Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy az EU már most is jelentős túlkapacitási krízissel küzd a hulladékégetés terén, hiszen a meglévő létesítmények legalább további 60 millió tonna települési hulladékot lennének képesek feldolgozni. Az égetés kiterjesztése aláássa az EU hulladékkezelési hierarchiáját és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, mivel a tagállamokat egy magas kibocsátású, lineáris hulladékgazdálkodási modellbe kényszeríti.

A levél arra is emlékezteti a politikusokat, hogy a hulladékégetés klímaromboló hatása egyre szélesebb körben elismert. A legújabb tanulmányok rámutatnak a hulladékégetés magas szén-dioxid-intenzitására, amely a maradék hulladékban jelentős mennyiségben megtalálható műanyagnak köszönhetően gyakran meghaladja a fosszilis energiaforrásokét. Amennyiben ma új hulladékégetőket építenénk, az több évtizedes felesleges üvegházhatású gázkibocsátást jelentene Európának, ami egy az egyben szembemegy az EU Zöld Megállapodásával (Green Deal) és a klímasemlegességi célokkal.

A levelet a mai, szélesebb körű „Better than Burning” (Jobb, mint az égetés) kampány keretében küldték el az érintetteknek. A kampány keretében nyilvánosságra került egy állásfoglalást, valamint a Zero Waste Europe hálózat tagjai a közösségi médiában számoltak be a hulladékégetés káros hatásairól az egyes országokban.

A meglévő hulladékégetők közelében élő közösségek hangosan tiltakoznak a mérgező kibocsátások, köztük a dioxinok, PFA-vegyületek és nehézfémekhez hasonló tartós szennyező anyagok egészségügyi hatásai ellen. Ezekhez a szennyező anyagokhoz rákos megbetegedések, immunrendszeri zavarok és fejlődési rendellenességek kötődnek.

Janek Vahk, a ZWE szennyezések felszámolásával kapcsolatos szabályozással foglalkozó munkatársa így nyilatkozott: „A moratórium a közegészség védelme, a kibocsátások csökkentése és a hulladékmentes, körforgásos gazdaságra való igazságos átállás felé történő első lépés, ami nem várhat tovább. A hulladékégetők átlagos élettartamát figyelembe véve a kapacitás körülbelül 5%-a máris leszerelhető vagy kivonható volna minden évben, ami reális út lehetne Európa számára a szennyező technológiától való fokozatos függőség csökkentéséhez.”

Magyarországon a Humusz Szövetség már évtizedek óta küzd a hulladékégetés ellen. Szabó György, az egyesület nulla hulladék programjának vezetője szerint „Hazánkban jelenleg a települési szilárd hulladék túlnyomó többsége, mintegy 55%-a hulladéklerakóban végzi. Ezt az arányt drasztikusan le kell csökkenteni, ám ennek a módja nem szabad, hogy a hulladékégető-kapacitás bővítése legyen. Vannak egyéb alternatívák: a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és komposztálás előnyben részesítésével is elérhetőek az EU-s célértékek. Ne hagyjuk, hogy az égetőművek a klímát és az egészségünket is tönkretegyék!”

Dorota Napierska, a ZWE mérgező anyagoktól mentes, körforgásos gazdaságért felelős munkatársa hozzátette: „Függetlenül attól, hogy mennyire modern és mit éget, a hulladékégetők mindig káros vegyi anyagokat termelnek és bocsátanak ki a környezetre és a közösségekre. Ezek közül néhány vegyi anyagot »a legrosszabbak közül a legrosszabbnak« tartanak, és az iparág biztosítékaival ellentétben tudományosan bizonyított, hogy veszélyesek. A moratórium elengedhetetlen ahhoz, hogy megszakítsuk ezt az ördögi kört.”

Gondola Csaba 2025. március 1-jétől hatályos államtitkári kinevezését követően, az Energiaügyi Minisztérium strukturális átalakítása után fogja segíteni a körforgásos gazdaságra való átállás és a klímavédelem ügyét. A tervezett átalakításoknak köszönhetően a jövőben kiemelt hangsúly kerül a környezetvédelemre és az energiapolitikára is – amely szakterületeket továbbra is Raisz Anikó, illetve Steiner Attila felügyeli államtitkárként.

Forrás: Energiaügyi Minisztérium

A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet – írják.

A nagykövetek a MediaMarkt munkatársai közül kerülnek ki és dedikált képzést kaptak. A kollégák mindenben a vásárlók segítségére lesznek a MediaMarkt fenntartható termékei, a termékek élettartam növelő funkciói, vagy a fenntartható szolgáltatások kapcsán. A nagykövetek támogatást nyújtanak a tudatos vásárlásban, az energiatakarékos használatban, a termék élethosszának kitolásában szolgáltatások ajánlásával, vagy éppen a megfelelő ártalmatlanításával kapcsolatos kérdésekben.

„Céges purpose-ünket úgy fogalmaztuk meg, hogy mi technológiai élményt nyújtunk egy teljesebb életért. Az út mindegyik állomásán szeretnénk támogatni a vásárlókat, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák, közben pedig együtt tegyünk azért, hogy a piacon minél inkább a fenntartható, körforgásos gazdaság elve érvényesüljön” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezetője.

A fenntarthatósági nagykövetek bevezetése jól illeszkedik a MediaMarkt BetterWay kezdeményezéséhez, amelyet műszaki kiskereskedő évek óta alkalmaz. BetterWay minősítést kaphatnak azon termékek, amelyekről független partnerek megállapítják, hogy kritériumrendszerük alapján megfelelnek a társadalmilag elfogadható gyártás, károsanyag kibocsátás és fenntarthatóság követelményeinek. A MediaMarkt a TÜV Rheinlanddal együttműködve saját BetterWay kritériumokat dolgozott ki, ezek elsősorban az energiatakarékosság és az élettartam növelés területére fókuszálnak. Jelenleg több száz termék rendelkezik tanúsítvánnyal, a lista hónapról hónapra bővül. A tanácsadók jól ismerik a BetterWay kezdeményezést, de ezen túlmenően is hasznos információkkal szolgálnak a vásárlóknak – teszik hozzá.

Az erőforrások közül a legszűkösebb a nyersanyagok (37%) köre, ezt követi az energia (34%), a munkaerő (32%), és végül az elektronikai alkatrészek (26%) csoportja. Ez az erőforráshiány a vállalkozások 37%-ának körében okoz költségnövekedést, 27%-uk esetében az ellátási lánc akadozását, 25%-nál pedig a termelési kapacitás lassulását. Annak ellenére, hogy az energia a legritkább erőforrásnak számít, a válaszadók két ötöde mégis azt jelölte meg, mint a legnagyobb pazarlás forrását. Ez rávilágít a nagyobb energiahatékonyság sürgető szükségességére az iparban, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a nettó zéró kibocsátási célok teljesülésének kritikus tényezője is egyben.

A nyersanyagok (37 százalék) a legritkább erőforrásnak számítanak, ezt követi az energia (34 százalék), a munkaerő (32 százalék) és az elektronikai komponensek (26 százalék). Ennek az erőforrás-ritkaságnak következtében a vállalkozások 37 százalékának nőttek a költségei, valamint a szállítási láncokban zavarok léptek fel a 27 százalék és a termelési kapacitás lassulása a 25 százalék esetében.

A Sapio Research 2023 októberében végzett globális felmérésében 3304 ipari döntéshozó válaszait gyűjtötte össze a világ 12 országából, köztük az USA, Kína, India, az Egyesült Királyság, Svédország, Németország és Franciaország területéről. A válaszadók az iparágak olyan körét képviselték, mint az energiaszektor, a fémipar, a vegyipar, az olaj- és gázipar, a tengerhajózás, a bányászat és a közművek.

Miközben érezhető a körforgásos gazdálkodásra irányuló befektetések iránti optimizmus, a kutatás az azonnali továbblépés akadályait is feltárta. A „körforgásos gazdaságnak” például nincs egységes, a válaszadók többsége által elfogadott definíciója. Emellett mindössze nyolc százalékuk értékeli a körforgásos jelleget a vállalkozás egészére kiterjedő feladatként, ám pontosan ugyanez a csoport mérte a legjelentősebb javulást a körforgásos gazdaság olyan alapvető mérőszámaiban, mint az energiafogyasztás, az újrahasznosított anyagok felhasználása és a karbonkibocsátás.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a körforgásos gazdaság számos fontos gyakorlatát egyelőre a vállalkozások kisebb hányada vette csak át. Idetartozik a hulladékkezelőkkel való együttműködés (41%), az energiahatékony technológiák alkalmazása (37%), illetve a körforgásos jelleg alapelveinek bevezetése az ellátási láncban (32%). Bizakodásra ad viszont okot, hogy a megkérdezettek 67%-a használ bizonyos arányban újrahasznosított anyagot a termékeiben.

A körforgásos gazdálkodás területén megvalósuló beruházások már most mérhető előnyökkel járnak, melyek közül a legszembetűnőbb a hulladékcsökkentés (46%) és az energiahatékonyság javulása (45%). Jóllehet néhány vállalkozás aggodalmát fejezte ki az előzetes beruházásokat illetően, többségük hosszú távú javulást remél folyamathatékonyság és költségcsökkentés tekintetében.

A válaszadók többsége (78%) osztja azt a véleményt, hogy a körforgásos gazdaság ösztönzi az innovációt és elősegíti a versenyképességet. Emellett támogatják a kiterjedtebb szabályozást és jelentési kötelezettséget (74%), és nagyobb mértékű állami támogatást várnak a körforgásos gazdaság alapelveinek átvételéhez (77%) – írják.

Tarak Mehta, az ABB Motion elnökének véleménye szerint: „A körforgásos gazdaságra való sürgős áttérés fontossága nyilvánvalóbb, mint valaha. Jelenlegi életmódunkkal fenntarthatatlan mértékben merítjük ki az erőforrásokat és járulunk hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz, illetve az éghajlatváltozáshoz. A körforgásos szemlélet átvétele nemcsak környezetünk megóvása érdekében elengedhetetlen, de vállalkozásunk ellenálló képességének fokozása szempontjából is.”

A teljes jelentés ide kattintva olvasható.

Karriered során több iparágban megfordultál, és most már több mint másfél évtizede dolgozol az E.ON-nál. Mi vonzott erre a területre?

Az elején az volt a vonzó az E.ON-ban, hogy intellektuális kihívás volt számomra, hiszen nagyon összetett az iparág, mindennek az alfája és omegája, amikor csatlakoztam hozzá, pont akkor bővült a magyar cégcsoport, megkaptuk az E.ON márkát és annak hazai bevezetése volt az első feladatom meg a Kommunikációs Osztály felállítása, jó szakemberekkel való feltöltése. Ezután pedig nem tudok egy olyan évet mondani, amelyikre ne jutott volna számos különleges kihívás! A közműként és hatóságként működő cég modern energiavállalattá válásának útja tele volt izgalmas szakmai feladatokkal, az ügyfélközpontúság, innováció, portfolió átalakulás, üzletágak felépítése/leválasztása, hálózat fejlesztése és állatbaráttá tétele, a COVID alatti működésfolytonosság, háború, energiaválság, fenntarthatósági működésre és zöld energiára, energia megoldásokra való átállás, stb. Itt soha nem érzed rutinnak a munkádat, mert mindig fejlődünk, tanulunk, állandóan a legjobbat kell magadból adni ahhoz, hogy az új feladatokra jó szakmai megoldások születhessenek.

Az energia olyan, mint az oxigén, természetesnek vesszük, ha van, és csak akkor jut eszünkbe, ha hiány van, vagy hiány lehet belőle. Hogyan változott az E.ON üzeneteinek fókusza az elmúlt másfél évtizedben?

Hát először minden unalmas volt, ami energetikáról szólt, ezért a figyelemért kellett küzdeni, hiába volt az ismertség majdnem 100%-os szinten, pont az evidencia miatt nehéz volt relevánssá válni. Utána nem kisebb célt állítottunk magunk elé, mint hogy egy love brand márkához közelítően szerethetőséget, elfogadhatóságot építsünk. Közben, mivel az iparág megváltozott és a consumerből prosumer lett, és az ügyfél egyre inkább az energetikai döntéseit maga hozhatja meg, így a megoldások bonyolultságát kellett közérthetővé tenni, hogy minél jobban elterjedhessenek a jó megoldások pl. elektromos közlekedés, napenergia. Ezt követően a fenntarthatóság került fókuszba és most idén egy új üzenettel fogunk megjelenni, ami a felelősségvállalásról szól.

A fenntarthatóság kérdése több mint hatvan éve foglalkoztatja a kutatókat, de csak az elmúlt bő egy évtizedben került a mainstream témák közé. Könnyebb vagy nehezebb ma releváns kommunikációt folytatni a fenntarthatóságról, mint egy évtizede?

Szerintem sokkal könnyebb, viszont el is laposodott közben a téma, mert sokszor a felszínt kapargatják a kommunikációval. Már nem bevállalható nem fenntarthatónak, nem zöldnek lenni, ezért megnőtt a greenwashing, és gyakran csak a címszavak felsorolása folyik: körforgásos gazdaság, klímaváltozás, biodiverzitás, erőforrás korlát. Mivel az energia iparág nagy hatással bír a fenntarthatóságra, klíma kérdésekre, ezért mi más oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, igyekszünk közérthetően beszélni róla felelősségünk teljes tudatában és pozitív hangsúllyal, mert mára a klímaszorongás sajnos nagyon elterjedt. Rendkívül széles palettán kommunikáltunk rendezvénytől a kulturális együttműködésen keresztül a kampányokig, nagyon örültem neki, amikor az E.ON dobogós lett a zöld vállalatok rangsorában itthon, de a nemzetközi E.ON csoport is számos kiváló minősítést, elismerést kapott ebben a témában.

Számos elismerés fűződik a nevedhez, mint például a Greenovációs díj, a European CSR Award, az Arany Penge vagy a Golden Hammer. Melyikre vagy a legbüszkébb?

Én mindig örülök, ha elismerést kap valamelyik munkánk, de legbüszkébb a csapatomra vagyok, mivel minden egyes kiemelkedő teljesítmény mögött emberek állnak. Ők teszik oda magukat, ők akarnak többet és jobbat, időt és energiát áldoznak saját magukból ahhoz, hogy kiemelkedő szakmai munkát végezzenek. Én ebben támogatni tudom őket és esetleg inspirálni!

Új kampányotok arra biztatja a fogyasztókat, hogy merjenek megújulni. Mennyire fogékony a célközönség erre az üzenetre?

Hát, ha körbe nézünk ebben a világban, másról se szól szerintem, mint a megújulásról. Azok lesznek a jövő nyertesei, akik bátrak, nem félnek a kihívásoktól, mernek felelősen kockáztatni, változtatni és akár apró lépésekkel, de haladnak a céljaik felé, mindezt állandóan változó paraméterek között. Ez akár félelmetes is lehetne, de pont ezért mondtuk, hogy a változás kisebb lépésekkel kezdődik és mindenki a saját erejéhez mérten haladjon. Mi ebben elöl járunk, mert az átalakulást, megújulást, folyamatos fejlődést és tanulást a mindennapok során együtt éljük meg. A pozitív hatás gyakorlásában és a változás eredményességében szerintem hinni kell, mert a VUCA világban ez nagy támasz tud lenni a kitartáshoz, ami ezen az úton kell.

Pár nap múlva előadást tartasz a Márkaépítés 2024 konferencián. Legyél kicsit a saját témád prókátora. Miért érdemes meghallgatni ezt a prezentációt?

Sokan kérdezik tőlem, hogy annyi karrier út után hogyan tudtam ennyire megszeretni az energiaipart, mi köt le, mi benne az érdekes. Még többen kérdeznek tőlem hálózati, termék vagy összetett energetikai téma kapcsán véleményt. Vagyis visszatérve a kérdések legelejére, ez már nem egy unalmas iparág, hanem nagyon izgalmassá vált sokak számára, és mindenki talál hozzá kapcsolódási pontot. Ez az év újra nagyon izgalmas lesz, szívesen adok belőle ízelítőt a konferencián, bár sajnos csak később fogjuk bemutatni az idei szakmai irányunkat, mely a nemzetközi E.ON csoporttal együtt haladva bontakozik majd ki.

„A fenntarthatóság Céltudatos Növekedési Programunk központi pillére” – mondta Carsten Knobel, a Henkel igazgatóságának elnöke. „Különösen az ilyen kihívásokkal teli időszakban, mint a mostani, a fenntartható cselekvés fontosabb, mint valaha. Ezért folyamatosan dolgozunk fenntarthatósági céljaink megvalósításán, és büszke vagyok arra, hogy tavaly is nagyon jó előrehaladást értünk el. A vezető ESG minősítésekben elért kiváló eredményeink, mint például az ismét elért EcoVadis Platinum értékelés, azt mutatják, hogy jó úton járunk, és hogy erőfeszítéseinket elismerik.”

„Tavaly a környezetvédelmi és társadalmi hatásra vonatkozó kötelezettségvállalásaink előmozdítására összpontosítottunk” – tette hozzá Sylvie Nicol, a Henkel Igazgatóságának emberi erőforrásokért, infrastruktúráért és fenntarthatóságért felelős tagja. „Szeretném kiemelni a kulcsfontosságú nyersanyagok fenntartható beszerzése terén elért jelentős előrelépést, például a pálma- és pálmamagolaj tanúsítványt. Mindkét üzletágunkban nagy erőfeszítéseket tettünk a körkörös gazdasághoz való hozzájárulás terén is. Továbbra is kiálltunk a társadalmi igazságosság mellett, és világszerte bevezettük a nemi szempontból semleges szülői szabadságot minden munkavállaló számára.”

Jelentősen javuló fenntarthatósági teljesítmény

A Henkel „2030+ Fenntarthatósági Ambíciók Keretrendszer” egyértelmű vállalásokat és célokat határoz meg a vállalat globális fenntarthatósági stratégiájára vonatkozóan környezeti-, társadalmi- és felelős vállalatirányítási kérdésekben. A Henkel tavaly jelentős javulást ért el a klímavédelem területén, és a gyártás során keletkező CO₂-kibocsátást termék/tonnára vetítve 61 százalékkal csökkentette (a 2010-es bázisévhez képest), miközben 89 százalékra növelte a megújuló forrásokból vásárolt villamos energia arányát. Emellett 2023-ban összesen 14 további gyárban állították át a termelést szén-dioxid-semleges termelésre.

A Henkel egyik fő célja a körforgásos gazdaság előmozdítása. Összességében a Henkel világszerte 19 százalékra növelte az újrahasznosított műanyag arányát fogyasztási cikkeinek csomagolásában.

A Henkel folytatta a természeti erőforrások védelmére irányuló erőfeszítéseit is. Ez magában foglalja a nyersanyagok, például a pálmaolaj és a pálmamagolaj felelősségteljes felhasználását. 2023 végén a Henkel globális szükségleteinek 96 százalékát fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező pálma(mag)olajjal tudta fedezni, és elérte a 89 százalékos nyomon követhetőségi arányt a malomig. A pálmaolaj-termelésben részt vevő kistermelők támogatására különös hangsúlyt fektetve a Henkel tíz éves együttműködését ünnepelte a Solidaridad fejlesztési szervezettel.

A sokszínűség, egyenlőség és befogadás területén a Henkel egyebek mellett azt a célt tűzte ki, hogy 2025-re minden vezetői szinten elérje a nemek közötti egyenlőséget. Tavaly a nők aránya a vezetői pozíciókban 39,5 százalékra nőtt.

A fenntarthatóság területén elért eredmények és előrelépések külső elismerése

A korábbi évekhez hasonlóan a Henkel 2023-as fenntarthatósági teljesítményét több minősítő ügynökség is elismerte, többek között az EcoVadis, amely a Henkelt az értékelt vállalatok legjobb 1 százalékába sorolta, valamint a Sustainalytics.

Globális elkötelezettségi program kibővítve

A 2022-ben globálisan bevezetett „Sustainability at Heart” program részeként a Henkel célja, hogy tovább ösztönözze munkavállalói elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt, és ezért 2023-ban kibővítette képzési kínálatát. Már több mint tízezer munkavállaló vett részt egy alapképzésen, amely e-learning formájában számos nyelven és újonnan kifejlesztett formátumban a gyárakban dolgozók számára is elérhető.

Az Agroloop fekete katonalégy tenyésztési tevékenysége egy innovatív megoldás az állati takarmányalapanyag termelés környezeti hatásainak csökkentésére, valamint a talajegészség javítására. A vállalat helyi élelmiszerfeldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.

A körforgásos gazdasági modellt követő folyamat jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés: a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült takarmányfehérje és -zsír jelentősen alacsonyabb karbonkibocsátással jár, mintha az átlagos haszonállat-tenyésztésből származna. Az így készülő prémium minőségű takarmányfehérje és -olaj kiváló alapanyagot biztosít a házi kedvencek tápjaiba és a haszonállatok takarmányaiba. A komposztból készülő talajjavító granulátum pedig a növénytermesztésben kerül felhasználásra: javít a talajok termőképességén és ezáltal hozzájárul a jó minőségű élelmiszer- és takarmány-alapanyagok előállításához.

A Kék Bolygó Tőkealapok és a Lead Ventures Alapkezelő által nyújtott befektetést az Agroloop az üllői Aerozone Parkban történő tevékenységének bővítésére fogja felhasználni. A rovarfehérje-gyártó vállalat célja, hogy rövid időn belül megduplázza lárva tenyésztési kapacitását: így előreláthatólag a 13 ezer négyzetméteres üzemcsarnokukba napi 120 tonna alapanyag érkezik be, ebből évi 6000 tonna talajjavító granulátumot, közel 3000 tonna takarmányfehérjét és több, mint 600 tonna takarmányzsírt állítanak elő. A cég hosszú távú tervei közé tartozik az ipari méretű rovartenyésztés bevezetése a közép-európai régióba.

Az Agroloop befektetői osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében a magyar agrárium önellátó képességének javítása érdekében. „Hisszük, hogy a biztosított befektetéssel és az Agroloop bővítésével hosszú távon a közép-kelet-európai régióban és azon túl is pozitív változásokat tudunk előmozdítani a mezőgazdasági gyakorlatokban. Közös missziónk, hogy egy minden eddiginél hatékonyabb és fenntarthatóbb takarmánytermelési rendszert hozzunk létre, mindezt pedig környezetkímélő technológiákkal és körforgásos gazdasági megközelítéssel valósítsuk meg. Ez a befektetés döntő mérföldkövet jelent a zöldebb jövő felé vezető utunkon” – foglalta össze Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

A szakértők szerint a takarmány célú rovarpiac az évtized végére eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve. A tőkeinjekció felhasználásával az Agroloop készen áll arra, hogy vezető szereplővé váljon a fenntartható, prémium minőségű takarmány alapanyagok és talajkondicionálók piacán, segítve az élelmiszeripari melléktermékek hasznosulását, valamint egy fenntarthatóbb értéklánc kialakítását.

A cég idén Az Év Zöld Innovációja díjazottja lett a Sustainable World konferenciáján.

A beruházásnak köszönhetően a cégcsoport legmodernebb gyártóbázisa jön létre Magyarországon. Az itt telepített palackozó technológia készen áll a 2024-ben bevezetésre kerülő betétdíjas rendszerből visszaforgatott PET alapanyag befogadására, ezzel támogatva az iparág körforgásos működését.

A 2,8 milliárd forintos összértékű beruházás gazdaságélénkítő hatása mellett új munkahelyeket is teremt a térségben élők számára. Emellett a bővítés hosszú távra biztosítja a társaság ásványvíz palackozó kapacitásigényeit és lehetővé teszi a Pepsi termékek palackozásának fokozatos visszahozatalát Magyarországra. Jelenleg ezek nagyobb távolságról érkező import termékek, így az egy-két éven belül induló helyi Pepsi-gyártás lehetővé teszi majd a környezeti lábnyom további csökkentését is.

Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország társ-tulajdonosa elmondta: „Büszkeséggel tölt el azt látni, hogy a Balogh Levente barátommal 2015-ben indult együttműködésünknek köszönhetően, a Szentkirályi Magyarország nemcsak tartja piacvezető pozícióját, de innovációs programjának köszönhetően a fenntarthatósági szempontokat is az üzleti működésének középpontjába helyezte.”

Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és társtulajdonosa hozzáfűzte: „Nem is lehetne szebben ünnepelni a Szentkirályi ásványvíz 30. születésnapját, mint egy új beruházás átadásával. Örömmel látom, hogy vállalatunk termékei iránt folyamatosan nő a kereslet, és a most átadott új gyártósornak köszönhetően hosszútávon is biztosított lesz az igények kielégítése. Eddig elért sikereinkből erőt merítve további bővítéseket készítünk elő, hogy megerősítsük a Szentkirályit stratégiailag is fontos nemzeti vállalatként.”

A Magyar Kormány részéről az ünnepségen részt vett Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, aki elmondta: „A víz egyre inkább a legalapvetőbb természeti erőforrásnak tekinthető, amelyért fokozódó küzdelem várható a következő években, évtizedekben. A víznek az a formája, amely fenntartható módon újrateremthető fogyasztásra, egy olyan kincs, amit meg kell becsülni. Ennek a megbecsülésnek a jegyében adta a kormány azt a támogatást jelen beruházáshoz is, ahogyan a korábbiakhoz, és fogja a jövőben is a Szentkirályinak ezeket a támogatásokat adni.”

Szeberényi Gyula Tamás, a térség országgyűlési képviselője köszöntő beszédében kiemelte: „Szentkirályon, Magyarország legjobb ásványvizének hazájában átadott kapacitásbővítő beruházásunk megerősíti hazánk egyik legfontosabb iparágát, az élelmiszergyártást. Térségünk és az egész ország gazdasági stabilitása szempontjából történelmi ez a pillanat, a szentkirályi beruházás tovább erősíti a családok biztonságát.”

Kevesebb kupakból lesz nem visszagyűjtött hulladék

Az új kupakok innovatív kialakításának köszönhetően a fogyasztók a megszokott módon – de rögzített kupakkal – használhatják a palackokat. A csomagolás egyben marad, így jelentősen csökkenhet az elveszített vagy eldobált és ezáltal esetenként a természetbe kerülő kupakok mennyisége. Az új csomagolás használata ráadásul kényelmesebb és higiénikusabb is, hiszen a kupakot ivás közben nem kell kézben tartani, illetve elkerülhető, hogy leejtve beszennyeződjön.

Noha a palackok és a kupakok kialakítása alapvetően változatlan maradt, immár egy műanyagszálból és egy gyűrűből álló kiegészítő köti össze őket. A fogyasztóknak mindössze annyi a dolguk, hogy a kupakot a megszokott módon eltekerjék, majd hátrahajtsák addig, amíg egy kis kattanást érzékelnek, és átadják magukat az üdítőital élvezetének. Ezt követően, a kupak visszazárása után az üres palackot a rögzített kupakkal együtt a legközelebbi szelektív hulladékgyűjtőbe helyezhetik.

Az új, rögzített kupakokkal ellátott Coca-Cola, Sprite, Fanta és Kinley üdítőitalok 2023 elejétől kerülnek az üzletek polcaira, a közeljövőben pedig a vállalat többi márkája esetében is megtörténik az átállás.

Fogyasztók is tesztelték

A rögzített kupak prototípusait egy célzott kutatás-fejlesztési projekt eredményeként, a vállalat palackozó partnerével, a Coca‑Cola HBC-csoporttal szoros együttműködésben fejlesztették ki. Azonfelül, hogy az új kupakok a legmagasabb szintű technológiai és biztonsági előírásoknak is megfelelnek, az innováció célja, hogy higiéniai, környezetvédelmi és kényelmi előnyökkel is rendelkezzenek. A rögzített kupak bevezetését Európa-szerte átfogó fogyasztói kutatás és tesztek előzték meg, amelyek alapján a fogyasztók a most bemutatott új dizájnt részesítették leginkább előnyben, forma, funkció, valamint kényelem szempontjából is.

Az új kupakok bevezetése egy újabb olyan lépés, amellyel a vállalat támogatja a csomagolási hulladék csökkentését, a körforgásos gazdaság elérését. A műanyag kupakok és palackok együttes begyűjtését és újrahasznosítását célzó szabályozás továbbá összhangban van a vállalat csomagolásokra vonatkozó fenntarthatósági vállalásával, amelynek értelmében 2030-ra az italpalackok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulniuk.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar piacon a szénsavas üdítőitalok között elsőként vezethetjük be a csomagoláshoz rögzített kupakot. Ez egy fontos lépés a műanyaghulladék csökkentése és hatékonyabb újrahasznosítása terén, amellyel egyszerre támogatjuk az EU vonatkozó erőfeszítéseit és jutunk közelebb Hulladékmentes Világ stratégiánk célkitűzéseihez. Ez utóbbi részeként globálisan vállaltuk azt is, hogy 2025-ig minden elsődleges italcsomagolást újrahasznosíthatóvá teszünk, ami Magyarországon már meg is valósult. Ezenkívül elköteleztük magunkat amellett is, hogy 2030-ig az általunk gyártott italpalackok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulnunk, elősegítve ezáltal a körforgásos gazdaságra való átállást” – mondta el Sonia Dimogli, a The Coca-Cola Company magyarországi ügyvezető igazgatója.

Az alumíniumdobozok terén is fejlesztettek

A Coca-Cola Magyarország 2022-ben a négyes és a hatos kiszerelésű multipack alumíniumdobozok esetében korábban használt zsugorfóliát az innovatív KeelClip technológiával 100 százalékban újrahasznosítható csomagolásra, kartonpapír tetőre cserélte, amely összefogja az üdítőitalos dobozokat. A csomagoláshoz felhasznált, 100 százalékban újrahasznosítható kartonpapír alapanyaga fenntartható, felelős erdőgazdaságból származik, és FSC-tanúsítvánnyal rendelkezik. A több mint 800 millió forintos beruházással Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a vállalat a műanyag-felhasználását.