A Microsoft Digital Defense Report 2025 szerint 2025 első felében Magyarország a 42. helyen állt globálisan azon országok mezőnyében, ahol az ügyfelek a leggyakrabban voltak kitéve kibertámadásoknak. Európán belül Magyarország a 17. helyet foglalta el, és az európai kibertámadásoknak mintegy 1,4%-a érintett magyarországi ügyfeleket ebben az időszakban. 

„Magyarország a nemzetközi átlaghoz képest mérsékelt kitettséggel bír, de a támadások száma és komplexitása itt is folyamatosan nő” – kommentálta az adatokat Renate Strazdina, a Microsoft régiós technológiai vezetője. „A jelentés világosan rámutat arra, hogy a kiberbiztonságot ma már nem lehet pusztán technológiai kérdésként kezelni: egy szervezet minden dolgozóját, a teljes működést érinti, és stratégiai szinten kell dönteni a támadásokkal szembeni védekezés formáiról. A többfaktoros azonosítás és a kiberbiztonságot illető felhasználói tudatosság fejlesztése ma már alapfeltétel kell, hogy legyen minden szervezet életében” – tette hozzá a vezető. 

A többfaktoros azonosítást azért emelte ki Strazdina, mert a Microsoft adatai szerint a jelszóval végrehajtott támadások száma 32%-kal nőtt az elmúlt egy évben, ennek következtében pedig az identitásalapú támadások 97%-át jelszó eltulajdonításával követték el a csalók. Ezért lehet úgy fogalmazni, hogy a bűnözők gyakran nem betörnek, hanem egyszerűen belépnek a szervezetek rendszereibe. A jelentés ugyanakkor rámutat: ezeknek a támadásoknak akár a 99%-a is kivédhető volna az adathalászbiztos többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetésével. 

A kritikus infrastruktúrák különösen veszélyeztetettek  

A Digital Defense Report 2025 megnevezi azokat a szektorokat is, amelyek leggyakrabban kerülnek a támadások célkeresztjébe – leginkább azért, mert még mindig sérülékenyek ezekkel szemben: kórházak, önkormányzatok és az oktatás. Ezek az intézménynek úgy kezelnek érzékeny adatokat, hogy rendszerint nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal a megfelelő védekezés kiépítéséhez. A következmények súlyosak lehetnek: ellátáskimaradás, adatszivárgás. Egy kórház például nem tud segélyhívásokat fogadni és a betegekhez, a balesetek helyszínére időben mentőt küldeni; egy iskolában tanórák maradhatnak el; közlekedési rendszerek állhatnak le.  

A jelentés szerint az önkormányzatok, iskolák és kórházak egy része továbbra is elavult védekező rendszereket üzemeltet – ez a sérülékenység és az általuk tárolt adatok értékessége teszi kívánatos célponttá ezeket az intézményeket. A megszerzett adatokat a bűnözők általában a dark weben kínálják fel eladásra.  

A pénzre mennek 

A Microsoft kutatása azt mutatta ki, hogy a kibertámadások több mint a felét (52%) az anyagi haszonszerzés motiválja, amit a bűnözők leggyakrabban zsarolóvírusok telepítésével igyekeznek elérni. A vállalat biztonsági szakértői által elemzett incidensek több mint 80 százalékában az elkövetők célja az adatlopás volt, de ezek javát sem azért követték el, hogy információhoz, hanem hogy pénzhez jussanak. A kémkedés céljával elkövetett támadások mindössze 4%-ot képviseltek az összes incidensen belül.  

Abban, hogy csak kevés támadás ért célba, fontos szerepet játszott a Microsoft védelmi infrastruktúrája, amely több mint 100 billió biztonsági jelzést elemez, 4,5 millió rosszindulatú programot blokkol, és 5 milliárd e-mailt szűr meg naponta. Ez természetesen nem volna lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, amit azonban maguk a kiberbűnözők is intenzíven használnak. A támadók AI segítségével hitelesebb adathalász üzeneteket és adaptív kártevőket hoznak létre, jobban tudják célozni a támadásaikat, miközben az új technológia a támadások számát és intenzitását is megnövelte – ezért jut elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy akár magánszemélyeket vagy kevésbé jelentős szervezeteket is megtámadjanak. 

Ezzel kapcsolatban a Microsoft vezetője kiemelte: a kiberbűnözők előszeretettel támadják az erős védekezőrendszerrel rendelkező nagyvállalatok gyengén védett és sérülékeny beszállítóit. A Microsoft prioritásként kezeli a kiberbiztonság kérdését: folyamatosan azonosítja a fenyegetéseket, felszámolja a biztonsági réseket, védi a felhasználókat az adathalász támadásoktól. Azonban a szervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az infrastruktúrájuk védelmére és a munkatársaik képzésére.  

A bűnözői körök egyre aktívabbak 

A legnagyobb felkészültséggel és anyagi erőforrásokkal az állami ügynökök, vagyis azok a kiberbűnözői körök rendelkeznek, amelyek mögött egy-egy állam áll – ők jelentik a legnagyobb fenyegetést a kulcsfontosságú iparágakra. Ezek a nemzetállami csoportok elsősorban geopolitikai megfontolások mentén kémkednek, befolyást próbálnak szerezni a közéletben, de előfordul az is, hogy a pénzszerzés motiválja őket. Célpontjaik között a kommunikáció, a kutatás-fejlesztés szervezetei és oktatási intézmények is szerepelnek.  

A jelentés Kínát, Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát nevezi meg: 

• Kína széles körű iparági kémkedést folytat, egyre gyakrabban támad civil szervezeteket (NGO-kat), és rejtett hálózatokat, szoftvereket használ a behatolásra. Jellemző módon a sebezhetőségeket használja ki. 

• Irán olyan régiókat is célba vett, amelyek korábban nem voltak a célkeresztjében: például európai és észak-amerikai hajózási és logisztikai cégeket, amelyektől érzékeny kereskedelmi adatokat próbál megszerezni. 

• Oroszország – miközben továbbra is az ukrajnai háborúra összpontosít – más NATO-tagállamokban lévő kisebb vállalkozásokat is támad, amelyeket ugródeszkaként használhat nagyobb célpontokhoz. 

• Észak-Korea a pénzszerzésre és kémkedésre koncentrál: több ezer, az észak-koreai állam által irányított ember dolgozik külföldi cégeknél. Fizetésük a rezsimhez kerül, ha pedig lebuknak, zsarolással próbálnak még több pénzt kisajtolni áldozataikból. 

A digitális biztonság közös felelősség  

A Microsoft nemcsak a legkorszerűbb kibervédelmi eszközökkel küzd a kibertámadások visszaszorításáért: a Secure Future Initiative keretében továbbra is együttműködik kormányzati, iparági és civil partnerekkel a biztonsági ökoszisztéma erősítése érdekében. Az Europol és az amerikai Igazságügyi Minisztérium nyomozóit támogatva segített bűnszövetkezetek felgöngyölítésében, például a Microsoft’s Digital Crimes Unit (DCU) közreműködésének köszönhetően sikerült idén májusban megbénítani az egyik legjelentősebb adathalász szoftver, a Lumma Stealer működését. 

„A Microsoft, a kibertér immunrendszereként, nap mint nap vírustámadások millióit hiúsítja meg, ám ahogy egy páciens együttműködése is elengedhetetlen a hatékony terápiához, úgy a kibertámadások visszaszorításához is kell piaci és kormányzati szereplők összefogása, és persze minden egyes felhasználó ébersége és tájékozottsága” – összegzett Renate Strazdina. 

Forrás: Microsoft

Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

A 2022-ben készült Nazanin egy meghitt, bensőséges történet, amely az elmúlt évek egyik nagy port kavart ügyének mélyére kalauzolja a nézőt. 2016-ban Nazanin Zaghari-Ratcliffe-et – egy brit-iráni jótékonysági alapítvány munkatársát – letartóztatták a teheráni repülőtéren, amikor kislányával, Gabriellával hazafelé tartott Londonba. Elválasztották gyermekétől, kémkedéssel vádolták, és a hírhedt teheráni Evin börtönbe vetették, ahol ötéves börtönbüntetésre ítélték.

Férje, Richard elszánt nyilvános kampányba kezdett Londonban, hogy feleségét kiszabadítsák, és kiderüljön, valójában miért tartóztatták le Nazanint. Nyomozásai során egy több évtizeddel korábbi, hatalmas, meghiúsult fegyverüzlet nyomaira bukkant. Annak idején a britek 400 millió fontot kaptak előre azért, hogy az iráni sahnak a legmodernebb harckocsikat szállítsák, de a pénzt megtartották, miután a sah az 1979-es iszlám forradalomban megbukott. Miután az ügy évtizedeken át sem rendeződött, Irán túszokat kezdett ejteni, hogy kikényszerítse a brit kormány súlyos tartozásának kiegyenlítését.

A megható dokumentumfilm kamerái öt éven keresztül, soha nem látott módon követik Richardot és a kis Gabriellát, amint Nazanin kiszabadításáért küzdenek, és mindeközben megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy a körülmények ellenére hétköznapi életet élhessenek. A film bemutatja, milyen áldozatot követel ez a drámai esemény tőlük – és magától Nazanintól. A nézők elé tárul, ahogy 2021 márciusában a brit tárgyalók Iránba utaznak, hogy megpróbálják előmozdítani Nazanin szabadon bocsátását, végül láthatjuk a hazatérés megindító pillanatait, amikor az éveken keresztül húzódó megpróbáltatások után a család végre újraegyesül.

A Nazanin egy személyes és érzelmes portré egy hétköznapi családról, amely titokzatos nemzetközi ügyek hálójába keveredett. A szívhez szóló dokumentumfilm tanúságtétel az emberi bátorságról, valamint a szeretetért és a családért való küzdelem fontosságáról. A Nazanin már elérhető az RTL+ előfizetős kínálatában.

A térségben terrorelhárító műveletek kezdődtek meg, melyek célja Azerbajdzsán alkotmányos rendjének biztosítása és helyreállítása – olvasható a tárca kedden nyilvánosságra hozott közleményében. Hangsúlyozzák: az offenzíva során kizárólag katonai létesítményeket vesznek célba. A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy „az örmény fegyveres erők egységei” Hegyi-Karabahban tüzérségi tüzet nyitottak az azerbajdzsáni erőkre Aghdam térségében, amire „megtorló intézkedéssel” válaszoltak. Hozzátették: az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát, valamint a térség nyugalma fölött őrködő török-orosz megfigyelőközpont vezetőségét tájékoztatták a terrorellenes akcióról.

További részletek a 24.hu cikkében.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash (a kép illusztráció) 

A Márkaépítés 2023 – Neverending Change konferencia kiindulópontja az volt, hogy a Covid után nem alakult ki a sokak által remélt „new normal”, az átlátható, értelmezhető új világrend. Éppen ellenkezőleg, az Ukrajna elleni orosz agresszió szeizmikus változásokat indított el a világban, meg kellett szoknunk, hogy minden héten tapasztalunk valami újat, többnyire olyat, amit nem szerettünk volna megtapasztalni.

Így első előadónak Dr. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont – Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatóját kértük meg, hogy vázolja fel annak a világnak a biztonságpolitikai kereteit, amelyben ma élünk. Milyen új világrend alakul a szemünk előtt?

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban számos narratíva kering a világban. Dr. Tálas Péter megfogalmazása szerint ez egy poszthegemoniális konfliktus. Ennek főszereplői: a hegemón (Egyesült Államok), a status quo védők (az USA szövetségesei), a status quo megkérdőjelezői (Oroszország és szövetségesei). A poszthegemoniális rendben a hegemón nem tudja/akarja fenntartani a korábbi struktúrát, mert hatalmi képességei egy-egy szektorban (gazdaság, katonai, diplomáciai, soft power stb.) vagy területen (globálisan vagy regionálisan) megkérdőjeleződtek. A status quo megkérdőjelezői meg akarják változtatni a korábbi hatalmi rendet, mert magukat elég erősnek vagy a hegemónt elég gyengének érzik ehhez.

Az orosz-ukrán háború nem az első és nem is az utolsó poszthegemoniális konfliktus. A múltban ilyen volt Irán felemelkedése a Közel-Keleten, az USA és a Nyugat kiszorítása Szíriából, a tálibok visszatérése Afganisztánban, a jövőben ilyen lesz (lehet) Kína és az USA konfliktusa Tajvanért.

Vita van arról, vajon egy erős vagy egy gyenge Oroszország indította a háborút. Oroszországnak elfogytak a nem katonai jellegű (gazdasági, pénzügyi, diplomáciai stb.) érdekérvényesítési eszközei Ukrajnával szemben, s ez a többség szerint a gyengeség jele. Oroszország egy év alatt* sem tudta elérni egyetlen stratégiai célját sem Ukrajnával szemben, s ez az orosz haderő relatív gyengeségének a jele.

Nagyon fontos kiemelni, amit a szakértő hangsúlyozott az előadásában: az orosz-ukrán konfliktus nem világháború, s nem is fenyeget annak veszélyével, ugyanis a világ nem akar háborúzni.

Mi ennek a háborúnak a tétje a poszthegemoniális világrend szempontjából? A legfontosabb kérdések a következők:

• Milyen gyorsan jutunk el a poszthegemonális világrendhez?
• Visszatérünk-e a nagyhatalmi érdekszféra-politika és a háborús érdekérvényesítés korához?
• Meg tudunk-e maradni a nagyhatalmi befolyási övezet politikánál, vagyis a nem katonai érdekérvényesítési eszközök használatánál?
• Lesz-e meghatározó szerepe az Európai Uniónak a jövő világrendjében?
• Milyen hatékony lesz az Oroszországgal szemben kialakított új európai biztonsági architektúra?

Abban biztosak lehetünk, hogy felgyorsul az orosz energiától való függőségünk felszámolása, a biztonság előtérbe kerül az európai politikai prioritások között, a NATO-n és az Európai Unión belül erősödik az egység (az EU-n belül akár egy mag-EU kialakításával), a NATO keleti szárnyán fekvő államok katonai képességei növekedni fognak.

Nincs visszatérési lehetőség a 2022. február 24. előtti, Oroszországgal fenntartott kapcsolatokhoz („no status quo ante”).

*A konferencia-előadás 2023. március 22-én hangzott el. 

Nyitó kép: Handler Cruttenden, Unsplash