Büchner mindössze 23 évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. @LL3t4rgIA az alapműből kiindulva, ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján született. „Nem feltétlenül a Leonce és Lénával szerettünk volna foglalkozni, hanem egy témával, ami a mostani fiatalokat érinti. Ehhez kerestünk alapanyagot. Az alaptörténet és néhány fontos motívum, mint például a fiatalok melankóliája, apátiája kézenfekvő analógiát adott a Z vagy az alfa generáció általunk is észlelt problémáira. Fontosnak éreztük, hogy kibontsuk ezeket, és olyan előadást hozzunk létre, ami a tizenévesek nyelvén beszél. Róluk, de nem csak nekik, hiszen igyekeztünk a többi generációnak is érthetővé és élvezhetővé tenni az előadást” – emeli ki ifj. Vidnyánszky Attila rendező.

@LL3t4rgIA az érettségi előtt álló fiatalokat megszólító témákat és problémákat dramatizálja, ennek megfelelően alakították ki a formanyelvét és kommunikációját is. A Z generáció számára természetes szlenget és az online kommunikációban használt digitális nyelvet is használja, emellett klasszikusabb formájú jelenetek is vannak az előadásban, amelyek teljesen más figyelmet igényelnek. Schnábel Zita díszlettervező egy olyan emblematikus környezetbe – egy tornaterembe – helyezte a történetet, amely nemcsak a fiataloknak, hanem valószínűleg a felnőtteknek is jóval többet jelent, mint a tornaórákhoz kapcsolódó élmények.

A darab középpontjában két olyan fiatal áll, akik nem akarják a társadalmi normák és a közösségi média által diktált életet élni. „Két olyan fiatalt látunk, akik elvágyódnak abból a közegből, amelyben működniük kellene. Egyértelműen nem találják benne a helyüket. Látjuk a magányukat, a küzdelmeiket. Talán az a legszebb benne, hogy ez a két ember úgy talál egymásra, hogy ismerős lesz számukra a másik magányérzete. Egyszer csak felismerik, ugyanazt érzik. Rájönnek, a másik valami olyasmit fogalmaz meg, amit magukban már fogalmaznak egy ideje” – meséli a Lénát alakító Márkus Luca. „Éreztem, hogy speciálisabb jelenlétet vár el ez a szerep tőlem a többi próbafolyamathoz képest. Egyfajta outsiderség lett úrrá rajtam. Szerep még sosem volt annyira közel ahhoz, mint amilyen én vagyok. Én is szeretek kicsekkolni a világból, nagy szabadság ez. Legalább annyira jó szabadság ez, mint amennyire nagy bizalmat kaptam Attilától. Azt is szeretem ebben az anyagban, hogy egyik generáció sincs véleményezve. A meg nem hallások, a meg nem értések vannak felmutatva” – teszi hozzá Medveczky Balázs, akit Leonce szerepében láthatunk.

Az előadásban a zenének is kiemelt szerepe van. Urbán Kristóf zeneszerző az eklektika jegyében állította össze a különböző stílusú elemeket: techno, klasszikus, népzene, vagy a fiatalok számára jól ismert TikTok trendzenék is hallhatók lesznek. A darab Spotify lejátszási listájára fokozatosan kerülnek fel a dalok. @LL3t4rgIA partnerként, sőt, a témában kompetensebb félként kezeli a fiatal nézőket, akiktől nem a tanult, fegyelmezett viselkedést várják, hanem őszinte, zsigeri reakciót.  Az előadásokra, melyek 800 Ft-os diákjeggyel is látogathatók, diákcsoportok és érettségi előtt álló, ballagó osztályok jelentkezését várja a teátrum szervezési irodája.

Georg Büchner

@LL3t4rgIA

Leonce                           Medveczky Balázs
Léna                                Márkus Luca
Iskolaigazgató               Ötvös András
Iskolapszichológus       Kovács Patrícia
Leonce barátja               Gyöngyösi Zoltán
Léna barátnője               Waskovics Andrea
Irodalomtanár                Zoltán Áron
Tornatanár                      Borbiczki Ferenc
Iskolaőr                            Karácsonyi Zoltán
Kémiatanár                      Csapó Attila
Vizsgaelnök                      Igó Éva
Rosita-ki                           Szász Júlia
Idegen 1                            Szabó Sebestyén László m.v.
Idegen 2                            Böröndi Bence m.v.
Diáklányok: László Rebeka e.h., Rigó Mária e.h., Szász Júlia, Bálint Bernadett, Harangozó Boglárka, Mozga Anna, Reider-Misik Renáta, Szabó Martina Dalma

Diákok: Bálint Barna, Böröndi Bence m.v., Kovács Tamás, Laczkó Bálint e.h., Steenhuis Raul e.h., Szabó Sebestyén László m.v., Mezei Ábel

Dramaturg: NÉMETH NIKOLETT

Díszlettervező: SCHNÁBEL ZITA

Jelmeztervező: PETŐ KATA

Koreográfus: KONDÁKOR AJSA PANKA

Koreográfus asszisztens: BARI ISTVÁN

Zene: URBÁN KRISTÓF

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, VARGA MIKLÓS

Súgó: SZARVAS ÉVA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: ifj. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Fotó: Vígszínház – Dömölky Dániel

A magyar költészet napját minden évben különleges műsorral ünnepli a Vígszínház társulata. 2025. április 6-án József Attila, Szabó Lőrinc, Nagy László és Petri György verseit hallgathatjuk meg  Balázsovits Edit, Bölkény Balázs, Csapó Attila, Ertl Zsombor, Fesztbaum Béla, Gados Béla, Gyöngyösi Zoltán, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Hirtling István, Horváth Szabolcs, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Karácsonyi Zoltán, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Petrik Andrea, Presser Gábor, Radnay Csilla, Rudolf Péter, Seress Zoltán, Szántó Balázs, Szilágyi Csenge, Tar Renáta, Telekes Péter, Varga-Járó Sára, ifj. Vidnyánszky Attila, Waskovics Andrea, Wunderlich József és Zoltán Áron előadásában. Az ünnepi műsort április 11-én, a magyar költészet napján mindenki számára elérhetővé teszik a Vígszínház online felületein.

„Furcsa ez a mi egymáshoz kötöttségünk! Mindketten úgy szeretjük a kötetlenséget, a szabadságot, olyan ez a házasság, mint egy örök véd- és dacszövetség.” 2025. április 11-én lesz Márai Sándor születésének 125. évfordulója. Ebből az alkalomból a közönség délelőtt 11 órától felolvasószínházi keretek között ismerheti meg Márai Ilona – Lola naplójának részleteit a Víg Szalonban. Lola naplója és Márai naplóbejegyzései egymásra felelnek ezen a különleges, maratoni színházi eseményen, ahol Hegedűs D. Géza és Takáts Andrea felolvasásán keresztül a Márai házaspár emigrációjának 31 évét, az 1948 és 1979 közötti időszakot követhetjük nyomon. Máraiék örökbefogadott kisfiukkal, a hétéves Janikával együtt 1948 augusztusában hagyták el végleg Magyarországot. Lola ekkor kezdett bele naplófeljegyzéseibe, és az írást – kisebb-nagyobb kihagyásokkal 31 éven át – szinte minden nap folytatta.

„Azt a személyességet és szabadságot kerestük, ami a meghatározó versélmények során születik meg bennünk. Így találtunk rá erre a játékos formára. Az a sérülékeny nyitottság és izgalom, amit akkor érzünk, amikor a saját versmegzenésítésünket az életben először játsszuk el másoknak, sokkal közelebb visz minket egymáshoz, a közönséghez és a választott vershez is” – emeli ki Zoltán Áron a Versmegzenésítés Challenge házigazdája. A Víg Szalon új, költészet témájú sorozata április 25-én indul. A havonta egy alkalommal megrendezett kulturális showműsorban három dalszerző-előadóművész méri össze tehetségét.  A fellépőknek egy hónapjuk van arra, hogy megzenésítsék azt a verset, amelyet a közönség választ ki szavazás útján, a Vígszínház közösségi felületein. Hogy mire jutottak a verssel, az az est folyamán derül ki, ahol egymás számára is első alkalommal mutatják be a feldolgozásukat. Az első alkalmon Szélinger Anna, CéAnne dalszerző-énekes és Horváth Szabolcs színművész, május 23-án pedig Cseri Hanna dalszerző-énekes és Fesztbaum Béla színművész lesznek Zoltán Áron vendégei.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.