A K&H Csoport – amely évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a tudatos gazdálkodás mellett – idén is aktívan támogatja azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a környezeti terhelés csökkentésében. „A fenntarthatóság nemcsak cél, hanem út is: minden nap újabb lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban bánjunk az erőforrásainkkal. A pénzügyi szektor különösen fontos szerepet játszik ebben, hiszen az általa kínált termékek és szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a lakossági és vállalati döntéseket. A K&H arra törekszik, hogy e döntések valódi fenntartható alternatívákra épüljenek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A Global Footprint Network idei jelentése szerint az emberiség ökológiai lábnyoma jelenleg 1,8 Földet igényelne, vagyis 80 százalékkal haladja meg bolygónk regenerációs képességét. A WWF Magyarország adatai szerint Magyarországon a túlfogyasztás napja már június másodikán eljött, Románia után két, Görögország után pedig 8 nappal. A legkorábban Katar élte fel bolygónk erőforrásait: már február 6-án elérte a túlfogyasztás napját. De nem sokkal maradt el tőle Luxemburg (február 17.) és Szingapúr sem (február 26.). A lista másik végén Uruguay található, a dél-amerikai ország majdnem teljesen összhangban fogyasztja a rendelkezésére álló erőforrásokat, december 17-én éri el a túlfogyasztás napját. Rajta kívül még két ország „húzza ki” egészen novemberig: Indonézia (november 18.) és Nicaragua (november 11.).

A K&H Csoport ennek tudatában az alábbi intézkedésekkel járul hozzá a fenntartható jövő építéséhez:

• Zöld hitelek és energiahatékonysági beruházásokat támogató konstrukciók a lakosság és a vállalatok számára
• ESG-alapú befektetési portfólió (itt már meghaladja a kezelt vagyon mértéke az ezermilliárd forintot) és edukáció az ökotudatos pénzügyi döntésekhez
• Fenntartható működés: karbonlábnyom-csökkentés a belső működésben, digitális megoldások fejlesztése
• Szemléletformáló programok, mint az idén befejeződött, a WWF Magyarországgal és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közös élőhelyfejlesztési projektje, vagy a most Budapest önkormányzatával kötött megállapodás, melynek középpontjában az energiahatékonyság, a természetvédelem, és az ökológiai lábnyom csökkentése áll.

A Global Footprint Network szerint ez a tendencia évtizedek óta romló pályán mozog: míg 1971-ben ez a nap még december végére esett, mára több mint öt hónappal előrébb járunk. A bolygó ökológiai tartalékainak kimerítése hosszú távon nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kockázatokat is jelent – a víz- és élelmiszerellátás bizonytalanságától kezdve az energiaárak emelkedéséig. Ezért a fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem pénzügyi és üzleti kérdés is.

A Túlfogyasztás Világnapja ismét emlékeztet bennünket: minden döntés számít. A K&H ezért arra törekszik, hogy a fenntarthatóság ne csupán lehetőség, hanem természetes választás legyen – mind az ügyfelek, mind a társadalom számára.

A leginkább aggodalomra okot adó tényezők a gazdasági bizonytalanság, az energiaköltségek emelkedése, valamint a képzett munkaerő hiánya. A magyar vállalkozások elmondása szerint számos kihívással kell szembenézniük: a cégek 97%-a küszködik a megnövekedett energiaköltségekkel. A megkérdezett cégek mintegy 88%-a proaktívan stratégiákat alkalmaz az energiatakarékosságra és a hatékonyságnövelésre összpontosítva, ami igazodik az EBB fenntartható gyakorlatok és gazdasági reziliencia iránti elkötelezettségéhez.

Annak ellenére, hogy az időjárási események a magyar vállalkozások kétharmadát érintik, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességet célzó intézkedések tekintetében van még mit javítani. A magyar cégeknek csupán 20%-a tett lépéseket a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokkal szembeni reziliencia kiépítése érdekében, ami elmarad a 36%-os uniós átlagtól. Emellett az országban működő cégek mindössze 11%-a ruházott be a fizikai kockázatoknak való kitettséget csökkentő megoldásokba, és csak 7% rendelkezik célzott stratégiával az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányulóan.

Azon magyar cégek aránya, amelyek kockázatot látnak a szigorúbb éghajlatvédelmi előírásokra és rendelkezésekre való áttérésben, majdnem négyszer magasabb, mint azoké, amelyek lehetőséget látnak benne (44%, illetve 12%). Másfelől tíz magyar vállalatból kilenc tevékenyen lépéseket tesz a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében, ami tükrözi a 89%-os uniós átlagot. Elsődleges intézkedéseik közé tartozik az energiahatékonyságba való beruházás (77%), a hulladék újrafeldolgozás révén történő minimalizálása (62%), valamint a megújulóenergia-termelés bevezetése (60%).

„Éves beruházási felmérésünk fontos eszköz a pénzügyi szektor és a hatóságok számára. Azáltal, hogy összehasonlítjuk a nemzeti eredményeket az uniós átlaggal, a többi tagállammal és kiválasztott egyesült államokbeli vállalatokkal, értékes betekintést nyerünk a különböző cégek szükségleteibe és lehetőségeibe. Elemzésünkből kiderül, hogy a magyar vállalatok reziliensnek bizonyultak az energiaválság idején, a fenntartható gyakorlatokra történő átállásuk pedig folyamatban van. Az EBB csoport elkötelezett amellett, hogy a megújuló energiához, a fenntartható megoldásokhoz és az energiahatékonysághoz nyújtott finanszírozással támogassa a magyar cégeket, biztosítva ezáltal a zöldebb és környezetbarátabb jövő felé való sikeres elmozdulásukat” – mondta Teresa Czerwińska, az EBB alelnöke.

Az EBB csoport éves eredményei

Az Európai Beruházási Bankból (EBB) és az Európai Beruházási Alapból (EBA) álló Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) 2023-ban 490 millió euró összegű új hitellel és garanciavállalással támogatta a magyar gazdaságot.

Az EBB tavalyi magyarországi szerepvállalása kiterjedt a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra, valamint a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok támogatására. Az ezen ágazatokban aláírt teljes finanszírozás közel kétharmada támogatta az éghajlatváltozás elleni fellépést és a környezeti fenntarthatóságot.

Az EU klímabankja megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelynek keretében 100 millió euróval támogat energiahatékonysági beruházásokat és megújuló energiával kapcsolatos projekteket. Ez a stratégiai együttműködés megerősíti az EBB elkötelezettségét a környezeti kihívások kezelése és a fenntartható kezdeményezések előmozdítása iránt. Emellett az EBB kiterjesztette a lakóépületek energiahatékony felújításához és a hazai megújulóenergia-rendszerek megvalósításához nyújtott támogatást. A magyarországi „Otthonfelújítási program” keretében végrehajtott művelet középpontjában az energiamegtakarításra irányuló lakásfelújítási beruházások előmozdítása áll. A további 50 millió eurós finanszírozás kiegészíti az EBB korábbi hitelét, és megkönnyíti a különböző típusú energiahatékonysági felújításokat és korszerűsítéseket. A Bank 40 millió euró összegű hitelt biztosított az SG Eszközfinanszírozás Magyarország (SGEF HU) számára ahhoz, hogy új finanszírozást nyújtson az elsősorban az ipari és szolgáltatási ágazatban tevékenykedő kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok számára, zöld beruházásokat megcélozva.

Az Agrárminisztérium által irányított magyar vidékfejlesztési programot társfinanszírozva 200 millió euró összegű hitel-keretmegállapodás hivatott fellendíteni a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődését. A mezőgazdasági ágazatban működő kkv-k támogatása révén a projekt megszünteti azokat a pénzügyi korlátokat, amelyekkel e vállalkozások általában szembesülnek. Emellett különféle beruházásokkal – többek között alapvető infrastruktúrával és szolgáltatásokkal – támogatja a vidékfejlesztést, hozzájárulva a természeti erőforrások védelméhez. A zöld hitel alátámasztja az EBB folyamatos erőfeszítéseit a pozitív változások ösztönzése, a vidékfejlesztéshez való hozzájárulás és a fenntartható életterek erősítése érdekében.

Az EBB támogatást nyújtott Magyarországon tetőre szerelhető fotovoltaikus létesítményekhez az energetikai átállás felgyorsítása, a villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése és az éghajlatváltozás elleni fellépés fokozása érdekében. A két projekt révén biztosított 48 millió euró összegű hozzájárulás jelentősen támogatja az ország megújuló energiába való beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalását.

Az EBB magyarországi tanácsadási szolgáltatásai

Az EBB tanácsadási szolgálatai továbbra is értékes tanácsadási és kapacitásépítési támogatást nyújtottak Magyarországon. Csak a JASPERS 2006 óta több mint 22,1 milliárd eurónyi beruházást vonzott az országba. A JASPERS összesen 134 megbízáson dolgozott, elsősorban a közlekedési ágazat, a körforgásos gazdaság, a K+I és a vízgazdálkodás területén és más területeken.

Napjainkra a fenntartható fejlődés, a környezettudatos gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás a vállalatok versenyképességének fontos tényezőjévé vált. Egy zöldebb jövő kiépítésében kulcsszerep hárul a pénzügyi szektorra, hiszen működésük mellett azáltal is nagy hatásuk van a piacra, hogy kinek és milyen feltételekkel hiteleznek, valamint a kölcsönért cserébe mit várnak el az adósoktól.

Elkötelezett a szektor, de hosszú még az út egy zöldebb jövő felé

Az európai bankok már ma is sokat tesznek a klímakockázatok csökkentéséért. A kontinens 10 legnagyobb szereplője 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi. Az ESG szempontokat azonban csak kevesen építették még be igazán a működésükbe. Ezt jól jelzi, hogy a környezetre gyakorolt hatásait csupán az európai bankok 44 százaléka mutatja be, de a társadalmi (például munkaügyi vagy adatvédelemi) következményeket is alig több mint felük (55%) tárja a nyilvánosság elé.

A sor élére állhat Magyarország az MNB révén

A Magyar Nemzeti Bank felismerve, hogy az EU-s szabályozások csak évek múlva léphetnek életbe, ajánlást fogalmazott meg a hazai pénzügyi szektor számára. Az MNB tervezetében szerepel többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok azonosításának fontossága, a környezetileg káros tevékenységek finanszírozásának csökkentése vagy leépítése és a fenntarthatóságot segítő hitelezési vagy forrásoldali termékek kialakítása.

„Azt gondolom, hogy az MNB ajánlás tervezete kiváló ösztönző lehet. Emellett a COVID kapcsán van egyfajta társadalmi elvárás is, hogy a bankok vegyenek részt a helyreállításban és segítsék az ügyfeleiket. A szektor az út elején tart. A kitűzött célok elérésének kulcsa a hiteles teljesítménymutatók és az egységes jogszabályalkalmazásban van” – hangsúlyozta Hoós János, az EY pénzügyi tanácsadással foglalkozó csapatának vezetője.

Az EY nemzetközi felmérése kiemelten foglalkozik azzal, mely területeken érhetnek el látványos előrelépést a bankok. A tanulmány hangsúlyozza a környezetbarát pénzügyi szolgáltatások bevezetésének fontosságát, a vállalaton belüli sokszínűség erősítésének szükségességét, valamint sürgeti a beszállítóikkal szembeni szigorúbb elvárások felállítását.