Miért fontos, hogy startupként már a legelején felmérjük a cégünk szellemi termékeit, levédessük márkanevünket, találmányunkat vagy akár a termékünk formáját, megjelenését? Dr. Kalmár Lilla és dr. Kováts Borbála, a Komor Hennel ügyvédi iroda szakemberei igaz történetek alapján mutatták be, milyen nagy hatással lehet a techstartupok életére (vagy halálára) a szellemitulajdon-védelem.

Jó példaként az előadók a Tresorito nevű, titkosítással működő, felhőalapú magyar fájlmegosztó szolgáltatást hozták fel, amely magas szintű biztonságot kínál partnereinek a fájlok kezelésére, tárolására, szinkronizálására és továbbítására. A márka már a kezdeti időszakban jó döntések sorozatát hozta meg, és szellemi tulajdonjogaikat kiemelt fontosságú témaként kezelték: már az alapításuk évében beadták az első szabadalmi bejelentésüket, majd ezt követően az első védjegyüket is, ami maga a Tresorit szó volt. Ezután összesen 15 védjegybejelentést és számos szabadalmi bejelentést tettek világszerte, és az IP-portfóliójukat folyamatosan aktualizálták, bővítették a cég terjeszkedését követve. Természetesen nem elég oltalmat szerezni, azzal utána is szükséges foglalkozni: a piacfigyelésnek, a megújításnak, az adatok frissítésének és a jogérvényesítésnek mind-mind a folyamatosan megoldandó feladatok közé kell tartoznia. Így lesz igazán értékes a márka, ami vonzza a befektetőket, és hozzájárulhat a sikeres exithez, ahogyan ez történt a Tresorit esetén is.

Természetesen vannak rossz példák is, az IP-stratégiák kialakításakor sok hibát követhetünk el. Rögtön az első ilyen, ha háttérbe szorítjuk az IP-jogokat, vagy éppen túl későn kérünk jogi szakértői segítséget. Rosszul járunk el akkor is, ha nem végzünk előzetes kutatásokat. Rossz hír, hogy a nem kellő mértékű odafigyelés költséges és hosszú perekhez, illetve végső esetben akár csődhöz is vezethet, illetve arculatváltásra is kényszerülhet az adott vállalkozás, amik mind akadályozhatják a befektetéseket és a felvásárlást, hiába sikeres egyébként a cég szakmailag vagy üzletileg.

A Tresorit példáján láttuk, hogy jó esetben hogyan alakul a startupok sorsa az IP-stratégia megfelelő kialakításával, de mi a helyzet összességében a startupokkal, mennyire általános ez a hozzáállás az EU-ban? Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal 2023 végi kutatása a startupok szellemi tulajdonjogai és az adott cég finanszírozása vagy az exit feltételei közötti kapcsolatot vizsgálta. Ebben kirajzolódik, hogy az uniós startupoknak csupán 29 százaléka nyújtott be valamilyen szellemi tulajdonjogi bejelentést, valamint az is, hogy az IP-tudatos ágazatokban működő startupok közül a biotechnológiai (65 százalék), a tudományos és műszaki szektorban tevékenykedő (47 százalék), az egészségügyi (46 százalék), valamint az energiával és fenntarthatósággal foglalkozó (43 százalék) vállalkozások adták be a legtöbb IP-bejelentést. A reklámipari szereplőknek mindössze 21 százaléka cselekedett így. A kutatásból kiderült, hogy a hazai startupok 21 százalékának van valamilyen IP-joga, ezzel Magyarország a középmezőnyben szerepel az EU-s tagállamok között. Azon startupok esetében, amelyek védjeggyel és szabadalommal is rendelkeznek, tízszer nagyobb a valószínűsége a kockázatitőke-befektetésnek, és háromszor nagyobb az esélye a sikeres exitnek.

Fontos tehát, hogy a startupok már a kezdeti időszaktól kezdve kiemelt figyelmet fordítsanak a szellemi tulajdonjogaik lekutatására, védelmére és „karbantartására”, mivel a jól átgondolt márkastratégia és IP-portfólió növeli a cégértéket, vonzza a befektetőket, és növeli a sikeres exit esélyét. Ez még egy induló cég esetén sem „luxus”, mivel számos hazai és EU-s pályázat és egyéb finanszírozási lehetőség áll a KKV-k rendelkezésére a szellemi tulajdonjogaik védelmére.

Mik is azok az IP jogok? Tisztázunk pár alapfogalmat: védjegy, szabadalom, szerzői jog és a többi. Megbeszélünk néhány konkrét jogesetet: mi volt az alapvető kérdés, hogyan lehetett volna elkerülni a problémát? Kitérünk arra is, hogyan alakítsuk ki a brandstratégiát a jogi szempontok figyelembevételével, mire kell figyelnünk, ha nem akarunk elcsúszni egy banánhéjon.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A kiadvány nem titkolt célja, hogy Magyarországon is egyre több legyen az oltalmat élvező cégek száma. Segítséget nyújt az oltalomszerzés menetével kapcsolatban, ismerteti az oltalomtípusokat, az oltalomszerzés előnyeit, amit konkrét piaci szereplőkkel mutat be.

2021-ben globálisan új rekord született és világszerte 3,4 millió szabadalmi bejelentést tettek, ami 3,6 százalékkal volt magasabb a korábbi évben tapasztaltnál – derült ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének jelentéséből. A kiadványban található vizuális elemek és infografikák, melyekért a MITTE Communications felelt, látványosan szemléltetik a változást. A felmérésből az is kirajzolódott, hogy a világjárvány alatt azok a vállalkozások maradtak stabilak, amelyek innovációt tudtak felmutatni ezzel együtt pedig a szellemi tulajdon-védelemre is nagy hangsúlyt fektettek.

Az IP iránytű kkv-nak az oltalomszerzés útját lépésről lépésre, az ügynökség által kidolgozott ikonokkal és színes infografikákkal mutatja be. A vonalrajzok eredeti szabadalmi rajzok egy-egy szeletét ábrázolják, a színek pedig a magyar ipar sokszínűségét szeretnék érzékeltetni. A kiadvány ismerteti a lehetséges oltalmakat, a szakmai útmutatót pedig a „szellemi tulajdon metróhálózata” színes, feliratokkal kiegészített ábrája zárja.

A kiadvány strukturális felépítése könnyen átláthatóvá teszi mindenki számára, mire számítson az IP világában. A koncepció kialakítása során fontos szempont volt, hogy edukatív, közérthető módon mutassa be a kiadvány az oltalmakat, megőrizve a téma nyújtotta szakmaiságot. Az ügynökség feladata a kkv szektorban való oltalomszerzés népszerűsítése volt sajtó, social- és hirdetési kampánnyal. Az élelmiszeriparban, az építőiparban és a sport területén megjelenő IP- stratégiákat sikeres hazai vállalkozások példáin keresztül mutatja be. Többek között az Etyeki Kúria, a Szerencsi Bonbon, a Terrán Tetőcserép, a Fradi és a HardBodyHang IP történetét is magába foglalja a kiadvány – írják.

1. Ahhoz, hogy értékes szellemi alkotásaidat csak te hasznosíthasd, azokat vagy le kell védened, vagy szigorúan titokban kell őket tartanod.

A helyes megoldás egyedileg dönthető csak el, ezért érdemes szakemberrel konzultálnod, mielőtt világgá kürtölöd a forradalmi ötletedet. Bizonyos esetekben az oltalomszerzés, lajstromozás a megfelelő út, és ha védelmet szerzel a találmányodra, termékedre, azt garantáltan csak te használhatod. Viszont az oltalomszerzéssel nyilvánosságra kerül az ötleted, így előfordulhat, hogy a konkrét esetben a titokban tartás a jobb megoldás.

2. A jogszerzés nem merül ki egy nyomtatvány kitöltésében.

Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a következő lépés a bejelentés megtétele. Ez azonban nem merül ki abban, hogy kitöltöd a formanyomtatványt és befizeted a hivatali díjat; ezt is megteheted, de hosszútávon nem lesz kifizetődő, ugyanis ahhoz, hogy valódi védelmet kapj, nem mindegy, hogy milyen tartalmú kérelmet adsz be. Annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudj lépni a jogsértéssel szemben, ha valaki jogosulatlanul felhasználná a logódat, találmányodat vagy műszaki megoldásodat, komplex szellemi tulajdonnal (IP, intellectual property) kapcsolatos stratégiára van szükséged.

3. Ha még nem döntötted el, hogy levéded vagy titokban tartod a nagy ötletedet, írass alá szigorú titoktartási nyilatkozatot a cápákkal, mielőtt beavatod őket a koncepciódba és terveidbe a befektetés reményében.

Az üzleti titok és írásba foglalt know-how Magyarországon törvény erejénél fogva védett, de olyan esetekben, amikor bizalmas információk kerülnek átadásra egy üzleti tárgyalás során, magasabb fokú védettséget biztosít egy megfelelően megfogalmazott és kellően szigorú titoktartási nyilatkozat. A dokumentumban fontos meghatározni, hogy mit tekintünk üzleti titoknak vagy know-how-nak, milyen hosszú időszakra várunk el titoktartást a másik féltől, továbbá érdemes kötbérfizetési kötelezettséghez kötni a titoktartás megszegését.

4. Ha az oltalomszerzés mellett döntöttél, a bejelentést mindig szakszerű kutatásnak kell megelőznie a korábbi, esetleg akadályozó jogok feltérképezése érdekében.

Hiába vagy biztos benne, hogy az adott szlogent, megoldást te találtad ki elsőként, vagy egy Google keresés alapján „megbizonyosodtál” arról, hogy neked jutott először eszedbe, történetesen még a domain is szabad volt, rossz hírünk van: elég nagy annak a valószínűsége, hogy már más is gondolt erre, és vagy pont a te megoldásodra, logódra, vagy ahhoz hasonlóra már szerzett is oltalmat. Szemléltetésképp: az Európai Unióban jelenleg több mint másfélmillió lajstromozott védjegy van, és ha ebből akár egy azonos vagy hasonló a te logódhoz vagy márkanevedhez, a korábbi védjegy jogosultja megakadályozhatja az új védjegyed lajstromozását és a megterveztetett, felépített márkád levédetését. Ugyanígy igaz ez, ha az általad fejlesztett termékhez nagyon hasonló termék már formatervezési mintaoltalom alatt áll, nem fogod tudni védelemben részesíteni a saját ötletedet.

Sőt, ha piacra lépsz az új termékeddel, brandeddel, és más már ehhez hasonlót korábban levédetett, amellett, hogy a jogszerzésedet megakadályozhatja, akár be is perelhet téged és kártérítést is követelhet tőled. Emiatt nagyon fontos előzetesen szakszerű – nem Google keresésben kimerülő – kutatást végezni, hogy ezeket a szituációkat megelőzzük.

5. Helyezd önkéntes műnyilvántartásba szerzői műveidet, írásban kidolgozott üzleti koncepciódat, üzleti-műszaki terveidet, amely a világmegváltó ötletedet is tartalmazza, hogy később könnyebb legyen bizonyítani, hogy ez a tiéd.

Ha az ötleted még nem ért meg a „valódi” oltalomra (pl. szabadalom, formatervezési minta), vagy nem passzol egyik IP kategóriába sem, de szeretnéd, hogy mégis legyen valamilyen nyoma annak, hogy az adott koncepció, üzleti terv stb. hozzád kötődik és azt te találtad ki, az önkéntes műnyilvántartásba vétel jó megoldás lehet. Miután benyújtod a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) a műpéldányt, azaz például egy leírást, szerzői művet, kapsz egy tanúsítványt, ami igazolja, hogy az adott dokumentum hozzád tartozik és hogy azt pontosan mikor nyújtottad be.

A művet egy zárt borítékban lehet benyújtani a Hivatalhoz, azaz az nem kerül nyilvánosságra, még maga az SZTNH sem ismerheti meg annak tartalmát. A későbbiekben ha vita merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott mű, ötlet, koncepció kihez köthető, azt ki találta ki, a Hivataltól kapott tanúsítvány fontos és perdöntő bizonyítási eszköz lehet.

6. Szerezz formatervezési minta-oltalmat az újonnan kitalált design termékedre, hogy ne tudjon más könnyen és büntetlenül ugyanolyat gyártani, forgalmazni.

Formatervezési minta (azaz design) oltalomban részesülhet a termék külső megjelenése, például díszítése, körvonalai, színe, alakja vagy egyéb külső jellegzetességei. A mintának újnak és egyéni jellegűnek kell lennie a korábban nyilvánosságra hozott mintákhoz képest. A design oltalom maximum 25 évre biztosítja a jogosult számára, hogy kizárólag ő hasznosíthatja a mintáját, és felléphet azokkal szemben, akik az oltalom alatt álló mintát engedélye nélkül hasznosítják.

Egy új, egyedi, ötletes termék oltalom alá helyezése kulcsfontosságú lehet akár a piacra lépés esetén, akár a piacvezető pozíció megőrzése érdekében, és hatékony védelmet jelenthet a termék versenytársak általi jogosulatlan másolása vagy utánzása ellen.

7. Szerezz védjegyet a terméked, szolgáltatásod márkanevére, hogy a célközönséged minél előbb felfigyeljen rá, megismerje, megtanulja, megszeresse és keresse újra és újra… és mindez kizárólag a tiéd lehessen, amíg csak akarod.

A védjegy egy árujelző, amely a vásárlókat segíti abban, hogy eligazodjanak a márkák és termékek között, és a különböző piaci szereplők áruit és szolgáltatásait meg tudják különböztetni egymástól. A védjegy a reklámozás, marketingtevékenység során is nagyon értékes eszköz, és a termék, szolgáltatás minőségét, színvonalát közvetíti a fogyasztók felé.

Védjegyoltalmat kaphat egy márkanév, logó, szlogen, de akár egy szín vagy hang is. Ha megkapjuk a védjegyoltalmat az adott megjelölésre, az korlátlan ideig a mienk lehet; az oltalom fennállása alatt kizárólagos jogunk van arra, hogy az adott védjegyet használjuk, és fellépjünk mindazok ellen, akik a védjegyünkkel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használnak a piacon.

8. Szerezz használati minta-oltalmat vagy szabadalmat, ha tényleg új, világmegváltó műszaki megoldást sikerült megvalósítanod.

Ha feltaláltál egy olyan találmányt, műszaki megoldást, amit még soha senki nem talált ki az egész világon, szabadalmi oltalmat vagy használati minta-oltalmat kaphatsz rá. Ez az oltalom – a védjegyoltalomhoz hasonlóan – kizárólagos jogot biztosít, azaz az oltalmi idő alatt csak te hasznosíthatod a találmányodat, illetve te döntheted el, hogy a hasznosításra kinek adsz engedélyt.

A szabadalmi oltalom, ami 20 évig tart, egy magasabb szintű újítást (feltalálói tevékenységet) feltételez, míg a használati minta esetén a megkövetelt szint alacsonyabb, és az oltalmi idő is rövidebb, összesen 10 év, utána a találmány közkinccsé válik.

9. Ha cégvezető vagy cégtulajdonos vagy, figyelj oda, hogy a céged minél több szellemi alkotás jogosultja lehessen, ezzel tudod emelni a céged értékét, reputációját, piaci potenciálját.

Kutatások igazolják, hogy azok a cégek, amelyek szellemi tulajdonnal rendelkeznek, sokkal versenyképesebbek, innovatívabbak és nagyobb esélyük van a fejlődésre, növekedésre.

Azon kívül, hogy a szellemi tulajdon növeli a cég értékét és presztízsét, olyan kulcsfontosságú eszköz, ami megvédi mindazt az időt, pénzt és energiát, amit a cég az innovációra fordított, és lehetővé teszi a hamisítás, másolás elleni hatékony védekezést.

10. Fokozottan ügyelj a jogszerzéssel kapcsolatos szerződéseid tartalmára, hogy valóban megtörténjen a kívánt jogszerzés, illetve olyan terjedelmű és ellentételezésű legyen a szellemi tulajdonjogaid továbbengedélyezése, ami neked is előnyös.

Ha úgy döntöttél, hogy a találmányod, logód, terméked hasznosítását – ellenérték fejében – másnak átengeded, fontos, hogy tisztában legyél a lehetőségeiddel és csak olyan szerződést írj alá, ami hosszútávon is az érdekeidet szolgálja. Eladhatod magát a szellemi alkotást, de arra is van lehetőség, hogy az továbbra is a te tulajdonodban maradjon, és csak a hasznosítását engedélyezd egy másik cégnek vagy személynek. Szellemi alkotások átruházására vagy a használat, hasznosítás engedélyezésére vonatkozó szerződések aláírása előtt mindenképp fontos szakemberrel konzultálni, mielőtt az értékes ötleteinkhez, terveinkhez szabad hozzáférést engedünk másoknak.

Hennelné dr. Komor Ildikó ildiko.komor@komorhennel.hu

dr. Kováts Borbála  borbala.kovats@komorhennel.hu 

Az IP Hősök kampánysorozat első, gasztrotematikus részének célja szellemitulajdon-tudatos, hazai vállalkozások segítségével felhívni a figyelmet az élelmiszeripari oltalmak fontosságára, rajtuk keresztül megszólítva ezzel a többi élelmiszeripari kis- és középvállalkozást. A kampány nagykövetei – a PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria Borászat és a Szarvasi Mozzarella – mind olyan vállalkozások, amelyek a megszerzett oltalmaknak is köszönhetik a piacon betöltött részesedésüket. Igazi IP hősök az élelmiszeriparban, akik évek óta tudatosan használják a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket a brandépítésében. A kampány során ezek a vállalkozások segítik a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat, ismertetik az oltalomszerzés előnyeit és a vele járó gazdasági hasznot, ami akár több tízmillió forint is lehet.

„Az élelmiszeripari kampány kiemelt célja, hogy közérthető módon tálalja az oltalomszerzéssel kapcsolatos információkat, így közelebb hozva a vállalkozókat a gyakran nehezen érthető jogi fogalmakhoz. Az egyedi videókkal és podcasttel, illetve az ismeretterjesztő grafikákkal nem csak a megszólaló szakmai szereplők tanácsait tesszük személyesebbé, de az IP Hősök kártyákon keresztül magukat az oltalmi típusokat is megszemélyesítjük” – emelte ki a kampány kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Az IP Hősök kártyák a különböző oltalmi típusokat és azok előnyeit szemléltetik, úgy, mint földrajzi árujelző, szabadalom, védjegy, formatervezésiminta-oltalom, használati-minta-oltalom vagy szerzői jog. A bejelentéstől a lajstromozásig tartó időszak adminisztratív lépésein egy társasjáték-infografika vezet végig; az IP Hősök az élelmiszeriparban című podcastban pedig Pomázi Gyula beszélget Kocsis-M. Brigitta tudományos újságíróval az olyan élelmiszeriparban megjelenő oltalmakról, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak egy vállalkozás sikeréhez. A beszélgetés a kampány nagyköveteinek termékeivel terített asztal mellett zajlik – a beszélgetőpartnerek egy csokoládé, egy bor, egy sajt és egy rúd szalámi kapcsán járják végig az IP védelem szempontjait. A podcastban a termékek márkanagykövetei is megszólalnak, és megosztják az IP védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat. Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője; Nagy Vince, az Etyeki Kúria kereskedelmi és cégvezetője; Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella export- és marketingvezetője, valamint a PICK képviseletében Szokolai Júlia csoport marketing- és stratégiai vezető (Bonafarm Zrt.) mesélnek a tapasztalataikról.

A kampányt, melyért a MITTE Communications felel, átfogó sajtókommunikáció kíséri, a márkanagykövetek pedig külön videókban is elmesélik a legmeghatározóbb IP sztorijaikat, amelyekből kiderül, milyen kihívásokon segítette át a cégeket a különböző oltalmak megléte. A kampány infografikái a márkanagykövetek saját oltalmain túl a joghurt, pékáru, gyümölcslé, felvágott példáin keresztül is bemutatják, mi mindent helyezhetünk oltalom alá egy-egy élelmiszeripari terméken.

További információ: https://ipmindenkinek.hu/