A globális óriások árnyékában egyre élesebb a verseny

A magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa. Az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentik, hanem a határon túli, import kereskedelem. Ezért amikor „magyarországi e-kereskedelmi piacról” beszélünk, fontos hozzátennünk, hogy mit értünk a „piac” alatt.

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás. Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben” – emelte ki a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb megállapítását Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

Immár az import hajtja az e-kereskedelmi piacot

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben. Az importéra beköszöntével a magyarországi e-kereskedelem két pólusúvá vált, hiszen a belföldi és az import e-kereskedelem versenye határozza meg az ökoszisztémát. Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat^[1], a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.

„A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők az akciókon túl szolgáltatási színvonal fejlesztéssel (például szélesebb körű, gyorsabb logisztika) próbálnak versenyben maradni” – tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Nyomás alatt a hazai kereskedők

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg. A Temu sikere azt bizonyítja, hogy a vásárlók egyre inkább az ár-érték arány alapján döntenek, miközben a gyors szállítás és a kényelmes ügyintézés is alapelvárássá vált.

A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.

„A magyar e-kereskedők számára a globális és régiós szereplőkkel folytatott versenyben való helytálláshoz fejlett szolgáltatásokra, technológiai innovációra és magas szintű vásárlói élményre van szükség” – értékelte a kereskedők legnagyobb problémáit Timár Szabolcs, a PwC iparági szakértője és a kutatássorozat vezető elemzője.

2024 Magyarországon is a Temu éve volt

Követve az Európa-szerte tapasztalható folyamatokat, a Temu alig egy év alatt Magyarországon is az egyik legnagyobb e-kereskedővé nőtte ki magát. A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

Bár a Temu 2024 utolsó hónapjaiban némileg lendületet vesztett – amiben az emelkedő árai és a romló árfolyam egyaránt közrejátszott – agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. Kedvező árai miatt a vásárlók ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást.

A Digitális Kereskedelmi Körképben publikált adatok szerint az online vásárlók egyharmadának (34%), a 18-29 éves korosztály csaknem felének (47%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, jelentős azonban azoknak az aránya is, akik a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

Az applikáció terjedésével párhuzamosan a Temu fokozatosan letekert hirdetési intenzitásából, amit a Digitális Kereskedelmi Körképben bemutatott legfrissebb Growww Digital Temu Index is alátámaszt.  A hirdetési költéseken alapuló adatok szerint a kínai óriás hirdetési jelenléte még mindig számottevő Magyarországon, de folyamatosan, hónapról hónapra enyhül, 2025 januárjában pedig már mintegy 29%-os csökkenés látható 2024 januárjához képest. Vagyis a Temu közel harmadával csökkentette a hirdetési intenzitását az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

„A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképe van a globális óriások által uralt e-kereskedelem korában: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy a már bevált receptet alkalmazva regionális kereskedővé nőni. A cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk” – foglalta össze a kitörési lehetőségeket Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség ügyvezető partnere.

A legalább havonta rendelő, rutinos vásárlói bázis adja a rendelések háromnegyedét

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). A vásárlói bázis gyors növekedésével párhuzamosan a vásárlások gyakorisága tavaly enyhén csökkent, de a forgalom nagyobb részét – a csomagvolumen 75%-át – a rendszeres vásárlókat alkotó, legalább havi rendszerességgel online vásárló 31% bonyolította le 2024-ben.

Az elmúlt évek során a gazdasági nyomás és a magas infláció hatására a magyar vásárlók is tudatosabbá váltak. A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy 54%-uk mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36%-uk pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

„A magyar vásárlók sokkal tudatosabbak lettek az utóbbi években, és ez átalakítja az e-kereskedelmi piac működését is. A tudatosság növekedése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a kereskedők számára, hogy kreatívabb ajánlatokkal és jobb ügyfélélménnyel tartsák meg a vásárlókat. Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.

Technológiai fejlesztésekkel a vásárlói élmény növeléséért

Az e-kereskedelmi ügyfélélmény kulcsa egyértelműen a technológiai innovációkban rejlik, aminek egyik fontos területe a rendelések fizetése. A Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint az online vásárlások 39%-át előre fizetéssel (bankkártyás vagy egyéb digitális fizetéssel) rendezték, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61% volt.

„2024-ben tovább nőtt az előrefizetések aránya: már 10-ből 4 online rendelést előre kifizetnek a magyar vásárlók. Az olyan technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, mint a mentettkártyás és mobiltárcás fizetés az online kártyás fizetéseket egyre szívesebben alkalmazzák a készpénzes utánvét helyett.” – mutatott rá Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató DKSZ elnökségi tagja, a Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A rendelések átvételi módjait illetően 2024-ben új sebességi fokozatra kapcsolt a csomagautomaták terjedése: tavaly már minden negyedik e-kereskedelmi rendelést csomagautomatákba kértek a magyar vásárlók, ami részben annak is köszönhető, hogy az automaták száma 2024-ben csaknem megduplázódott 2023-hoz képest, és négy év alatt közel 9000 darabra emelkedett.

Nemzetgazdasági szempontból is fontos a hazai digitális kereskedelem erősítése

A Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságait összegezve Bíró Pál, a DKSZ elnöke és a Google magyarországi vezetője arra utalt, hogy bár 2025 elején már mutatkoznak kedvezőbb tendenciák, továbbra is nagy a nemzetközi és régiós nyomás az e-kereskedelemben, ezért fontos támogatni és erősíteni a magyar kereskedők versenyképességét:

„2024 megmutatta, hogy a magyar e-kereskedelmi piacnak alkalmazkodnia kell a változó, globalizálódó körülményekhez, de a hosszútávú siker érdekében elengedhetetlen a gyors reagálás és a folyamatos fejlesztés. A hazai vállalkozások számára a nemzetközi trendek követése, a vásárlói igényekhez való igazodás, valamint a régiós terjeszkedés jelenti a túlélés és a növekedés kulcsát. Ennek érdekében szakmai, szövetségi és kormányzati oldalról is kiemelten fontos, hogy irányt mutassunk és edukációval, szakemberképzéssel, valamint támogatási és mentor programokkal segítsük az ökoszisztéma erősödését. Ennek részeként 2025-ben is elindul a DKSZ Mentorprogramja, miközben további képzési lehetőségek megteremtésén is dolgozunk.”

Módszertan:

Az idézett adatok a PwC és Digitális Kereskedelmi Szövetség együttműködésével készített „Digitális Kereskedelmi Körkép” című kutatássorozat 2024. év végi fordulójából származnak, melyben az e-kereskedelem keresleti (vásárlói) és kínálati (kereskedői) oldalát is vizsgáltuk.

A Digitális Kereskedelmi Körkép kínálat oldali mérése méretkategória és szektor szerint reprezentatív a PwC által nyilvántartott 38 ezres magyar webáruház sokaságra. A felhasznált lakossági kutatások mindegyike reprezentatív az aktív magyar online vásárlók sokaságára.

Forrás: PwC-DKSZ Digitális Kereskedelmi Körkép

^[1] Végleges, teljes éves adatok 2025 áprilisában várhatóak.

A szervezeti átalakulás keretében a vezetői csapat új felállással folytatja munkáját. Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője (a nyitóképen) továbbra is a DKSZ elnökeként tevékenykedik, míg Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi területekért felelős, vezető menedzsere – korábban a GKID vezető tanácsadója és partnere – alelnöki pozíciót tölt be. Az operatív vezetői feladatokat – az operatív vezetőség tagjaként – Bogos Boglárka látja el.

Az elnökség továbbá két új taggal bővült, Ocskay Lászlóval, az Oander Development Kft. ügyvezető igazgatójával, valamint Táncsics Andrással, a Boxy Zrt. vezérigazgatójával. Az új elnökségi tagok szakértelme és tapasztalata jelentős mértékben hozzájárul majd a szövetség stratégiájának megvalósításához.

„A DKSZ megújult vezetősége elkötelezetten dolgozik azon, hogy a digitális kereskedelem hazai és nemzetközi sikereinek aktív támogatója legyen. Az átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy szövetségünk munkáját még erősebb alapokra helyezzük” – hangsúlyozta Bíró Pál, a DKSZ elnöke.

„Egy olyan időszakban, amikor az import és a TEMU egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar kereskedelmi és csomaglogisztikai piacból, kiemelten fontos, hogy a digitális kereskedelem területén működő hazai vállalkozások versenyképességét növeljük, és aktívan támogassuk nemzetközi piacra lépésüket. A magyar vállalkozások digitális (verseny)képességének erősítése ugyanis az egész magyar gazdaság dinamikusabb növekedéséhez is hozzájárul.  Céljaink elérése végett a DKSZ új vezetése az IVSZ-szel és az Ecommerce Hungaryvel közösen tárgyalásba kezdett a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy jövőben szorosabb együttműködés kialakítása érdekében” – emelte ki Madar Norbert, a szövetség alelnöke.

A digitális szektorban rejlő potenciál megkérdőjelezhetetlen, egyes előrejelzések szerint az évtized végére 8000 milliárd forint többlettel járulhat hozzá a magyar gazdasághoz. A pandémia óta szárnyra kapott magyar e-kereskedelem – ami az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac volt 2021-ben – fontos szereplője lehet ennek. A hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma szereplői előtt hatalmas lehetőségek állnak, ehhez azonban a digitális kereskedelem fejlesztésére van szükség.

Alapítása óta a Digitális Kereskedelmi Szövetség célja a magyarországi e-kereskedelem kihívásainak pontos megismerése és ennek nyomán a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdítása, a hazai szereplők megerősítése és az export hajlandóság fellendítése. Ennek érdekében indította el idén tagjaival összefogva az egyedülálló Mentorprogramot, amely során tapasztalatot szerzett, elismert szakértők segítik a résztvevő cégek, a Furbify, a Lumenet és a Vágyaim.hu fejlődését, hogy minél előbb készen álljanak a nemzetközi terjeszkedésre és a mainál nagyobb kihívások megoldására.

Ahogy a DKSZ és a GKID által közösen készített tavalyi Online Export Kutatás rámutatott, a magyar e-kereskedők olyan kihívásokkal és nehézségekkel küzdenek, melyek jelentősen gátolják őket a fejlődésben és a külpiaci terjeszkedésben. A külföldi piacra lépést gátló okok többek között:

• a növekedés irányokat és lehetőségeket meghatározó hosszú távú stratégia hiánya;
• a fejletlen és rugalmatlan logisztikai megoldások követése;
• a helyismeret, piacismeret hiányából fakadó jogi és adminisztrációs problémák;
• a helyi szabályozási környezethez igazodó lokalizációs folyamatok nehézségei;
• a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés;
• és olyan tévhitek, mint a nem megfelelő termékkínálat, vagy az alacsony beszállítói alkupozíció.

A külföldi terjeszkedést illető kilátásokról és lehetőségekről Madar Norbert, a GKID vezető elemzője elmondta: “Az itthoni e-kereskedelmi szereplők jelenleg le vannak maradva a nemzetközi terjeszkedésben, aminek összetett okai vannak: egyrészt nem védjük a saját lokális piacunkat kellőképpen, másrészt jelentős erőforrás hiánnyal küzd a szféra. A problématudat építés, az attitűd-váltás, a stratégiai gondolkodás megváltoztatása és a következetes, hosszú távú tervezés viszont mind közelebb visznek a meglévő lemaradások leküzdésében.”

A DKSZ a kutatásban is megmutatkozó, fennálló kihívások leküzdése érdekében alkotta meg a Mentorprogramot, mely nem csak gyakorlati segítséget nyújt a résztvevők számára, de a sikereik útján példát mutat egyre több kereskedőnek, hogy a külföldi terjeszkedés elérhető és reális cél a magyar kereskedők számára is.

Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség elnöke megjegyezte: “A DKSZ saját szervezésű Mentorprogramja személyre szabott tanácsadás útján olyan komplex tudásanyagot nyújt a szervezetfejlesztés, kutatás, marketing, kommunikáció, logisztika, jog és információbiztonság, digitalizáció, valamint a fizetéstechnika és kiberbiztonság területén, melyek hosszú távon képesek támogatni a cégek fejlődését.”

A rekordszámú jelentkezőt vonzott programban idén három céggel kezd el együtt dolgozni a Digitális Kereskedelmi Szövetség: a Furbify, a Lumenet és a Vágyaim.hu vezetőségével, akiket az elkövetkező fél év során személyre szabott tanácsadás keretében támogat, hogy az itthoni sikereikhez hasonló eredményt érjenek el külföldön is. Bíró Pál hozzátette: “A DKSZ céljai között szerepel, hogy a Mentorprogram résztvevőin túl is tudjuk segíteni a piaci szereplők fejlődését és nemzetközi terjeszkedését.”

Az idei közgyűlésen – mely személyes jelenlét mellett került megrendezésre – az elmúlt év beszámolója és a jövőbeni tervek, valamint a költségvetés áttekintése mellett tisztújításra is sor került, melynek keretében az ÖRT jelenlegi vezetőit megerősítette pozíciójukban a szervezet Közgyűlése. Az elnök és az alelnökök személyei mellett a Felügyelő Bizottság tagjait is újraválasztották. A Választmány tagságban néhány új tagot üdvözölhetünk, Juhász Péter Tibor (Vodafone), Bíró Pál (Google) és Lőrinc Attila (Doupla) személyében.

„Büszke vagyok arra, hogy újra bizalmat szavazott nekem a reklámszakma jelentős részét tömörítő ÖRT tagság. Az elmúlt három év a COVID és a nehéz gazdasági körülmények ellenére is folyamatos bővülést és fejlődést hozott számunkra, köszönjük a bizalmat régi és új tagjainknak. A reklámipart érintő kihívások most sem hagyták elkényelmesedni az ÖRT-öt. Új szolgáltatások bevezetésével, a reklám önszabályozás teljeskörű rendszerének valamennyi elemét felhasználva – előzetes véleményezés, monitoring és a szakma intenzív edukációja – dolgoztunk a reklámokba és a reklámipar önszabályozásába vetett hit kialakítása és megtartása érdekében. Megtiszteltetés számomra, hogy a következő 3 évben a szervezet elnökeként számítanak rám, örömmel vállaltam a feladatot” – fogalmazott dr. Molnár Kálmán, az ÖRT újra megválasztott elnöke.

„Molnár Kálmán személyében egy olyan vállalat képviselője tölti be továbbra is az elnöki tisztet, amely a világon mindenütt az önszabályozás élharcosa, az önszabályozási ügyek fő támogatója. Ráadásul az Unilever az ÖRT alapításakor a hirdetői oldal fő szervezője volt. Biztos vagyok abban, hogy a két alelnökkel Mező Lászlóval és Galavics Andrással és a választmányba és a Felügyelő Bizottságba most választott tagokkal, – akik a reklámipar meghatározó egyéniségei – valamint az ÖRT kiváló munkatásaival remek csapatot alkotva dolgozunk majd a compliance (megfelelés) fontosságának minél szélesebb körben való megismertetéséért és az ÖRT további fejlődéséért. Az ÖRT konkrét, reklámetikai eljárásaiban pedig a továbbiakban is biztosított a döntéshozatal függetlensége, hiszen a panaszbizottság elnöki feladatait továbbra is Megyer Örs látja el ” – nyilatkozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

„Az elmúlt három évben kiemelt célunk volt az önszabályozás stratégia lefedettségének további növelése, valamint új szolgáltatási területek feltérképezése és szolgáltatásaink bővítése. Munkánk során az ÖRT munkatársaival közösen, fordulatokban és kihívásokban gazdag, de sikeres utat jártunk be ezen célok elérése érdekében. Ennek a munkának eredményeként egy nagyon erős és hűséges tagsággal közösen dolgozunk – az európai önszabályozó szervezet, az EASA tagjaként – a reklámönszabályozás érdekében. Büszke vagyok arra, hogy a következő három éves ciklusra is bizalmat kaptam és továbbra is a főtitkári teendőket láthatom el az ÖRT-nél” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt főtitkár.

Az ÖRT Választmányának és Felügyelő Bizottságának tagjai a reklámipar kiváló és neves szakemberei.

Média oldal:

Bíró Pál (Google)

Csikesz Erika (TV2)

Dudás Gergő (RTL Klub)

Fecske Zoltán (Publimont)

Galavics András (MTVA) – alelnök

Kisszékelyi Veronika (Centrál Médiacsoport)

Miklósi Zoltán (HVG)

Ügynökségi oldal:

Bacsa Gábor (Dentsu)

Bölcs Ádám (Well)

Csurgó Balázs (Havas Worldwide)

Csurgó Brigitta (Mito)

Lőrincz Attila (Doupla)

Mező László (MediaCom) – alelnök

Szarvas László (Café)

Hirdetői oldal:

Balázs Ildikó (Auchan)

Fekete Zoltán (Márkaszövetség)

Juhász Péter Tibor (Vodafone)

Major Ferenc (Béres)

Mikházi Ildikó (L’Oreal)

Molnár Kálmán (Unilever) – elnök

Szabó Ibolya (Dreher)

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Blaskó Nikolett (ACG)

Szelei Szilárd (PromOOH)

Várkonyi Beáta (Danone)

Nap mint nap használják emberek milliói a Google Keresőt utazással kapcsolatos információk megválaszolásához. A Google Trends valós idejű keresésekből származó információkat szolgáltat, amelyek alapján a piac szereplői jobban megérthetik, és gyorsabban reagálhatnak a fogyasztók változó igényeire. Az elmúlt évek bizonytalanságai után nagy lelkesedéssel tervezik utazásaikat a magyarok – erről árulkodnak az idei trendek.

“Az elmúlt évek hullámvölgyei után a Google által mért magyarországi keresési trendek azt mutatják, hogy az utazási kedv már a világjárvány előtti időszakot is meghaladja. A kereslet gyakori változásának megismerésében a Google segítséget nyújt a turisztikai iparág szereplőinek a Google Trends és Destination Insights with Google eszközökkel” – tette hozzá Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

A Google keresések alapján egyre nagyobb a kereslet az utazások iránt, a keresési volumen a turizmus kategóriában az első negyedévben 43%-kal nőtt 2021 hasonló periódusához képest*,^[1] és a világjárvány előtti szinthez képest is 13-16%-kal volt magasabb az év első hónapjaiban. Összességében 2022-ben úgy tűnik, hogy az elmúlt két év után a magyarok szívesen utaznának külföldre is – és nem is akárhogy. Kirajzolódik egy új trend a régióban: az idei év témája a “nagy utazás”.

A keresésekben az tükröződik, hogy a felhasználók olyan szervezett álomnyaralásokra vágynak, ahol mindenről gondoskodnak helyettük. A Google Trends szerint Magyarországon a “nyaralás all inclusive” iránti keresések 360%-kal nőttek az előző év hasonló periódusához (január 1. – március 11.) képest.

Egyúttal óvatosabbá is tette magyarokat, kevésbé terveznek jóval előre – megugrott a ‘last minute utazás’ kifejezésre való keresések száma is.  A keresési trendek azonban csupán a böngészők terveiről árulkodnak. A jelenlegi bizonytalan régiós helyzetben nem jelenthetjük ki teljes biztonsággal, hogy ezek az utak meg is valósulnak úgy, ahogy megálmodták őket – de az általános szándék felismerhető.

Legnépszerűbb külföldi desztinációk

A tavaly óta elérhető Destination Insights with Google eszköz megmutatja, hogy mely desztinációk iránt érdeklődnek a Google felhasználói leginkább, ezzel segítve a hazai turizmus szektort és az annak részeként tevékenykedő számos kis- és középvállalkozást a turisztikai trendek nyomon követésében.

A keresések száma a járvány előtti időszaknál is magasabb

Szállás és étterem kategóriában 2022 első negyedévében az előző négy évhez viszonyítva magasabb keresési volumen volt tapasztalható, a háborút kitörését követő februári kisebb megtorpanást további emelkedés követte, 2019-hez képest is 18-28%-os növekedés látható.

“A Szállás Csoport legutóbbi kutatásából is a magyar fogyasztók optimizmusa rajzolódik ki. A válaszadók a közeljövőben nemcsak belföldre, hanem külföldre is nagy arányban (58%) terveznek utazást, a legtöbben környező országokba. Erre a tendenciára reagálva a Szállás Group stratégiájának középpontjában a regionális szálláskínálatunk bővítése, a régió országainak turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és az országok közötti utazások ösztönzése áll” – mondta el Szigetvári József, a Szállás Group vezérigazgatója.

A külföldi úti célokat övező egyre nagyobb érdeklődés mellett a belföldi üdülőhelyek iránti keresések mennyisége is megugrott. A Google Keresések alapján a turizmus kategóriában a Balaton környékén fekvő Keszthely, Siófok, Balatonfüred és az olyan gyógyvizes területek, mint Eger, Gyula és Hévíz a top desztinációk közel 200%-os növekedéssel a 2021-es március-áprilisi periódushoz képest. 2022 januártól májusig tartó periódusában a szállás kategórián belül a legnagyobbat Olaszország, Törökország, Horvátország és Spanyolország iránt több mint 75%-kal nőtt az érdeklődés a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

^[1] Forrás: A Google belső adatai, Magyarország, 2018. január – 2022. április, Turizmus kategória

Fotó: Jeshoots.com, Unsplash

Az április 6-án megrendezett SMART 2022-n négy témakör köré rendezve, két teremben, szimultán zajlottak az előadások közel 500 néző előtt.  A konferencia nyitóelőadásán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke kiemelte, hogy ha lehet, a mostani körülmények miatt a digitalizációt még inkább a fókuszban tartani. Hozzátette, hogy a digitalizáció minden ágazatban fontos, a “valódi fordulathoz pedig nem dzsungelharcra, hanem széles autópályára van szükség”. “Az elmúlt napok történései erős felhatalmazást adtak ismét arra, hogy a digitalizációt fókuszban tartsuk; mindannyiunk felelőssége az azonnali cselekvés, hiszen, amit ma teszünk, az határozza meg a mindennapjainkat és a jövőnket egyaránt” – tette hozzá az IVSZ elnöke.

Olasz, brit és norvég gyökerekkel egyaránt rendelkezik Pellegrino Riccardi interkulturális szakértő, aki előadásában azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek befolyásolják az emberek bizonytalansághoz és jövőhöz való hozzáállását. Az előadás legfontosabb üzenete, hogy fogadjuk el, értsük meg a bizonytalanságból és kiszámíthatatlanságból eredő félelmet, legyünk nyitottak, kíváncsiak és bátrak, hiszen a kihívások keresése félelmetes ugyan, de végül mindig kifizetődő.

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára panelbeszélgetés keretében beszélt a napokban publikált IVSZ #femintech – Tedd láthatóvá!  felmérésről, amelynek eredményei szerint pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.

Kinevezése óta először a SMART-on adott elő Léder Tamás, a Revolut hazai vezetője. A Revolut maga 500 ezernél is több ügyfelével az 5. legnagyobb bank lenne Magyarországon, a működés és szervezeti filozófia azonban nagyon eltér a banki világban megszokottaktól. A csapat agilitása magából a szervezetből fakad, a szakemberek nagy felelősség mellett, de külön körök nélkül hoznak döntéseket, a csapat pedig inkább kisebb és briliáns, mint nagyobb, de átlagos képességű szakemberekből áll össze.

Jövőnk alapja maradhat a tudományba, innovációba vetett bizalom, vagy az egyre több rendelkezésre álló információ inkább egymás ellen fordítja az emberiséget? A Netflix film címére rímelő, De, nézz fel! panelbeszélgetésen Litkai Gergely (a Dumaszínház ügyvezetője), Krekó Péter (igazgató, Political Capital Institute), Rab Árpád (trendkutató, Corvinus Egyetem) és dr. Irás Béla (vezető munkatárs, Légúti és immunológiai betegségek, AstraZeneca) beszélgetett erről. Rab Árpád szerint a kulturális és társadalmi buborékok hasznosak, ha unalomra keresünk megoldást. Amint nagy társadalmi vagy gazdasági problémát kell megoldanunk, szükségünk van a technológiára. Technológia nélkül kipusztul az emberiség.

Szintén aktuális témáról szólt Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatójának előadása, aki az egészségügy legfontosabb trendjeit, kockázatait és problémáit vázolta fel a COVID-válság tükrében. A szakember szerint az egészségügyben felhalmozott adatok mennyisége már bőven meghaladja az ember kognitív képességeit, ezért a terület kihívásaira a digitalizáció, a technológia, az innováció, valamint az egyetemi-, állami- és magánszféra együttműködése jelentheti a megoldást.

Bánszki Zsolt, a 4iG IT biztonsági üzletágigazgatója az orosz-ukrán háború miatt különösen aktuális témáról adott elő: mit tehet, vagy tud egyáltalán tenni egy vállalat a saját szintjén, a kkv-k, és maga az IKT szektor a jelenleg is zajló, hibrid háborúval, amely a kibertérben is zajlik? „Ha célpont nem is, eszköz bármikor lehetünk!”, fejtette ki a szakember, aki azt tanácsolta a SMART résztvevőinek, hogy cselekedjenek lokálisan, de védekezzenek globálisan.

Jelentős startupper előélettel rendelkezik amerikai Jared Schrieber, aki  jó pár éve angyalbefektetőként dolgozik Magyarországon: ő arról beszélt, miként látja a hazai startupokat egy Szilícium-völgyi befektető szemével – a témát az előadást követő panelbeszélgetésen is kivesézték hazai szakemberek. A startup szekcióban került sor a második Startup Hungary Report eredményeinek bejelentésére is: ebből kiderült, hogy a startupok még ambiciózusabb és még nagyobb az önbizalmuk – a válaszadók 41%-a gondolja úgy hogy unikornis lesz, míg 84% hogy meghatározó nemzetközi szereplővé válnak, viszont erre a nemzetközi növekedési pályára csak nagyon kevés startupnak sikerül rá lépnie.

Az ágazati szekcióban egyaránt szó esett a jövő bankjaival kapcsolatos elvárásokról és lehetőségekről, amivel kapcsolatban Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation szervezetének vezetője elmondta, hogy “mi kell ahhoz, hogy három hagyományos bankból egy teljesen új, minden modern igényt kielégítő új szervezet szülessen. A technológia, illetve a termék is fontos elem a képletben, de megfelelő talent pool nélkül ez egy lehetetlen feladat lenne.”

Természetesen a másik sokat hype-olt technológia, az NFT sem maradhatott ki: a tematikus fireside chaten Weiler Péter képzőművész és Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior tanácsadója beszélgetett a nem-helyettesíthető tokenek jogi, művészeti és technológiai aspektusairól. A beszélgetésből kiderült, hogy 2022-ben az érdeklődés még mindig magas, de az emberek ingerküszöbe NFT téren is megnőtt, itt is alábbhagyott vagy inkább átalakult a kezdeti érdeklődés.

Fireside chat keretében, Andrej Bederkával, a Digitálna Koalícia SK (a IVSZ szlovák partnerszervezete) főtitkárával zajlott beszélgetés annak kapcsán, hogy itthon is kezdetét vette az IT Fitneszteszt online felmérés: a 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákok és fiatal felnőttek – a felmérést itthon az IVSZ koordinálja.

Az esemény zárásaként dr. Vinnai Balázs Dobó Mátyással (Vodafone), Bíró Pállal (Google), valamint Filippov Gáborral arra kereste a választ, hogy milyen hatással vannak az utóbbi idők sorozatos krízishelyzetei az egyénekre, a társadalomra és az üzleti folyamatokra. Az After SMART Talk nevű exkluzív beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: a nehézségek új megoldásokat, találmányokat eredményeznek, az üzleti szereplőket jobb reakcióidőre, gyors döntések meghozatalára sarkallja, a túléléshez pedig elsősorban rugalmasságra, tanulni tudásra van szükség, de ilyenkor felértékelődik az az empátia és az odafigyelés is.

Az IVSZ SMART konferenciája idén első alkalommal egy olyan innovációs térrel is kiegészült, amelyen a legígéretesebb fejlesztések, termékek, csapatok mutatkoztak be. A SMART Site-on az érdeklődők közelebbről megismerkedhettek a hazai innovációs élet vezető szereplőivel, kipróbálhatták termékeiket, megismerve a legizgalmasabb új fejlesztéseket.

Sajnos megint covidozni kell – kezdte bevezetőjében Kurucz Péter. Az imént hallottuk Vágyi Eriktől, hogy a kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékkal gyarapodott a pandémia alatt, az e-commerce esetében ez az érték 95 százalék, a növekedést tehát csak ebben a kontextusban lehet értelmezni. A NielsenIQ a fogyasztói viselkedés alapján három fázist különböztetett meg: az első sokk okozta pánik, a karantén és végül a „new normal” időszakát, így a beszélgetés is ezt a hármas felosztást követte.

Az első fázist a NielsenIQ a következő szavakkal jellemzi: járványkamra, pánikvásárlás, kényszerdigitalizáció. Ki hogy látta ezt az időszakot a saját szemszögéből, hogyan viselték a cégek és a fogyasztók az első sokkot?

Dunder Krisztián azt emelte ki, hogy tízből kilenc kereskedő rákapcsolt. Egyetlen olyan cégre emlékszik csak, amely inkább visszafogta magát, mivel nagy értékű árukat adott át személyesen, ami ebben az időszakban nem volt előnyös megoldás. Pánikvásárlást tapasztalt, például a kontaktlencsepiacon ötszörös volt a növekedés, nagyon kelendőnek bizonyultak a hangszerek az otthoni stúdiókhoz, rengeteg kerítésre való belátásgátlót vettek, és harmincszor több macsete fogyott – ez utóbbit senki nem tudta megmagyarázni.

Bíró Pál egy 2018-as McKinsey-kutatásra emlékeztetett, amely Digitális kihívók címmel jelent meg, és azt prognosztizálta, hogy a közép-kelet-európai régió lesz az EU új digitális motorja. Lényegében ez történt, 2020-ban 12,5 százalékkal bővült a magyar digitális gazdaság, a régiós pedig 14 százalékkal. A fél év alatt öt-hat évnyit ugrottunk előre, az internethasználat 60 százalékkal nőtt, 1,1 millió olyan fogyasztó kezdte igénybe venni az online szolgáltatásokat, akinek ez korábban eszébe sem jutott, és ami az időseket illeti, a 65+ korosztály körében is 40 százalékos volt a növekedés mértéke.

Bombera Zsolt azt emelte ki, hogy munkáltatóként meg kellett védeniük az 1600 dolgozójukat. A logisztikai központban a home office nem értelmezhető, többek között egy 20 ezer négyzetméteres raktárt kellett biztonságosan üzemeltetniük, ami sikerült is, másfél év alatt csak három fertőzöttet találtak. A pánikvásárlás itt is megjelent mint jelenség, a fogyasztók mindent vettek, vittek, még ideiglenes ellátási problémák is felmerültek. Nagyon keresett volt minden, aminek az informatikához, az otthoni munkavégzéshez köze van: kamera, billentyűzet, egér, nyomtató. Slágertermék volt a kenyérsütő, a digitális lázmérő és minden otthoni szépészeti eszköz. Áttételesen egy másik termékcsoportra is ráláttak, a telephelyük melletti söröscéghez annyi kamion járt, hogy a MediaMarkt saját járművei sokszor nem tudtak beállni.

A piac összes szereplője számára óriási kihívás volt ez az időszak, hatalmas szervezet- és folyamatfejlesztési munkát kellett végezni, esetenként át kellett állni a több műszakos munkarendre, évekkel későbbre tervezett fejlesztéseket kellett szinte azonnal megvalósítani, de voltak gondok az éllátási lánccal, a külföldről érkező termékek beléptetésével, elvámolásával is. Bíró Pál szerint a kihívásoknak inkább a nagyobb szereplők tudtak megfelelni, a kisebb, kevésbé tőkeerős cégek erejét meghaladta a feladat. Ezt Dunder Krisztián is megerősítette, nekik is voltak olyan partnereik, akik azt kérték, pár hétig fogják vissza a kampányt, mert nem bírják teljesíteni a megrendeléseket.

A karanténban élés idején megmaradt az online iránti érdeklődés, berendezkedtünk az otthoni életre, a kiskereskedelemben hatalmasra duzzadtak a kosárméretek, folyamatosan nőtt a barkács- meg a számítástechnikai szegmens, és kúsztak felfelé az árak is. A kutatásalapú kifejezések gyakoriságának emelkedése az online keresésekben nagyon jellemző, exponenciálisan nőtt a „hogyan süssek kenyeret” típusú keresések száma. Rejtélyes módon a csütörtöki keresési forgalom 80 százalékkal múlta felül a többi napét – a kiskereskedelemben ez a promócióváltások napja, az online-ra még nincs magyarázat.

A korlátozások feloldása után a MediaMarktnál kisebb megtorpanást tapasztaltak. A vevők elvárják az omnichannel szemléletet, visszatértek a boltokba, megoldásokat kerestek, segítséget kértek, ami azt a felismerést is megerősítette, hogy a vásárlóknak egyszerre van szükségük az online és a fizikai áruházak nyújtotta előnyökre és az ezek közötti átjárhatóságra, hogy a lehető legjobb döntést hozhassák meg. Bombera Zsolt példaként említette, hogy idén már áruhitelt is lehetett online felvenni, amihez a banki partner folyamatait kellett az online-ra optimalizálni, de szintén nagyon népszerű a megvett termékek személyes átvételének lehetősége, azaz online vásárlások esetén áruátvételi ponttá váltak az áruházak.

A Growww Digital dashboardja körülbelül 250–300 e-kereskedő adatait mutatja aggregálva, ebből az látszik, hogy nemcsak a keresés volumene nőtt, hanem az átkattintás ára is a duplájára emelkedett – de ezzel arányosan jöttek a vásárlók is, a Shopping Ads alighanem elérte a plafont; a leginstabilabb csatorna viszont a Facebook lett, ahol egy követőt 7 és 150 forint közötti összegért lehetett megszerezni.

A kiskereskedelmi piacot korábban az jellemezte, hogy elmozdult az érdeklődés a prémium termékek irányába, a Covid alatt azonban az alapkategóriák kezdtek erősödni, az impulzusvásárlás pedig teljesen megszűnt. A műszaki termékek esetében is inkább az dominált, hogy amit veszünk, az kielégítse az alapvető igényt. Most, hogy alakul az új norma, ismét nő az érdeklődés a magasabb minőség iránt.

A Google számai azt mutatják, hogy a hazai digitális gazdaság és e-kereskedelem fejlődik, de érzékelhető a piacon két nagy kihívás. Az egyik az, hogy a magyar vállalkozások nem mutatnak igazán nagy hajlandóságot az exportra, a külföldre irányuló reklámtevékenységük a teljes költésük mindössze 15 százalékát teszi ki, míg a cseheknél a 40 százalékát, a lengyeleknél pedig még annál is többet. A másik kihívás az, hogy a hazai piacra irányuló reklámoknak csak a fele jön magyar hirdetőktől, a másik felét külföldről indítják, miközben a csehek 80 százalékban, a románok 75 százalékban kontrollálják a hazai piacukat.

A magyarországi e-kereskedelem gyors növekedése mellett azt is látnunk kell, hogy az FMCG-forgalomnak ez még mindig csupán 1,5 százaléka. Mit tartogat a jövő?

Dunder Krisztián elmondta, ők a cseh piacot tekintik benchmarknak. Ott, a miénkhez hasonló tízmilliós piacon 40 ezer webáruház működik, nálunk 8 ezer. Forgalomban a csehek ötször-hatszor nagyobbak, mint mi, le vagyunk maradva öt-hat évvel, de a Covid miatt talán csak három-néggyel. Ami azonban Csehországban megtörtént, az nálunk is be fog következni.

Bíró Pál abban bízik, hogy a magyar vállalkozók fent említett 15, illetve 50 százalékos teljesítménye relevánsan nőni fog, és egyre több sikeres, új vállalkozás erősíti majd meg a pozícióját itthon és külföldön is.

Bombera Zsolt a verseny és a tisztességes hozzáállás fontosságát hangsúlyozta. „Nem tudjuk, mi lesz jövőre, de azt igen, hogy hova akarunk eljutni” – summázta a közeljövő terveit.

Gulyás János, az újabb ciklusra megválasztott MRSZ elnök kiemelte: ”Hálás vagyok a Reklámszövetség tagságának az ismételten megszavazott bizalomért és gratulálok a Magyar Reklámszövetség hétfőn megválasztott elnökségi és felügyelő bizottsági tagjainak, akikkel az elkövetkezendő három évben együtt folytathatjuk a reklámszakma érdekképviseletéért tett erőfeszítéseinket. Kiemelten köszönetet mondok tagjainknak, hiszen aki tehette, a válságos 2020-2021-es évek ellenére kitartóan velünk maradt, együttműködött és segítette munkánkat pl. adatok szolgáltatásával, konzultációkkal, azért, hogy az iparági szereplőkkel összefogva közösen segítsük egymást információkkal, tapasztalatokkal, best practice-kel. Ki szeretném emelni a tásszövetségeket, kutató-, tanácsadó-, szakmai konferenciákat szervező tagjainkat, partnereinket, akik ebben az időszakban még szorosabb összefogásban dolgoztak velünk közösen a szakma támogatásáért.”

Az elmúlt 3 évet a reklámadó felfüggesztése és a COVID-krízis jellemezte

Az MRSZ elnöke az elmúlt időszak (2019-2021) beszámolójában kifejtette:

„Amikor először, 2018. december 14-én megválasztottak a szövetség vezetőjének, szabályozás, adó ügyekben forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Örülök, hogy a korábbi évek megfeszített munkája részben beérett – aminek elnökségi és ügyvezetőségi tagként korábban is aktív részese voltam -, hiszen 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0% lett az adókulcs.) és a Kormány aktívan bevont bennünket a kreatívipari stratégia megalkotásába.

Ugyanakkor egy nemvárt világválsággal kellett szembesülnünk 2020-ban, így hirtelen mindannyiunk számára ismert szóvá vált a COVID-krízis, ami gyökeresen átalakította tágabb értelemben mindannyiunk életét és a kommunikációs iparág működésében is jelentős nehézségeket és változásokat hozott. A koronavírus eltérő módon, de minden iparági szereplőt érintett és kihívás elé állította a szakmát. (A megújult MRSZ Média- és Kommunikációs torták 2020-as számai szerint egy kivétellel minden szegmens 2,9%-80% közötti visszaesést könyvelhetett el). Az MRSZ érdekképviseletének fókusza ezért 2020-ban a válság következményeinek enyhítésére irányult, számos eredménnyel segítve a legnehezebb helyzetben lévő szegmenseket (pl. A média tartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe; a közterületi reklámozók 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget törölték.) Emellett a kommunikációs iparágat a helyzetértékeléshez és tervezéshez segítséget nyújtó adatokkal, kutatásokkal (MRSZ Barométer) segítettük. Sajnos számos tervezett programunk a vírushelyzet miatt 2020-2021-ben háttérbe szorult, amelyek megvalósítása még várat magára (pl. MRSZ Zöld Bolygó Program).

Jelentős kihívások várnak a reklámiparra az elkövetkezendő 3 évben is

Gulyás János, az MRSZ elnöke a jövőre nézve hozzátette: „A következő 3 év is jelentős kihívások elé állít bennünket, hiszen látható, hogy a vírus velünk marad hosszútávon; ezenkívül 2022-ben választások elé nézünk és számos, most ideiglenesen ’csendes’ szabályozási kérdéssel is foglalkoznunk kell (pl. Reklámadó 2022. dec. 31-ig van felfüggesztve; óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.). A vírushelyzet okozta iparági kihívások mellett az ’alap’ problémákkal is foglalkoznunk kell: az idén elkészült a ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ tanulmány, ami sok mindenre rávilágított. Ez utóbbi kapcsán a jövőben szakmai párbeszédet szorgalmazunk, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra. Összegezve 2022-2024 között: egyértelműen a reklámadó kérdése; a közterületi szabályozás egyik határidős sarokpontja; az online globális vs. hazai platformok közötti érdekegyeztetés; a televíziós piac helyzete, az adatkezelés/adatbiztonság/adatönrendelkezés kérdése, valamint az önszabályozás/reklámetika fejlesztése és a COVID-helyzet miatt további előre nem tervezhető rendkívüli szabályozások várnak ránk.”

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége[2]:

Gulyás János (Wavemaker Hungary Kft.) elnök

Megbízó szektor:

• Baráth Péter – egyéni tag
• Beke Zsuzsa – Richter Gedeon Nyrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Hivatal Péter – egyéni tag
• Kardos Gábor – Magyar Jeti Zrt.
• Kovács Tibor – Ringier Axel Springer Magyarország Kft.
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Incze Kinga – White Media Kft.
• Liptay Gabriella – KPMG Hungária Kft.
• Mező László – MediaCom Magyarország Kft.
• Novák Péter – Dentsu Hungary Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Urbán Zsolt – 1080p Solution Kft.

Tagozati választott képviselők:

• Fecske Zoltán – Publimont Kft. (OOH Tagozat képviseletében)
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda (Jogi Tagozat képviseletében)
• Samu Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. (OOH Tagozat képviseletében)

Elnökség további tagozati képviselői[3]:

• Hantosi Bálint – Outdoor Media Audit Kft. (OOH Tagozat elnöke)
• Sopov István, Sales Contact Kft. (IAB Hungary elnöke)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai[4]:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Mezriczky László – Ispiro Consulting Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

További információ:

[1] A hirdető-, a szolgáltató- és a média szektor képviselői közül a Közgyűlés által legtöbb szavazatot kapott 1-1-1 személy tölti be az alelnöki tisztséget. Az érintetteknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e vagy sem az alelnöki feladatokat. Amennyiben nem, úgy a szektorában a következő legtöbb szavazatottal rendelkező elnökségi tag láthatja el az alelnöki tisztséget.

[2] Az MRSZ Elnöksége a szövetség ügyintéző-képviselő szerve, amely a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A 24 fős Elnökség választott tagjai: az Elnök; a hirdető-, a szolgáltató- és a médiaszektor 6-6-6 képviselője, a tagozatok képviselői közül az a 3, akit a Közgyűlés megválaszt. Valamint automatikusa tag a 10 főnél nagyobb tagot számláló tagozatok mindenkori vezetője, így az IAB Hungary és az OOH Tagozat elnökei.

[3] Az Elnökségnek automatikusan (választás nélkül tagja) a kiemelt tagozatként működő IAB Hungary mindenkori elnöke, és a 10 tagnál nagyobb taglétszámmal bíró tagozatok vezetői, jelen esetbe az OOH (Közterület) Tagozat elnöke is.

[4] Az MRSZ Felügyelő Bizottsága három tagból áll, amely tagjai közül maga választ elnököt. A Felügyelő Bizottság elnöke és további tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

Újabb lendületet kaphatnak az okostelefonos fizetések Magyarországon, hiszen a Google Pay elindulásával még többen választhatják ezt a fizetési módot. „Azt, hogy mi a legjobb fizetési mód, mindig a felhasználó dönti el, egy év alatt meghatszorozódott az érintésmentes mobiltárcahasználók száma, az érintésmentes mobilfizetések száma pedig ötszörösére emelkedett, mely egyértelműen jelzi, hogy az okostelefon zsebrevágja a többi platformot” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. A K&H Csoport egyébként már 5 éve biztosítja a mobiltárcás fizetést, majd a K&H 2020 júniusában bevezette az Apple Pay rendszerét, most pedig a hazai bankok sorában elsőként teszi fel a palettára a Google Pay-t. Hozzátette: „A bank digitálisan aktív ügyfeleinek száma fokozatosan növekszik, ma már 570 ezren vannak, a Google Pay bevezetésével az okostelefonos kártyás fizetések számának és a forgalmának további jelentős növekedésére lehet számítani.”

Naponta 2,65 milliószor

Németh Balázs elmondta azt is, hogy a járványhatás is elősegítette a készpénzmentes fizetési megoldások térnyerését. A hivatalos jegybanki adatok szerint 2020-ban az érintős bankkártyák száma 1,1 millióval nőtt, így az összes magyarországi fizetési kártya 92 százalékát adják.

Míg a magyarországi kibocsátású kártyákkal a belföldi fizetések száma 7 százalékkal emelkedett, addig a K&H bankkártyásai 22 százalékos növekedést mutattak a kártyás fizetések tekintetében.  A tavalyi év nyertese a mobilbanki szolgáltatás, melyet jól mutat, hogy 2020 decemberében 30 százalékkal növekedett a felhasználók száma, az egy évvel korábbihoz képest, melyek közül többen az idősebb korosztály képviselői, hiszen a 60 év feletti ügyfelek 38 százaléka már online lép kapcsolatba a pénzintézettel.

Biztonságban a tokenekkel

Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója azt mondta, a Google Pay segítségével az érintettek bárhol fizethetnek, mely a gyakorlatban úgy működik, hogy a K&H által kibocsátott – például mastercardos – bankkártyák az okostelefonokba digitalizálva kerülnek be, vagyis a kártyaadatok úgynevezett tokenekre cserélődnek a telefonban és ezek a tokenek biztosítják a fizetési tranzakciót. Nagyon leegyszerűsítve a kártyaadatokból lesz egy másik adatsor, ezek lesznek a tokenek. A virtuális fizetési technológia garantálja, hogy ezek a tokenek kizárólag az adott okostelefonban működnek, azaz biztonságos a velük történő fizetés.

„Gratulálunk a K&H Banknak, hogy a hazai mobilfizetések történetében ezt a jelentős evolúciós lépést kereskedelmi bankként megtették. Külön öröm számunkra, hogy ebben a Mastercard lehet a választott partnerük és segíthettük a munkát, ami a mai bevezetéshez vezetett. A jövő fizetési környezetében stratégiai jelentőségű, hogy a készpénzhasználatot az innovatív megoldások váltsák fel, és – mint ahogy a Google Pay megoldásokhoz globálisan, – ehhez a mostani fejlesztéshez is a jól ismert és bevált tokenizációs technológiánkat adjuk.  Az innováció nemcsak a technológiában, hanem a teljes gondolkodásban jelen van a banknál, ezt jelzi a teljesen megújult, letisztult kártyadesign is, hiszen nem mindegy, hogy a Google Pay használata során az ügyfelek milyen kártyaképpel találkoznak. Hisszük, hogy a megújult megjelenés lehetővé teszi, hogy a jövő Google Pay felhasználói továbbra is elsősorban a K&H ügyfeleiként azonosítsák magukat, a mostani lépés erősítse az ügyfélhűséget és a K&H brandet. A Google Pay érkezése tovább növelheti a mobiltárcák népszerűségét, amelyben jelentős fejlődést látunk a számokban is. 2020 év végén az érintésmentes tranzakcióknak már 8%-a zajlott mobilfizetéssel” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

10 új ország

A Mastercarddal folytatott szoros együttműködésnek köszönhetően a 10 új európai országban részt vevő partnerek kártyatulajdonosai a saját mobilbanki alkalmazásaikon keresztül használhatják a Google Pay szolgáltatást. Reméljük, hogy mindenki élvezni fogja az androidos mobilfizetés előnyeit a világ több millió pontján. „A magyarok azonnal lecsapnak azokra a lehetőségekre, amikor egyszerűen, biztonságosan, zökkenőmentesen fizethetnek online és érintésmentesen az üzletekben. A Google-nél mindig arra törekszünk, hogy lehetőséget biztosítsunk az egységes, biztonságos, gördülékenyen működő platformunk használatára, és nagy öröm számunkra, hogy ezt a K&H-val közösen, az ő mobilbankjukban kínálhatjuk” – mondta Bíró Pál, a Google Magyarország country managere.