A tárgyalások után kiadott közös közleményben Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország tárcavezetője megerősítette továbbá, hogy „töretlenül támogatja Ukrajnát, és elkötelezett a saját fegyveres erőinek a megerősítésére”.

Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a szövetségeseink elleni hibrid támadásokkal, beleértve a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokat – hangsúlyozták az egy évvel ezelőtt alapított Ötök Európai Csoportját alkotó szövetségesek.

A miniszterek, akihez csatlakozott Kaja Kallas, az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselője is, arra is ígéretet tettek, hogy fokozzák az együttműködést Ukrajnával és „integrálják az ukrajnai hadipart az európai kezdeményezésekbe és termelési láncokba”.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Az állásfoglalás továbbá elítéli, hogy Oroszország elmulasztja a szovjet bűnökkel kapcsolatos elszámoltatást, és hogy keményen fellép a történelmi kutatásokra és az ezekről a kérdésekről szóló nyilvános viták megtartására irányuló kísérletek ellen. A képviselők szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai rezsim képes feleleveníteni az imperialista politikát és bűnös céljaira instrumentalizálni a történelmet.

Az EU-nak fokoznia kell az orosz dezinformáció elleni küzdelmet

A Parlament határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez a demokratikus folyamatok integritásának védelme és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, mondja ki az állásfoglalás. A képviselők rámutatnak, hogy elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat az Ukrajna elleni orosz háborút támogató dezinformációs kampányokat folytató orosz médiumok ellen. Az állásfoglalás sürgeti az uniós országokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre ezeket a szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő független orosz média támogatását annak érdekében, hogy elősegítse a különböző hangok megjelenését az orosz nyelvű médiában.

Az EP-képviselők aggódnak, mert egyes közösségi médiavállalatok lazítanak a tényellenőrzési szabályokon

A Parlament mély aggodalmát fejezi ki a közösségi médiavállalatok közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek a tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítésére vonatkoznak, mert ez még inkább lehetővé teszi az orosz dezinformációs kampányok terjedését a világban. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok szigorúan betartatnák a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (volt Twitter) bejelentéseire válaszul.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakember előadásában katonai példák után a politikai kommunikáció irányából közelített az innováció témaköréhez, hiszen a propagandát működtető szakemberek mindig is élen jártak abban, hogy a kommunikációs újdonságokat elsőként használják.

Az élelmiszerek konzervekben tárolása Napóleon hadseregének innovációja volt, a puha fedelű könyv pedig az amerikai hadseregé, és a Bíró László találmányaként elhíresült golyóstollat is a katonaságnak köszönhetjük, amely szerette volna, hogy mozgó járműveken is lehessen íróeszközt használni. Néhány száz évet visszautazva a történelemben is azt láthatjuk azonban, hogy például már az Árpád-kori érméken jelen voltak politikai üzenetek. Ezt követően – történelmi viszonylatban – hamar elérkeztünk a könyvnyomtatáshoz, amely mint technológiai fejlesztés alapjaiban változtatta meg az információhoz való hozzáférést. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor Luther hosszú pamfletben támadta a pápaság intézményét. A papíralapú gúnyrajzok, ahogy a később megjelenő karikatúrák és képregények is, a mai napig megtalálhatók a különböző kiadványokban.

Egy újabb időbeli ugrással elérkezünk a film, elsőként a némafilm feltalálásához. A világ gyorsan felfedezte, hogy a film képes a legtöbb embert elérő propaganda eszközzé válni. A németek már az I. világháború alatt propagandafilmet forgattak, majd vetítettek azért, hogy Amerika ne szálljon be a háborúba. Később, a II. világháborúban Leni Riefenstahl forgatott nagy hatású politikai alkotásokat a náci Németországnak. Amerikában pedig még a rajzfilmfigurákat, így Donald kacsát is felhasználták a háborús célok elérése érdekében.

A rádió abból a szempontból volt más, mint a film, hogy az adások fogásához szükséges készülék már könnyen elérhetővé vált az emberek számára, így a rádió rövidesen beköltözött az otthonokba.

1952-ben az amerikai állampolgárok már kérdéseket intézhettek Eisenhower elnökhöz, aki azokat a televízióban válaszolta meg a széles közvéleménynek, ami gyakorlatilag a ma ismert kormányinfók elődjének is tekinthető. Maradva az Egyesült Államokban, 1996-ban már az internetet is bevetették a választások idején, így nem meglepő, hogy a politikai kommunikációban az innováció alapvetően az amerikai kontinensről érkezik.

Barack Obama stábja már rengeteg adatot és véleményvezért használt a választási kampányokban, amit Donald Trump a dezinformációk egyre szélesebb körben való terjesztésével fokozott. Joe Biden pedig – köszönhetően a koronavírus-világjárványnak – többnyire az ismert emberek, celebek közreműködése révén lett elnök.

A jelenkor meghatározó trendje a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, a chatbotok és az AI által generált, valóságban nem létező influencerek alkalmazása, amelyek gyakorlatilag végtelen lehetőséget teremtenek a politikai kommunikációban dolgozó szakemberek számára.

A beszélgetést a tudománykommunikáció és a tudományos dezinformáció témájával kezdjük. Mottó: „A tudósok fehér galléros bűnözők”, ahogy azt egy tudományellenes hozzászóló megfogalmazta.  Az információs társadalommal szemben létezik egy „dezinformációs társadalom”, amelynek ma a klímaváltozás, a koronavírus és a  laposföld-elmélet a legdivatosabb témái.

Megbeszéljük, kik az „álszent kapitalisták”, hogyan válhatnak vállalatok álhírek szponzoraivá. Jól fizet az áltudomány? Hogyan ne legyünk az átverés élharcosai?  Hogyan kerüljük el a csapdahelyzeteket?

Beszélünk a személyes, hírfogyasztói oldalról is. Hogyan igazodjunk el a hírek és az álhírek között?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában tartják. Itt működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is. A kódfejtő csoportot Alan Turing vezette, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint az AI-biztonsági konferencia nyitónapján 28 ország és szervezet, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Izrael, Ukrajna, valamint az Európai Unió aláírta a Bletchley Declaration nevű nyilatkozatot, amely sürgős feladatnak nevezi a mesterséges intelligencia jelentette potenciális kockázatok felismerését és kollektív kezelését. A deklaráció szerint a konferencián egyetértés született arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében benne van „a szándékos vagy akaratlan, de súlyos, sőt katasztrofális károkozás lehetősége”.

A dokumentum szerint e rizikótényezők közé tartoznak a kiberbiztonsági, biotechnológiai és dezinformációs kockázatok is. A rendezvény résztvevőihez intézett szerdai üzenetében III. Károly király úgy fogalmazott: ha a világ ki akarja aknázni a mesterséges intelligencia kínálta felmérhetetlen előnyöket, akkor közösen kell fellépnie az AI-technológiai jelentette komoly kockázatok ellen is.
A brit uralkodó kijelentette: az AI-technológia fejlődése egyre gyorsabban halad olyan modellek felé, amelyek kezelése egyes előrejelzések szerint túlterjedhet az emberiség jelenlegi képességein, sőt felfogóképességén is. A király szerint éppen ezért sürgősen, egységesen, kollektív erőfeszítéssel kell kezelni az AI-technológia fejlesztésével járó kockázatokat.

Elon Musk milliárdos amerikai technológiai nagyvállalkozó, aki az általa birtokolt X – korábbi nevén Twitter – portálon csütörtökön élő beszélgetést tart Rishi Sunak brit kormányfővel, a konferencia szerdai nyitánya előtt annak a véleményének adott hangot, hogy az AI-technológiát „akár az emberiség kiirtására is beprogramozhatják azok, akik erre törekszenek, pusztán abból a meggondolásból, hogy az emberek rosszak”.

A brit kormány megbízásából készült, a konferencia vitairataként összeállított 45 oldalas átfogó szakértői jelentés is a fő kockázatok közé sorolja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása megkönnyítheti a biológiai, a vegyi és a sugárszennyezést okozó fegyverek előállítását, illetve a kibertámadások végrehajtását.

Forrás: MTI

A 2024. júniusi európai választások kapcsán a képviselők arra figyelmeztettek, hogy egyre gyakoribbá és szofisztikáltabbá válhatnak a beavatkozási és dezinformációs kísérletek, illetve a demokrácia elleni támadások. Ezt állapította meg ugyanis legutóbbi jelentésében az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság. A jelentést a Parlament plenáris ülésén 469 szavazattal, 71 ellenszavazattal és 65 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A különbizottság több témával is kiemelten foglalkozott, köztük az online platformok működésének befolyásolásával, a létfontosságú infrastruktúrák és a stratégiai ágazatok védelmével, a választási folyamatokba való beavatkozással, a politikai tevékenységek burkolt külföldi finanszírozásával, valamint a kibertámadások elleni felkészültséggel. A jelentés külön kitér azokra a tevékenységekre, amelyekkel Oroszország és Kína az Európai Unióban, illetve az uniós tagságra pályázó (például nyugat-balkáni) országokban, valamint a globális dél országaiban próbál beavatkozni a belügyekbe.

A választások befolyásolása

A Parlament veszélyes jelenségnek tartja, és elítéli a fizetett dezinformátorok ténykedését, akiknek a szolgáltatásait többek között a „dark weben” hirdetik kormányzatok és más szereplők számára, hogy befolyásolni tudják a választási eredményeket.

A képviselők azt kérik a Bizottságtól, hogy könnyítse meg az adományok útjának nyomon követését, ezzel akadályozva meg, hogy nem uniós országok tiltott pénzügyi tranzakciók révén megjelenjenek az uniós politikában. A tagországoktól azt várják, hogy sürgősen foglalkozzanak politikai pártjaik külföldi finanszírozásának kérdésével.

Kritikus infrastruktúrák

A Parlament ugyanilyen aggályosnak tartja, hogy egyes külföldi vállalkozások gazdasági függőségi viszony kialakításával, illetve kémkedés és szabotázs révén próbálnak befolyást szerezni az EU kritikus infrastruktúrái felett. Kínai hajózási társaságok például több mint 20 európai kikötőben szereztek többségi vagy jelentős részesedést. A képviselők a TikTok betiltását ajánlják a tagállami kormányzatok minden szintjén és az uniós intézményekben egyaránt. Felszólították a Tanácsot és a Bizottságot, hogy zárják ki a kiemelt kockázatot jelentő országok (elsősorban Kína és Oroszország) gyártóitól származó eszközök és szoftverek, például a ByteDance, a Huawei, a ZTE, a Kaspersky, a NtechLab vagy a Nuctech termékeinek használatát.

Összehangolt uniós stratégia

A Parlament uniós szinten koordinált stratégiát sürget egyrészt a meglévő intézkedések jobb betartatásához, másrészt új lépések megtételéhez. A dezinformáció kezeléséhez és a demokratikus folyamatok tisztaságának megőrzéséhez pedig megfelelő forrásokat kér.   A képviselők emellett felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki a gyakorlatban jól működő demokráciavédelmi csomagot, a hibrid fenyegetések ellen pedig hatékony jogszabályi védelmet, az Európa jövőjéről szóló konferencia   ajánlásaira is építve.   Végezetül azt szeretnék, ha az Európai Parlamenten belül állandó testület állna fel, amely figyelemmel kíséri és kivédi a külső beavatkozást.

A jelentés elfogadásával az EP az uniós polgároknak a külső befolyásolás és dezinformáció, az online fenyegetések és propaganda leküzdésére, az ezek elleni fellépésre vonatkozó elvárására reagál, melyet az Európa jövőjéről rendezett konferencia záróokmányában (23(5), 27, 28(2), 33(4), 37(4), 46(2) cikkelyek) fogalmaztak meg.
A  None [6] jelentés főbb megállapításai itt elérhetőek.

A jelentéstevő Sandra Kalniete (EPP, Lettország) így nyilatkozott: “A demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozás az uniós tagállamok és az EU biztonsága számára egyre növekvő fenyegetést jelent; különösen így van ez a gyors technológiai fejlődés és Oroszország Ukrajna elleni háborúja okán is. Sürgősen reagálnunk kell erre, és mielőbb át kell ültetnünk a gyakorlatba a megfogalmazott javaslatokat. Jelentős és hosszútávú befektetéseket kell eszközölnünk demokratikus ellenállóképességünkbe, alapozva olyan partnereink tapasztalataira, mint Ukrajna vagy Tajvan.”

Fotó: Guillaume Périgois/unsplash.com