18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

Az egész EU-ra kiterjedő kampány célja, hogy a jogállamiság elvont fogalmát közelebb hozza az uniós állampolgárokhoz, és rávilágítson annak mindennapi életükre gyakorolt kézzelfogható hatására. A kampány a jogállamiságot meghatározó hat alapelvre összpontosít: a törvény előtti egyenlőség, a jogbiztonság, az önkényesség tilalma, a bírói függetlenség, a törvényesség és a hatalmi ágak szétválasztása.

A kommunikációs kampányt azért indította az Európai Bizottság, mert bár a polgárok az egész EU-ban nagyra értékelik a jogállamiságot, jobb tájékoztatást szeretnének kapni arról, hogy mit is jelent ez a fogalom a gyakorlatban.

Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos a következőt mondta: „A jogállamiságot gyakran távoli, magasztos fogalomnak tekintik, amit sokak számára nehéz felfogni. Miközben ez határozza meg, hogy kik vagyunk és mi köt össze minket, európaiakat, hajlamosak vagyunk csak akkor gondolni a jogállamiságra, amikor valami rosszul sül el. A kampány célja, hogy mindenki megértse, mit jelent a jogállamiság, mennyire számítunk rá a mindennapokban, és miért fontos a méltánytalanságok és igazságtalanságok megelőzése. Christoph Niemann a sport világa által inspirált csodálatos animációi lehetővé teszik, hogy mindenki megismerje a jogállamiság alapelveit.”

Az animációk koncepciója

Annak érdekében, hogy a hat alapelvet jobban értelmezhetővé tegye, Christoph Niemann német művész és illusztrátor, akinek munkái rendszeresen szerepelnek a The New Yorker, a National Geographic és a The New York Times címlapján, hat egyszerű, de erőteljes animációs videót készített, hogy a történetmesélésen keresztül és a sportot metaforaként használva tájékoztassa a polgárokat a jogállamiságról.

„A jogállamiságot úgy akartam szemléltetni, hogy összehasonlítom valamivel, amit a mindennapi életből ismerünk: a sportok szabályaival. Focizni, a versenypályán versenyezni vagy biliárdozni – mindez csak akkor lehetséges, ha megállapodunk a következetes és tisztességes szabályokról és korlátokról. Az animációimban játékosan elképzeltem, mi történne, ha elvennénk a szabályokat. Meg akartam mutatni, hogy a jogállamiság védelme olyan igazságos és kiszámítható kereteket teremt, amelyben a társadalom virágozhat” – mondta Niemann.

Az animációs sorozat négy héten át lesz látható a közösségi médiában mind a 27 európai uniós tagállamban.

Reynders a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi megsértésével, valamint a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós forrásokról tartott EP-vitán elmondta, az uniós bizottság folytatja az eszmecserét Magyarországgal, hogy szavatolja az összes szükséges reform végrehajtását, hogy az ország megfeleljen minden megkövetelt kritériumnak.

A számos előrelépés ellenére az Európai Bizottság vonatkozó értékelése akkor készül el, amikor Magyarország benyújtotta első folyósítási kérelmét azt követően, hogy teljesítette a helyreállítási alap forrásainak lehívását lehetővé tevő, megkövetelt szupermérföldkövekre vonatkozó követelményeket – húzta alá az uniós biztos.

Johannes Hahn költségvetési uniós biztos azt emelte ki, hogy az uniós bizottság folyamatos kapcsolatban áll Magyarországgal és értékeli a 27 szupermérföldkő teljesítésére vonatkozó magyar javaslatokat. A követelések teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország hozzáérhessen az alap forrásaihoz – mondta.

Amennyiben Magyarország megfelelő módon végrehajtotta a feltételességi mechanizmus keretében előterjesztett korrekciós intézkedéseket, és megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartája feltételeinek a programok végrehajtása során, lehetővé válhatnak a kifizetések – mondta az uniós biztos.

Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő felszólalásában azt mondta, nem szabad „pódiumot biztosítani” Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztség betöltése révén.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő szerint az EP-nek el kell gondolkodnia azon: megengedhető-e, hogy a magyar kormány határozza meg fél éven át az Európai Unió napirendjét.

Malin Björk svéd baloldali EP-képviselő szerint romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon, és képtelenségnek nevezte, hogy Magyarország álljon a tanács soros elnöksége élén.

Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő hangoztatott véleménye szerint nem engedhető meg, hogy az EU átadja a soros elnöki tisztséget Magyarországnak, ahol – mint mondta – rendeleti kormányzás van, ahol nem zajlanak „normális” demokratikus folyamatok.

Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés (FN) európai parlamenti képviselője azt mondta, az uniós tanács elnöki tisztségének elvételére irányuló javaslat Magyarországot és a magyar népet alázza meg. Akik azt mondják, hogy a szerződéseket védik, maguk sértik meg azt. Ez a totalitárius megközelítés nem elfogadható – jelentette ki a politikus.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában azt mondta: az EP néhány „szélsőséges, kontrollt vesztett” képviselő foglyává vált, akik „éjt nappallá téve” Magyarországot támadják. Azzal, hogy most az uniós tanácsi elnökséget akarják elvenni az országtól, durván megsértik az uniós jogot és az uniós szerződést – emelte ki.

Hölvényi György, az az Európai Néppárt-KDNP EP-képviselője „gátlástalan politikai cinizmusnak” nevezte, hogy az előrelépések ellenére az EP képviselői azt követelik, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, és – mint mondta – a „politikai mélyrepülésben” magyar társakra is találtak.

Molnár Csaba, a DK (Demokratikus Koalíció) európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a „jogállamiság leépítése és a tömeges korrupció” egyebek mellett a fizetések és nyugdíjak értékvesztéséhez, az infláció és az árak emelkedéséhez, az oktatás és egészségügy leépüléséhez és a szabadság csorbításához vezetett Magyarországon. Amikor az emberek szabadságjogok híján nem tudják megvédeni magukat, akkor elveszik az emberek jólétét is. Ez történik ma Magyarországon – mondta a politikus.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője hangoztatott véleménye szerint a magyar kormány hosszú ideje nem hajlandó betartani az Európai Unió játékszabályait, amivel az egész nemzetnek súlyos károkat okoz. A politikus azt kérte, hogy az Európai Bizottság az uniós pénzekért cserébe követelje meg a magyar kormánytól a pedagógusokat „rabszolgasorba taszító” státustörvény eltörlését, béreik 50 százalékos emelését, és a magyar oktatás átfogó reformjának megkezdését. Az uniós pénzek folyósítának egyedüli akadályozója a magyar kormány – tette hozzá az EP-képviselő.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője azt mondta: megérti azokat, akik nem akarják Orbán Viktor miniszterelnök „oligarcháit pénzelni”, ugyanis a Magyarországra küldött támogatásokat „az Orbán-rendszer szétlopja” – írja az MTI.

Fotó: Guillaume Périgois/unsplash.com

„A tényfeltáró látogatások nagyon fontos részét képezik a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkájának. Magyarországi látogatásunk lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megvizsgáljunk az uniós támogatási források védelmével kapcsolatos kérdéseket és közvetlenül a forrásokat kezelőknek tegyük fel kérdéseinket” – mondta Monika Hohlmeier a látogatás előtt.

Utalt az Európai Bizottságtól érkezett jelzésekre, melyek manipulált közbeszerzési eljárásokról és az uniós támogatások odaítéléséhez fűződő korrupcióról szóltak. Hangsúlyozta, hogy a delegáció találkozni kíván minden, az uniós támogatások kezelésében részt vevő intézményi szereplővel, valamint újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel, akiknek – mint mondta – “fontos szerepe van abban, hogy ráirányítsák a figyelmet a helyi folyamatokra”.

“Szeretném hangsúlyozni: bizottságunk őszintén szeretné, hogy a folyamat, amelynek révén az európai támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, igazságos és méltányos legyen. Számítok magyar partnereink együttműködésére abban, hogy válaszolnak a kérdéseinkre és tisztázzák aggályainkat. Az Európai Parlament tagjaiként célunk az, hogy a támogatások eljussanak az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz, de ehhez szükség van megfelelő ellenőrző rendszerekre és eljárásokra” – mondta a delegáció vezetője.

Az EP-képviselők találkoznak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, dr Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével, valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Bíró Ferenccel.

A delegáció megbeszéléseket folytat az Országgyűlés Gazdasági Bizottságával, az Igazságügyi Bizottsággal, valamint az Európai Ügyek Bizottságával és a Költségvetési Bizottsággal. A képviselők találkoznak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is.

A delegáció programjában szerepelnek még találkozók oknyomozó újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és az üzleti szféra tagjaival.

A látogatás zárásaként a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier sajtótájékoztatót tart.

Fotó: Michal Matlon/unsplash.com

A kémszoftver használatával kapcsolatos híradások kivizsgálását célzó, február 20-21-én folytatott vizsgálatot a kilenc tagú delegáció. Kétnapos látogatás során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjaival, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnökével, dr. Péterfalvi Attilával, megfigyelt újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket.

A delegáció látogatását sajtótájékoztató zárta, ahol  Jeroen Lenaers  (EPP, Hollandia) a következőket mondta:

“Minden jel arra utal, hogy a Magyarországon jelentős mértékben visszaéltek a kémszoftverrel. Nagyon kevéssé meggyőző számomra a hatóságok nemzetbiztonsági okokra történő hivatkozása. Jelentős bizonyítékok szólnak amellett, hogy emberek után kémkedtek azzal a céllal, hogy még több politikai és gazdasági kontrollt gyakorolhassanak a közszféra és a média-piac fölött. Meggyőződésem, hogy Magyarországon a jogállamisági és az alapvető demokratikus elveket súlyosan megsértették, és az ország helyzete az EU-n belül a legrosszabbak közé tartozik. A demokrácia állapotának az elmúlt évek során tapasztalható romlása miatt az állami intézmények, úgy tűnik, nem hajlanak arra, hogy az állampolgárokat szolgálják, azok jogait és szabadságjogait védjék. Sokkal inkább úgy tűnik, a kormány politikai céljainak kiszolgálói. Felszólítjuk a kormányt, hogy folytasson érdemi vizsgálatokat a visszaéléseket mutató gyakorlatokkal szemben. A PEGA vizsgálóbizottság megoldási javaslatokat fog megfogalmazni, melyek védelmezik az állampolgárokat a visszaélésekkel szemben.”

Sophie In ‘t Veld  (Renew, NL) jelentéstevő a következőket mondta:

“Magyarországon a kormányzattal szemben kritikus hangok rendszerszintű zaklatásáról hallhattunk, melynek célja ezek elhallgattatása, és mások elriasztása attól, hogy felemeljék hangjukat. Az ilyen kampányok erodálják a liberális demokrácia elveit és azonnali megszüntetésükre van szükség. Nem elfogadható, hogy a médiára, a tüntetőkre és az ellenzékre szájkosarat tegyenek. Úgy tűnik, Magyarországon minden, látszólag független felügyeleti szerv végső soron a kormánynak számol be – bár a fékek és ellensúlyok részeinek kellene lenniük. A kémszoftver tehát csak egy lépés abban a fokozatos és jól dokumentálható folyamatban, melynek során Magyarország autokráciává válik. A kormány kibújik a felelősségei alól, de meg kell értenie, hogy az egészséges demokráciák nem folytatnak kiber-háborút feltételezett ellenfeleikkel szemben, akik csupán fényt szeretnének vetni arra, hogy mit tesz a háttérben.”

A szakbizottság megállapításait jelentésben foglalja össze, valamint kidolgoz megoldási javaslatokat is, melyeket a plenáris ülésen bocsátanak majd szavazásra. A szakbizottság minden tagjának lehetősége lesz változtatásokat javasolni a szövegtervezetekben. A szöveg végleges változatáról a tavasz folyamán szavaznak a képviselők.

Fotó: Chris Yang/unsplash.com

„A magyar ügy fontos próbája a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmusnak és a költségvetés feltételessége elvének. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartsa vissza a magyar forrásokat, ameddig az intézkedéseket hatékonyan végre nem hajtották” – írják.

„Hogy egyszerűen fogalmazzak: azt akarjuk látni, hogy Magyarország száz százalékig teljesítette a magyar kormány által javasolt mind a 17 helyreállító intézkedést és ezzel válaszol a Bizottság korrupciós és közbeszerzési kétségeire. Ha Magyarország nem teljesít maradéktalanul, akkor elvárjuk, hogy a Tanács fagyassza be a magyar uniós finanszírozás egyes részeit” – mondta Petri Sarvamaa  (EPP, Finnország) társ-jelentéstevő.

„Átnéztük a 17 hibajavító intézkedést, amelyet a magyar kormány a bizottsági aggályok megszüntetésére javasolt. Úgy látjuk, hogy a lépések közül csak kettő foglakozik a konkrét üggyel, és eddig a 17 intézkedés közül még csak hármat hajtottak végre.”

„Vagyis Orbán nem tesz eleget a feltételességi mechanizmus követelményeinek. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy helyesen alkalmazza a rendeletet, továbbra is védje az uniós költségvetést és tartsa fel az uniós források részleges befagyasztását” – mondta Eider Gardizabal Rubial (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő.

A következő lépések

November 21-én, hétfőn Strasbourgban a képviselők a Bizottság és Magyarország között az uniós költségvetés védelméről és a helyreállítási tervről szóló tárgyalások állását vitatják meg. A témában 24-én, csütörtökön állásfoglalást fogadnak el.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Magyarország a problémák kiküszöbölésére 17 intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel. A Bizottság „jó irányba tett lépésként” értékelte ezeket, és november 19-ig adott a kormánynak határidőt arra, hogy jelentős előrelépést érjen el végrehajtásukban. A Bizottság ezután újra megvizsgálja a helyzetet, végül a Tanács dönt a jogállamisági feltételrendszer magyarországi alkalmazásáról.

Az európai parlamenti képviselők október 4-én figyelmeztették a Bizottságot, hogy az ne tekintsen el az Unió pénzügyi érdekeinek magyarországi védelmétől.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Hahn jelezte, hogy az elmúlt időszakban sok területen értek el eredményt a tárgyalásokban, ahol a magyar fél együttműködő volt. A Bizottság ezeken a területeken nem lát kockázatokat, amennyiben ezeket megfelelő formában implementálják a jogi szövegekbe. Az ezzel kapcsolatos határidők szorosak. Más területeken azonban a kockázatok továbbra is fennállnak. A döntésre Navracsics Tibor miniszter 14:30-kor reagál a sajtótájékoztatóján.

További részletek a Portfolio.hu cikkében. 

A plenáris ülés résztvevői az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” és az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témákkal foglalkozó vitacsoportok ajánlásait, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó javaslatait tekintik át.

Eddig ez a két európai polgári vitacsoport véglegesítette az Európa előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra vonatkozó ajánlásait azt követően, hogy kétszáz, különböző korú és hátterű tagjuk személyesen és online megvitatta és elfogadta azokat:

• Az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” munkacsoport decemberben 39 ajánlást fogadott el a firenzei Európai Doktori Intézet által szervezett utolsó ülésén; és
• az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témájú vitacsoport januárban ülésezett az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának a Varsóban található natolini kampuszán, ahol 51 ajánlást fogadott el.

Ezt a 90 javaslatot, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó ajánlásait terjesztik elő és vitatják meg a konferencia január 21–22-én Strasbourgban (Franciaország) tartandó plenáris ülésén.

Időpont: 2022. január 21., péntek – január 22., szombat (előkészítő ülésekkel, a munkacsoportokkal, politikai találkozókkal együtt)

Helyszín: Európai Parlament, Strasbourg, helyszíni és távolból történő részvétellel

A konferencia megnyitásakor a résztvevők megemlékeznek David Sassoliról, az Európai Parlament január 11-én elhunyt elnökéről. A teljes napirend itt érhető el.

A képviselők a plenáris ülésen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási biztost kérdezték arról, hogy miért nem alkalmazta még a Bizottság az Unió költségvetését a jogállamisággal kapcsolatos, általánossá vált hiányosságokkal szemben védő mechanizmust. A képviselők rámutattak: az új szabályok január elsejétől már hatályosak és jogilag kötelező érvényűek. Ezzel szemben az Európai Tanács a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos következtetései nem bírnak törvényi erővel.

Több felszólaló rávilágított, hogy az eljárás alkalmazása a választóknak tett ígéretek valóra váltásával egyenlő, ezért az Unió számára hitelességi kérdés. Néhány képviselő emlékeztetett arra, hogy védeni kell az uniós források végső kedvezményezettjeit, például a diákokat vagy a civil szervezeteket, és érdeklődött a Bizottság e célra tervezettt digitális platformjának elkészültéről.

Több felszólaló határozottan elutasította Hahn biztos azon kijelentését, hogy a mechanizmus alkalmazásával meg kell várni az arra vonakozó útmutató összeállítását és a mechanizmussal kapcsolatban az Európai Bíróság döntését. Ehelyett a képviselők több tagországban számos régóta húzódó ügyre és többek között Magyarországon és Lengyelországban a jogállamisági helyzet folyamatos romlására hivatkozással azonnali lépéseket kértek az uniós költségvetés és értékek védelmére. Néhányan felhívták a figyelmet: a Bizottságnak politikailag független testületként és az uniós szerződések őreként kell fellépnie.

Ugyanakkor egyes felszólalók a vitát és magát a mechanizmust egyaránt politikailag elfogultnak nevezték, és a Tanács következtetéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.