A digitális piaci szereplők között évek óta tapasztalt jelenség a közösségioldal-szolgáltatók elérhetetlensége, a hirdetők és az ügynökségek naponta szembesülnek kommunikációs problémákkal a kapcsolatfelvétel során. Ezért az IAB Hungary júliustól már kibővült feladatkörrel működő Social media és Influencer Munkacsoportja a digitális piaci szereplők képviseletében igyekszik megoldást találni a helyzetre azzal, hogy együttműködési lehetőséget keres a közösségimédia-platformok üzemeltetőivel. „A szakmai szervezet ernyője alatti összefogással reményeink szerint jóval hatékonyabban, eredményesebben léphetünk fel és építhetünk ki kapcsolatot a szolgáltatókkal, mintha azt a piaci szereplők külön-külön tennék. Az ilyen jellegű együttműködésből pedig hosszú távon minden piaci szereplő profitálhat” – fogalmazott Forgács Mariann, a Be Social digitális ügynökség alapítója, akit márciusban választottak az IAB Hungary influencer marketing témáért felelős munkacsoportjának élére.

A mostantól social media területtel is mélyebben foglalkozó munkacsoport tervei között van az is, hogy ajánlásokkal segítse a cégek eredményes közösségimédia-használatát, és a már bevált, legjobb gyakorlatokon keresztül mutassa meg, hogyan lehet a közösségi médiában használt különböző poszttípusok teljesítményét növelni, az eltérő platformokon a legnagyobb eléréseket generálni. Kiemelt témaként kezelik a mesterséges intelligencia eredményes, etikus használatát a mindennapi tartalomgyártásban, és egy útmutató készítését tervezik annak kapcsán, hogyan érdemes optimalizálni a social media marketingmixet a különböző iparágakban, egy-egy adott költségvetési mérethez igazítva.

„A névváltozással és kibővült feladatkörrel egyrészt abban bízunk, hogy még nagyobb digitális területet tudunk szakmailag lefedni, és ezáltal segíteni a hazai szereplők hatékony munkáját. Másrészt azok a szakemberek, akik eddig nem voltak tagjai az IAB-nak vagy a munkacsoportnak, mert esetleg az influencer marketing területén nem tevékenykedtek, mostantól ők is megoszthatják szakmai tapasztalataikat social media témakörben, így igazán naprakész tudással rendelkezhet majd a munkacsoport ebben a témában is” – utalt egyben Forgács Mariann arra, hogy a közösségi média területén aktív cégek, ügynökségek csatlakozását is várják az IAB Hungary Social media és Influencer Munkacsoportjába.

Forgács Mariann a hazai piacon jól ismert közösségimédia-szakértő. Rendszeresen szerepel szakmai konferenciákon és a szaksajtóban, oktat egyetemeken, zsűrizni hívják szakmai versenyeken és mindemellett rendszeres tartalomgyártó. Cégtársával közösen hozta létre 2010-ben a Be Social Kft.-t, az ország egyik első, közösségi média fókuszú digitális ügynökségét. 2024 óta az Online Marketing Akadémia oktatással foglalkozó cég szakmai vezetője, és a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásfejlesztő cég, a Skillbot ügyvezetője is.

MediaCom Creative Systems néven indított új globális divíziót a MediaCom, amely a médiát, a technológiával megtámogatott kreativitást és az adatokat integrálja egy nagy egésszé, hogy elősegítse a márkák üzleti sikereit. A Creative Systems a hálózaton belül elsőként az amerikai és az ausztrál piacon indult el, majd erre alapozva folyamatosan vezetik be a többi piacon is.

A MediaCom nemrégiben jelentette be új „Seeing the bigger Picture” pozicionálását, és ennek jegyében az új divízió elindítása számos adat alapú kreatívtermék bevezetésével is együtt jár. Az Adressable Creative szolgáltatás lényege például az, hogy a személyre szabott, célozható médiafelületeken személyre szabott, célozható kreatívok használatát teszi lehetővé, ezzel jelentősen növelve a kampányok teljesítményét. A Creative Analytics pedig egy mesterséges intelligencia alapú eszköz, amely lehetővé teszi annak a megértését, hogy mely hirdetések működnek és melyek nem, és ezekből hosszabb távon használható tanulságokat épít, ami szintén hatásosabbá és hatékonyabbá teszi a márkakommunikációt.

Szintén kapcsolódó újdonság a MediaCom Play, amely gaming területen kínál full-service szolgáltatást. A játékpiac jelenleg a leggyorsabban bővülő szórakoztatóipari szegmens, és a csapat ahhoz kapcsolódóan látja el az ügyfeleket tanácsokkal, hogyan lehet a gaming szegmensben hatékonyan beruházni, és mely megoldások, formátumok a legcélravezetőbbek. A MediaCom Play New Yorkban és Sanghajban hoz létre regionális központokat.

A Creative Systems ezen túlmenően számos olyan kreatívszolgáltatást kínál, amelyeket az ügyfelek korábban a MediaCom Beyond Advertising divízió égisze alatt érhettek el. Ezek közé tartoznak a speciális médiapartnerségek, az influencer marketing, a SEO, valamint a sport és szórakoztatás terület.

„A kreativitás új korszakába léptünk be, ahol minden első számú vezető és marketingigazgató gondolkodásában központi helyet foglal el a relevancia annak érdekében, hogy növekedést tudjanak elérni a piacon. Ahhoz, hogy relevanciát tudjunk építeni a márkák számára, másképp kell dolgoznunk, és a kreatív megoldásokat újszerűen kell kombinálnunk. Az adatokban és insightokban rejlő kreatív potenciál óriási, ám a médiaügynökségek eddig ezt jellemzően nem használták ki, mivel még mindig létezik a média- és kreatívterület közötti hagyományos választóvonal. A Creative Systems hidat épít a két terület között annak érdekében, hogy segítse az ügyfeleink kreatív transzformációját” – mondta az új divízió indításához kapcsolódóan Stef Calcraft, a MediaCom kreatív transzformációért felelő globális vezetője.

Öt év alatt több mint ötszörösére nőtt az influencer marketingre költött összeg világszinten, míg 2016-ban 1,7 milliárd dolláros volt a reklámpiacnak ez a szegmense, addig tavaly már 9,7 milliárd dollárt fordítottak erre a megoldásra a vállalkozások. A dinamikus fejlődés pedig idén folytatódhat, az Influencer Marketing Hub „Influencer Marketing Benchmark Report 2021” elemzése szerint az influencer marketing piac 2021-ben 13,8 milliárd dolláros lehet.

A tanulmányhoz készített felmérés során megkérdezett vállalkozások 90 százaléka szerint hatékony eszköz az influencer marketing, ennek megfelelően háromnegyedük külön büdzsét is összeállít az ilyen jellegű költésekre. Az elemzés alapján 2020-ban 240 új, influencer marketingre fókuszáló platform és ügynökség jelent meg a piacon.

Az influencer marketing itthon is évek óta népszerű megoldásnak számít a hirdetők között, azonban míg a reklámpiac számos területéről elérhetők költési adatok, erről a szegmensről nem állnak rendelkezésre olyan iparági adatok, amelyek hatékony támogatást nyújthatnának a hirdetők és az ügynökségek döntéshozóinak a kampányok kidolgozása során. A POME, a DeepInsight és a Free Association összefogásában most hiánypótló kutatás készül a témában, ami feltárja többek között, hogy mit gondolnak a hazai szakemberek az influencer marketingről, mennyire számolnak ezzel az eszközzel, illetve a marketing költségvetésen belül mekkora részt képvisel.

„Rendszeresen dolgozunk influencerekkel, és a kiválasztás során a legfontosabb szempont az, hogy mennyire hitelesek, illetve a közösségi médiában felépített személyiségük és aktivitásuk mennyire kapcsolódik a márkához. Jelentős segítség lenne a munkánk során, ha rendelkezésre állnának adatok az influencermarketing-költésekről, az ilyen kampányok megtérülési arányairól, az elérésekről, vagy arról, hogyan tudtak hozzájárulni a márkaimázs építéséhez, illetve milyen sales-támogatást eredményeztek. De nagyon hasznos lenne az is, ha több esettanulmány állna rendelkezésre, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes brandek milyen konkrét eredményeket értek el az influencerek bevonásával” – mondta el Dolezsai Gergely, a Telenor Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója.

„Úgy gondolom, marketinges szemmel jó lenne átfogó kutatást látni az influencer piacról, például közlési sorrenddel, megtérülési mutatókkal, illetve lojalitási adatokkal. De izgalmas lenne azt is megvizsgálni, hogyan viszonyulnak a fogyasztók az influencerekhez, mi motiválja őket abban, hogy kövessenek valakit, vagy mit gondolnak a termékelhelyezésről. Nagyon fontos lenne valamilyen megoldás az influencer kampányok mérésére, hogy képesek legyünk megállapítani, mennyire sikeresek, össze tudjuk hasonlítani az eredményeiket más digitális eszközökkel – ez a stratégiaalkotás, kampánytervezés során rendkívül hasznos lenne. Mi is dolgozunk influencerekkel és szerintem nőni fog majd az ilyen jellegű együttműködésekre fordított büdzsé a jövőben, de úgy gondolom, egyre fontosabb lesz a minőség. A COVID járványtól függetlenül is egyértelműen a digitális csatornák kerülnek előtérbe, a cégek pedig profi, megbízható, minőségi tartalmat és szolgáltatást nyújtó influencerekkel akarnak együtt dolgozni” – mutatott rá Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és kommunikációs vezetője.

„Évek óta tart a bűvészmutatvány az influencer-marketinggel kapcsolatban a magyar piacon, szeretnénk végre mi is látni, kiugrik-e a nyúl a kalapból. Komoly döntéshozók által szállított konkrét adatokkal, profi kutatók segítségével megvilágított releváns összefüggésekkel próbálunk választ adni a kérdésre, vajon valós üzleti eredményt képes-e generálni ez az eszközrendszer, vagy csak szemfényvesztés az egész” – mondta el Bendl Mátyás, a youth marketingre és fiatal családosokra fókuszáló ügynökség, a POME ügyvezetője.

„Ügyfél és ügynökségi oldalon dolgozó kollégákkal beszélgetve a témáról rendre előkerül az árazás problémája. Hasonló elérésű influencerek árszabása igen széles skálán mozog, az árképzés sokszor ad hoc jellegűnek tűnik. Mindenki számára fontos lenne egy iparági iránytű kialakítása, a kutatás eredményei ehhez is segítséget nyújthatnak” – tette hozzá Vér Balázs, a DeepInsight kreatívigazgatója.

A kutatás során az influencer marketinget aktívan használó hazai vállalkozások szakembereit kérdezik meg, a tervek szerint április első felében mutatják majd be az eredményeket.

Fotó: Mateus Campos Felipe 

Az EASA nem csak huszonhat európai ország reklám önszabályozó szervezetét fogja össze, de a reklámipar mindhárom területét (reklámozói, ügynökségi és médiaoldal) képviselő szakmai szervezeteket is tagjai között tudhatja. Így a reklámipart érintő és a reklám önszabályozására vonatkozó kérdésekben biztosított az ipar közös fellépése.  Az önszabályozó szervezetek csapata rendkívül összetartó, a tudás megosztása – pl. green washing, influencer marketing, emberi méltóság vagy AI (mesterséges intelligencia használata) – jelentősen hozzájárul a szervezetek további fejlődéséhez.  Nem véletlen, hogy a hiteles, erős önszabályozó szervezetek által felépített reklám önszabályozás rendszerét a jogalkotók is komolyan veszik. Az ún. EU Better Regulation programja és mind több jogszabály – például „társszabályozás” keretében – működik együtt velük.

Az elnök mindig egy-egy ország önszabályozó szervezetétől érkezik. A spanyol Charo Fernando Magarzo, az AUTOCONTROL igazgatóhelyettese a francia ARPP igazgatóját váltja. Orla Twomey alelnökként az ír önszabályozó szervezetet (ASAI), Angela Mills Wade az Európai Lapkiadók Tanácsát (EPC) képviseli, a kincstárnok pedig Conor Murray, a European Group of Television Advertisers – egta képviselője.

Köszöntő beszédében az új elnök a digitális reklámvilág változásait, a felkészült fogyasztóknak a fenntarthatóságra és etikus kommunikációra vonatkozó növekvő elvárását, a globalizációt, amely számos esetben a reklámra vonatkozó döntésekre és így a helyi önszabályozó szervezetre is hatással van, valamint a kisebb országok önszabályozó szervezeteinek további fejlesztését nevezte meg az elkövetkező időszak legfőbb kihívásainak.  „Az új elnökség nevében kijelenthetem, hogy mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy az EASA nagy családja sikerrel teljesítse legfőbb feladatát: a felelős reklámozás sikerét egész Európában”– jelentette ki Charo Fernando Magarzo.

Ismét az Igazgatótanács tagja lett Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója

„Nagy megtiszteltetés, hogy ennyi év után még mindig számítanak rám, javaslataimat és észrevételeimet hasznosnak találják az elnökségi tagok” – nyilatkozta Fazekas Ildikó.

„Korábban, az elnöki pozícióban töltött négy év alatt nagyon sokat tanultam az egyes országok szervezeteiről és az önszabályozást érintő nemzetközi ügyekről, és tudják a kollegák, hogy számomra az EASA és az önszabályozás ügyének segítése máig küldetést és kiemelt feladatot jelent” – tette hozzá Fazekas Ildikó.

Napjainkban az influencer marketing kampányok rendre a marketing mix elemeként megjelenő megoldások, így egyre hangsúlyosabb szerepet kap a terület.  A Star Network 5 éve működik közre influencer kampányokban, ezalatt több mint 4000 szponzorációs együttműködést menedzselt le eljuttatva márkák üzenetét sok millió felhasználóhoz. Céljai között szerepel a piac edukálása az eddig szerzett tapasztalatok átadásával és az is, hogy a hazai influencer piac a megfelelő módon, mindenki számára értelmezhető szabályok mentén működhessen tovább.

„Az elmúlt évek során mindig is igyekeztünk nagy energiát fordítani a piaci edukációra, fejlesztésekre és kiemelt támogatói vagyunk minden olyan törekvésnek, amely világos, minden szereplő (ide értve a fogyasztókat is) számára segít jól működő keretek kialakítani. Ennek egyik újabb lépése a Star Network ÖRT-hez való csatlakozása, amely bízunk benne, hogy előzőekben említett törekvéseinket még inkább segíteni fogja” – hangsúlyozta Farkas Dániel, Star Network szakmai vezető.

„Nagy büszkeség számunkra, hogy a Star Network is az ÖRT tagság mellett döntött. A digitális világ új- meg új etikai kérdéseket is felvet, amelyekre az olyan erős piaci szereplőkkel történő együttműködés ad hatékony választ, akikben a tudás és az akarat is megvan. A Star Network is ilyen, és örömmel várjuk az együttműködést” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Az influencer marketing ágazat folyamatosan fejlődik, a Business Insider Intelligence becslései alapján 2022-re várhatón eléri a 15 milliárd dollár értéket, úgy hogy 2018-ban ez még 5 milliárd volt; a cégek pedig folyamatosan keresik a legkifinomultabb eszközöket, amelyek segíthetik őket stratégiai, hosszútávú influencer kampányaik és együttműködéseik során. Saját fejlesztésű technológiájára alapozva a Post For Rent töretlenül halad afelé, hogy az ágazat vezető szereplőinek egyikévé váljon.

A közösségi média influencerek hatása a 2010-es évek elejétől vált egyre jelentősebbé a reklámpiacon, de a cégek számára a tapasztalat hiányában még sokszor nehéz volt megtalálni a megfelelő együttműködőket kampányaikhoz. Erre a problémára kínált instant és elegáns megoldást a 2015-ben alapított Post for Rent egy automatizált platform formájában, ahol könnyen és gyorsan megtalálhatták egymást a márkák és a véleményvezérek. Az automatizált platform elindulása után korán felmerült az igény a hirdetők részéről, hogy a Post for Rent a kampányokban résztvevő influencerek kiválasztásán túl azok kreatív koncepcióinak kidolgozásában is részt vegyen, így gyorsan megszületett a Post for Rent Kreatív ügynökség is, amely teljes kampánymenedzsment szolgáltatást kínál az ügyfeleknek. A 2019-ben indított Talent Ügynökség pedig még elkötelezettebb együttműködést tesz lehetővé a Post For Renttel szerződött influencerekkel.

Jelentős ügyfelekkel a listáján a Post For Rent máris sikeresen lépett a nemzetközi piacra többek között Londonban, Barcelonában, Berlinben, Amszterdamban és Zágrábban és céljuk a további terjeszkedés 2020-ban is.

Az Influencermarketing Kézikönyv némi történeti áttekintés után alternatív médiavilágként mutatja be az influencer marketinget, ami már fenyegeti a hagyományos médiavilágot. Az amerikai piacon használt kategóriák helyett a magyar piacra szabott mérettáblázatban ábrázolja az influencereket a nano szinttől a megainfluencereken át a legfelső „elit” kategóriáig. Lesz szó az influencermarketing megtérüléséről, arról, hogy mennyit is érdemes költeni influencermarketingre a büdzsénken belül, és mennyibe kerül valójában ez a média csatorna.

Megtudhatjuk, hogy mi a különbség a brandadvocate és a brandambassador között. Érdemes-e ügynökséggel dolgozni, és ha igen, akkor milyennel, online, PR, reklám vagy influencer ügynökség legyen? Hogy működjünk együtt sikeresen influencerekkel, mi a munka folyamata, hogy kellene a marketingstratégiába illeszteni e tevékenységet. Trendek, piacnövekedés, dilemmák, jogi tudnivalók.

A kampánytípusok, mérési lehetőségek szekció is hiánypótló, miképp annak felvillantása, hogy mennyivel több lehetőség rejtőzik influencer kommunikációs megoldásokra, mint amit lehet látni a mai közösségi csatornákon. A Follow Me 16 lehetséges kampány KPI-t mutat be, de helyhiány miatt nem sorolta fel a több mint 30 lehetséges hirdetési formát, nyilván azért, hogy maradjon muníció a komoly érdeklődők megkeresésekor is…

Mindez és még sok minden más megtalálható a Follow Me Agency weboldaláról letölthető szakmai anyagból: www.followmeagency.com

Facebook, a megkerülhetetlen

Bevallom, 2007-ben még kicsit fájt, mikor az itthon is gyorsan terjedő Facebook visszaszorította az éppen csak beindult hazai blogkultúrát, aztán a csecsszopók és az analfabéták kivételével mindenki csatlakozott a közösségi hálózathoz, és ezzel meg is pecsételődött a sorsa.

Ma a parttalan „viták”, a felesleges megosztások, a „kötelező” céges oldalak és a politikusi nyilatkozatok terepe a Facebook. Rengeteg a hamis profil, a troll, a (rosszul) álcázott pártkommandós. Mindebbe a rettenetes masszába keverve ott vannak a személyes, érdekes, hasznos, vicces tartalmak.

Ma már a legnaivabbak sem hiszik, hogy Mark Zuckerberg azért építette fel nekünk ezt a játszóteret, hogy a világ boldogabb, szabadabb, demokratikusabb legyen. Bebizonyosodott, hogy a Facebook már nemcsak a hirdetőknek adja el adatainkat (a profilunkban megadottakon túl mindent, amit a Facebookon megnézünk, leírunk, keresünk), hanem bárkinek, aki hajlandó ezért eleget fizetni.

Nemzetközi felmérések szerint már az emberek 60 százaléka nem hisz a közösségi médiás cégeknek. A Facebook eróziója ugyan már évekkel ezelőtt elkezdődött, de a milliárdos felhasználószám mellett még egy néhány milliós csökkenés is jelentéktelen érték. 2019-ben is folytatódott a fiatalok elvándorlása (leginkább az Instagram és a chatplatformok felé), miközben folyamatosan erősödik az 50+-os tábor.

Mi jön a Facebook után? Nehéz megjósolni, hiszen néhány éve még a Google-birodalom sem volt képes megszorítani a legnépszerűbb közösségi hálózatot. (Ki emlékszik ma már a Google Plusra?) Be kell látni, hogy hiába szebb, jobb, kényelmesebb egy új hálózat, a Facebook használata szokásunkká vált, beépült napi rutinunkba, vele kelünk, vele fekszünk, bármilyen rettenetes, irritáló, felesleges… is.

Ha nő is a csalódottak száma, ha lassan zsugorodik is a Facebook, biztos, hogy amíg képes pénzt termelni, addig velünk marad. Akármilyen szimpatikus is a Wikipedia-alapító Jimmy Wales felhasználók adatainak kereskedelmét elutasító új hálózata, a WT.Social, akármilyen új, ma még ismeretlen alternatívák is születnek, mostanában nem fogják veszélyeztetni Zuckerberg birodalmát.

Feljövőben az Insta

Annak idején (2006) háromszor is feliratkoztam, majd leiratkoztam a Twitterről, mert egyszerűen képtelen voltam megérteni, miért is jó az egész. Eleinte hasonlóképpen voltam az Instagrammal is. Képeket lehet megosztani, követni lehet bárkit, hajtani lehet a követőkért és a lájkokért – rendben, de minek?

Mark Zuckerberg két dolog miatt is szerencsés. Először is egy korai, gyors felvásárlással megakadályozta, hogy az Insta idővel a Facebook nyakára nőjön, másrészt nem az én véleményemre alapozta az elmúlt évek stratégiáját: sokan érdekesnek, izgalmasnak tartják a platformot.

Évekig írtam úgy egy szakmai blogot, hogy szinte alig voltak rajta képek. Már akkor (tíz éve) állították a nálam okosabbak, hogy a vizuális tartalmaké a jövő, de én makacsul ragaszkodtam a „tiszta” szövegekhez. Ahogy a Facebook „vizualizálódása” és különösen az Instagram felfutása – 18 százalékos a felhasználószám növekedése éves szinten – bizonyítja, hogy a (fiatal) felhasználók többsége a látnivalókra vágyik.

Bár sok fotós, grafikus kiállítási felületként használja platformot, az Instagram igazán a magamutogatóké. Ha itt követsz valakit, rendszerint egy felfokozott, színezett (filterezett) valóságot találsz. Noha csak keveseknek van milliós követőtábora, az Instán tulajdonképpen mindenki influencer.

A felhasználókat nem elég megszerezni, meg is kell tartani. A meglehetősen egyszerű alapkoncepcióra épülő Instagram is állandóan új dolgokkal próbálkozik. 2019-ben a videós megoldásukat, az AGTV-t szánták a Nagy Dobásnak, de ez eddig nem jött be. 2019-ben a legérdekesebb egy „negatív fejlesztés” volt: a lájkolás megszüntetése. A kísérleti megoldás, amellyel egészségesebbé kívánják tenni a platformot, egyelőre csak az Egyesült Államokban működik.

LinkedIn – lassú menetelés

Mióta a Microsoft (éppen három éve) megvette a LinkedInt, érezhetően felgyorsultak a fejlesztések. Nagy változások ugyan nem történtek, de sok apró megoldással álltak elő. Ezeket figyelve gyakran úgy érezzük, hogy a platform egyes részein egymástól független, részben rivalizáló csapatok dolgoznak.

2019 legfontosabb fejleményének mégsem a fejlesztéseket tartom, hanem azt, hogy az üzleti szereplők végre kezdik „felfedezni” a LinkedInt. Bár adatokkal nem rendelkezem, jól érzékelhető, hogy egyre több cég használja már online névjegyzék helyett arra ezt a felületet, amire való. (Üzleti kapcsolatépítésre.) Noha az egymillió hazai LinkedIn-felhasználó többsége még mindig passzív, vagy legfeljebb heti rendszerességgel tűnik fel a platformon, láthatóan bővül az a „kemény mag”, amelyik komolyan hisz ebben a közösségi hálózatban.

Felébredtek a B2B-cégek

Évekig mindenhol csak azt hallottuk, hogy jó dolog a közösségi média, de csak a B2C-cégeknek való. Idő kellett ahhoz, hogy az „unalmas” B2B-cégek is felfogják: ha máshogy is, de nekik is van keresnivalójuk a közösségi hálózatokon.

Miközben egyre több B2B-cég ismeri fel a LinkedInben rejlő lehetőségeket, jól látszik, sokuk számára a YouTube is nagyon fontos lehet. Az első, gyakran kudarcos próbálkozások után szerencsére sok vállalkozás belátja, hogy a tartalomkészítést érdemes profikra bízni.

Jönnek a vállalati márkanagykövetek

Sok cég bánata, hogy hiába raknak ki rendszeresen jó tartalmakat a honlapjukra, közösségi oldalaikra, azok csak keveseket érnek el. Ennek oka részben az, hogy a szolgáltatásokat működtető algoritmus a céges posztokat „bünteti” (kevés emberhez juttatja el őket), részben pedig hogy az emberek nem hisznek a márkáknak, a marketingeseknek. Sokkal hitelesebbek számukra a hozzájuk hasonló emberek.

A fenti problémára szolgálnak megoldással az úgynevezett employee advocacy platformok. (Magyar megfelelő híján a vállalati márkanagykövet elnevezést használom.) Egy ilyen felületen a tartalommenedzser összegyűjtheti a cég számára fontos belső és külső híreket (köztük a közösségi posztokat is), a platformhoz csatlakozó dolgozók pedig egyetlen kattintással megoszthatják a kiválasztott tartalmat saját közösségi hálózataikban. Olyan együttműködés ez, amin mindenki nyer.

A közösségi megosztást támogató vállalati platformok szerepe az USA-ban, illetve a legfejlettebb európai országokban egyre nő, nálunk viszont a cégek még inkább csak az óvatos kóstolgatás fázisában vannak. Itt is azok nyernek majd, akik idejében belevágnak, félő ugyanis, hogy idővel elege lesz az embereknek a túlburjánzó márkanagykövetekből.

Mi jön ezután? – teljesen tudománytalan prognózis
• Tovább erősödnek a „story” jellegű, 24 óra után eltűnő tartalmak. (Őszintén szólva nem értem a dolgot, én inkább a maradandóságra hajtanék.)
• A nagy közösségi felületek mellett megjelennek a rétegtémákra szakosodott közösségi hálózatok. (Ez tulajdonképpen a csoportok önállósodását jelenti.)
• Egyes jóslatok ellenére még mindig nem merül ki az influencer marketing.
• Folytatódnak a próbálkozások a közösségi platformok ellenőrzésére és szabályozására – részleges sikerrel.

Szerző: Pécsi Ferenc | társtulajdonos | Contentplus Hungary
E-mail: ferenc.pecsi@contentplus.hu

Az ISIS szervezet tagjai propaganda terjesztésére használják előszeretettel a zenés-táncos alkalmazást a futurism.com cikke alapján. A TikTok tökéletes platform a szervezetnek arra, hogy ideológiájukat videó formában minél szélesebb körben terjesszék. A videók között megjelentek holttesteket ábrázoló felvételek is, valamint olyan videók is napvilágot láttak, amelyekben a szervezet tagjai rózsaszín szívekkel és béke hangulatjellel szerepeltek. Az ISIS egyébként már korábban is használta a Facebookot és a Twittert propaganda tartalmakkal.

Arcfelismerés alapú keresés a TikTokon

Az arcfelismerés technológia a TikTokot is elérte. Tegyük fel, hogy tetszett egy adott TikTokker bejegyzése, és szeretnénk tőle még tartalmat nézni. Függetlenül attól, hogy a fiókjára kattintva további felvételeket találunk róla, ha az oldalsó menüsávban található funkció segítségével „keretbe helyezzük” az arcát, akkor a TikTok további tartalmat kínál róla az arcfelismerő technológiája segítségével.

A funkció további lehetőségeket is kínál, méghozzá a TikTokkerek által viselt ruhadarabok megvásárlását. Ugyanazzal a módszerrel ki kell jelölni a megvásárolni kívánt ruhadarabot, tegyük fel például egy nadrágot, majd a TikTok továbbvezeti a felhasználót egy webshopra, ahol megjelenik a termék ára, leírása, valamint a rendelési felület is. Az egyelőre még nem ismert, hogy az új funkció mikor élesedik más országokban. A funkció egyelőre még csak a kínai verzióban működik, az alábbi videó bemutatja, hogyan is működnek ezek az újdonságok:

Chinese TikTok now has in-video search. Search someone’s face to find more videos of them. Search in-video products or clothes and buy directly #抖音 pic.twitter.com/RBcIqnOBgN

— Matthew Brennan (@mbrennanchina) 2019. szeptember 23.

“A közösségi média verseny így politikai színezetet is kap” – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője. Szerinte nem véletlen, hogy az amerikai Facebook árgus szemekkel figyeli a kínai TikTokot. “Ez már egy geopolitikai játszma része is” – állítja.

Buglya Gergely, a Follow Me Influencer Marketing Agency egyik vezetője szerint ez a megoldás új szintre emeli az influencer marketinget is, mert azonnal összeköti a kommunikációt a vásárlás élményével. Akik eddig nem hittek benne, most már látják majd a fantáziát az influencer együttműködésekben. A számos TikTokkerrel együttműködő cég vezetője szerint ez Magyarországon is új lendületet hozhat a marketing leggyorsabban fejlődő ágazatának.

„Az önszabályozó szervezetek számára az együttműködés, az információ megosztásának gyakorlata és az európai szövetség (EASA) BPR – „Best Practice Recommendation” – ajánlásai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, de alapelveinkben és tevékenységünkben hasonló módon, komplex rendszerként működjünk. Míg a kezdeti időkben a panaszok kezelése volt az elsődleges feladat, mára a megelőzés érdekében az előzetes véleménykérés és az edukáció (tréningek, ajánlások) jelentik Európa-szerte a tevékenységünk fő területét” – fogalmaz Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

A 2018-as év össz-európai statisztikája szerint Európában a fogyasztói panaszok száma stagnál, (56.779!). Ezek 59%-a angol, 21%-a német, a maradék 20%-on osztozik a többi 25 ország.

Az előzetes véleménykérések száma 8%-kal, dinamikusan nő. A közel százezres számban nincs benne a néhány országban bizonyos területeken kötelező előzetes szűrés, amely szintén brutális számot mutat (85 ezer). Fontos adat, hogy a panaszok mindösszesen 28%-át találták megalapozottnak.

Érdekes volt a vendéglátó svéd önszabályozó szervezet, az RO képviselőjének, Elisabeth Tortzignak az előadása. Svédországban elsősorban a női ábrázolás és a „green washing” területek vannak a fókuszban.

Guy Parker (ASA) a digitális média, ezen belül is az influencer marketing-reklám önszabályozásának lehetőségéről beszélt. 2018-ban a fogyasztói panaszok 43%-a digitális médiához, ezen belül 74% influencer aktivitáshoz köthető.

“Rendkívül hasznos és inspiráló volt a rendezvény. Törekedni fogunk arra, hogy a hazai piacon, helyi szereplők bevonásával minél több programot valósítsunk majd meg” – nyilatkozta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A TinyGiant ügynökség alapítójának előadása a hangvezérelt asszisztensek márkakommunikációban való felhasználásának példáit ismertette, és izgalmas volt a virtuális influencerekről szóló fantasztikus előadás is. A jövő az önszabályozás új területeit nyitja meg.