Noha a két számjegyű bővüléssel elégedettek a lízingpiaci szereplők, a szerződések száma rosszul alakult, összességében a 2017-es szint alá csökkent, ami külső tényezőkkel, például a chiphiánnyal és az autók drágulásával magyarázható – közölte a Magyar Lízingszövetség. A magánszemélyek autóvásárlásait nézve már-már sokkoló hanyatlás látható, márpedig a károsanyag-kibocsátási célok eléréséhez szükség lesz a korszerűbb, alacsonyabb emissziójú személyautók térnyerésére a magyar utakon. A Szövetség szerint a személyi jövedelemadó visszatérítéséből februárban érkezett extra összegek felhasználásával és egy jól kiválasztott lízingkonstrukcióval sokan korszerűbbre cserélhetik meglévő autójukat, emellett az állami ösztönző programok segítségével könnyebben elérhetők lennének ezek a célok.

 Ahogy a járvány sújtotta 2020-as év, úgy a 2021-es esztendő is rendhagyó volt a magyarországi lízingpiacon: a finanszírozott összeg 726 milliárd forint fölé nőtt, ami 14 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben. „A két számjegyű növekedés elsősorban az alacsony bázissal magyarázható és még ezzel sem érte el a 2019-es szintet a piac, 2 százalékkal maradt el attól” – kommentálta a Magyar Lízingszövetség a tavalyi eredményeket.

Nagyon-nagyon vegyes a kép

“Úgy vélem, a finanszírozott összeg alakulása elégedettségre ad okot. Ezen a téren számítani lehetett a javulásra, hiszen a járvány miatt, a 2020-as évet érintő erős visszaesés után természetes volt a szinte minden eszközkategóriát érintő gyógyulás. Az egyes eszközcsoportok eltérő mértékben szenvedték meg a krízist, így az azt követő felépülés is más-más ütemben zajlott a különböző szegmensekben. 2020 legnagyobb vesztesei közül a nagyhaszongépjárművek és az egyéb gépek tudtak átlag feletti bővülést elérni, míg kiegyensúlyozott mértékben nőtt az autó- és flottafinanszírozás mellett az építőgéplízing is. Ezzel párhuzamosan a finanszírozott összeget tekintve a mezőgazdasági gépek tartották az egy évvel korábbi szintet.” – mondta Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke.

Hozzátette: “A problémát az új szerződések száma jelenti: tagvállalataink alig több mint 82 ezer lízingszerződést kötöttek tavaly, ami a járvány hatásának köszönhető, gyenge 2020-as szintet sem éri el, sőt, elmarad a 2017-es 93 ezres darabszámtól is. A szerződések számának ilyesfajta alakulása elsősorban a lízingpiactól független külső tényezőkkel magyarázható, egyebek mellett a globális ellátási láncokban kialakult problémákkal, ezen belül a chiphiánnyal, a járművek drágulásával magyarázható.”

Mit mutatnak az autópiaci számok?

A retail autófinanszírozásban a kihelyezett összeg 12,3 százalékkal 267 milliárd forint fölé emelkedett, ugyanakkor a szerződések száma a 2020-as 54 ezer feletti szintről 50 ezerre csökkent: ennél gyengébb eredményre legutóbb 2016-ban volt példa. „Azt látjuk, hogy a finanszírozott összeg növekedése egyértelműen az autók drágulásával magyarázható. A környezetvédelmi normák, a már említett chiphiány, a nyersanyagok drágulása az energiaárak emelkedése, valamint az euró forinthoz mért árfolyamának alakulása egyaránt hozzájárult az árak emelkedéséhez. A drágulásnak további támaszt adott, hogy a globális ellátási problémák miatt keresleti piac alakult ki, azaz ugyan lenne igény az új autókra, azonban a készlethiány miatt nem lehet kiszolgálni a potenciális vevőket. Ez a jelenség tükröződik az autópiac alakulásában és természetesen a megkötött autólízing-szerződések számában is” – emelte ki Zs. Nagy István.

A szakember azt is elmondta, hogy a személyautók esetében a magánszemélyek “eltűnése” a legaggasztóbb. Ők 25 százalékkal kevesebb autót vásároltak tavaly és a lízing aránya sem növekedett. “A magánszemélyekkel új autókra kötött lízingszerződések száma 27 százalékkal csökkent, a 2019-es szintnek a felére esett vissza. “A 2020-as évvel szemben tavaly a használt autókra lakossági ügyfelekkel kötött lízingszerződések sem tudták ellensúlyozni a hanyatlást, mivel ott is 15 százalékos volt a csökkenés” – tette hozzá Zs. Nagy István.

Pozitív szegmensek

A lízingpiac negatív trendjei mellett pozitívumokról is beszámolt a Magyar Lízingszövetség. A flottafinanszírozási szegmensben a szerződésszám 5 százalékos növekedésével párhuzamosan a kihelyezett összeg 17 százalékkal 66 milliárd forintra nőtt: a flotta refinanszírozási üzletágban pedig a kihelyezett összeg még erőteljesebb, 40 százalékos növekedéssel meghaladta a 31 milliárd forintot. „A flottás számok bizonyítják, hogy ez a lízingpiaci szegmens továbbra is a legválságállóbb részpiacnak számít” – mutatott rá Zs. Nagy István.

A 2020-as év egyik nagy vesztese a nagyhaszongépjármű-finanszírozás volt, ahol a finanszírozott összeg 36 százalékot zuhant, az eladások csökkenésével párhuzamosan. Ez a szegmens nagy fordulattal 2021-ben 34 százalékkal 143 milliárd forintra emelkedett éves szinten, hasonló növekedést mutatott a szerződések száma. „A kereslet a nagyhaszongépjárművek piacán is magasabb eladásokat és finanszírozási számokat indokolna, azonban mind a teherautók, mind a pótkocsik esetében a teljes mértékben lekötött gyártói kapacitások bekorlátozták a növekedési lehetőséget” – jellemezte a piaci helyzetet Vály Judit, a szövetség alelnöke, hozzáfűzve, hogy ezen a területen az eladási darabszámok a 2015-ös szintet sem érik el.

Kiváló eredményekkel zárta 2021-et az elmúlt évek kiemelkedően teljesítő üzletága, az agrárgép-finanszírozás, amely már 2019-re elérte a 100 milliárdos nagyságrendet és azóta stabilan – a válság ellenére is – hozza ezt a szintet. Tavaly 109 milliárd forintra rúgtak a kihelyezések, ami lényegében megegyezik a 2020-as és a 2019-es adatokkal. Szintén jól szerepelt az építőgéplízing, amely évek óta stabilan teljesít. Az elmúlt évben a finanszírozott összeg meghaladta a 30 milliárd forintot, ez pedig 13 százalékos többletnek felel meg.

Jövőkép, bizonytalansággal

 „Mivel a járvány hatása továbbra is komoly bizonytalansági faktort jelent a piacokon, pillanatnyilag nehéz prognosztizálni, hogy mikor rendeződik a helyzet az ellátási láncokban és mennyit kell várni a chippiaci problémák megoldására. Éppen ezért pontos előrejelzést jelenleg nem tudunk adni a finanszírozott összeg és a lízingszerződések számának alakulására. Ugyanakkor arra számítunk, hogy az év végére valamelyest javul a helyzet, amelynek köszönhetően a kihelyezések és a szerződésszámok is meghaladják majd a tavalyit” – fogalmazott Zs. Nagy István.

A szakember közölte azt is, hogy a magánszemélyek újautó-vásárlásaiban látott tavalyi hanyatlás „már-már sokkoló”. Így például a jelenlegi piaci teljesítmény kevés ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a károsanyag-kibocsátási vállalásait. A lízingpiaci szakértők szerint segíthet ezen az idén februárban sok háztartásba megérkezett többletforrás – részben a személyi jövedelemadó visszatérítése -, amelyet egy jól kiválasztott lízingkonstrukció segítségével a meglévőnél korszerűbb autó vásárlására fordíthatnak az érintettek. Ezzel együtt a Lízingszövetség szerint hosszabb távon szükség lenne állami ösztönző programokra, amelyek a magyar lakosság autóflotta megújítását célozzák; így például jelentősen emelni kellene az elektromos autók beszerzését támogató pályázati források keretét. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a magyarországi személyautók átlagéletkora másfél évtizede fokozatosan emelkedik, 2020-ban rekordszintre, 14,7 évre nőtt.

Több pozitív tényező látható a magyarországi lízingpiacon, igaz, vannak kihívások és bizonytalanságot okozó problémák – többek között erről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a szervezet csütörtöki rendezvényén – a Lízing Szakmai Napokon – Gárdonyban.

Igény lenne, csak az eszköz hiányzik sok esetben

A hazai lízingpiac harmadik negyedéves adatait a Magyar Lízingszövetség október végén teszi közzé, de a szóban forgó időszakban elért teljesítményről az előzetes adatok alapján Zs. Nagy István azt mondta: a kihelyezések 14 százalék körüli növekedést mutatnak éves szinten, amiben a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszik. Bár a finanszírozott összeg a járvány előtti, 2019-s szinttől alig marad el, az új lízingszerződések száma még alacsonyabb a tavalyelőtti szintnél. A kihelyezések és a szerződésszámok közötti eltérés pedig elsősorban a járművek és eszközök drágulásával magyarázható. „Az ügyféloldalon látszik a kereslet a lízingfinanszírozásra, ugyanakkor a globális ellátási és termelési problémák, köztük a chiphiány miatt sok esetben előfordul, hogy nincs mit finanszírozni. Azaz nem áll rendelkezésre az adott eszköz” – emelte ki Zs. Nagy István.

Az elnök a járvány magyarországi megjelenése után – 2020 márciusában – életbe lépett, azóta többször meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumról elmondta: „Fontos szempont, hogy az előző, 2008-ban elmélyülő válság során a pénzügyi szektor volt bajban, szemben a koronavírus okozta krízissel, amikor a pénzügyi ágazat, így a lízingvállalatok is a moratórium miatt segítő oldalon voltak. Összességében az idei évet a vártnál jobb eredménnyel zárhatja a magyar lízingpiac, amiben szerepet játszanak a kedvezményes programok, többek között az idén lezárult NHP-s vagy a továbbra is elérhető EXIM-es lízingkonstrukciók.”

Újabb kedvezményes megoldások a láthatáron

Zs. Nagy István a következő időben várható lízingpiaci trendekről azt mondta, hogy a lízingfinanszírozás iránti kereslet fennmarad. Az utóbbi évek tendenciái alapján kedvező tényező, a kis- és középvállalkozások finanszírozása tekintetében megkerülhetetlenné váltak a lízingvállalatok.

Az idén ősztől elindult államilag támogatott – a KAVOSZ Zrt.-n keresztül elérhető – Széchenyi Lízing Go program kedvező lehetőséget nyújt a vállalkozások számára: a maximális összeg 1 milliárd forint, a kamatozás éves szinten fix 0,5 százalék, a minimális futamidő 1 év, legfeljebb 10 év lehet.

Opris Ildikó, a KAVOSZ Zrt. operatív vezetője az új, kedvezményes lízingpiaci konstrukció piaci fogadtatásáról azt mondta: a Széchenyi Lízing Go agrárcélú finanszírozás mellett nem mezőgazdasági finanszírozásra, például személygépjárművek, haszongépjárművek, gépek beszerzésére vagy ingatlanfinanszírozásra is fordítható. Az első hetek adatai alapján a Széchenyi Lízing Go-finanszírozások esetében az átlagos futamidő 56 hónap, az átlagos önerő 25-30 százalék körüli, az agrárcélú finanszírozások aránya 10 százalékos, a nem mezőgazdasági célúaké pedig 90 százalékos. Hozzátette: a Széchenyi Lízing Go-konstrukciók döntő többsége 80 százalékát eszközpark-bővítésre, 14 százalékát eszközcserére igényelték.

A Magyar Lízingszövetség elnöke szerint kihívások is akadnak bőven 2022-re nézve. „Nagy kérdés, hogy mikor áll helyre a rend az ellátási láncokban és a globális termelésben. Emellett a hitelmoratórium hatását is a következő évben lehet számszerűsíteni. Az utóbbi évek trendjeinek megfelelően egyre fontosabbá válhatnak a fenntarthatósági, úgynevezett ESG szempontok. A vállalkozásoknak erre figyelemmel kell lenniük, ezt nem csak az állami szabályozások fogják kikényszeríteni, hanem az ügyfelek” – fogalmazott Zs. Nagy István.

Beruházások, makrokilátások és digitalizáció

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági kitekintőjében kiemelte, hogy az globális ellátási láncokban látható problémák bizonytalanságot okoznak. A magyar gazdasáról szólva azt mondta, a beruházási ráta 30 százalékra nőtt Magyarországon, ami kedvező. Ebből a szempontból lényeges, hogy van egy belső finanszírozású boom a magyar piacon, van Magyarországon, azaz a beruházások finanszírozása mellett vannak megtakarítások is, amely a fedezetet jelentenek. Németh Dávid szerint az idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 5 százalék körüli GDP-bővülés várható.

A Magyar Lízingszövetség rendezvényén Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke – az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója – egyebek között a digitalizációs megoldásokról és azok térnyerését elősegítő javaslatokról beszélt. Szerinte a járványidőszakban a digitalizáció előretörése a kevés pozitív tényező egyike. Olyan fejlődés ment végbe, amire a járvány nélkül 10 évre lett volna szükség. A jövőben pedig az elektronikus ügyintézés és dokumentumkezelés térnyerésére érdemes koncentrálni. Továbbá a zöld pénzügyek területén is erősíteni kell a tudatosságot, ezért az edukációnak kulcsszerepe lesz. A bankszövetségi szakértői szerint fontos lenne továbbá, hogy az ingatlanok- és gépjárművek esetében az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás bevezetése.

Fotó: Micheile Henderson, Unsplash

Első látásra megkezdődött a koronavírus-járvány miatt tavaly jelentős zuhanást elkönyvelő újautópiac emelkedése, ám a dolog közel sem ilyen egyszerű – derül ki a Magyar Lízingszövetség legújabb összeállításából.

Még nem ért véget a drágulás

Az év első hat hónapjában 75 372 új autó talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első félévéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabosopera eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 millió darabos értékesítést.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: „Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is. Másrészt az is kérdéses, hogy a gyártási idők már tavaly elindult  meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.” A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személyautó-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárd forinttal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.

A szakember hozzátette: „Az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának emelkedése, valamint a globális chiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második félévben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flotta szintű  CO2 kibocsátási  elvárást a jövőre nézve, van akinek igen komoly hátrányt kell ledolgoznia még, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvóta rendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott „városi terepjárók” méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag kibocsátással bírnak. Ezen túlmenően a motor teljesítmény és a magasabb felszereltség is nehezíti a megfelelést. A valós vevőigények kiszolgálása és a környezetvédelmi szempontból ideális paraméterekkel rendelkező gépjárművek nehezen tudnak találkozni és ennek ára van: fejlesztési és kvóta oldalon is, amely óhatatlanul be kell, hogy épüljön a vételárba. Mind a forgalmazói, mind a felhasználói oldalon elindultak változások, ezek pedig 4-5 év múlva már igen markáns eltéréseket fognak mutatni az elmúlt évek új autó vásárlási szokásaihoz, szempontrendszeréhez képest.”

Vásárlói dilemmák

Zs. Nagy István szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. Az autóvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően.

 Hozzátette: „Sokan nem tudnak egyelőre választani. Nem tudni, hogy a hagyományos autók, azaz a dízel- és benzinmotoros autókra milyen szabályozás vonatkozik majd a jövőben. Kérdés a vevőjelöltek körében az is, hogy hibrid autók vagy tisztán elektromos autót vásároljanak. Emellett ott vannak még az üzemanyagcellás, azaz hidrogénhajtású modellek. Még nincs konkrét válasza a keresleti oldalnak erre, az látszik, hogy a gyártók a villanyautók és a hibridek felé mozdultak el.”

Az újautó piaci változások a használt piacra is hatnak természetesen: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is jól látszik, ez a hazai piacon különösen tetten érhető. A használtautó piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak, vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új autóba ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat. A vállalkozások számára az operatív vagy a nyílt végű pénzügyi lízing továbbra is kedvezőbb megoldás a saját forrásból történő beruházáshoz képest, de a magas futásteljesítményű nagyobb üzemeltetési költséget generáló autókat sem érdemes sokáig megtartani.

Sok a nyitott kérdés

A tisztán elektromos autók aránya növekszik, bár az arányuk még mindig nem jelentős. A belső égésű motorok és az ezekre épített hibridek még azért sokáig itt maradnak velünk, hiszen ezeket még nem tudják teljes mértékben helyettesíteni a feltörekvő elektromos társaik.

A szövetség elnöke kiemelte: ahogyan a nemzetközi új és használt autópiacok átalakulásában, úgy a magyar piacok szempontjából is döntő szerepe lesz a jövőbeni szabályozói intézkedéseknek. Itt első sorban a külföldről beáramló használt járművek adózási, az új gépjárművek beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó támogatási szempontokra, illetve a környezetvédelmi norma teljesítésen alapuló úthasználatára kell gondolni.

Továbbra is komoly bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány a magyar gazdaságban, így a beruházások és eszközbeszerzések szempontjából kulcsfontosságú lízingpiacon is. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az év első negyedévben 20 076 új finanszírozási szerződést kötöttek. Ez minimális csökkenés – lényegében stagnálást – jelent 2020 azonos, a Covid járvány miatti visszaeséssel már szintén érintett időszakához viszonyítva, de 14 százalékkal elmarad a 2019 első negyedévében elért eredménytől. Miközben a szerződések száma éves szinten stagnált, a lízingcégek új kihelyezéseinek összege 14 százalékkal 163 milliárd forintra nőtt.

Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke az adatokat értékelve kiemelte: „Mind a magánszemélyeknél, mind a vállalkozásoknál érezhető a pandémia számlájára írható óvatosság. Ez magyarázza, hogy a szerződések száma a múlt év első negyedévéhez képest stagnált. A finanszírozott összeg az egyik legfontosabb fokmérője a lízingpiac teljesítményének, de ennek a mostani növekedése nem az élénkülést mutatja, hanem elsősorban a járművek és a többi finanszírozott eszköz drágulásával, valamint egyes, a visszaeséssel kevésbé érintett piaci szegmens jó teljesítményével magyarázható.”

Így szerepeltek a részpiacok

A különböző lízingpiaci szegmensek közül a személyautó- és kisteherautó-finanszírozás területén mintegy 13 ezer új lízingszerződést kötöttek, szemben a tavaly 14 ezres darabszámmal. A lízingcégek 64 milliárd forrást helyeztek ki, ez 4 százalékos növekedést jelent, amelynek hátterében az autók árának jelentős emelkedése áll. A személyautó-finanszírozásból elsősorban a magánszemélyek hiányoznak, a céges oldal tartja magát. A flottapiacon – szintén az autódrágulás miatt – a finanszírozott összeg ugyanekkora mértékben, 21,7 milliárd forintra emelkedett. Élénkülést mutatott a 2019 vége óta gyengén teljesítő nagyhaszon-gépjárművek szegmens is, az eladások a tavalyi mélypont után növekedésnek indultak; ez látszik a lízingpiacon is: a kihelyezett összeg közel 28 százalékkal nőtt, így majdnem 32 milliárd forintot tett ki.

Az agrárgép-finanszírozás, amely a múlt évi teljes piacon bekövetkezett visszaesés ellenére 7 százalékos bővülést ért el, az idei első negyedévben tovább növekedett. A finanszírozott összeg elérte a 23 milliárdos szintet.

Az építőgép-finanszírozásban, ahol 2020-ban sikerült a korábbi évekhez hasonló kihelyezést elérni, szintén folytatódott a növekedési trend, a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az idei év első három hónapjában több mint  7 milliárd forint értékben finanszíroztak építőgépeket, ez pedig 27 százalékos emelkedésnek felel meg.

Sajnos az egyéb gépek-termelőeszközök estében viszont a negatív trend folytatódik: jelentősen, 35 százalékkal csökkent az új ügyletek volumene. A fordulatra itt tehát még várni kell.

Zs. Nagy István hangsúlyozta: „Az első negyedévben elért növekedésben fontos szerepet játszottak a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes programjához, az NHP Hajrá!-hoz köthető lízingkonstrukciók, ezek különösen a furgon-, a teherautó- és az agrárgépfinanszírozást húzták.”

Mi várható?

A lízingpiaci trendekről szólva Zs. Nagy István azt mondta, bár az idei évkezdet stabil piaci helyzetet mutat, továbbra is nagyon különböző módon alakulnak az egyes eszközcsoportok és a bizonytalanság továbbra is érezhető.

Éppen ezért Magyar Lízingszövetség szerint egyelőre korai pontos előrejelzést adni a magyar lízingpiac idei teljesítményére: az biztosnak látszik, hogy a tavalyinál nagyobb lesz a vállalkozások beruházási kedve, ami a lízingpiacon is keresletet generál, ezért növekedés várható. A 2019-es rekordszinteket azonban az idén még minden bizonnyal nem éri el a magyar piac.

Fotó: Micheile Henderson, Unsplash