Először megbeszéljük, milyen szerepet játszik a kommunikáció egy magyar világcégnél. (Talán sokan nem is tudják, hogy a BioTech USA magyar cég.) Áttekintjük a piaci helyzetet, hogy ért el világsikert a magyar alapítású cég, milyen edukációs és figyelemfelkeltő kampányokat valósítottak meg az elmúlt években.

Beszélünk az egészség, a sport tematikájáról, amelyek komolyan felértékelődtek a közelmútban. Milyen szerepet játszott a Covid egy olyan cég életében, amelynek az ügyfelei nagyrészt az edzőtermek világából kerülnek ki? Szóba kerül Popeye és a spenót is.

Kitérünk a vendég kutatói-akadémiai érdeklődésére is. Milyen témákon dolgozott, dolgozik, mi foglalkoztatja mostanában? Nemrég a Márkamonitor felületén jelent meg a Zámbó Jimmy jelenségről szóló cikke.

Pintér Dániel Gergő előad március 22-én a Márkaépítés 2023 – Neverending Change konferencián, a rádióban előzetesen megoszt velünk néhány gondolatot arról, milyen a hiteles és hatékony nagyvállalati CSR.

A Márkamonitor beszélgetései csütörtök este 8 órától hallhatók a Jazzy rádióban, utána pedig elérhetőek a Márkamonitor Podcast rovatában.

A termékek és az állítások

2015-2018 között négy fehérjepor („Protein Power”, „Iso Whey Zero”, „Nitro Pure Whey”, „Hydro Whey Zero”) és a „Zero Bar” fehérjeszelet összetevőire vonatkozóan a termékek népszerűsítésekor (tv reklámok, plakátok, online hirdetések révén), illetve a termékek címkéjén valótlan információt tettek közzé.  Többek között olyan állításokat tüntették fel, mint „megemelt, 88%-os fehérjetartalom„, „alacsony zsírtartalom” vagy „hozzáadott cukor nélkül„.  A GVH azonban arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált kijelentések túlnyomó többsége nem felel meg a valóságnak.

A vizsgált termékkör

A sportélelmiszerek, azon belül a vizsgálattal érintett fehérjekészítmények iránt egyre nagyobb a kereslet, hiszen az egészségtudatos életmód hazánkban is egyre inkább trenddé válik, ami a fogyasztási szokásokra is kihatással van. Ezek a termékek a sportolókon kívül ma már nem csak az átlagfogyasztók körében örvend egyre nagyobb népszerűségnek, de egyes sérülékeny csoportok (pl. cukorbetegek, laktózérzékenyek) részéről is keresettek.

„A GVH fogyasztóvédelmi hatóságként ítélte meg az ügyet, ám a vizsgált termékek jellegéből adódóan élelmiszerjogi aspektusokra is óhatatlanul figyelemmel kellett lennie. A különböző besorolású élelmiszerekre, és az azokkal kapcsolatos tápértékjelölésekre ugyanis speciális, nagyrészt uniós ágazati szabályozás vonatkozik” – magyarázza dr. Balogh Dóra, a Schönherr szakértője.

A GVH kiemelte, hogy az élelmiszerjogi szabályok ugyan bizonyos tűréshatáron belül megengednek eltéréseket a tápértékek feltüntetett és (a hatósági ellenőrzések során mért) tényleges tartalma között, azonban ezek között nem lehet olyan mértékű eltérés, hogy a fogyasztót megtévessze. A fogyasztó számára ugyanis a feltüntetett érték azt a benyomást kelti, hogy a termék ténylegesen az adott mennyiséget tartalmazza, amelynek valóságtartalmáról nem tud megbizonyosodni a termékek bizalmi jellege miatt.

A bírságkiszabáskor szerepet játszó tényezők

A GVH korábbiakban már számos alkalommal bírságolt jellemzően különböző étrendkiegészítőknek, illetve fogyasztószereknek tulajdonított egészségre kedvező, vagy gyógyító hatás miatt. Ugyanakkor az ezekben az ügyekben kiszabott bírságokat többszörösen meghaladja a BioTech termékek esetében most kiszabott bírság.

A GVH súlyosító körülményként értékelte a vizsgált termékek fentiekben említett bizalmi jellegét, a jogsértés időtartamát és az azzal érintett fogyasztók széles körét. „Figyelemreméltó azonban, hogy a bírságösszeg kalkulálásakor számos enyhítő tényezőt is bírságcsökkentéssel jutalmazott a GVH” – mondja dr. Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője. Így az érintett vállalkozások által vállalt a GVH által elfogadott utólagos megfelelési programot (többek között belső eljárásrend kialakítása, fogyasztói edukációs kampány megvalósítása) 20 %-os bírságcsökkentéssel honorálta a GVH. Ezen túl a jogsértés beismeréséért szintén 20 %-kal, a jogsértés körülményeinek tisztázásért és jogosorvoslati jogról való lemondásért cserébe pedig további 20%-kal, összesen tehát 60%-kal mérsékelte a GVH a bírságot, mely azonban az árbevételi adatok miatt így is meglehetősen magas.

Továbbra is a fogyasztóvédelem a fókusz

A fentiekből kiindulva úgy tűnik, hogy a GVH továbbra is beváltja a fogyasztóvédelmi törekvéseihez fűzött ígéretet. A jelen ügyben kiszabott bírság jól beillik a fogyasztóvédelmi ügyekben 2019 óta jellemző drasztikusan megnövekedett bírságok sorába. A jövőben is ez a tendencia várható, amely ellen egyedül a versenyjogi tudatosság növelésével tudnak felkészülni a cégek. „Jelen ügy azonban arra is jó példával szolgál, hogy egy versenyjogi megfelelési program utólagos kiépítése is számottevő szerepet játszhat a bírság enyhítésében, és a hatósággal való hathatós együttműködés jelentős, pénzben kifejezhető engedményekhez vezet, mely akár a bírság felére csökkentését is eredményezheti” – emlékeztet az ügyvéd.