Horváth Magyary Voljc Nórának nem volt sok munkahelye, de mindenütt emlékezeteset alkotott. Immár 24 éve a KBC Group hazai vállalata, a K&H Csoport kommunikációját irányítja. Első témánk: mitől jó egy bank? Mi kell ahhoz, hogy állja a versenyt, sőt, diktálja a trendeket? Erről annak kapcsán beszélünk, hogy a K&H kapta „Az év legjobb bankja Magyarországon” elismerést a The Financial Times gondozásában megjelenő The Banker nemzetközi pénzügyi magazin szakmai versenyén. Kitérünk az új ESG szabályokra, és tisztázzuk, hogyan lesz ebből versenyelőny a bank ügyfelei számára. Milyen feladatok várnak a cégekre, hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést, miért jó ez nekik? Rákérdezek arra is, hogy van Kate. Kikkel beszélget mostanában, és milyen hatékonysággal?

Eláruljuk azt is, hogy Nóra előad a Márkaépítés 2026 konferencián, amelynek mottója: „Embertelen szép? Embertelen jó?” Ma esti beszélgetésünk végén pedig kapunk egy kis előzetest a február 26-án sorra kerülő konferenciából.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Felfelé váltunk a végtelen innovációra

A megújuló K&H kreatív platform egy, az AI technológia által kiterjesztett, élményalapú vizuális világ bevezetésével erősíti az innovatív bankolás márkaértékeit, miközben történetében az emberközpontú termékfejlesztést helyezi fókuszba.

Ez a K&H innovációs útjának következő organikus lépése. A bank úttörő szerepet vállal mind az új technológiai, mind a kreatív fejlesztések terén, összhangban a digitális és humán tanácsadás integrációjával. A Bank digitális fejlesztései és innovációi mind azt a célt szolgálják, hogy az ügyfelek minél gyorsabban és könnyebben, élményszerűen tudják pénzügyeiket lebonyolítani. Digitális fejlesztéseit számos díjjal ismeri el a szakma, ezt jól példázza, hogy három egymás követő évben is a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarországon” és a Euromoney „Magyarország legjobb digitális bankja” elismerését nyerte el a bank. A magas szintű digitális szolgáltatás kiegészül a fizikai ügyfélpontokon elérhető humán tanácsadással, amely az élet meghatározó pillanataiban biztosítja az emberi és bizalmi kapcsolat lehetőségét. A két megközelítés integrációja komplex kiszolgálást nyújt a teljes lakossági, kkv és vállalati ügyfélkör számára.

Ugyanez a digitális és humán integráció jelenik meg az új kreatív platform megvalósításában is, ahol teljes mértékben mesterséges intelligencia által generált álló- és mozgóképes kreatív tartalmak készülnek (többek között a tévészpot és az online videók is), amit természetes személy hangja egészít ki. Mindemellett a film történetének álomszerű világa, valamint annak vizuális megjelenítése olyan komplex képi megoldásokat igényelt, amelyek forgatott anyagként – technikai és kreatív korlátok miatt – csak nehezen vagy egyáltalán nem lettek volna kivitelezhetők. Az MI által generált tartalmak így nemcsak technológiai újítást jelentenek, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a történet atmoszférája és vizuális nyelve teljes mértékben kibontakozhasson.

Digitális & személyes támogatás: K&H élmény

A jövő bankolása nem az ügyintézésről, hanem a megoldásokról szól. A K&H olyan digitális és személyes támogatást kínál, amely akkor van jelen, amikor kell, és láthatatlanul működik, amikor nem szükséges. Ez a fajta „proaktív láthatatlanság” teszi lehetővé, hogy az ügyfelek valóban a saját életükre koncentrálhassanak – a pénzügyeiket pedig egyszerűen, gyorsan és élményszerűen intézhessék.

Ezt a bankolási élményt egy unikális, vágyakra épülő kreatív platformmal adjuk át, mely így a K&H saját világává válik. A generatív AI nyújtotta lehetőségekkel érzéssé transzformáljuk a termékelőnyöket, emocionális alapon erősítve a K&H-hoz való tartozás élményét.

Rendhagyó vizualitás & álomszerűség

„Az álomszerű, innovatív vizuális világ fintech-es/neobank-os merészséget hoz a platformba. Egy, a hazai pénzintézeti szektor kommunikációjában még soha nem látott valóságot építünk, mely erőteljesen érzékelteti, milyen élményt nyújtanak a banki termékek és szolgáltatások a K&H ügyfelei számára” – mondta el Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

“Az új platformban arra használjuk az AI adta lehetőségeket, hogy bemutassuk: a K&H túlmutat a hagyományos bankoláson, a K&H ügyfelének lenni felemelő érzés, mert könnyű, gyors és rólam szól.” – tette hozzá.

A K&H és a VML a 2020 óta tartó sikeres együttműködést viszi tovább az idei kreatív tender győzteseként az új platformmal. Mindamellett, hogy a kreatív fejlesztésbe bevonták az AI technológiát, a kreatív tervezés és fejlesztés lényegi részét továbbra is a mindenkori VML és K&H csapat együttesen végzi, vagyis itt is megvalósul a digitális és humán integráció, ahogy a K&H üzleti modelljében és a most kifejlesztett kreatív platformban is jelen van.

Horváth Magyary Voljc Nóra pályakezdőként PR-cégeknél, majd a Coca-Colánál tevékenykedett, és immár 23 éve dolgozik a K&H Csoport kommunikációján.

Beszélgetésünk (egyik) apropója a március 25-én tartott Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban konferencia, amelyen ő is szerepelt egy kerekasztalban. Beszélgetünk az edukáció fontosságáról és a pénzügyi tudatosságról, és természetesen a műsor egyik örök témájáról, a fenntarthatóságról, ami egy bank esetében egészen speciális kérdéseket is felvet.

Fontos témánk lesz az innováció, a digitalizáció, az AI és a banki szolgáltatások jövője.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az ünnepi díjátadó kedden zajlott. Többek között egészségügyi-, energiaipari, FMCG- és építőipari szereplőket is díjazott a főzsűri.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Örömmel indítottuk újra az Employer Branding Awardot, a pályázatok számából ítélve pedig a szakma is pozitívan fogadta a versenyt, hiszen remek pályamunkák érkeztek be hozzánk. Nemcsak a kreativitást, hanem a hatást is értékeltük, hiszen ma már a munkaadói márkaépítés kulcsfontosságú a vállalatok versenyképessége szempontjából. A tehetséges munkaerő megszerzése és megtartása a piaci előny megőrzésének egyik legfontosabb eleme lett. Ebben a gazdasági környezetben az employer branding nem csupán egy HR-feladat, hanem a vállalati stratégia szerves része, amely hosszú távon hozzájárul a cégek stabilitásához és a növekedéséhez is.”

Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, az EBA-zsűri elnöke is értékelte a versenyt: „Rengeteget fejlődött a munkaadói márkakommunikáció az országban az elmúlt években, s erről a pályázati anyagok is tanúbizonyságot tettek. Egyre több komplex és fenntartható programot látunk, teret nyer a taktikai helyett a stratégiai gondolkodás. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben tovább fejlődik ez a kommunikációs terület is, s egyre több, a fogyasztói márka értékeivel összhangban lévő, valóban megkülönböztető márkapozícionáláson alapuló programmal fogunk találkozni” .

Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának elnöke, a főzsűri tagja szerint a szakma szépen fejlődik, egyre több employer branding-pozíció nyílik a cégeknél és mind vállalati, mind ügynökségi oldalon vannak már nemzetközi szinten is díjazott, elismert esettanulmányok. Hozzátette: „Az EBA mezőnye is kifejezetten erős volt, az innovatív megoldások között már megjelentek az első AI-integrációs pályázatok, amit a szakmai úttörők már nem csak szöveg- vagy képgenerálásra használnak.”

A nyertesek listája elérhető ezen a linken.

Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője kiemelte: amíg a kommunikációs vezetőket a koronavírus-járvány időszakában és azt követően leginkább a költségoptimalizálás állította kihívások elé, az elmúlt évben az új technológiákhoz és környezethez történő megfelelő alkalmazkodás, így például a mesterséges intelligencia hatékony integrálása tartozott a szakma csúcsvezetőinek kiemelt feladatai közé. A listákon jellemzően nagyvállalatok kommunikációs vezetői a meghatározóak, akik közül sokak kampányaiban meghatározó szerepet töltött be idén két nagy nyári sportesemény, a foci-Eb és az olimpia. Évről-évre megfigyelhető tendencia az aktuális események marketingcélú kihasználása mellett, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó kampányok. A főszerkesztő hozzátette: a szakmai kvalitások, csapatépítés és hatékony aktivitások menedzselése mellett a jó vezetők ismérve az is, hogy nagy hangsúlyt helyeznek az utánpótlásképzésre, és aktív közreműködőként vesznek részt szakmai fórumokon.

TOP 50 marketingvezetők: helycsere az éllovasok között

A TOP 50 marketingvezetők rangsorában idén helyet cserélt egymással a lista első és második helyezettje. Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója ezúttal megelőzte a négy éve egyeduralkodó Szabó Béla Attilát, a Magyar Telekom márka- és kereskedelmi kommunikációs igazgatóját. Tavalyi helyezését megőrizve a dobogó harmadik fokára Mérő Ádám, a Coca-Cola consumer & shopper connection igazgatója került. Negyedik Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, ötödik pedig a Yettel Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója, Kovács András Péter lett. Hatodik helyezettnek Pantl Pétert, a Mol Csoport kommunikációs igazgatóját választotta a zsűri, a hetedik idén Juhász Péter Tibor, a Vodafone és Digi márkaigazgatója. A nyolcadik helyen Blaumann Debóra végzett, az Erste Bank, marketing- és pr-vezetője, kilencedik pedig Nagy Zoltán Péter, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója. A marketingvezetők toplistájának tizedik helyezettje 2024-ben Szalkai Réka, a Mastercard marketingigazgatója.

A TOP 50 marketingvezetői rangsorban tíz vezető a pénzintézet-biztosító kategóriát képviseli, míg a kilenc fővel jelenlévő kereskedelmet az ital- és a szolgáltatásszektor követi hét-hét marketing vezetővel. A tavalyi listához képest ez némi változás, akkor ugyanis a legtöbb résztvevővel a kereskedelmi szegmens büszkélkedhetett, ezt a pénzintézet-biztosító, majd a szolgáltatás szektor követte.

TOP 50 pr-vezetők

A TOP 50 pr-vezetők rangsorának élén is helycsere történt: idén Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon csoportszintű pr-, CSR- és kormányzati kapcsolatok vezetője végzett első helyen, akit másodikként a tavalyi listavezető Pantl Péter, a Mol Csoport kommunikációs igazgatója követ. Harmadik a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, Horváth Magyary Voljč Nóra, negyedik pedig Gáspár Bence, az OTP Bank kommunikációs vezetője. Az idei lista ötödik helyezettje az ügynökségi oldalról Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető partnere, és a hatodik helyezett is ebből a szegmensből érkezett: Balatoni Zsófia, az Uniomédia társalapító-ügyvezetője. A pr-vezetők listájának hetedik helyére Szinai Ádámot, a CIB Bank marketingkommunikációs és pr-vezetőjét választotta a zsűri, nyolcadik pedig Kutas István, az MBH Bank kommunikációs ügyvezető igazgatója. Az idei rangsor kilencedik helyezettje Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke, és a tizedik helyezett Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A tavaly debütált, idén második alkalommal összeállított TOP 50 pr-vezetők rangsorban a szereplők közül a legtöbben (33) a nagyvállalatokat képviselik, majd az ügynökségek és nonprofit szervezetek következnek (17). A nagyvállalatokon belül legnagyobb számban a szolgáltatásszektorban dolgozó vezetőket találunk (9) majd a kereskedelmi (6) és a pénzintézet-biztosító szegmensnél dolgozók (5) következnek.

A Marketing&Média TOP 50 marketing- és TOP 50 pr-vezetőket tartalmazó teljes rangsora megtekinthető a kommunikációs szaklap legfrissebb, 2024. szeptemberi számában.

Fotó: MMonline

A verseny hasonlóan zajlik az évek óta megrendezett PR Excellence Awardshoz: a beérkezett pályázatokat egy szakmai előzsűri online fogja értékelni, majd a shortlistre kerülő versenyzők a főzsűri előtt prezentálhatják kampányaikat. Az MPRSZ a shortlistes pályaművek listáját október 15-én teszi közzé, a továbbjutók pedig október 21-én adhatják elő prezentációikat a főzsűri előtt. Az élő zsűrizés idén a K&H támogatásával valósulhat meg.

Horváth-Magyary Voljč Nóra, a főzsűri elnöke, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója elmondta: „Nem szűnik a nyomás a munkáltatói piacon, továbbra is a kereslet dominál. Ez komoly bérnyomást is jelent a munkáltatók számára. Miként lehet egy ilyen piacon mégis a nyertesek közt lenni? Természetesen márkázással, és az értékajánlat adekvát kommunikációjával. Erre fogunk látni remek példákat várakozásaim szerint a zsűrizés során. Most már csak az a kérdés, hogy ki lesz a nyertes?”

A főzsűri tagjai:

Elnök: Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója

• Balaton Anita, a FleishmanHillard Café tulajdonosa
• Bede Márta, a Well PR ügyvezetője
• Fazekas Máté, a BT regionális operációs központjának vállalati-, public affairs- és márkáért felelős vezetője
• Horváth Ádám, a Brandfizz Chief Sparke Offizzere
• Klaudia Angoujard, az Auchan Employer Branding-vezetője
• Székeli Dalma, a HPROWER Business Unit Managere
• Szokody Ágnes, a Randstad marketing managere
• Tóth György, a Mediator pr-vezetője

Az előzsűri 14 tagból áll, akik a következők:

• Beck Márton, MindMiners Collective, tulajdonos
• Bocskai Egri Enikő, OTP Bank, pr-kommunikációs tanácsadó
• Cseri-Szilágyi Zsuzsa, Trans-Sped kft., kommunikációs és marketing osztályvezető
• Csernai Rita, Thermo Fisher Scientific, Senior Communications Manager
• Garamszegi Éva, Impact Works, Senior Employer Branding Szakértő
• Gerőcs Vendel, Computacenter, Communications Lead
• Knáb Anita, Merkbau Zrt., HR-vezető
• Lennert Dániel, Noguchi, vezető tanácsadó
• Németh Krisztina, FERLING, pr-centervezető, ügyféligazgató
• Pocsai Norbert, Universum 8, Creative Director
• Rácz Székely Éva, OD és EB szakértő/Business Coach
• Szabó András, Szerencsejáték Zrt., Kommunikációs szakértő
• Tóth-Szabó Szilvia, eSense Human Resources Szolgáltató Nyrt., Kommunikációs vezető
• Zsófia Sarkantyu, Yettel, Senior Communications Expert

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

A tavasz beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban, keressük a természet közelségét, élvezzük a harsány zöld színeket és a madárcsicsergést. Mindehhez nem is kell egy erdőbe menni, hiszen ezt magunk is megteremthetjük a kertünkben, a telkünkön vagy akár a tömbházunk előtti szabad területen is, és változatos növényzettel odacsalogathatjuk a madarakat, sünöket, pillangókat, beporzókat.

„A magyar óvodák, iskolák udvarán kevés a biológiailag aktív zöld terület, pedig lenne rá igény – ez derült ki a 2022-es felmérésünkből, amikor többszáz oktatási intézményt kérdeztünk meg az igényeikről” – mondta el Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője. „Idén ezért tovább folytatjuk az iskolazöldítést, sőt, ezúttal a biodiverzitást kiemelten szem előtt tartva az állatokat is bevonzzuk a gyerekek környezetébe. 30 iskola és óvoda udvarán telepítünk K&H állatbarát ligeteket a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködve.”

A K&H állatbarát ligetek célja, hogy a gyerekek testközelből megismerhessék az emberek, növények és állatok együttélésének jelentőségét, hiszen ez a harmonikus kapcsolat jelenti az alapját egy élhető bolygónak. Az iskolák, óvodák udvarán intézményenként 100 négyzetméternyi zöld park jön létre, ahova az állatok is szívesen beköltöznek majd a kihelyezett búvóhelyeknek, etetőknek, itatóknak köszönhetően. Emellett pedig egy edukációs játék révén a diákok és óvodások még jobban megismerkedhetnek a biodiverzitás fontosságával.

Otthon is valósítsunk meg állatbarát kertet!

Saját kertünkben, telkünkön is érdemes odafigyelnünk arra, hogy változatos növényeket telepítsünk, hiszen így nemcsak a növények lesznek erősebbek, ellenállóbbak a kórokozókkal és környezeti hatásokkal szemben, de a különböző állatokfajok számára is vonzó élőhelyet teremthetünk. A 10 millió Fa szakértői bemutatják, mire figyeljünk.

• ültessünk különböző méretű és korú fákat, bokrokat és évelőket, amelyek más-más magasságban és módon adnak árnyékot, talajtakarást egymásnak, illetve búvó- és fészkelőhelyet a különböző méretű állatoknak.
• válasszunk olyan fákat és bokrokat, amelyek év során minél hosszabban elnyúlóan virágoznak és teremnek és amelyeknek a termései, magjai minél több állat számára nyújtanak táplálékot.
• a beporzók, rovarok számára hagyjunk néhány négyzetméternyi vadvirágos részt, és ültessünk virágzó fákat és bokrokat.
• a pillangók különösen kedvelik az élénk színű, erős illatú virágokat. Legjobb, ha ezeket csoportosan ültetjük.
• különböző méretű és formájú – pl. ernyős, fészkes, fürtös – virágzattal rendelkező növényeket válasszunk, így az eltérő méretű és szájszervvel rendelkező rovarok mind-mind megtalálhatják a számukra megfelelőt.
• ha sünöket szeretnénk bevonzani, alakítsunk ki olyan védett, eldugott, gallyakkal fedett helyet, ahol háboríthatatlanul pihenhetnek, és akár kicsinyeiket is világra hozhatják tavasz végétől nyár végéig. Erre kiválóan alkalmasak azok az ághalmok, amik az őszi vagy tavaszi metszés és lombhullás után maradtak.
• a madarak számára tavasszal az itatók kihelyezése a legfontosabb. Ha egyszer elkezdjük őket itatni, ne hagyjuk abba ősz végéig a friss víz kihelyezését naponta, hiszen a tollasok keresni fogják a már megszokott helyüket. Télen az etetőkre is ugyanez vonatkozik, rendszeresen gondoskodnunk kell a magokról márciusig.
• a madárodúkat rejtett, fákkal körbevett részre tegyük, és ősz végén takarítsuk ki őket.

„Ha ezeket a szabályokat betartjuk, egy igazi állatbarát ligetet hozunk létre mi magunk is, ahol növény, állat és ember is jól érzi magát” – mondta el Bozzay Balázs, a 10 millió Fa Alapítvány szakértője. „A létrehozott élőhelyfoltunk minél változatosabb faj- és fajtaösszetételű, minél összetettebb szintezettségű, annál többféle gomba, növény és állat találja meg benne a táplálkozó, búvó vagy éppen a szaporodó helyét. Emellett a sokféleség miatt ellenállóbb is lesz az állatbarát ligetünk a fertőzésekkel, károsítókkal, de a környezeti károkkal szemben is, továbbá hosszabban és biztosabban fogja gazdagítani a környezetünket.”

Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője a pr-szakemberek 50-es toplistájának kapcsán kiemelte: a szakmában sokan hiányoltak egy olyan önálló ragsort, amely megjeleníti a pr-t, és így megfelelő súlyt ad ennek a kommunikációs szakterületnek is.

TOP 50 legsikeresebb marketingkommunikációs döntéshozó

A legsikeresebb marketing-kommunikációs vezetők rangsorát a szakmai szervezetek elnökeiből és a piac meghatározó ügynökségeinek vezetőiből álló zsűri szavazatai alapján állították össze, a Magyar Marketing Szövetséggel szakmai partnerségben.

A marketingguruk toplistájának élére zsinórban negyedik alkalommal idén is Szabó Béla Attila, a Magyar Telekom márka- és kereskedelmi kommunikációs igazgatója került. Második helyezett Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, a dobogó harmadik fokára pedig Mérő Ádámot, a Coca-Cola consumer & shopper connection igazgatója állhatott a zsűri döntése alapján. Negyedik helyezett Juhász Péter Tibor, a Vodafone és Digi márkamenedzsere, ötödik pedig Kovács András Péter, a Magyar Telekom szegmenskommunikációs vezetője lett. A rangsorban őket Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, Nagy Zoltán Péter, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója, valamint Blaumann Debóra, az Erste Bank marketing- és PR-vezetője követik. A top 50-es lista kilencedik helyére Pantl Péter a Mol Csoport kommunikációs igazgatója került, tizedik pedig Dolezsai Gergely, a Yettel Magyarország márka- és marketingkommunikációs igazgatója lett. A teljes top 50-es listán az előző évhez képest a marketingkommunikációs szakemberek kicsivel több mint a harmada cserélődött, ami megfelel az eddigi évek átlagának.

TOP 50 legsikeresebb pr/kommunikációs szakember

A Marketing & Média új rangsorában a pr és kommunikációs ügynökségek, valamint a vállalati oldal szakemberei is szerepelnek. A pr- és kommunikációs szakemberek 50-es toplistáját a médiapiac meghatározó vezetői, főszerkesztők, szakértők és szakmai szervezetek képviselőiből álló zsűri szavazatai alapján állították össze. Szakmai partner a Magyar PR Szövetség, a megjelenés támogatója pedig a Magyar Marketing Szövetség. A zsűrizés szempontja ennél a listánál is, hogy az adott szakember mennyire eredményes, sikeres a saját területén, mennyire számít véleményvezérnek, és hogyan változott a befolyása, elismertsége az utóbbi egy évben.

Az idén először elkészített toplista élére Pantl Péter, a Mol Csoport kommunikációs igazgatója (a nyitóképen) került. A dobogó második fokára Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója állhatott fel, a harmadik helyre pedig egy ügynökségi szakembert, Balatoni Zsófiát, az Uniomedia társalapító-ügyvezetőjét választotta a zsűri. Negyedik Gáspár Bence lett, az OTP Bank kommunikációs vezetője, ötödik pedig Bánhegyi Zsófia a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója. A PR-kommunikációs szakemberek toplistájának hatodik helyére Kutas István került, az MBH Bank kommunikációs ügyvezető igazgatója, akit Szinai Ádám, a CIB Bank marketingkommunikációs és PR-vezetője követ a hetedik helyen. Nyolcadik Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója, kilencedik Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatok vezetője, a lista tizedik helyezettje pedig Balaton Anita, a FleishmanHillard Café ügyvezető igazgatója. Érdekesség, hogy a PR-szakembereket tartalmazó listán az ötvenes rangsor jóval több mint felét a hölgyek teszik ki, egész pontosan huszonkilencen szerepelnek.

Fotó: MMOnline

A járvány kirobbanásakor mindenki félt. A bank ügyfelei féltették az egészségüket, a vagyonukat, a vállalkozásukat. A dolgozók féltették az egészségüket és a munkájukat. A szállítók az egészségük mellett aggódtak a vagyonukért, a vállalkozásukért. Ezt a félelmet a banknak folyamatosan szem előtt kellett tartania. Ráadásul – mivel alapvető szolgáltatást nyújt – folyamatosan nyitva kellett tartania a teljes fiókhálózatát, benne a home office-ból kizárt 1700 munkatársukkal. Ehhez jött a Covid válságadó, meg rengeteg 24 órán belül kivitelezendő, szigorító szabályozás is, mint például a lakossági, kkv és vállalati hitelmoratórium, ami 1 millió ügyfelet érintett.

Tehát ilyen körülmények közt kellett folytatni és újabb lépcsőfokot lépni mind az ügyfeleknek szóló külső, mind pedig a belső, a dolgozói márkaépítésben.

Mit csináltak a márkák ebben a helyzetben? Úgy tűnik, hogy rengeteg márka egy kaptafára gondolkodott: együttérzés, szeretet – túl leszünk rajta. De felmerül a kérdés: tényleg ennyi márka kommunikál a társadalmi értékek mentén? Sokan az érzelgősség irányába mentek el és a „fogjunk össze az emberiségért” jelszó jegyében kommunikáltak. Ami nem is gond, ha ez a márka sajátja. Gond akkor van, ha egy márka csak megül egy jelenséget, egy világhírt és megpróbálja kihasználni azt, de amikor a jelenség elcsitul, a márka visszatér a régi, jól megszokott kommunikációjához, például az ár, minőség vagy tradíció kommunikációjához és eltűnik az emberiség iránt érzett felelőssége, empátiája, minden jóérzése. A fogyasztók pedig „túl lesznek rajtuk”, feledékenységükkel köszönik meg az eredeti márkaértékeiktől eltérően, a pillanatnyi érzelmességért kommunikáló márkákat, vagyis elfelejtik a hype-lovagokat.

A K&H Bank más utat választott. A Covid alatt három témára koncentrált: az egészség megőrzésére, a működés fenntartására és arra, hogy reményt adjon a jövőhöz. Akár dolgozói, akár bármelyik ügyfélszegmens kommunikációjáról volt szó. De nem érzelmeket, hanem az ügyféligényt helyezte a középpontba: érzelgősség helyett maradtak a praktikumnál, és nagy hangsúlyt fektetettek a digitális stratégia további erősítésére. Ügyfeleik öt évet ugrottak előre a digitális megoldások használatában, a bank és a biztosító pedig felvette a versenyt a fintech és a neobank szolgáltatásokkal. Mindennapossá vált a mobilbank vagy a digitalizált, okostelefonos kártyahasználat. Külön kiemelendő az idősek, a 60 fölöttiek nyitottsága az újdonságok iránt.

A post-covid időszak legfontosabb üzenete a reményépítés, más szóval a fenntarthatóság. Ez a pénzintézeti szektorban két fontos tevékenységet takar: az egyik a saját működés alacsonyan tartott környezeti lábnyoma, a másik – sokkal nagyobb – terület a zöld programok finanszírozása a hitelezési és a befektetési politika révén. A gazdaság ilyen irányú átalakításában a vállalati ügyfelek támogatása, felkészítése a változásra, s a lakossági ügyfelek irányában a hitelezési és befektetési tanácsadás.

Ezen a ponton szólt bele életünkbe a történelem, az orosz-ukrán konfliktus, és visszazuhantunk a két évvel ezelőtti állapotba, az ügyfél és a szállító megint félti a vagyonát, a vállalkozását, a dolgozó pedig a munkahelyét. A banknak ismét instruktív kommunikációt kell folytatnia. Nincs rubeljegyzés, nincs hrivnya váltás, egyes vállalati ügyfelek nem tudnak fizetni vagy nem kapják meg áruik ellenértékét, nem működnek a menekültek bankkártyái, az orosz bankok embargó alatt állnak. Humanitárius oldalon a K&H Bank több szolgáltatást vezetett be, mint például az ukrán utalások díjmentességét és a segélyszervezetek támogatását adományokkal, s abban bíznak, hogy újra elkezdődhet az építkező, a jövőbe vetett hitet sugalló kommunikáció, mert ez tartja mozgásban a gazdaságot.

Válságok időről időre vannak, sosem lesz „new normal”, csak „never normal” van. Minden válságnak vannak áldozatai. A pénzügyi szférában például most a Sberbank. S minden válság termel ki lehetőségeket. A válságot az éli túl, akinek erős márkája van, s ezt a márkát már békeidőben felépítette. Ha fel is merül egy újabb válsághelyzet, ne próbáljunk mások lenni, mint akik eddig voltunk. Maradjunk önazonosak, mert a márka ereje abban áll, hogy minden körülmények között kitart a saját értékei mellett.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

„A 2008-as válság a vagyonunkról szólt, a covid az életünkről.” – mondta Nóra másfél évvel ezelőtt, amikor legutóbb beszélgettünk a stúdióban. A mai műsorban pedig óhatatlanul az Ukrajna elleni orosz agresszióról kell beszélnünk, ami az életünket és a vagyonunkat egyaránt érinti. A bankszektor a tavalyi évet kiemelkedő profittal zárta, de milyen következményei lesznek a mostani feszült helyzetnek, a szankcióknak?

Beszélünk majd a Márkamonitor egyik kiemelt témájáról, a fenntarthatóságról is, amit a háború árnyékában sem lehet félretenni. Mi a dolga ezen a területen egy banknak, mit jelent az ESG a befektetőknek, csak jó fejek vagyunk a környezettudatossággal, vagy profitot is hozhat?

Kitérünk az innovációra is, ami a pénzügyi szektorban szinte kizárólag a digitalizációról szól. Mennyire vagyunk fogékonyak az újdonságokra, mit tanultunk és mi mindent alkalmazunk napjaink fejlesztéseiből, és barátunk-e fintech?

Végül, de nem utolsó sorban beszélgetünk arról is, mit hoz a piacon a közeljövő.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.