A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia

Amíg a felnőttek 71 százaléka, a diákok 84 százaléka gondolja úgy, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés rávilágított egyúttal arra, hogy a felmérést kitöltő iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz. Ráadásul ők gyakrabban használják az MI-eszközöket. Míg a felnőtt válaszadók háromnegyede egyáltalán nem alkalmaz MI-eszközöket a munkában, addig a diákok kevesebb mint ötöde mondta, hogy soha nem használ ilyen technológiákat a tanuláshoz. A felnőtt válaszadókkal összehasonlítva a középiskolások közül négyszer többen napi szinten, háromszor többen pedig heti rendszerességgel igénybe veszik ezeket az eszközöket. Ez a dinamika azt mutatja, hogy a fiatalok aktívabban integrálják az MI-alapú megoldásokat a tanulmányaikba.

„A Bosch csoport átfogó ökoszisztémát épít Magyarországon, melynek része a tanulók – beleértve a középiskolásokat is – edukációja, szemléletformálása és a műszaki területek reputációjának erősítése. Elkötelezettek vagyunk a jövő generációjának felkészítésében, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az MI-készségek és a technológiai kompetenciák fejlesztésére” – mondta Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Hagyományos tudás versus MI-ismeretek

A mesterséges intelligencia térhódításával a hagyományos tudás önmagában már nem lesz elegendő. A felnőtt korosztály több mint fele véli úgy, hogy a jövőben, a feltörekvő mesterséges intelligencia által alakított világban a hagyományos tudás már kevésbé lesz fontos. A diákoknál ez az arány valamivel alacsonyabb, 45 százalék. Eltért a generációk véleménye abban a kérdésben is, hogy a mesterséges intelligencia oktatása önálló tantárgyként megjelenjen-e az iskolákban: a felnőttek közel kétharmada, míg a fiatalok kevesebb mint fele értett egyet ezzel az állítással. A válaszadók több mint fele (mindkét korcsoportban: 54%) azonban támogatja az MI-alapú virtuális tanárok alkalmazását bizonyos tantárgyakban.

A kutatás szerint a diákok körében kiugróan magas (84%) azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba. A felnőtteknél ez az érték valamivel alacsonyabb, 75 százalék. „Ez a felmérés megerősíti azt a tendenciát, hogy a fiatal generációk nagyobb lelkesedéssel és nyitottsággal viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, és bizonyítja annak fontosságát, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is szükség van” – mondta Bodó Teodóra.

A tanulmányról

A felmérés során az Opinion Institute Kft. 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diákot kérdezett meg.  Az országos felmérést a magyarországi Bosch csoport megbízásából végezték. A kutatás során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Czakó Borbála leköszönő elnök tiszteletbeli elnökként továbbra is aktívan támogatja a HBLF tevékenységét. Borbála közel a kezdetek óta volt a HBLF igazgatóságának tagja, 2003-tól pedig elnökként is vezető szerepet játszott a HBLF hosszútávú sikereinek elérésében és magas színvonalú tevékenységének irányításában. A HBLF ma Magyarország egyik legmeghatározóbb nemzetközi szinten is sikeresen működő civil szervezete. A HBLF missziója a fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás, felelős vállalat irányítás, sokszínűség, valamint a nők vállalati vezető szerepének támogatása mellett olyan társadalmi és üzleti érték teremtése, melynek középpontjában a hosszútávú értékteremtés áll.

A szervezet a rendszerváltás után Károly walesi herceg kezdeményezésére jött létre. Alapításakor megfogalmazott fontos célja mindmáig aktuális: széles körben elfogadtatni a vállalatok társadalmi szerepvállalását, a tagok aktív munkájára építve.

Istenesné Solti Andreát egyhangúan választották meg a Hungarian Business Leaders Forum új elnökévé. Andrea hosszú évek óta vezető szerepet játszik a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának pozitív alakításában, elkötelezett támogatója a sokszínűségi és esélyegyenlőségi kezdeményezéseinek. A Forbes 2020-ban Magyarország 4. Legbefolyásosabb női üzleti vezetőjévé választotta. A HBLF Nő Fórumának tagjaként 13 éve vállal fontos társadalmi feladatokat, elkötelezett támogatója a Sokszínűségi Karta kezdeményezésnek és a HBLF Romaster programnak.

„Fontosnak tartom, hogy továbbra is értékteremtő programokat indítsunk, amelyek hatékony válaszokat adnak az aktuális társadalmi kérdésekre. A HBLF Romaster és Xmentor programok fontos kezdeményezések. A felelős gondolkodást és a párbeszédet a gazdasági és fenntarthatósági kérdésekről szintén fontos pillérnek tartom. A munkát pedig „együtt erősebbek vagyunk, és messzebbre jutunk” szellemében szeretném végezni a tagvállalataink bevonásával. A HBLF társadalmi megbecsülése, elismertsége nagyon erős, a programjaink vonzóak, örömmel tölt el, hogy a tagok száma bővül. Ezek kiváló alapot adnak az építkezésre.” (Istenesné Solti Andrea)

A szervezet vezetésében tovább folytatja munkáját Jamniczky Zsolt igazgató és Janza Ákos igazgatósági tag. A HBLF új kincstárnokot is választott Juvancz Beáta személyében. A kommunikációs tevékenységet Bodó Teodóra vezeti, az Etikai munkacsoport vezetője Bácsfalvi András lett. A HR Műhelyt Gothárdi Ibolya vezeti. A vezetőség három további új elnökségi taggal is bővült, a közgyűlés e testületbe Zolnay Juditot, Furák Andrást és Gárdus Zsuzsát választotta meg.

A HBLF online közgyűlése Czakó Borbálát – a szervezet korábbi elnökét – egyhangúan tiszteletbeli elnöknek választotta, megköszönve a több évtizedes kimagasló munkáját. A korábbi elnökasszonyt megtiszteltetésként érte a tisztség és így értékelte az elmúlt 29 évet:

„A HBLF elnökeként mindig azt tartottam szem előtt, hogy olyan értékrendet képviseljek, melynek alappillérei zsinórmérceként szolgálhassanak a magyar üzleti vezetők számára az emberiesség, társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság és mindazon területeken, ahol érdemben tudjuk pozitívan befolyásolni az egyént, a társadalmat és környezetünket. Kennedyt idézve: „Ne azt kérdezd, mit tud tenni érted a hazád, inkább azt, hogy mit tudsz tenni a hazádért.” A ma vállalatvezetőjének nyitottnak, társadalmilag érzékenynek kell lennie és úgy érni el üzleti sikereket, hogy közben az értékrend ne sérüljön.” (Czakó Borbála)

Az Egyesület munkáját közel 30 éve Károly walesi herceg egyik kiemelt gondolata határozza meg: „Meggyőződésem, hogy a közösségeket érintő problémákat csak az üzleti világ teljeskörű bevonásával lehet sikeresen megoldani. Az üzleti élet vezetői rendelkeznek azon sajátos lehetőséggel, hogy kihasználva vezetői és üzleti képességeiket, vállalkozó szellemű és kreatív gondolkodásmódjukat és fontos pozíciójukat, segítséget nyújtsanak a jelenleg fennálló bonyolult társadalmi és környezetvédelmi problémák megoldásához.” (Károly walesi herceg)

A HBLF a jövőben is sok új hasznos programot indít a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Mindezekről több információval az Egyesület honlapja szolgál.

Bodó Teodóra közel 20 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik. 2003 és 2010 között a Budapesti Értéktőzsde kommunikációs vezetőjeként dolgozott. Ezt követően a Provident Pénzügyi Zrt.-nél folytatta karrierjét, ahol kezdetben a cég külső kommunikációjáért felelt, majd a vállalati és kormányzati kapcsolatok igazgatóság vezetőjeként a cég külső és belső kommunikációját is felügyelte. 2014-ben, az igazgatóság tagjaként közel egy évet töltött Madridban, a Provident anyavállalatánál, a public affairs terület élén. A nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően pályafutását a világ egyik legnagyobb, amerikai orvosi műszergyártó cégénél folytatta. A Medtronic regionális vezetőjeként 20 ország kommunikációját irányította Közép- és Kelet-Európában. Több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik kommunikációs stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, válságkezelésben, kormányzati kapcsolatok menedzselésében, társadalmi felelősségvállalási, valamint munkáltatói márkaépítési programok támogatásában. Bodó Teodóra az UNICEF Magyarország kuratóriumának tagja.

Az új kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató kinevezése kapcsán elmondta: „Eddigi szakmai pályafutásom nagyrészt nemzetközi munkakörnyezetben telt. Fontos számomra, hogy a Bosch globális szinten is meghatározó vállalatcsoport, több mint 410 000 munkavállalójával világszerte. Magyarországon közel 15 000 kollégának adunk munkát, a Bosch csoport az ország egyik legnagyobb munkaadója. Örülök, hogy kiváló csapathoz csatlakozom és részt vehetek a jövő technológiájának, innovációinak alakításában.”

Dr. Ficzere Ferenc 2002 óta dolgozik a Bosch csoportnál és 2007 óta vezette a vállalati kommunikációt. Irányítása alatt a kommunikáció is végigkísérte azt a növekedést, ahogy a vállalatcsoport Magyarország legnagyobb ipari munkaadójává vált. Nevéhez köthető többek között az összes magyarországi Bosch telephely egységes kommunikációs stratégiájának kidolgozása és megvalósítása, hogy a Bosch a világon először Magyarországról jelentkezett be a közösségi médiában, valamint a Magyarországon egyedülálló és hiánypótló, már 12 éve zajló autóhasználati kutatás ötlete és kivitelezése. Dr. Ficzere Ferenc az orvosi hivatást választva a Bosch Medical Center igazgatójaként folytatja a vállalaton belül karrierjét. A Bosch Medical Center egy rendhagyóan új egészségügyi modell innovációját kezdte el. Ez túlmutat a foglalkozás-egészségügy feladatain, kiemelt célja a dolgozói lojalitás-program részeként a munkáltatói felelős gondoskodás, az egészségkultúra fejlesztése, valamint hosszú távon az egészségügyi ellátási rendszer jobbá tétele.

A PR-szakma Sándor Imréről elnevezett díjával hetedik éve részesíti elismerésben a Magyar Public Relations Szövetség a legjobb PR-munkákat. Sándor Imre a hazai kommunikációs iparág egyik elméleti megalapozója, a Corvinus Egyetem Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszékének korábbi vezetője volt. A díj kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözze a szakmában dolgozókat az egyre magasabb szakmai színvonal elérésére.

A hattagú szakmai zsűri az eredményt egyforma súllyal meghatározó öt szempont szerint értékelte a pályázatokat: az alapkoncepció értékelése, illetve a szakmai eszköztár kiválasztása; a kommunikációs üzenetek megfogalmazása; az újszerűség, a megvalósítás gondossága és az eredmények bemutatása. A zsűri döntése alapján két kategóriában összesen 10 projekt került shortlistre.

„A zsűri megítélése szerint az idei évben nagyon erősek voltak a pályázatok, így végül a nevezések több mint fele került shortlistre. Az értékelés két körben online és személyesen zajlott, az eredmények tekintetében a zsűri egységes döntést hozott: 2018-ban a 17 pályázat közül 10 került a döntőbe, és végül 5 érdemelte ki a Sándor Imre PR-díjat. Sok izgalmas megoldással, ötlettel találkoztunk, de a díjak odaítélése során fontos szempont volt a stratégiai gondolkodásmód, a megvalósítás igényessége valamint az is, hogy a koncepcióra mennyire lehet építeni a későbbiekben” – mondta el a zsűrizés tapasztalatait összegezve R. Kovács Dániel, a Sándor Imre PR-díj zsűri elnöke, az MPRSZ elnökségi tagja, a Front Page Communications ügyvezetője. A zsűri tagja volt még Bede Márta (Well PR Ügynökség, ügyvezető igazgató), Bodó Teodóra (Provident Pénzügyi Zrt., Vállalati és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatóság vezetője), Maczelka Márk (SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető), Puskár Krisztián (Kreatív, szerkesztő) és Ruska Viktória (Magyar Suzuki Zrt., kommunikációs vezető).

A Sándor Imre PR-díj pályázaton elért helyezések beleszámítanak a Kreatív magazin által minden évben összeállított PR Toplista rangsorának meghatározásába. A PR Toplistát a Kreatív magazin a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) PR-tagozatának szakmai támogatásával állítja össze. A Sándor Imre PR-díjjal elérhető PR Toplista pontok ezen a linken érhetőek el. A díjnyertes pályázatok hamarosan megtekinthetők lesznek az MPRSZ honlapján.

2018-ban Sándor Imre PR-díjat kapott:

(ábécé sorrendben, a pályázatok címe szerint)

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

A láthatatlan gyilkos nyomában

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: Szerelvénybolt Kft.

A Munka Nem Várhat

Pályázó: Cafe PR

Megbízó: OTP Egészségpénztár

Senior Gamer kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Magyar Telekom

HÍRNÉVMENEDZSMENT

E.ON Vigyázz a madárra! hackathon

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: E.ON Hungária

Nyisd ki a szánkat!

Pályázó: SAKKOM Interaktív

Megbízó: SAKKOM Interaktív

2018-ban a Sándor Imre PR-díj döntőjébe jutott pályázatok:

KOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNY

Abbvie Hepatitis C kampány

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Abbvie Kft.

#énjövőm

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Coca-Cola HBC Magyarország

MEKH Energiakövetek 2017

Pályázó: Open Communications

Megbízó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Tüsszentő citylight Influenza kampány

Pályázó: Uniomedia Communications

Megbízó: Sanofi-Aventis Zrt.

UNICEF gyerekhang – Kampány a gyerekek világnapján 2017. november

Pályázó: La Communications

Megbízó: UNICEF Magyarország

HÍRNÉVMENEDZSMENT

Minden shortlistes pályamunka díjat kapott.