Mit jelent az AI esetében az embertelen? Csak valami ember nélküli jelenséget, vagy olyasmit, amitől tartanunk kell? Az első jelentése elég egyértelműnek tűnik, de mindjárt felmerül a kérdés, van-e AI ember nélkül? A második értelmezés pedig fakultatív, hiszen az ember gyakran szorong az ismeretlentől – erre viszont van megoldás, a megismerés.

Az „Embertelen szép? Embertelen jó?” konferencia nem a fejlesztőkhöz, programozókhoz szól. Az AI értelmezhető technológiaként, de szerintünk maga a technológia a legkevésbé érdekes. A konferencia azt a kérdést vizsgálja, milyen hatással van, lehet az AI a márkaépítésre. Mindent megold az algoritmus? Meghalt a reklám? Tényleg mindent felülír a hatékonyság igénye? Van-e még igény a márkákra? Ha igen, milyen szerepet kap a márkaépítésben a minőség, az ügyfélélmény, a kreativitás? Milyen szerepet kapnak életünkben a robotok?

A résztvevők száma már közel 200 fő, de néhány jegy még elérhető. A konferencia teljes programja és a regisztráció itt érhető el.

A BBC Earth egy, a természeti világot és a tudományos felfedezéseket bemutató csatorna, amely helyi nyelvi változatban kínál prémium factual tartalmakat (tényeken alapuló műsorokat). Műsoraiban a világ vezető dokumentumfilm-készítőinek munkáit mutatja be, egyfajta felfedezőútra invitálva a nézőket.

Az Atmedia jelenleg is három meghatározó nemzetközi médiatulajdonos – a The Walt Disney Company, a Viasat World és a Warner Bros. Discovery – csatornáinak kereskedelmi értékesítését látja el. Portfóliójába többek között olyan világszerte ismert márkák tartoznak, mint a National Geographic, a Disney Channel, a Viasat History, a Discovery Channel, az Eurosport, az ID, valamint a Cartoon Network csatornacsalád. A BBC Studios csatlakozásával az Atmedia nemzetközi brandportfóliója tizennégyre bővült, lefedve számos kiemelten keresett tartalmi kategóriát, így a factual entertainment, a true crime, a sport (beleértve az olimpiai közvetítéseket), a történelem és a kids műfajokat.

„A BBC Studios-szal kötött szerződés egyértelmű visszaigazolása annak, hogy az Atmedia hosszú távon megbízható, kiszámítható stratégiai partner a nemzetközi médiatulajdonosok számára. A BBC Earth reklámértékesítése kapcsán létrejött többéves megállapodás biztos kiindulópont, és bízunk abban, hogy az együttműködést a jövőben tovább bővíthetjük!” – mondta Guttengéber Csaba (nyitó képünkön), az Atmedia Csoport ügyvezető igazgatója.

„A BBC Earth mindazt megtestesíti, amit globális tartalomkészítőként képviselünk: egyedileg válogatott, prémium factual kínálatot, amely kivételes történetmeséléssel és világszínvonalú gyártási minőséggel szólítja meg a közönséget, tökéletes összhangban a magyar nézők elvárásaival. Az Atmedia erős piaci jelenlétére, nemzetközi portfóliókezelési tapasztalatára és mély helyi piaci tudására támaszkodva örömmel indítjuk el ezt az együttműködést, amely szilárd alapot teremt a sikeres, hosszú távú közös munkához” – nyilatkozta Bartosz Witak, SVP, General Manager | CEE, MENA and Turkey, BBC Studios.

A BBC Studiosról

A BBC Studios a BBC Commercial Ltd fő kereskedelmi üzletága. A vállalat az elmúlt üzleti évben 2,1 milliárd font árbevételt ért el, és negyedik egymást követő évben több mint 200 millió font nyereséget termelt. A BBC Studios működése arra épül, hogy egy ötletet zökkenőmentesen végigkísérjen a koncepció megszületésétől egészen a képernyőre kerülésig – és azon túl is.

A vállalat tevékenysége két fő üzletág köré szerveződik: a tartalomgyártó stúdióra (Content Studio), amely televíziós és audio tartalmakat gyárt, fektet be és forgalmaz világszerte, valamint a Media & Streaming üzletágra, amelyhez a BBC márkájú csatornák és szolgáltatások tartoznak – többek között az UKTV, a BBC.com és a BritBox International –, továbbá számos egyesült királyságbeli és nemzetközi vegyesvállalat.

A BBC Studios az elmúlt évben közel 3 300 órányi díjnyertes brit műsort készített az Egyesült Királyságban és világszerte működő műsorszolgáltatók és platformok számára. Tartalmai nemzetközi szinten is elismertek a műfajok és szakterületek széles skáláján, és olyan világhírű brandeket foglalnak magukban, mint a Strictly Come Dancing / Dancing with the Stars, a Planet-sorozat, a Bluey és a Doctor Who.

Saját gyártású műsorok sorával, az első hazai true crime televíziós premierjével, közkedvelt humoristákkal és egy nagysikerű orvosi drámasorozat amerikai adaptációjával vág neki a szezonnak a VIASAT-portfólió. Január végén országos premierként érkezik a VIASAT3-ra a Doki, februárban debütál Kajdi Csaba műsorvezetésével a Cyla Call Center, valamint a Pop, kaja satöbbi 2. évada Anger Zsolttal, márciusban pedig jön A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete című true crime dokumentumfilm-sorozat. A tavaszi felhozatalnak itt azonban nincs vége, hiszen folytatódik a Duma Aktuál és a Dumaszínház, majd jön A felszín alatt című új formátum is, amiben egy elismert pszichológus segít ismert pároknak felszínre hozni a kimondatlan érzéseket.

Doki 1. évad

A VIASAT3 január 29-én 19 órakor országos premierként mutatja be a Doki című orvosi drámasorozatot, amely a világsikerű olasz Doc – Nelle tue mani amerikai adaptációja. A történet középpontjában egy elismert belgyógyász-főorvos áll, aki egy súlyos baleset következtében elveszíti az elmúlt nyolc év emlékeit, és rezidensként kénytelen újrakezdeni pályafutását azon az osztályon, amelyet korábban vezetett. A Sony Pictures Television és a Fox Entertainment Studios műsora az USA-ban olyan jó nézettséggel ment, hogy még az első évad befejezése előtt berendelték a második szezont.

Cyla Call Center –  1. évad

A VIASAT3 és az Invisible Island saját gyártású műsora, a Cyla Call Center február 9-én 19 órakor debütál. A reality-talkshow – amely az All3Media International formátuma, a Celebrity Call Center hazai verziója – egy könnyed hangvételű, szerethető produkció, melyben Kajdi Csaba egy különleges call centert irányít, a tőle megszokott stílusban, sok humorral, iróniával és persze öniróniával.

A néhol vicces, néhol megható epizódokban a házigazda és vendégei fogadják a betelefonálók kérdéseit, a hírességek pedig saját tapasztalataikra, érzékenységükre és személyes nézőpontjukra támaszkodva válaszolnak a hívásokra, legyen szó többek között dilemmákról, családi konfliktusokról, munkahelyi helyzetekről, életvezetési döntésekről és olyan tabutémákról, amelyekről ritkán beszélünk nyíltan.

A produkció egyszerre szórakoztató és emberközeli, a beszélgetések pedig a könnyedség és a kíméletlen őszinteség határán egyensúlyoznak. A cél, hogy Cyla és arany celeb testvérei megmutassák, senki nincs egyedül a problémájával, és sokat segít, ha kimondjuk, ha beszélünk róla – főleg az AI korában, ahol egyre gyakoribb, hogy a számítógéppel, nem pedig egymással osztjuk meg, ami nyomja a lelkünket.

A hetente jelentkező műsor nyolc adásában összesen 32 híresség – Ábel Anita, Balázs Andi, Balsai Mónika, Détár Enikő, Gálvölgyi János, Gáspár Kata, Görög Zita, Gundel Takács Gábor, Horváth Éva, Jakupcsek Gabriella, Járai Máté, Józan László, Kamarás Iván, Kánya Kata, Kovács András Péter, Kovács Patrícia, Mautner Zsófi, Moldován András, Molnár Áron, Nagy Ervin, Nagy Sándor, Náray Erika, Pataki Zita, Pásztor Anna, Szabados Ágnes, Szabó Győző, Szinetár Dóra, Sváby András, Trokán Nóra, Ungár Anikó, Vályi István és Varga Livius – dolgozik majd a nagyon is különleges call centerben.

Pop, kaja satöbbi 2. évad

Február 12-én 22 órakor második évadával és megújult arculattal tér vissza a VIASAT3, a Solaz Media és Anger Zsolt közkedvelt konyhai talkshowja, a Pop, kaja satöbbi, mely ezúttal is a zene és a gasztronómia találkozására épít.

A 8 adásban egy-egy ismert előadó érkezik a konyhába, ahol a közös főzés közben nemcsak izgalmas, eddig nem hallott történeteket, de rögtönzött zenei produkciókat is hallhatunk. Az új szezonban Dér Heni, Dolly, Király Linda, Oláh Gergő, Sipos Peti, Tarján Zsófi, Vastag Csaba és Végvári Ádám váltják egymást a pultnál.

A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete

Március 2-án 21 órakor tévés premierként érkezik a VIASAT3-ra hazánk első true crime dokumentumfilm-sorozata, A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete. A Paprika Studios, az Antenna Entertainment és az RTL Magyarország egyedi koprodukciójaként készült, háromrészes széria a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-megoldásokat is felhasználva tárja fel a kilencvenes évek hírhedt sorozatgyilkosának történetét. A sorozat számos eddig ismeretlen részletet mutat be, ritkán látott archív felvételekkel, exkluzív tanúvallomásokkal és AI által generált illusztratív jelenetekkel kiegészítve.

Duma Aktuál 3. évad és Dumaszínház 4. évad

Idén is a humor az egyik biztos pillére a VIASAT-csatornák kínálatának. Március 8-án 20 órakor 3. évadával tér vissza a VIASAT6-ra a Duma Aktuál, a Dumaszínház közéleti hírmagyarázó és hírfeldolgozó műsora, ahol Kovács András Péter, Litkai Gergely, Elek Peti és Ceglédi Zoltán a stand-up comedy jam session műfajában veszik górcső alá Magyarország és a világ legizgalmasabb történéseit. A poénok itt nem érnek véget: április 17-én 19 órakor vadonatúj önálló estekkel érkezik a Dumaszínház 4. évada a VIASAT3-ra. A képernyőn többek között Rainer-Micsinyei Nóra, Litkai Gergely és friss tehetségek gondoskodnak arról, hogy garantáltan nevetéssel zárjuk a napot.

A felszín alatt 1. évad

A VIASAT3 és a Paprika Studios saját gyártású produkciója, A felszín alatt, valódi érzelmi utazásra hívja a nézőket. A 7 epizódban híres párok az ország egyik vezető pszichológusa, Bibók Bea segítségével kezdenek bele egy közös lelki munkába, melynek célja a problémák felismerése, a konfliktusok feloldása, a fejlődés útján való elindulás. A beszélgetések leginkább egy fő témát járnak mélyen körbe, a párok lelki kihívás elé állnak, és végül útravalót kapnak, hogy tovább dolgozhassanak a kapcsolatukon

Doki 1. évad országos premier: január 29-től minden csütörtökön 19:00-kor a VIASAT3 műsorán!

Cyla Call Center 1. évad országos premier: február 9-től minden hétfőn 19:00-kor a VIASAT3 műsorán!

Pop, kaja satöbbi 2. évad országos premier: február 12-től minden csütörtökön 22:00-kor a VIASAT3 műsorán!

A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete országos tévépremier: március 2-án 21:00-kor a VIASAT3 műsorán!

Duma Aktuál 3. évad országos premier: március 8-án 20:00-kor a VIASAT6 műsorán!

Dumaszínház 4. évad országos premier: április 17-én 19:00-kor a VIASAT3 műsorán!

A felszín alatt 1. évad országos premier: tavasszal a VIASAT3 műsorán!

Fotók:  VIASAT3 / Udvardi Attila, Kaszner Nikolett

Ahogy a mottóból könnyen kitalálható, ezúttal a márkaépítés és a mesterséges intelligencia kapcsolatát vizsgáljuk meg közelebbről. Számtalan kérdés vár válaszra. Jönnek az új technológiák, de vajon megváltozik-e a márkaépítés lényege? Mit szabályoz valójában a jog? Hogyan őrizzük meg mentális egészségünket az AI korában? Mindent megold az algoritmus? Meghalt a reklám? Tényleg mindent felülír a hatékonyság igénye? Van-e még igény a márkákra? Ha igen, milyen szerepet kap a márkaépítésben a minőség, az ügyfélélmény, a kreativitás?

Előadóink ezúttal is a marketingszakma legjobb szakemberei. A részletes program már elérhető a konferencia weboldalán.

Érdemes mielőbb regisztrálni, hiszen a szuperkedvezményes Egg Fee tarifa már csak egy hétig érhető el.

Horváth Magyary Voljc Nórának nem volt sok munkahelye, de mindenütt emlékezeteset alkotott. Immár 24 éve a KBC Group hazai vállalata, a K&H Csoport kommunikációját irányítja. Első témánk: mitől jó egy bank? Mi kell ahhoz, hogy állja a versenyt, sőt, diktálja a trendeket? Erről annak kapcsán beszélünk, hogy a K&H kapta „Az év legjobb bankja Magyarországon” elismerést a The Financial Times gondozásában megjelenő The Banker nemzetközi pénzügyi magazin szakmai versenyén. Kitérünk az új ESG szabályokra, és tisztázzuk, hogyan lesz ebből versenyelőny a bank ügyfelei számára. Milyen feladatok várnak a cégekre, hogyan érdemes elkezdeni a felkészülést, miért jó ez nekik? Rákérdezek arra is, hogy van Kate. Kikkel beszélget mostanában, és milyen hatékonysággal?

Eláruljuk azt is, hogy Nóra előad a Márkaépítés 2026 konferencián, amelynek mottója: „Embertelen szép? Embertelen jó?” Ma esti beszélgetésünk végén pedig kapunk egy kis előzetest a február 26-án sorra kerülő konferenciából.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Tóth Csaba, MEME elnök: „A Big Picture Awards első évében összesen 134 nevezés érkezett, nagy örömünkre szolgál, hogy  29 különböző médiaszolgáltató, gyártócég és produkciós vállalat részéről érkezett pályázat. A nevezések száma és sokszínűsége egyértelműen jelzi számunkra, hogy a hazai szakma széles körben magáénak érzi az újonnan alapított díjat, és presztízsértékű megmérettetésként tekint rá.”

Erős shortlist, kiélezett verseny minden kategóriában

Az 43 fős előzsűri – elismert, független televíziós és médiaszakemberek részvételével – többkörös értékelési folyamat során választotta ki kategóriánként a döntőbe jutott nevezéseket. A bírálat során kiemelt szempont volt a szakmai minőség, az eredetiség, a kreatív megvalósítás, valamint a műfaji keretek tudatos és innovatív használata. A shortlist mezőnye világosan mutatja a hazai televíziós és streaming tartalomgyártás sokszínűségét: a fikciós sorozatoktól az infotainment és dokumentum műsorokon át a szórakoztató formátumokig, a műsorvezetői és alkotói teljesítményektől a vizuális és kreatív megoldásokig.

A tételes shortlist itt megtalálható.

A legtöbb jelölést kapott produkciók

A döntős mezőnyben kiemelkedő számú jelöléssel szerepelnek a sorozatok, ezek közül a „Hunyadi” a legtöbb jelöléssel 7 kategóriában, a „Bróker Marcsi” pedig 6 kategóriában is a shortlistre került, egyaránt jelen vannak az alkotói, technikai és műfaji elismerések között. A sorozatok és fikciós produkciók erős jelenléte jól tükrözi a nagyszabású, magas minőségű hazai sorozatgyártás szakmai súlyát és elismertségét. Szintén több kategóriában szerepelnek a shortlistben olyan meghatározó streaming és televíziós produkciók és formátumok, mint A mi kis falunk, a Pogány Induló: Vajon mit mondana anya, valamint a Most Wanted, jelezve, hogy a zsűri a különböző műfajokban és platformokon megvalósuló kiemelkedő teljesítményeket egyaránt értékelte.

A Big Picture Awards szerepe és jelentősége

A Big Picture Awards célja, hogy átfogó képet adjon a magyar televíziós és streaming iparág állapotáról, és szakmailag megalapozott módon ismerje el mindazokat, akik a képernyőn és a képernyő mögött dolgozva formálják a hazai audiovizuális kultúrát. A díj filozófiája szerint a sikeres műsorok mögött komplex alkotói és szakmai csapatmunka áll, amely egyaránt megérdemli az elismerést. A shortlist összeállítása ennek szellemében nem csupán versenyhelyzetet teremt, hanem szakmai lenyomatot is ad arról, milyen irányok, műfajok és alkotói megoldások határozták meg az elmúlt év magyar televíziós teljesítményeit.

Következő lépés: a végső döntés és a díjátadó gála

A shortlistre került döntősök közül a főzsűri választja ki a Big Picture Awards 2025 díjazottjait. A végső döntés eredményét a szakma ünnepén, a Big Picture Awards díjátadó gálán hirdetik ki.

A díjátadó gálára 2026. január 28-án, a Várkert Bazárban kerül sor, ahol a hazai televíziós és streaming iparág vezető alkotói, döntéshozói és szakmai szereplői együtt ünneplik majd az elmúlt év legkiemelkedőbb teljesítményeit.

A döntős nevezések teljes listája elérhető a Big Picture Awards hivatalos felületein.

A gála főtámogatói a Toyota és a Shell.

Európai felmérések szerint a 13-18 évesek 96 százaléka használt már mesterséges intelligenciát az utóbbi egy évben (40 százalékuk napi rendszerességgel), a tinédzser fiúk 51 százaléka pedig érzelmi vagy „romantikus” beszélgetéseket is folytat ezekkel az eszközökkel. A felnőttek körében sem más a helyzet: az EU-ban dolgozóknak immár 30 százaléka alkalmaz AI-t a munkája során. A Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs friss kísérlete azt mutatta meg, hogy a magas arányszámok ellenére korántsem biztos, hogy jobban felismernénk, mi valós és mi mesterséges. Sőt, a legújabb pénzügyi elemzések szerint mára minden második pénzügyi csalási kísérletnek része valamilyen módon az MI…

Fiatalok, idősek – és az MI

Egy fiú ikerpárnak és nagymamájuknak, valamint két évvel idősebb nővérüknek és egy nagypapakorú férfinak mutattuk meg ugyanazokat a képeket és videókat, és mindannyiuknak arról kellett dönteniük, hogy valódi felvételeket látnak-e, vagy mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. A kísérletben nem szerepeltek csalási szándékkal készült vagy érzelmileg megterhelő „unokás” videók: hétköznapinak tűnő jelenetek, tájképek, portrék kerültek a képernyőre. Volt köztük olyan is, amely első látásra reálisnak tűnt, de valójában abszurd részletet rejtett – például egy badacsonyi „karfiolültetvényt” –, és voltak olyan felvételek, amelyek minden pixele „hibátlan” volt.

A fiatalok magabiztosan keresték az MI tipikus jeleit: furcsa textúrákat, aránytalan színeket, kilógó árnyékokat, „videojátékos” bőrt, apró csúszásokat a szájmozgás és a hang között. Az idősebbek ezzel szemben azt nézték, mennyire életszerű, amit látnak: el tudják-e képzelni a helyszínt, „ilyenek-e” az emberek a valóságban. Bár a kontraszt látványos volt, a tévedések egyik generációnál sem maradtak el.

A kísérlethez kapcsolódóan Mezriczky Marcell deepfake- és MI-kutató részletesen elemezte, hogyan változtatja meg az MI a valóság érzékelésünket. Mint mondta, a fiatalok látszólag előnyben vannak, hiszen belenőttek az MI-eszközök használatába: természetes számukra, hogy a képek és videók lehetnek filterezettek, „megtuningoltak”, akár teljesen szintetikusak is. „Ez a rutin ugyanakkor könnyen túlzott magabiztossággá válik. A fiataloknak kisebb a forráskritikájuk, elbízzák magukat, és nem feltételezik, hogy a digitális módosítás olyan élethű lehet, hogy ők sem veszik észre.”

Az idősebb generáció másképp téved, ők elsősorban az érzelmi meggyőződésre építenek: ha a szereplő hangja, tekintete, gesztusai ismerősnek hatnak, könnyebben fogadják el valódiként a tartalmat. Ez a logika a hétköznapi életben gyakran jól működik, az MI korában viszont éppen ez válik kockázattá. „Az idősebb generáció érzelmi meggyőződés alapján hisz el egy tartalmat. Ez sebezhetővé teszi őket az MI-val felturbózott unokás csalásokkal és manipulált hívásokkal szemben.” Nem véletlen, hogy a pénzügyi szakemberek 56 százaléka a social engineeringet, vagyis a pszichológiai manipulációt tartja ma az egyik legerősebb, MI által támogatott csalási technikának.

A manipuláció új kora: brainrottól a politikai deepfake-ig

Mezriczky Marcell szerint fontos különbséget tenni az egyre többféle MI-tartalom között, mert míg a szintetikus, úgynevezett „brainrot” videók nyíltan vállalják mesterséges eredetüket – szándékosan túlzó, trash-jellegű, szórakoztató alkotások, amelyek nem akarnak valóságosnak tűnni –, a deepfake videók célja épp az, hogy megtévesszenek. Ez az ugrásszerű erősödés akkor vált igazán kézzelfoghatóvá, amikor a technológia „demokratizálódott”, és megjelentek azok a telefonos alkalmazások, amelyek egyetlen szelfiből is hiteles arccserés videót készítenek. A platformok ontják magukból ezeket a tartalmakat, a felhasználók pedig sokszor már nem is tudják, mi készült valósan és mi mesterségesen. A helyzetet tovább rontja, hogy a politikai kommunikációban is megjelent a deepfake, ami – a kutató szerint – „egyfajta legitimációt is ad a technológiának, ami kifejezetten káros példa”.

A deepfake-ek elterjedése nemcsak technikai, hanem társadalmi értelemben is komoly veszélyt jelent. Technikai oldalról nézve már most is egyre nehezebb felismerni a manipulált tartalmakat: a modellek ugyan néha még hibáznak a pislogásban, a bőrtónusban vagy a mozgás finomságaiban, de ezek a hibák gyorsan eltűnnek. A felismerhetetlenség pedig új típusú kockázatokat hoz magával. A beleegyezés nélküli „vetkőztetős” AI-képektől kezdve az unokázós csalásokon, hamis videóhívásokkal és kamu profilokkal pénzügyi kárt okozó átveréseken át egészen a testképzavart erősítő szintetikus képekig és a politikai manipuláció céljából készült deepfake-ekig, a technológia egyre több élethelyzetben válik veszélyforrássá. A pénzügyi szakemberek 44 százaléka már találkozott deepfake-alapú csalási technikákkal, ami jól mutatja, hogy a mesterségesen előállított arcok és hangok ma már valódi anyagi kockázatot is jelentenek.

Mit tehetünk? Lassítás, ellenőrzés, közös felelősség

A kérdés tehát nem az, meg tudjuk-e állítani a technológiai fejlődést, hanem az, hogyan alkalmazkodunk hozzá. Mert szabályozások elméletileg már most is vannak: az EU-s AI Act például előírja, hogy a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat egyértelműen jelölni kellene, mégsem szerepel mindenhol ez a jelzés. A jogalkotás rendkívül lassú, a technológia pedig közben óriási léptekkel halad előre. A kutató szerint az oktatásra kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, hiányzik ugyanis az MI-specifikus média- és digitális műveltség beépítése az iskolai tantervbe.

Mezriczky úgy gondolja a mindennapi biztonság egyik alapja egy egyszerű, de annál fontosabb reflex lenne: „Hiába kényelmetlen, inkább ellenőrizzünk mindent háromszor.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy erős érzelmi reakciót kiváltó videó vagy hangüzenet esetén nem azonnal cselekszünk, hanem más csatornán is ellenőrizzük az információt, és nem hozunk átgondolatlan pénzügyi vagy bizalmi döntést egyetlen impulzus alapján. Ez különösen fontos a pénzügyi manipulációk esetében, ahol a csalók gyakran banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy a család egy tagjának adják ki magukat. Az ilyen rosszindulatú próbálkozások kivédésének legegyszerűbb módja, ha van egy „családi jelszó” – egy olyan szó, amit csak a valódi személyek ismerhetnek: így ha ezt nem mondják ki, biztosak lehetünk benne, hogy a hívás nem valódi. Fontos továbbá, hogy a bank sosem kér jóváhagyási kódot, belépési adatot, nem kér arra, hogy „tesztforgalmat” indítsunk vagy „biztonsági számlára” utaljunk. Ha ilyet látunk, az biztosan csalás.

Kardos Ferenc, a Médiaunió ügyvezetője szerint a kísérlet legfontosabb tanulsága az volt, hogy egyik generáció sem sebezhetetlen: „A kísérlet megmutatta, nem az számít, ki mennyi időt tölt a digitális térben – egyik generációnak sincs biztos kapaszkodója. A fiatalok technikai jelzésekre hagyatkoznak, az idősebbek a tapasztalataikra, de a mesterséges intelligencia mindkét logikát képes kijátszani.”

Másképp gondolkodunk, másképp hibázunk, mégis ugyanazokkal a kockázatokkal nézünk szembe. A mesterséges intelligencia nemcsak a technológiáról szól, hanem arról is, hogyan tanulunk együtt eligazodni egy olyan világban, ahol mindannyiunknak újra kell értelmezni a látottakat.

„A kulcs te vagy!” kampányról

Feltört bankszámla? Adatlopás? Online átverés? Ezek csak másokkal történhetnek meg – vagy mégsem? Két csoportja van azoknak, akik még nem voltak áldozatai mindennapjaink online visszaéléseinek: az egyik a tudatos és következetes felhasználók, a másik pedig a szerencsések. Az utóbbiak vannak többségben – és veszélyben. A Médiaunió Alapítvány 14. társadalmi célú kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint hogy edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. „A kulcs te vagy!” kampányban a Médiaunió szakmai partnere a KiberPajzs Program és a Magyar Bankszövetség.

Az összesen 1600 döntéshozó bevonásával készült kutatás szerint az adóosztályok jelenleg egyszerre néznek szembe példátlan geopolitikai feszültségekkel, szabályozói nyomással és a munkaerőhiányból adódó nehézségekkel. Tízből nyolc válaszadónak a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb jogszabályi kihívást, ami véleményük szerint összességében növelni fogja az adóterhelésüket. Ugyanakkor csupán töredékük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésére. A megkérdezettek többsége szerint az adatok és az MI összehangolt kezelése hozhatna valódi áttörést az adózásban, de alig több mint a válaszadók felének van hosszú távon működőképes terve ennek eléréséhez.

A kutatás résztvevői úgy látják, az új technológia nagyban hozzájárulhat az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány enyhítéséhez is. A válaszadók közel kétharmada szerint a tapasztalt adószakemberek nyugdíjba vonulása jelentős hatással lesz a mindennapi működésükre. Sokan attól tartanak, hogy a pályakezdő könyvelők csökkenő száma miatt nehezebb lesz pótolni a kieső tudást. A szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az MI segítségével viszont több mint kétszeresére növelnék az olyan stratégiai tevékenységekre szánt időt, amelyekhez átfogó iparági ismeretre van szükség.

„A mesterséges intelligencia önmagában nem csodafegyver, hiszen akkor teremt valódi értéket, ha felkészült szakemberek strukturált adatok és átgondolt működési modellek alkalmazásával jól meghatározott célokra használják ki a képességeit. Azok a vállalatok, amelyek most időt és pénzt fektetnek az adózási és pénzügyi funkciók átalakításába, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. A kérdés ma már az, hogy a cégek hajlandók-e elég gyorsan és bátran dönteni ahhoz, hogy ne csak kövessék, hanem formálják is a piaci változásokat” – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.

A válaszadók a piaci elvárásoknak megfelelően jelenleg MI-képességekkel rendelkező csapatokat alakítanak ki. Szinte minden cégnél a meglévő munkatársak átképzését tartják a legfontosabb feladatnak, a válaszadók közel háromnegyede adatkutatókat és adótechnológiai szakértőket is toboroz, tízből nyolcan pedig külső szakértőkre is támaszkodnak. A társaságoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik egyszerre értenek az adózáshoz, az adatelemzéshez, a technológiához, és képesek a szervezet átalakításában is részt venni.

Az elemzés egyik fő tanulsága, hogy az elektromos autózás térnyerésével a „tankolás” fogalma megszűnt. Míg a belső égésű járművekkel járók inkább ritkán, nagyobb mennyiséget tankolnak, erre dedikált tevékenység és időkeret során, addig az e-autósok a hétköznapi rutin részeként, gyakrabban, kisebb adagokban töltenek – mindig ott és akkor, ahol éppen dolguk van. Ez a változás a magyar e-mobilitás kultúrájában már most érezhetően formálja a töltőinfrastruktúra használatát.

Hétköznap duplázunk, hétvégén úton vagyunk – két külön töltési világ

A Parkl adatai azt mutatják, hogy saját töltőiken – mivel ezek elsősorban irodaházakban és városi parkolóhelyeken működnek – hétköznap nagyjából kétszer annyi töltés történik, mint hétvégén. Hétköznapokon a publikus és munkahelyi infrastruktúrán a reggeli, 7–9 óra közötti idősávban rajzolódik ki az első csúcsidőszak: ekkor érkeznek be tömegesen a munkahelyekre, viszik a gyerekeket bölcsődébe, óvodába, iskolába, és gyakran ilyenkor ejtik meg a kisebb bevásárlást, ügyintézést is. A munkanapokon összességében sokkal több a kötött, ismétlődő megállás, amikor a jármű néhány perctől akár több órán át nyugalomban van – ez teremti meg a töltés lehetőségét.

A publikus országos hálózat, elsősorban az EDRI töltői esetében szintén jól kirajzolódnak a hétköznapi csúcsok: a reggeli 8–10 óra közötti sávban a munka előtti ügyintézés, a délutáni–kora esti 16–19 óra közötti idősávban pedig a munka utáni feladatok, bevásárlás és hazautazás köré szerveződnek a töltések. Ilyenkor az autó jellemzően rövidebb időre áll meg, ezért különösen felértékelődnek a nagyobb teljesítményű, gyorsabb töltési lehetőségek.

Hétvégén ezzel szemben lazább a városi ritmus: kevesebb a tipikus „megállok és közben töltök” helyzet, több a hosszabb utazás és a szabadidős program, és a töltések nagy része „áthelyeződik” otthonra vagy útközbenre. A Parkl adatai szerint hétvégén elsősorban a délelőtti–kora délutáni, 10–14 óra közötti idősávban figyelhető meg aktivitási csúcs. Ilyenkor jellemzően vásárlás, szabadidős programok és utazás közben töltenek a felhasználók. Utóbbi során ráadásul egyre nagyobb arányban veszik igénybe a töltőhálózatokat egy applikációba tömörítő roaming töltés szolgáltatást is. Ezt egészíti ki a publikus országos hálózat: az EDRI forgalmi adatai alapján éppen hétvégén és ünnepnapokon – különösen a hosszú hétvégéken és a karácsonyi időszakban – ugrik meg látványosan a használat, amikor az autósok hosszabb utakra indulnak, kevesebbet tudnak otthon tölteni, és a nagy teljesítményű, autópálya- és főútvonal-közeli töltőkre támaszkodnak.

A tél nemcsak hidegebb – töltésigényben is érezhetően intenzívebb

Ami a szezonális használatot illeti: továbbra is a hideg, őszi és téli hónapokban töltik többet az autójukat. Ennek oka a használati tulajdonságokban keresendő: ilyenkor egyrészt a fűtés igényel extra energiát, illetve az alacsony hőmérséklet hatására az akkumulátorok is mintegy 10-20 százalékkal kevésbé hatékonyak. Ez természetesen a töltési igényekben is látványos növekedést okoz, amivel az üzemeltetőknek és az autósoknak is számolniuk kell az őszi és téli hónapokban.

Gyorsuló világ: az AC és DC töltők teljesen más élethelyzeteket szolgálnak ki

A Parkl által elsősorban irodaházakban és vállalati telephelyeken üzemeltetett több ezer AC töltőt átlagosan közel 6 órán át, a nagyobb teljesítményű DC töltőket pedig 54 percet használják egy töltés alkalmával. Ennek oka, hogy az irodaházi környezetben jellemzően kevesebb az autók töltésére felhasználható áram, így a töltés is lassabb. Ezt a gyakorlatban ellensúlyozza azonban az, hogy a munkavállalók autói általában a teljes munkaidő alatt, akár 8-9 órán át is egyhelyben állnak.

Ezzel szemben az EDRI országos lefedettségű, publikus infrastruktúrájában már csupán mintegy 2 órás átlag AC és fél órás DC és HPC (nagy teljesítményű villámtöltés) időtartamok a jellemzőek. A nagyobb teljesítményre persze szükség is van, mivel a vizsgált töltőket átutazóban, vagy akár épp csak egy bevásárlás, ügyintézés ideje alatt használják az elektromos autósok. A felvett energiamennyiség is látványosan nő: a Parkl adatai alapján 2021 óta az AC töltések során felvett energia 57%-kal, a DC töltések alkalmával pedig közel 128%-kal emelkedett. Jelenleg az AC töltőkön egy töltéssel az autók átlagosan 13 kWh, a DC töltőkön pedig 20,5 kWh energiát vesznek fel, ami az autók és a töltőberendezések teljesítményének gyors fejlődésével magyarázható.

“A töltési infrastruktúra az elektromos autókkal együtt fejlődik. Ez mind az egy-egy töltés alkalmával felvett teljesítményben, mind a töltőpontok számának rohamos növekedésében is tetten érhető. Ezek együttes hatásának köszönhető, hogy ma már elektromos autóval is bátran nekivághatunk akár több ezer kilométeres utaknak is: sem az autó, sem az infrastruktúra nem fogja cserben hagyni az utazót a Közép-Kelet-Európai régióban. Ez ráadásul a Parkl roaming töltés szolgáltatásával minden eddiginél kényelmesebbé is vált.” – tette hozzá Somogyi Zsolt, a Parkl alapító-ügyvezetője.

A „kettős funkciójú” helyszínek a legnépszerűbbek – és ez sokat elárul a jövőről

Mind a két cég adatai alapján kiemelkedően nagy a forgalom azokon a töltőkön, amelyek autópályák közelében, vagy városi átmenő-forgalmi csomópontok mellett találhatóak. Ezek azok a helyek, ahol az „út közbeni” és a „célállomás” típusú töltési helyzet találkozik, így egyszerre tudják kiszolgálni a hosszabb utazásokat és a rövid, napi rutinokat. Ez egy nagyon erős trendet jelez: a jövő e-mobilitási infrastruktúrája ott lesz igazán hatékony, ahol ez a két töltési logika találkozik.

„A Parkl és az EDRI adatai összességében azt mutatják, hogy Magyarországon az elektromos autózás már nem elszigetelt jelenség, hanem kiforrott, jól mérhető felhasználói ritmusokon alapuló közlekedési forma. A töltés a mindennapi élet részévé vált – nem külön megállóként, hanem a napi teendők természetes kísérőjeként jelenik meg. A téli időszak intenzívebb töltései, a gyorsabb töltési technológiák térnyerése és a célállomásos töltések növekvő szerepe mind azt jelzik, hogy a magyar e-autós társadalom egyre tudatosabban és hatékonyabban használja az elektromos mobilitás lehetőségeit” – hangsúlyozta Boros Péter, az E.ON Drive Infrastructure Hungary ügyvezetője.

Szoboszlaiéknak nagyon kellett már egy siker, hiszen a bajnokságban az utolsó 5 meccsükből csak egyet tudtak megnyerni, de a BL-szereplésük is felemás, legutóbb nagyon kikaptak otthon az Eindhoventől. Ezúttal viszont sikerült a javítás. Milánóban nagyon kemény volt a meccs az Inter ellen, az utolsó percekig úgy nézett ki, hogy be kell érniük gól nélküli döntetlennel. De a 88. percben büntetőhöz jutottak a vendégek, és Szoboszlai kíméletlenül bevágta. Ezzel a győzelemmel a Liverpool bekerült az első nyolcba, sima továbbjutásra áll.

A Bayern ráijesztett a szurkolóira, a szívósan védekező Sporting ugyanis egy kontrából vezetést szerzett. A bajoroknak keményen kellett küzdeniük a győzelemért, de végül sikerült bedarálniuk a portugálokat. A német csodagyerek,a 17 éves Karl ezúttal is betalált.

A Barcelonától idén az lenne meglepetés, ha nem kerülne hamar hátrányba a csapat. Ma este is ez történt, a Frankfurt megérdemelten vezett félidőben. A hazaiak enerváltan, ötlet nélkül játszottak, nem jöttek be a cselek, rossz helyre mentek a passzok. De a katalánok nagy szerencséje, hogy amikor a kulcsemberek, Yamal, Raphinha, Lewandowski nem találják a góllövő cipőjüket, akkor van, aki eldönti helyettük a mérkőzést. Ezúttal a francia jobbhátvéd, Koundé két fejesgólja hozta el a megváltást.

A nap meglepetése a Chelsea bergamói veresége, de arra sem sokan fogadtak volna, hogy a Liverpoolt legutóbb legázoló PSV otthon kap ki az Atléticótól.

Kajrat Almati (kazah)–Olympiakosz (görög) 0:1
Bayern München (német)–Sporting CP (portugál) 3:1
Internazionale (olasz)–Liverpool (angol) 0:1
FC Barcelona (spanyol)–Eintracht Frankfurt (német) 2:1
Atalanta (olasz)–Chelsea (angol) 2:1
Tottenham Hotspur (angol)–Slavia Praha (cseh) 3:0
PSV (holland)–Atlético Madrid (spanyol) 2:3
Monaco (francia)–Galatasaray (török) 1:0
Union Saint-Gilloise (belga)–Olympique Marseille (francia) 2:3

A fotó forrása a Liverpool Facebook oldala