Hazai büszkeség – nemzetközi siker: Hazánk eredményesen szerepelt az eddigi megmérettetések során is, hiszen a Magyar Marketing Szövetség által delegált Szabó Béla (Telekom) 2024-ben finalista lett, míg idén a rangos nemzetközi zsűri Bánhegyi Zsófiának ítélte oda a European Marketer of the Year 2025 megtisztelő címet.

„A nemzetközi nagyszabású díj kitüntetett szerepet tölt be az MMSZ életében is, hiszen az egyéni teljesítmények elismerésén túl lehetővé teszi azt is, hogy a hazai szakma erejét és felkészültségét nemzetközi szinten is láthatóvá tegyük” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség idén negyedik alkalommal újraválasztott elnöke. Ráadásul a nemzetközi zsűrinek magyar tagja is van Dr. Papp-Váry Árpád (nemzetközi kapcsolatokért és edukációért felelős alelnök, MMSZ) személyében.

Erős mezőny – izgalmas verseny: Az MMSZ elnökségének ajánlása alapján a hazai szakmai zsűri idén is kimagaslóan erős szakemberek teljesítményét értékeli, hiszen:

Balogh Barbara több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi FMCG szektorban, ahol vezető nagyvállalatoknál dolgozott marketing, trade marketing, innováció és termékfejlesztés területeken. 2025 márciusáig a VELUX Kelet-Közép-Európai régiójának marketingigazgatójaként felelt a vállalat integrált márka- és kommunikációs stratégiájáért, jelenleg pedig a VELUX globális márkaalelnökeként irányítja a vállalat nemzetközi márkaépítési és pozicionálási tevékenységeit;

Mérő Ádám 2017-ben csatlakozott a Coca-Cola csapatához, ahol kezdetben regionális médiamenedzserként dolgozott, majd 2019-től a teljes közép-európai régió, összesen 26 ország marketingtevékenységét irányította. A szakember 2021-től a CX Consumer & Shopper szenior igazgatói, 2024 májusa óta pedig a Digitális Akcelerációért felelős európai szenior igazgatói pozíciót tölti be;

Szak Zsuzsanna pedig több mint húsz éves FMCG-karrierje során összesen hat országban élt, globális és regionális vezetői tapasztalatokat szerzett, stratégiatervezésben, innovációfejlesztésben és nemzetközi marketingcsapatok eredményes irányításában ért el kiemelkedő eredményeket, az utóbbi 5 évben pedig a Henkel magyarországi üzletág-igazgatói pozícióját töltötte be. A szakember 2025 áprilisa óta a Henkel központjában dolgozik globális kategóriaigazgatóként.

A zsűrizési folyamata idén is egyetlen lépcsőben zajlik, hiszen a jelöltek teljesítményét és szakmai hatását interjúk során értékeli a szakmai testület. A zsűriben Bánhegyi Zsófián (MMSZ, European Marketer of The Year 2025) és Dr. Papp-Váry Árpádon (alelnök, MMSZ) túl helyet kapott Sütő Ágnes (alelnök, MMSZ), Szabó Béla (a Telekom márkaigazgatója, a díj 2024-es hazai győztese), valamint Dr. Katona Norbert (operatív és szakmai vezető, MMSZ). Az interjúk alapján kialakuló végső sorrendet a Marketing Summit díjátadó estjén, szeptember 18-án ismerheti meg a szakma.

„Az elmúlt években a marketingkommunikációs iparágban azt tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb képzett, gyakorlatban is jól hasznosítható tudással rendelkező fiatal szakembereket találni” – mondja Hinora Ferenc, a szakmai szervezet elnöke. A MMSZ ezért a jövőben két markáns területen tervezi tovább erősíteni jelenlétét. E területek egyike az edukáció, amelyen átfogó és specifikus tudást nyújtó képzésekkel kíván egész évben jelen lenni. A másik kiemelt terület pedig a szakmai utánpótlás nevelése, amely érdekében a szervezet utánpótlásprogramot hirdet MMSZ Youth Program néven.

A Magyar Marketing Szövetség immár évtizedek óta szervezi a Marketing Summitot, amely mára Magyarország marketing és üzleti életének egyik legfontosabb eseményévé fejlődött. A szervezők célja minden évben az, hogy a szakma nagyágyúinak közreműködésével felkészítse a résztvevőket a legújabb marketing, kommunikációs és üzleti trendek, illetve kihívások sikeres megválaszolásán túl a technológiai megoldások eredményes implementációjára is. Az idei Marketing Summit kiemelt célkitűzése ugyanakkor, hogy a marketing és kommunikáció iránt érdeklődő fiatalok betekinthessenek a szakma rejtelmeibe, így az sokkal otthonosabb és vonzóbb legyen számukra. Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ edukációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke szerint kiemelten fontos, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogyan tudják hasznosítani a tudásukat a gyakorlatban is. A Marketing Summit Youth kezdeményezés remek lehetőséget kínál erre, hiszen itt a hallgatók közvetlenül találkozhatnak a szakma legkiválóbb hazai és nemzetközi szakembereivel, megismerhetik a legújabb trendeket és technológiákat és inspirációt gyűjthetnek karrierjük építéséhez is.

A Marketing Summit Youth kezdeményezés keretében most egy jelképes regisztrációs díj ellenében Marketing Summit belépőhöz juthat a szakma új generációja. A Summit Youth jegyeket kereskedelem, marketing, kommunikáció, média vagy animáció és design szakon tanuló, legfeljebb 25 éves nappali szakos hallgatók számára hirdette meg a Magyar Marketing Szövetség. Regisztrálni a https://marketingsummit.hu/youth oldalon lehet. Mindezen felül, Brands&Youth Forum név alatt idén külön színpaddal is várja a Marketing Summit a fiatalokat, ahol ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade- és tartalommenedzserek esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be, többek között a Coca-Cola HBC, a Dreher, az Euronics, a METRO, a Telekom vagy éppen a Yettel gyakorlatából. Ezen kívül a terembe olyan, márkákat is képviselő influencerek és példaképek is felkérésre kerültek, mint Bánki Beni, Rimóczy Zsófi, Sápi Vivien, Ungvárszki Dani, Szepes Zsolt (Munch), Gyarmati Fanni és László Miklós (Diversum), Milichovszki Zsolt és Nagy Dávid (StadiumX) vagy éppen a Kráss Kontent.

A Magyar Marketing Szövetség ma a Millennium Házában bemutatta a Marketing Trendbook című vaskos kiadványt, amelyben 147 szerző és 24 rovatvezető 26 rovatban, összesen 420 oldalon tárgyalja a szakma legfontosabb kihívásait és legégetőbb kérdéseit. A kiadvány több hónapig készült a hazai marketingszakma összefogásaként, a szakértők a szektor különböző területeiről, megrendelői, ügynökségi oldalról és kapcsolódó területekről kerültek ki.

„Büszkék vagyunk rá, hogy példaértékű összefogás keretében 147 magyarországi marketingszakember és üzleti döntéshozó segítségével jött létre ez a kiadvány. A Trendbook helyzet- és jövőképet ad, valamint iránytűként funkcionál minden fejlődni akaró egyén és szervezet számára. Amíg a marketing segít eligazodni a megváltozott világunkban, addig a Trendbook irányt mutat a marketing világában. A kiadványban részletesen bemutatjuk a marketing szerepeit, az üzleti, társadalmi és környezeti kihívásokra reflektáló jövőtálló trendeket, egyúttal egy ilyen nagyszabású kötet segít abban is, hogy megerősítse a marketing reputációját és a szakmai identitásunkat is” – mondta Hinora Ferenc, a Magyar Marketing Szövetség elnöke.

A reputáció erősítése azért kiemelten fontos kérdés, mert a marketing üzleti eredményességet és társadalmi értéket létrehozó ereje leginkább akkor mutatkozik meg, ha az a szervezeteken belül kiemelt stratégiai, menedzsmenti, illetve üzletfejlesztési szerepet kap, túlmutatva a végrehajtó, puszta értékesítést támogató funkciókon.

„A kiadvánnyal az a célunk, hogy láttassuk a marketing megváltozott szerepeit az üzleti és társadalmi értékteremtésben, teljeskörűen bemutassuk a marketing legfontosabb területeit globális és hazai szinten is. Illetve szeretnénk egy szakmai összefogást teremteni a tudás megosztásáért, és mindezt a tudást könnyen elérhetővé tenni” – tette hozzá Hinora Ferenc.

Ez foglalkoztatja a szakértőket

Bánhegyi Zsófia, a Marketing Trendbook ötletgazdája és szakmai projektvezetője, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja hozzátette: „Régóta várt a hazai marketingszakma erre a kiadványra, amelyet soha nem látott összefogás keretében hoztunk létre, és hiszem, hogy igazi értéket teremtett a kezdeményezés. A kiadvány átöleli azokat a területeket, amelyek a szerkesztők szerint ma a marketing világát alkotják. Az időszerűségét azt is mutatja, hogy az elmúlt öt évben talán többet változott a marketing világa, mint az elmúlt 20 évben összességében. Egészen messze kezdünk kerülni a kizárólag purpose alapú márka hangoztatástól, rövid távú tranzakciókra épülő kampányvilágtól, és egy új, holisztikusabb megközelítés felé indulunk.”

A kötetben szereplő tartalmak többek között olyan változatos témákkal foglalkoznak, mint a mesterséges intelligencia szerepe, a generációk közti különbségek, a generációmenedzsment, az influenszerkommunikáció kihívásai és jövője, az omnichannel stratégia, a social média, a marketing szuperereje vagy az adatvezéreltség.

Még vonzóbbá válhat a marketing

Hinora Ferenc elmondta, hogy a kiadvány célcsoportja széles: szeretnék elérni vele a marketing- és kommunikációs szakma szereplőit a kkv-szektortól a nagyvállalatokig, a felsővezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy megmutassák a marketing jelentőségét, a fiatal pályakezdőket, felsőoktatásban tanulókat, hogy vonzó jövőképet mutassanak. Illetve minden olyan érdeklődőt, akik gyakorlati tudást szeretnének kapni és szeretnék megismerni, hogy kik a meghatározó szereplői a hazai marketingnek és hol tart a szakma.

A Marketing Trendbook nyomatott formában megvásárolható, illetve ingyenesen le is tölthető erről a linkről: trendbook.marketing.hu. A weboldalon az egyes tartalmak rovatonként és szerzőként is szűrhetőek.

A Marketing Trendbook szerkesztői, rovatvezetői:   

Román Balázs, főszerkesztő

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatója, az MMSZ Elnökségi tagja

Bujáki Zsolt, kommunikációs igazgató

Dr. Katona Norbert, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, MMSZ tagozatvezetője

Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) marketing-mesterképzésének vezetője

Éless Dénes, a Szerencsejáték Zrt. sportmarketing-vezetője

Hampuch Richárd, a BETONE Media vezérigazgatója

Harcsa Beáta, a Bonafarm stratégiai és marketingigazgatója

Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója

Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing- és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Juhász Péter Tibor, a Vodafone és a DIGI márkaigazgatója

Klenovszki János, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója

Kósa Margó, Miniszteri Tanácsadó a Kulturális és Innovációs Minisztériumban

Kovács András Péter, a Magyar Telekom szegmenskommunikációs vezetője

Kölcsei Gergely, a Tomorrow Reklámügynökség társalapítója és tulajdonosa

Lobenwein Norbert, fesztiválszervező VOLT, Sound, STRAND; a B my Lake egyik alapítója, Akvárium Klub egyik tulajdonosa és vezetője

Márton Katalin, a Praktiker HR&CSR igazgatója

Mérő Ádám, a The Coca-Cola Company, consumer & shopper CX directora

Németh Flóra, a Magyar Telekom PR & Content Product Ownere

Pellion Ágnes, az EY brand, marketing- és kommunikációs vezetője

Salem Dániel, a The Heineken Company globális kategóriamenedzsere

Steigervald Krisztián, generációkutató, tréner

Tőrös Balázs, kommunikációs tanácsadó, tartalomgyártó

Van Der Wildt Nikolett, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője

Varga G. Gábor, az Uniomedia tartalom- és PA-igazgatója

A Marketing Trendbook Védnökei:   

Bonafarm Csoport

Diego Kft.

Euronics Kft.

Libri-Bookline Zrt.

Szerencsejáték Zrt

VELUX Magyarország Kft.

A BGE Külkereskedelmi Karán a gyakorlatfókuszú, akár egy év alatt is elvégezhető marketing mesterszak tartalma folyamatosan megújul, 2023 szeptemberétől pedig már angol nyelven is elérhető. A naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket adó képzésen a hallgatók élő, céges megbízásokon dolgozhatnak, ötleteiket az ügyfeleknek prezentálhatják. A szak vezetője Dr. Papp-Váry Árpád, aki közel két évtizede dolgozik a felsőoktatásban, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, valamint aktív branding tanácsadó.

„A BGE mindig is híres volt hosszú évtizedekre visszavezethető, kiváló marketingkommunikációs képzéséről, melynek legendás szakemberek rakták le az alapjait, illetve tanítanak most is az intézményben. Megtiszteltetés volt hozzájuk csatlakozni tavaly ősszel” – mondta el Dr. Papp-Váry Árpád, a mesterszak vezetője.

Hozzátette: „A BGE kereskedelem és marketing alapképzése jelenleg is piacvezető az országban. Szeretnék hasonló eredményt elérni a marketing mesterszak területén is. Bízom benne, hogy növelni tudjuk a jövőben hallgatóink számát, és sokan választják majd az angol nyelvű képzésünket is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a marketing területén dolgozó, sok éves tapasztalattal rendelkező szakemberek a megszokott két év helyett akár egy év alatt is elvégezhetik ezt a mesterszakot, korábban teljesített tárgyaik és munkahelyi tapasztalataik beszámításával.”

A magyar és angol nyelven, nappali és levelező tagozaton, valamint állami ösztöndíjas és önköltséges formában is elérhető képzésre 2023. február 15-ig lehet jelentkezni. További információ a képzésről ITT.

Dr. Papp-Váry Árpádról

Dr. Papp-Váry Árpád több felsőoktatási intézményben is dolgozott korábban, ahol három ízben is elnyerte „Az év oktatója” díjat. A Kreatív szaklap az ország egyik legismertebb marketingtanáraként jellemezte. Több száz szakcikk és hat könyv szerzője, rendszeresen ad elő szakmai konferenciákon, szerepel a médiában. Évek óta rendszeresen publikál a nyomtatott és online Márkamonitorban, a Márkaépítés konferenciák visszatérő előadója. A Magyar Marketing Szövetség alelnökeként napi kapcsolatban áll nemzetközi és hazai cégek marketing szakembereivel. A felsőoktatást megelőzően reklámügynökségeknél dolgozott, illetve ma is aktív branding tanácsadó.

Ebben az évben 149 nevezés érkezett 25 várostól, köztük elsőként határon túlról is, a szerbiai Magyarkanizsáról. A pályázó szervezetek 5 kategóriában nevezhettek. Idén is a rendezvény, esemény kategóriában érkezett a legtöbb nevezés, összesen 49.

Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte. Minden olyan pályázat, amely megfelelt a zsűri előzetesen meghirdetett kritériumrendszerének elnyerte a Városmarketing Gyémánt Díj gyémánt elismerését. Idén 101 „gyémánt-oklevelet” adtak át.

Az idei év fődíjasa Nyíregyháza városa lett, így viselheti a Marketing Fővárosa 2021 kitüntető címet. A város 20 elismerésben részesült, azaz a legtöbb Városmarketing Gyémánt díjat nyert el. A díjakat Prof. Dr. Piskóti István, a program vezetője, a zsűri elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád, az MMSZ alelnöke adta át Zagyva Gyulának, a Város-Kép Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának. Városmarketing nagykövete különdíjat Budapest II. kerülete kapta a nagyszámú pályázataiért, amellyel bizonyította, hogy komplex marketingtevékenységet folytattak az elmúlt esztendőben. A Marketingaktív Megye díj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét illeti. A megye 26 marketing gyémántdíjat nyerte el – Nyíregyháza és Vásárosnamény városa által. A Kisvárosi első elnevezésű díjat Vásárosnamény városa tudhatja magáénak, hiszen a díj legaktívabb nevezőjének bizonyult kisváros kategóriában, ezzel is mutatva elkötelezettségét a városok és a városmarketing irányába.

A díj megalapítása óta bevezetésre került a Gyémánt Ranglista, hiszen nem elegendő egy adott évben jó marketingtevékenységet folytatni. A gyémánt ranglista mutatja, hogy a települések összesen hány gyémántot szereztek 2015 és 2021 között. A ranglistán az 5. helyen áll Vásárosnamény 31 gyémánttal, őt követi 4. helyen Siófok 33 gyémánttal, a 3. helyen Győr áll 37 gyémánttal, a dobogó 2. fokán Nyíregyháza áll 44 gyémánttal. A ranglistát 2021-ben Miskolc városa vezeti 48 gyémánttal.

A városok mindennapjait is átíró COVID 19 járványra választ adó marketing aktivitásokat idén „covid-marketing különdíjjal” jutalmaztuk. Hat különdíj került kiosztásra a szakmai zsűri döntése alapján: Budapest II. kerület, Miskolc, Gödöllő, Siófok, Budapest VI. kerület valamint Pécs városok marketing megoldásai részesültek külön elismerésben.

„A jó városmarketing tevékenység pozitív hatással van az ott élők mindennapjaira, a város ismertségére, vonzerejére – versenyképességére!”

Cikkünk szerzői: Zsebők Anita, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója és Dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja.

Hogyan mérhető és mit is jelent a márkaérték?

Aki a marketingnek Philip Kotler, az a brandingnek David Aaker. Ő az, aki az alapvető könyveket írta a témában, és ő a brand equity fogalmának megteremtője is, amit magyarul márkaértéknek szoktak fordítani, de fontos hangsúlyozni, hogy itt kifejezetten a pénzügyi értékről, egyfajta márkatőkéről van szó. Aaker szerint a márkaérték a márkát, annak nevét vagy szimbólumát segítő, vagy terhelő eszközök összessége, amelyek hozzátesznek (vagy rossz esetben elvesznek) abból az értékből, amelyet a termék/szolgáltatás a vállalat és/vagy a vállalat fogyasztói számára nyújt. Modellje szerint fogyasztói szempontból a márkahűség, a márkaismertség, az észlelt minőség és a márkaasszociációk mérése a fontos, piaci szempontból pedig a piac viselkedésének megismerése.

A márkarangsorok is nagyban támaszkodnak az Aaker modell alapelveire, és próbálják meghatározni különböző módszertanokkal a brandek pénzügyi értékét.

Márkarangsorok

Ahogy márkákból, úgy márkarangsorokból is sok van, de a két legismertebb, azaz a Coca-Cola és a Pepsi a márkarangsorok piacán az Interbrand, illetve a BrandZ.

Az Interbrand márkarangsor 2001-ben jelent meg először, és hamarosan ők lettek a legismertebb és elismertebb márkaérték figyelő portál. Ma már nemcsak top 100 listát készítenek, hanem különböző szektorok szerint is rendszerezik a vállalatokat. A mérési szempontjuk egy háromlépcsős modellen alapul, aminek lényege, hogy úgy elemzik vállalatokat, hogy az adott márka előreláthatólag mekkora nyereséget hozhat a cégnek. A legjobb globális márkák közé való bekerüléshez a márkának valóban globálisnak kell lennie, sikeresen át kell szelnie a földrajzi és kulturális határokat.

Az Interbrand rangsorát kezdettől fogva több kritika érte, mígnem 2006-ban a Millward Brown kutatócég, illetve a WPP reklám és médiaügynökségi hálózat megalkotta saját értékelési módszertanát, a BrandZ-et. Ez két fő szempontban is különbözik az Interbrand-féle metodológiától: Nemcsak globális márkák kerülhetnek a rangsorba, hanem olyanok is, melyek csak néhány, vagy mindössze egy országban vannak jelen. A pénzügyi adatokat egy komoly fogyasztói megkérdezéssel egészítik ki: világszerte több mint egymillió emberrel készítenek interjút.

Az Interbrand még nem ismertette a 2020-as listáját, így most a BrandZ rangsorát vizsgáljuk meg közelebbről.

A BrandZ legfrissebb elérhető listája, a 2020 júniusában megjelent rangsor szerint a világ legértékesebb márkája az idén is az Amazon lett. Érdekesség, hogy a technológiai társaságok vezetik a BrandZ Top 100-as listáját már az első 2006-ban megjelent globális márkaérték-rangsor óta, amikor is a Microsoft érte el a vezető helyet.

Az Amazon lenyűgöző 52%-kal történő növekedéssel vette át a vezető helyet 2019-ben, majd idén újabb 32%-kal tovább nőtt, ami 415,9 milliárd dolláros össz márkaértéket jelent. Az Amazont az Apple követi (2. hely, 352,2 milliárd dollár), majd a Microsoft 30%-kal szárnyalta túl a tavalyi eredményeit, így 326,5 milliárd dollárral átvette a dobogót Google-től, ami így lett a negyedik helyre szorult. Érdekesség, hogy ennek a csoportnak külön (márka)neve is van, Four Horsemen néven szoktak hivatkozni a legerősebb négy technológiai márkára.

A COVID-19 tovább erősíti az erős márkákat?

A 2020-as BrandZ 100 legértékesebb globális márkarangsor szerint a COVID-19 gazdasági, társadalmi és személyes negatív hatásai ellenére a világ legértékesebb márkáinak teljes márkaértéke 5,9%-kal növekedett. A 100 legnépszerűbb globális márka összértéke 5 billió dollárt ért el, amely megegyezik Japán éves GDP-jével.

Az amerikai márkák képviselik a 100 legjobb márka több mint felét, az ázsiai márkák pedig negyedét. Utóbbiak közülük 17 kínai márka. Az Alibaba (+16%, 6. hely, 152,5 milliárd dollár) volt a legértékesebb kínai márka, őket a Tencent (+15%, 7. helyezés, 151 milliárd dollár) követi.

Az idei lista megmutatta, hogy az innováció és a kreativitás a növekedés kulcsa, mivel az emberek több időt töltenek online. Az egyik legizgalmasabb új márka, a rövid videókat megosztó közösségi platform, a szintén kínai TikTok (79. helyezés, 16,9 milliárd dollár) könnyed és szórakoztató, felhasználó által létrehozott tartalmat kínál.

A média és a szórakoztatás kategória márkái jelentős többségben foglalják el a legnagyobbat növő márkák listáját. A Netflix (+ 34%, 45,9 milliárd dollár), 8 helyet ugrott előre, az Instagram (+47%, 41,5 milliárd dollár) 15 hellyel került feljebb, a LinkedIn (+ 31%, 29,9 milliárd dollár) és az Xbox (+18%, 19,6 milliárd dollár) pedig 22 helyet lépett előre.

A márkák új és kreatív módszereket találtak a fogyasztókkal való kapcsolattartáshoz, a bizalom kiépítéséhez és az intimitás megteremtéséhez, különösen az egészség és a wellness területén. A Lululemon (+ 40%, 9,7 milliárd dollár) volt az egyik leggyorsabb emelkedő márka, mivel a hangsúlyt a jóga ihlette ruházatra helyezte, valamint online tanfolyamokat kínál otthon lévő embereknek.

Az idei BrandZ Global Top 100 tanulmányban kiemelt fő trendek a közt megtalálhatók még a következők is:

A MasterCard ebben az évben először került a Top 10-be, az erős pénzügyi teljesítménye miatt, de különösen a fogyasztók elkötelezettsége révén: sikeresen illeszkedik mindennapi életük „ökoszisztémájába”, és szoros érzelmi kapcsolatra tesz szert a célzott pozicionálás révén.

Öt új belépő jelent meg a Top 100-ban, amelyet az említett TikTok szórakoztató márka vezet, majd őt követi a UnitedHealthcare (86. helyezés, 15.8 milliárd dollár), majd a Bank of China (97. helyezés, 13.7 milliárd dollár), a Lancôme (98. helyezés, 13.6 milliárd dollár) és végül Pepsi (99. helyezés, 13,3 milliárd dollár).

A fenntarthatóság az új luxus – a fiatalabb fogyasztók a luxushoz, de a fenntartható anyagokhoz és a kevesebb csomagoláshoz vonzódnak. Négy luxusmárka került az idei Top 100-as listába, amit a Louis Vuitton vezet (+10%, 19. helyezés, 51,8 milliárd dollár).

Mit hoz a jövő?

Példátlan növekedések és nagyobb visszaesések is előfordultak a rangsorban. Utóbbi azonban relatív, mert az erős márkák pénzügyi értéke többnyire tovább nőtt, csak mértékében más márkák még jobban megerősödtek. A technológiai márkák szárnyalnak, ugyanakkor a többi szektorban komoly aggodalomra ad okot az USA és a Kína közötti kereskedelmi konfliktus.

A napjainkat érintő koronavírus által okozott pandémia beláthatatlan következményeket hoz majd magával, bár a jelenlegi adatok szerint az erős márkák még erősebbek lettek. Azok, akik kreatívan erősítették a fogyasztói élményt, a perszonalizált marketinget, és gyorsan felismerték a megváltozott körülményeket, robognak tovább a piacon és márkaértékük jelentősen nőtt.

A fiatalok számára kimutathatóan fontossá vált a fenntarthatóság, így azok a márkák, akik e mellé állnak, tovább növelik előnyüket, hiszen a jövő ezt hozza majd magával. A válság után várható élénkülés előreláthatólag a tudatosság felé vezeti majd a márkákat.