A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.

Photo by kazuend on Unsplash, free license

Európa időjárása a század végére látványosan átalakulhat: a zivatarok száma nőni fog, miközben a jégesők gyakorisága összességében csökken – derül ki a Nature Communications folyóiratban megjelent friss tanulmányból. A jelenség első hallásra ellentmondásos: hogy lehetséges, hogy a több zivatar kevesebb jégesőt hoz? A válasz a légkör melegedésében és a felhők belső folyamataiban keresendő.

A jégeső kialakulásához erős feláramlásra van szükség, ami a zivatarfelhőben lévő vízcseppeket a jóval fagypont alatti hőmérsékletű jégképződési rétegbe emeli. Itt a túlhűlt cseppek jégmagokra fagynak, majd a fel- és leáramlások során egyre nagyobbak lesznek. Amikor a jégszemek már túl nehezek ahhoz, hogy a feláramlás tovább fenntartsa őket, kihullanak a felhőből. Attól függően, hogy milyen magasról és mekkora méretben esnek, jégként vagy esőként érik el a felszínt.

A hazai jégkármentesítési gyakorlat is ezen az elven alapul: ezüst-jodid részecskéket juttatnak a radar alapján beazonosított heves zivatarfelhőbe, hogy a nagyobb jégdarabok helyett sok apróbb jégszem képződjön, amelyek a földre érve már elolvadnak, így nem okoznak károkat. Ezzel nem befolyásolják a felhőkből hulló csapadék mennyiségét.

A melegedő klíma új egyensúlya: több zivatar, kevesebb jégeső, de olykor nagyobb jégdarabokkal

A most megjelent szakcikk szerint a jövő Európájában a légkör melegedésével a jégképződési szint magasabbra kerül, vagyis a jégdaraboknak hosszabb útjuk lesz a felszínig, több idejük az elolvadásra — így a jégesők száma nagy valószínűséggel csökkenni fog. Ugyanakkor a zivatarok kialakulásához szükséges jégdara (a szakirodalomban graupel) mennyisége a jövőben egyértelműen tovább emelkedik, azaz nő a zivatarok gyakorisága.

Emellett kiderült az is, hogy a jégesős zivatarok éven belüli júniusi maximuma jelentősen csökken Európa szárazföldi része felett, és egy kettős, májusi és szeptemberi maximum veszi át a helyét.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra is, hogy jóval ritkábban, de előfordulhatnak nagyon nagy jégdarabok is, amelyek súlyos károkat okozhatnak. Új jelenségként megjelenhetnek a ma még a trópusokon jellemző, kifejezetten a meleg éghajlati viszonyok között kialakuló speciális, ún. meleg típusú konvektív zivatarok, amelyek részben Magyarországon is, de főként a Földközi- és Adriai-tenger térségében válnak majd gyakoribbá, és akár hatalmas jégszemeket is eredményezhetnek a felszínt elérve.

A magyar égbolt sem lesz a régi

A hazánkra vonatkozó adatok elemzése alapján Szabó Péter és Pongrácz Rita hasonló trendet látnak: a május és szeptember közötti zivatarok száma növekedni fog Magyarországon, vagyis elegendő nedvesség esetén több lesz a heves esőzés, károkozó szél és villámtevékenység. Figyelembe véve az európai kutatási eredményeket is: összességében véve hazánkban a jövőben több zivatarra, de kevesebb jégesőre számíthatunk – viszont ritkán, amikor a jégeső mégis lesújt, a jég mérete és a károk nagysága is meghaladhatja a mostani szélsőséges eseteket.

Új típusú modellekkel élesebben látjuk a jövőt

A Nature Communicationsben megjelent kutatás különlegessége, hogy nagy felbontású, ún. konvekciót megengedő klímamodellekkel dolgozott, amelyek nem tapasztalati, statisztikai átlagokból, hanem a fizikai törvényekből kiindulva írják le a feláramlásokat és a jégképződési folyamatokat. Ezek a modellek sokkal pontosabban tudják megmutatni, hol, mikor és milyen erősségű zivatarok várhatók, mint a korábbi, kevésbé finom felbontású éghajlati szimulációk.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az ilyen, konvektív folyamatokat vizsgáló kutatás viszonylag új, így a kapott eredményekben is nagyobb a bizonytalanság. Emiatt (is) további modellekre, regionális kutatásokra van szükség a változások még pontosabb meghatározásához.

Forrás: másfélfok.hu

2025 nyara eddig a korábbi rekordévekhez mérhető meleget hozott hazánkban, megerősítve a hosszú távú trendet, hogy Magyarország nyarai egyre forróbbak és szárazabbak. Az országos átlagok alapján hazánk már tavaly nyáron is melegebb volt, mint Spanyolország, és csak néhány balkáni országban mértek magasabb értékeket.

Szabó Péter elemzése szerint a hosszú távú adatok azt mutatják, hogy a nyarak Európában északnyugat–délkelet irányban melegszenek: míg Írországban az elmúlt ötven évben csupán 0,9 °C-kal nőtt a nyári átlaghőmérséklet, addig Magyarországon és a Balkánon 3–4 °C-os emelkedés zajlott le, ami a globális átlagot is jelentősen meghaladja. Ez arra utal, hogy Nyugat- és Észak-Európában az Atlanti-óceán és a nyaranta északabbra tolódó ciklonaktivitás még mérsékelni tudja a felmelegedést, míg a Balkánon a Földközi-tenger hatása gyengébb, és térségünkben a kontinentalitás erősödése is érezhető, vagyis egyre gyakoribbak a hőhullámok és a hosszan tartó forró, száraz időszakok.

Ezzel párhuzamosan a csapadék is megosztja Európát: hazánkban, a Balkánon és Kelet-Európában 25–40%-kal csökkent a nyári csapadékmennyiség az elmúlt ötven évben, és csak kevés országban (a Brit-szigeteken, Skandináviában) nőtt. Nálunk tehát a melegedés és a csapadékcsökkenés együttesen súlyosbítja az aszályos helyzeteket, rontja a mezőgazdasági terméshozamokat és növeli a vízhiány kockázatát.

“Hazánk térsége, tőlünk keletre és a Balkán-félsziget országai nyáron egyaránt a legerőteljesebb melegedést és a legnagyobb csapadékcsökkenést tapasztalják – ezek együttes hatása pedig még súlyosabb nyári aszályos helyzetek kialakulásához vezet” – írja az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa.

Most üt be igazán a kontinentális klíma forrósodása

Szabó Péter számszerűen arra is felhívja a figyelmet, hogy a felmelegedés üteme nem egyenletes: a ’90-es évektől gyorsult, nagyjából 2005 és 2010 közöttre átmenetileg lassult, de a 2020-as évekre – és ezt az idei év is alátámasztja – újra fokozódni kezdett, különösen Közép- és Délkelet-Európában. Ez azt jelzi, hogy a következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát.

A szakértők szerint elengedhetetlen az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és megvalósítása, ám a kedvezőtlen klímatrendek miatt ezek egyre költségesebbek és nehezebben kivitelezhetők lesznek. Szükség van a vízvisszatartás és az aszálykezelési intézkedések sürgős fejlesztésére, valamint a mezőgazdasági és települési vízgazdálkodás átalakítására, hogy mérsékelhessük a kontinentális klímaváltozás emberek százmillióira gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.

Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.

Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.

Körtekonzerv a Föld körül

Vessünk egy pillantást azokra a mindennapi szokásainkra is, amelyek döntő hatással vannak bolygónk sorsára. Nemcsak az számít, mit vásárolunk, hogyan utazunk, mivel fűtünk, mennyi hulladékot termelünk, hanem az is, hogy mit eszünk. Elgondolkodtató például a világot – és a közösségi médiát is – bejáró körtekonzerv esete, melyet Szalóczy Miklós példaként oszt meg a hallgatókkal. Észak-Amerikában kapható ez a termék, melynek alapanyaga Argentínából származik, ám Thaiföldön csomagolják, így kétszer körbeutazza az óceánt, mire a vásárlókhoz eljut. Mindez miért lehetséges? Azért, mert van rá fogyasztói igény, hívja fel a figyelmet a szakember.

Bosch: a fenntarthatóság a tervezőasztalon kezdődik

Valóban nagy tehát a baj: a környezet pusztulásának mérsékléséhez, a fenntartható fejlődéshez sürgős lépésekre van szükség. Könnyen belátható, hogy a lakosság mellett a vállalatok, a gyártás, a kereskedelem világában zajló tevékenységek – méretük és intenzitásuk miatt – ugyancsak hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, de egyben lehetőséget adnak a zöldebb jövő megteremtésére is. A Bosch podcast szakértője rámutat az egyik igen fontos és reményt keltő trendre a gazdasági szereplők körében: egyre több vállalat tesz komoly fenntarthatósági vállalásokat, köszönhetően a jogszabályi kötelezettségeknek, a vevők elvárásának vagy éppen önként vállalt szigorú célkitűzéseiknek. „A Boschnál a fenntarthatóság már a tervezőasztalon kezdődik” – mutat rá a hosszú távú gondolkodás fontosságára Szalóczy Miklós. A szakértő szerint hamarosan eljuthatunk oda is, hogy a fenntartható működés a vállalatok sikerességének és versenyképességének alapja lesz.

Önellátó gyárak: a hidrogén kiserőműveké lehet a jövő

A Föld erőforrásainak védelmét és az energiahatékonyságot – számtalan más intézkedés mellett – a Bosch például úgy javítja, hogy 99%-ban zöldenergiát vásárol és a világszerte meglévő több mint 400 telephelye közül 110 telephelyen kiserőművek segítségével saját, megújuló energiát állít elő. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megoldás a vállalat egyik németországi gyárában működik Salzglitterben, ahol a gázüzemű hidrogéntermelő rendszert kiegészítették egy 5MW-os napelemrendszerrel, amelynek segítségével a napenergiából zöldhidrogént állítanak elő. Ez jól tárolható, számos módon felhasználható, például üzemanyagcellában elektromos árammá visszaalakítva járművekben, termelési folyamatokban. „Jól látható, hogy az energiatárolás a zöld átállás fontos területe, melyben a hidrogén valószínűleg kulcsfontosságú szereplő lesz” – emeli ki Antal Miklós.

Az innovatív vállalatok és a fogyasztók összefogásával megmenthető lehet a jövő

Sokan azt gondolják, hogy az egyén szintjén nem érdemes változtatni, mert „az úgysem számít semmit”. Ez azonban tévedés, a fenntarthatóbb életmódhoz újra kell gondolnunk alapvető értékeinket, szokásainkat. Számos módon tehetünk a környezetünkért mi magunk is, és ehhez egyre több innovatív technológia is segítségünkre van: elég, ha csak az egyre hatékonyabb elektromos autózásra, a még sokkal energiahatékonyabb tömegközlekedésre, vagy akár az utazási igények csökkentésére gondolunk.

A STRAND Fesztivál szervezői dr. Buda Lorina, geopolitikai szakértő, közgazdász, egyetemi tanárt kérték fel, hogy legyen az esemény fenntarthatósági nagykövete. „A fenntarthatóság egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. Az, hogy egy fesztivál is prioritásként kezeli ezt a kérdést, nagyon jól mutatja, hogy életünk minden területére kihatással van. Előadásomban a globális jövőnk előtt álló legégetőbb kérdéseket feszegetem. Ha jobban megértjük mi mindennel kell szembenéznünk, több eséllyel tudunk felelősségteljes életet élni, és a jövőt az ember legjobb céljai felé terelni.  Hogy milyenné válik az emberiség a jövőben az a mi mostani döntéseinken múlik.  Célom a cselekvésre ösztönzés és nem az ijesztgetés. Olyan példákat szeretnék nektek bemutatni, melyek minimális erőfeszítést igényelnek, mégis sokban hozzájárulnak a közös jövőnk jobbátételéhez” – meséli. Buda Lorina előadása mellett a fesztiválozók a Podcast Teraszon beszélgetést hallgathatnak meg arról is, hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a Balaton jövőjét. Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatói, Dr. Zay Balázs és Dr. Kovács Erik bemutatják, milyen hatással van a hőmérséklet-emelkedés és a csapadékmennyiség csökkenése a tó ökoszisztémájára.

A STRAND Fesztivál szervezőinek célja, hogy olyan valós fenntarthatósági rendszert dolgozzanak ki, ami tényleges lépéseket, nem csupán meglobogtatható látszatintézkedéseket jelentenek. Idén egy szakértői csapat több szempontból méri és elemzi a fesztivál környezetre gyakorolt hatását. „Többek között az áram, víz és üzemanyag felhasználást, a szállítási adatokat is vizsgálják.  A cél nem az, hogy megnyugtassuk magunkat, hanem pontosan szeretnénk látni, hol van leginkább tennivalónk. Így a jövőben a STRAND Fesztiválra szabottan végezhessünk átalakításokat és tűzhessünk ki fenntarthatósági célokat” – emeli ki Ádám Kata, a fesztivál vezetője.

Már az idei fesztiválon is fontos lépéseket tesznek: vizsgálják, mérik és kidolgozott zajtérkép alapján kardioid hangrendszerek bevezetésével csökkentik a zajterhelést a kritikus pontokon, hogy az a lehető legkevésbé terhelje a környéken lakókat. A tálaló- és csomagolóanyagok kapcsán együttműködnek a Greenstic Europe-pal, akiknek környezetbarát, lebomló kínáló- és csomagolóanyag-kínálatából választhatnak a vendéglátó egységek. Az ételkínálatnál törekednek a minél több és bővebb húsmentes vagy vegán lehetőség megteremtésére, valamint az is prioritás, hogy kevesebb vörös-, több fehérhúst tartalmazó étel kerüljön a kínálatba. Maradékmentés során a fesztivál dolgozói által át nem vett ételeket a helyi családsegítő szolgálat segítségével rászorulóknak juttatják el. Vízpontok telepítésével a stábtagokat és a fesztiválozókat is csapvíz fogyasztására, saját kulacs használatára ösztönzik. Ahol csak lehet, helyi munkaerővel és vállalkozókkal dolgoznak, és még a dekoráció kialakításánál is a fenntarthatóságra törekedtek: a cirkusz tematikát több évre dolgozták ki, hogy a dekorációs elemek hosszú távon újrafelhasználhatóak legyenek.

A STRAND fenntarthatóságai törekvéseinek egyik kiemelt partnere a MOHU. A STRAND Fesztiválon a MOHU standján a fiataloknak játékosan mutatják be a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és egy izgalmas művészeti eseménnyel is várják az érdeklődőket.

A fenntartható jövő megteremtéséhez a civil szervezetek munkája elengedhetetlen. A fesztiválon, a MOL – Új Európa Alapítvány Civil Parton ezért számos társadalmi és civil szervezet munkájával – KözösPont ökumenikus misszió, Magyar Cserkészszövetség, Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesülete, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Mensa HungarIQa, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, Piros Orr Bohócdoktorok – is megismerkedhetnek a fiatalok.

A fesztiválra látogatókat a kerékpáros és közösségi közlekedés használatára ösztönzik. A Balaton Bike segítségével ingyenes kerékpármegőrzőt üzemeltetnek, a BAHART-tal szorosan együttműködnek a hajómenetrend optimalizálása érdekében, ezzel biztosítva a lehetőséget, hogy a látogatók hajóval is érkezhessenek a fesztiválra. Mivel Budapestről 1 óra alatt le lehet érni Zamárdiba vonattal, a MÁV is járatok sűrítésével támogatja a környezettudatos fesztiválra utazást – írják.

63 országban összesen 59 000 ember töltötte ki a kérdőívet, 86 százalékukról kiderült, hogy meg van győződve a klímaváltozásról. A kutatók arra keresték a választ, hogy a válaszadók szerint szükség van-e azonnali cselekvésre a globális katasztrófa elkerülése érdekében; hogy a klímaváltozást emberi beavatkozások okozzák-e; vagy hogy komoly veszélyt jelent-e a klímaváltozás az emberiségre; egyben mondhatjuk-e, hogy globális vészhelyzet alakult ki.

A válaszadók világszerte úgy gondolják, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent, amiért nagy részben maga az ember a felelős. A többség az erős klímapolitikát is támogatja, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót, a tömegközlekedés fejlesztését, az elektromos autók töltőállomás-hálózatának a kibővítését, az erdők védelmét, vagy a légitársaságokra kivetett adók emelését.

Egy másik 2024-es kutatásból – amely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg – szintén az derül ki, hogy erőteljesebb politikai fellépésre lenne szükség. 125 országban 130 000 személyt kérdeztek meg, akiknek a 89 százaléka nagyobb politikai szerepvállalást szeretne látni a kérdésben. 86 százalékuk úgy gondolja, hogy honfitársaiknak az egyén szintjén is küzdeniük kell a klímaváltozás ellen, a válaszadók 69 százaléka még az adója 1 százalékát is hajlandó lenne az éghajlatváltozás elleni harcra felajánlani.

A pesszimizmus azt az aggodalmat tükrözi, hogy a társadalom hanyatlóban van, és rossz irányba halad. Az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy országa nem áll jól a klímaváltozás elleni harcban, miközben nagy általánosságban meglehetősen elégedett és bizakodó a saját életével kapcsolatban. Ezt nevezzük észlelési résnek vagy érzékelési különbségnek.

„Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a klímaváltozást” – vallja Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője. „Ha úgy gondoljuk, hogy máshol az emberek nem törődnek vele, és nem cselekednek, akkor mi is nagyobb valószínűséggel dőlünk hátra, mert reménytelennek tartjuk az erőfeszítéseinket” – tette hozzá. Suba Levente hangsúlyozta, hogy a K&H Csoport már hosszú évek óta igyekszik a klímaváltozás elleni harc élére állni és számos „zöld” konstrukciót kínál ügyfeleinek, partnereinek. „A pénzügyi döntések a természeti környezetre is hatással vannak. Mindenkinek megvan a személyes felelőssége a természeti környezet egyensúlyának megóvása terén is” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.

Photo by Nate on Unsplash

A színes virágoskertek létesítésével nemcsak az éppen uralkodó növény-divatirányzatoknak hódolhatunk, hanem a beporzók munkáját – és egyben fennmaradását – is segíthetjük. Aki kerttel vagy akár nagyobb erkéllyel rendelkezik, annak érdemes méhlegelőt is telepíteni, ami akár több száz vagy ezer méhnek biztosíthat kellő tápanyagot. Fontos szempont, hogy az elültetendő növényeket olyan, nálunk honos fajtákból válogassuk össze, amelyek kora tavasztól egészen késő őszig aktívak.

A méhek és egyéb beporzók fennmaradásáért folytatott harcban a SIÓ, hazánk egyik legnagyobb gyümölcslégyártója is aktívan részt vesz. A vállalat bejelentette, hogy idén is folytatja a 2022-ben indult együttműködését az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME), amelynek keretében ősszel 5 000 méhlegelő magkeverék csomag kiosztását tervezi iskolás gyerekek részére, valamint széles körű edukációs kampánnyal, pénzadománnyal, és országos aktivitásokkal támogatja a szervezet munkáját. „A beporzók nélkül nem teremne őszibarack, meggy vagy éppen alma – így felelős vállalatként számunkra kiemelten fontos a védelmük. Legfontosabb célunk, hogy minél szélesebb körben – beleértve a jövő generációját is – megismertessük azokat a lehetőségeket, amelyekkel bárki tehet a méhállomány fogyatkozása ellen, és támogathatja ezeket a szorgos rovarokat a munkában” – mondta Mészáros Dezső, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója.

Az öt legkülönlegesebb szorgos beporzó

A legkönnyebben a dongó néven közismert poszméhek ismerhetők fel, hiszen zömök, dúsan szőrözött testük révén népszerű aktivistái az erdőszéli réteknek, virágos tisztásoknak. Nevük és hatalmas termetük ellenére békés kis rovarok, nem támadók, és fullánkjukat csak ritkán használják. Egyben ők a tavasz legelső hírhozói, hiszen elsőként porozzák be a korai virágokat. Őszi pusztulásuk része az ökoszisztémájuknak, egyedül a királynő telel át, így ő jelenti a túlélés zálogát.

A méhek általában társas lények, de számos olyan vadméhfaj található, akik inkább egyfajta magányos harcosként végzik tevékenységüket. A lucernák legfontosabb beporzói, a szabóméhek kisebb üregekbe vagy a növények száraiba telepednek, fészkük pedig olyan kis cellák sokaságából áll össze, amelyeket általában az általuk kivágott rózsafélék leveleivel bélelnek.

Bár a zengőlégy egy rendkívül gyors szárnymozgású faj, tevékenységét leginkább a hidegebb éghajlatú és alpesi területeken végzi, de Magyarországon is mintegy 390 fajuk ismert.

Elsőre talán furcsán hangzik, de a szinte némán repkedő pillangók is éppúgy kiveszik részüket a pollinációból, mint zajosabban zümmögő társaik. A hatalmas, sok színben pompázó szárnyú nappali pillangók hosszú pödörnyelvük segítségével nyerik ki a legmélyebb helyekről a port, amit utána a következő virágra visznek. Közülük is kiemelkedik a kacsafarkú szender, amely az Amerikában őshonos kolibrikhez hasonlóan, villámgyorsan szálldogál kertünk virágai között.

A virágok általában nappal mutatják legszebb oldalukat – és ekkor vonzzák leginkább az apró virágporfutárokat is –, mégis léteznek olyan fajok, amelyek az éjszaka aktív beporzókkal alakítottak ki hosszú távú kapcsolatot. Minden bizonnyal az esti pávaszemes szender (a nyitóképen) a leglátványosabb egyedük, hiszen nagy és színes szárnyán jól láthatóan rajzolódik ki a pávaszemre emlékeztető alakzat. Bár elsőre ijesztő lehet az esti órákban érkező rovar, mégis fontos, hogy amennyiben a házunkba tévedt, ne bántsuk, hiszen ő is fontos munkát végez bolygónk érdekében. Óvatosan tereljük ki az ablakon vagy finoman fogjuk meg és engedjük el a szabadban.

Karriered során több iparágban megfordultál, és most már több mint másfél évtizede dolgozol az E.ON-nál. Mi vonzott erre a területre?

Az elején az volt a vonzó az E.ON-ban, hogy intellektuális kihívás volt számomra, hiszen nagyon összetett az iparág, mindennek az alfája és omegája, amikor csatlakoztam hozzá, pont akkor bővült a magyar cégcsoport, megkaptuk az E.ON márkát és annak hazai bevezetése volt az első feladatom meg a Kommunikációs Osztály felállítása, jó szakemberekkel való feltöltése. Ezután pedig nem tudok egy olyan évet mondani, amelyikre ne jutott volna számos különleges kihívás! A közműként és hatóságként működő cég modern energiavállalattá válásának útja tele volt izgalmas szakmai feladatokkal, az ügyfélközpontúság, innováció, portfolió átalakulás, üzletágak felépítése/leválasztása, hálózat fejlesztése és állatbaráttá tétele, a COVID alatti működésfolytonosság, háború, energiaválság, fenntarthatósági működésre és zöld energiára, energia megoldásokra való átállás, stb. Itt soha nem érzed rutinnak a munkádat, mert mindig fejlődünk, tanulunk, állandóan a legjobbat kell magadból adni ahhoz, hogy az új feladatokra jó szakmai megoldások születhessenek.

Az energia olyan, mint az oxigén, természetesnek vesszük, ha van, és csak akkor jut eszünkbe, ha hiány van, vagy hiány lehet belőle. Hogyan változott az E.ON üzeneteinek fókusza az elmúlt másfél évtizedben?

Hát először minden unalmas volt, ami energetikáról szólt, ezért a figyelemért kellett küzdeni, hiába volt az ismertség majdnem 100%-os szinten, pont az evidencia miatt nehéz volt relevánssá válni. Utána nem kisebb célt állítottunk magunk elé, mint hogy egy love brand márkához közelítően szerethetőséget, elfogadhatóságot építsünk. Közben, mivel az iparág megváltozott és a consumerből prosumer lett, és az ügyfél egyre inkább az energetikai döntéseit maga hozhatja meg, így a megoldások bonyolultságát kellett közérthetővé tenni, hogy minél jobban elterjedhessenek a jó megoldások pl. elektromos közlekedés, napenergia. Ezt követően a fenntarthatóság került fókuszba és most idén egy új üzenettel fogunk megjelenni, ami a felelősségvállalásról szól.

A fenntarthatóság kérdése több mint hatvan éve foglalkoztatja a kutatókat, de csak az elmúlt bő egy évtizedben került a mainstream témák közé. Könnyebb vagy nehezebb ma releváns kommunikációt folytatni a fenntarthatóságról, mint egy évtizede?

Szerintem sokkal könnyebb, viszont el is laposodott közben a téma, mert sokszor a felszínt kapargatják a kommunikációval. Már nem bevállalható nem fenntarthatónak, nem zöldnek lenni, ezért megnőtt a greenwashing, és gyakran csak a címszavak felsorolása folyik: körforgásos gazdaság, klímaváltozás, biodiverzitás, erőforrás korlát. Mivel az energia iparág nagy hatással bír a fenntarthatóságra, klíma kérdésekre, ezért mi más oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, igyekszünk közérthetően beszélni róla felelősségünk teljes tudatában és pozitív hangsúllyal, mert mára a klímaszorongás sajnos nagyon elterjedt. Rendkívül széles palettán kommunikáltunk rendezvénytől a kulturális együttműködésen keresztül a kampányokig, nagyon örültem neki, amikor az E.ON dobogós lett a zöld vállalatok rangsorában itthon, de a nemzetközi E.ON csoport is számos kiváló minősítést, elismerést kapott ebben a témában.

Számos elismerés fűződik a nevedhez, mint például a Greenovációs díj, a European CSR Award, az Arany Penge vagy a Golden Hammer. Melyikre vagy a legbüszkébb?

Én mindig örülök, ha elismerést kap valamelyik munkánk, de legbüszkébb a csapatomra vagyok, mivel minden egyes kiemelkedő teljesítmény mögött emberek állnak. Ők teszik oda magukat, ők akarnak többet és jobbat, időt és energiát áldoznak saját magukból ahhoz, hogy kiemelkedő szakmai munkát végezzenek. Én ebben támogatni tudom őket és esetleg inspirálni!

Új kampányotok arra biztatja a fogyasztókat, hogy merjenek megújulni. Mennyire fogékony a célközönség erre az üzenetre?

Hát, ha körbe nézünk ebben a világban, másról se szól szerintem, mint a megújulásról. Azok lesznek a jövő nyertesei, akik bátrak, nem félnek a kihívásoktól, mernek felelősen kockáztatni, változtatni és akár apró lépésekkel, de haladnak a céljaik felé, mindezt állandóan változó paraméterek között. Ez akár félelmetes is lehetne, de pont ezért mondtuk, hogy a változás kisebb lépésekkel kezdődik és mindenki a saját erejéhez mérten haladjon. Mi ebben elöl járunk, mert az átalakulást, megújulást, folyamatos fejlődést és tanulást a mindennapok során együtt éljük meg. A pozitív hatás gyakorlásában és a változás eredményességében szerintem hinni kell, mert a VUCA világban ez nagy támasz tud lenni a kitartáshoz, ami ezen az úton kell.

Pár nap múlva előadást tartasz a Márkaépítés 2024 konferencián. Legyél kicsit a saját témád prókátora. Miért érdemes meghallgatni ezt a prezentációt?

Sokan kérdezik tőlem, hogy annyi karrier út után hogyan tudtam ennyire megszeretni az energiaipart, mi köt le, mi benne az érdekes. Még többen kérdeznek tőlem hálózati, termék vagy összetett energetikai téma kapcsán véleményt. Vagyis visszatérve a kérdések legelejére, ez már nem egy unalmas iparág, hanem nagyon izgalmassá vált sokak számára, és mindenki talál hozzá kapcsolódási pontot. Ez az év újra nagyon izgalmas lesz, szívesen adok belőle ízelítőt a konferencián, bár sajnos csak később fogjuk bemutatni az idei szakmai irányunkat, mely a nemzetközi E.ON csoporttal együtt haladva bontakozik majd ki.

A „Weather Kids” kampányban a világ minden táján gyerekek vették át az irányítást a televíziós időjárás-jelentések felett, hogy előrejelzést adjanak arról a jövőről, amelyben várhatóan élni fognak. Az adásokban figyelmeztették a nézőket az átlaghőmérséklet-emelkedéssel járó veszélyekre, amelyek akár már néhány évtizedes távlatban komoly kockázatot jelenthetnek az emberiségre és a világgazdaságra is. Az adások célja az volt, hogy (jelentős sajtóvisszhangot generálva) arra motiválják a felnőtteket, hogy változtassanak szokásaikon, így szolgálják gyermekeik jövőjét. Az ötlet megalkotója az Activista (egy amerikai kreatív ügynökség volt).

A kampányhoz számtalan kis és nagy pr-ügynökség csatlakozott, többek között: az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Észak-Írország, Írország, Franciaország, Németország, Ausztria, Svájc, Dánia, Svédország, Finnország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Moldova, Magyarország, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Brazília, Argentína, Kolumbia, Kína és Hong Kong, India, Indonézia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam, a Fülöp-szigetek, Nigéria, Kenya, Dél-Afrika, Marokkó, Algéria, és Tunézia.

Az International Communications Consultancy Organisation (ICCO) novemberben jelentette be együttműködését az UNDP-vel, emellett létrehozott egy munkacsoport (Climate Communication Task Force, CCT) a kapcsolódó projektek koordinálására. A munkacsoport célja a mostani kampánnyal az volt, hogy világszinten minél több organikus megjelenést szerezzen. A csapatnak társelnökként két szakember vezet:

• Boaz Paldi, az UNDP kreatív igazgatója és
• Chris Pratt, a Hill+Knowlton Strategies Better Impact leányvállalatának ügyvezető igazgatója

Boaz Paldi, az UNDP kreatív igazgatója, a CCT társelnöke elmondta: „Jól tudjuk, hogy a PR szerves részét képezi az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek; ez a kampány is megerősítette ezt. Lenyűgözött, hogy az ICCO tagjai milyen nagy mértékben támogatták a Weather Kids programot. A sok különböző szervezet, ország, kultúra és nyelv összefogás iránti elkötelezettsége semmihez sem hasonlítható. Ez az eddigi legnagyobb méreteket öltő klímakampány, és reményt jelenthet a középpontjában álló gyermekek jövőjére nézve.”

Chris Pratt, a CCT társelnöke hozzátette: „Megtiszteltetés volt Boaz mellett vezetni a CCT-t, és egy ilyen tehetséges PR-szakértőkből álló csoporttal dolgozni, akik fantasztikus megjelenéseket biztosítottak ennek a kampánynak világszerte. A kommunikációs iparág támogatásának mértéke és sokfélesége jól mutatja, hogy milyen fontos kérdés az éghajlatváltozás – hiszen mindannyiunkat érinti. Biztos vagyok benne, hogy a Weather Kids csak a kezdet a CCT számára.”

Sztaniszláv András, az ICCO vezérigazgatója, valamint a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „A PR nem csupán az üzleti célok megvalósítását segítheti, hanem olyan globális kihívásokra is megoldásokat kínál, amelyek az egész emberiséget érintik. Ez a kampány egy újabb példa arra, hogy a PR-nek vezető szerepet kell vállalnia a globális ügyekben és az emberiség jövőjének alakításában.”

A klímahelyzet változtatása érdekében ezernyi dolgot tehetünk a hétköznapokban. Sok tényezőt ismerünk is és sokan tesszük is. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem folyatjuk feleslegesen a vizet, nem dobáljuk el az utcán a szemetet, ügyelünk a műanyag zacskók kiiktatására vagy újrafelhasználására. Biciklivel, esetleg gyalog járunk munkába, tudatos energiahasználókká válunk. Ha tehetjük, napelemre váltunk és a ruhásszekrényünk tartalmát sem cserélgetjük havonta, megtanulunk az alapdarabokkal gazdálkodni. A klímaváltozásért mindannyian felelősek vagyunk, éppen ezért mindannyian tehetünk is a javulás érdekében!

Hogyan tehetünk faültetéssel a klímaváltozás ellen?

A faültetés azon túl, hogy rendkívül jó csapatépítő tevékenység, legyen szó családi, baráti vagy munkahelyi összejövetelről, a klímaváltozás lassításában is nagy szerepet játszik. Bolygónk alapvetően annyi szén-dioxidot termel, amennyit el is tud nyelni. Azonban ebben nincs benne az ember által termelt plusz mennyiség, ami már küzdelemre sarkallja a környezetünket. Ezért egyéni szinten is nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk a karbonlábnyomunk csökkentése, kompenzálása érdekében.

Viszont mielőtt a tények hatására belevetnénk magunkat a facsemeték telepítésébe, meg kell jegyezzük, hogy a random faültetés nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. Az ökoszisztéma egyensúlya érdekében látni kell, hogy milyen terület, milyen fajta fát bír el, melyik lesz a leghasznosabb és melyik marad életben.

A 10 Millió fa közössége mindezek ismeretében, ​ökológus és erdészeti szakmérnökök bevonásával karöltve​ dolgozik már 2019 óta hazánk erdősítésén. Az alapítvány célja, hogy a közösség erejével minél több fát és erdőt telepítsen Magyarország számos szabad területén. A segítségükkel ültethetünk fát Budapest vonzáskörzetében, de vidéken is lehetőséget kapunk erre. Munkájukkal sok kis lépést fognak össze nem kevesebb nagy lépéssé, amivel segítik az ökoszisztéma regenerálódását, valamint felveszik a harcot a klímaváltozás folyamatai ellen.

Az alapítvány munkáját támogathatjuk adományozóként, de részt vehetünk faültetéseken is. Utóbbira rendszeresen hirdetnek meg eseményeket, melyekhez csatlakozhatunk és kétkezi munkával vehetünk részt a bolygónk megmentésében. Ha Tolvaj Vicához hasonlóan nagyobbat álmodnánk, szervezhetünk saját, például születésnapi kampányt is. A 10 Millió fa közössége rendkívül támogató és nyitott a már bevált vagy új ötletekre is – írják.

A 10 Millió fa közösségéről további információkat honlapjukon, a 10milliofa.hu oldalon találsz. Aktuálisan futó Alkossunk egy saját erdőt! elnevezésű születésnapi projektjükhöz pedig itt csatlakozhatsz.

Tudni szeretnéd, mekkora karbonlábnyommal lépdelsz a bolygónk felszínén? Ide kattintva a hvg.hu segít kiszámolni.