„A Budapesti Gazdasági Egyetem, mint Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi képzőhelye több száz üzleti partnerrel működik együtt az oktatásban, a tananyagok fejlesztésében, hallgatóink gyakorlati tapasztalatszerzésében és elhelyezkedésük segítésében. Mindemellett többek között kutatásokat és vállalati programokat valósítunk meg üzleti partnereinkkel” – hangsúlyozta Dr. Andor György, a BGE rektora. „Kiemelt partnerünk, az EY és a Budapesti Gazdasági Egyetem közt aláírt stratégiai megállapodás fókuszában széles körű oktatási együttműködés áll, hogy a munkaerőpiac igényeit a leg­átfogóbban építhesse be egyetemünk hallgatóink képzésébe.”

„Az EY legnagyobb értékét maguk a kollégák jelentik. Ők azok, akik közös munkájukkal hozzájárulnak ügyfeleink, és végső soron a saját sikereinkhez. Kiemelten fontos számunkra, hogy ehhez motiváló környezetet biztosítsunk. Nálunk bárki megvalósíthatja álmai karrierjét, amit például átfogó képzési és mentor programmal, külföldi kiküldetési lehetőségekkel vagy akár nemzetközi tanulmányutakkal is támogatunk. Nagy öröm számomra, hogy a BGE-vel kötött együttműködésüknek köszönhetően már az egyetemi évek alatt segíthetjük a fiatalokat a jövőjük tudatos alakításában és a gyakorlati tapasztalatszerzésben” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY vezérigazgatója.

A 2024/2025. tanévben az EY szakemberei vendégelőadásokat és szakmai eseményeket tartanak a BGE zuglói kampuszán, emellett részt vesznek a BGE záróvizsga bizottságok munkájában is.

A vállalat saját standdal jelenik meg a BGE tavaszi állásbörzéjén, ahol gyakornoki, pályakezdő és senior állásokat kínál az egyetem hallgatóinak, valamint alumni tagjainak.

Félévente nyílt napon várják az EY munkatársai a BGE hallgatóit budapesti irodájukban, ahol az egyetemisták megismerhetik a vállalat kínálta karrierutakat.

Az EY vezetői mentorként csatlakoznak a BGE egyre növekvő népszerűség­nek örvendő Vállalati Mentorprogramjához, amelyben a hallgatók valós piaci környezetből nyerhetnek közvetlen betekintést egy jól teljesítő vál­lalat működésébe, kultúrájába, menedzsereinek mun­kájába. A mentorált hallgatók számára az EY karrierlehetőséget kínál.

Az oktatási együttműködésen túl az EY színes, multifunkcionális közösségi teret hozott létre a BGE zuglói kampuszán, amely a kurzusok közötti szabadidőben lehetőséget nyújt az egyetem polgárainak étkezésre, pihenésre, társalgásra vagy munkavégzésre.

A Schneider Electric és a BGE Külkereskedelmi Kara közötti együttműködés nem újkeletű, hiszen a vállalat szakemberei az elmúlt félévben több előadást is tartottak az intézményben. Az év eleji egyetemi nyílt napon a Schneider Electric egyedüli vállalatként vett részt a megnyitón, és tartott előadást „Az iskolapadtól a szakmai sikerig” címmel megközelítőleg 800 diák és a BGE vezetősége előtt. A társaság ellátási láncokért felelős részlege, a GSC munkatársai 2023 márciusában és októberében is tartottak egy-egy intenzív kurzust, melynek keretében körülbelül 30 hallgató vett részt az előadásokon. A képzés során a beszerzés és ellátási lánc folyamatai, illetve az ezt a szegmenst érintő kihívások kerültek előtérbe. Az elmélet mellett a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatban hogyan valósul ez meg a Schneider Electricnél, ellátogattak ugyanis a társaság kunszentmiklósi üzemébe.

Egy másik, kétnapos kurzuson pedig a Schneider Electric fenntarthatósági üzletága, a Sustainability Business munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A diákok betekintést nyerhettek az üzletág nagyobb csapatainak munkájába, majd ezen tudást felhasználva, egy esettanulmányon keresztül oldhattak meg izgalmas feladatokat, többek között kockázatkezeléssel és emisszió számítással kapcsolatban – írják.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok bevonása nélkül nem valósulhat meg a fejlődő és fenntartható jövő, éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több hazai oktatási intézménnyel alakítsunk ki együttműködést. A BGE fontos partnerünk ebben a törekvésünkben, és nagy örömmel tölt el, hogy a most átadott hallgatói zónával sikerül új szintre emelnünk az együttműködést. A munkáltatói stratégiánk fontos eleme, hogy igyekszünk minél korábban megmutatni az érdeklődő fiataloknak, hogy mivel foglalkozunk, milyen lehetőségek vannak nálunk. Tavaly közel 50 gyakornok kezdett el dolgozni vállalatunknál, általánosságban pedig elmondható, hogy 70-80 hallgatót foglalkoztatunk folyamatosan. A diákok közel fele a tanulmányai sikeres befejezését követően el is helyezkedik a cégnél. Budapesten két olyan központunk is működik, amelyekben releváns a BGE Külkereskedelmi Karán megszerezhető tudás, és bízom benne, hogy egyre több, itt tanuló fiatal csatlakozik majd hozzánk, és vesz részt velünk együtt a jövő formálásában” – mondta el Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti központjának (GSC HUB) igazgatója.

Vezetett épületbejárással, hasznos információkkal, idegennyelvi bemutató órákkal várja leendő hallgatóit a BGE KKK december 20-án, a felsőoktatási intézmény első nyílt napján az idei tanévben. A jelenleg 90 országból közel 20 ezer hallgatót számláló BGE nemzetközi környezetben 3 karon 11 alapképzéssel, 11 mesterképzéssel – köztük az új, egyéves, angol nyelvű pénzügyi menedzsment mesterszakkal –, valamint 12 angol nyelvű képzéssel és 1 angol nyelvű doktori képzéssel várja leendő hallgatóit a fővárosban.

A nyílt napokon az érdeklődök megismerkedhetnek az egyetem aktuális felvételi követelményeivel, az intézményi többletpontok rendszerével, az induló képzésekkel, az ösztöndíj, a nyelvtanulási, a nemzetközi és sport lehetőségekkel, hallhatnak a duális képzés előnyeiről és a kettős diplomaprogramról is. A BGE hallgatóitól pedig első kézből szerezhetnek információkat a pezsgő közösségi életről.

Tájékozódj, és felvételizz sikeresen a BGE-re!

A nyílt napok mellett az egyetem a most felvételiző középiskolások és szüleik tájékozódását is több eszközzel támogatja. Többek között online pontkalkulátor (januártól), dedikált e-mail-cím (felveteli@uni-bge.hu), felvételi video call kifejezetten szülőknek (januártól előre foglalható időpontokkal), valamint a kezddabgevel.uni-bge.hu oldalon infografikák, tippek, az új felvételi rendszer és a BGE-n szerezhető intézményi többletpontok részletes bemutatása is elérhető.

További nyílt napok a BGE-n 2024-ben

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK):

2024. január 8.
2025. január 29.

Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK):

2024. január 5.
2025. január 26.

Külkereskedelmi Kar (KKK):

2024. január 20.

A BGE-vel a 2024. január 11-13-i Educatio kiállításon is találkozhatnak az érdeklődök.

További információ a nyílt napokról, minden a felvételiről a kezddabgevel.uni-bge.hu oldalon.

A BGE 2024-es felvételi rendszeréről ITT olvashat.

Miközben a hallgatók valós vállalati környezetben közvetlen betekintést nyerhetnek egy nagyvállalat mindennapi működésébe és kultúrájába, addig a bank számára az utánpótlás egyik fontos csatornája lehet az OTP Bank és a BGE által közösen létrehozott BGE Vállalati Mentorprogram.

„A bankban számos olyan kolléga dolgozik, aki a BGE-n szerzett diplomát, kiváló a kapcsolatunk az egyetemmel. Célunk, hogy az ott tanuló diákokat megismertessük az őket érintő területekkel, mi pedig információhoz jussunk az ő igényeikről, arról, hogy miként képzelik el az első munkahelyüket vagy egy folyamatosan fejlődő bank szolgáltatásait” – mondta el Galovics Gábor, az OTP Budapesti Régiójának ügyvezető igazgatója, a BGE alumnija. A mentorok társadalmi küldetésüknek tekintik, hogy elsimert vezetőként megmutassák saját történetüket, tapasztalatukat a fiatal tehetségek számára. „A tapasztalatcserére alapozva mi is célirányosan tudunk fejleszteni, még szerethetőbb munkahelyet tudunk teremteni a különböző generációk számára” – tette hozzá a régióvezető, aki maga is mentorként vesz részt a programban.

Magyarország legnagyobb üzleti közösségét építik

„A BGE-n Magyarország legnagyobb üzleti közösségét építjük. Szoros kapcsolatban állunk az üzleti szférával, partneri együttműködéseinket folyamatosan bővítjük. Célunk, hogy hallgatóink már az egyetemi évek alatt megismerjék a vállalkozások működését, elvárásait, így fejlesztve a szükséges kompetenciáikat. A BGE Vállalati Mentorprogramhoz csatlakozó hallgatóink első kézből ismerhetik meg az adott vállalatot, a munkahelyi kultúrát, a vezetői szerepet” – mondta el Vértesy Eszter, a BGE üzleti és vállalati partnerkapcsolatokért felelős vezetője.

A programban való részvétel további előnye, hogy a résztvevő hallgatók kiváló vezetőktől és szakértőktől tanulhatnak, miközben a mentoruktól a szakmai és a személyes orientációban, karriertervezésben is segítséget kapnak. Emellett a kapcsolati tőkéjüket is építhetik, gazdagíthatják. Jóllehet a hivatalos mentorálás keretei egy szemeszterre szólnak, jó eséllyel a jövőben is folytatódhat az együttműködés, hiszen kölcsönösen hasznos és hosszútávú szakmai kapcsolat alakulhat ki mentor és mentoráltja között.

Mentorprogramok a gólyák sikeres egyetemi beilleszkedéséért

A BGE mindhárom karán évek óta sikeresen működnek mentorprogramok. A PSZK Hallgatói Mentorprogramban az elsőéveseket mentorok (felsőbb éves hallgatók és oktatók) segítik, akik változatos programokkal és színes előadásokkal minél több ismeretet igyekeznek átadni a sikeres egyetemi beilleszkedéshez. A KVIK-en és a Külkereskedelmi Karon működő BEE Mentorprogram egy nemzetközi program, amelyben magyar és külföldi hallgatók támogatják az egyetemre jövő nemzetközi hallgatókat. Az Élsportolói mentorprogramban pedig a sport területen jártas oktatói és hallgatói mentorok támogatják a BGE élsportolóinak mindennapjait.

Az OTP Bankkal elindított pilotprojekt csak az első lépés, hiszen az intézmény a 2023/2024-es tanév 2. szemeszterétől szeretné kiterjeszteni a programot további vállalati partnerei számára is.

A jelentős nemzetközi kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkező Dr. Andrási Gábor 2020 óta erősíti a BGE csapatát. A Külkereskedelmi Kar nemzetközi vezetőjeként koordinálta a BGE első két, mesterszakhoz kapcsolódó kettős diploma megállapodását az Augsburg University of Applied Sciences-szel, illetőleg a University of Stirlinggel.

A PhD fokozatát a Nottingham Trent University-n megszerző, a brit Advance HE Fellowship* címmel rendelkező szakember a BGE-hez csatlakozása előtt közel nyolc évig vezető oktatóként dolgozott az egyesült arab emírségekbeli, AACSB akkreditációval rendelkező Higher Colleges of Technology főiskola-hálózat üzleti fakultásán. Ezért kiemelten tudja támogatni tapasztalataival a BGE-t, amely tovább dolgozik az AACSB nemzetközi akkreditáció megszerzésén is.

Felgyorsítjuk nemzetközi egyetemmé válásunkat és növeljük külföldi hallgatóink számát

„Számos előnyt jelent 18 ezer hallgatónk számára, hogy Budapesten nemzetközi környezetben tanulhatnak a BGE-n, hiszen szeptembertől 91 országból 1 330 külföldi kezdi meg tanulmányait nálunk 7 alapképzésen, 4 mesterképzésen és a doktori szakon angol nyelven – emeli ki Dr. Andrási Gábor. – Széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, 33 ország több mint 200 külföldi felsőoktatási intézményével tartunk fenn aktív kapcsolatot például hallgatói és oktatói csere, nemzetközi projektek és közös kutatás formájában, amelyeket szeretnék tovább bővíteni.”

* A felsőoktatás kiválóságát támogató szakmai tagsági rendszer egyetemi tanároknak Nagy-Britanniában.

A felmérés eredményei szerint a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet eltérően hat az egyes generációk utazási szokásaira. Az 1981 és 1996 között született Y-generáció kiemelkedően magas utazási kedvről számolt be: az egyes generációk közül ezen csoport tagjai jelölték a legnagyobb arányban (17%), hogy a korábbihoz képest az idén többször utaznak, vagy hosszabb időre kelnek útra (12%). A Boomer-generáció (1946-64 között születettek) tagjaira a legjellemzőbb, hogy kevesebb és rövidebb utazást terveznek 2023-ban, mint korábban. A legidősebb generáció tagjai (az 1945-ben és előtte születettek) változtatnak a legkevésbé utazási szokásaikon.

Ami az úticélokat illeti: a zászló egyértelműen a belföldi turizmusnak áll. Bár a válaszadók 63 százaléka nem tervez változtatni a korábbi úticélján, a megkérdezettek egy negyede (24%) többet fog a határainkon belül utazni, mint korábban, és csak 8 százalékuk gondolkodik több külföldi útban. Az Y-generáció mindkét kategóriában felülreprezentált (tagjai 31,5%-kal több belföldi és 14,7%-kal több külföldi utat terveznek), a két idősebb és az X generáció úticél-preferenciái nem változnak.

„Örvendetes, hogy a magyar lakosság körében az idén tovább nő a belföldi úticélok népszerűsége: ez a hazai turizmusban és vendéglátásban érintett vállalkozások számára jó lehetőségeket teremt. Felmérésünk alapján tízből négy megkérdezett (37%) nem tervezi, hogy változtat az utazásra szánt kiadásain, a magyarok 30%-a több, 28%-a kevesebb utazással kapcsolatos kiadással számol. Itt is kiemelendő az Y-generáció: közülük csak minden ötödik (21%) gondolja, hogy kevesebbet fog költeni, 36 százalékuk számol nagyobb összeggel. Az eredményekből az is látszik, hogy a gyerekes háztartások jellemzően kevesebb összeget szánnak az idei utazásokra” – magyarázza Dr. Kiss Kornélia, a BGE KVIK Turizmus Tanszékének vezetője (a nyitóképen).

A felmérésből az is kiderül, hogy tízből kilenc magyar járt már a Balatonnál, minden második honfitársunk pedig éves legfontosabb nyaralását is töltötte már a magyar tengernél. Ezt erősíti az is, hogy a Balatonra látogatók 70 százaléka négy- vagy több éjszakára érkezik. A megkérdezettek kétharmadában (66%) a Balaton szó pozitív érzéseket kelt. A kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar tenger még mindig elsősorban a nyári utazások célpontja: jellemzően a tó, nyaralás, víz és fürdőzés témák adták az egyszavas asszociációk többségét, de figyelemreméltó a gyerekkor és az emlékek említése is. A magyar lakosságot a Balatonhoz továbbra is kiemelkedően pozitív érzések kötik: negatív szótársításokat a válaszadók csupán 3 százaléka említett.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.

Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani. Ugyanakkor jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64%) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét.

A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9%, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, ún. bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9%. Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak.

A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6%-a kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető.

A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg.

„Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője.

A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt.

Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta.

Továbbra is nagyon alacsony (36,8%) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását.

A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog.

„A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.

„Nagyon fontosnak tartom bármely szervezetnél a kultúra szerepét, azt, ahogyan mi együtt dolgozunk, együtt vagyunk – éppen ezért hatalmas megtiszteltetés számunkra a díj elnyerése. A ViVa folyamat során megalkottuk érték- és norma rendszerünket, amely belső iránytűként is kiváló, segít az új kollégák integrálásában, és a működésünkre is pozitív hatással van. Megjelenik a teljesítményértékelő rendszerünkben, és abban is, ahogy a folyamatainkat optimalizáljuk. Projektünk egy „extra ízt” is kapott; a járvány sújtotta nehéz időszakban szinte ez volt az egyetlen felület, ahol egymásba tudtunk kapaszkodni, még ha csak online módon is.  Ma már szerencsére a jelenléti workshopokon formáljuk tovább közösségünket. Ez az elismerés pedig megerősít minket abban, hogy érdemes folytatnunk, érdemes a tapasztalatokat másokkal is megosztanunk” – mondta el Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

A ViVa egy, a BGE rektorának kezdeményezésére 2020-ban elindított szervezeti kultúra fejlesztési projekt, amelyet egy külsős tanácsadói cég, a Human Telex Consulting támogat. Ez egy több lépésből álló, hosszútávú folyamat, amely célul tűzte ki, hogy a szervezetben mindenki aktív hozzájárulásával egy új, közösen kidolgozott és elfogadott értékrend jöjjön létre. A folyamat támogatja az együttműködést a mindennapokban, és pozitívan formálja a közösséget azáltal, hogy közösen, egy mindenki számára érthető, élhető, szerethető és erős szervezeti kultúrát teremt. A kezdeményezés egyedülálló mondható a hazai felsőoktatásban, és alapja a bevonáson alapul: részt vesz benne minden, a BGE-n teljes állásban dolgozó 700 kolléga. Egy ilyen jellegű szervezeti kultúra fejlesztés általában egy több éves folyamat, eredménye pedig hosszútávon mutatkozik meg – írják.

Az intézményekre lebontott adatokból jól látszik, hogy leginkább kiugró mértékben, 44 százalékkal a mesterszakos jelentkezők száma nőtt 2022-höz képest a hazai felsőoktatás első számú üzleti egyetemén. Különösen azok a mesterszakok voltak népszerűek, amelyeket akár egy év alatt el lehet végezni. Kiemelkedő érdeklődést generált az egyetem újonnan induló mesterszakja, az ellátásilánc-menedzsment szak. Ez a növekedés annak a fényében is impozáns, hogy az elmúlt 12 évben az idén jelentkeztek a legtöbben a felsőoktatásba: a Felvi.hu adatai szerint közel 126 és fél ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést az ősszel induló képzésekre.

Fordulópontot mutat az idei felvételi szezon a pandémiát eléggé megsínylő turizmus-vendéglátás szak szempontjából, hiszen három év lejtmenet után ismét nőtt a jelentkezők száma erre az alapképzésre is. A hasonló képzések országos átlagánál nagyobb mértékben nőtt a jelentkezők száma a BGE angol nyelvű képzéseire.

„Az idei számok is igazolják, hogy az ősszel induló képzéseink kínálata felkeltette a jövőbeli hallgatók és szüleik érdeklődését. Örülök, hogy továbbra is az üzleti képzések iránt érdeklődők első számú választása vagyunk, és a nagy hallgatói létszámunk mellett is sokat tudtunk fejlődni. Képzéseink több mint fele már angol nyelven is elérhető, és a rugalmasan, munka mellett, akár egy év alatt is elvégezhető mesterszakjaink iránt is egyre nagyobb az érdeklődés” – mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

Fotó: Headway, Unsplash

A BGE Külkereskedelmi Karán a gyakorlatfókuszú, akár egy év alatt is elvégezhető marketing mesterszak tartalma folyamatosan megújul, 2023 szeptemberétől pedig már angol nyelven is elérhető. A naprakész elméleti és gyakorlati ismereteket adó képzésen a hallgatók élő, céges megbízásokon dolgozhatnak, ötleteiket az ügyfeleknek prezentálhatják. A szak vezetője Dr. Papp-Váry Árpád, aki közel két évtizede dolgozik a felsőoktatásban, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, valamint aktív branding tanácsadó.

„A BGE mindig is híres volt hosszú évtizedekre visszavezethető, kiváló marketingkommunikációs képzéséről, melynek legendás szakemberek rakták le az alapjait, illetve tanítanak most is az intézményben. Megtiszteltetés volt hozzájuk csatlakozni tavaly ősszel” – mondta el Dr. Papp-Váry Árpád, a mesterszak vezetője.

Hozzátette: „A BGE kereskedelem és marketing alapképzése jelenleg is piacvezető az országban. Szeretnék hasonló eredményt elérni a marketing mesterszak területén is. Bízom benne, hogy növelni tudjuk a jövőben hallgatóink számát, és sokan választják majd az angol nyelvű képzésünket is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a marketing területén dolgozó, sok éves tapasztalattal rendelkező szakemberek a megszokott két év helyett akár egy év alatt is elvégezhetik ezt a mesterszakot, korábban teljesített tárgyaik és munkahelyi tapasztalataik beszámításával.”

A magyar és angol nyelven, nappali és levelező tagozaton, valamint állami ösztöndíjas és önköltséges formában is elérhető képzésre 2023. február 15-ig lehet jelentkezni. További információ a képzésről ITT.

Dr. Papp-Váry Árpádról

Dr. Papp-Váry Árpád több felsőoktatási intézményben is dolgozott korábban, ahol három ízben is elnyerte „Az év oktatója” díjat. A Kreatív szaklap az ország egyik legismertebb marketingtanáraként jellemezte. Több száz szakcikk és hat könyv szerzője, rendszeresen ad elő szakmai konferenciákon, szerepel a médiában. Évek óta rendszeresen publikál a nyomtatott és online Márkamonitorban, a Márkaépítés konferenciák visszatérő előadója. A Magyar Marketing Szövetség alelnökeként napi kapcsolatban áll nemzetközi és hazai cégek marketing szakembereivel. A felsőoktatást megelőzően reklámügynökségeknél dolgozott, illetve ma is aktív branding tanácsadó.