A teljesítmény globális szimbólumaként számon tartott Effie az egyetlen olyan szakmai megmérettetés, ahol a marketing célok hatékony megvalósítása áll a középpontban.

A Reklám Világszövetség (IAA) Magyarországi Tagozata és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) szervezésében idén 20. évfordulóját ünneplő hazai Effie-re nevezni ezúttal az elmúlt időszak legnagyobb kihívásait, rendhagyó körülményeit magában foglaló 2020. január 1 – 2021. március 31. közötti 14 hónapjában Magyarországon megvalósult bármilyen típusú, bizonyítottan hatékony marketingkommunikációs aktivitással lehetett, a nemzetközi Effie standard szerint szabályozott nevezési rendszerben.

A szakmai megmérettetésre bárki nevezhet, függetlenül a vállalat (megbízó, ügynökség), vagy rendelkezésre álló büdzsé nagyságától, és attól, hogy kis helyi, vagy nagy országos, egyszeri vagy folyamatos marketing tevékenység valósult meg sikeresen. A verseny szervezői – reflektálva azokra a marketing és üzleti kihívásokra, amelyekkel az iparágban dolgozó csapatoknak meg kellett küzdeniük az elmúlt nehéz időszakban -, az idei versenyen új kategóriákat indítottak: Kríziskezelés, Influencer marketing és Adatvezérelt marketing témákban, amelyek relevanciáját a beérkezett nevezések igazolták.

A versenyben azok a pályázók számíthatnak Bronz, Ezüst, Arany Effie díjra, akik a 4 részből álló nevezési dokumentumban (1. Kihívás, háttér, célok; 2. Insight, stratégia; 3. Megvalósítás; 4. Eredmények) körültekintően mutatták be, hogy milyen konkrét helyzettel kellett szembesülni, hogyan reagáltak ebben a helyzetben a versenytársak és az egész piaci szegmens, miért bizonyult a nevezésben bemutatott hatékony marketing tevékenység a versenytársénál eredményesebbnek, valamint a kitűzött célok tükrében elért kiváló eredményeiket igazolni is tudták.

A pályaművekben szereplő üzleti információk bizalmas kezelését több intézkedés, kötelező elem biztosítja a zsűrizés során, ennek első lépése, hogy a zsűritagok az értékelés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot fogadnak el.

Az Effie megkérdőjelezhetetlen szakmai elismertsége többek között a széles iparági tudásra épülő alapos és minden részletre kiterjedő zsűrizésnek köszönhető. Ennek tükrében már a döntőbe jutás is kiemelkedő teljesítmény, hiszen a benevezett hatékony kampányok közül továbbjutók minősülnek a leghatékonyabbaknak, pályaműveik pedig a legsikeresebbeknek. A verseny lebonyolítását a nemzetközi Effie mellett közjegyző is felügyeli.

Idén a legtöbb döntős pályaművet az ACG, a Mindshare, a Mito, a Publicis Goupe és a Wavemaker tudhatja magáénak. A legtöbb döntős pályamű a Branded Content, az Image, a Kríziskezelés és a Társadalmi célú kampányok (Márkák, vállalatok – CSR illetve Nonprofit szervezetek – egyéb) kategóriában várja a Bronz, Ezüst, Arany Effie helyezéseket.

Az Arany Effie díjasok közül idén is, a szakma legtapasztaltabb ügyfél- és tanácsadói oldali szakembereiből álló külön zsűri dönt a legnagyobb elismerés, a Platina Effie odaítéléséről.

A Microsoft Innovációs Különdíjat is kiosztják, ezt a díjat az új infokommunikációs technológiák úttörő, újszerű használatával megvalósított innovatív, eredményes marketing megoldások ösztönzésére hozta létre a Microsoft és az Effie Hungary 2019-ben. A második fordulós zsűritagok által e díjra legtöbb jelölést kapott pályaművek közül a Microsoft elnökletével szintén külön zsűri dönti el a nyertest.

Az idei díjazottakat, valamint teljesítményük alapján a Leghatékonyabb Megbízót és a Leghatékonyabb Ügynökséget a november 22-én este 8 órakor kezdődő online Díjátadón hirdeti ki az Effie Awards Hungary.

Az Effie díj egy globális, egyedülálló, komplex rendszer, amelyből az egész marketingkommunikációs iparág profitál. Tükröt tart, értéket közvetít, fejlődésre ösztönöz, felhívja a figyelmet a nagyszerű ötletekre, újszerű gondolkodásmódra – inspirálva a következő évek marketing szakembereit is.

A teljesítmény globális szimbólumaként számon tartott Effie a marketingkommunikáció legfőbb célját, a hatékonyságot, eredményességet díjazza. A 20. hazai Effie-re ezúttal 2020. január 1 – 2021. március 31. közötti, Magyarországon megvalósult bármilyen típusú, eredményes marketingkommunikációs aktivitásokkal lehet pályázni, az Effie globális standard alapján elkészített és beadott pályázati lapjával. Bárki pályázhat, függetlenül a büdzsé nagyságától, a vállalat (megbízó, ügynökség) nagyságától, és attól, hogy kis helyi, vagy nagy országos kampányról van szó. Az értékelési rendszerben kiemelt figyelmet és súlyozást kap a mért eredmény számokkal, adatokkal történő bizonyítása, az adat forrásának megjelölésével. Idén is kiosztják a Microsoft Innovációs Különdíjat.

Az Effie nevezési határideje június 25, a kedvezményes gyors regisztráció határideje április 30.

A hazai Effie szervezői – reflektálva azokra a marketing és üzleti kihívásokra, amelyekkel az iparágban dolgozó csapatoknak meg kellett küzdeniük az elmúlt nehéz időszakban -, az idei versenyen új kategóriákat indítottak: kríziskezelés, influencer marketing és adatvezérelt marketing témákban eredményes aktivitások számára.

„Bármely kategóriáról legyen szó, tavaly mindannyian rendhagyó körülményekkel találtuk szemben magunkat. Egyesek számára a hatékonyság a veszteségek megállítását és a túlélést jelentette, mások számára a hatékonyság egy minden korábbinál nagyobb profitot eredményezett, amit egy éles, de sikeres fordulattal lehetett elérni.

Ha adhatunk egy tippet az idei nevezéshez: érdemes körültekintően bemutatni, hogy milyen konkrét helyzettel kellett szembesülni, hogyan reagáltak a versenytársak és az egész piaci szegmens, miért bizonyult a nevezésben bemutatott marketing tevékenység a versenytársénál eredményesebbnek. Ez nagyszerű lehetőséget ad a zsűritagok számára, hogy teljes mértékben átlássák és megértsék a nevezésben foglaltakat, és egyértelműek legyenek számukra az elvégzett munka kiemelkedő érdemei, s ezek alapján értékelhessék a pályaművet – ahogy minden évben teszi a 120 fős szakmai grémium több fordulóban” – hívták fel a figyelmet a szervezők. A díj elnyerését segítendő, idén is több alkalommal tartanak a nevezőknek webináriumot, az elsőt április 28-án.

Az Effie díj egy globális, egyedülálló, komplex rendszer, amelyből az egész marketingkommunikációs iparág profitál. Tükröt tart, értéket közvetít, fejlődésre ösztönöz, felhívja a figyelmet a nagyszerű ötletekre, újszerű gondolkodásmódra – inspirálva a következő évek marketing szakembereit is.

Nyitóképünk a 2019. évi díjátadón késszült. 

A Synergy Research Group felmérése szerint a cloud növekedés hozta az elvárt piaci erősödést: az első negyedév felhőalapú infrastruktúra és platformszolgáltatásokra fordított összege elérte a 29 milliárd dollárt, ami 37% -kal növekedett 2019 első negyedévéhez képest. John Dinsdale, a Synergy Research Group vezető elemzője úgy látja, hogy bizonytalan időkben a nyilvános felhő rugalmasságot és biztonságot nyújt olyan vállalatok számára is, amelyek a napi működésük fenntartásáért küzdenek.

Már az 50-es években, a Mainframe technológiával kezdetét vette az a törekvés, hogy a rendszerek hatékonyan szolgálják ki a vállalatok erőforrásigényét. A központosított rendszerektől az elosztott rendszereken át mára visszajutottunk a méretgazdaságos és központosított erőforrásokhoz. Napjainkban főként üzleti agilitást, vagyis adaptív, gyorsan követő képességet, környezeti intelligenciát várnak el minden területen: az operációban, a pénzügyekben és az IT-ban. A felhő technológia a költségek oldaláról úgy támogatja az üzleti modellt, hogy a „fizess azért, amid van” helyett a „fizess azért, amire szükséged van” szemléletet nyújtja.

Az AWS Cloud Value Frameworköt több száz esettanulmány alapján alakították ki annak érdekében, hogy a vállalatok számára mérhető legyen a cloud üzleti értéke, elemei: a költségcsökkentés, a munkaerő és működési hatékonyság, az üzleti agilitás. Ezen értékek mentén lehet mérni, hogy milyen megtérülése van a felhő alkalmazásának.

A TC2 összeállított néhány szempontot, mely segíthet abban, hogy válsághelyzetben milyen döntéseket érdemes átvizsgálni, melyek hozzájárulnak a költségcsökkentéshez:

• megoldható-e a lefelé skálázás, vagyis downscaling,
• transzparens-e a költségszerkezet és
• azon lehet-e változtatni?
• tudom-e csökkenteni a TCO-t (Total Cost of Ownership)?

A COVID-19 megmutatta, hogy a nem várt körülményekre a tradicionális informatikai eszközeivel nagyon nehéz, szinte lehetetlen jól reagálni. A felhőinformatika azonban valós, K+F alapú üzleti modellt, szervezeti gondolkodást és fejlődést tesz lehetővé.

További felmérések a cloud piac alakulásáról

A Snow Software felmérése szerint mivel egyre több vállalatnál távmunkában dolgoznak a munkatársak, át kell értékelni az operatív munkákat, ez pedig azzal jár, hogy a felhő stratégiát az új normalitás szerint kell működtetni. A felhőstratégián belül a legnépszerűbb változások a felhő migrációjának felgyorsítása (45%), a digitális transzformáció felgyorsítása (41%), és a hatékonyság érdekében az összes technológia holisztikus vizsgálata (29%). A megkérdezett IT vezetők 80 %-a azt nyilatkozta, hogy a járvány következtében növekedett a felhő használata a cégnél, és pozitív irányban változott a munkatársak attitűdje az IT irányában.

A GlobalData és a Telstra több kontinens IT és üzleti döntéshozói körében végzett felmérést, mely megmutatta, hogy a cégvezetők szerint a járvány olyan változásokat hozott a vállalatok életében, melyek velünk maradnak. A hirtelen leállás rámutatott arra, hogy a hálózatoknak fontos szerepük van a távoli munkavégzésnél és a mobil munkavállalók összekapcsolásában. A járvány több szervezetet felkészületlenül ért, ezért jelentős változások mentek végbe az IT büdzsék elosztásában. Ennek egyik következménye, hogy az üzleti szféra ma már adaptálja a cloud mentalitást.

A harmincéves fennállását ünneplő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a versenyképesség javítását tekinti a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatnak, amely a szervezet által idén aktualizált javaslatcsomagjának is a gerincét adja – mondta el Tolnay Tibor az idén huszadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. A VOSZ elnöke hozzátette: ez csakis a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg.

Tolnay Tibor beszédében kifejtette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint a harmadik negyedéves GDP-adat, amely 5,2 százalékos volt. Az különösen jó fejlemény, hogy az egyes iparágak önmagukban is növekedni tudtak. Az egyik legfontosabb eredmény ezen a téren a beruházások növekedése, amelynek mértéke mintegy 20 százalékkal nőtt.

Bérek és közterhek

Örvendetesnek nevezte beszédében az elnök a foglalkoztatás bővülését is, amelynél külön kitért a bérek növekedésére. A lakossági fogyasztás – mint a növekedés egyik hajtóereje – elválaszthatatlan a jövedelmek növekedésétől. Éppen ezért örvendetes az a tény, hogy a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig mintegy 40 százalékkal emelkedett két év alatt. A bérek kapcsán Tolnay Tibor megjegyezte: sajnálatos, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetéseken nem született bérmegállapodás, a jövő évi emelés mértékéről így a kormány dönt majd.

A vállalkozások számára az egyik legfontosabb kérdés a közterhek mértéke, amelynek területén szintén volt előrelépés, de az Európai Unióban Magyarország még mindig az ötödik helyen áll az adóék mértékében. „Ezen lenne még mit faragni” – jegyezte meg a VOSZ elnöke.

Tolnay Tibor végül az állammal való partnerség fontosságát hangsúlyozta a 4. ipari forradalom vívmányainak elterjesztéséért, amelyről kijelentette: a modernizáció csak a vállalkozások és az állam szoros együttműködésével lehet sikeres.

Jó a gazdaság megítélése

2013 óta növekszik a magyar gazdaság, amelynek bővülési üteme mára meghaladja az Európai Unió növekedésének mértékét – mondta el a rendezvényen Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint mindez megadja a reményt arra, hogy – amint a rendszerváltozáskor sokan hitték – Magyarország felzárkózik a nyugati gazdaságokhoz. „Abban bízunk, hogy a gazdasági növekedés éves szinten 4 százalék felett maradhat a következő években is” – tette hozzá.

Mint elmondta, a magyar gazdaság megítélése jó, a külföldi vállalkozások és a hitelminősítők egyaránt elismerik a stabil, támogató környezet eredményeit. Ennek eredményeképp a magyar államadósság finanszírozása is könnyebb és olcsóbb. A javuló környezet megadta a lehetőséget arra is, hogy a közterhek csökkenjenek, amelytől nem független, hogy a foglalkoztatás is jelentősen bővült. „2010-ben sokan kételkedve fogadták, hogy lehet-e egymillió új munkahelyet teremteni a magyar gazdaságban. Ma 800 ezerrel több van, mint akkor, és egyes területeken már munkaerőhiány mutatkozik.”

Hatékonyabban kell termelni

A versenyképességet kiemelte beszédében Varga Mihály is. Mint elmondta: egy holland ugyanannyi idő alatt két és félszer annyi értéket termel, mint egy magyar, és nem azért, mert utóbbi ne lenne eléggé szorgalmas. Látunk még lehetőséget a továbblépésre a beruházásokban, a közmunkások, nők, valamint szépkorúak foglalkoztatásának növelésében. A beruházásokat illetően a pénzügyminiszter a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az a cél, hogy a magyar gazdaság elmozduljon a járműipari dominanciától, és más ágazatokban, így élelmiszer-, valamint gyógyszeriparban, valamint energetikában is legyenek fejlesztések. „Nem baj az sem, ha csak 3 százalékkal nő a gazdaság, ha a növekedés szerkezete kedvezőbb” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került a kiemelkedő vállalkozói teljesítmények elismeréséül. Így az arra érdemesek Magyar Gazdaságért Díjat, Miniszteri Elismerő Oklevelet és Év Vállalkozója Díjat vehettek át Varga Mihálytól és Tolnay Tibortól. Magyar Gazdaságért Díj elismerésben kilencen részesültek, Miniszteri Elismerő Oklevelet három vállalkozó érdemelt ki.

A VOSZ megyei tagszervezetei, illetve további érdekvédelmi szervezetek előterjesztése alapján 64-en részesültek az Év Vállalkozója Díj kitüntetésben.

Most első alkalommal adták át országosan a VOSZ újonnan alapított kitüntetését, a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat, az elismerést Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója kapta.

Az Atmedia és a QuintilesIMS kutatása szerint a televízió más médiumoknál – és még a legtöbb árpromóciónál – is jelentősebb mértékben növeli a piaci részesedést.

Az Atmedia tévés sales house-ként feladatának tartja a televíziós hirdetési iparág erősítését, építését is. A vállalat 2016-ban a GfK-val közösen egy új, a korábbiaktól merőben eltérő elemzést készített a különböző médiatípusok FMCG termékek értékesítésére gyakorolt hatásának összehasonlításáról, és bebizonyosodott, hogy a televízió jobban hat az FMCG termékek értékesítésére, mint bármely más médiatípus.

2017-ben az OTC piacra készítettek elemzést arról, hogy a különböző médiatípusokon történő hirdetések hogyan hatnak a márkák értékbeli piaci részesedésére. Ebben az Atmedia partnere a nemzetközi QuintilesIMS volt. (Az IMS a gyógyszeripar „nézőmérője”: a piaci adatoktól a komplex menedzsment tanácsadásig, a klinikai kutatástól a piacra lépésen át, egészen az érett szakaszig a gyógyszeripari szereplők partnerei, nagy tapasztalattal bír a promo mix optimalizálásban.)

A kutatás

A különböző médiatípusok összehasonlíthatóságának érdekében első lépésként a szakembereknek kellett találniuk egy közös nevezőt: vették a listaáras hirdetési költéseket a Kantar Mediától, amit az MRSZ net/net költésadatok és a Kantar listaáras költések közötti különbséggel diszkontáltak, így kaptak becsült net/net költéseket médiatípusonként és márkánként. Az értékesítési adatokat az IMS 670 gyógyszertárból álló paneljéből nyerték, ami a patikauniverzum közel 30 százaléka, mind a patikaszámot, mind pedig a forgalmat tekintve, és a felhasznált adatok kasszagépekből származtak. A harmadik adatforrásuk a Nielsen Közönségmérés volt, ahonnan a 18-59-es EQ GRP adatokat használták, márkánként, heti bontásban.

A kutatók a vizsgálat során 5 terápiás csoporton belül 15 különböző márka kampányait elemezték 3 éves időtávon (2014-2016) heti bontásban és médiatípusonként. Az elemzés során megnézték a net/net médiaköltés valamint a piaci részesedés heti együttmozgását márkánként, és médiatípusonként valamint meghatározták a költések által generált növekményt a piaci részesedésben. A televízió esetében további vizsgálat készült a 18-59 EQ GRP-t és a piaci részesedést tekintve.

Ezen túlmenően a szakemberek statisztikai modellt építettek márkánként, terápiás csoportonként, valamint az összes vizsgált brandre együttesen médiatípusonként, valamint a teljes hirdetési aktivitásra együttesen is. A statisztikai modellezésre azért volt szükség, mert egy márka értékesítését a média mixen kívül sok minden befolyásolja, de ebben az esetben csak a különböző médiatípusok hatásait nézték.

A kutatás számára létrejött egy hatalmas adatbázis (15 márka 156 heti hirdetési aktivitása egy 2340 soros adattáblában), amely lehetővé tette a különböző egyéb értékesítést befolyásoló tényezők – a márka pozíciója, üzenete, a kampányt támogató egyéb aktivitások, promóciók, a piaci folyamatok, versenytársak aktivitása, szezonalitás, fogyasztói magatartás, egyéb aspektusok kiszűrését. Ezután nézték meg a szakemberek a különböző médiatípusokon való net/net költések márkák piaci részesedésre gyakorolt hatását, valamint a televíziós ratingek hatását is. A vizsgálat – a módszerből adódóan – csak a költések és a ratingek rövidtávú hatásaira korlátozódott, a költések és a ratingek egyéb pozitív hosszabb-távú hatásaira nem terjedt ki (márkaépítés, ismertségnövelés stb.).

Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója (a képen) a vizsgálat jelentőségét a következőképpen foglalta össze: „Idén sem média oldalról közelítettünk, nem azok jellemzőit kutattuk (márkaismertség építő képesség, reklámfelidézés, hirdetési környezet stb.), hanem kiemelkedően nagy adatmennyiség alapján a különböző médiumoknak a márkák értékesítésére, a piaci részesedésre gyakorolt hatását vizsgáltuk, a valós értékesítési adatok alapján. Tudomásunk szerint eddig ilyen vizsgálatot Magyarországon rajtunk kívül nem készítettek és publikáltak. Tavaly az FMCG-t elemeztük a GfK-val, idén az OTC szektort a QuintilesIMS-sel, amivel lefedtük a két legnagyobb televíziós hirdetői ágazatot.”

A kutatást a QuintilesIMS részéről Witzl Ákos senior tanácsadó vezette, aki így nyilatkozott: „A korábbi, egy-egy brandet mélységekben vizsgáló projektekhez képest érdekes új megközelítés volt számos brandet és terápiás csoportot egyidejűleg, az OTC csoport egészére vonatkozóan elemezni. Az itteni eredmények is kiválóan visszaigazolták eddigi ismereteinket, miszerint az egyes promóciós csatornák hatékonysága terápiás területenként és brandenként igen eltérő, de általánosságban elmondható, hogy azonos költés mellett a televízió a leghatékonyabb promóciós csatorna, ezért a promóciós budget gerincét kell képeznie.”

Az elemzés főbb eredményei

A vizsgált márkák:

A vizsgált brandek a 3 fő terápiás csoport 5 alcsoportjából kerültek ki. A három fő csoport az OTC forgalom közel 60 százalékát adta az elmúlt 12 hónap adatai alapján (1. Torokfájás, megfázás és egyéb légúti megbetegedésekre való gyógyszerek; 2. Fájdalomcsillapítók; 3. Emésztés és egyéb bélrendszeri problémákra való gyógyszerek). Minden terápiás csoportból több, kisebb és nagyobb piaci részesedéssel rendelkező márka szerepelt az elemzésben.

A teljes médiaköltés, a televíziós költések és a piaci részesedés együttmozgása két különböző márka esetén:

A médiaköltés és a televíziós költés valamint a piaci részesedés között erős a korreláció. A teljes költés és a tv-költés mintázata hasonló, hiszen a költések jelentős része televízión realizálódik.

A költések növelése növeli a piaci részesedést. A tovagyűrűző hatás 13 hét, vagyis a piaci részesedés változás az aktív hetet követő 13 alatt épül fel.

A televízió és az egyéb médiatípusok hatása a piaci részesedésre a statisztikai modell szerint:

A televízió nagyobb mértékben növeli a piaci részesedést, mint bármely más médiatípus.

A 18-59 EQ GRP és a piaci részesedés heti szintű együttmozgása egy márka esetén:

A vásárolt 18-59 EQ GRP és a piaci részesedés között erős a korreláció.

A 18-59 EQ GRP hatása különböző piaci részesedéssel rendelkező márkák esetén:

Alacsonyabb piaci részesedéssel rendelkező márkák esetében is érdemes a televíziós hirdetésekhez nyúlni.

A piaci részesedés növelésének 2 lehetősége: televíziós hirdetés vs. árpromóció

A televíziós hirdetések magas árkedvezményeket váltanak ki. / A hirdetések hatása csak szignifikáns mértékű árpromócióval váltható ki.

A kutatás eredményének összegzése:

A kutatást végző szakemberek megállapították, hogy hasonlóan az FMCG piachoz, OTC esetén is a hirdetési költések növelése növeli a márkák piaci részesedését. A piaci részesedés szorosan korrelál a hirdetési költésekkel és a televíziós költésekkel. Kisebb és nagyobb márkák esetében is érdemes televíziót használni. A televízió hatása olyan nagymértékű, hogy csak szignifikáns árpromóció képes felvenni vele e versenyt. A legfőbb tanulság ismét: a televízió jobban növeli a márkák piaci részesedését, mint bármely más médiatípus.

A kutatás prezentációja mellékelten letölthető.

Médiumok hatása az OTC értékesítésre

A Worldcom PR Group, melynek a hazai Próbakő Kommunikáció is tagja, egy új, ingyenes online eszközt vezet be a piacon a kommunikációs kampányok hatékonyságának tesztelésére. A friss eszköz egy tesztsorozat első eleme.

A 86 független kommunikációs ügynökségből álló globális partnerhálózat, a Worldcom Public Relations Group bemutatta kommunikációs értékelő eszközét (Communication Assessment Tool). Az eszköz elsősorban szervezetek és cégek számára lehet hasznos, ugyanis lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan felmérjék aktuális kommunikációjuk eredményességét. Az eszköz kiemeli az erősségeket, de rávilágít azokra a területekre is, amik még fejlesztésre szorulhatnak.

Hogyan működik?

Az ingyenes online eszköz azt a tíz területet teszteli, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres kommunikációhoz, úgymint a kríziskommunikáció, a közösségi média stratégia vagy a dolgozói elköteleződés. A teszt lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy felülvizsgálják az aktuális helyzetüket. A válaszai alapján mindenki kap egy pontszámot, ami által a teszt azonosítja, hogy az adott vállalat mely területeken javíthatna teljesítményén, és egyben ösztönzi a válaszadókat arra, hogy tűzzenek ki egy fejlődési célt. Három hónap múlva pedig a Worldcom emlékeztetőt küld a cégnek, hogy ismét vizsgálja felül aktuális teljesítményét.

R. Nagy András, a Próbakő társalapító-ügyvezetője és a Worldcom PR Group jelenlegi európai regionális elnöke (a képen) szerint a kommunikáció rendkívül gyorsan változó világában nagyon fontos, hogy legyen egy olyan egyszerű eszköz a kezünkben, ami alkalmas arra, hogy megerősítsen bennünket abban, amit jól csinálunk, és azonosítsa azokat a területeket, ahol még többet hozhatnánk ki magunkból, illetve a kampányunkból.

Todd Lynch, a partnerhálózat ügyvezető igazgatója hozzátette: „A Worldcom munkája során folyamatosan arra törekszik, hogy segítse a vállalatok, illetve szervezeteket kommunikációjának még hatékonyabbá tételét, és hisszük, hogy ez az eszköz hozzásegíti használóit ahhoz, hogy kommunikációs és üzleti céljaik összehangolásával még sikeresebbek legyenek.”

Az angol nyelvű teszt itt érhető el.

Az FMCG-óriás eladná 6 milliárd euró értékű margarin-üzletágát, amely olyan márkákat tartalmaz, mint a Flora és a Stork.

A margarinüzletágat magas nyereségtartalmú, de hanyatlóban lévő szegmensnek tekintik, amelyet „más cég jobban tudna üzemeltetni”. A Unilever stratégiája áttekintése kapcsán több fontos változást is bejelentett: ötmilliárd euró értékben vásárolnának vissza saját részvényeket és az is felmerült, hogy a hagyományos kettős tőzsdei regisztrációjukat – az Egyesült Királyságban és Hollandiában – megszüntessék.

A lépéseket néhány héttel azt követően jelentették be, hogy sikeresen elhárították a Kraft Heinz 143 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, a hatékonyság növelésére vonatkozó részvényesi elvárások viszont nem változtak. Paul Polman vezérigazgató 2020-ra 20 százalékos nyereséghányadot irányzott elő.

A költségcsökkentési törekvések a marketingtevékenységet is érintik majd: zéró bázisú tervezést vezetnek be, 30 százalékkal kevesebb reklámfilmet forgatnának és megfeleznék a szerződött kreatív ügynökségek jelenlegi 3000-es számát is.

(Forrás: Warc)

Paul Davis, a Microsoft UK marketingigazgatója szerint a technológia hatására a marketing költséghelyből ismét jövedelemtermelővé válhat.

A Warc szerkesztője, Lucy Aitken beszélgetett a szakemberrel a Warc Médiadíj kapcsán. Ebből közlünk most részleteket.

Az elmúlt öt évben felbukkant új platformok közül melyik volt a legfontosabb a cégük számára?

A marketingautomatizálás jelentette a legnagyobb újdonságot és képviseli a legnagyobb potenciált. A marketingesek számára hatékonyságnövekedést hozott, kulturálisan pedig vissza tudta vinni a területet a felsővezetés üléseire. A technológia hatására a marketing költséghelyből jövedelemtermelővé válik. Lehetővé teszi, hogy pontos ROI-t számoljunk a marketing-költségvetéshez és alapvető pozitív változásokat indíthat el.

A Spotify és a Clear Channel öt éven belül teljesen átállna az automatizált marketingre. A Microsoftnál is ez lesz a helyzet?

Az automatizálás szerintem nem helyettesítheti a fegyelmezett médiatervezést. Mindig szükség lesz emberekre, akik az insightoknak értelmet adnak. Még mindig a nagy ötletet kell a tevékenységeink középpontjába állítanunk. A világ változik és mi vele változunk, de az alapvető dinamikák ugyanazok maradnak.

Hogyan fog festeni a jövő médiaügynöksége? Miben kell alkalmazkodniuk?

Egyre inkább elvárjuk az ügynökségektől, hogy a marketingtechnológiák szakértői legyenek. Kiválóan kell ismerniük valamennyi feltörekvő technológiát és megérteniük, hogy az ügyfeleik hogyan alkalmazhatnák azokat. Nem is a tudásbeli különbség, sokkal inkább a felgyorsult tempó diktálja az új elvárásokat. Az ügynökségeknek arra kell törekedniük, hogy a változások élére álljanak, ne csupán kövessék azokat.

Milyen a szervezetük tartalmi stratégiája?

Kulcsfontosságú a sikerünkhöz! A szerkesztői algoritmusaink hetente értékelik a fizetett, saját és szerzett médiát, mi pedig megvitatjuk, milyen nagy témákat szeretnénk feldolgozni a közösségi felületeinken és ezek hogyan érhetik el a legnagyobb hatást. Ez egy újfajta gondolkodásmód, melynek a fogyasztó ismerete áll a középpontjában és kirángat minket a hagyományos marketing-silóból.

A Facebook hirdetési rendszere rendkívül összetett rendszer. Sokak csak a Boost gombig jutnak, pedig sok speciális üzleti problémára jó választ tud adni.

Az emberek egyre több időt töltenek a Facebookon, Magyarországon naponta 2-3,5 órát a különböző felmérések szerint. A közösségimédia-csatorna ennek megfelelően az értékesíteni kívánó cégek egyik legfontosabb kommunikációs felülete lett az utóbbi években.

Már több felmérésből is kiderült, hogy a cégek számára a „Facebookozás”
megéri. Ugyanakkor azt is egyre többen látják, hogy akkor van esélye a komolyabb üzleti sikernek, ha a vállalatok használják (és jól használják) a Facebook hirdetéseket. Azoknak ugyanis, akik megtanulták a Facebook hirdetéseket eredményesen használni, jobban meg fogja érni a teljes jelenlét a legnagyobb közösségi platformon. Ezt eddig csak sejthettük, de az RG Stúdió Kft. 2016 májusában készített, közel 300 kis- és nagyvállalat körében készített kutatása számokkal is igazolta.

A Facebook hirdetési rendszere rendkívül összetett, komplex rendszer. Sokak csak a Boost gombig jutnak, pedig sok speciális üzleti problémára jó választ tud adni.

16 féle hirdetési megoldás, és több mint 600-féle célzási lehetőség áll a cégek rendelkezésére. Az egyszerű demográfiai célzásokon kívül olyan különleges lehetőségek is vannak, mint például azokat megszólítani, akinek mostanában van a születésnapja, azokat kiválasztani, akik 18-35 között vannak, iPhone-t használnak és érdekli őket a tánc. De a vásárlóinkhoz hasonló embereket is kereshetünk a Facebook hirdetések segítségével.
Éppen ezért minden hirdetőnek meg kell tanulni, hogyan tudja a legtöbbet kihozni ebből a rendszerből, ha valódi, üzleti eredményeket szeretne elérni.

A hirdetések iránt megnövekedett érdeklődést látva sok képzés, videótréning, blogbejegyzés, ebook, szeminárium áll az érdeklődők rendelkezésére. Magyar nyelvű könyv, amelyik elég átfogó képet ad a Facebook hirdetési rendszeréről mindeddig nem volt. Ezért hiánypótló kiadvány Lévai Richárd Hogyan készíts eredményes Facebook hirdetéseket?című könyve, mely 278 oldalon mutatja be – alcíméhez hűen – azokat a tippeket, trükköket és stratégiákat, amikre a kezdő és a haladó hirdetőknek egyaránt szüksége van ahhoz, hogy a legtöbb üzleti értéket kihozza a Facebook hirdetésekből.

A Hogyan készíts eredményes Facebook hirdetéseket? című könyvben nem a felület kezelésen van a fő hangsúly (hiszen egymást érik a felület frissítései), hanem azok a stratégiai módszerek, képi megoldások, szövegírási trükkök és folyamatok adják a könyv legnagyobb részét, amiktől a leginkább függ, hogy mennyire lesz sikeres egy hirdető. Emellett rengeteg link található a könyvben, amely a legfrissebb információkhoz viszi az olvasókat.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik rendszeresen foglalkoznak hirdetések kezelésével, mert olyan tippeket, módszereket, stratégiai megközelítéseket ismernek meg belőle, amelyek segítségével eredményesebbek lehetnek. De a visszajelzések szerint nagyon hasznos azoknak is, akik vezetőként soha nem fognak beállítani egyetlen hirdetést sem, de a módszerek és a lehetőségek ismeretére szükségük van. A kezdőknek jó lehetőség a rendszer fokozatos megismerésére, a haladók számára pedig rendszerbe foglalja az ismereteket, és újabb tippeket ad.

Vélemények az eddigi olvasóktól:

Damjanovich Nebojsa, senpai.hu

„Attól tartok a Ricsi túl sok információt írt bele a könyvbe, ezért az emberek nem fognak jelentkezni a képzéseire. Aki elolvassa, létrehozhatja vagy jelentősen javíthatja a saját social marketing stratégiáját. Én már megtettem!”

Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem általános rektorhelyettese, a „márkadoktor”

„Ma már egyre nehezebb széles körnek organikusan eljuttatni egy-egy posztot, ezért hirdetésekre van szükség. Mégpedig jól megtervezett Facebook-hirdetésekre. Ezt járja körül Richárd alapossággal és folyamatszemlélettel, ugyanakkor könnyed stílusban. Könyve a Budapesti Metropolitan Egyetem digitális marketing executive MBA képzésén is fontos alapirodalom lesz.”

Wolf Gábor, Marketing Commando

„Lévai Ricsi megmutatja, hogyan kell megfogni és nem ereszteni a vevőidet, akár itthoni, akár külföldi piacra célzol. És Ricsi bőkezű az információval, hiszen Magyarországon ő publikál a legtöbbet Facebook-marketingről. És ha annyi mindent megoszt ingyen, képzeld, milyen titkokat tartogat Neked a könyvében! Szóval, új vevők, nagy tételben, diszkont áron – érdekel?”

Biros Levente, alapító, onlinemarkaboltok.hu

„Régóta keresem, hogy is ugorjunk neki cégemnél ennek a kihagyhatatlan, de eddig mégis mellőzött Facebook marketing csatornának. Jellemzően amikor beültem egy Facebookos előadásra, azt vagy marketingesre, vagy technikaira hangolták, ami nem adott komplett érzést nekem. Itt más a helyzet mert kellemesen ötvözi az író marketing stratégiát a technikai lehetőségekkel, mindenki számára érthető módon. Ami még zseniális benne, az az aktualitás megőrzése. Ugye Zuckerberg jó gazdaként, szinte havonta újítja a stratégiáját, melyhez újra és újra meg kell tanulni a rendszert. Ezt egy papírra írt könyvnél nem lehetne megoldani. Vagy mégis? Ricsi ebben is brillírozott. Az alap gondolkodás módot, tintába önti, de minden olyan részt mely gyorsan változhat, egy link formájában helyezi el az oldalon, mely egy folyamatosan frissülő, aktuális tartalmakat összegez. Így lesz ez a nagyszerű könyv, 21. századi, cégvezetőknek, marketingeseknek is kötelező anyag, ahol a megvan a stratégia, a marketing, a technika, és az aktualitás is.”

Az évek során a CMO-k meggyőzték a pénzügyi vezetőket a marketingbefektetések megtérüléséről, az informatikusokkal közösen új technológiákat vezettek be, most pedig a HR együttműködésen van a sor.

„A vállalatok minden évben dollármilliókat költenek arra, hogy a fogyasztók körében ismertté tegyék a márkájukat, de a siker kulcsa az alkalmazottak kezében van. Ők fogják a koncepciókat pozitív vagy negatív fogyasztói élménnyé lefordítani” – mondja Jody Ordioni, a Fortune 500-as cégekkel dolgozó Brandemix employer branding ügynökség alapítója.
Eddig azonban mérsékelt volt a marketing és a HR együttműködése annak érdekében, hogy a munkatársak a mindennapokban egységes és kedvező márkaképet sugározzanak a külvilág felé. Ez részben a HR operatív túlterheltségéből fakadt, részben pedig abból, hog a marketingesek sem ajánlották fel proaktív módon a segítségüket, például belső képzések tartásában.

De ez változóban van. A közösségi média és a munkavállalói tudásmegosztó felületek terjedése korában a marketingesek már nem gondolhatják, hogy a szervezet belső és külső hírneve között különbséget lehet tenni. Pozitív példája ennek a Zappos, a Southwest Airlines vagy a Google.

Ráadásul a HR és a marketing céljai között több a hasonlóság, mint azt bármely szervezeti egység gondolná. A fogyasztói hűség ugyanolyan lépésekben épül fel, mint a munkavállalói lojalitás: ismertség, kedveltség megfontolás, elköteleződés, ajánlás. A munkanélküliség csökkenésével pedig a toborzás is egyre inkább marketing-jellegű feladat, amiben a marketingosztály tapasztalatával sokat tud segíteni a HR-nek. Szintén hasznos lehet a marketing gyakorlata a potenciális ügyfelekkel való kapcsolattartásban – szemben az utókövetés HR-re jellemző hiányával.

A másik oldalról – túl azon, ha egy cég eleve az alkalmazottai szakismeretével, elkötelezettségével kampányol – a marketing megismertetheti az egész vállalatot a pozicionálással, a marketingstratégiával és az üzleti célokkal, míg a HR abban segíthet, hogy a marketingosztályon kívülről is talál szóvivőket vagy közösségi médiás arcokat. De a marketinges módszerek még a HR leveleinek megnyitási arányát is növelhetik – mint azt Brett Knox, az ABM marketingigazgatója hozza fel példaként.

(Forrás, további példák és részletek: CMO.com)