„Valami változik” – kezdte előadását, ami máris némi reményre jogosít. Valóban egy járvány kellett ahhoz, hogy megváltozzunk? De ha már így van, használjuk ki ezt a fordulópontot, hiszen nem lehet egyszerűen csak visszatérni a korábbi életmódhoz és gondolkodáshoz.

A világban volt egyfajta egyensúly, ami a mesterséges fenntarthatóságra alapult: akinek nagyobb a hatalma, több a pénze, az érvényesíti az akaratát. Ez a nyertesek világa volt. Nem a rendszer egészét optimalizáltuk, csak egy részét, azokét, akik pénzzel és hatalommal bírnak.

Világunk azonban egy komplex rendszer, amelyben az egyes részek között állandó kölcsönhatás van. Kialakult egy globális rendszer, amit sokan még mindig lokálisan próbálnak kezelni.

A biológia megtanított minket arra, hogy az marad életben, aki képes másokkal együttműködni. Az élő rendszer koherens, csak akkor marad fenn, ha minden része kapcsolatban van minden más résszel. Így a mostani szub-optimalizált rendszer nem fenntartható. Amelyik rész nincs kapcsolatban a többivel, az megbetegszik, idővel rákos lesz.

A globális társadalom nem marad életben, ha csak egyes részeit kezeljük. A Trump-féle „America first” típusú hozzáállás, amely szerint az a fontos, hogy „nekem mi a jó”, nem kaphat elsőbbséget egy kormány, egy ország, egy cég életében. A bioszféra, az élet a bolygón úgy tartható fenn, ha minden része egyenlő súlyt kap. Ha viszont nem komplex rendszerként kezeljük, annak megfizetjük az árát, mert végül összeomlik a rendszer. Minél tovább várunk a változtatással, annál nagyobb lesz az ár.

Aki együttműködik, az túlél.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?