klímaváltozás és a környezetszennyezés 2018 táján lett a legfontosabb elvárás a vállalatokkal szemben, abban az évben következett be a trendváltás pillanata, egyre több ember vallotta azt, hogy aggódik az emberiség jövője miatt. Ma már a megkérdezettek kétharmada vallja ezt, közöttük is elsősorban az idősebbek nyilatkoznak így, akik nem is személyükben, inkább gyermekek, unokáik jövője szempontjából érintettek.

Növekedett a fogyasztók hajlandósága is, hogy másképp viselkedjenek, éljenek. Több mint 50 %-uk mondta, hogy kerüli a sok csomagolással rendelkező termékek vásárlását, ha teheti, megjavíttatja az elromlott eszközeit, közel 50 % deklarálta, hogy takarékoskodik az energiával, szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy a tömegközlekedést használja az autózás helyett.

Ahhoz, hogy egy társadalmi felelősségvállalási program eredményes legyen, a „három h-t” tartsuk szem előtt: legyen hasznos, hiteles és hatékony.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?

Az egyéni karbonlábnyom legnagyobb része a szállítmányozásból, háztartási fogyasztásból és az élelmiszerfogyasztásból ered, a termék vagy szolgáltatás gyártásából, használatából és élettartamának végéből eredő üvegházhatású gázkibocsátást jelenti. Magában foglalja a szén-dioxidot – az emberek által leggyakrabban kibocsátott gázt -, valamint egyéb gázokat, metánt, dinitrogén-oxidot és a fluor tartalmút gázokat, amelyek mindegyike felelős globális felmelegedésért.

Régóta figyelmeztetnek a klímakutatók, hogy már egyéni szinten is rengeteget változtathatunk ezen, ha csökkentjük – elsősorban a háztartásunkban keletkező – üvegházhatású gázkibocsátásunkat. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2°C-ot, egyéni karbonlábnyomunk 2050-re nem lehetne több mint 1,87  tonna átlagosan évente. Összehasonlításképpen, jelenleg a magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO₂e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO₂e/fő körül alakul.

Itt az idő, hogy változtassunk! Mit tehetünk mi magunk?

A mindennapos változtatásokat tehát egyén szintjén kell elkezdenünk és szokássá alakítanunk, valamint közvetlen környezetünket is ebbe az irányba terelnünk, hogy idővel megfelelő hatást érhessünk el a bolygó és saját magunk érdekében. A P&G 2021-re összeállított egy olyan 21 fogadalmat tartalmazó listát, amelynek tettei mindennapi életünk három területére összpontosítanak: a vízfelhasználásra, az energiafogyasztás és a hulladéktermelés csökkentésére.

2018-ban az európai háztartások energia fogyasztása a teljes európai energiafelhasználás 26.1%-át tették ki. 2017-es adatok szerint a háztartások energia-felhasználásának 64%-át fűtésre, közel 15%-ot víz melegítésre, 15%-ot világításra, 5%-ot pedig főzésre fordítják.

Az európai országokban keletkező hulladékmennyiség komoly aggodalomra ad okot, becslések szerint Európa évente több mint 250 millió tonna települési, vegyes és több mint 850 millió ipari hulladékot termel, e hulladék éves átlagos növekedési üteme 1985 óta az OECD európai térségben körülbelül 3%.

„Minden nap használunk vizet, és termelünk szemetet. Apró, könnyű, erőfeszítés nélküli változtatásokkal a háztartásban már komoly eredményeket érhetünk el, és másokat is bíztathatunk a környezettudatos viselkedésmódra” – állítja Krubl Yvette, a Procter & Gamble közép-európai szenior vállalati kommunikációs menedzsere.

A vállalat elkötelezett a környezetterhelés csökkentése iránt, hazai gyárai teljes mértékben hulladékmentesen üzemelnek, és megújuló energiát használnak. A saját, vállalati szintjén megtett változtatások és lépések mellett, a klímaválság ellensúlyozásának tudatosításában is szerepet vállal, és célja, hogy fogyasztói számára folyamatosan környezetterhelést csökkentő megoldásokat kínáljon. Az alábbi 21-es listájával a háztartások mindennapi szokásainak megváltoztatására törekszik.

2021-ben 21 FOGADALOM A BOLYGÓ ÉRDEKÉBEN

1. 1. Kevesebb víz használata nap mint nap… Válaszd a gyors zuhanyt, kézmosásnál szappanozás után zárd el a csapot, és csak az öblítéshez nyisd meg újra. A fürdés négyszer annyi vizet igényel, mint a zuhanyozás, és a melegvízhasználat energiaigénye a háztartásokban a második legnagyobb. Ha 8 perc helyett 4 perc alatt zuhanyozunk, 350 kg szén-dioxidot spórolhatunk meg egy évben.

2. Ruhamosás: rövidebb programon, alacsonyabb hőmérsékleten... Ezzel vizet és energiát is spórolhatsz, és a megfelelő mosószereknek köszönhetően – mint az Ariel Allin1 mosókapszulák, a ruhák ugyanolyan jól tisztulnak, mint hosszabb programon és magasabb hőfokon, sőt tovább megőrzik minőségüket.

3. Éljen a mosogatógép! A mosogatógép egyetlen ciklusban kb. 13 liter vizet használ, miközben ugyanannyi edény kézi mosásakor több tucat liter vizet folyatunk el. Már 8 tányér mosogatógépben való mosásával vizet takaríthatunk meg.

4. A víz második élete: nemcsak az esővíz… A „szürke víz” olyan víz, amelyet már egyszer használtunk. A szennyezettség mértékétől függően különféle módon használható – a virágok öntözésétől, az otthoni takarítástól a WC leöblítéséig.

5. Ételek, amelyek jót tesznek… a bolygónak. A növényi eredetű élelmiszertermelés sokkal kevesebb vizet használ fel, mint az állattenyésztés. Például 215 liter víz szükséges egy kilogramm paradicsom termesztéséhez, és nagyjából 15 ezer liter egy kilogramm marhahús előállításához. A hús- és tejtermék előállítás és fogyasztás a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 14.5%-ért felelős.

6. A fény nem szereti a magányt… Kapcsold le a villanyt, ha elhagyod a szobát. A villanykörte újra felkapcsolása egy pillanatra több energiát használ ugyan, de ez csak egy extra másodpercnyi plusz fogyasztást jelent.

7. A LED átveszi a vezetést… A hagyományos izzók LED-re történő cseréje nagyszerű módja az energiatakarékosságnak.

8. Üres konnektor = boldog konnektor... A töltő csatlakoztatott készülék nélkül is fogyaszt áramot, ezért a töltés után érdemes kihúzni. A mobiltelefon töltőjének lecsatlakoztatásával évente annyi energiát spórolunk meg, amivel 8 napig nézhetjük a televíziót.

9. A használt elemeknek külön helye van. A használt akkumulátorok, elemek veszélyes hulladékok, fordíts rá gondot, hogy mindig a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljenek! Az újratölthető elemek jó alternatívák lehetnek.

10. Munka után pihenjen a számítógép is! A számítógép alvó módban is folyamatosan energiát használ – ne hagyd készenléti állapotban, kapcsold ki!

11. Tudatos fűtés... Kapcsold le a fűtést szellőztetés idejére és mielőtt hosszabb időre elmész otthonról! Fűtésszezon előtt ellenőrizd az ablakok szigetelését! Nyílászárók megfelelő szigetelésével 15-20% fűtési energiát spórolhatunk meg.

12. Stop az ételpazarlásnak! A kissé már fonnyadt gyümölcsök továbbra is ehetők, sütéshez, kompótokhoz vagy pürékhez tökéletesen használhatók. A maradékot hasznosabb komposztálni, ha lehetőségünk adódik rá.

13. Nem az egyszer használatos műanyagzacskókra! A saját újrahasználható, akár súly szerinti méretű textil táskák nemcsak divatosak, de praktikusak is.

14. Csapvíz a palackozott helyett… Az egyik legegyszerűbb módszer a műanyaghulladék csökkentésére, ha PET palackozott víz helyett újra használható kulacsodat töltöd meg csapvízzel vagy szűrőkancsót használsz.

15. Az újrahasznosításban az erő! Ügyeljünk arra, hogy újrahasznosítható vagy újrahasznosított csomagolású terméket vásároljunk!

16. Szemétszedés séta közben – kellemest a hasznossal. Kirándulásaid alkalmával is törődhetsz az erdővel, vízpartokkal és a környezeteddel, ha összegyűjtöd, és kukába dobod az elhagyott szemetet.

17. Adj második életet dolgaidnak! Ahelyett, hogy eldobnál valamit, próbáld újrahasznosítani, vagy add tovább olyannak, akinek szüksége lehet rá.

18. A hősök köztünk élnek... Amikor csak lehet, támogasd a helyi szolgáltatókat és vállalkozásokat! Például ahelyett, hogy a készülékeidet a központi szervizbe küldenéd, hívj egy közeli szakembert a szereléshez!

19. A szelektív hulladékgyűjtés nem lehet kérdés! Ha kétségeid vannak azzal kapcsolatban, hogyan gyűjtsd szelektíven a hulladékot, nyomtass magadnak egy „puskát” segítségül, amit jól látható helyre kiragaszthatsz.

20. Egy autóval kevesebb… Ha teheted, kerékpározz autó helyett, vagy használd a tömegközlekedést! A kerékpár egészséges, környezetkímélő és városban a leggyorsabb is. Ha egy éven keresztül nem használunk autót, 2,6 tonna szén-dioxidot tarthatunk vissza a Lund University és a University of British Columbia 2017-ben készített tanulmánya szerint.

21. Legyél a változás nagykövete! Oszd meg barátaiddal, családoddal és ismerőseiddel is az összes környezetbarát ismeretedet!

Mindennapi apró cselekedeteink nagy jelentőséggel bírnak bolygónk és környezetünk számára. A vállalat saját maga is számos elköteleződést vállalt 2030-ig, amelyekből néhányat már teljesített is. A világon létező összes gyártóegységében hulladéklerakókba helyezendő termelési hulladék nélkül dolgozik, gyárainak többsége csak megújuló forrásokból származó energiát használ fel és karbonsemlegességre kötelezte el magát a következő 10 éven belül.

Források:

1. https://www.nytimes.com/guides/year-of-living-better/how-to-reduce-your-carbon-footprint?fbclid=IwAR1RBcf8VlPDfAbUP3TOgbW1MY8C9XDbSSqKlpSOSLvzxltSYbYlGTz6kqk
2. https://blogs.ei.columbia.edu/2018/12/27/35-ways-reduce-carbon-footprint/?fbclid=IwAR3Wg5IVqAEOTqWwfY4EY1IeutOxj5zxEqBx0ESRTdtvGT54D9aUAVHpB9s
3. https://szenlabnyom.hu/atlagos-egyeni-karbonlabnyom-orszagonkent/
4. Eurostat 2018: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Energy_statistics_-_an_overview#:~:text=In%202018%2C%20the%20biggest%20share,energy%20use%20(6.2%20%25).
5. Eurostat 2017: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190620-1
6. Európai Környezetvédelmi Ügynökség: https://www.eea.europa.eu/publications/92-826-5409-5/page036new.html#:~:text=Waste%20production%20implies%20the%20use,resources%20(see%20Chapter%2013).
7. http://www.jos.hu/down/0016/9_fejezet.pdf
8. https://amp.abc.net.au/article/12545906?fbclid=IwAR1JDSpye89v4ClaBZjbIBZd93Zjemk1nz1zDlurqstkfJkKJf4II7GXok4

Az E.ON megbízásából idén novemberben hét európai országban kérdeztek meg 7000 embert arról, hogy mit tartanak jelenleg a legnagyobb társadalmi kihívásnak a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a háború és a szegénység közül. A magyarok, a csehek és a svédek listáját a környezetszennyezés vezeti, a britek és a románok a szegénység miatt aggódnak, a németek és az olaszok pedig a klímaváltozást jelölték meg legaggasztóbb problémának.

A magyar válaszadók 33,4 százaléka tartja a környezetszennyezést napjaink legfontosabb társadalmi kihívásának. Ezt követi a szegénység és a klímaváltozás. A hét ország közül minket aggasztanak legkevésbé a háborúk, összesen a megkérdezettek 6,7 százaléka gondolja ezt a legnagyobb kihívásnak.

A kérdésre, hogy változtatott-e már életmódján annak érdekében, hogy az üvegházhatást csökkentse, a magyarok 81 százaléka válaszolt igennel, ezzel az élen állunk a felmérésben részt vevő országok között. Emellett a magyarok közel fele lenne hajlandó 5 százalékkal többet fizetni fenntartható, környezetkímélő eljárással készült termékekért. A hazai válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy a környezet védelméért nemcsak a vállalatoknak és az országoknak, de a lakosságnak is tennie kell. Két munkahely közül pedig inkább azt választanák, amelyik a klímavédelemre is gondot fordít (47,9%), mint azt, amelyik 10 százalékos fizetésemelést kínálna (38,2%).

„Az E.ON már régóta támogatja a szén-dioxid-kibocsátás beárazását, hogy ösztönözze a környezet- és klímabarát technológiák és energiák népszerűsítését. Energiarendszereink támogatják a vállalatokat, a városokat és a végfelhasználókat a szén-dioxid-kibocsátás fenntartható csökkentésében” – mondta el Johannes Teyssen, a nemzetközi cégcsoport vezetője, az E.ON SE igazgatóságának elnöke.

A felmérést az E.ON megbízásából 2018 novemberében végezte a „puls” piackutató intézet úgynevezett CAWI módszer használatával Csehországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Romániában és Svédországban összesen 7000 válaszadó bevonásával.

Rövid csomagolástörténelem

Az ember mióta létezik, csomagol. A csomagolás legősibb funkciója az összefogás, a tárolás és a szállítás volt. A csomagolóanyag ekkor még természetes anyag volt, elsősorban bőr vagy levél. Egy magyar átlagosan évi 95 kg papírt használ el, ennek fele a termékek, áruk csomagolóanyaga. A globális évi papírfelhasználás mintegy 370 millió tonnára tehető, amelynek szintén felét termékcsomagolások teszik ki. Míg bizonyos áruk esetében a csomagolás sokszor elkerülhetetlen, az ajándékozásnál ez inkább hagyomány, mint szükség.

Csomagolás teszi az ajándékot?

A megkérdezettek 37 százaléka szerint azért fontos a csomagolás, mert mutatja, hogy törődtünk az ajándékkal, 34 százalékuk szerint pedig egyszerűen így szebben mutat. Minden ötödik kitöltő udvariatlanságnak tartja a csomagolás nélküli ajándékozást, 6 százalékuk pedig bevallotta, hogy a csomagolás élményét szereti. Nagyon kevesen, százból csupán ketten gondolják azt, hogy a csomagolás egyáltalán nem fontos.

Olyan egyszerű! Válts papírtáskára, vagy dobozra!

Ez a legegyszerűbb csere, amit idén karácsonykor tehetsz, hogy zöldebbé tedd az ünnepet! Körülbelül 50 ezer fát menthetünk meg évente, ha csomagolópapír helyett más megoldást választunk. Csak Angliában annyi csomagolópapírt használnak fel az ünnepekkor, amivel kilencszer körbetekerhetnénk a Földet.

Az online kutatás szerint a megkérdezettek 98 százaléka fontosnak tartja a csomagolást. Nem baj, ha csomagolunk, csak tegyük okosan! A válaszadók harmada díszdobozba vagy ajándéktáskába rejti a meglepetéseket idén karácsonykor, melyek kiváló alternatívái a csomagolópapírnak, hiszen újra lehet őket használni, és ugyanolyan csinosan mutatnak a fa alatt, mint a papírba csomagolt ajándékok.

A gyerekeknek érdemes egy-egy díszes papírdobozt venni és évről évre ebbe rejteni az ajándékokat. Így évente több ezer forintot és jó pár csomagolással töltött percet is megtakarítasz, ráadásul a környezetedet is véded.

Minden ötödik kitöltő „szemétbe” csomagol

A kitöltők közel kétharmada csomagol. Minden egyes ajándékot, külön-külön. Az ünnepek után a csomagolópapírok többféleképpen végzik. Szerencsére a válaszadók több mint negyede újra felhasználja a papírokat egy következő ajándékozáskor és 53 százalékuk a szelektív gyűjtőbe dobja a csomagolást az ünnepek után. Azonban rossz hír, hogy minden ötödik elégeti vagy a kukába dobja a csomagolópapírt, így gyakorlatilag sokan tudtuk nélkül ugyan, de szemétbe csomagolják a kedves ajándékokat.

Árt a környezetnek az ajándékok csomagolása?

A válaszadók 53 százaléka nem gondolja, hogy az ajándékok csomagolása környezetszennyező. 48 százalékuk belátja, hogy árt a természetnek a felesleges csomagolás, mégis csupán százból négy ember nem csomagolja be idén egyáltalán az ajándékokat.

Te csomagolsz? Nem baj! Csak egy dolgot kérünk. Idén cseréld a papírt ajándéktáskára, vagy dobozra és tegyél te is azért, hogy szebb legyen az ünnep!