A vállalati zöldhitelek növekedése továbbra is jelentősen meghaladja a teljes hitelpiac bővülését. Miközben a teljes vállalati és önkormányzati hitelállomány 2026 első negyedévében mindössze mintegy 0,3 százalékkal emelkedett, a zöld hitelállomány több mint 110 milliárd forinttal nőtt, ami 11 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt mutatja, hogy a fenntartható beruházások finanszírozása a vállalati hitelpiac egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A negyedéves növekedés döntő részét az ingatlanfinanszírozás adta: az ehhez kapcsolódó zöld hitelállomány három hónap alatt több mint 80 milliárd forinttal bővült. A negyedév egyik legfontosabb újdonsága ugyanakkor az energiatárolási projektek előretörése volt. Az ilyen célú zöld hitelek állománya egyetlen negyedév alatt közel 22 milliárd forinttal emelkedett, és már majdnem elérte a 23 milliárd forintot. Miközben a megújulóenergia-fejlesztések továbbra is a legnagyobb zöldfinanszírozási szegmenst jelentik, az adatok azt mutatják, hogy a piac szerkezete egyre sokszínűbbé válik.

„A zöld finanszírozás fejlődése új szakaszba lépett. A megújulóenergia-beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések is, amelyek az energiarendszer rugalmasságát és hosszú távú fenntarthatóságát támogatják. Az energiatárolási projektek erősödése azt jelzi, hogy a vállalatok már nemcsak a zöldenergia-termelésben, hanem annak hatékony felhasználásában és kiegyensúlyozásában is egyre nagyobb üzleti lehetőséget látnak. A fenntartható működés ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az alkalmazkodás és a hosszú távú versenyképesség egyik feltétele is.- A most bejelentett beruházásösztönző intézkedések is azt erősítik, hogy a következő időszakban a vállalati alkalmazkodóképesség és a versenyképesség meghatározó kérdés lesz. Ebben a finanszírozásnak is fontos szerepe van: a bankrendszer képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek egyszerre javítják a vállalkozások energiahatékonyságát, ellenálló képességét és hosszú távú versenyképességét.” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakossági zöld lakáshitelezés hosszabb távon szintén növekedési pályán maradt. A zöld lakáshitel-állomány 2026 első negyedévének végén 417,5 milliárd forintot tett ki, ami közel 19 százalékos éves növekedést jelent. Az előző negyedévhez képest ugyanakkor mérsékelt, mintegy 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A két időtáv eltérő dinamikája arra utal, hogy a lakossági zöldhitelezés hosszabb távon bővül, rövid távon azonban érzékenyebben reagál a lakáspiaci és finanszírozási környezet változásaira.

A lakáshitelek mögé újonnan bevont fedezetek között 2026 első negyedévében már jóval több A vagy annál magasabb energetikai besorolású ingatlan jelent meg, mint egy évvel korábban. A lakásoknál és a családi házaknál egyaránt erős növekedés látható, ugyanakkor az összehasonlítást módszertani változás is befolyásolja. 2026-tól ugyanis a korábbi szabályok alapján kiállított energetikai tanúsítványok is bekerültek a részletes kategóriákba. Az adatok ezért elsősorban azt jelzik, hogy az energiahatékony ingatlanok láthatósága és szerepe erősödik a lakásfinanszírozásban. Az A vagy annál magasabb besorolású ingatlanok ugyanakkor továbbra is alacsony bázist képviselnek, így ezen a területen még jelentős fejlődési lehetőség van.

A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A vállalati és lakossági adatok egyaránt azt mutatják, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre szorosabban kapcsolódnak a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez. A zöld átállás finanszírozása ezért egyre inkább olyan hosszú távú befektetésnek tekinthető, amely egyszerre erősítheti a vállalkozások alkalmazkodóképességét, az energiahatékonyságot és a magyar gazdaság versenyképességét.

Az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC energiaprogramja a mai napon mutatta be legújabb jelentését a „Fenntartható energiaellátás biztonsága” címmel. A jelentés rámutat arra, hogy Európa legnagyobb biztonsági kihívása az importált fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban az olajtól és a gáztól – való függőségéből ered. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki a kontinenst, ami gazdaságilag is sebezhetővé teszi.

Az EU próbál eltávolodni az orosz energiahordozóktól, azonban a jelentés szerzői is megjegyzik, hogy különösen fontos, hogy az orosz gáztól való függőséget ne cseréljük fel egy másik harmadik országból – például az USA-ból – származó LNG-függőséggel, annak minden kockázatával együtt.

A valódi megoldás, ami a klímaváltozás kihívásaira is válaszol, a fenntartható energiaforrások felé való elmozdulás. Amint Prof. Paula Kivimaa, az EASAC energia munkacsoportjának társelnöke is fogalmaz, „minden fenntartható energiába fektetett euró a biztonságunkba való befektetés. Ezzel szemben minden energiabehozatalra fordított euró egy elveszített euró a védelmi képességeinkből”.

A fenntartható energia használatához azonban nagyfokú villamosításra van szükség, itt viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az EU jelenleg nagyrészt külső forrásokra támaszkodik a napenergia-, szélenergia- és akkumulátortechnológiák terén is. Ráadásul még a gyártás európai bővítése esetén is meg kell oldani a kritikus nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek megbízható ellátását, amelyeket ezeknek a technológiáknak a gyártásánál használnak.

Orosz energiahordozók, erőteljes földgázhasználat, Paks hűtése – a magyar energiabiztonság kockázatai

Magyarország energiaimport-függősége a 2022-es adatok szerint nem sokkal az EU-átlag felett van, azonban a KSH statisztika annyiban torzít, hogy a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekinti, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. Eközben a nukleáris energia esetén hazánk függése kétszeres, hiszen a fűtőelemeket sem előállítani, sem ártalmatlanítani nem tudjuk itthon. Ezen túlmenően az is elmondható, hogy hazánk nem áll túl jól a fosszilis energiahordozók beszerzési forrásainak diverzifikálását illetően sem, ugyanis például 2023-ban globálisan is hazánk volt az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb felvásárlója, az EU-ban pedig a legnagyobb.

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), bár növeli a 2030-ig szóló ambíciót mind a kibocsátáscsökkentés, mind a megújulók és az energiahatékonyság terén, mégis úgy tervezi, hogy magas marad a hazai földgázfogyasztás és az import aránya sem csökkenne 80% alá 2030-ig, amely nemzetgazdasági kockázatokat hordoz egy esetleges újabb ársokk esetén. „A gázfogyasztás és az egyéb fosszilis energiaforrások használatának kivezetése tehát energiabiztonsági és szuverenitási kérdés is, főként, hogy a jelenlegi felfokozott geopolitikai környezetben olyan lépésekre is fel kell készülni, mint hogy egy legújabb amerikai javaslat 500%-os vámot vetne ki azon országok amerikai exportjára, amelyek nem mondanak le az orosz energiahordozó-importjukról” — írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.

Végezetül, a klímaváltozás az energetikai infrastruktúránkat és az energiaellátásunk biztonságát is negatívan érintette az elmúlt évek során. Itt a szélsőséges időjárási események által az infrastruktúrában okozott károkon túlmenően gondolnunk kell a vízzel kapcsolatos kihívásokra is. A leginkább kiemelendő kapcsolat a klímaváltozás által befolyásolt vízállapot-változás és az energiaellátás között a Paksi Atomerőmű helyzete. A Paksi Atomerőmű a Dunából nyeri a működéséhez szükséges hűtővízmennyiséget, azonban az elmúlt években több alkalommal sor került már arra is, hogy korlátozni kellett az erőmű termelését. Ennek oka többek között az aszályos időszakokban lecsökkent vízhozam, amire 2018-ban is volt példa, amikor már 3-as fokozatú intézkedést kellett végrehajtani és már kisegítő szivattyúkat is telepítettek.

A fentiek alapján látható, hogy a fosszilis üzemanyagok kivezetése és a zöld átállás támogatása nemcsak az energiaellátás biztonságát tudja támogatni, hanem az ország szuverenitását is növeli azzal, hogy kevésbé van külföldi forrásoknak kitéve.

Forrás: Másfélfok

Azzal együtt, hogy a VOSZ tagvállalkozásai inkább az erős és prudens vállalkozások közé tartoznak, a makrogazdasági változások már láthatóan érintik ezeket, mint a megrendelések elmaradásai, a szakmai munkaerő hiánya és a csökkenő vásárlóerő – foglalta össze röviden a VOSZ sajtóbeszélgetésén Kozák Ákos, a kutatást végző Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Hozzátette, a viszonylagos állandóságot lehet tapasztalni az üzleti hangulatban, ugyanakkor már látszódnak a repedések, és még azt sem lehet látni, a 4. negyedévben a tendencia hogyan fog folytatódni. Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelezték, a körbe tartozás várhatóan újra meg fog jelenni vagy erősödni.

A vállalkozások jelentős része elkezdte újragondolni a fejlesztési céljait és azok teljesítését. Majdnem minden 5. vállalkozás, a 3. negyedév adatai alapján, már elhalasztotta fejlesztési célú beruházásait, elsősorban a béremelések miatt – emelte ki Kozák Ákos. Ehhez Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, ezzel együtt az megfigyelhető, hogy az energetikai célú beruházásokat, melyeket jellemzően önerőből finanszíroznak, a vállalkozások nem halasztották el, a zöld átállás folytatódott.