A humor és a szakmaiság egyszerre jelent meg kampányaikban. Az utolsó betétdíjas (újratölthető) Törley pezsgős üveg „temetése”, és a „banyatank futam” az előbbi kategóriába tartozik. Míg az első jelentős, országos akció, a Tájsebészet az illegális hulladéklerakás felszámolását tűzte ki célul. A Nulla Hulladék 10 lépés program gyakorlati útmutatóként segíti a lakosságot a hulladékcsökkentésben. Továbbá olyan zöld jeles napok is a nevükhöz fűződnek, mint az Újrapapír Napja (március 1.) vagy a Komposztálás Ünnepnapja (október 10.).

Az elmúlt harminc évben segítették és formálták az országban folyó szakmai munkát. Részt vettek országos szintű bizottsági munkákban, hozzájárultak a jogszabályi környezet alakításához. Konferenciákat szerveztek, szakanyagokat, tanulmányokat írtak, melyeket bárki letölthet, és állásfoglalásokat tettünk közzé olyan témákban, mint a biohulladék, a hatékony betétdíjas rendszerek vagy a biológiailag lebomló műanyagok.

Zöld óvodák és iskolák

„Mindig is úgy hittük, hogy az együttműködés és a szemléletformálás sokat segít abban, hogy a hulladékszegény termelés és fogyasztás mindennapi gyakorlattá váljon. Tudásmegosztással, tanácsadással, pályázati projektekkel támogatjuk a társadalom zöldebbé válását. Szervezésünkben indult útjára a Nulla Hulladék Hálózat (NuHu), és nagyon büszkék vagyunk az Ökoiskola és Zöld Óvoda hálózat bővítésére. Aktív tagjai vagyunk a Zöld Civil Együttműködésnek, 2024-ben Zöld Országos Találkozót szerveztünk” – írják.

Segítik a cégek zöldebbé válását

A Humusz Szövetség 2011 óta társadalmi vállalkozásként cégeket segít a fenntarthatóbb működés elérésében. Vállalatoknak szerveznek képzéseket, előadásokat, csapatépítő programokat, segítve őket a zöldebb üzleti modellek kialakításában.

Tovább a zöldebb mindennapokért

„A követőinknek és támogatóinknak köszönhetően idén is folytatjuk munkánkat: Az év legfontosabb programjai közé tartozik a Kukadiéta kampány elindítása, amely edukációs anyagokkal segíti a lakosságot, valamint a Kukabúvár magazin jubileumi kiadása a Föld Napjára időzítve. Szeptemberben Giliszta Fesztivált, októberben pedig Országos Komposztünnepet tartunk, továbbá új, interaktív játékokat fejlesztünk a tanösvényünkhöz, valamint akkreditált pedagógusképzéseket és komposztmester-tréningeket szervezünk.

Hálásak vagyunk minden támogatónknak, önkéntesünknek és munkatársunknak, akik hozzájárultak a szervezet harmincéves sikertörténetéhez! Egy biztos: továbbra is a „Teljes élet – nulla hulladék” szlogen és értékrend jegyében folytatjuk a munkánkat.”

A Humusz Szövetség munkáját többféleképpen is lehet támogatni, melyről holnapjukon lehet tájékozódni.

„A hamis zöld vállalati kommunikációt jobban kellene büntetni– ez nemcsak jogi, de közgazdasági szempontból is észszerű lenne. A vállalatok számára nagy a kísértés, hiszen zölden kommunikálni könnyű és olcsóbb, mint valóban zölden cselekedni, innoválni, a piac viszont díjazza a zöldnek látszó cégeket” – fogalmazott online szakmai előadásában Berlinger Edina, a Corvinus egyetemi tanára, a University of Luxembourg kutatója, a fenntartható pénzügyek szakértője. A Magyar Közgazdasági Társaság „Tényleg zöld? Friss kutatási eredmények a zöldmosásról” címmel május 8-án megtartott rendezvényén a környezeti visszaélések egy speciális esete állt a középpontban.

Az előadó elöljáróban kitért arra, hogy jelenleg nincs általánosan elfogadott jogi definíció a zöldmosásra, így nehezebb is küzdeni ellene. Annyit jelent, hogy egy vállalat magáról, tevékenységéről, termékéről a kommunikáció segítségével olyan hamis benyomást kelt, mintha valóban zöld lenne, ez pedig károsítja a fogyasztókat, a befektetőket és végső soron az egész társadalmat. Minél nagyobb a különbség a vállalat tényleges tevékenysége és aközött, amilyennek bemutatja magát, annál inkább lehet zöldmosásnak nevezni a jelenséget.

A vállalati kontrolling és a környezettudatos fogyasztó is tehet a zöldmosás ellen

Berlinger ismertette Bihary Zsolt, Dömötör Barbara, Keresztúri Judit Lilla, Lublóy Ágnes, Márkus Martin és Neszveda Gábor társszerzőkkel közös kutatásaikat. Ezek egyikében több mint 1200 vállalatot vizsgáltak 23 fejlett országból 2008 és 2020 között. Az eredmények szerint a cégek 7 százaléka vett már részt zöldmosásban legalább egyszer. Ez az arány az energiaszektorban 40 százalék, a közüzemeknél 28 százalék, az energiaigényes iparágakban – például a vegy- és az építőanyagiparban – 10 százalék. Az energiaszektor kiemelt szerepének oka, hogy hamar kiderül, ha szennyezik a környezetet, mivel ezek nagy cégek, amiket rendkívüli médiafigyelem övez. Nagyon tőkeigényes is a szektor, ezért a cégek próbálnak mindent megtenni, hogy forráshoz jussanak.

Egy másik kutatásuk szerint azokra a vállalatokra jellemző a zöldmosás, amelyek nagyobb méretűek, nagy a profitjuk – az eszközarányos megtérülésük –, kevesebb a független tag a felügyelőbizottságaikban, kevésbé likvid a tőzsdei kereskedés a részvényeikkel, és olyan országban működnek, ahol a fogyasztók kevésbé környezettudatosak. A zöldmosás ellen hat viszont, ha erős a cég belső ellenőrzési rendszere, ezért a monitoringnak nagy a szerepe.

Egyáltalán miért kezdenek bele a zöldmosásba a cégek? Három szempontot említett az előadó: megvan rá a lehetőség, hiszen engedi a szabályozás, megvan erre a motiváció, mert extraprofithoz lehet vele jutni, emellett szerepe van az önbecsapásnak is, az „ezzel csak jót csinálok, különben is, mások is ezt teszik” gondolkodásmódnak. A zöld kommunikáció költsége mindenesetre alacsonyabb, mint a valódi zöld innováció megvalósítása. Az előadó szerint a zöldmosásesetek azonosításában a mesterséges intelligenciának egyre nagyobb szerepe lesz.

Világszerte évi 5-7 százalékkal nő a környezeti bűnözés

Berlinger Edina elmondta, a globális bűncselekmények között a 4. helyen áll a környezeti bűncselekmények kategóriája (ez alatt a szennyezéseket és a biodiverzitás súlyos sérüléseit kell érteni). Ez a bűnözési forma évente 5-7 százalékkal növekszik, és közvetlenül a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem után következik. 2024-ben új uniós irányelv született erről. A kapcsolódó szankciók jelentős büntetési tételmaximumokat jelentenek: 10 év börtön, az árbevétel 5 százaléka vagy 40 millió euró. Súlyosbító körülménynek számít például, ha az esemény következtében meghal valaki vagy komolyan megsérül, ha a vállalat dokumentumai a témában megtévesztőek, ha a környezetszennyezés visszatérő jellemzője a vállalatnak, vagy ha a cég hasznot húzott a környezeti bűncselekményből. A szakember emlékeztette hallgatóságát a British Petrol (BP) 2010-es Mexikó-öbölbeli olajkatasztrófájára, amelynek tanulsága, hogy a cég zöldre mosó reklámmal csökkenteni tudta a fogyasztói bojkott okozta nagyobb bevételkiesést.

Berlinger szerint jogi és közigazgatási szempontból is az lenne a logikus, hogy ha a káresemény előtt a cég zöldebbnek mutatta magát, mint amilyen valójában, akkor legyen súlyosabb a büntetése. Hasonlóképpen pedig, ha támogatni akarjuk a zöld befektetéseket, akkor nemcsak kedvezményt kellene adni az erre vállalkozó cégeknek, de a büntetési tételt is arányosan növelni kell, ha a zöldítés mégsem valósul meg.

Az ESG-értékelések mögé is be kell nézni

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az ESG (Environmental, Social, Governance)-jelenséget is lehet zöldmosásra használni, amikor a vállalatok a környezeti, társadalmi és irányítási kockázataikról és lehetőségeikről adnak számot. Jó példa erre a Credit Suisse esete, ahol botrányok sorozata követte egymást, de a bank az ESG-jelentéseiben közben próbálta magyarázni a bizonyítványát a részvényeseknek. És mivel jelentősen különböznek az ESG-jelentéseket értékelő módszerek, előfordult, hogy a bank egyszerre kapott legkiválóbb ESG-minősítést az egyik értékelő nemzetközi szervezet szerint és legkockázatosabb kategóriát egy másiktól. Mindenesetre a kutatások szerint egy szórásnyival jobb ESG-minősítés a károk súlyosságát 50-60 százalékkal csökkenti. Ugyanakkor az USA több államában már átment valamiféle anti ESG-törvény, ami azt jelenti, hogy ne lehessen ESG-alapon befektetni, mert megtévesztő lehet, illetve értéket rombol.

A szakember felvázolta annak az elméleti keretét is, egyáltalán miért létezhet egymás mellett a zöld, a zöldre mosó és a barnára mosó (azaz zöld tevékenységet folytató, de azt nem kommunikáló) és az őszinte barna (környezetkárosító és ezt nem tagadó) cégek csoportja. Ebben a befektetők és a cégek közötti egyenlőtlen tudás és az ebből következő kontraszelekció, valamint az erkölcsi kockázat is szerepet játszik. Előbbi lényege, hogy a kedvezményes zöldhitelt kínáló befektetők sokszor nem tudják, mennyire térül meg a hitelezett cégnek a tervezett zöld projekt és egyáltalán mennyire akarja ezt a cég megcsinálni. Utóbbi abban áll, hogy a hitel birtokában tényleg megvalósítják-e a zöld projektet, bekövetkeznek-e a pozitív külső hatások, vagy ehelyett mást csinálnak és csak felcímkézik környezetvédelmi beruházásként – írják.

Photo by Appolinary Kalashnikova on Unsplash

A hazai civil szektoron belül a zöld szervezetek már több, mint három évtizedes közös múltra tekintenek vissza. Az közös gondolkozás és cselekvés tehát nem újkeletű Magyarországon.  A szakmai és emberi kapcsolatok megerősítése, a közös előrehaladás, tudásmegosztás viszont egy olyan feladat, amit fontosnak éreznek fejleszteni a civil közösségek, és ezért minden évben megrendezik a több száz résztvevős Országos Találkozót. A Zöld Civil Együttműködésnek mára már több, mint 70 szervezet a tagja, és május nyolcadikáig bárki csatlakozhat hozzá a Zöld Civil honlapján – írja közleményében a Humusz Szövetség.

Civilek = zöld átállás

A civileknél olyan képességek és tudás halmozódott fel, amivel elérhetővé válik a zöld átállás – és ezt a tudást nem félnek megmutatni. Azon fáradoznak, hogy az állam által magára hagyott vagy szakmailag nem jól kezelt ügyek se vesszenek feledésbe. Céljuk, hogy az erőforrások elpazarlása helyett, azok megőrzése kerüljön életünk középpontjába, hogy megszűnjenek a nem fenntartható szokások és gyakorlatok. Víziójuk egy olyan társadalom, ahol az egyének és közösségek a természettel összhangban élnek. Ezekhez a célokhoz pedig leginkább a közösségeken keresztül történő példamutatást, szemléletformálást és érdekérvényesítést tartják járható útnak – írják.

A civil szervezetek pedig kinyújtott karral hívják és várják azokat a partnereket, akik szintén tenni szeretnének a változásért. Legyenek ők akár magánszemélyek, közösségek, vállalati vagy kormányzati szereplők.

Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozója

A 33. Zöld Országos Találkozót 2024. május 24-26 között rendezzük meg Nagykovácsiban, a Teleki–Tisza-kastélyban és a körülötte elterülő impozáns természeti környezetben. A háromnapos program során szakmai fórumok, fejlesztő workshopok és közösségi programok, aktivitások is helyet kaptak – hívja fel a figyelmet sajtóanyaguk.

A pénteki konferencia fő üzenete az együttműködés és a meglévő jó gyakorlatok bemutatása. Szó esik majd a klímabarát településfejlesztésről, éghajlatvédelmi mintaprojekteken keresztül. Ismeretbővítő kerekasztal beszélgetés lesz az ESG szabályozás várható hatásairól, bemutatkoznak vállalti és civil együttműködések.

Szombaton 12 szakmai szekcióbeszélgetés témái között találunk teremtésvédelmi programot, vízvédelemmel, klímavédelemmel, városi zöld megoldásokkal, oktatási jó gyakorlatokkal foglalkozó témákat, valamint olyan aktuális ügyeket is, mint például az akkumulátorgyárak körüli problémakör feltárása. A szekciók több szakértő szervezet együttműködésében valósulnak meg, ezzel is erősítve a kapcsolatokat és a szakmai szempontok megismerését.

Szakmai és szórakoztató programok környezetvédelmi témában

A Zöld Országos Találkozó a szellemi műhelyeken túl kikapcsolódást, feltöltekezést is kínál a résztvevőknek: társasjáték-est, tábortűz mellett lesz még közösségi színház, Litkai Gergely és Szabó Balázs Máté közös standup fellépése, koncert, kirándulások, részvételi séta is. A hétvége zárásaként pedig a Zöld Civil Díj átadására is sor kerül.

 „A szakmai és közösségi program összeállításakor célunk volt, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a Zöld OT-ra. Nagyon örülünk, ha Nagykovácsi és környékének lakói szintén ellátogatnak a szombati Zöld Forgatagra. Szeretnénk, ha minden résztvevő élményekkel, és újabb motivációval gazdagodna, hiszen a fenntartható életmód sokszor nem éppen sétagalopp a mai fogyasztói világban” – mondta el Merza Péter, a főszervező Humusz Szövetség alelnöke.

Ha valakit a szakmai programok kevésbé fognak meg, de szívesen találkozna a szervezetek programjaival, azok számára a Zöld Forgatag programot kínálják a zöld civilek és partnereik. Ez a majális szerű vásár program bárki számára ingyenesen (és regisztráció nélkül) látogatható május 25-én szombaton, 14.00-18.30 óra között a Teleki–Tisza-kastély parkjában – írják.

Anne Hidalgo főpolgármester hét eleji sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a közbeszerzési pályázat utolsó fordulójába jutott négy építésziroda közül az önkormányzat által megbízott zsűri a párizsi egyházkerülettel és a Notre-Dame-ért felelős állami intézménnyel közösen a belga építészirodát bízta meg a székesegyház környékének átalakításával.

A tervek alapján a Notre-Dame mentén fákkal övezett hosszú árnyékos sétányokat alakítanak ki, ahol a látogatók a nagy melegben is kellemes körülmények között tekinthetik majd meg az építményt. A templom előtti, jelenleg lebetonozott téren pedig fákkal övezet füves terület lesz. Mindennek köszönhetően a homlokzat és az üvegablakok jobban ki fognak emelkedni a környezetből. A templom mögötti területen, ahol jelenleg bokrok és kordonok veszik körbe a székesegyházat a Szajna irányában, egy füves játszótér lesz, ahonnan a gótikus épület támpilléreire és az üvegablakokra a korábbiaknál jobban rá lehet majd látni.

https://www.youtube.com/watch?v=ZZL1_Xffko0

Az átalakítás egyik célja a zöld felületek növelése „mikroklímák” kialakításával a templom körül, a klímaváltozás és az egyre gyakoribb kánikulák kivédésére. A látogatók hűsítésére vizes részeket is kialakítanak a parkosítás során. Az esővizet a katedrális tetejéről a templom alagsorába vezetik, ahonnan a füvesített lejtőkön a parkba párologtatják, így a felszínen 10 Celsius-fokkal csökkenhet a hőmérséklet. „Elképzelésünk szerint a nagyon urbanisztikus formákat klimatikus formákká alakítjuk át” – mondta a bemutatón Bas Smets. „Egész Párizs számára fontos dolgot valósítunk meg. Bebizonyítjuk, hogy a város többi része is adaptálható” – tette hozzá.

A Notre-Dame körül összességében 36 százalékkal fog nőni a zöldfelületek területe több mint 130 fa ültetésével, de a tervek szerint egyik sem fogja elvenni azt a kilátást, amelyet a Szajnát átszelő hidak kínálnak a templomra.
A jelenleg kihasználatlan 3 ezer négyzetméteres földalatti parkolót fogadóközponttá alakítják át a látogatók számára, ahol csomagmegőrző, kávéház, könyvesbolt is nyílik. Innen lesz megközelíthető a Notre-Dame régészeti kriptája, és lesz egy kijárat a Szajna irányába is.

A beruházás 50 millió eurós költségeit teljes egészében a párizsi önkormányzat állja. Az átalakítás 2027-re készül el teljesen, de a parkosított részt már 2024 második felében igénybe vehetik a látogatók, ugyanakkor, amikor befejeződik a templomnak a 2019-es tűzvészt követő helyreállítása.

A székesegyházban 2019. április 15-én csaptak fel a lángok, elpusztítva a tetőzetet és a huszártornyot. Emmanuel Macron elnök akkor ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül helyreállítják, de ezt a határidőt több hátráltató tényező, köztük az elhúzódó ólommentesítés és a pandémia okozta leállások miatt valószínűleg nem tudják tartani.

A tűzvészt megelőzően évente csaknem 12 millióan keresték fel a Notre-Dame-ot, ahol 2400 misét és 150 koncertet tartottak minden évben – írja az MTI.

Fotó: brusselstimes.com

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) azokat az innovatív megoldásokat keresi, amelyek hozzájárulnak Budapest élhetőbbé, zöldebbé és fenntarthatóbbá tételéhez. Egy ötletverseny során választották ki azokat a vállalkozásokat, amelyek a főváros által üzemeltetett cégekkel partnerségben megvalósíthatják egyedi, innovatív ötleteiket, amik a mindennapok során felmerülő kihívásokra jelentenek valós, környezetbarát megoldást. Az együttműködés során nemcsak a város járhat jól, hanem a kiválasztott csapatok is, akik közül négyen is a Start it @K&H inkubátor mentoráljai.  A program keretében a BVK lehetőséget biztosított a verseny 12 kiemelt projektgazdájának, hogy bemutathassák megoldásaikat a városháza és a budapesti közműcégek döntéshozóinak, illetve iroda- és termesztő helyiséget is felajánlott számukra.

Az elektromos buszok vezérlésén dolgozhatnak

A Volteum innovációjának köszönhetően gyorsan és egyszerűen modellezhető az elektromos autóbuszok várható fogyasztása és a töltöttsége, már az út tényleges megtétele előtt. Így képesek optimalizálni az elektromos buszok városi közlekedését és segítenek elkerülni azok menet közbeni lemerülését. A startup fel tudja mérni, hogy a fővárosban mely vonalak alkalmasak az elektromos autóbuszokkal való közlekedésre, ez pedig az első lépés lehet a még inkább környezetbarát Budapest irányába.

Harcolnak az ételpazarlás ellen

A Munch az ételpazarlás összetett problémájára nyújt megoldást: lehetővé teszi, hogy a vendéglátóhelyek a nap végén kedvezményesen adják el a megmaradt ételeiket. A Munch platformjának használatával mindenki nyer: amellett, hogy hozzájárul a kidobott, de még fogyasztható ételek mennyiségének csökkentéséhez, a vendéglátóhelyek plusz bevételre tesznek szert, a vásárlók pedig szinte féláron jutnak hozzá a harapnivalókhoz. A csapat tanácsadással segítheti a fővárost abban, hogy további fontos lépések történjenek a környezetszennyezés és az ételpazarlás nagyobb léptékű mérséklése érdekében.

Alternatívát nyújtanak a rövid ellátású élelmiszer-hálózat fejlesztésére

A Bedrock.farm fejlesztése a mezőgazdaság egyik jelentős kihívására, az egyre nagyobb mértékben csökkenő termőföldek problémájára kínál megoldást. Olyan környezetbarát és automatizált, vertikális növénytermesztési rendszert hoztak ugyanis létre, amelynek segítségével az időjárási körülményektől és szezontól függetlenül magas minőségű zöldségeket képesek ellátni az éttermeket, üzleteket és egyéb kereskedelmi egységeket. A csapat a budapesti rövid ellátású élelmiszer-hálózat fejlesztéséhez járulhat hozzá.

A díjazottak között van még továbbá a Kruz Bike, kerékpárflotta szolgáltatást nyújtó startup is, akik a fővárosi kerékpáros közlekedést fogják fejleszteni és népszerűsíteni.

A sikereket elért csapatoknak, a városfejlesztési programban való részvétel mellett a Start it @K&H új, ígéretes startupjainak felkészítésében, edukálásában is meghatározó szerep jut – a közös munka során így ők maguk is inspirációt meríthetnek az előttük álló feladatok ellátásához. „A Start it @K&H inkubátor csapatainak kiválasztásánál idén is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a társadalmunk és a környezetünk jövőjét szem előtt tartó csapatok is kerüljenek a 6 hónapos fejlesztő programba. A korábbi időszakban érkezett rekord számú jelentkezés azt igazolja, hogy a startup közösségben is egyre ütősebb párost alkotnak az egyszerre innovatív és fenntarthatósági ötletek” – mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a jelentkezési időszak indulása kapcsán.

További részletek itt.

Fotó: Headway/unsplash.com

Mit tehetek önálló polgárként az éghajlatváltozás ellen? Mennyit számít az én környezettudatos hozzáállásom?

Ezeken a kérdéseken már valószínűleg mindenki gondolkodott. A válaszokat többek között egy uniós program adhatja meg: ha csatlakozunk az európai éghajlati paktum kezdeményezéséhez, akkor a „Count us in!” felületén keresztül konkrét vállalásokat tehetünk, amelyeknek köszönhetően nyomon követhetjük, milyen hatással vagyunk a bolygó egészségére, miközben a világ egyik legnagyobb környezettudatos kezdeményezésnek részévé válunk. A kezdeményezésben olyan hírességek is részt vesznek, mint Nico Rosberg, korábbi Forma-1-es világbajnok autóversenyző vagy Dia Mirza, közel ötmillió Instagram követővel rendelkező indiai sztármodell.

Kerekasztal beszélgetés az Európa Pontban – fókuszban a fenntartható közlekedés

A kezdeményezés az ún. európai éghajlati paktum égisze alatt valósul meg, amelyet az egyén és a közösségek környezettudatos tevékenységének ösztönzése céljából hívott életre az Európai Bizottság. A paktummal kapcsolatban kaphatnak inspirációt, tájékoztatást és útmutatást az érdeklődők az Európa Pontban tartott kerekasztal-beszélgetésen. A beszélgetés fókusztémája a zöld közlekedés lesz.

Az esemény programja:

Tomaj Zsófia, fenntartható fejlődési szakértő moderátor mellett Kerényi László Sándor, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) stratégiai tervezés igazgatója, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, Buday Bence, a SHARE NOW ügyvezető igazgatója, valamint Csapó Balázs, a Servo Movement Kft. alapítója osztja meg gondolatait a fenntartható mobilitásról. Körüljárják, mennyire megfizethetők és elérhetők mindenki számára a különböző fenntartható opciók a piacon. A rendezvényt a helyszínen és online is követhetik érdeklődők.

További információ és regisztráció ezen a linken.

A zöld közlekedés már nem a jövő, hanem a jelenünk. Sokszor nem is gondolunk rá, milyen aprónak tűnő, mégis jelentős lépéseket tehetünk a fenntarthatóság érdekében. Például, ha az egyik nap úgy döntünk, hogy nem a dugóban araszolunk kocsival, hanem például vonatozunk, máris zöld módon közlekedtünk. Az egyéni kis lépések összeadódva nagy mértékben hozzájárulnak bolygónk egészségéhez.

Hogy lehet csatlakozni?

Európa-szerte már számos polgár, vállalat és szervezet kötelezte el magát a paktum mellett. Amennyiben te is kész vagy vállalást tenni a zöldebb jövő érdekében, látogass el a „Count us in!” oldalára és tedd meg az első fogadalmad!

Fotó: Andrew Coelho / Unsplash

A Vodafone évek óta elkötelezett támogatója a fenntarthatóságnak és bolygónk védelmének, az elmúlt években számos kezdeményezést indítottak ennek érdekében mind csoport, mind helyi szinten. Az egyik legjelentősebb eredmény ezek közül, hogy a szolgáltató június vége óta európai működésének energiaellátását 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi – beleértve a mobil, illetve vezetékes hálózatok, az adatközpontok, a kiskereskedelmi egységek, valamint az irodák energiaigényét. Mindezt az európai leányvállalatok közül a Vodafone Magyarország teljesítette elsőként 2020 októberében.

A Vodafone Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy helyi szinten is minden lehetséges módon támogassa a fenntarthatósági célokat, törekvéseket és ezeket az ügyfelek mellett a kollégákra is kiterjesszék. Ennek részeként a vállalat elköteleződött aziránt, hogy a következő időszakban a teljes, összesen több mint 400 autóból álló hazai gépjárműflottáját környezettudatos autókra cseréli, melynek első lépéseként 106 db plug-in hibriddel bővül a flotta. A most átadott ŠKODA Octavia IV plug-in hybrideket a Porsche Hungaria-tól vették át a Vodafone munkatársai, és a 106 db Skoda Octavia IV-n túl további 60 környezettudatos gépjármű, köztük plug-in hibridek és tisztán elektromos autók érkeznek a következő év elejéig a Vodafone flottájába. A Vodafone Magyarország lokális vállalása, hogy 2025-re a teljes gépjárműflottáját környezettudatos járművekre cseréli.

„Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy nagyvállalatként olyan munkakörnyezetet teremtsünk, melyben munkatársaink környezettudatosan végezhetik napi feladatukat. Ennek példája a most épülő új székházunk is, melynek tervezése során elsőszámú szempont volt a fenntartható működtetés; továbbá a fenntartható munkavégzés lehetőségének biztosítása érdekében cseréljük most le a céges autóinkat is környezettudatosabb modellekre. Azonban azt is tudjuk, hogy egy vállalat felelőssége nem csak abban áll, hogy biztosítsa a környezetbarát munkakörnyezetet. Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy folyamatos érzékenyítéssel és edukációval felkészítsük munkatársainkat ennek az új munkakörnyezetnek, jelen esetben a flottánkba érkező új típusú autóknak a hatékony és rutinszerű használatára. – tette hozzá Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A korábbi zöld intézkedésekkel, valamint a mostani gépjárműflotta cseréjével a szolgáltató hatalmas lépést tesz a vállalatcsoport 2030-as globális vállalásának irányába, miszerint a cég karbonlábnyomát nettó nullára csökkentik, és ezt 2040-ig a teljes beszállítói- és partnerhálózatára is kiterjesztik.

„A Volkswagen-csoport és így a Porsche Hungaria is kulcsszerepet kíván játszani az elektromobilitáshoz kapcsolódó átalakulás előmozdításában, miközben autógyártóból vezető globális, szoftvervezérelt mobilitási szolgáltatóvá válunk. Ugyanakkor büszkék vagyunk arra, hogy vállalatunk nemcsak részese, hanem zászlóvivője annak a folyamatnak, amely újradefiniálja a mobilitást, miközben klímasemlegesen és felelősségteljesen működik. Ezen az úton – a zéró kibocsátás felé – nem egyedül megyünk, hiszen az olyan vállalatok, mint a Vodafone Magyarország is ugyanezen az úton jár. A mai esemény pedig erről szól, mindenki tesz valamit: a most átadásra kerülő ŠKODA Octaviak, a plug-in hibrid technológiájuk miatt gazdaságosabb és környezetbarátabb autózást tesznek lehetővé, így a Vodafone Magyarország ezzel is közelebb kerül karbonlábnyomának nettó nullára csökkentéséhez.” – mondta Németh Balázs, a Porsche Hungaria ügyvezetője.

„Az ALD Automotive küldetése fenntartható mobilitási szolgáltatóként az, hogy egyszerűvé és hozzáférhetővé tegye az elektromos mobilitásra való áttérést. A környezetbarát hajtásláncok széleskörű alkalmazásával, a mobilitási megoldások vezetőjeként felelősségünk, hogy támogassuk ügyfeleinket járműflottájuk kibocsátási profiljának jelentős javításában, mind az éghajlatváltozás, mind a levegőminőség szempontjából. Az ALD Automotive készen áll arra, hogy kellően megalapozott döntésekhez segítse ügyfeleit és üzleti partnereit a számukra legmegfelelőbb erőátvitel-technológia kiválasztásakor, és társuk legyen flottájuk elektromos átállásában is, ezért nagy öröm számunkra, hogy a Vodafone flottakezelő partnereként részesei lehetünk annak a folyamatnak, melynek célja a Vodafone fenntartható gépjárműflottájának kialakítása. Őszintén hisszük, hogy a mobilitás jövője elektromos.” – mondta a bejelentés kapcsán Olena Tymofiyiva, az ALD Magyarország az ügyvezetője.

2011 óta alakulnak minden évben EnergiaKözösségek Magyarországon a GreenDependent Intézet szervezésében, 2013-tól az E.ON Csoport támogatásával. A program célja, hogy segítse a családok, háztartások, kisközösségek energiatudatos életmódját és népszerűsítse, terjessze a karbonszegény, zöldéletmódot. A kampány keretében minden év őszén elindított versennyel a szervezők arra mutatnak rá, hogy mindennapi gyakorlatunk, rutinunk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – tudunk megtakarítani. További fontos üzenet, hogy a klímabarát, zöldéletmód mindenki számára megvalósítható és az energiatudatos életmódváltás közösségben könnyebb.

Az elmúlt 5 évad során közel 140 közösség vett részt a programban az ország egész területéről, ami így mintegy 650 háztartáshoz és több mint 2200 emberhez jutott el. Mindemellett a GreenDependent a közösségek összefogására, koordinálására az elmúlt 5 évad során közel 150 önkéntes klímakoordinátort képzett és támogatott. A háztartások között többen már a kezdetek óta lelkes „energiaközösségezők”, de minden évben csatlakoztak „újoncok” is a programhoz, sőt korábbi „egyszerű” közösségi tagból is lett már koordinátor.

Az EnergiaKözösségek program célja: energiamegtakarítás úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken, sőt a résztvevők beszámolói alapján nő. Magyarországon az előállított energia végfelhasználása 32 százalékban a háztartásokban történik, így fontos szerepet kapnak a klímaváltozás hatásának mérséklésében is, mivel megtakarításuk nemcsak a költségek, hanem a családok szén-dioxid-kibocsátásának csökkenésében is megmutatkozik.

A közösségi-háztartási versenybe az ország egész területéről neveztek be közösségek családtagokból, barátokból, munkatársakból álló vagy éppen civil szervezetekben szerveződött csapatok. A verseny hat hónapja során az energiafogyasztás csökkentése mellett – amihez segítségül tippeket és útmutatást kaptak a GreenDependenttől – az energiaközösségük három kreatív feladat megoldására is vállalkoztak. Elsőként felmérték otthonuk energiahasználati adottságait és családjuk szokásait, ami alapján megtakarítási vállalásokat tettek a versenyre. Ezt követően öt héten át karbonböjtöt tartottak, ahol a különböző tematikákhoz – mint fűtés, konyha, fürdőszoba – tartozó feladatokat követve csökkentették energiafogyasztásukat és szén-dioxid-kibocsátásukat. A verseny végén értékelték vállalásaikat és posztert készítettek a vágyott zöldebb, energiatakarékosabb jövőről.

A záró rendezvényen a résztvevőket elsőként Pál Norbert, az E.ON Hungária Zrt. gazdasági igazgatója köszöntötte, kiemelve „Az EnergiaKözösségek megmutatják, miként lehet napi, kézzelfogható gyakorlattá tenni azokat az apró lépéseket, amik egy fenntartható jövőhöz vezetnek. Nem csak a csapattagok meríthetnek ötleteket, lelkesedést és inspirációt egymástól, de mindannyiunk számára megmutatják, miként lehet aprópénzre váltani a kezdetben talán nehezen megfogható közös célért, az élhető jövőért való tenni akarást.” A GreenDependent Intézet képviseletében Vadovics Edina üdvözölte a közösségeket, kiemelve, hogy a háztartások apróságnak tűnő változtatásának mekkora szerepe van a szén-dioxid-kibocsátás és a klímaváltozás mérséklésében.

A legjobban szereplő és legtöbb energiát megtakarító közösségek összegezték azokat a tippeket, praktikákat, amelyek a leghasznosabbak voltak számukra a verseny során, majd értékes nyereményeket vehettek át, amelyek tovább segítenek nekik a klímabarát, zöldéletmód megvalósításában. A rendezvényen kiállítottak a közösségek által készített zöldebb, energiatakarékosabb jövőt bemutató posztereket is.

Az idei verseny végeredménye nagyon szoros volt, az első helyezést a Kék páfrány energiaközösség szerezte meg 11,8 százalékos megtakarítással, második lett a TellVillamos csapata 9,9 százalékkal, harmadik pedig az ergo19 csapata 9 százalékkal.

A Kék páfrány közösség elsősorban a fűtés hőfokának fokozatos csökkentésére koncentrált, meleg pokrócokkal, pulóverekkel védekeztek a hideg ellen. Beszámolójukban kiemelték még a használaton kívüli elektromos berendezések kikapcsolását, időkapcsolóval történő szabályozását; illetve a fürdés helyetti „3 perces zuhanyzás” bevezetését. A TellVillamos közösség legfontosabb fogyasztáscsökkentő tippje a tv- és internetmentes esték, illetve autómentes napok tartása, az ergo19 csapat pedig a nagy fogyasztók használatának csökkentésére való koncentrálást emelte ki beszámolójában.

A közösségek beszámolói után inspiráló előadásokat hallgathattak meg a résztvevők az energia-önellátásról és közösségi energiáról, így ötleteket kaphattak a verseny utáni zöldtörekvésekhez.

Nem maradt el az ünnepi EnergiaKözösségek torták elfogyasztása sem, amely alatt kötetlenül beszélgethettek arról, ki hogyan folytatja a munkát az EnergiaKözösségek után.

A szervezők a verseny lebonyolítása során arra is ügyeltek, hogy annak környezeti hatása, azaz „programlábnyoma” minél kisebb legyen. Ennek érdekében minden kapcsolódó képzés, rendezvény szervezésekor figyeltek arra, hogy az klímabarát és zöld legyen. Emellett kiszámolták a programok karbonlábnyomát is, amit idén is a résztvevő közösségek közt szétosztott 110 őshonos gyümölcsfa ültetésével semlegesítenek. Ezzel nem csupán kompenzálják a kibocsátást, de védik a biodiverzitást és helyi élelmiszer-termelési lehetőséget teremtenek. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló Zala megyei Tündérkertből származnak.

A verseny zsűrielnöke prof. dr. Diana Ürge-Vorsatz Nobel-díjas klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora, kiemelten fontosnak tartja a nagyvállalatok fenntarthatósági vállalásait. „Sok nagyvállalat nagyon komolyan veszi a klímalábnyomát, de ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljait elérjük, mindenkinek sokkal magasabb sebességbe kell kapcsolnia. A 21. század megoldásait sokszor a 21. század fiataljai látják meg legjobban, néha a régi, eltemetettnek tűnő megoldásokat is ők merik újra felfedezni. A HEINEKEN Dobd a C-t kezdeményezése abban is különleges, hogy azzal a fiatal generációval dolgozza ki közösen a radikális megoldásokat, akik még nem tudják befolyásolni a döntéshozatalt. A fiatalok számára is kitűnő lehetőség, hogy diákok ötletelésének eredményét esetleg megvalósítva látják, és huszonévesen megtapasztalhatják, hogy munkájuk gyümölcseként a világ élhetőbb, tisztább és egészségesebb lett” – mondta a döntő kapcsán a szakember.

A nevezett csapatok többségénél a logisztikai és csomagolási szemléletváltás volt a fő irány, hiszen ezen a területen a leglátványosabb a vállalatok szén-dioxid- és hulladékkibocsátása. Igazán újító gondolat a döntőben a mikroalga-technológia gondolata volt. Egy komplex, több folyamatra kiterjedő pályamű- és egy szállítmányozási reform gondolata is a legjobbak közé jutott. Az újrapapírok használatával is foglalkozott a Dobd a C-t másik pályaműve, kiemelt problémaként vizsgálva, hogy milyen hatással lenne a HEINEKEN életére, ha az italok csomagolása teljesen újrahasznosítható papíranyagokra épülne.

„Kiemelkedő eredményeink mellett ez a verseny nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy a munkánkba bevonjuk a legkreatívabb és a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett korosztályt, az egyetemistákat. Fantasztikus prezentációkat hallottunk, átgondolt pályázatokat valóban újító ötleteket vezettek elő nekünk a fiatalok” – összegezte a verseny tapasztalatait Geert Swaanenburg, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója.

A sörgyártás még inkább környezetbaráttá tételének jegyében idén már második alkalommal hirdette meg a magyarországi felsőoktatási intézmények diákjainak a Dobd a C-t! elnevezésű versenyt a HEINEKEN Hungária. A kiírás célja, hogy a teljes cégcsoport nemzetközi irányelveivel összhangban álló fenntarthatósági stratégiát követve olyan megoldások, ötletek megvalósítását tűzhesse zászlajára a HEIENEKN, amelyek innovatív módon és hatékonyan képesek csökkenteni a sörgyártás szén-dioxid kibocsátását. Ezzel is közelebb kerülve a cég céljainak megvalósításához, miszerint 2020-ra a HEINEKEN legyen a világ legzöldebb sörgyártója.

A HEINEKEN Hungária egy liter sör előállításához jelenleg mindössze 3,3 liter vizet használ fel, amely 2008-hoz képest 23%-kal csökkent. A gyártásból fakadó szén-dioxid-kibocsátást 50 százalékkal csökkentette a cég 2008 óta, ez 4,3 kg szén-dioxid-egyenérték minden legyártott hektoliter sör után. A hűtésből fakadó kibocsátás pedig 57 százalékkal csökkent, többek között az újonnan vásárolt zöldhűtőknek köszönhetően – derül ki a Heineken Hungária frissen elkészített fenntarthatósági jelentéséből.

A döntőbe jutott csapatok ötleteit 2019. május 25-én mutatták be az egyetemi szaktekintélyekből és vállalati vezetőkből álló zsűritagok előtt, itt alakult ki a végső sorrend, amelynek értelmében idén Farkas Luca Ágnes, Nyvelt Anna, Schmidt Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem csapatának ötletét díjazták a félmillió forintos fődíjjal és természetesen az ötlet megvalósításának lehetőségével.

A zsűrinek idén tagja voltak továbbá Kutni Mátyás, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium stratégiai főtanácsadója, Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Központjának vezetője, Csaba Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem karriertámogató és vállalati kapcsolatok vezetője és Papp András, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese. A zsűriben a HEINEKEN Hungáriát Geert Swaanenburg vezérigazgató és Pálfalvi Márta HR- és vállalati kapcsolatok igazgató képviselte.

A Toyota mindeközben azonban már nem csupán sorozatgyártott hidrogénüzemanyag-cellás személyautót kínál (Mirai), de a vállalat Motomachi üzemében hadrendbe álltak a technológiával meghajtott targoncák, és sorozatgyártásra készek a vállalat hidrogénüzemanyag-cellás busz (Sora) és teherautó (Portal) prototípusai is. Előbbiek már jövőre, a tokiói olimpia során is a város tömegközlekedésének szerves részét képezik majd és a portugál Caetanobus is megkezdi a gyártásukat, míg utóbbiak elsőként Los Angeles és Long Beach teherkikötőinek forgalmát igyekeznek majd zölddé tenni a Paccarral együttműködve. Zárójelben megjegyzésre érdemes még az is, hogy a napokban bejelentett, a japán űrügynökség részére tervezett holdjárót is ez a technológia hajtja majd.

A Toyota ezenfelül számos a hidrogén széles körű felhasználását célzó kísérleti projektben van benne, az ipari és lakossági felhasználástól a hajózásig, és komolyan befektet a Japánban üzemelő hidrogéntöltő állomások számának növelésébe. A japán autógyártó ugyanis 2050-re új járműveinek átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, de nem titkolt cél a zéró emisszió elérése.

A Toyota bejelentette, hogy olyan kutatási projektbe kezd, amely az energiaipar kulcsfontosságú szereplőjévé teheti a hidrogént. A Toyota Európa a Holland Energiakutatási Intézettel (Dutch Institute for Fundamental Energy Research) együttműködve dolgozik egy olyan eszközön, amely napsugárzás hatására hidrogént állít elő párás levegőből. Ez a szilárdtest fotoelektrokémiai cella tökéletesítve és nagyobb léptékben megvalósítva akár otthonok vagy autók energiaellátására is alkalmas lehet. Ez egyike azoknak az ígéretes technológiáknak, amelyek a környezetet szennyező fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk enyhítésére a sokak által alkalmasnak vélt hidrogént mint energiaforrást igyekeznek hasznosítani. Szemben azokkal a folyamatokkal, amelyek szennyező energia felhasználásával állítanak elő hidrogént, a Toyota projektje – amely a holland tudományos kutatási szervezet pénzügyi támogatását is élvezi – ezt kizárólag napfény és levegő felhasználásával valósítaná meg. A kutatási projekt szorosan kapcsolódik ahhoz az újult erővel ébredő kezdeményezéshez, amivel a japán gazdaság a hidrogén felé fordul.

A februárban Las Vegasban megrendezett szórakoztatóelektronikai kiállításon (CES) mutatták be a Toyota és a Paccar teherautógyár által közösen kifejlesztett, hidrogénüzemanyag-cellás teherjárművet, amely az első a konténerkikötők károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó prototípusok sorában. Ezek a kezdeményezések egytől egyig annak az átfogó célkitűzésnek a részei, amelynek keretében Japán meg kívánja valósítani a tiszta energia álmát. A törekvés okait könnyű felismerni. Japán a világ első számú LNG (cseppfolyós földgáz) importőre, illetve a négy legnagyobb olaj- és kőszénimportőr egyike. A 2011-es fukusimai katasztrófát megelőzően atomerőművek biztosították az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát, ám a 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár következtében bekövetkezett üzemzavarok miatt az ország átmenetileg az összes atomerőművét leállította. Ez felgyorsította Japán átállását a fenntartható energiára. Az ország célja egy hidrogénalapú társadalom létrehozása, és már 2020-ban, a tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából demonstrálni szeretnék eredményeiket.

„Ahogy az 1964-es tokiói olimpia hagyatéka a széles körben alkalmazott sinkanszen gyorsvasút volt, a 2020-as játékok a hidrogén-infrastruktúrát hagyják örökségül az eljövendő generációknak” – fogalmaz magabiztosan Yōichi Masuzoe korábbi kormányzó, akinek a számos nemzetközi szakértő által osztott véleménye szerint az ambiciózus japán stratégiai energiaterv (amely 30 éves távlatban vázolja fel a gyártás, a közlekedés és a tárolás terén megvalósítandó célokat) más országok számára is modellként szolgálhat.

A legfontosabb leküzdendő akadályok

A változás folyamata természetesen nem nélkülözi az akadályokat, amelyekkel a 2014-es kezdetektől meg kell küzdenie az országnak (a hidrogén mint abszolút zöld energiahordozó autóipari és széles körű társadalmi felhasználását célzó fejlesztések terén a Toyota több mint két évtizedes múltra tekint vissza). A hidrogént elő kell állítani, ám éppígy meg kell oldani a szállításra és tárolására szolgáló infrastruktúra problémakörét, miközben az üzemanyagcella hatásfokán és előállításának költségszintjén is akad még fejlődési lehetőség.

A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium (METI) 2016-ban elhatározta, hogy 2020-ra mintegy 40 ezer hidrogénüzemanyag-cellás gépkocsinak (FCV) kell közlekednie Japán útjain, amelyek kiszolgálására 160 töltőállomást és 1,4 millió lakossági üzemanyagcellát (úgynevezett ene-farmot) kell telepíteni. A METI a várakozások szerint a 2020 márciusáig tartó, kétéves időszakban legalább 108 milliárd jennel (975 millió dollár) finanszírozza a hidrogénprojekteket. Ma, kevesebb mint másfél évvel az olimpiai nyitóünnepség előtt a hidrogénalapú társadalom álma még meglehetősen távolinak tűnik.

A mindennapokban most még csupán elvétve találkozhatunk hidrogénalapú energiával. Tokióban több mint 100 darab Toyota hidrogénüzemanyag-cellás buszt áll majd forgalomba a játékok kezdetére, ám jelenleg még csupán hét darab üzemel a tokiói pályaudvar és a Tokyo Big Sight konferencia és kiállítási központ között. Míg a töltőállomások száma jövőre országszerte elérheti a 120-at, a telepítési költségek egyelőre mintegy háromszor magasabbak, mint egy hagyományos benzinkút esetében, a kereslet pedig még változatlanul igen csekély, különösen a nagyvárosok közigazgatási határain kívül. Japán déli részén, Szaga prefektúrában például mindössze 16 üzemanyagcellás gépkocsi működik, az egyetlen, 2016-ban telepített töltőállomás naponta egy ügyfelet szolgál ki a helyi napilap, a Szaga Sinbun szerint.

Az újgenerációs járműveket népszerűsítő központ adatai szerint Japánban eddig nem egészen háromezer üzemanyagcellás gépkocsit adtak el, az összeladások 2020-ig pedig várhatóan elmaradnak majd a célként kitűzött 40 ezer darabtól, annak ellenére, hogy a rohamos ütemben bővülő hidrogén-infrastruktúra alapjaiban gyorsíthatja fel a folyamatot. Ami a háztartási üzemanyagcellákat illeti, számuk a BloombergNEF jelentése szerint 2018 júliusában negyedmilliónál járt.

A magánszektor kezdeményezései hozhatják az áttörést?

Valószínű, hogy az országnak nem sikerül maradéktalanul teljesítenie a 2020-ra kitűzött célokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy lassulna a hidrogén iránti érdeklődés Sőt, a privát szektor erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatos növekedésben van a technológia.

2018 márciusában tizenegy japán vállalat, köztük a Toyota, a Nissan és a Honda létrehozta a Japan H2 Mobility (JHyM) elnevezésű vállalkozást, azzal a céllal, hogy 2022-re nyolcvan hidrogéntöltő-állomást létesítsenek. A vállalat jelentése szerint mostanra csaknem tizenkét állomást adtak át.

Egy hónappal később a Kawasaki Heavy Industries más vállalatokkal egyetemben bejelentette, hogy Ausztráliában barnakőszénből kívánnak hidrogént kinyerni, amelyet cseppfolyós állapotban, hatalmas mennyiségekben szállítanának Japánba, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket.

Más cégek, köztük az olaj- és gáziparban tevékenykedő Chiyoda a világ első nemzetközi hidrogénellátó útvonalát igyekeznek létrehozni: jövőre ennek keretében akár 210 tonna hidrogént szándékoznak behozni Bruneiből – ez a mennyiség elegendő 40 ezer üzemanyagcellás gépkocsi tankolására.

A Tokyu Hotels szállodalánc tavaly megnyitotta a világ első, részben műanyaghulladékból kinyert hidrogénnel működtetett szállodáját. A köznyelvben csak Warehouse (raktár) néven emlegetett Kawasaki King Skyfront Tokyu REI Hotel üzemanyagcellája szén-dioxid-kibocsátás nélkül biztosítja a vendégszobák áram- és melegvíz-ellátását, áll annak a Toshiba Energy Systems & Solutions szolgáltatónak a jelentésében, amely uszodákban és áruházakban telepített már hasonló üzemanyagcellákat.

Japán emellett belföldi hidrogéntermelését is igyekszik felfuttatni: 2018 áprilisában mindössze 200 tonnára becsülték az előállított hidrogén mennyiségét, a gyártástechnológia fejlesztésével és a hidrogénimport rendszeresítésével a kormány a METI hidrogén alapstratégiájával összhangban 2020-ra négyezer, 2030-ra pedig 300 ezer tonnára kívánja növelni a megtermelt mennyiséget. Már előkészületben vannak a termelés növelését célzó projektek. A Toshiba Energy Systems & Solutions, valamint az új energia és ipari technológiai fejlesztési szervezet (NEDO – egy állami támogatású K+F központ) részvételével létrehozott konzorcium tavaly megkezdte egy olyan létesítmény építését Fukusimán, amely évente akár 900 tonna hidrogént is képes előállítani szél- és napenergia, valamint hálózati elektromos energia felhasználásával. Az itt megtermelt hidrogént üzemanyagcellás gépkocsikban, valamint Észak-Japánban és más területeken működő gyárakban fogják felhasználni.

Tokió kormányzója, Yuriko Koike szerint ugyancsak ezzel a hidrogénnel biztosítják majd a 2020-as játékok során az olimpiai falu energia-ellátását. A NEDO, a Kawasaki Heavy Industries és az Obayashi építkezési vállalat közös projektje 2018-ban a NEDO jelentése szerint a világon először megvalósította egy városi körzet tisztán hidrogénalapú hő- és elektromosenergia-ellátását. A cél, hogy hosszú távon megvalósítsák a közösségek energiaellátásának új módszerét.

„Az energiaipari átállás hosszú időt vesz igénybe. Még 2030-ban is csupán 800 ezer üzemanyagcellás gépkocsi járja majd a japán utakat. Mi magunk 2050-re előirányzott hidrogéntechnológiai célkitűzések megvalósításán dolgozunk. Számos feladat vár még ránk, a költségek csökkentésétől kezdve a hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására szolgáló technológiák tökéletesítéséig. A hidrogén népszerűsítése terén szerzett tapasztalatunknak köszönhetően Japán vezető szerepet fog betölteni ezen a területen. Emellett más országokkal együttműködve teremtjük meg a hidrogénalapú társadalmat” – véli Eiji Ohira, a NEDO igazgatója.

A Toyota az élen jár

Az üzemanyagcellás járművek iránt mutatott elkötelezettségével a Toyota kiemelkedik a hidrogént támogató japán vállalatok közül. A környezetbarát hibrid elektromos technológia több mint két évtizeddel ezelőtti bemutatása révén az elektromos autók forradalmát elhozó és ma is a világszintű részben vagy teljesen elektromos eladások mintegy 70 százalékát jegyző japán autóipari óriás több mint 25 éve kutatja az üzemanyagcellás technológiákat, első hidrogénüzemanyag-cellás elektromos (FCEV) koncepciójárművét 1996-ban mutatta be egy oszakai kiállításon. Az elmúlt években a Toyota egyre nagyobb összegeket ruházott be a hidrogénüzemanyag-cellás járművek technológiájába: csekélyebb költséggel gyártható, tömegpiaci személygépkocsikat és szabadidőjárműveket tervezett, a jobb méretgazdaságosság érdekében pedig teherautókba és buszokba is beépíti technológiáját.

A világ legnagyobb autógyártóit és energiaipari vállalatait tömörítő Hidrogén Tanács egyik vezető tagjaként pedig a Toyota aktívan részt vesz a hidrogénben mint zöldenergia-hordozóban rejlő össztársadalmi lehetőségek széles körű bemutatásában, nem utolsósorban pedig 5600, a hidrogénüzemanyag-cellás elektromos autók gyártásával kapcsolatos szabadalmát ingyenesen osztotta meg versenytársaival. A Toyota 2050-re új járműveinek globális átlagos szén-dioxid-kibocsátását legalább 90 százalékkal kívánja csökkenteni a 2010-es értékhez képest, végső célja pedig a zéró emisszó. Az autógyártó 2014 decemberében bocsátotta piacra a világ első sorozatgyártású üzemanyagcellás gépkocsiját: a futurisztikus megjelenésű Mirai szedánt, amely egy feltöltéssel több mint 500 kilométert képes megtenni. Az autó forgalmazása egyelőre a hidrogénkút-hálózattal már rendelkező országokra korlátozódik, tesztprojektjeikben előszeretettel választják energetikai vállalatok, közigazgatási szervek és mobilitási szolgáltatók (taxivállalatok és közösségi közlekedési vállalatok). A Toyota jelentése szerint 2018 végéig több mint 7500 Mirai szedánt értékesítettek a világ mintegy 16 országában.

A hidrogénüzemű nyerges vontatók és buszok mellett a Toyota egyre nagyobb arányban alkalmaz hidrogénüzemanyag-cellás villás targoncákat a Toyota Cityben működő Motomachi autógyártó üzemében, valamint a Los Angeles-i teherkikötőben. A vállalat 2018-ban bejelentette, hogy 2020 után tízszeresére szeretné növelni üzemanyagcella-köteg és hidrogéntartály-gyártási kapacitását, valamint hogy a Japánban működő Seven-Eleven üzlethálózattal közösen üzemanyagcellás könnyű haszonjárműveket készülnek bevezetni. Reményeik szerint hamarosan évente több mint 30 ezer üzemanyagcellás gépkocsit adnak el. Ezek a járművek azonban csak egy részét képezik majd a számos különböző technológiájú elektromos gépkocsiból álló flottának. 2030-ra a Toyota célja, hogy éves szinten minimum 1 millió zéró emissziójú járművet értékesítsen (ebbe a hidrogénüzemanyag-cellás járművek mellett beletartoznak az akkumulátoros elektromos autók is, amelyek eladásai szintén felfuthatnak a hatótáv növelését és a töltési idő csökkentését lehetővé tévő szilárdtest akkumulátorok térnyerésével).

„A hidrogén hosszú távú felhasználása nem olyasvalami, amire pusztán törekszünk, ezt alapvető feladatunknak érezzük” – fogalmaz Hisashi Nakai, a Toyota vállalati és technológiai csoportjának munkatársa. „A szén-dioxid-emisszió csökkentése fontos feladat, energiafogyasztásunkhoz kapcsolódóan fokozatosan egyre kevesebb szén-dioxidot szabad kibocsátanunk. A hidrogén könnyebben tárolható és szállítható, mint az elektromos energia, és mivel az utóbbi könnyen átalakítható hidrogénné, alkalmas az elektromos energia átalakításával, szállításával és elosztásával kapcsolatos, gyakori problémák megoldására. Úgy véljük, a hidrogén energiaforrásként történő alkalmazása a járható út, ezért mindent megteszünk az üzemanyagcellás gépkocsik széles körű elterjesztése érdekében.”

A gazdaságra váró feladatok

Egyes szakértők szerint Japánnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a hidrogénalapú jövő alapvető feltételeire. A hidrogénüzemanyag-cellás technológiára vonatkozó szabadalmak 60 százaléka japán kézben van, az ország 1974 és 2015 között közel 15 milliárd dollárt fordított a megújuló energiák, a hidrogén és az üzemanyagcella finanszírozására, írja Noriko Behling, az Elsevier Economic Analysis and Policy Journal hasábjain 2015-ben megjelent, Japán hidrogéniparáról szóló tanulmány társszerzője. Az üzemanyagcellának azonban olcsóbbnak, tartósabbnak és takarékosabbnak kell lennie, ha valódi változást kívánnak elérni

„Jóval nagyobb beruházásra van szükség a hidrogént, illetve az üzemanyagcella-technológiákat érintő kutatás és fejlesztések terén. Ehelyett azonban a japán kormányzat csökkenti K+F kiadásait” – világít rá Behling a kormány fogyatkozó költéseire.

Ahogy Martin Tengler, a tokiói BloombergNEF energiaipari elemzője kiemeli, számos kutató foglalkozik tökéletesített üzemanyagcellák tervezésével és hatékonyabb tárolási megoldásokkal – például fémhidridekkel –, ám ma még nem tudható, hogy ezek eljutnak-e a piaci bevezetésig. Japán hidrogénutópiájának életképessége végső soron a költségeken, illetve más országok részvételén áll vagy bukik.

„Ma még túl korai megmondani, a hidrogén életképes energiaforrás lehet-e Japán számára” – véli Tengler. „A jelenlegi becslések szerint 2025-ben a hidrogén importja kétszer olyan drága lesz, mint az LNG behozatala, a technológia azonban ma még gyerekcipőben jár. Ha az előállítás költsége ugyanolyan gyors ütemben csökken majd, mint a nap- és szélenergia technológiák esetében, akkor az ár a jelenlegi várakozásoknál jóval hamarabb mérséklődhet.”