Élmény és funkció egyensúlya

Egy-egy nagyobb borászat építészet szempontjából jó példa arra, hogy a tervezés ma már messze túlmutat a funkcionális elvárásokon. Egy borászatnál a kóstolóterem, a kilátás vagy akár a pincék atmoszférája is része annak a történetnek, amit a márka mesél. Egy építész stúdió ilyenkor nem csupán a kivitelezési részleteket dolgozza ki, hanem azt is megtervezi, hogyan adjon a látogatóknak olyan élményt, amely a márka értékeit és hangulatát közvetíti.

A márka DNS-ének átültetése a falak közé

Amikor egy vállalat új központot, bemutatótermet vagy látogatóközpontot épít, a tervezés első lépése mindig az, hogy tisztázza a márka üzenetét és legfontosabb jellemzőit. Ezt a karaktert kell az építészet nyelvén kifejezni arányokban, a belső terek ritmusában, az anyaghasználatban és a részletekben. A jól megtervezett térben minden elem, a bejárattól a világításig, tudatosan a márka történetét erősíti, és így az épület önmagában is egyfajta üzenethordozóvá válik.

A fizikai tér és az online jelenlét kapcsolata

Az erős vizuális karakterrel rendelkező helyszínek ma már az online kommunikációban is fontos szerepet kapnak. Egy fotózható lobby, egy különleges belsőépítészeti megoldás vagy egy ikonikus homlokzat pillanatok alatt megjelenhet a közösségi médiában, és új közönségeket érhet el. A fizikai tér és a digitális csatornák ilyen módon folyamatosan erősítik egymás hatását, így a márkaépítés többdimenzióssá válik.

Hosszú távú versenyelőny

Azok a cégek, amelyek tudatosan használják a tereiket a márkaépítés eszközeként, nemcsak erősebb identitást alakítanak ki, hanem maradandó élményt is nyújtanak a látogatóknak. A gondosan megtervezett épületek hosszú éveken át hordozzák és erősítik a márka üzenetét, miközben olyan kapcsolatot teremtenek az ügyfelekkel, amely túlmutat a termékeken és szolgáltatásokon. Ez az élményalapú megközelítés egyre inkább meghatározza, mely márkák tudnak kitűnni a zsúfolt piaci környezetben.

Az apátság részben épített környezet, egy hatalmas épületegyüttes 11 ezer négyzetméternyi tetőfelülettel, amely alatt egy egész intézményhalmaz található: bazilika, gimnázium, kollégium, könyvtár, levéltár, múzeum, szociális otthon. A világörökségi területen pedig pincészet, étterem, arborétum és gyógynövénykert, illatmúzeum, sörfőzde, ásvány-vízpalackozó és még 10 iskola az ország különböző településein. De nem csak intézmények, emberek is alkotják: szerzetesek, diákok, tanárok, civil munkatársak, összesen mintegy kilencszázan.

A főapátság lényege ugyanakkor egy keresztény szellemiség és lelkiség, ami századok óta ott húzódik a háttérben, és minden megújulás ehhez az eredeti szellemiséghez kíván visszanyúlni. Így, ha a Pannonhalma brandről beszélünk, először a bencés, szerzetesi spiritualitás felől érdemes közelíteni. Bizonyos értékek, eszmények álnak a középpontban, amelyek hordozzák a brand konkrét megnyilvánulásait, a hozzá kapcsolódó eseményeket, programokat.

A Pannonhalmi Főapátság gondolkodását meghatározó eszményt Szent Benedek négy ősi szerzetesi erényre építette: az engedelmesség (azaz a közösség tagjainak együttműködési készsége), az alázat (önismeret, önmagunk elfogadása), a jó buzgóság (kreatív tettrekészség) és a hallgatás (kifinomult figyelem a másik emberre, az eseményekre). Pannonhalma cégkultúráját ebből a négy ősi erényből lehet levezetni. Szent Benedek regulája a 6. században fogalmazódott meg, vannak benne elméleti ajánlások is, meg eljárásrendek, folyamatok, és egyfajta teljesítménymenedzsment, hogy az együtt elő közösség valami értékeset alkosson, miközben telnek az évek, évszázadok.

Sok minden múlik a vezetőn, aki a főapát. Ha be akarja vonni a munkatársait a döntésekbe, tanácsot kér, delegál, személyre szabott feladatokat ad, de magának tartja meg a döntés felelősségét.

Az apátság működéséhez anyagi alapok kellenek. Ezt 1945-ig 30 ezer hektárnyi birtok, erdők, szőlők, mezőgazdasági tevékenység, adományok biztosították, ebből tartotta fenn – állami támogatások nélkül – az apátságait, plébániáit, iskoláit, közgyűjteményeit. Az 1991-es törvénnyel a birtok nem került vissza, csak néhány épület. De az apátság hagyományában ott volt a gazdálkodás, így azon kezdtek dolgozni, hogy a Pannonhalmi Főapátság márkanevet megerősítsék, részben a Szent István-i hagyományok, részben az innováció révén. Az első lépést egy turisztikai fejlesztési terv jelentette, hogy a templom-kerengő-könyvtár másfél óra alatt megtekinthető látnivalóin túl komplex turisztikai élményt kínáljanak. Ehhez leltárt állítottak össze azokról a lehetőségekről, amelyek két-három napra való elfoglaltságot is jelenthetnek. Megkezdődtek az építkezések: turisztikai fogadóépület, étterem, gyógynövénykert, zarándokszállás, borászat, illatmúzeum.

Ma vannak szakrális, kulturális és szociális intézményeik, rendezvényeik, iskoláik, és a turizmushoz kapcsolódó alapítványok, háttérszervezetek, kulturális, oktatási, vagyonkezelő, szolgáltató igazgatóságok. A szerzetesek csak ötvenen vannak, de 900 munkatársat foglalkoztatnak, akik 3000 diákot tanítanak, 120 időst gondoznak, és a teljes üzem éves működtetési költsége (a pandémia előtt) 3,5 milliárd Ft volt. A cégeik összes árbevétele 1,2 Mrd Ft.

Vagyon hiányában a háború előtti vagyonkezelés modellje nem működik, de a számos párhuzamosan folyó tevékenység egyfajta tudástranszfert tesz lehetővé. A főapátság spirituális hátteret biztosít a vállalkozói tevékenységhez, miközben az utóbbi vállalkozói szemléletet ad az oktatási és a szociális tevékenységhez. Bár a szinergiák kapcsán a főapát út elmondta, ez a vezetők szintjén valóban működik, de az átlag „melóst” inkább az érdekli, mekkora fizetés érkezik a számlájára.

Számos projektet külsős együttműködő partnerekkel valósítanak meg. Gyógyászati tradíciójuk volt, gyártási kapacitásuk nem, így a Herbáriával készültek az első közös termékek, a gyógyteák. Ma már megkerülhetetlen a borászatuk is. De nem csak a termék fontos, hanem a hozzá kapcsolódó spiritualitás, a rendezvények, a levendula- és gyógynövény-napok, a Szent János napi boráldás, a Szent Vince napi szőlőbejárás.

A főapátság kiemelt üzenetei a hagyomány és a modernitás összekapcsolására irányulnak. Szent István hazai, Szent Márton pedig nemzetközi szent, a szerzetesi hagyomány tehát részben a hazai kultúra része, részben egy nemzetközi, bencés hálózaté is. A bencés oktatás több mint iskola, egy életre szól. A vállalkozásaik a hagyományban gyökerező, de korszerű vállalkozások.  A turizmus, a „vendégváró világörökség” is fontos igazodási pont. A Főapátság következetesen képviseli a teremtés- és klímavédelem szempontjait is: ahol csak lehet, modernizálnak, biomasszával fűtenek, napelemparkokat telepítenek, szelektíven gyűjtik a hulladékot. A fókuszokból stratégiai célrendszert alakítanak ki, a célokból akciókat valósítanak meg, az eredményeket pedig tudatosan kommunikálják.

Egy 2016-os közvéleménykutatásból kiderül, hogy a nagyközönség mit gondol a Pannonhalmi Főapátságról: ez ma az egyik legfontosabb hazai turisztikai célpont, amely jelentős lelki, kulturális és szellemi értékeket hordoz, kiváló oktató-nevelő munkát végez, a béke szigete forrongó és ideges világunkban.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia

Májustól az OMV kiszélesíti borkínálatát, így gourmet termékei mellett most már egy gondosan szelektált válogatás is várja a betérőket a nap 24 órájában. Szik Mátyás háromszoros magyar bajnok sommelier neve a garancia arra, hogy a felfrissült borkínálat ne okozzon csalódást senkinek. A 100 rendkívüli bor között a nívós hazai márkákon túl megtalálhatjuk a kisebb pincészetek, illetve külföldi borászatok különlegességeit.

Légli Géza, Pátzay Borbirtok, Sárga Borház – olyan nevek, melyek a borkedvelőknek ismerősen csenghetnek, de az átlagos fogyasztók ritkán találkoznak velük. A felsorolásból jól látszik, hogy az OMV hangsúlyt fektet az olyan borászatok termékeinek bemutatására, melyek igazán új élményeket tartogatnak az igényes borfogyasztók számára. A kínálatban a kevésbé ismert termelők borai is teret kapnak: a nagy borászatok mellett több olyan név is megjelenik a választékban, amelyek a hazai vásárlók között kevésbé ismertek, ám kiemelkedő gasztronómiai élményt nyújtanak.

A portfóliót Szik Mátyás háromszoros magyar bajnok sommelier segítségével állították össze, akivel a cégcsoport május elejétől működik együtt. A legújabb szortimentbe a neves magyar márkák mellé bekerült néhány külföldi specialitás is argentin, új-zélandi és portugál pincészetekből.

„A Mátyással való együttműködésünk elsődleges szerepe, hogy a vásárlóink számára olyan borválasztékot biztosítsunk, mely részben eltér a szupermarketek megszokott kínálatától, de mégis biztonságos választást ígér egy szakértő ajánlásával. A töltőállomásokon megtalálható tételek a nap 24 órájában elérhetőek, így ha valaki este munka után egy tartalmas beszélgetésre vágyik a barátaival vagy családtagjaival, nálunk biztosan megtalálja az alkalomhoz vagy az étkezéshez illő bort, keressenek akár külföldi vagy hazai különlegességeket” – mondta Kováts Botond, az OMV marketingmenedzsere.

A töltőállomásokon jelenleg 106 bortétel érhető el, amelyek folyamatosan frissülnek a fogyasztói preferenciák és érdeklődés alapján. A kínálat széles körű bemutatását „A hónap bora” kezdeményezés is segíti, melynek keretében Szik Mátyás választja ki a kivételes termékeket. A szortiment változatosságát az is mutatja, hogy az OMV legelső, májusi bora a hazai Kislaki pincészet Vitéz nevű cabernet sauvignonja volt, míg júniusban az új-zélandi Yealands sauvignon blanc lesz a hónap tétele.

„A hónap bora kiválasztásával az a célunk, hogy a borkedvelők kilépjenek a komfortzónájukból és a megszokott kedvenceik mellett merjenek kipróbálni más, hazai és külföldi különlegességeket is. A válogatásban különböző területekről ismerhetnek meg kiváló, minőségi ízeket: a Vitéznek a piros bogyós gyümölcsössége és friss, de határozott karaktere adja az egyediségét, az új-zélandi sauvignon blanc-t a friss, bodzás illata és üdítő savérzete teszi feledhetetlenné. Számomra a legfontosabb kihívás, hogy átadjam a minőségi italkultúra szeretetét és elmondjam, hogy a jó minőségű hazai és nemzetközi borok fogyasztása nem luxus hóbort. Ennek legékesebb példája, hogy gondos válogatás eredményeképpen beszerezhetőek akár a töltőállomásokon is” – emelte ki Szik Mátyás sommelier.

A borválaszték bővülése mellett az OMV gourmet kínálata is megújult. Május közepétől már Palágyi Eszter desszertjei is elérhetőek a töltőállomásokon. Az újraálmodott két klasszikus a hazai ízek jegyében született. Az Eszter-házi sütemény alapja egy diós linzermorzsa, amelyet vanília és mogyorókrém, grillázs, valamint csokoládés pattogós cukorka egészít ki. A házi almás pite linzermorzsáját pedig a vaníliakrém, az almaragu és házi baracklekvár teszi teljessé.

A széles körű borválaszték és Palágyi Eszter pohárdesszertjei országszerte szinte minden, az OMV-hez tartozó VIVA kávézóban megtalálhatóak.

Az Egri borvidék éghajlatára a hűvös klíma és az átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiség jellemző. Ez a kombináció egyaránt kedvez a fehér és a kék szőlőknek is, amelyekből sokféle található itt. Ennek a sokszínűségének köszönhető, hogy Egerben a házasítások készítése régi hagyományokra tekint vissza.

Mivel a szőlőterületek majdnem felét a fehér fajták teszik ki, így 2010-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy az egri bikavér párjaként egy fehér házasítás szabályozását is kidolgozzák. Először tíz pincészet lépett színre egri csillaggal, majd az egymást követő évjáratokban ez a szám fokozatosan nőtt.

„Mára már szinte nincs is helyi borászat egri csillag nélkül, és több erre fókuszáló rendezvényt is tartunk Egerben, a palackokkal pedig a fogyasztók a boltok polcain és az éttermekben is találkozhatnak” – összegzi Bolyki János. „Mi arra törekedtünk, hogy egy lendületes, gyümölcsös bort készítsünk, ami egy vagány címkével és a könnyen nyitható csavarzárral a mindennapok bora lehet, és látjuk, hogy a fesztiváljainkon is népszerű az egri csillag.”

Az egri csillag legalább négyféle szőlőfajtából álló házasítás, amelynek legalább a felét Kárpát-medencei fajták teszik ki. Három kategóriája van, a classicus, a superior és a grand superior, amik mind száraz borok. A classicus általában friss, üde, intenzív gyümölcs- és virágaromákat érezni benne, és ha fahordós érlelést is kap, akkor sem lehet uralkodó benne a hordós jegy.

Ez az a borfajta, ami tökéletes a nyári szezonra. A szőlőfajták házasításának köszönhetően kiküszöbölhetőek az évjárathatások, és a variációk száma szinte végtelen, így mindenki megtalálja a kedvencét közöttük, akár a kissé feszesebb savú, neutrálisabb vagy az érett gyümölcsökkel teli, illatosabb stílus áll közel hozzá.

Ezek a könnyű, friss tételek a mindennapok borai. Tökéletesek egy hétköznap esti gyors vacsora mellé, akkor is jó választás, ha átugranak a barátok, vihetjük magunkkal piknikre, biciklitúrára vagy vízpart mellé, de ne habozzunk csak úgy magunknak is bontani egy-egy palackkal munka után.

A stílusához pont jól passzolnak a nyári fogások. Egy-egy izgalmas összeállítású szendvics, egyszerűbb tésztaételek, csirkesült, szezonális zöldségek, halburger, saláták, tengeri ételek – látható, hogy nem kell bonyolult ételekben gondolkodni a classicus egri csillag mellé.

A Juhász Testvérek Pincészete leginkább a könnyű, jó ivású borairól ismert, az egri csillag pedig náluk is az egyik sikertermék. „Mi elsősorban a lendületes, gyümölcsös jellegét próbáljuk megmutatni a fogyasztóknak, ami ideális választás a nyári melegben. A fiatalok is szeretik, mivel egyrészt trendi lett egri csillagot inni, és nem csak itt a borvidéken, ráadásul ár-érték arányban is ideális” – meséli Juhász Ádám.

2011-ben a magyar borvilág Vida Péterre figyelt, hiszen abban az évben nyerte el az Év Bortermelője címet. Utána egy csendesebb időszak következett, ami alatt azonban a család nem pihent. A háttérben fontos döntéseket hoztak, és dűlőiket már ennek szellemében telepítették újra. Így közel három évtized után végre olyan szőlőültetvények állnak rendelkezésükre, melyek segítségével megmutathatják az igazi szekszárdi terroirt. Ez és az idén befejeződő technológiai fejlesztések lehetővé teszik, hogy kompromisszumok nélkül tudjanak borokat készíteni, amiket a boltok polcaira, a magyar csúcsgasztronómiába, illetve az egyre növekvő nemzetközi piacra szánnak.

Címkeváltás

Xavier Bas a legismertebb és nemzetközileg is jelentős dizájner Spanyolországban, aki több, mára ikonikussá vált márka létrehozását segítette.

„Munkáinak egytől egyig lelke van, pont, mint a mi borainknak. Személyes találkozásunk alkalmával dőlt el, hogy Xavier-nek kell megterveznie az új címkéinket. Úgy éreztem, ő az, aki a legjobb partner a boraink történetének elmeséléséhez” – indokolja ifj. Vida Péter, hogy miért esett a választás a spanyol tervezőre. „Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megértse, hogy az elegáns, kedves borok az igazi szekszárdi borok. Ehhez Xavier személyében olyan embert találtunk, aki a saját területén épp olyan elhivatott, mint mi vagyunk.”

Szinte napra pontosan egy évig, januártól januárig tartott a közös munka, ezalatt a grafikus ellátogatott Szekszárdra, hogy személyesen megismerje a Vida családot, bejárja a dűlőket, helyben kóstolja meg a borokat, és megértse a szekszárdiságot.

Minden új

Új ruhát kaptak a borok, de emellett a teljes Vida-arculat és a logó is megváltozott, valamint felfrissítették a portfóliót. A mennyiség helyett mindig is a minőségre törekedtek, és ez most egy még letisztultabb termékskálában is megnyilvánul.

Az alap, üzletekbe szánt, úgynevezett tündérborok jó ivású, légiesen könnyed, populáris kategóriát képviselnek, amit egyből bárki könnyedén megszeret. A termőhelyen alapuló, Szekszárd-palackba töltött sorozatot tartják az igazi borvidéki üzenetnek, amelyben egy kadarka, egy kékfrankos és egy bikavér kapott helyet, hiszen ezek tükrözik leginkább az eleganciát és a szekszárdi terroirt. A pincészet csúcsborát pedig természetesen továbbra is a kizárólag a legjobb évjáratokban készülő La Vida házasítás jelenti.

Bonsai Szekszárdon

A borok közül a kadarka kapta a legmeglepőbb címkét. Ennek a bornak érdekes története van, és aztán ezt Xavier továbbfűzte a tervezés során. Évekkel ezelőtt a család japán kereskedője látogatott el a birtokra, és a bor kóstolása után az ültetvényt is látni szerette volna; ő nevezte egyből bonsainak a közel 100 éves, göcsörtös törzsű kadarkatőkéket.

„Egy 1920-as kadarkaültetvény ritka dolog, és önmagában is érték. Szinte le kell térdelni előttük a művelésükhöz, akár szó szerint is, hiszen régi, bakművelésű tőkékről van szó. Az illusztráció – amin egy bonsai fa és egy szőlőtőke keveredik – alapja is az az érzés, hogy a szőlő bölcsessége még akkor is nagyobb, mint az emberé, ha ténylegesen nem is magasodik fölé” – meséli az alapító, idősebb Vida Péter, hogy mi ihlette a kadarka címkéjét.

Az új címkékkel már január közepétől találkozhatnak a borkedvelők, itthon és külföldön is.

Xavier Bas

Az 1998-ban alapított, barcelonai székhelyű Xavier Bas Design Stúdió egy márkaépítésre és -tervezésre specializálódott vállalkozás, főképp étel- és italszektorból jövő ügyfelekkel, borászatokkal, borokat és söröket forgalmazó cégekkel dolgozik együtt.

„Amellett, hogy egy címke beazonosítja a bort, mozgassa meg a képzeletünket, és hasson ránk. Akkor működik, ha a bor értékeit közvetítve szól hozzánk, elvarázsol, és eléri, hogy meg akarjuk kóstolni. A címke és a címkesorozat egy erőteljes kommunikációs platform a márkák bevezetéséhez, megismertetéséhez. El kell érnie, hogy az adott márka a saját piacain versenyképes legyen” – véli Xavier Bass.