A Rossmann rendszeresen tesz a műanyaghasználat csökkentéséért és a fenntarthatóbb megoldások népszerűsítéséért. Most arra kérik vásárlóikat, hogy vigyék vissza üzleteikbe a meglévő plasztik Rossmann+ hűségkártyáikat, mutassák be a Rossmann mobilalkalmazásban elérhető virtuális kártyájukat és a plasztikkártyák pénztárnál való visszavonását követően egy környezetbarát bevásárlótáskával térhetnek haza.

Hogyan lehet részt venni az akcióban?

1. Hozza be meglévő Rossmann+ plasztikkártyáját bármelyik Rossmann üzletbe.
2. Adja át a kártyát a kasszánál a pénztárosnak, aki gondoskodik a kártya visszavonásáról.
3. Mutassa be a Rossmann mobilalkalmazásban elérhető virtuális hűségkártyáját. Ha még nincs telepítve az applikáció, azt előzetesen letöltheti okostelefonjára.
4. A plasztikkártya leadása és a virtuális kártya bemutatása után átveheti ajándékát, egy környezetbarát Rossmann bevásárlótáskát.

Az akció a megadott időszakban, augusztus 26. és szeptember 1. között érvényes, és az ajándékok a készlet erejéig állnak rendelkezésre.

A kezdeményezés része a Rossmann fenntarthatósági stratégiájának, amelyben a környezeti terhelés csökkentése és a digitális megoldások előtérbe helyezése kap kiemelt szerepet. Minderről bővebben a drogéria évenként elkészített fenntarthatósági jelentéséből részletesen tájékozódhatunk. A Rossmann Magyarország hosszú távon is elkötelezett amellett, hogy vásárlóinak környezetbarát alternatívákat kínáljon a mindennapokban.

A drogérialánc még januárban jelentette be, hogy 2024-től nem bocsát ki újabb plasztikkártyákat a hűségprogramjához kapcsolódóan. A Rossmann+ hűségprogram tagjainak száma meghaladja a 2 milliót, 2023-ban 300 ezer taggal bővült a program.

„Az idei év elejétől már csak virtuális kártyával lehet csatlakozni a Rossmann+ programhoz, mellyel évi több mint félmillió kártya gyártását és ezzel közel 3 tonna műanyag kibocsátást tudjuk megspórolni. Bízunk benne, hogy a régi kártyák visszagyűjtésével tovább ösztönözhetjük vásárlóinkat a környezettudatosabb, digitális megoldások kipróbálására” – mondta el Szabó Karolina, a Rossmann CRM és ügyfélszolgálati managere.

A 18-65 éves magyarok döntő többségének, 10-ből 8 megkérdezett összességében fontosnak, és 60 százalék pedig nagyon fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvéseket, azonban mindössze átlagosan tízből 4-en tudják mit jelent pontosan a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés. Annak ellenére, hogy a nők közül többen vannak, akiknek fontos a fenntartható életmód és működés, a férfiak valamivel magasabb arányban mondták azt, hogy tisztában vannak azzal, mit is takar a fenntarthatóság. A megkérdezettek közel fele azonban csak hallott róla, de nem tudja pontosan, mit jelent a kifejezés – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

Ökológiai lábnyom, karbonlábnyom: sok a kérdés

Az ökológiai lábnyom fogalmáról hasonló arányban nyilatkoztak a megkérdezettek: 45 százalék mondta, hogy pontosan érti, mit takar a fogalom és kicsit kevesebben (42 százalék) csak hallottak róla. Leginkább egyébként a fiatalok, a 18-29 évesek vannak képben, és a kor előrehaladtával egyre kevésbé ismerik az ökológiai lábnyomot, illetve míg az alapfokú végzettségűek harmada, addig a középfokúak közel fele, a felsőfokúaknak pedig már szinte a kétharmada ismeri a fogalmat.

 Ennél is kevesebben tudnák biztonsággal megmagyarázni a karbonlábnyom jelentését: ez a megkérdezettek mindössze 28 százalékának menne. 47 százalék ugyan hallott erről, de nem tudja, pontosan mit jelent, és 25 százalék még nem is hallott a kifejezésről. A nők valamivel kevésbé ismerik fogalom jelentését, mint a férfiak saját bevallásuk szerint (25 vs. 32 százalék), és az iskolai végzettséggel együtt szintén nő a fenntarthatósággal összefüggő fogalmak ismerete.

Egyén kontra társadalom: ki a felelős?

„A kutatásból az is kiderült, hogy a környezeti problémák hatásait egyébként a lakosság kétharmada már érzékeli is valamilyen szinten. A megkérdezettek közül a legtöbben (51 százalék) azt mondták, hogy egyre erősebben érzik a mindennapjaik során ezeket. Összességében a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy fontos foglalkozni a klímavédelmi kérdésekkel és az edukációval, hiszen egyre többen tapasztalják a környezeti problémákat a saját bőrükön is” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakosság döntő többsége, 75 százaléka szerint egyébként a környezetvédelem nagyobb részben ez inkább a társadalom felelősség mint az egyéné. A magasabb végzettséggel párhuzamosan egyébként egyre többen gondolják úgy, hogy az egyénnek is jelentős szerepe van.

Irány a klímasemlegesség

Suba Levente hozzátette, hogy egyre inkább elvárás a fogyasztók részéről, hogy egy-egy vállalat fenntarthatóan működjön. Már minden vállalatnak szinte kötelező fenntarthatósági stratégiát készítenie, azonban sokszor nem konkrét vállalások, hanem csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot. A KBC Csoport és magyarországi leányvállalata, a K&H Csoport célja pont az, hogy pontos intézkedéseket tartalmazó vállalásokat tegyen: a csoport márciusban bemutatta a 2021-es fenntarthatósági jelentését, ez pedig most először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról is. Közvetlen környezeti lábnyomát 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015-höz képest és a csoport 2021-től a fennmaradó szén-dioxid kibocsátását ellentételezte is, azaz nettó karbonsemlegesen működött.

Ami a közvetett környezeti lábnyomot illeti, itt elsősorban a finanszírozásokon keresztül megvalósuló szén-dioxid kibocsátás a meghatározó. A fenntarthatósági jelentés számos kiemelkedő jelentőségű gazdasági területet vizsgál meg és becslést ad, hogy ezek finanszírozása közvetetten mekkora szén-dioxid kibocsátással jár. A szóban forgó területek közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt is kulcsfontosságú ingatlanszektor, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is. A bankcsoport az ezen ágazatokban, közvetett módon, a finanszírozáson keresztül megjelenő szén-dioxid kibocsátására rövidesen konkrét csökkentési terveket fog bejelenteni.

A jelentés egyébként nyolc kiemelkedő gazdaság ágazatot nevesít, ahol szükség van lépésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt kulcsfontosságú építőipar, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is.

A kutatásról

A felmérést a K&H megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte, online lakossági mintán. A kutatásban 500 fő vett részt, amely a 18-65 éves internetező lakosságra nem, kor, végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív. Az adatfelvétel 2022. április 4-14. között történt.

Fotó: Marcin Jozwiak, Unsplash

„A fenntarthatóság mélyen gyökerezik vállalatunk DNS-ében, és üzleti tevékenységünk szerves része. Az olyan stratégiai prioritásokkal együtt, mint az innováció és a digitalizáció, a fenntarthatóság a Céltudatos Növekedés programunk középpontjában áll” – mondta Carsten Knobel, a Henkel igazgatóságának elnöke. „A fenntarthatóság vállalati értékeink egyike és tükröződik „Pioneers at heart for the good of generations” vállalati célunkban. Ambiciózusabb fenntarthatósági stratégiánk segítségével felgyorsítjuk átalakulásunkat, portfóliónkat és folyamatainkat még jobban összehangoljuk a fenntarthatósággal.”

„Az elmúlt év próbára tette a vállalat, az egyének és a közösségek ellenálló képességét, miközben a COVID-19 világjárvány elleni küzdelem folytatódott. A környezeti, társadalmi és politikai kihívások leküzdésére irányuló küldetésünk soha nem volt még egyértelműbb, mint ma” – tette hozzá Sylvie Nicol, a Henkel igazgatóságának emberi erőforrásokért és fenntarthatóságért felelős tagja. „Büszke vagyok arra, hogy 2021-ben a kihívásokkal teli környezet ellenére a Henkel tovább fejlesztette a fenntarthatóságot olyan kritikus területeken, mint a klímavédelem és a körforgásos gazdaság.”

Jelentős eredmények egy kihívásokkal teli évben

2021-ben a Henkel tovább erősítette fenntarthatósági stratégiáját az üzleti életben, csökkentette működése során a CO2-kibocsátást (különösen a zöldáramra való átállással), és további előrelépést tett többek között a nyersanyagok fenntartható beszerzése, valamint a fenntartható finanszírozás terén.

A Henkel célja, hogy 2025-re 65 százalékkal csökkentse a termelés szén-dioxid-kibocsátását (a 2010-es bázisévhez képest). A Henkel 2021 végére már a felére csökkentette a termelés során keletkező CO2-lábnyomát. Ennek elérése érdekében a vállalat arra is összpontosít, hogy javítsa energiahatékonyságát, és 2030-ig az elektromos energia 100 százalékát kizárólag megújuló forrásokból szerezze be. 2021 végére a Henkel 21 országban, köztük Kolumbiában és Franciaországban teljesen átállította a termelést a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó villamos energiára. A Henkel ma már 68 százalékos megújuló villamosenergia-felhasználásnál tart.

Ezen túlmenően a Henkel aktívan elkötelezett a valódi körforgásos gazdaság kiépítése mellett a teljes értéklánc mentén különböző partnerekkel együttműködve, valamint részt vesz olyan nemzetközi kezdeményezésekben, mint a Plastic Bank és az Ellen MacArthur Alapítvány által létrehozott New Plastics Economy. A vállalat ambiciózus csomagolási stratégiájának célja a csomagolóanyagok csökkentése és újrahasznosítása, valamint környezetbe jutásuk megakadályozása. A Henkel egyik kiemelt célja 2025-re, hogy a Henkel csomagolásának 100 százaléka újrahasznosítható vagy újrafelhasználható legyen. Ez az arány 2021 végén már 86 százalék körül volt. A Henkel emellett folyamatosan azon dolgozik, hogy 2025-re világszerte több mint 30 százalékra növelje az újrahasznosított anyagok arányát fogyasztási cikkeinek műanyag csomagolásában. A vállalat 2021 végére ezt az arányt 18 százalék körülire tudta növelni.

A Henkel emellett jelentős előrelépést tett azon az úton is, hogy pálma- és pálmamagolajának 100 százalékát felelősségteljesen szerezze be. A vállalat 2021-ben a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO – „Roundtable on Sustainable Palm Oil”) tömegmérleg-modellje szerint tanúsított nyersanyagként szerezte be a teljes szükségletének és a származékoknak a 93 százalékát. Ez a dél-amerikai, afrikai és ázsiai kis pálmaolajtermelőket támogató Solidaridad fejlesztési szervezettel folytatott sokéves együttműködés eredménye.  A partnerek eddig több mint 36 000 kistermelőt tudtak támogatni világszerte.

Egy másik fontos mérföldkő volt a Henkel új Fenntartható Finanszírozási Keretrendszerének bejelentése, amellyel a vállalat közvetlen kapcsolatot teremt a fenntarthatósági stratégiája és finanszírozási stratégiája között.

A keret két lehetséges finanszírozási formát tartalmaz: fenntarthatósághoz kötött kötvényeket, valamint zöld kötvények kibocsátását. 2021-ben a Henkel az első két kibocsátást e keretrendszer feltételeivel összhangban végezte el és ezzel az első olyan vállalat lett az ágazatában, amely olyan eurókötvényt helyezett ki, amelynek kamata meghatározott fenntarthatósági célok eléréséhez kapcsolódik. Összesen több mint 700 millió euró értékben bocsátottak ki kötvényeket.

Célok és ambíciók előmozdítása a 2030+ Fenntarthatósági Célkitűzés Keretrendszeren keresztül

Ezek az eredmények összhangban vannak a Henkel 2010-es hosszú távú stratégiájában meghatározott célkitűzéseivel. A fenntarthatóság terén elért egy évtizednyi sikeres előrehaladás után a Henkel tavaly továbbfejlesztette stratégiáját és ambícióit, figyelembe véve a külső fejleményeket és elvárásokat.

A felülvizsgálat eredményeként született meg az új 2030+ Fenntarthatósági Célkitűzés Keretrendszer. Ebben a Henkel új, és további hosszú távú ambíciókat határozott meg, amelyek célja a gazdaság és a társadalom fenntarthatóság felé történő átalakítása.

A Henkel 2030+ Fenntarthatósági Célkitűzés Keretrendszer három dimenzióból áll:

• Megújuló bolygó: a tudomány és az innováció által támogatott üzleti tevékenység, termékek és nyersanyagok átalakításával lehetővé teszi a körkörös és nettó zéró szén-dioxid-kibocsátású jövőt.
• Virágzó közösségek: az üzlet és a márkák közös erejével segítünk az embereknek jobb életet élni a méltányosság, az oktatás és a jólét támogatásával.
• Megbízható partner: a teljesítmény és a rendszerek integritásának elősegítése az értékeken alapuló kultúra, a tudományban való mély gyökerezés és a technológia iránti szenvedély révén.

„Szeretnénk biztosítani, hogy a keretrendszer ambíciói összehangban legyenek az érdekelt feleink környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) kérdésekkel kapcsolatos elvárásaival, valamint az ezeken a területeken való növekvő elkötelezettségünkkel – mondta Ulrike Sapiro, a Henkel fenntarthatósági igazgatója. „Megvizsgáltuk, hol tudunk továbblépni, gyorsabban cselekedni és bátrabbak lenni. Az egyik legfontosabb az volt, hogy 2030-ra – az eredetileg tervezettnél 10 évvel korábban – klíma-pozitívvá kívánjuk tenni termelésünket.”

A fő új ambíciók a következők:

• 2030-ra klímapozitív termelésre törekszünk és a Science Based Targets (Tudományos alapú célok) irányelveivel összhangban „nettó zéró útat” határozunk meg a Scope 3 kibocsátások tekintetében (a nyersanyag felhasználásától az értékesítésig).
• A körforgás fokozása a víz és a termelési hulladékanyagok körkörös felhasználásának növelésével 2030-ig.
• A nemek közötti egyenlőség elérése minden vezetői szinten 2025-ig.
• A közösségi oktatási programok és az önkéntesség kiterjesztése
• A munka jövőjének alakítása a vállalat és munkavállalói számára a 2021-ben elindított „Smart Work” program továbbfejlesztése és kiterjesztése révén.

Ulrike Sapiro hozzátette: „Tudjuk, hogy a körülöttünk lévő világ, az érdekelt feleink elvárásai és a fenntarthatóság előmozdításának lehetőségei folyamatosan változnak. Éppen ezért azt tervezzük, hogy a 2030+ Fenntarthatósági Célkitűzés Keretrendszerünket a továbbiakban is rendszeresen felülvizsgáljuk, frissítjük és új kézzelfogható célokkal és ambíciókkal bővítjük.

Globálisan egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságban a fenntarthatóság, ez nem is csoda, hiszen több felmérés szerint változás nélkül könnyen klímakatasztrófába kormányozza magát a világ. Ebben a harcban nagyon sok múlik a vállalkozásokon, köztük a magyar cégeken is. A K&H felmérése szerint javult a magyar vállalatok hozzáállása, de az eredményekre azért nem lehet még büszke az üzleti szféra.

Még mindig kevés

A felmérés szerint a múlt év utolsó negyedében a legalább 2 milliárd forint árbevételű vállalatok 31 százalékának volt saját, nyilvános fenntarthatósági stratégiája, ez jelentős javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, 2020 végén ugyanis mindössze 15 százalékuk rendelkezett vele. “Kétségtelenül kedvező fejlemény, hogy a duplájára nőtt az arány. Az ugyanakkor rossz hír, hogy így is a cégek kevesebb, mint harmadának van fenntarthatósági stratégiája – mondta Suba Levente, a K&H Fenntarthatósági vezetője. – A jövő is felemásnak néz ki. Kedvező, hogy van remény a javulásra, a fenntarthatósági stratégiával jelenleg nem rendelkező vállalatok 23 százaléka ugyanis már dolgozik rajta, 31 százalékuknál pedig legalább már szóba került a téma. Bár az egy évvel korábbi 75 százalékról 45 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyelőre nem is terveznek foglalkozni a témával, utóbbi arány még mindig nagyon jelentős. Ezen változtatni kell, továbbá számos lépést kell tenni ahhoz, hogy ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is fenntarthatóbbá váljanak a vállalkozások.”

Mire koncentrálnak, akiknek van?

A fenntarthatósági stratégiával rendelkező cégek

• 89 százalékánál a környezettudatos működés,
• 86 százalékuknál a kollégákkal szembeni méltányos bánásmód,
• 83 százalékuknál az etikus üzleti viselkedés is nevesítve van.

Érdekesség, hogy míg az egy évvel ezelőtti felmérésben a cégek ugyannyi százaléka mondta, hogy a környezettudatos működés a fenntarthatóság fókuszában van, addig a méltányos bánásmód 68 százalékról az etikus üzleti viselkedés pedig még alacsonyabb értékről, 52 százalékról nőtt ezekre az értékekre.

Valamivel kisebb arányban, de ezeknek a vállalkozásoknak a többsége a társadalmi tevékenységek támogatását (61%) és az őszinte marketingkommunikációt (67%) is szerepelteti a stratégiájában. Az is látható a K&H kutatásából, hogy a környezettudatos működést stratégiájuk részeként megnevező vállalatok továbbra is kiemelten kezelik a működési, termelési folyamat környezetbaráttá tételét, valamint a környezettudatos, hatékony energetikai rendszerek alkalmazását.

A K&H nagyvállalati kutatásról

A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég pénzügyi döntéshozójának megkérdezésével történt. A felmérést az Impetus Research készítette 2020, illetve 2021 novemberében. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Nagyon sokan elmondhatjuk, hogy a Covid hatására megváltozott az életmódunk. Többet vagyunk otthon és kevesebb időt töltünk a munkahelyünkre utazással, megtanultunk főzni, környezettudatosabbak lettünk, megkedveltük az online ügyintézést, az online bevásárlást, egyes célcsoportokban már 30 % körüli a nem lineáris média fogyasztása. Alkalmazkodtunk az új körülményekhez, ahogy az első homo sapiens is tudott másképp élni, és a kreativitásának köszönhetően túlélte a neandervölgyieket.

Bár a koronavírus felgyorsította az egyéni és szervezeti adaptációs folyamatokat, vajon tényleg lehet-e adaptálódni mindenhez? A növekedés elvárása minden egyéb szempontot felülír. De ha mindenki csak növekedni akar, akkor sokan fognak veszíteni.

Egyre többen érzik, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható. Kit terhel ezért a felelősség? A MediaCom kutatásában megkérdezettek a politikusokat és a nagyvállalatokat tették a lista élére 60 % körüli értékekkel, a sor végén pedig az „én magam” válasz áll 16 %-kal. Az egyén kevésbé érzi magát felelősnek a kialakult helyzetért, inkább úgy gondolja, hogy ahol a profit, ott a felelősség.

Gyakran hallunk olyan kifejezéseket, mint a fenntarthatóság vagy karbonlábnyom, ám a kutatásokból kiderült, hiába hallunk róluk, nagyon sokan nem tudják ezeket értelmezni. Ha hiányzik egy alapvető memóriastruktúra, akkor az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos üzeneteinket sem fogja megérteni a tömeg

A „világmegváltáshoz” négy alapvető dolog kell: szervezettség, elérés, pénz és idő. A négyből más-más három áll a politika, az egyházak, a zöldek és a tömegek rendelkezésére. Egyedül a nagy márkákban van meg mindegyik. De ha így van, miért nem hatékony mégsem a márkák kommunikációja?

Ehhez nézzük meg, hol kezdődik a diskurzus a márkák és a tömeg között. A válasz kézenfekvő:  a reklámok világában, az ott sugallt kép azonban a fogyasztók szerint kisebb-nagyobb mértékben eltér a valóságtól, azaz valóságdeficitből indulunk ki.

Mit kell tehát tenni, hogy egy márka hitelesen kommunikálja a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét? Mindenekelőtt: a fenntarthatósági vállalást tapinthatóvá kell tenni és nem csak lábjegyzetben vagy a honlapon eldugni a leírását. A használt kifejezéseket először be kell vezetni, meg kell értetni a fogyasztókkal, azaz ki kell alakítani hozzá egy memóriastruktúrát. Nem projektben kell gondolkodni, hanem a hosszú távú HR stratégia alapjává tenni a vállalati fenntarthatósági törekvéseket, meg kell mutatni, hogy a vállalat mit tett már eddig is: demonstrálni a hegyet, amihez minden fogyasztó/munkavállaló hozzá rakhat még egy kavicsot.

Mi történik elhibázott fenntarthatósági stratégia és/vagy felelősség-áthárítás esetén? Jön a népharag, a kommentcunami, és végül a márkaérték zuhanása. Ha mindenki csak növekedni akar, akkor sokan fognak veszíteni. De ha mindenki fenntarthatóan akar növekedni, akkor sokan fognak nyerni.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?

„Nézzünk meg közelebbről egy nagy céget: ez maga a magyar állam. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát 2012-ben fogadták el, és rendszeresen felülvizsgálják. A fenntarthatósággal kapcsolatos lépéseket most már a magyar állam is kezdi komolyabban venni, maga is gondolkodik a tennivalókon. Az Alaptörvény nagyok sok kérdést felvet a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékekkel, a közös örökség védelmével kapcsolatban. Mi ezekkel éltünk. Azt mondtuk, ha valami le van írva az Alaptörvényben, azt be is kell tartani, erre hivatkozva fordultunk különböző ügyekben a kormányhoz vagy éppen az Alkotmánybírósághoz. Tisztelt magyar állam, nagyon progresszív volt az alkotmányozásban, most már tartsa is magát ahhoz, amit leírt! Az államon és a cégeken egyaránt számon lehet kérni, amit írásban vállaltak.” (Interjú Dr. Bándi Gyula zöld ombudsmannal)

„Az első audit igazi hidegzuhany volt számomra, de egyben nagyon hasznos is. Az adatok transzparensek voltak, de ebben a szerkezetben korábban nem láttunk rá a vállalatra. Az Európai Uniónak van egy regulációja, ami előírja a fenntarthatósági jelentés készítését az olyan vállalatok számára, mint amilyen a SPAR. Ennek keretében kezdtük el mi is a munkát, és hamar kiderült, mennyire hasznos számunkra. Betekintést nyertünk ugyanis olyan szegmensek működésébe, amelyeket sosem vizsgáltunk így.

Számos területen jól álltunk – és ezeket jó volt egyben látni –, de sok területen csak akkor fordult a tekintetünk a 21. század irányába, amikor láttuk az audit által nyújtott információkat. Változtatni kellett a működésünkön, például hogy környezetbarátabb legyen.

Az első audit eredményeiből sokat tanultunk, és ekkor kezdtük el lerakni a SPAR a Fenntartható jövőért program alapjait. A következő auditon már lényegesen jobb eredmények születtek, és eljutottunk odáig, hogy 2019 végére elkészíthettük azt az átfogó koncepciót, ami megmutatja, mi mint FMCG kereskedelmi lánc mit gondolunk a fenntarthatóságról.“ (Interjú Maczelka Márkkal, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével)

„… a humán fenntarthatósági fordulatnak jelentős költségvetési igénye van. Ezt egyrészt forrásátcsoportosítással, másrészt a környezetileg káros támogatások csökkentésével látják finanszírozhatónak. Az átcsoportosítás olyan területekre vonatkozik, ahol már eléri a fejlettségi szint az európai uniós átlagot. A tervek között szerepel például a munkahelyteremtés közvetlen támogatásának csökkentése, illetve az úthálózat nagy arányú bővítésének leállítása.

Az így felszabaduló forrásokat többek között a pedagógusok bérének emelésre lehetne fordítani, annak érdekében, hogy a pedagógushivatás vonzó életpálya legyen a tehetséges fiatalok számára. Emellett további cél az oktatásban eltöltött átlagos idő növelése, azaz a középfokú oktatásban a lemorzsolódás csökkentése, a felsőoktatásban a résztvevők arányának növelése.“ (Lukács Rita: Fenntartható fejlődés hazánkban – a nemzeti keretstratégia alapján)

„Hiába mondjuk el százszor, ezerszer, hogy vigyázzunk a Földre, gyűjtsük szelektíven a szemetet, ne pazaroljunk, járjunk biciklivel, és ültessünk fát! Az emberek egy nagyon kis része megteszi, de ennek valójában nincs jelentősége. Miért nincs? Mert az igazán nagy szennyezők a vállalatok, az igazi felelős a katasztrófáért a termelés. Vagy nem is, hiszen a vállalatok alapvetően profitszerzésre jöttek létre. Nem várhatjuk el tehát tőlük, hogy szembemenjenek életcéljukkal. Akkor pedig ki az igazán felelős? Nos, a törvényhozók.“ (Lakatos Zsófia: Az üres papírlap, avagy miért nem nagyszerű az SDG?)

„Aki a múltba tekint, a jövőbe lát – szokás mondani, a jelenlegi helyzetben ugyanakkor a múlt tanításai csak korlátozottan alkalmazhatók. Arra a képességünkre van szükség, amely a rendelkezésre álló kutatási adatok, gondolatok és trendek özönéből olvassa ki és intuitíven körvonalazza a jövő fontos stratégiai irányait. Jelen írás tehát a járvány által kiváltott emberi, gazdasági reakciókat csak inputként idézi, a fő hangsúlyt a pandémia utáni világ megváltozott normái kapják. A tanulmány célja következésképp az, hogy miután érdekes kontextusokba helyeztük a marketinggépezet járvány előtti állapotát, rámutassunk a fogyasztói attitűdöt befolyásoló két fogalom földcsuszamlásszerű helycseréjére.“ (Kun Miklós: Talajvesztett márkázás?)

„Bogdán László a sikereit sokéves küzdelemmel, szorgalommal és önfeláldozással érte el, amit rengeteg szorongás, önmarcangolás és nemtelen politikai támadás kísért. Az elmaradott, nyomorúságos településből virágzó gazdaságot működtető, folyamatosan fejlődő mintaközösséget épített, miközben nap mint nap azzal szembesült, hogy cigánynak lenni nemcsak identitás, hanem statikus létállapot, rosszabb esetben életre szóló billog is egyben. Őszinte, hiteles ember volt, aki különösen nagy figyelmet fordított az iskoláztatásra, a tehetséggondozásra, a cigányok többségi társadalommal kialakított, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatának ápolására. Munkája során mindvégig szem előtt tartotta a tágabb politikai, gazdasági, történelmi és szociológiai kontextust, miközben minden egyes középiskolába menő cigány lányt, sikeresen munkát találó családapát, közösen megtermesztett paprikát fontos lokális eredményként könyvelt el.” (Pintér Dániel Gergő: A sikeres kríziskezelés iskolapéldája: a „cserdi csoda”)

„A távoktatás lehetetlensége bizonyos esetekben nem egyszerűen önmagában probléma, mivel a már eleve jelen lévő társadalmi egyenlőtlenségeket is tovább mélyítheti. Az eddig is jelen lévő digitális szakadék, amely elválasztja egymástól a társadalom internethasználó és a világhálóhoz hozzá nem férő rétegeit, az utóbbi hónapokban még nyilvánvalóbbá vált. Hermann Zoltán (2020) az országos kompetenciamérés háttérkérdőívének válaszait felhasználva mutatta ki, hogy a 6. osztályos diákok 12 százaléka egyáltalán nem elérhető online, nincs tehát otthon számítógépük, sem internet-hozzáférésük, további 7 százalékuknak pedig csak korlátozottak a lehetőségeik. Hermann arra is rávilágít, hogy azok a diákok, akik nem vagy nehezen férnek hozzá az online térhez, egyben azok a diákok is, akik eleve hadilábon állnak a tanulmányaikkal.” (Szakács Hanna: Digitális oktatás, digitális szakadék)

„Természetesen, mint sok más iparágat, a felsőoktatást is alapjaiban változtatta meg a koronavírus-járvány. A tavaszi szemeszter során szinte egyik napról a másikra kellett átállni a digitális oktatásra, ami még úgy is jelentős kihívás volt, hogy a távoktatás és az online elérhető tananyagok részben már korábban is léteztek. A campusok helyett az oktatás helyszíne átkerült az otthonokba, ami nyilvánvalóan torzítani fogja a 2020-as környezeti kibocsátási adatokat a fenntarthatósági jelentésekben, hiszen hirtelen minimálisra csökkent a felsőoktatási intézmények ökológiai lábnyoma.” (Lukács Rita – Papp-Váry Árpád: Fenntarthatóság a felsőoktatásban)

„A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.” (Kiss Katalin: A fenntartható fejlődés trendjei a hazai gyógyszeriparban)

„Nemcsak arányeltolódás történt, hanem a korábbinál többen döntöttek az online vásárlás mellett. Az Amazon friss, augusztus 18-án kiadott felmérése szerint az Egyesült Királyságban 20 százalékról 30 százalékra nőtt azoknak az internetezőknek az aránya, akik vásároltak online. Az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 17 százalékról 22 százalékra ugrott. Az Amazon számításai szerint ez azt jelenti, hogy az e-kereskedelemben ötévnyi bővülés történt mindössze három hónap alatt. Az élelmiszerek azonban még erre is rádupláztak: ugyanebben az időszakban tízévnyi növekedést könyvelhettek el. A karantén idején a vásárlások 30 százaléka ebbe a kategóriába esett.“ (Juhász György: E-kereskedelem: tíz év fejlődés három hónap alatt)

„2011 óta minden év késő nyarán furcsa képződmények lepik el a Tisza felső szakaszát: PET-palackból készült monstrumok, melyek jó célt szolgálnak, a folyót tisztítják. Bár közhely, hogy a hulladék is lehet jó üzlet (a másodnyersanyagok révén), azt azért nehéz elhinni, hogy létezik egy olyan kezdeményezés, amelyben a részt vevő magánszemélyek és cégek azért fizetnek, hogy – nagyon leegyszerűsítve – szemetet szedhessenek. Pedig ez egy valós és magyar történet. A PET Kupa története.“ (Konstantin Kata: Hulladékból zöldbrand – avagy a tiszai hulladéktutajok diadalútja az (el)ismertségig)

„Ma már a zöldcégeket keresik az emberek. A fiatalok már nem feltétlenül a vállalat mutatói alapján döntenek egy cég mellett. Sok esetben azt sem tudják, hogy egyáltalán termel-e nyereséget az adott vállalat, fontosabb számukra, hogy milyen a cég megítélése, szeretik-e a termékét, mi a közösség véleménye róla, tudnak-e azonosulni vele, vagy dolgoznának-e ott. Ilyen a Tesla is, mely még közel nem képes annyi autót előállítani, mint egy hagyományos autógyártó, ráadásul profitot se nagyon termel, de már most többet ér, mint a versenytársai, a részvényárfolyama az elmúlt fél évben 400 dollár alatti szintről 2000 dollár fölé repült. A hagyományos autógyárak pedig lassan öt éve nyögik a „dízelbotrány” terhét. Hasonló volt megfigyelhető az öt nagy technológiai cég (FAANG), azaz az Apple, az Amazon, a Facebook, a Netflix és a Google esetében is, melyek a hagyományos iparágakhoz képest szárnyaltak a pandémia alatt is.“ (Nagy Bertalan: Jól teljesítenek az ESG-részvények, de… )

„Stay + vacation (nyaralj otthon). Ez a kifejezés, amely nyaralásainkat ebben az időszakban jellemezheti, eredetileg az Egyesült Államokban a 2008-as piaci válság idején született, miután sok háztartás kénytelen volt korlátozni kiadásait, következésképpen szűkíteni üdülési költségvetését is, majd újrafelfedezni közvetlen környezetét. A turizmus negatív környezeti hatásainak egyre szélesebb körű tudatosulása nyomán, most pedig a koronavírus-járvány kapcsán vettük elő újra ezt a szót. Én is így teszek, amikor áttekintjük, milyen jövőbiztos lehetőségei vannak a turisztikai szektornak, milyen ígéretes és szellemes megoldásokkal találkozhatunk, különös tekintettel az ENSZ SDG-rendszerében foglaltakra.“ (Bódis Gábor: Staycation)

„A barlangrajz az egykori fenntarthatóság, a túlélés jegyében készült, kivetítve az ősember félelmeit, szembesítve őt a bőséget jelentő lény megszerzésének kockázataival, konfrontálva a veszéllyel, „megidézve” (ide, ide!) a horda fennmaradásának zálogát. Magabiztosan, gondolatilag felvértezve, felkészülve mentek az ősemberek vadászni, és minden bizonnyal sikerrel, különben ma nem lenne miről, és nem lenne kinek írnom – és valószínűleg én se léteznék. Az anyagi és a szellemi világ elementáris találkozásáról van itt szó.“ (Gajzágó György: Művészet és fenntarthatóság – fenntartható művészet)

„A márka mint fogalom összefoglalja egy termék és/vagy előállítójának egész arculatát, amelybe beletartozik egyebek mellett a vizuális arculat, a használat különböző színben megjelenő változatai, a használat formája, megjelenési módjai (névjegykártya, levélpapír, szóróajándék, online megjelenések, honlap, közösségi média, televíziós reklámok stb.), vagyis mindaz, ami a fogyasztók tudatában, emlékezetében a termékhez és annak a legszélesebb értelemben vett megjelenítéséhez kapcsolódik.

Ezek azok a komplex asszociatív tényezők, amelyek meghatározzák a piacon a márka helyzetét, összehasonlítási alapot biztosítanak a konkurens márkákkal szemben.”

(Szép Erika: Nem minden márka védjegy, de a legtöbb védjegy márka)

Kiadónk előfizetési akciót hirdet. Ha most megrendeli ezen a linken a Márkamonitor branding szaklapot 2021-re, az októberben megjelent 2-3. számot és a november végén megjelenő 4 számot ajándékba adjuk Önnek.

Ajánlatunk az online megrendelt és november 30-ig ténylegesen kifizetett (átutalt) előfizetésekre vonatkozik. 

A kiindulópont adott, úgy kell termelnünk és fogyasztanunk, hogy a következő nemzedékek is kielégíthessék a szükségleteiket. Az alapok világosak, ám a vállalatok hangja és a fogyasztók hangja között még bőven akad disszonancia. Amit sok vállalat büszkén hirdet: „környezetbarát megoldásokat alkalmazunk, évente közzétesszük a felelősségi jelentésünket, kevesebb műanyagot használunk” stb., azt a fogyasztók gyakran igen kritikusan szemlélik: „csak rárepültök a környezettudatossági trendre, rengeteg szemetet termeltek, amit csináltok, annak réges-régen így kellene lennie” stb.

A vállalat által sikeresen végrehajtott feladat és annak hatékony kommunikálása nem feltétlenül eredményez társadalmi elfogadást és a vállalathoz kötődő fogyasztókat, amennyiben ez a feladat egy elszigetelt jelenségnek tűnik a fogyasztó szemében és úgy érzik, hogy a vállalat egész tevékenysége mindezzel nincs összhangban.

A fenntarthatósági stratégia nem valamiféle zöldkommunikáció, hanem valódi, a vállalat egészét átfogó működési elv. Ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának több rétegből kell állnia, benne a hitelességi, hatékonysági, innovációs és transzformációs stratégiával.

A fogyasztó már számon tartja és értékeli, ha a vállalat társadalmilag hasznos célokat támogat, de a kevesebb néha több: a túl sok és részletes konkrétumok (pl. vízgazdálkodással összefüggő részletek) még nem érik el az ingerküszöbét.

A vállalati reputációt elsődlegesen befolyásoló elemek közvetlenül hatnak a fogyasztó jelenlegi élethelyzetére: „finomak a termékei, nem túl drágák, segítenek az egészséges életmód kialakításában, javítják az életminőségemet”.  Ebből az aspektusból, a fogyasztó élethelyzete szempontjából kell újragondolnunk a vállalatnak a fenntarthatósághoz való viszonyát és annak kommunikációját.  A fenntartható fejlődést, ha komplexen kezeljük és a teljes vállalati működést áthatja, akkor mindezek hatékony kommunikációja a nekünk tetsző irányba módosíthatja a vállalat értékelését a fogyasztó számára kiemelten fontos területeken is. Meg kell osztanunk az alapvető információkat a fogyasztóval, tudatosítanunk kell benne, hogy az állandó innovációnak köszönhetően a termékünk biztonságos, egészséges, miközben az azt előállító vállalat törődik a környezettel és társadalmilag hasznos célokat támogat.

A fenntarthatóság imázsának megteremtése és fenntartása hosszú távú befektetés. Nem elég a fenntartható fejlődést biztosítani, hanem olyannak is kell látszani, aki a fenntartható fejlődést biztosítja és egyben folyamatosan partnerként kell kezelni a fogyasztót, hogy neki mindez most, a jelenben, miért jó.  Egy adott vállalaton belül az egyes márkák külön kommunikációs stratégiát és befektetést igényel(het)nek.

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!