Előzetes megfelelés és tanulás a középpontban

Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: az ÖRT tagsága elkötelezett az etikus reklámozás iránt, amelynek alapfeltétele a folyamatos tanulás és a hatósági gyakorlatok megértése. Az idei workshop iránti kiemelkedő érdeklődést jól mutatja, hogy több mint száz regisztráció érkezett, közel 70 vállalkozás képviseletében, a hirdetői, ügynökségi és médiapiaci oldalról egyaránt. Kiemelte, hogy az előzetes megfelelés – így a reklámok előzetes véleményezése, az edukációs programok és a hatóságokkal közös szakmai események – hatékony eszközt ad a vállalkozások kezébe ahhoz, hogy már a megjelenés előtt elkerüljék a jogsértéseket és az azokkal járó kockázatokat.

Segíteni a vállalkozásokat, megvédeni a fogyasztókat

Rigó Csaba Balázs (nyitó képünkön) megnyitójában rámutatott: a Gazdasági Versenyhivatal számára nemcsak a jogsértések feltárása és szankcionálása, hanem a vállalkozások segítése és a jogkövető magatartás ösztönzése is kiemelt cél. Ennek fontos eszköze a vizsgálati tapasztalatok megosztása és a szakmai szervezetekkel – így az ÖRT-vel – folytatott együttműködés, amely a megelőzést szolgálja.

A GVH elnöke hangsúlyozta: az együttműködő, jogsértéseiket elismerő vállalkozások – a jogszabályi keretek között – együttműködhetnek a GVH-val, ami gyorsíthatja az eljárásokat és akár jelentős bírságcsökkentést is eredményezhet. Ugyanakkor kiemelte: az együttműködés nem mentesít a jogsértések következményei alól, hiszen a tisztességes verseny nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez vagy megkárosításához.

Tanulságok a GVH reklámvizsgálataiból

Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője előadásában a hatóság fogyasztóvédelmi gyakorlatának legfontosabb tapasztalatait foglalta össze. Kiemelte, hogy a GVH vizsgálatai alapján a reklámozási gyakorlatoknál továbbra is visszatérő problémát jelent a nem megfelelő árkommunikáció, a lényeges információk elhallgatása, valamint a fogyasztói döntések sürgetésére építő megoldások, rosszindulatú manipulatív gyakorlatok – sötét mintázatok – alkalmazása.

A hatósági tapasztalatok szerint a digitális környezetben különösen nagy körültekintést igényelnek a helyes az influenszer marketing megoldások alkalmazása. Az ellenszolgáltatás jelölése önmagában nem elegendő: a reklámjellegnek a fogyasztók számára ténylegesen észlelhetőnek és egyértelműnek kell lennie, a felelősség pedig a reklámozók, az influenszerek és a közreműködő partnerek között is megoszlik.

Az előadás kitért a környezeti állításokkal kapcsolatos vizsgálatokra is, ahol a GVH célja annak biztosítása, hogy a reklámüzenetek valós, igazolható tartalmat közvetítsenek, és összhatásukban se vezessék félre a fogyasztókat.

„A hatóság egyre nagyobb hangsúlyt helyez az utóvizsgálatokra és a megfelelési programokra, amelyek nemcsak a jogsértések megszüntetését szolgálják, hanem hosszú távon is hozzájárulnak a reklámpiaci gyakorlatok tisztulásához és a fogyasztói bizalom erősítéséhez” – tette hozzá zárógondolatában a Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője.

Kérdésekből válaszok, válaszokból jobb gyakorlat

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára hangsúlyozta: az idei esemény már a negyedik alkalom volt, és mára az ÖRT egyik legnépszerűbb szakmai rendezvényévé vált. Az előadások mellett a tagságtól érkező kérdések megválaszolása valódi gyakorlati segítséget nyújt a reklámkészítés mindennapi kihívásaihoz. „Az ÖRT a jövőben is folytatja a tudásmegosztáson alapuló együttműködéseket más hatóságokkal annak érdekében, hogy tagjai számára naprakész, használható támogatást biztosítson, és erősítse az etikus, jogszerű reklámozási gyakorlatokat, amely segíti a reklámba vetett fogyasztói bizalom növekedését” – fogalmazta meg zárógondolatként a szakmai szervezet operatív vezetője.

Az MTI-nek küldött pénteki közlemény szerint a GVH februárban indított vizsgálatot a Regenera másnaposság elleni ital gyártójával és forgalmazójával, az SSHS Group Kft.-vel és a Regenera Hungary Kft.-vel szemben. A vállalkozások többek között közösségi média felületeken, a weboldalukon és országos televíziós csatornán népszerűsítették a Regenera terméket, annak másnaposság elleni hatását kiemelve. A cégek reklámjai kifejezetten azokat a fiatalokat szólították meg, akik aktív életet élnek, szórakoznak, fesztiválokon, bulikon vesznek részt, miközben tanulnak vagy dolgoznak is.

A GVH vizsgálata megállapította: a másnaposság elleni (annak utólagos enyhítésére vagy annak megelőzésére vonatkozó), az alkoholfogyasztást követő napi egészségi állapotot, közérzetet javító hatás nem volt igazolható, emiatt a másnaposság elleni hatásra utaló valamennyi üzenet jogsértőnek minősült. A cégek állításai az élelmiszerekre irányadó ágazati szabályoknak sem feleltek meg.

A GVH versenytanácsa a döntésnél figyelembe vette, hogy a vállalkozások első alkalommal követtek el jogsértést és az eljárás során végig együttműködőek voltak, ezért a bírság kiszabása helyett figyelmeztetést adott. Emellett a nemzeti versenyhatóság kötelezte a cégeket, hogy alakítsák ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelési programjukat és a jogsértés megelőzését biztosító saját belső eljárásrendjüket – írta GVH.

Megbeszéljük, hogyan tűnt fel a greenwashing jelensége. Hol kezdtek el foglalkozni vele először, és mikor jelent meg a magya piacon? Mit jelent a márkánk védelme szempontjából? Milyen fogyasztói igény áll mögötte?

Mit tesz a greenwashinggal összefüggésben, a nem korrekt tájékoztatás ellen a GVH? Milyen tipikus hibák jelennek meg a márkák a kommunikációjában: környezetbarát zöld állítások, negatív aspektusok elhallgatása, megbízhatatlan tanúsítványok, „beszélj másról” típusú viselkedés… Hogyan jelenik meg a greenwashing termékszinten és iparági szinten? És persze, ha korrektül akarunk kommunikálni: hol érhető el a GVH zöldmarketing tájékoztatója?

Mit tegyen, aki nem akar hibázni és büntetést kapni a hatóságtól vagy a fogyasztóktól? A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha felülvizsgálják a B2C (vállalkozás és fogyasztó közötti) kommunikációjukat, megfelelést támogató folyamatokat, oktatási programokat, ellenőrzési mechanizmusokat alakítanak ki, és figyelemmel kísérik a GVH és a bíróságok gyakorlatát – ebben is eligazít a mai beszélgetés.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hogyan tudnak „zöld” megoldásokról, fenntarthatóságról kommunikálni a cégek, hogy ne fenyegesse őket márkaérték-veszteség? Egyáltalán, van-e ilyen igény a fogyasztók részéről? Fazekas Ildikó felidézett egy húsz évvel ezelőtti nemzetközi greenwashing-konferenciát, ahol a nyugati kollégák már beszéltek a problémáról, de nálunk még nem volt téma. Azóta a kérdés „lecsorgott” a fogyasztókhoz, a cégek is beszélnek róla, sőt, a termékfejlesztésnél is figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat, de a közönség csak akkor találkozik a témával, amikor a termék megjelenik a reklámokban és a piacon.

A GVH nem egy „furkósbot” – tisztázta mindjárt az elején Rigó Csaba Balázs. A GVH elsődlegesen segíteni próbál a vállalkozásoknak, nem a büntetésre törekszik – hangsúlyozta a GVH elnöke.  A hivatal feladata a fogyasztói érdekek és a piaci verseny védelme, a kartellek elleni fellépés, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, és ehhez bizony a törvényi feltételek fennállta esetén versenyfelügyeleti eljárásokat kell indítania. A második kiemelten fontos feladata a versenypártolás, ennek érdekében akár jogszabályok módosítására is javaslatot tesz. A harmadik kiemelt feladata pedig a versenykultúra-fejlesztés, a megelőzés, a rendszeres találkozás, kapcsolattartás, eszmecsere a fogyasztókkal és a piaci szereplőkkel – ahogy ezen a mai konferencián is történik. Egy friss uniós felmérés szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a környezetvédelem iránt, sőt azt is pontosan megmondják, mely szektorokban csalódnak (pl. ingatlan, használtautó), és melyekkel elégedettek (pl. szépészeti termékek, elektromos szolgáltatások).

A greenwashing a fogyasztók és más gazdasági szereplők megtévesztését jelenti a vállalat környezetre gyakorolt hatásával, környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatban.

A kereskedelmi kommunikáció fontos eszköz a vállalatok kezében ahhoz, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat átlátható módon tudják terjeszteni, a piac hatékony működését magas szintű fogyasztóvédelem mellett garantálva. Bizonyos üzenetek azonban nem helytállóak, vagy pontatlanságokat tartalmaznak, azaz olyan környezetre vonatkozó állításokkal élnek, amelyek kárt okozhatnak mind a szabályokat maradéktalanul betartó vállalatoknak, mind pedig a fogyasztóknak.

• Környezetbarát jellegre utaló „zöld állítások”, amelyekkel gyakran találkozik a fogyasztó: mindenmentes, bio, organikus, lebomló, megújuló, stb.
• Környezetvédelmi imázzsal operáló kommunikáció esetén tipikusan fókuszban a termék áll: (i) A pozitívra fókuszálunk, a negatívat elhallgatjuk (rejtett költségek, szelektív közlés); (ii) vagy „kisebbik rossz”: igaz a termékre, de a környezeti hatásokat elhallgatja; (iii) hamis címkék és tanúsítványok (nem 3. fél által ellenőrzött, hanem például házon belül készült). A tanúsítványok terén különösen fontos, hogy a vállalkozás által közvetített reklámüzenet ne terjeszkedjen túl azon, amit a tanúsító címke igazolni hivatott, illetve annak alkalmazása ne legyen megtévesztő a fogyasztók számára.
• Szintén tipikus a „Beszélj másról” típusú kommunikáció (!): Zöld szervezetek támogatása, astroturfing: a szervezet által finanszírozott, civilnek látszó kezdeményezések támogatása.

Nem mindegy, hogy a greenwashingot termékszinten (alapanyagok, gyártás, termelés, forgalmazás, csomagolás, használat, élettartam) vagy iparági szinten (politikai, jogi, gazdasági hatások, lobbitevékenység, ökológiai lábnyom) értékeljük. Mindegyik elemhez tartozhat valós teljesítmény, de eltúlzó állítás is – legyen világos a kommunikációban, hogy az állítás melyik elemre vonatkozik! Tehát legyen egyértelmű a megfogalmazás, világos és érthető a nyelvezet, az állítás legyen valós, pontos, helytálló és igazolható.

Mivel a fenntarthatóság témája egyre gyakrabban kerül elő a kommunikációban, de nincs egyféle, általánosan elfogadott definíciója, a GVH úgy döntött, hogy kiad egy zöldmarketing tájékoztatót, amelyben iránymutatást ad a vállalatoknak és a fogyasztóknak (az uniós hatóságok közül az elsők között). Ez az iránymutatás elérhető a GVH honlapján.

A vállalatok akkor járnak el helyesen, ha felülvizsgálják a B2C (vállalkozás és fogyasztó közötti) kommunikációjukat, megfelelést támogató folyamatokat, oktatási programokat, ellenőrzési mechanizmusokat alakítanak ki, és figyelemmel kísérik a GVH és a bíróságok gyakorlatát.

Fazekas Ildikó zárszavában kiemelte: ha reklámot készítetek, nem mindegy, hogy milyen környezetet mutattok be. A kommunikáció arról is szól, hogy te, mint marketingszakember milyennek látod a világot, sőt, hogy milyennek szeretnéd látni.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?

Szerző: Dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvéi Iroda fogyasztóvédelmi praxisának vezetője.

A Gazdasági Versenyhivatal mindenesetre árkartellt gyanít, ezért külön vizsgálói csoportot állított fel a drasztikus áremelkedések okai feltárására, míg az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező kormányhivatalok is nekiláttak – a saját hatásköri lehetőségeikhez mérten – az építőipari termékek forgalmazási körülményei alapos és átfogó ellenőrzésének. Utóbbi keretében a termékkör kiskereskedelmi forgalmazói számíthatnak az egész országban helyszíni ellenőrzésekre, melyek az árfeltüntetési és termékbiztonsági követelmények betartására fókuszálnak, vagyis – bár a megfelelés hiánya miatt kiszabásra kerülő bírságok a Magyar Államkincstár bevételeit gyarapítják majd – az említett áremelkedéssel kapcsolatos problémakör megoldására önmagukban aligha alkalmasak. A nem biztonságos építési termékeknek a hazai piacról történő kitakarítására viszont igen, sőt, mindenképp kiemelést érdemel, hogy a tárca az egyedi jogviták rendezésében ingyenesen közreműködő békéltető testületektől a beérkező megkeresések azonnali, közvetlen becsatornázását kérte, mondván, azok célzott hatósági intézkedéseket alapozhatnak meg.

A békéltető testületekhez és a kormányhivatalokhoz érkező panaszbejelentések többségében a fogyasztók azt sérelmezik, hogy a kivitelezők, az építési vállalkozók az anyagköltségek áremelkedésére hivatkozva a szerződéskötést követően egyoldalúan és jelentős mértékben megnövelik áraikat, újabb fizetés nélkül pedig nem hajlandóak folytatni a munkát. Ilyen helyzetben nyilván sakk-mattot kap a fogyasztó, hiszen ha „befeszül”, félkész marad a terasz, a tető, stb., vagyis kénytelen ráfizetni az eredetileg megállapodott árra. Tehát addig, amíg az építési vállalkozó igyekszik az alapanyag vagy nyersanyag-áremelkedés dacára is pénzénél maradni, a fogyasztó helyzete szinte kilátástalan, ő fizet rá szó szerint és átvitt értelemben is, miközben elvileg főleg övé lenne az állami támogatás. A GVH tapasztalatai szintén elszomorító helyzetre utalnak: a vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőségi kifogásokat mostanra nem kezelik jól, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült.

Mindeközben joga persze van az embernek rengeteg dologhoz, és a már megkötött szerződéseket menet közben módosítani és egyoldalúan megemelni az ellenértéket, azzal az indokkal, hogy „vagy különben nem fejezzük be az építési, kivitelezési munkákat”, jogellenes, szerződésszegő magatartás is lehet, de mire a sérelmet szenvedett fogyasztó bírósági peres úton érvényt szerez saját jogainak, egyrészt eltelhet több év, másrészt perelni is pénzbe kerül, vagyis a végén még több pénze bánhatja, mint engedni az építési vállalkozó „zsarolásának”, aki az alapanyag- árak elszabadulásáért aligha tehet. A bírósági úton történő perlés kiváltása a békéltető testülethez fordulás révén pedig elméletben opció lehet, de a testületek keze erősen kötött, hiszen hiába van jogilag igaza a fogyasztónak, az eljárás végén a testület az olyan esetekben, amikor a bepanaszolt vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot – magyarul nem ismeri el a testületet olyannak, mint amely kötelező erővel bíró döntés meghozatalára jogosult lenne-, csak ajánlást hozhat, ami nem végrehajtható. A végrehajthatósághoz vagy egy bírósági ítéletre, vagy egy a békéltető testület által hozott határozatra van szüksége annak, akinek fogyasztóként igaza van.

Időközben a jogalkotó is hozott intézkedéseket: az építőipar szektoriális problémái miatt a GVH új jogkört kapott, így az ágazati vizsgálatot szorosabb határidőkkel, célzottabban, az érintett vállalkozásoktól gyorsabb reagálást elváró eljárási rend szerint folytathatja le. Másrészt várhatóan októbertől bizonyos termékkörökre kivitelezési korlátozás vonatkozik majd, biztosítandó, hogy a nélkülözhetetlen alapanyagokból megfelelő mennyiség álljon a hazai kereslet rendelkezésére.

Visszatérve a tárca közleményére, abban nem tértek ki arra, hogy a globális ellátási zavar felszámolása érdekében az ITM részéről pontosan milyen „célzott intézkedésekre” kerülhetne sor, de a jogszabályok adta lehetőségeket, vagyis az egyes hatóságok hatásköreinek tárházát végiggondolva még akár közérdekű keresetek megindítására is sor kerülhet az ITM részéről. Ilyen jogkörrel a GVH is rendelkezik, sőt, a tisztességtelen általános szerződési feltételekre a polgári ügyészség is és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek is „lőhetnének”. Erre nem árt, ha az építési vállalkozók figyelnek, még akkor is, ha a közérdekű perlés időbe telik.  Tisztességtelen lehet ugyanis  – jogilag is, nem csupán a közerkölcs mércéjével mérve -, az olyan szerződéses kikötés, amely alapján a vállalkozás a szerződésben eredetileg előre meghatározott alapos ok nélkül utóbb egyoldalúan módosíthatja a szerződést, különösen, ha a megállapodott pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelheti.

Az, hogy a gyakorlatban a jogalkalmazó hatóságok közül melyiknek hogyan sikerül hathatósan az építkező fogyasztók védelmére kelni, most azonnal még nem, de a következő pár hónapban ki fog derülni és nem kizárt, hogy a jogalkotó is hoz még érdemi intézkedéseket.

A COVID-19 hatásai miatt egyre többen vásárolnak online. Sok cég kezdett rohamos fejlesztésbe, indított webshopot vagy váltott hangsúlyosabb digitális reklámkampányokra, hogy túlélje a válsághelyzetet. 2020 első félévében az internetes kereskedelem forgalma az előző évhez képest közel 35 százalékkal, a rendelések száma pedig több mint 21 százalékkal emelkedett Magyarországon[1].

Ahány eladás, annyi kérdés

Előlegnek vagy előre fizetésnek minősül, ha a vevő átvétel előtt egyenlíti ki a számlát? Hogyan határozzam meg a teljesítés időpontját, ha futár szállítja ki az árut? Hogyan lehet kezelni a hibás vagy hiányos teljesítést, a garanciális cserét vagy javítást, illetve miként kell tárolni a kapcsolódó bizonylatokat? Ezekre a kérdésekre mindenkinek tudnia kell a választ, aki az online térben szeretne értékesíteni, máskülönben adminisztratív hibák miatt bírságolhatják a NAV ellenőrei.

„Nem szabad elsietni a fejlesztéseket, ezzel ugyanis milliós bírságokat kockáztatnak a hazai cégek. Egy jogszerűen működő webshop kialakításához nem csak adózási vagy adminisztratív ismeretekre van szükség, de fogyasztóvédelmi és kiberbiztonsági szakértelemmel is rendelkezniük kell a vállalatoknak. Ahhoz, hogy nyereségük jelentős hányada ne a szankciók megfizetésére menjen el, a legegyszerűbb olyan tanácsadóval konzultálni, aki minden területen átfogó segítséget tud adni” –– hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

De nem csak az adóhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is fokozottan ellenőrzi a webshopokat. Az online áruházak szabálytalan működtetése, a jogi kontroll nélkül megtervezett kampányok és a személyes adatok nem megfelelő kezelése miatt az eddigieknél nagyobb bírságokra, súlyosabb szankciókra és gyorsabb eljárásokra számíthatnak a vállalatok.

Mindennek megfelel, mégis sokat veszíthet

Akkor sem dőlhetnek hátra a cégek, ha minden szabályozásnak maradéktalanul eleget tesznek. Egy rövid határidő alatt fejlesztett webáruház esetében ugyanis nagy eséllyel található valamilyen biztonsági rés, amit a hekkerek előszeretettel kihasználnak majd.

„Ha egy rendszer támadható, az internetes bűnözőknek mindössze néhány kattintásba kerül, hogy a webshop minden termékének árát egységesen egy forintra csökkentsék. Ilyenkor elég, ha egy vásárló veszi azelőtt észre a zavart, hogy elhárították volna, és máris kisöpörték a cég összes termékét. Ezért sem szabad elfelejteni az információbiztonsági szempontokat” – emelte ki Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással és kibervédelemmel foglalkozó üzletágának vezetője.

[1] Forrás: A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása

Jön a bevásárlások időszaka

A magyar piacon az idén a kiskereskedelmi forgalom bővülése eddig elmaradt az elmúlt években látott tempótól, a válságidőszakokban pedig egyébként is csökken a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet.

Azért az valószínűsíthető, hogy az év utolsó heteiben az év előző időszakához képest nagyobb lesz a forgalom, sokan ilyenkor vesznek drágább gépeket az otthonaikba. Ezt mutatja, hogy a karácsonyi ajándéknak is beillő híradástechnikai készülékek (például zenelejátszók) tartós elektromos háztartási gépek (mosógép, mosogatógép, hűtőgép), elektromos háztartási kisgép (például robotgép), valamint kép- és hanghordozók forgalma az elmúlt évek tapasztalatai szerint az év utolsó negyedében jóval magasabb, mint az év korábbi részében.

A hivatalos KSH-adatok szerint tavaly a magyar vásárlók 122 milliárd forintot költöttek ezekre október elejétől december végéig, vagyis napi átlagban 1,3 milliárd forintot. 2019 többi negyedévét ez a forgalom 58 százalékkal haladja meg.

A pandémia miatt kérdés, hogy az idén mekkora lesz a vásárlási hajlandóság a karácsony előtti hetekben, hogyan alakul majd a szezonban kiemelt szerepet játszó Black Friday, azaz a „Fekete Péntek”. Az Egyesült Államokból útjára indult „bevásárlási nap” hagyományosan az ünnepi vásárlási szezon kezdetét jelenti, manapság azonban már nem csak erre a napra korlátozódik: Magyarországon sok üzletben a hivatalos időpont előtt is elérhetőek már a Black Friday-akciók.

Az idei Black Friday más lesz

A koronavírus-járvány idén jelentősen átírta az eredeti forgatókönyveket. A karácsonyi ünnepek szempontjából legfontosabb hat hétben például 22-25%-kal csökkenhet a forgalom idén a boltokban éves szinten az amerikai ShopperTrak, kiskereskedelmi elemzésekkel foglalkozó vállalat szerint. Ha így is lesz, a Black Friday még így is az idei ünnepi szezon egyik legforgalmasabb bevásárlónapja lesz az üzletekben, ami idén az online vásárlásoknak köszönhető: az internetes eladások idén éves szinten 30 százalékkal nőhetnek globálisan ebben az időszakban.

Felkészületlenül vágnak bele a vásárlásba

Akciók ide vagy oda, sokan még mindig felkészületlenül vágnak neki a bevásárlásnak: a McKinsey 2018-as tanulmánya szerint az Egyesült Államokban a vásárlók 44 százaléka nem készült különösebben arra, miket szeretne beszerezni az akciók alatt, nagyjából ez az arány az Egyesült Királyságban (48%), Kanadában (49%) is, míg Németországban még rosszabb: 58%. A vásárlók ugyanakkor egyre kritikusabbak a Black Friday-akciókkal szemben, ami nem csoda, hiszen az egyre hosszabb időszakra elnyúló leárazások sokszor nem adnak szignifikánsan alacsonyabb árakat.

Okostelefont, háztartási gépet vesz a magyar

Bár a fenti tanulmányok nem a magyar piacra vonatkoznak, a trendek várhatóan itt is megjelennek. A legfontosabb minden vásárló számára, hogy körültekintően válasszon a Black Friday-napokon és a karácsonyi vásárlások során, legyen szó bármilyen termékről, gépről. Magyarországon egyébként körülbelül tíz éve érhetőek el a Black Friday-akciók és igen komoly összeget költenek a vevők az adott napokon.

Az Emag magyar webáruház adatai szerint tavaly a magyarok 136 ezer terméket rendeltek a Black Friday-akció első hét órájában összesen 3,4 milliárd forint értékben.

A leggyorsabban fogyó termékek között volt laptop, mobiltelefon, mikróhullámsütő és akkus fúrócsavarozó is. Gazdára talált azonban több mint 20 ezer termék az otthon, barkács és állattartás kategóriából, 14 ezer szépségápolási cikk, több mint 9200 háztartási kisgép és több mint 8000 háztartási nagygép is.

Csábító árak kontra tudatos vásárlás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint vásárlóként érdemes felkészülve várnunk az akciók sorozatát. Bár nagyon csábító tud lenni, ha alacsonyabb árakat lát valaki, de érdemes elgondolkodni, hogy olyan termékekre fordítsuk a pénzünket, amelyekre valóban szükségünk van, és hosszú távon tudjuk majd használni.

Érdemes ilyenkor megnézni a lakásban lévő háztartási gépeket, és, ha valamelyik megérett a cserére, akkor tudatosan keresgélni az ajánlatok között. A Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta publikál független, nemzetközi laboratóriumban végzett teszteket, amelyek megkönnyítik a különböző termékek közötti választást.

A tesztek különböző szempontok szerint rangsorolják többek között például a mosógépeket, hűtőket, grillsütőket, matracokat. Sokszor ugyanis az ár nem jelent feltétlenül garanciát a minőségre, és nem mindig a legdrágább termékek végeznek a legjobb helyeken a teszteken.

A legdrágább nem feltétlenül a legjobb

A mosógépek tesztjét nézve (19 gyártó 53 gépét vizsgáltuk) például a legolcsóbb gép 82 ezer forintba kerül és 52 százalékos eredményt ért el. A legdrágább gép pedig 293 ezer forintba került, ez 65 százalékkal zárta a tesztet. A legjobban teljesítő gépek között vannak 150 ezer forintnál olcsóbbak is, a 68-69 százalékos eredmény elérő termékekért 116-140 ezer forintot kell fizetni.

A tesztek.tudatosvasarlo.hu-n a mosógépeké mellett számtalan mindennapos termék tesztjét meg lehet nézni és ezek eredményei alapján kiválasztani a legjobbat. A Tesztek oldal környezetbarát blogján számos hasznos információt megtalálhatnak a látogatók.

A TVE az elmúlt hónapokban számos termékcsoportot tesztelt, többek között:

• sima porszívókat és az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váló robotporszívókat,
• mikrohullámú sütőket,
• hűtőgépeket,
• ágymatracokat,
• szárítógépeket,
• kávéfőzőket,
• robotgépeket

A Tudatos Vásárlók tapasztalatai

„Vásárlás előtt érdemes megnézni a teszteket, és ahogy arról már szó volt, érdemes körültekintően bánni az akciókkal. Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy a kiválasztott gép melyik kereskedőnél mennyibe kerül, mert lehetnek eltérések, különösen a Black Friday-hez kötött akcióknál. Magyarországon egyébként idén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Black Friday akciók tisztességtelen reklámozása miatt jelentős, 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára. A versenyhivatal célja az volt, hogy a Magyarországon is népszerűvé vált akciós időszakok során tapasztalt megtévesztő reklámokat visszaszorítsa, a fogyasztók pedig valós kedvezmények közül választhassanak.” – tette hozzá a TVE fogyasztóvédelmi szakértője, Haraszti Anikó.

Miért kell fizetni a tesztekért?

A Tudatos Vásárlók Egyesülete által publikált tesztek ára kevesebb, mint 2 ezer forint. A tesztekért azért kell fizetni, mert a Tudatos Vásárlók partnere, a vizsgálatokat végző nemzetközi, független szervezet, az International Consumer Research and Testing Ltd. partnerszervezetei más egyezményesen fizetős fal mögött tartják a tesztek eredményeit. Az ICRT és a Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta publikálja a szóban forgó teszteket, amelyek segítségével a vásárlók kiválaszthatják a széles termékkínálatból a pénztárcájukhoz mérten legjobb, legmegbízhatóbb gépeket.

„Érdemes a gépek között a legalacsonyabb fogyasztású, energiatakarékos gépeket választani. A sokéves tapasztalat alapján a legtöbb teszt arra jutott, hogy a különböző termékek között sokszor nem a legdrágábbak a legjobbak és az ár/érték arányt nézve mindenki ki tudja választani a számára legmegfelelőbbet. Tesztjeinkből az is kiderül, hogy melyik gépeket jobb elfelejteni.” – inti óvatosságra a vásárlókat Haraszti Anikó.

A gyermekek számára történő reklámozás során nagy gondossággal kell eljárni, mert számos jogi és etikai szabály kívánja biztosítani a gyermekek mint sérülékeny célcsoport védelmét. Míg egyes termékcsoportok esetén egyértelműek a szabályok – például elmúlt-e 25 éves az alkoholreklám szereplője vagy nem (ld. Reklámetikai Kódex) -, vagy milyen a nézettség aránya az élelmiszer reklámok esetén (ld. EU Pledge) – ennél sokkal nehezebb meghúzni a határvonalakat, hogy mi számít a gyermekek vásárlásra való közvetlen felszólításának?

A márkabiztonság – brand safety – új dimenziója is felmerül itt, hiszen a közzététel helye is jelentősen befolyásolhatja, hogy gyermeknek szólóként értékelik-e az adott reklámot, amely felszólítást tartalmaz.

Dr. Szoboszlai Izabella, a Versenytanács tagja egyértelművé tette, hogy a gyermeknek szóló termék (akár mint promóciós ajándék), a reklám stíluselemei, a reklám megszövegezése, a felszólító mód és a médiaválasztás együttesen határozzák meg, hogy a kereskedelmi kommunikáció a tilalom alá esik-e vagy sem. A mára már általánossá vált tegező mód sem jelent elegendő eligazodást abban, hogy kinek szól a reklám, ezért célszerű pontosan fogalmazni, például, hogy „játssz a gyerekeddel”.

Zenisek Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég, ha beszúrjuk a szövegbe, a „kedves szülő, vedd meg”, vagy „gyűjtsd össze mind” kifejezéseket, ha közben a reklám többi eleme, a film hangulata, képei, zenéje, a felszólító mód és/vagy a médiaválasztás egyértelműen a gyerek figyelmének (és vágyainak) felkeltésére irányul.

„”Természetesen nem cél, hogy például egy családi, vagy gyermeknek szóló termék esetén ne lehessen gyermeknek való, gyermek által használt termékkel ösztönözni a szülőt az adott márka vásárlására, de az ilyen promóció is egyértelműen a szülőnek, a felnőttnek szóljon, a gyereket ne szólítsa meg – hangsúlyozta dr. Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője.

Az előadók kiemelték, hogy az online térben alkalmazott marketing technikák, így például az online játékon belüli vásárlásokra biztatás esetén még fokozottabb körültekintés várható el a hirdetőktől arra is figyelemmel, hogy a gyermek magatartására a szülőnek jellemzően kevesebb ráhatása van.

„Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a GVH új elnöke, Rigó Csaba Balázs lehetővé tette, hogy a hatóság vezető munkatársai előadásukkal és a kérdésekre adott válaszokkal segítsék az ÖRT tagjainak az e területen történő jobb megfelelést” – fogalmazott Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

„Az ÖRT számára kiemelt feladat a tagság edukációja, mert meggyőződésünk, hogy ezzel segíteni tudjuk a munkájukat, hogy etikus, jogszerű reklámok készüljenek, amelyekkel nemcsak a bírságot tudják kivédeni, de a fogyasztók számára is hiteles reklámot tudnak készíteni. Nagy sikere van a tréning programjainknak, és ebben kiemelkedő volt a mostani workshop. A kiváló prezentációk, a nagy érdeklődés (több mint ötven online résztvevő) és a sok pozitív visszajelzés is a rendezvény sikerét bizonyítja” – tette hozzá Gerendi Zsolt főtitkár

A járványhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások között elsősorban az egészséget védő, illetve a kijárási korlátozás miatt otthon maradókat kiszolgáló lehetőségekkel lehet találkozni. A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője, Dr. Tölgyes Katinka felhívja a figyelmet, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a járványra való tekintettel új, eddig nem gyártott termék vagy nem nyújtott szolgáltatás értékesítésébe kezdtek, vagy eddig kevesebb figyelmet fordítottak a versenyjogi megfelelésre, mindenképpen érdemes megfontolniuk jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét.

Reklámok: nem lehet mindent eladni a Covid-19 elleni védelemre hivatkozva

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a reklámok, szlogenek készítésekor a termékkategória meghatározása az első lépés, hiszen eltérő reklámállítások megengedettek az élelmiszerek, a gyógyhatású készítmények, az étrendkiegészítők, a vényköteles és nem vényköteles gyógyszerek, valamint a kozmetikumot esetében. Élelmiszernek például nem lehet betegségmegelőző, vagy gyógyító hatást tulajdonítani (akkor sem, ha a köznyelvben például a hagyma több fajtája is így ismert). Az ilyen állítás önmagában jogsértő (nincs lehetőség az ellenkező bizonyítására), és szankcionálást vonhat maga után. Vényköteles gyógyszert, illetve a vény nélkül kiadható, TB támogatott gyógyszert főszabály szerint egyáltalán nem lehet reklámozni. Azon gyógyszerek esetében, ahol maga a reklámozás megengedett, csak szigorú keretek között, a betegtájékoztatóban leírtakkal szoros összhangban készülhet el a kereskedelmi kommunikációs tartalom. Kerülni kell minden olyan utalást, amely szakemberek vagy ismert személyek ajánlását foglalhatja magában. Gyógyhatásúnak csak akkor nevezhető egy termék, ha az valóban érdemi, egészséget helyreállító hatással bír, amelyet alá is tudunk támasztani megfelelő kutatásokkal (a terméket használók tapasztalatai nem elfogadhatóak). Fontos arra is figyelni, hogy a közvetett állítások is megfeleljenek az előírásoknak, például a termékben található hatóanyaggal vagy annak összetevőjével kapcsolatban tett kijelentések.

Dr. Tölgyes Katinka azt is kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindig a fogyasztó szemszögéből vizsgálja a kereskedelmi kommunikációt, vagyis az számít, hogy a fogyasztók hogyan értelmeznek egy adott reklámállítást, és nem az, hogy a gyártó vagy forgalmazó mit ért alatta, vagy milyen célt kívánt elérni. Emellett a GVH az ún. sérülékeny fogyasztók számára szóló tájékoztatásokat fokozottan ellenőrzi és szigorúbb következményeket alkalmaz. Sérülékenynek a versenyhatóság azon fogyasztói kört tekinti, aki az adott termék vagy szolgáltatás tekintetében kora vagy egészségi állapota révén kiszolgáltatottabb. A jelenlegi járványhelyzetben bizonyos termékek (például fertőtlenítőszerek, kézfertőtlenítők, maszkok stb.) esetében akár a teljes társadalom sérülékeny fogyasztónak tekinthető, így különösen fontos, hogy a kommunikáció megfeleljen a jogszabályoknak.

Együttműködések: megengedőbb lehet a hatóság, de nem korlátok nélkül

A kereskedelmi kommunikáció mellett a vállalkozások közötti együttműködések területén is az általánostól némileg eltérő hatósági jogalkalmazás várható a koronavírus-járvány idején. A krízishelyzetben ugyanis kulcsfontosságú a fogyasztók kiszolgálása a kiemelten fontos termékekkel (például kézfertőtlenítők, arcmaszkok), és előfordulhat, hogy ehhez az érintett szereplők között fokozott együttműködés szükséges. Ide tartozhat a szűkösebben rendelkezésre álló alapanyagok elosztása, vagy a szállítással és raktározással kapcsolatos kihívások megoldása. A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjoggal foglalkozó szakértője szerint a GVH tekintettel lehet a társadalmi érdekekre, és ezeket az együttműködéseket várhatóan engedékenyen kezeli majd.

Dr. Tölgyes Katinka ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az Európai Versenyhatóságok Hálózatának álláspontjára is, ami egyértelműen kimondja, hogy a hálózat tagjai nem fognak fellépni a vállalkozások olyan szükséges és átmeneti intézkedéseivel szemben, amelyek az ellátási hiány elkerülésére irányulnak. A vállalkozásoknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy az együttműködés „megengedése” nem vonatkozik minden területre, és nem jelenti azt, hogy időben és mértékben ne lennének korlátjai. Ha egy alapanyagból például nincs hiány, az érintett vállalkozások a versenyhatósági eljárás során nem hivatkozhatnak a szóban forgó együttműködésre, így továbbra sem megengedettek az ún. „kőkemény kartellek”, vagyis az árakat egyeztető, piacot felosztó versenykorlátozó megállapodások. Az Európai Bizottság által kiadott iránymutatás is hasonló elveket fogalmaz meg. Ezért számítani lehet rá, hogy a GVH kiemelten vizsgálja majd az együttműködések mértékét és azok szükségességét. Dr. Tölgyes Katinka hangsúlyozza, hogy amennyiben egy vállalkozásnak (különös tekintettel az egészségügyi szektorra) kétségei vannak az együttműködés jellegével és mértékével kapcsolatban, érdemes jogi tanácsadóval konzultálnia, vagy közvetlenül a GVH-hoz fordulnia iránymutatásért. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a versenyhatóságot az általa adott iránymutatás nem köti egy esetleges későbbi eljárás során.

Bár önmagában nem tilos a gyermekek felé irányuló reklámok alkalmazása, bizonyos esetekben azok mégis jogsértővé válhatnak. 2008 óta van hatályban az a törvényi rendelkezés, amely tiltja, hogy a reklámok gyerekeket közvetlenül a termék megvételére szólítsák fel, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolják meg számukra a reklámozott árut, azaz nyaggassák őket. Ez egy ún. feketelistás tényállás, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú reklám automatikusan tiltott, annak fogyasztókra gyakorolt hatását nem kell elemezni. A Gazdasági Versenyhivatalnak 2009. óta öt ügye volt ebben a témakörben.

Meddig gyerek a gyerek?

Felmerülhet azonban, hogy ki minősül gyermekkorúnak? Mi van azokkal a fiatalokkal, például, akik már a saját zsebpénzüket költik és saját döntéseket hoznak? A feketelistás tényállás a „gyermekkorúak” kifejezést használja, Magyarországon pedig számos jogszabály különböző életkorhoz köti a gyermekkorúságot. Ezért a GVH a reklámtörvény alapján tette le a voksát arról, hogy a feketelistás tényállásnál hány éves korig értékeli gyermekkorúnak a fogyasztókat, ez pedig 14 éves kort írt elő.

Fontos azonban, hogy ha a hivatal nem a feketelistás tényállást alkalmazza, hanem valamely reklám egyéb tisztességtelen jellegét vizsgálja, akkor a 14 és 18 év közötti fiatalok is – sérülékenységükből fakadóan –kiemelt védelmet élveznek, ami magasabb bírságot vonhat maga után jogsértés megállapítása esetén.

Segíteni akarják a piacot

Ahogy más esetekben, a GVH eljárásai itt is jellemzően panasz vagy bejelentés alapján indulnak el. A versenyfelügyeleti eljárások bírság kiszabásával zárulhatnak, azonban a hivatalnak nem célja a piaci szereplők megfélemlítése, sem a gyermekreklámok betiltása. A GVH kifejezett szándéka az, hogy segítse a piaci szereplőket.  A hatóság által kiadott tájékoztató az eddigi eljárások tapasztalatai alapján egy előre látható iránymutatás-csomagot kínál a piaci szereplőknek, amiknek az ismeretében ők jogszerűen tudják kialakítani a kampányaikat és piaci gyakorlatukat. Ha egy bizonyos idő után a GVH azt tapasztalja, hogy ennek ellenére a szereplők nem változtatnak a magatartásukon, akkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy további eljárásokat indítson ebben a témakörben.

Mi alapján határozzák meg a bírság összegét és ki a felelős?

A jogszabály lehetővé teszi akár a teljes cégcsoport előző évi nettó árbevétele 10%-áig terjedő bírság kiszabását. A bírság összegénél a hivatal jellemzően egy adott kereskedelmi kommunikáció vagy reklám költségéből indul ki, de ha ez nem ad megfelelő viszonyítási alapot (például a jogsértés jellege folytán a kommunikációs költség irreleváns, vagy nincs érdemi kommunikációs költség), akkor a GVH a jogsértéssel realizált árbevételből vagy a jogsértéssel érintett termékekből származó bevételből kiindulva határozza meg az összeget. Ez a gyakorlat elég jó viszonyítási alapod ad a gyermekreklámokkal érintett cégeknek arra, hogy kiszámítsák, körülbelül mekkora bírság fenyegeti őket, ha nem felelnek meg a jogszabályoknak.

A törvény fő szabályként azt mondja ki, hogy minden olyan vállalkozás felelős lehet a jogsértésért, akinek az érintett termék értékesítése vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A jogszabály a felelősségi eseteket tovább részletezi, azonban egy TV reklámra lefordítva a törvényi előírásokat: a hirdetést megrendelő reklámozó felelőssége minden esetben megállapítható, de a reklámügynökség és a hirdetést közzé tévő tévécsatorna felelőssége is megállapítható adott esetben.

Éppen ezért fontos, hogy amennyiben a piaci szereplők szeretnének megfelelni a törvényi előírásoknak és szeretnének gondosan eljárni, akkor a GVH gyakorlata megfelelési erőfeszítésként elismeri, ha a reklámot előzetesen külső szakértő (pl. fogyasztóvédelemben jártas szervezet vagy ügyvéd) bevonásával véleményeztetik és a reklámot a jogi állásfoglalásnak megfelelően alakítják ki. Ez az előzetes megfelelési erőfeszítés egy esetleges versenyfelügyeleti eljárás esetén akár a bírság teljes mellőzését is megalapozhatja jogsértés megállapítása esetén is.

Egyre nagyobb fókuszban az online reklámok – a netes játékokban is

Egyre elterjedtebbek a gyermekeknek szóló online reklámok, így nem véletlen, hogy több európai fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja fokozottan ezeket a kommunikációkat. Például az angol versenyhivatal is vizsgált olyan gyerekeknek szóló ingyenes online applikációkat, melyekben a gyermekeknek felajánlják bizonyos kiegészítők vásárlását, hogy az adott játékban sikeresebbek vagy jobbak legyenek. Az angol versenyhivatal ebben az ügyben kimondta, hogy az adott esetben a gyermekek vásárlásra felhívása a már említett feketelistás tényállás alapján tilos.  A Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben ajánlást adott ki azzal kapcsolatban, hogy közösségi médiában hogyan kell gyerekeknek reklámozni.

Európai társaival együtt a GVH is határozottan figyel erre a területre, ez ugyanis része a gyermekreklámokon is túlmutató digitális fogyasztóvédelmi stratégiájának, melynek egyik célkitűzése ennek a területnek a rendezése. A GVH tehát kifejezett figyelmet fordít erre a jövőben.

Milyen gyermekreklámok tiltottak? Mik a GVH ajánlásai? Ki a felelős a reklám közzétételéért? Mekkora bírságot szabhat ki a GVH? Többek között ezekre a kérdésekről beszélgetett dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának ügyvédje a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetőjével, dr. Zenisek Andreával, a Deloitte hatósági hírsorozatának legújabb epizódjában. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.