Dés László, Geszti Péter és alkotótársaik – Bíró Bence és Horváth Panna – új, műfajokon átívelő, nagyformátumú zenés színdarabja Petőfi Sándor – egyszerre mindenki által ismert és senki által nem ismert – életét dolgozza fel drámaian, líraian, sok humorral és szenvedéllyel. Petőfi alakját kiszabadítják a gránitba faragott pózokból, és egy olyan öntörvényű fiatalember történetét mesélik el, aki akár ma is itt élhetne közöttünk. Petőfi életének utolsó, gyorsan száguldó öt évén keresztül mutatják meg, hogy ki mindenki volt ő. Színész, katona, politikus, forradalmár, férj, családapa… és persze mindenekelőtt a valaha élt legnagyobb magyar költő.  A bemutató Horváth Csaba rendezésében 2027 őszén lesz látható a Vígszínházban, amelyre a bérlettel rendelkező nézők elsőként, kedvezménnyel válthatnak majd jegyet. Az előadást július 9-én, 10-én, 11-én, 16-án és 17-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be, ahol Wunderlich József lép színre a legendás költő címszerepében.

Hogyan találhatja meg az ember a saját útját egy folyamatosan változó világban? Mit kezdünk azzal, amikor az életünk egyszer csak más irányt vesz, mint ahogy elképzeltük? A Vígszínház 2026/27-es évadának bemutatói ezeket a kérdéseket is érintik.

A Vígszínházban már zajlanak a 4-6 próbái ifj. Vidnyánszky Attila vezetésével. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása a mai magyar fiatalok világát, az érettségi utáni időszakot és lehetőségeket vizsgálja. A történet a Nagykörút egyik kocsmájában játszódik, és nemzeti, illetve polgári ünnepeinken keresztül kérdez rá többek között arra is, mit jelent ma fiatal felnőttként Magyarországon élni.

A Pesti Színházban október 10-én Arthur Miller Két hétfő emléke című darabját mutatják be Fehér Balázs Benő rendezésében. Miller saját fiatalkori tapasztalataiból írta a történetet: a gazdasági világválság idején egy autóalkatrész-raktárban dolgozott, az ott megismert emberek reményekkel és kudarcokkal teli életéből született később ez a mű, amelyben a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet. Fehér Balázs Benő és alkotócsapata a történetet az eredeti korából a nézőkhöz közelebb hozza, miközben egy olyan társadalmi réteget mutat be, amely ritkán jelenik meg a magyar színpadokon.

„Csehov utolérhetetlen, Csehov óriási és felfoghatatlan, és a Cseresznyéskert számomra talán a legnagyobb mű a drámairodalom egész történetében” – vallja Alekszandr Bargman rendező, aki decemberben állítja színpadra Csehov klasszikusát a Vígszínházban. A komédia szereplői egy paradigmaváltás tanúi, tudják, hogy az a világ, amelyben addig éltek, nem tartható fenn tovább. Beszélnek róla, terveket szőnek, reménykednek, csak éppen cselekedni képtelenek….

December 11-én a Pesti Színházban mutatják be Henry Murger prózai művei alapján készülő színdarabot Bohémélet címmel Valló Péter rendezésében. A fiatal párizsi művészekről szóló történetekből korábban opera, musical és számos filmes feldolgozás született, a mostani előadás azonban Murger eredeti világához tér vissza. A művészet, a barátság és a szerelem szabadsága mellett a bohém lét kevésbé romantikus oldalát, a nélkülözést, a felelőtlenséget és a fiatalság múlékonyságát is bemutatja.

Woody Allen Blue Jasmine című filmjének színpadi változatában a New York-i elit egy elegáns hölgytagja egyik napról a másikra elveszít mindent, ami kiváltságos helyzetét biztosította, egzisztenciális és érzelmi válságba kerül. Jasmine San Franciscóba, a húgához költözve próbál új életet kezdeni, nehezen adaptálódik a vidéki, számára alantas környezethez, és egyre nehezebben igazodik el a valóság és a saját fantáziavilágának káoszában.  A Kék Jázmin Hegedűs D. Géza rendezésében 2027 márciusától látható a Pesti Színházban.

Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban a Vígszínházban mutatták be, legismertebb műve, a Csárdáskirálynő azonban eddig kimaradt a teátrum történetéből.  Most Mohácsi János rendezésében érkezik a nagyszínpadra. Dallamait generációk ismerik, de a jól ismert szerelmi történet mögött kirajzolódik 1916 Európája is. Mindenki táncol és pezsgőzik, a csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága.

Déry Tibor Kedves bópeer…! című művének ősbemutatója 1976. október 1-jén volt a Vígszínházban, 50 évvel később Zsótér Sándor rendezésében állítják színpadra a Házi Színpadon.  Flóris, az író, öregszik. Hogy ne csontosodjon be végképp a magányba, hazahívja fiát Svájcból, ahová ő küldte még szinte gyerekkorában. A fiúnak felesége van: fiatal, szép, közvetlen. Flóris ellenségesen fogadja a lányt. De ellenszenve elolvad a lány lefegyverző szeretetétől, és viszontszeretet ébred benne. A Kedves bópeer…! ősi apa-fiú ellentétnek indul, miszerint minden fiú apagyilkos, de nagyon gyorsan letér a klasszikus útról. Kimarad belőle a fiú.

Biró Zsombor Aurél egy csúcsra törő fiatal író, aki a klasszikus férfiszerepekkel és a saját kiválasztottság tudatával küzd egyszerre. Számára minden emberi kapcsolat, családi sérelem és párkapcsolati vita csupán nyersanyag a munkájához. De mi történik akkor, ha a valóság szereplői elutasítják a nekik szánt forgatókönyvet, és visszakövetelik a saját hangjukat? A kíméletlenül őszinte, fanyar humorú, önironikus és megrázó előadást Pelsőczy Réka rendezésben 2026 decemberében mutatják be a Házi Színpadon.

A Vígszínház negyedik játszóhelye, a Víg Szalon, az egyik legfontosabb találkozási pont lett a közönséggel. Ez a kis színpad október 8-án Ujj Mészáros Károly rendezésében A szobatárs című Jen Silverman dráma magyarországi ősbemutatójának helyszíne lesz.  Sharon magányos, egyedül él Iowában, Amerika közepén. Ráadásul úgy érzi, megöregedett. Nemrég elvált, fia pedig New Yorkban építgeti karrierjét. De ma, beköltözik hozzá albérletbe Robyn, egyenesen New Yorkból. Robyn ráadásul szöges ellentéte Sharonnak. Egy ideig… A szobatárs egyszerre lélektani utazás és szellemes vígjáték, ami barátságról, identitásról, szabadságkeresésről szól, és arról, hogy sohasem késő újrakezdeni.

Szeptember 10-én a társulat tagjai és bérletesek jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Vígszínház. Rudolf Péter bejelentette a színház negyedik játszóhelyét, a Víg Szalont, amely a Hegedűs Gyula utcában, a hajdani Club Kávézó bérelt épületében nyitja meg kapuit. A Szalonnal az egykori polgári szalonok hangulatát szeretnék megteremteni, ahol írókkal, színészekkel, zenészekkel, alkotókkal találkozhat majd a közönség. Az október 12-i nyitóesemény különleges irodalmi est lesz. Kortárs írók – Dragomán György, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – erre az alkalomra készült, a pesti szalonok hangulatát felidéző szövegeit a társulat tagjai fogják felolvasni. Másnap pedig Az imposztor bemutatójához kapcsolódva Spiró György, Kern András és Rudolf Péter Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni. A közönség szeptember 15-én a Vígnapon már bepillanthat a Liliomfi próbafolyamatába, kulisszajárásokon, dedikáláson, tánctanuláson, jelmezpróbán, csokoládékészítésen és a Víg125 című, a Vígszínház történetéről szóló fikciós dokumentumfilm első két részének vetítésén is részt vehetnek, a társulat tagjai pedig meglepetés produkciókkal is készülnek.

A Vígszínházban már zajlanak a Liliomfi próbái. Szigligeti Endre művét Vecsei H. Miklós átiratában ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra, a zenéért Kovács Adrián és Mester Dávid felelnek. „Bízom benne, hogy sikerül olyan előadást csinálni, ami valahogy felidézi azt az érzést, amit a Liliomfi jelent, ahol virtuózan dolgoznak a színészek, és csapatként van együtt három különböző generáció” – emeli ki a rendező. Az előadás szeptember 21-től Keresztes Tamás, Gál Réka Ágota, Ötvös András, Szilágyi Csenge, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Gyöngyösi Zoltán, Varga-Járó Sára, Zoltán Áron, Méhes László, Borbiczki Ferenc, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond szereplésével lesz látható.

A Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját mutatjuk be. Újjászületés egy részben – áll a darab színlapján. Wéber Kata drámája ugyanis egy családi tragédián keresztül mesél női sorsokról, a traumák feldolgozásáról és az újrakezdés lehetőségeiről. Az Alföldi Róbert rendezte előadásban Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Márkus Luca, Kövesi Zsombor, Radnay Csilla és Waskovics Andrea lép színpadra.

A Házi Színpadon december 6-án mutatjuk be Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzt Zsótér Sándor rendezésében, Lukács Sándor, Balázsovits Edit, Petrik Andrea, Gyöngyösi Zoltán, Szántó Balázs és Liber Ágoston szereplésével. A kétrészes történelmi revüben a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, melynek tétje, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás családja, elbuknak-e az Esterházyak?

Spiró György új változatot készít Az imposztorból a december 7-i bemutatóra. A színház mágikus erejéről és kiszolgáltatottságáról szóló műben egy megmaradásáért küzdő színház a varsói színészfejedelmet hívja meg vendégjátékra, Bogusławski azonban csak a bemutató napján érkezik meg. Ráadásul meglepetten értesül arról, hogy a hazafias operát, amelyre felkérték, a cenzúra betiltotta, és helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania… Az imposztort a Pesti Színházban Rudolf Péter állítja színpadra, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lesz látható.

December 14-én Bodó Viktor rendezésében, Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Virágh Panna (m.v). és Zoltán Áron szereplésével mutatják be a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című darabot. Az előadás egy hazánkban még ismeretlen norvég író, Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan azonos című műve alapján készül. A lebilincselő, hosszan áradó szövegfolyamot Csehov Platonovjának ihletésére írta a szerző. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott rockabilly musical minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után – Varró Dániel új fordításában, Novák Eszter rendezésében – visszatér magyarországi ősbemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Az előadásban Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz lépnek színpadra.

Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcyval, a férfi büszkesége és a lány előítéletei mindenfajta közeledést lehetetlenné tesznek. Ahogy a sorsuk újra és újra keresztezi egymást, vonzalmuk egyre csak fokozódik, mielőtt azonban szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük számos akadályt, de leginkább saját gyengeségeiket. Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet új színpadi változatát Valló Péter rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a Vígszínházban. A teátrumban több mint százéves hagyománya van a világirodalmi nagyregények színpadi adaptációjának.

Fotó: Vígszínház, Gordon Eszter

Napokon belül újra élettel telik meg a Dóm tér Szegeden, kezdődik ugyanis a Szabadtéri Játékok idei évada. A tizenkétezer négyzetméteres területen idén azonban nem a megszokott 4000 fős lelátó és óriási színpad, hanem – a pandémia miatt – egy kisebb, 200 négyzetméteres „ácsolt” színpad és 1000 fős, ideiglenes nézőtér fogja várni a közönséget.

A játszóhelyen igazi színháztörténeti kuriózumot láthatnak a nézők július 24-én. Az AKÁRKI című színjátékot a Kossuth-díjas Zsótér Sándor, Hegedűs D. Géza és több kiváló szegedi kötődésű színész főszereplésével állítják színpadra. A darab különlegessége, hogy a Szabadtéri előképének számító Salzburgi Ünnepi Játékok műsorában minden évben ezt a produkciót állítják színre, így a Játékok több évtizedes „adósságát” törleszti. Az előadás az emberi lét alapkérdéseire keresi a választ, gyakran ironikus humorral fűszerezve. A rendező, Bodolay Géza korábban elárulta: a különleges produkció díszletét az éppen idén 90 éve felszentelt székesegyház adja majd, mely fokozza a darab őszinteségét és meghittségét.

Mindemellett egy szimfonikus zenekari koncert is  érkezik augusztus 15-én a Dóm térre. Születésének 250. évfordulója alkalmából, a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában egy felejthetetlen Beethoven esttel készülnek, ahol a közönségkedvenc slágerdarabok mellett igazi zenetörténeti „csemegének” számító kompozíciók is felcsendülnek.

Mint arról a Szabadtéri korábban beszámolt: mindkét Dóm téri produkciót ingyenes tekinthetik meg idén a nézők. Az előadások jegyeinek felét a szegedi lakosoknak, másik felét pedig a legjelentősebb helyi szállodáknak ajánlotta fel a fesztivál, így serkentve a városba érkező idegenforgalmat.

Az emberi lét alapkérdéseire keresi a választ a Játékok készülő produkciója, az Akárki. A darab érdekessége, hogy a Szabadtéri előképének számító salzburgi dóm előtti játékok műsorában minden évben ezt a produkciót állítják színre, így a fesztivál mintegy 90 éves „adósságát” törleszti.

A címszereplő, Akárki egy élete végéhez érkező ember, akinek ideje számot adnia eddigi életéről. Hogy a mennybe jusson, végső elkeseredésében bármit képes megtenni. A rendező, Bodolay Géza elmondta: a főszereplő „neve” is jól mutatja, hogy személye lényegtelen: Akárki mi magunk vagyunk, minden ember. A darabban a legkülönbözőbb emberi tulajdonságok, erények és bűnök nyernek megszemélyesítést- ám végül kiderül: egyikük sem megfelelő társa az embernek a túlvilágra.

A Szabadtéri korábban bejelentette: a humortól sem mentes előadásban a főszerepekben két Kossuth-díjas művészt láthatnak a nézők. A címszereplőt Zsótér Sándor, míg a Halál és a Bölcs szerepét Hegedűs D. Géza alakítja.

A Jótett és Angyal karakterét Gidró Katalin ölti magára, a többi megszemélyesített tulajdonságot pedig a Szabadtérihez több szálon kötődő ismert szegedi színészek játsszák. Isten és Testvérként Kosztolányi József, Szépségként Sebők Maya, Barátság és Erőként Sorbán Csaba, Rokon és Józanságként Balog József, valamint Vagyon és Öt érzékként Farkas László Róbert lép színpadra.

Az Akárkit július 24-én, pénteken láthatja a közönség a Dóm téren. Mivel a Szabadtéri vezetősége kiemelten fontosnak tartja, hogy a jelenlegi helyzetben mindenki számára hozzáférhető legyen a kultúra, a székesegyház elé megálmodott előadást ingyenesen tekintheti meg a közönség.