Először megbeszéljük, mivel is foglalkozik az ÖRT, melyek az alapvető, a kezdetektől meglévő feladatai. Beszélünk a hatóságokkal és a szakmai szervezetekkel kialakított együttműködéseikről, hiszen a reklámszakma nem légüres térben dolgozik, a törvényeknek és az etikai szabályoknak való megfelelés minden szereplőnek egyformán érdeke.

Kitérünk napjaink egyik legfontosabb kérdésére, a fenntarthatóságra és ezzel összefüggésben a greenwashing jelenségére. Megbeszéljük a Green Pledge fenntarthatósági díj aktualitásait, hiszen jön az idei kiírás.

A beszélgetés végén kitérünk néhány új jelenségre is, amelyeket a hőskorban még nem szabályoztak, hiszen nem léteztek: ilyenek az influenszerek és a podcast-hirdetés.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A GREEN BRANDS egy független, nemzetközi tanúsító szervezet, amelynek székhelye Németországban található. Hamburgban, Bécsben, Prágában, Ljubljanában, Pozsonyban, Szófiában és Budapesten is van irodája. A GREEN BRANDS a környezet- és klímavédelem, a fenntarthatóság és a piackutatás területén működő más független és elismert nemzetközi intézményekkel együttműködve tanúsítja a környezetileg fenntartható márkákat, amelyeknek ezután lehetőségük van a GREEN BRANDS védjegy megszerzésére. A védjegyet és az odaítéléséhez vezető folyamatot az Európai Unió az „ökológiai fenntarthatóság” kategóriában egyetlen bejegyzett védjegyként ismeri el. A GREEN BRANDS oktatási szervezete, a Green Business Academy (GBA), mely évek óta kiemelten foglalkozik a jövő fenntarthatósági menedzsereinek képzésével.

„Örömmel csatlakozom a GREEN BRANDS-hez és oktatási szervezetéhez, a Green Business Academyhez, ehhez a lelkes és dinamikus magyar csapathoz, mely elsők között tűzte zászlajára a fenntarthatóság fontosságát, a „no greenwashing – no social washing” elvek mentén. A szervezet környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire fókuszál, konkrét lépésekkel segíti a hazai vállalati és civil szektor minél alaposabb felkészülését a jövő fenntarthatósági és ESG kihívásaira. Teszi mindezt a legjobb és legfelkészültebb szakértőkkel és oktatókkal, szakmai zsűrivel, és az egyre növekvő közösségével, a GBA Networkkel. Képzései, üzleti fórumai és innovatív útmutatásai irányadóak a magyar fenntarthatósági és ESG szakemberek számára” – nyilatkozta Kovács-Czövek Hajnalka.

Íme a négy állítás és a valóság:

1. Az eldobható csomagolás csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét

Gyakran hozzák fel a csomagolóanyag-gyártók az eldobható csomagolások mellett érvként, hogy a kisebb porcióknak és a hosszabb eltarthatóságnak köszönhetően hozzájárulnak az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben az EU-n belül az élelmiszer-hulladék és a műanyag csomagolások mennyisége is növekedett. Ennek az oka a kis porciók miatti túlvásárlás vagy az ételek elkészítésének és tárolásának módja. Emellett fontos még azt is megjegyezni, hogy a gyártók sok esetben nem is veszik figyelembe a hulladékcsökkentés lehetőségét, mivel számukra a csomagolás elsősorban marketingfunkciót tölt be.

2. Az egyszer használatos csomagolás megóvja az egészségünket

Sajnos a valóság ennek pont az ellenkezője. Sokszor a műanyag-, a papír- és kartoncsomagolások olyan egészségre káros anyagokat tartalmaznak, amelyek a szervezetünkbe jutva veszélyesek lehetnek. A BPA-nak és az ftalátoknak például bizonyítottan endokrin rendszert károsító hatásai vannak, amelyek a termékenység visszaesése mellett elhízáshoz, cukorbetegséghez, valamint hosszú távú hormonális rákos megbetegedésekhez is vezethetnek.

3. Az újrahasználható csomagolás nem higiénikus

Szerencsére már jelenleg is érvényben vannak olyan jól működő élelmiszer-higiéniai jogszabályok, amelyek megakadályozzák a fertőzések előfordulását az újrahasználható csomagolások esetében. Az ún. „újratöltési” és „újrahasználati rendszerek” működésében jól nyomon követhető ennek a megvalósulása. Az „újrahasználati rendszerhez” természetesen szükséges a jól kiépített infrastruktúra és a higiéniai előírások szigorú betartatása. Ilyen rendszer működik az Európai Unión belül már például víz, sör, üdítők stb. esetében. Az „újratöltés” gyakorlata során a fogyasztó maga viszi a tárolóját és tölti fel a számára szükséges termékkel.

4. Az újrahasznosítás megoldja a hulladékproblémát

Sajnos manapság a hulladékkérdésre adott legjellemzőbb válasz az újrafeldolgozás. Ennek hátránya, hogy elvonja a figyelmet a nála sokkal fontosabb hulladékmegelőzésről azáltal, hogy fenntartja az eldobás kultúráját. Emellett az újrafeldolgozásnak is megvannak a maga korlátai. Ilyen például, hogy a mai napig sok ország nem is rendelkezik bizonyos csomagolási típusok kezeléséhez szükséges infrastruktúrával, valamint az is árnyalja a képet, hogy a kombinált csomagolások újrafeldolgozása igen összetett folyamat. A műanyagok esetében Európában az ismert újrafeldolgozási arány csupán 25%, mivel a forgalomban lévő 79 műanyagtípusból csupán pár polimert hasznosítanak újra. Szigorúbb becslések szerint viszont ez az arány közelebb állhat a 10%-hoz, amely még elrettentőbb képet fest elénk. Ráadásul egyes becslések szerint a műanyagok értékének 95%-a elveszik az első használat után. A jelenlegi helyzet még sajnos továbbra is az, hogy a vállalatok továbbra sem tartják be kötelezettségvállalási ígéreteiket. Egy ilyen rendszer a továbbiakban e formában semmiképp sem tartható fenn. Mindenképpen sürgető lenne a hulladékokhoz köthető kör bezárása és leszűkítése! – írják.

Karriered során több iparágban megfordultál, és most már több mint másfél évtizede dolgozol az E.ON-nál. Mi vonzott erre a területre?

Az elején az volt a vonzó az E.ON-ban, hogy intellektuális kihívás volt számomra, hiszen nagyon összetett az iparág, mindennek az alfája és omegája, amikor csatlakoztam hozzá, pont akkor bővült a magyar cégcsoport, megkaptuk az E.ON márkát és annak hazai bevezetése volt az első feladatom meg a Kommunikációs Osztály felállítása, jó szakemberekkel való feltöltése. Ezután pedig nem tudok egy olyan évet mondani, amelyikre ne jutott volna számos különleges kihívás! A közműként és hatóságként működő cég modern energiavállalattá válásának útja tele volt izgalmas szakmai feladatokkal, az ügyfélközpontúság, innováció, portfolió átalakulás, üzletágak felépítése/leválasztása, hálózat fejlesztése és állatbaráttá tétele, a COVID alatti működésfolytonosság, háború, energiaválság, fenntarthatósági működésre és zöld energiára, energia megoldásokra való átállás, stb. Itt soha nem érzed rutinnak a munkádat, mert mindig fejlődünk, tanulunk, állandóan a legjobbat kell magadból adni ahhoz, hogy az új feladatokra jó szakmai megoldások születhessenek.

Az energia olyan, mint az oxigén, természetesnek vesszük, ha van, és csak akkor jut eszünkbe, ha hiány van, vagy hiány lehet belőle. Hogyan változott az E.ON üzeneteinek fókusza az elmúlt másfél évtizedben?

Hát először minden unalmas volt, ami energetikáról szólt, ezért a figyelemért kellett küzdeni, hiába volt az ismertség majdnem 100%-os szinten, pont az evidencia miatt nehéz volt relevánssá válni. Utána nem kisebb célt állítottunk magunk elé, mint hogy egy love brand márkához közelítően szerethetőséget, elfogadhatóságot építsünk. Közben, mivel az iparág megváltozott és a consumerből prosumer lett, és az ügyfél egyre inkább az energetikai döntéseit maga hozhatja meg, így a megoldások bonyolultságát kellett közérthetővé tenni, hogy minél jobban elterjedhessenek a jó megoldások pl. elektromos közlekedés, napenergia. Ezt követően a fenntarthatóság került fókuszba és most idén egy új üzenettel fogunk megjelenni, ami a felelősségvállalásról szól.

A fenntarthatóság kérdése több mint hatvan éve foglalkoztatja a kutatókat, de csak az elmúlt bő egy évtizedben került a mainstream témák közé. Könnyebb vagy nehezebb ma releváns kommunikációt folytatni a fenntarthatóságról, mint egy évtizede?

Szerintem sokkal könnyebb, viszont el is laposodott közben a téma, mert sokszor a felszínt kapargatják a kommunikációval. Már nem bevállalható nem fenntarthatónak, nem zöldnek lenni, ezért megnőtt a greenwashing, és gyakran csak a címszavak felsorolása folyik: körforgásos gazdaság, klímaváltozás, biodiverzitás, erőforrás korlát. Mivel az energia iparág nagy hatással bír a fenntarthatóságra, klíma kérdésekre, ezért mi más oldalról közelítjük meg ezt a kérdést, igyekszünk közérthetően beszélni róla felelősségünk teljes tudatában és pozitív hangsúllyal, mert mára a klímaszorongás sajnos nagyon elterjedt. Rendkívül széles palettán kommunikáltunk rendezvénytől a kulturális együttműködésen keresztül a kampányokig, nagyon örültem neki, amikor az E.ON dobogós lett a zöld vállalatok rangsorában itthon, de a nemzetközi E.ON csoport is számos kiváló minősítést, elismerést kapott ebben a témában.

Számos elismerés fűződik a nevedhez, mint például a Greenovációs díj, a European CSR Award, az Arany Penge vagy a Golden Hammer. Melyikre vagy a legbüszkébb?

Én mindig örülök, ha elismerést kap valamelyik munkánk, de legbüszkébb a csapatomra vagyok, mivel minden egyes kiemelkedő teljesítmény mögött emberek állnak. Ők teszik oda magukat, ők akarnak többet és jobbat, időt és energiát áldoznak saját magukból ahhoz, hogy kiemelkedő szakmai munkát végezzenek. Én ebben támogatni tudom őket és esetleg inspirálni!

Új kampányotok arra biztatja a fogyasztókat, hogy merjenek megújulni. Mennyire fogékony a célközönség erre az üzenetre?

Hát, ha körbe nézünk ebben a világban, másról se szól szerintem, mint a megújulásról. Azok lesznek a jövő nyertesei, akik bátrak, nem félnek a kihívásoktól, mernek felelősen kockáztatni, változtatni és akár apró lépésekkel, de haladnak a céljaik felé, mindezt állandóan változó paraméterek között. Ez akár félelmetes is lehetne, de pont ezért mondtuk, hogy a változás kisebb lépésekkel kezdődik és mindenki a saját erejéhez mérten haladjon. Mi ebben elöl járunk, mert az átalakulást, megújulást, folyamatos fejlődést és tanulást a mindennapok során együtt éljük meg. A pozitív hatás gyakorlásában és a változás eredményességében szerintem hinni kell, mert a VUCA világban ez nagy támasz tud lenni a kitartáshoz, ami ezen az úton kell.

Pár nap múlva előadást tartasz a Márkaépítés 2024 konferencián. Legyél kicsit a saját témád prókátora. Miért érdemes meghallgatni ezt a prezentációt?

Sokan kérdezik tőlem, hogy annyi karrier út után hogyan tudtam ennyire megszeretni az energiaipart, mi köt le, mi benne az érdekes. Még többen kérdeznek tőlem hálózati, termék vagy összetett energetikai téma kapcsán véleményt. Vagyis visszatérve a kérdések legelejére, ez már nem egy unalmas iparág, hanem nagyon izgalmassá vált sokak számára, és mindenki talál hozzá kapcsolódási pontot. Ez az év újra nagyon izgalmas lesz, szívesen adok belőle ízelítőt a konferencián, bár sajnos csak később fogjuk bemutatni az idei szakmai irányunkat, mely a nemzetközi E.ON csoporttal együtt haladva bontakozik majd ki.

Mostanában valószínűleg a mesterséges intelligenciáról beszélünk a legtöbbet. Mi is elővesszük a leggyakrabban felmerülő kérdést: elveszi a marketingesek munkáját vagy segít benne? A válasz persze adja magát, így inkább arra koncentrálunk, hogyan tud ember és gép jól együttműködni.

A következő fontos hívószó a Customer journey. Mi az élmény szerepe a teljes fogyasztói tölcsérben? Azt régen tudjuk, hogy már nem csak a termék/szolgáltatás minősége számít. Mi alapján ajánlanak egy terméket, szolgáltatást a fogyasztók? Mit jelent a lead generation, és miért fontos a lead nurturing?

Kitérünk a márkaközösségek fogalmára. Miért fontosabb a egyszeri tranzakcióknál a fogyasztói lojalitás? Hogyan alakulnak közösségek a márkák körül? Mi a márka-nagykövetek, ajánlások jelentősége?

Műsorunk egyik legfontosabb témája, a fenntarthatóság sem maradhat ki. Greenwashing vs. hitelesség, a szemlélet beépítése alaptevékenységbe, iparági / helyi fontos ügyek felvállalása.  tevékenységgel kapcsolatos negatív hatások minimalizálása. Nem mellékesen: mindenki tudja, hogy nemsokára kötelező lesz a jelentéskészítés?

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a stratégiai tervezésről. Bármilyen gyorsan változnak a trendek, a hosszú távú gondolkodás nem megy ki a divatból.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Csütörtökön a képviselők 544 szavazattal, 18 ellenszavazattal és 17 tartózkodás mellett elfogadták azt az irányelvjavaslatot, amely a zöld átállás kapcsán hivatott növelni a fogyasztói tudatosságot. A jogalkotói szándék szerint a szabályok egyfelől segítenek a fogyasztóknak megtalálni a valóban környezetbarát árucikkeket, másfelől arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy tartósabb és fenntarthatóbb termékeket kínáljanak.

A megtévesztő hirdetések és a környezetbarát jellegre utaló elnagyolt állítások tilalma

A termékek címkéi nemegyszer megalapozatlan állításokat tartalmaznak az adott árucikkek ökológiai hatásáról, ami félrevezeti a fogyasztókat. A parlamenti szavazás nyomán a képviselők azt az álláspontot fogják képviselni az intézményközi egyeztetéseken, hogy csak azok használhassák a zöld jellegre utaló „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” vagy más „öko-” hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják. Sokan ráadásul kizárólag kibocsátáskompenzáció alapján, azaz a kibocsátás forrásától eltérő helyen elért kibocsátáscsökkentésre hivatkozva tüntetik fel ezeket az állításokat. Az új szabályok szerint a továbbiakban erre nem lesz módjuk. Az is gyakran előfordul, hogy egy termék egészét „zöld színben” tüntetik fel, holott annak csak egy részére vagy egy aspektusára igazak az állítások. Más esetekben valótlanul jelzik a termék várható élettartamát vagy használatának lehetséges gyakoriságát. A képviselők véget vetnének ennek a megtévesztő üzleti gyakorlatnak is.

Nézetük szerint egyszerűsíteni kellene a terméktájékoztatókon, és csak hatóságok és hivatalos tanúsítási rendszerek ökocímkéit kellene engedélyezni.

Intézkedések az idő előtti elavulás ellen

A tartósság kívánalmát szem előtt tartva a Parlament be akarja tiltani a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítését, illetve az áruk idő előtti elromlását előidéző dizájnt. A képviselők szerint az sem engedhető meg, hogy egy adott áru funkcionalitása korlátozott legyen abban az esetben, ha a fogyasztó más gyártó fogyóeszközeivel, pótalkatrészeivel vagy tartozékaival (például más töltőkkel vagy tintapatronokkal) használja.

A vásárlókat tájékoztatni kellene a javíthatóság esetleges korlátairól, ezzel segítve, hogy inkább a tartósabb és a könnyebben javítható termékeket válasszák. A képviselők emellett külön jótállási címke bevezetését szorgalmazzák, amelyen a törvényben előírt jótállási időszak mellett az is fel lenne tüntetve, hogy meg lehet-e ezt hosszabbítani, és ha igen, mennyi idővel. Nagyobb figyelmet kapnának így a minőségi termékek, és a vállalkozásoknak is jobban megérné a tartósságra fókuszálni.

Őszinte szembenézés és közös felelősségvállalás oldhatja meg a környezetszennyezés kérdését.

Szeptember 16., Tiszaderzs. Önkéntesek gyülekeznek a folyó partján, hogy aztán vízi járművekbe szállva vagy a part mentén haladva összegyűjtsék, ami nem a természetbe való. A nap végére a mérleg közel egy tonna szemét, amelynek jelentős része PET-palack vagy egyéb műanyag. A Coca-Cola Magyarország munkatársaiból és a tiszai PET Kupa szakértőiből verbuválódott csapatnak ez volt a hatodik közös akciója, eddig 200 önkéntessel összesen 100 tonna hulladéktól szabadították meg a folyót a Hulladékmentes Tisza projekt keretében. Mint mondják, a szemét nagy része már a Tisza ukrajnai szakaszánál a vízbe kerül, valahol azonban „meg kell fogni” a szemétáradatot, hogy elejét vegyék az élővilág további szennyezésének. A 2019-ben indított projekt nem pusztán hulladékgyűjtő akció, hanem jövőbe mutató kezdeményezés is. A Hulladékmentes Tisza program keretében készítettek eddig GPS-alapú nyomkövetőt, amellyel a PET-palackok útja feltérképezhető, számos hulladék-újrafeldolgozási módszert is kidolgoztak, és építettek a folyóból származó műanyagból plasztikkajakokat is.

Greenwashing vagy valódi cselekvés?

Zöldszervezetek részéről gyakran éri az a vád a nagyvállalatokat, hogy a zömében általuk okozott környezeti problémákat szép, kirakatba tehető megmozdulásokkal próbálják ellensúlyozni, amelyek azonban inkább csak elkendőzik a valós helyzetet, de igazi megoldást nem nyújtanak rá. A Coca-Cola viszont komolyan veszi a szerepét: a látványos akciók mögött valódi vállalások állnak.

A globális Hulladékmentes Világ stratégia „ernyőként” borul minden egyes termékükre, tevékenységükre. 2025-ig a teljes vállalat minden palackjának újrahasznosíthatónak kell lennie – ez a cél Magyarországon már teljesült is. 2030-ig pedig azt szeretnék elérni, hogy ugyanannyi palackot gyűjtsenek vissza és dolgozzanak fel újra, mint amennyit termelnek. A visszagyűjtés azonban nem működik a fogyasztók közreműködése nélkül.

Kié a felelősség?

Műanyag nélkül nehezen képzelhető el a mai emberi civilizáció. Használnak műanyagot az orvostudományban, a közlekedésben, az ipar számos területén és persze a csomagolásban is. Nem várható el és nem is reális, hogy az emberiség egyszerűen lemondjon erről a találmányról. A PET-palack például higiénikus és biztonságos módja az italok fogyasztókhoz való eljuttatásának, és ha felelősségteljesen kezeljük az így keletkező hulladékot, akkor igenis van helye a fenntartható csomagolások között.

„A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás kapcsán olykor elhangzik, hogy ez pusztán a felelősség áthárítása a fogyasztókra. Valójában azonban mindannyian a körforgásos gazdaság részei vagyunk, így a magunk módján ki kell vennünk a részünket abból, hogy a PET-palackok és az egyéb műanyagszemét visszakerüljön a körforgásba, és ne a környezetet szennyezze – mondta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. – Nekünk mint nagyvállalatnak többek között abban is szerepünk van, hogy segítsük a fogyasztó tájékoztatását is, miként tehetjük együtt fenntarthatóbbá a világot.”

2021-ben a vállalat például „Az üres palack is érték” néven kampányt indított, amelynek része volt egy kupakkódfeltöltő játék környezetbarát nyereményekkel, illetve ennek keretében hasznos tudnivalókat osztottak meg a fogyasztókkal azzal kapcsolatban, hogy melyik hulladékot hová szabad dobni.

Zöldmegoldás a Szigeten

„Egy kutatásunk során azzal szembesültünk, hogy bár Magyarországon az emberek többsége otthon már odafigyel a szelektív hulladékgyűjtésre, a házon kívül elfogyasztott italok palackjai gyakran végzik a kommunális hulladék között vagy még rosszabb helyen, egyszerűen azért, mert a fogyasztók nem találnak szelektív gyűjtőedényt. Innen is jött az ötlet, hogy miért ne kínálhatnánk mi magunk megoldást erre a problémára” – mondta Varga-Nagy Eszter.

A Sziget Fesztiválon például PET-palack-visszagyűjtő állomásokat telepítettek, aminek köszönhetően 12 tonna hasznosítható hulladék, közte 4 tonna PET-palack gyűlt össze – körülbelül 340 köbméter szelektív hulladék, amelyből 130 köbméter volt a PET-palack.

Az említett felmérés eredményeiből kiderült, hogy míg a megkérdezettek 47 százaléka már beépítette a szelektív gyűjtést az életébe, és minden esetben odafigyel arra, hogy a szemét a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljön, addig az emberek mintegy 20 százaléka kizárólag otthon gyűjti szelektíven a hulladékot. 32 százalékuk viszont csak akkor dobja a PET-palackot szelektív gyűjtőbe, ha van elérhető közelségben, szem előtt, ellenkező esetben a palack a kommunális hulladék között végzi, vagy csak úgy eldobják. (A kutatást 2022 augusztusában végezték ezerfős mintán a 18–65 éves magyar lakosság körében, CAWI módszerrel.)

Szelektív gyűjtőszigetet mindenhová!

2021-ben a Coca-Cola Magyarország pályázatot hirdetett szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésére Magyarországon működő vállalkozások, intézmények, szervezetek, közösségek számára, hogy növelje az elérhető helyen lévő gyűjtőszigetek számát. A pályázat első szakaszában összesen 166 szettet osztottak szét, ezáltal megközelítőleg 150 ezer ember számára tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést – többek között munkahelyeknek, például egy mentőállomásnak és egy tűzoltóságnak is. A kampány második felében kiválasztott nyertesekkel videóbeszélgetéseket készítettek arról, miért fontos számukra a környezetvédelem, illetve ők maguk hogyan vállalnak ebben szerepet. A kisfilmek reményeik szerint még többeket motiválnak majd arra, hogy ők maguk is kivegyék a részüket a hulladékmentes világ, a körforgásos gazdaság megteremtésében.

„A felelősségvállalást persze magunkon kell kezdeni, és a Coca-Cola elég bátor mind az üzleti célok fenntarthatóságnak való alárendelésében, mind a kommunikációban. Azt szoktuk mondani, hogy ha már a probléma létrejöttének részei vagyunk, akkor a megoldásban is részt kell vállalnunk. Mindezt integrált módon tesszük, a tevékenységünk, kampányaink minden elemébe beépítve, és arra biztatjuk a fogyasztóinkat is, hogy legyenek részesei ennek a folyamatnak, mindennap akár csak egy kis lépéssel hozzájárulva a közös célhoz” – tette hozzá Varga-Nagy Eszter.

A taxonómia fő célja annak meghatározása, hogy mely beruházástípusokat kell fenntarthatónak minősíteni, bár nem korlátozza, hogy a kormányok miként támogathatnak egy bizonyos típusú energiaforrást. Ugyanakkor a gyakorlatban tudományos alapokon nyugvó osztályozásként kell szolgálnia a pénzügyi szereplők számára a tájékozott befektetésekhez, ami jelentős hatással lesz az európai és nemzeti szervek beruházásaira. Az olyan szennyező energiaforrások, mint a földgáz és az atomenergia fenntarthatónak minősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos döntésekre és szabályozási megközelítésekre is kihatással lesz, valamint ellentmondásos üzeneteket küld más európai szereplők, például az Európai Beruházási Bank (EBB) számára is.

Mivel a gázinfrastruktúra átlagos élettartama körülbelül 30 év (a cseppfolyósított földgáz-terminálok esetében ez a szám akár 80 évre is emelkedhet)³, a ma tervezett további gázkapacitások évtizedekig elkerülhetetlenül nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátást, valamint egyéb káros légszennyező anyagokat (például nitrogén-oxidokat) és más, a földgázkitermelés során okozott szennyezéseket fognak eredményezni. Továbbá egy jelentős gazdasági terhet jelent majd azon országok fogyasztóinak, amelyek energiafogyasztásukat egyre inkább a földgázból biztosítják.

Az atomenergia fejlesztése döbbenetesen nagy, soha meg nem térülő költségekkel jár. Az ilyen beruházásoknál rendszeresen és nagymértékben túl szokták lépni a tervezett költségeket, továbbá nem számolnak az atomerőmű majdani lebontásának – a megépítéséhez hasonló nagyságú – költségeivel és a radioaktív hulladékok többszázezer éves biztonságos tárolásának költségeivel sem.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Az energiaellátás biztonsága egyáltalán nem kerül veszélybe, ha a megújuló energiaforrások bevezetését fokozott energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint a villamosenergia-hálózat és az energiatárolás fejlesztésével párosítják ahelyett, hogy további földgáz- és atomenergia-beruházásokra költenék a rendelkezésre álló forrásokat.”

Európa-szerte számos civil szervezet szólította fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák a földgáz és az atomenergia zöldre festését.

A képnek ez a forrása.

Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

A greenwashing vagy zöldre mosás fogalmát 1986-ban használták először a szállodaiparban. Azt a jelenséget írja le, amikor cégek hamis vagy megtévesztő információkkal a valós tevékenységüknél környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat. A jelenség egyre terjed, hiszen a vásárlási döntésekben a fogyasztók számára mind fontosabb szempont, hogy az általuk választott termék mennyire környezettudatos. A zöldre festés gyakorlata ellen a hatóságok is fellépnek: az amerikai versenyhatóság, az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felhívja a figyelmet saját útmutatásaiban, hogy a megtévesztő állítások jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával járhatnak.

„Egyelőre nem nagyon van precedens ezzel kapcsolatos döntésre, de a GVH egyre több fogyasztóvédelmi ügyet indít, egyre nagyobb bírságokkal, a greenwashing pedig minősülhet megtévesztő reklámnak – mondta Wulcz Aliz, a Baker McKenzie versenyjogi csoportjának ügyvédjelöltje. – A cégeknek nagyon kell ügyelniük arra, milyen környezetvédelemre vonatkozó állításokkal próbálják vonzóvá tenni a termékeiket.”

Érdemes tartózkodni a nagyon általános, hangzatos környezetbarát jelzőktől – sőt az erre utaló logóktól, képektől vagy videóktól is. Az ezzel kapcsolatos állításokat tudni kell igazolni, az ezt alátámasztó információkat részletesen el kell magyarázni, azaz a fogyasztóknak tényeken alapuló, valós képet kell kapniuk. Így például nem elegendő azt kimondani, hogy egy termék környezetbarát, pontosítani kell, hogy ez a termékéletciklus mely elemére vonatkozik – az alapanyagra, az előállításra, a logisztikára vagy a használat után keletkező hulladékra.

A környezetvédelmi szempontok a versenyjog más területein is érvényesülnek. Így előfordulhat, hogy a cégek környezetvédelmi célokra hivatkozva korlátozzák a versenyt. A versenyhatóság dönthet úgy, hogy a környezetvédelmi előnyök felülírják a verseny korlátozásával járó hátrányokat, és a résztvevők mentesíthetők a versenyjogi következményektől.

„A mentesítéshez arra is szükség van, hogy az együttműködéssel járó előnyökből – például a gyártási költségek csökkentéséből – a fogyasztók méltányos részesedést kapjanak – mondta Ötvös Tivadar, a Baker McKenzie versenyjogi csoportjának ügyvédjelöltje. – A környezetvédelmi hasznok esetén viszont sokszor nehezen vizsgálható és bizonyítható, hogy ezek a kedvező hatások közvetlenül eljutnak-e a fogyasztóhoz. Egyre jobban erősödnek azok a törekvések, amelyek egyes környezetvédelmi megállapodások versenyjogi megítélésénél az előnyök élvezőinek körét a fogyasztók helyett szélesebb társadalmi viszonylatra terjesztenék ki.”

A magyar versenyjogban kifejezetten szerepel, hogy mentesíthető lehet a környezetvédelmi célok érdekében létrejött versenykorlátozás. Azonban ezen a területen is kevés olyan precedens van, amire a cégek támaszkodhatnának. Az Európai Bizottság által nemrég bemutatott új európai zöld megállapodás eredményezheti azt, hogy a környezetvédelem felülírja a tisztán versenyjogi szempontokat: a két versenytárs környezetvédelmi előnyökkel járó együttműködése korlátozhatja a versenyt.

„A cégek számíthatnak arra, hogy a versenyhatóság a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, amikor vállalatok együttműködését vizsgálja, vagy akkor, ha egy cégfúzióval, felvásárlással piaci erővel rendelkező szereplő jön létre – mondta Horváth M. András, a Baker McKenzie szenior ügyvédje. – A jogi szakértők tanácsadási munkája így már az együttműködés vagy a fúzió tervezésekor el kell kezdődjön: ilyenkor érdemes áttekinteni azokat a tényezőket, amelyek a mentesítéshez vezethetnek.”

Így például, ha a piacvezető cég környezetvédelmi technológiákba fektet, akkor annak ellenére felmerülhet a mentesülés, hogy ez növeli az árakat a fogyasztók számára vagy más cégek piacról való kiszorulásával jár – a versenyhatóság ilyen esetekben figyelembe veheti a termékminőség javulását, a műszaki fejlődés elősegítését.

Ugyanígy, a versenyhatóságok előtt egy felvásárlás esetén akár előnyt is jelenthet, ha a fúziónak környezetvédelmi haszna van, még akkor is, ha ezzel a cég piaci ereje nő. A fúziókontroll során a hatóság azt is vizsgálhatja, hogy meg kell-e tiltani a fúziót, ha hátrányba hozza a környezetbarátabb versenytársakat.

Hasonlóan a versenykorlátozó együttműködésekhez az erőfölényes cégek környezetvédelmi célokkal indokolt visszaélései sem mentesülnek automatikusan a versenyjogi következmények alól. Így például, hiába szolgál környezetvédelmi célokat egy hulladékgazdálkodási cég törvényi monopóliuma, a cég nem alkalmazhat tisztességtelen árakat és nem terjesztheti ki erőfölényét más piacokra a partnereivel kötött szerződések útján.

Fotó: Artur Luczka, Unsplash