A főváros és környékének légszennyezettsége már évtizedek óta drámainak mondható: évente mintegy 3000 ember korai halálát és több mint 300 000 megbetegedést okoz.

A Kúria 2021. januári ítéletében kimondta, hogy a levegőminőségi tervek készítése pusztán egy igazgatási feladat, amely nem minősül olyan közigazgatási cselekménynek, amely ellen bírósági jogorvoslattal lehet élni. A Levegő Munkacsoport így elvesztette azt a pert, amelyet a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló terv felülvizsgálata iránt indított. A hazai jogszabályi keretek ilyen szűk értelmezése a Levegő Munkacsoport szerint gyakorlatilag megtiltja a lakosság hozzáférését az igazságszolgáltatáshoz ezen a téren és ennek következtében jelentősen csökkenti a tervek hatékonyságát A Kúria döntése ráadásul jogsértő is, hiszen az uniós és nemzetközi jogszabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat egyértelműen arra utal, hogy a levegőminőségi terveket a civil szervezetek bíróság előtt megtámadhatják, ha azokat elégtelennek találják.

A strasbourgi bíróságnak írt beadványában a Levegő Munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa keleti felén – így Magyarországon is – sajnos sokszor akadályozzák azt, hogy civil szervezetek, illetve a lakosság jogi úton szerezzen érvényt az egészséges levegőhöz való jogának.

„A célunk, hogy a levegőminőségi terv olyan intézkedéseket írjon elő és kérjen számon, amelyeknek a megvalósítása rövid idő alatt javítja a levegőminőséget és ezzel elősegíti egészséges környezethez való jogunk érvényesülését. Sajnos a Budapestre és környékére készített jelenlegi terv nem felel meg ennek az elvárásnak, ezért szükséges, hogy a bíróságok érdemben felülvizsgálhassák. Álláspontunk szerint a Kúria ezzel ellentétes értelmezése és a hazai jogi keretek sértik az Európai Emberi Jogi Egyezmény által biztosított jogot a tisztességes tárgyaláshoz, illetve hatékony jogorvoslathoz” – fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A civil szervezet 2018 áprilisában részletes indoklással kérte a környezetvédelmi hatóságot a levegőminőségi terv felülvizsgálatára, majd a kérelme elutasítását követően az illetékes hazai bírósághoz nyújtott be keresetet.