Az idei harmadik negyedévben 11 pontnál maradt a K&H ifjúsági index, azaz megegyezik az év második három hónapjában mért adattal. 2012 és 2020 között 2-20 pont között szóródott az index, a mostani évtized elején 18-20 pont volt a jellemző, majd a 15 pont alatti szintek voltak a jellemzőek – közölte a 2012 óta minden negyedévben elkészülő felmérés friss adatait a pénzintézet.

Elégedettség és jövőkép

A 19-29 éves fiatalok 38 százaléka tekinti magát többé-kevésbé elégedettnek az életével. Ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedettek, mint elégedetlenek. Az inaktívak körében általában alacsonyabb az elégedettség, ám ebben a negyedévben nem volt különbség köztük és az aktívak – azaz dolgozó – fiatalok között.

A fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A jelenlegi helyzetük és a jövőjük megítélése szempontjából négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok. 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb. Tízből négyen, azaz 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít. A válaszadó huszonévesek több mint ötöde – 22 százaléka – bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő. A legpesszimistábbak aránya 3 százalékos, ők azok, akik a jelenlegi kedvezőtlen helyzetük további romlását várják.

“Piszkos” anyagiak

 A fiatalok elégedettségét egyértelműen  befolyásolja az anyagi helyzetük is. Személyes jövedelmük átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel, egyúttal meghaladja az idei első negyedévre jellemző 182 ezer forintot, és jóval felülmúlja a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó 142 ezer forintot. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmeket elfelező medián jövedelem 169 ezer forintra jött ki, szemben az egy negyedévvel korábbi 158 ezer forinttal.

A legújabb felmérés szerint a megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme, míg 26 százalékuk 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodhat havonta. 28 százalékuk havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert, további 32 százalék sorolható a 250-500 ezer forintos sávba, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.

Az LG több vadonatúj nagyképernyős tévéje is helyett kapott az idei IFA standon, köztük a díjnyertes, 88 hüvelykes 8K LG SIGNATURE OLED TV. Szintén a berlini kiállításon lesz látható az LG hatalmas, 136 hüvelykes 4K Micro LED tévéje. Az új szórakoztatóelektronikai megoldás látványos méretben nyújt első osztályú képminőséget, mikrométeres méretű, önálló fénykibocsátásra képes pixelekkel és moduláris kialakítással.

A retro stílusú Flex Arcade zónában az LG standjának látogatói az OLED játékélmény részeseivé válhatnak. A teremben számos játékállomást helyeztek el, amelyeknél új konzolos és régimódi klasszikus játékokat is kipróbálhatnak az érdeklődők az LG legmodernebb OLED tévéin, köztük a világ első hajlékony, 42 hüvelykes OLED készülékén, a vadonatúj LG OLED Flexen. A Flex húszféle pozícióba hajlítható kijelzőt és számos, játékosokra szabott funkciót kínál, így a felhasználók eddig soha nem látott módon alakíthatják saját ízlésükre a játékbeállításokat.

Az LG standjának része a Lifestyle zóna is, ahol a látogatók a vállalat testreszabható termékeinek és szolgáltatásainak széles választékát ismerhetik meg.

Az IFA-n az LG további újdonságokat is kiállít: megtekinthető lesz többek között a vállalat teljes körű cipőápolási megoldása, az LG Styler ShoeCase és ShoeCare, a mesterséges intelligenciával felszerelt mosó- és szárítógép modellek, amelyek gyorsabbá és kényelmesebbé teszik a ruhaápolást, valamint az Aero Furniture: egy asztal formájú légtisztító, amely egyszerre bútor és nagyteljesítményű légtisztítási megoldás. Az IFA-ra látogatók az Ergo Monitor Workstation nevű kiállítótéren az LG legújabb ergonomikus kialakítású, a hatékonyságot támogató kijelzőit, az UltraGear Gaming Monitor Play zónában pedig a játékosoknak szánt képernyők egyre bővülő választékát is megismerhetik – írják.

A 2022-es IFA kiállítás látogatói szeptember 2-6. között személyesen is megismerhetik az Élet, újragondolva koncepciót az LG standjánál.

Szétszakad-e a társadalom, mekkorák ma a jövedelmi egyenlőtlenségek? A közhiedelemmel ellentétben ezen a területen nincs nagy baj, az uniós átlag alatt vagyunk, inkább a vagyoni egyenlőtlenség fog nőni. Sokkal nagyobbak a településszerkezetből adódó problémák, a városban és a vidéken élők lehetőségei között hatalmas különbség áll fenn.

Működik a „közepes jövedelem csapdája”. Magyarország a kilencvenes évek elején benchmark volt, ezt a pozíciónkat azonban nagyon gyorsan elvesztettük, és egyhamar nem is fogjuk visszaszerezni. A globalizáció azonban működik, vagy gazdaggá tesz, vagy lenyom, közepes helyzetben nem maradnak az országok.

Igen jelentősek a munkaerőpiaci zavarok. Megoldatlan a romakérdés, öt éven belül nem is számíthatunk javulásra. Hatalmas szemlélet- és hatékonyságbeli különbség van a multinacionális és a hazai vállalati kultúra között. Mentális kereteinket pedig szétfeszíti az állandó múltkeresés. Hasonlóan problémás az oktatás, az egészségügy, a demokrácia értelmezése.

Mi az, amit a fenti problémák kapcsán az Egyensúly Intézet javasol, pártpolitikai megfontolások nélkül, szakmai és etikai szempontok alapján? Hangsúlyozva azt is, hogy nincs „útfüggőség”, ki lehet lépni a több évszázados hagyomány nyomvonalából, ahogy ezt Skandináviától Szingapúrig számtalan helyen bebizonyították.

Az Európai Unióban nálunk az 5. legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, öt évvel kevesebbet élünk, mint egy átlagos európai polgár, és nyugdíjasként három évvel kevesebbet töltünk egészségesen. Mintegy 12–13 ezer honfitársunk hal meg évente a légszennyezettség miatt. Ezért részben a fűtés (szemétégetés, szilárd tüzelőanyagok), részben az autózás-közlekedés a felelős.

Az egy főre jutó fogyasztásban hátulról a 3. helyen vagyunk az EU-ban, az egy főre jutó GDP alapján pedig hátulról a 7. pozícióban. Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság 30 százalékkal maradt el a lehetőségeitől. Változtatni kell a gazdaságösztönzés gyakorlatán, a kormány ne egyes cégeket, hanem szektorokat támogasson. A régió top 500 cégéből 67 magyarországi, de közülük csak három-négy tisztán magyar tulajdonú. Azt kell támogatni, erősíteni, ahol van valódi versenyképesség és innováció.

Az oktatásra rátérve: a közoktatás fejlesztése sokkal fontosabb, mint a felsőoktatásé. A problémák évtizedek óta fennállnak, ma már minden második pedagógus 50 év feletti. Ki fog tanítani és hogyan? Jöjjenek a robotok és a mesterséges intelligencia? Az egészségügy és az oktatás akut problémáit egyaránt úgy lehet enyhíteni, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentjük. Ha valaki beleszületik egy szociálisan elmaradott közegbe, onnan ma nem lehet kitörni. Ezen évtizedek munkájával lehet segíteni, de végre el kell kezdeni.

Csak néhány javaslat a demokratikus intézményrendszer javítására: szavazati jog 16 évtől, wikidemokrácia, nyissuk meg az állami intézményeket a külföldi szakemberek, vezetők előtt. A demokráciadeficit ugyanis szétfeszíti a gazdaság kereteit is.

Az Egyensúly Intézet folyamatosan dolgozza ki az újabb szakpolitikai anyagokat, amelyekhez bárki hozzáférhet, bárki dolgozhat a megvalósításukért. A legfontosabb cél változatlan: jövőképet kell adni Magyarországnak.