A K&H szakértői szerint a legfontosabb a célok meghatározása: el kell választani a napi kiadásokra szánt keretet a hosszabb távú célok eléréséhez szükséges pénztől, utóbbiak között szerepelhetnek a gyerekek esetében a drágább eszközök, például gamer számítógép, okostelefon, elektromos kerékpár vagy akár egy nyári fesztivál belépője. 

Érdemes a földön maradni!

A gyermekes családok költségvetésének és megtakarítási céljainak átláthatónak és megvalósíthatónak kell lennie. Készítését hasznos egybekötni a „családi értekezletekkel”, amelyeken a szülők és a gyerekek átbeszélhetik közös céljaikat. A büdzsé készítésének része a család pénzügyi helyzetének folyamatos felülvizsgálata és hozzá kell igazítani az adott élethelyzethez is.

Amennyiben a fiatal 5 ezer forintot tud minden hónapban megtakarítani tíz éven keresztül, akkor 4 százalékos hozam mellett több mint 730 ezer forintot halmozhat fel ebben az időszakban. Minél nagyobb a havonta megtakarítható összeg, annál több lesz a végeredmény. Fontos azonban, hogy a megtakarítások és befektetések kamata, hozama változhat hosszabb távon. Azt is lényeges a fiatalokkal tisztázni, hogy a kockázatosabbnak mondott befektetések, például a részvények nagyobb hozammal kecsegtetnek, szemben a nagyon biztonságos, szinte rizikómentes befektetésekkel, amelyek jellemzően visszafogott hozamot biztosítanak.

Iránytű a takarékoskodáshoz

A szülők sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek korán megismerhessék a különböző megtakarítási formákat. Hasznos lehet például, ha a havi zsebpénzből kisebb összegeket a szülőkkel közösen olyan cégek részvényeibe fektetnek, amelyek termékei népszerűek a fiatalok körében. Ezután a felnőttekkel együtt nyomon követhetik az árfolyamok alakulását. Fontos azt is tudatosítani, hogy a hosszú távú befektetések kezdetben lemondással járnak, de később már látható lesz az eredmény.

Persze nemcsak a szülőkre támaszkodhatnak a gyerekek, hanem például az évtizedes múlttal rendelkező K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőre is, amely játékos formában ismerteti a diákversenyzőkkel, hogy milyen megtakarítási formák közül lehet választani. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta. A megmérettetéshez készült oktatási anyag versenyidőszakon kívül is tanulmányozható a vetélkedő honlapján vagy az applikációjában, mely a hozamok, kamatok, megtakarítások rengetegéhez is hasznos iránytű lehet.

Photo by Braňo on Unsplash

A költségvetés egy adott időszak bevételeinek és kiadásainak szembeállítása. Az a család, amely büdzsét készít, láthatja honnan jön és hová megy a pénz, így nyíltan megbeszélhetik egymással az ezzel kapcsolatos kérdéseiket, javaslataikat – derül ki a K&H összeállításából, amely ismerteti azt is, hogy mekkora bevételt kapnak a fiatalok.

Listázni kell!

A K&H 2023 októberében készült kutatása szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van valamilyen jövedelme. Azok a fiatalok, akik zsebpénzzel rendelkeznek, átlagosan 22 ezer forintot kapnak. Az ösztöndíj esetében 29 122 forint az átlagösszeg. A bevételekhez mérten fontos elkészíteni nemcsak a saját, hanem a család pénzügyi tervét is, mégpedig azért, hogy indokolt esetben a fiatal a szülőkhöz fordulhasson.

A költségvetés készítésének első lépése a bevételek listázása. Az első helyen a rendszeres jövedelmek szerepelnek, a továbbiakban pedig számolni kell az eseti és ideiglenes bevételekkel. A második lépés a kiadások összeírása. Ebben segíthet a korábbi banki átutalások áttekintése. Ismét különbség van a pontosan kiszámítható költségek, illetve a változóak között.

Ezek a lépések elvezetnek a bevételek és a kiadások egyenlegének megjelenéséhez. Ha ez pozitív, akkor többet lehet kikapcsolódásra vagy takarékoskodásra fordítani, ha negatív, akkor érdemes lehet átgondolni, milyen kiadásokat lehet elhagyni vagy csökkenteni. A költségvetés készítésekor a gyerekekre fordítható összeget is be kell tervezni.

Mennyit kapnak a fiatalok?

Kulcsfontosságú, hogy a családtagok megbeszéljék egymással, mekkora összegnél találkoznak a szülők anyagi lehetőségei a gyerekek felmerülő igényeivel. Megoldás lehet, hogy a család minden hónapban „költségvetési értekezletet” tart, amelyen megbeszéli, hogyan sikerült a korábbi hónap büdzséjének teljesítése és mit tervez még az előtte álló hetekre.

Érdemes a szülőknek azt is megfontolni, hogy a gyerekeknek szánt zsebpénzt valamilyen feladat elvégzéséhez kötik. Például valamilyen házi munka teljesítéséhez vagy egy megtakarításhoz, amennyiben nagyobb értékű tárgyat szeretnének megvásárolni. Mindez azt feltételezi, hogy a családtagoknak meg kell tanulniuk nyíltan beszélni a pénzről. A közösen készített családi költségvetés lehet az egyik első lépés afelé, hogy a gyerekek megismerjék a pénz útját a megszerzésétől az elköltéséig.

Ehhez a gyerekek és a szülők hasznos információt kaphatnak a K&H Vigyázz, kész, pénz! idei vetélkedősorozatához tartozó oktatási anyagból és a verseny feladataiból. A játék első – online – fordulója már javában zajlik, a feladatsorokat 2024. január 26-ig lehet benyújtani. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta.

Amint egy vállalat életében is minden új évben költségvetést kell készíteni, ugyanígy tanácsos iskolakezdéskor a gyerekek, diákok heti, havi rendszeres kiadásait is megtervezni. Bár az elmúlt hetekben a gyerekeknek, szülőknek egyaránt sűrű volt az „órarendje”, ám mindenképpen érdemes sort keríteni a pénzügyi tervezésre – közölte a K&H annak apropóján, hogy október közepén ismét elindul a K&H Vigyázz, kész, pénz! diákoknak megrendezett pénzügyi vetélkedő következő szezonja.

Egy nyári felmérés szerint a szülők 28 százaléka ad fix összegű zsebpénzt a gyerekének Magyarországon, ám a többség még mindig készpénzben teszi ezt. Pedig ma már 14 éves kortól lehet bankszámlát nyitni a fiataloknak, akik számára így jobban követhetővé válnak a kiadások, és bankkártyával, okostelefonnal is tudnak fizetni. Ezek az elektronikus fizetési megoldások biztonságosabbak a készpénzes verziónál. Hiszen PIN-kód, képernyőzár kell a feloldásukhoz, ha pedig bekövetkezne a baj és elveszik a kártya vagy a telefon, a pénz akkor is biztonságban marad, míg a készpénzre ez nem igaz. Ezért is fontos, hogy a szülők megmutassák a mindennapos digitális bankolás lehetőségeit, különösen a gyerekek számára leginkább kézenfekvő mobilbankolást, valamint a biztonságos kártyahasználatot és okos fizetést.

Ráadásul már ilyen fiatalon megtakarítási számlát is nyithatnak a szülők a gyerekeknek, amivel spórolóhatnak a komolyabb kiadásaikra, ajándékaikra. Ha belefér a családi kiadásokba, akkor a takarékoskodásra való ösztönzésként fel lehet ajánlani a gyereknek, hogy amennyiben a hónap végén marad a zsebpénzből, akkor a szülők megduplázzák, megtriplázzák azt az összeget. Itt érdemes megvitatni velük azt is, hogy milyen nagyobb értékű eszközt, játékot szeretnének majd megvásárolni a jövőben.

Fenntartható megoldások

A fiataloknak azért érdemes bankszámlát nyitniuk és elektronikusan – bankkártyával, okostelefonnal, okosórával – fizetniük, mert így a gazdaság számára költséges készpénzhasználatot visszafogják. A nagyobb pénzintézetek a legkülönfélébb, divatos okoseszközös megoldásokat biztosítják a gyerekek számára is, a Google Pay-től kezdve az Apple Pay-en és Xiaomi Pay-en át a Garmin Pay-ig. Emellett a bankban elhelyezett pénz kamatozik, míg a készpénzre ez nem igaz.

Mindezekkel és rengeteg más pénzügyeket érintő kérdéssel foglalkozik az október közepén induló K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedő oktatási anyaga, amely egész évben elérhető a gyerekek számára. A vetélkedő népszerűségét jelzi, hogy 2010 óta összesen közel 80 ezer diák vett részt rajta – írják.

Fotó: Compare Fibre/unsplash.com

Felemás képet mutatnak a fiatalok megtakarításai. Egyik oldalról kedvezőtlen, hogy a 19-29 évesek között sokan vannak, akiknek nincs semmilyen megtakarítása, az idei második negyedévben 44 százalékukra volt ez igaz. Pozitív ugyanakkor, hogy megtakarítással rendelkező fiataloknak átlagosan 783 ezer forint tartaléka volt, ami rekordot jelent a felmérés történetében. Egy évvel korábban 525 ezer forintról számoltak be, 2018 második negyedévében pedig 389 ezer forintról. A jelentős növekedésben szerepet kaphatott, hogy a fiatalok egy része a nyárra gyűjtött, a dolgozó huszonéveseknek pedig növekedett a fizetése is.

A 783 ezer forintos átlagérték valamennyi 19-29 évesre vonatkozik, ám a korosztály tagjai közül 44 százaléknak nincs megtakarítása. Akiknek van, azok átlagban 1,4 millió forinttal rendelkeznek. A fiatalok 15 százaléka 100 ezer forintnál kisebb összeget mondott, 11 százalékuknak van 100-249 ezres tartaléka, 10 százalékuk 250-499 ezer forint közötti félretett összeggel rendelkezik. Továbbá 12 százalékuk több mint 1 millió forintról számolt be.

A kutatás részletes eredményeiből az is látszik, hogy a nők és a férfiak között tetemes az eltérés: a nőknél a tartalék összege átlagosan 535 ezer forint, a férfiaknál majdnem a duplája, valamivel több mint 1 millió forint.

Jelentős eltérés látható a dolgozó és a tanuló huszonévesek között is, előbbiek egy része jó eséllyel könnyebben tud félretenni a saját keresetéből, mint mások a zsebpénzükből. A konkrét számok szerint a diákoknál 575 ezer forint az átlagos megtakarítás, az állásban lévő fiataloknál meghaladja az 1,2 millió forintot, vagyis kétszeres a különbség.

Az Erste a szülők megkérdezésével felmérést készített a 18 év alatti gyermekek pénzügyi szokásairól. A válaszokból kiderül, hogy a szülők többsége (51 százalék) rendszeresen ad pénzt gyermekének, további közel egyharmad pedig alkalmi jelleggel, konkrét dologra (például mozi, koncert, cipővásárlás), és mindössze 14 százalék mondta azt, hogy nem ad zsebpénzt. (A 6 év alattiaknak a szülők 83 százaléka egyáltalán nem, vagy csak konkrét dolgokra szokott pénz adni.)

A zsebpénzt kapó fiatalok jellemzően 24 ezer forintnál kevesebbet oszthatnak be havonta. Általában minél idősebb a gyerek, annál több pénzből gazdálkodhat. (Míg a 6-15 éves gyermekeknek a szülők 11 százaléka ad 10-24 ezret havonta, a 16-18 közötti fiataloknak viszont már a szülők 36 százaléka.) A szülőktől jött apanázst a gyermekek – különösen a nagyobbak – gyakran egészítik ki saját keresettel. A 16-18 éves diákok 11 százaléka rendszeresen, további közel 60 százalék pedig alkalmanként vagy időszakosan dolgozik.

A gyerekek többsége szabadon dönthet arról, mire költi a bankszámláján lévő pénzt. Az Erste felmérése szerint a magyar szülők többsége e szerint jár el: a 6-15 évesek 54 százaléka teljesen szabadon, további 28 százalék pedig szabadon, de a szülők által meghatározott keretek között költhet, míg 18 százalék csak előre egyeztetve. A nagyobbaknál, a 16-18 éveseknél már 81 százalék költhet arra, amire csak szeretne, 12 százalék viszonylag rugalmasan, 7 százalék pedig csak arra, amit a szülők jóváhagynak.

A fiatalok többsége nem csak egy dologra szokott pénzt gyűjteni. A legnépszerűbb célok között a divattal (ruházkodás, ékszer) és a szépségápolással kapcsolatos kiadások vannak, amit alig lemaradva az elektronikai eszközök követnek. Az Erste felméréséből az is látszik, hogy a gyerekek egyre digitálisabbak, és egyre inkább kártyával fizetnek. A 16-18 évesek inkább a bankszámlát használják akkor is, ha egy későbbi nagyobb kiadásra gyűjtenek. A pénzügyi edukáció terén azonban a szülőknek is van még dolguk: a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen ellenőrzi gyermeke költéseit, és beszél is csemetéjével a pénzügyekről.

„Az Erste 14 éves kortól a Diákszámlát ajánlja, amely most 0 forintos havidíj mellett kínál többek között ingyenes George Web, George App szolgáltatást, választható kedvezményeket. Az Erste Diákszámla része a megtakarítás elkezdéséhez a CélBetét megtakarítási számla. Erre alkalmilag vagy havi rendszerességgel is át lehet vezetni összegeket, amely akár havi kétezer forint jóváírás után is jár a kedvezőbb kamat” – tette hozzá Gémes Zita, a pénzintézet lakossági számlatermékekért felelős vezetője..

Fotó: Annie Spratt/unsplash.com

Az utóbbi években a pénzügyi hírek egy jelentős része szólt a kriptodevizákról, szinte mindenki találkozhatott ezekkel. Érdemes azonban rendet tenni ezen a téren, ugyanúgy, ahogy a mesés, sok számjegyű nyereségeket ígérő befektetéseknél, amelyek akár jókora bukással zárulhatnak a K&H legújabb összeállítása szerint. Kiemelten kell kezelni a kriptodevizákat, amelyekkel a gyerekek is nap mint nap találkozhatnak a hírekben. A fiatalok által leginkább használt TikTok applikációt elárasztó hirdetések alapján a kriptodevizák menő, divatos dolognak tűnhetnek. Emellett azért is, mert kizárólag a neten elérhetőek, akár egy mobilappal is hozzá lehet férni, és könnyen lehet hatalmas hozamot elérni.

Fontos azonban tudni, hogy a bitcoin-nak és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának felügyelete alá sem. Ezért hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok is, amelyek például visszaélés, ellopás esetén védenék a vásárlót. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a fizetésre használható virtuális eszközök ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és kiszámíthatatlan módon változhat.

Néhány népszerű online pénzügyi szolgáltató már szülői felügyelet mellett kínál 14 éves kortól szolgáltatásokat, és elérhető a kriptopénz vásárlási lehetőség. Éppen ezért a szülőknek sem árt tisztában lenniük azzal, milyen kockázatokat jelentenek a kriptodevizákkal kapcsolatos opciók.

A kriptodevizák árfolyamában extrém változások lehetnek. Nagyon bizonytalan célpontnak tekinthetőek befektetési szempontból, mert nem átlátható az árazásuk, vagyis az, hogy az adott pillanatban miért kerülnek épp annyiba. További komoly kockázatot jelent, hogy nincsenek róluk megbízható információk, de sok félrevezető információ is kering róluk internetszerte. Biztonság tekintetében is elmaradnak a hagyományos befektetésektől, mivel a velük kereskedő tőzsdék működése nincs egységesen szabályozva, bármikor változhatnak a feltételek. Azért is rizikósak, mert adódhat olyan piaci helyzet, amikor nem lehet pénzzé tenni – eladni – őket.

Aki tehát kriptodevizába fekteti a pénzét, egyúttal kockázatot is vállal. Fontos azt már a gyerekeknek is megtanítani, hogy egyáltalán nem gyakori eset, amikor a spórolt pénz rövid idő alatt, akár 1 éven belül megduplázódik. Általános hüvelykujj-szabály, hogy a hozam és a biztonság fordított arányban van egymással: minél magasabb a hozam, annál nagyobb a kockázat is.

Természetesen a gyerekeket érdemes ösztönözni arra, hogy a zsebpénzükből kezdjenek el takarékoskodni. Ezt a szülők díjazhatják akár azzal, ha a spórolt pénz összegét kiegészítik. Célszerű a fiataloknak szánt bankszámlán ezt megtenni, mert akkor pontosan követhető, hogyan gyarapodik a pénz. A szülő abban is segíthet, ha van például profi befektetési szakemberek által kezelt befektetési alapokban megtakarítása, akkor a gyerek spórolt pénzének egy részét ott “kamatoztatja”. A hozameredményeket pedig együtt megbeszélik, miként tud tovább gyarapodni a félretett összeg.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőjéhez készült ismeretanyag pedig konkrét segítséget nyújt a diákoknak ahhoz, hogy már fiatalon megtanulják, miként kerüljék el a rizikós befektetéseket.

Fotó: Kanchanara/unsplash.com